jövedelmi különbségek Archives » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Jövedelmi különbségek

Brutális milliárdosadóztatást vezetne be Bernie Sanders

2019-10-19

Az amerikai demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa valósággal padlássöprést hajtana végre a leggazdagabb 400 háza táján: 97,5 százalék jövedelemadót róna ki a mostani 23,1-del szemben. Ez nem lenne újdonság: a háború után egy ideig 70 százalék volt az adószint.

Ha Bernie Sanders megnyeri az Egyesült Államok elnökségét, az rossz hír lehet az USA milliárdosai számára. Elizabeth Warren (a másik esélyes demokrata jelentkező) azt tervezi, hogy az ország leggazdagabb embereit akár 62 százalék jövedelemadóval sújtja, de Sanders javaslatai sokkal tovább mennek. Egy új interaktív weboldal, amelyet Emmanuel Saez és Gabriel Zucman fejlesztettek ki a kaliforniai Berkeley Egyetemen, bemutatja az elnökaspiráns adóterveit jövedelmi csoportonként – írja a statista.com.

A grafikon azt mutatja, hogy Sanders a jövedelmi csoportok többségét alacsonyabb kulccsal adóztatná, mint a jelenlegi ráta, ez drámaian növekedni kezd a felső 1 százaléknál. Az ország 400 leggazdagabb emberének 97,5 százalékos adót kellene fizetnie, szemben a jelenlegi 23,1 százalékkal. Ez rossz hír olyan embereknek, mint Jeff Bezos (az Amazon tulajdonosa) és Bill Gates, a Microsoft első embere számára.

Ők ebben az évben körülbelül 9 milliárd és 8,5 milliárd dollárt fizetnének.

Sanders és Warren kampányában a vagyonadók központi szerepet kapnak, és történelmileg az ilyen lépések népszerűnek bizonyultak a szavazók körében. A Gallup 2013 és 2018 közötti éves közvélemény-kutatásai szerint az Egyesült Államok lakosságának legalább 60 százaléka érezte úgy, hogy a felső jövedelmi csoport túl kevés adót fizet. Sanders csütörtökön tweetelte azt, hogy „milliárdosoknak nincs helyük”, amikor 500 ezer a hajléktalan, 87 millió nem biztosított vagy alulbiztosított, 45 millió pedig hallgatóihitel-adóssággal rendelkezik, miközben három embernek több vagyona van, mint a társadalom alsó felének összesen.

A statista. com fenti ábrája és írása is azt támasztja alá, hogy egészen félelmetes az amerikai társadalomban a jövedelmi-vagyoni egyenlőtlenség:

a felső tíz százalék birtokolja az ország teljes vagyonának majdnem 70 százalékát.

Egészen a teljes nettó vagyon 69,4 százaléka az övék, amely az egy személy tulajdonában lévő összes eszköz és minden kötelezettség különbsége. Ezen belül a felső 1 százalékba tartozó személyek a vagyon mintegy felét birtokolták, a teljes vagyon 32,4 százaléka ezekben a háztartásokban koncentrálódott.

A Sanders-féle adójavaslat bemutatja azt is, szó sincs arról, hogy – a republikánusok és Donald Trump szavajárásával – az USA-tól teljesen idegen „szocializmus” bevezetése lenne a politikus terve. A második világháború után a legfelső jövedelmi réteget 70 százalékos maximális adóval sújtották, ami a 80-as évekig akkora mértékű (nagyjából 45 százalék) volt, amiért a Fidesz az utcára vinné az embereket.

Elszabadult cégvezetői fizetések: bepillantás a Trump-kamuflázs mögé

Bak Mihály

2019-08-22

Elszabadult cégvezetői fizetések: bepillantás a Trump-kamuflázs mögé

Az amerikai topcégek vezetőinek fizetése 30 év alatt csaknem ezerszeresére (!) nőtt, az alkalmazottaké alig 12 (!) százalékkal. Tavaly ez az arány 278 az 1-hez volt. A lecsúszó középosztály ennek elszenvedése láttán fordult a hamis próféta Donald Trump felé.

Tavaly az Egyesült Államok 350 legnagyobb vállalatát vezető vezérigazgatók mindegyike átlagosan 17,2 millió dollárt keresett. Ez 278-szorosa az átlagos munkavállaló fizetésének – olvasható a statista.com összefoglalójában, ami az Economic Policy Institute (EPI) jelentését veszi alapul.

Ezer vs. tizenkét százalék

A vállalatvezetői és munkavállalói jövedelem közti szorzó az 1960-as évek második felében húszszoros, 1980-ban 31-szeres, 1990-ben már 58-szoros volt. Azután elszabadult a pokol.

Az ábra azt szemlélteti, hogy először Ronald Reagan időszakában (reaganomics) lódult meg az alsó és a felső jövedelmek közti különbség. A 90-es években pedig – dacára annak, hogy ennek nagy részében Bill Clinton vezetésével demokrata kormánya volt az USA-nak – valósággal kilőttek felsővezetői bérek. A differenciát a gazdasági válság csökkentette jelentősen, időlegesen.

Az EPI elemzése szerint a vezérigazgatói bérek 1978 óta az Egyesült Államokban közel ezer százalékkal növekedtek, míg a magánszektorban dolgozók átlagos javadalmazása alig 12 százalékkal. (Az adatok az inflációval korrigáltak.)

Az EPI jelentése megállapítja, hogy a túlzott vezérigazgatói fizetések növekvő egyenlőtlenségeket táplálnak, dagasztva a különbséget a nagyon magasan keresők 1 százaléka és az alsó 90 százalék között. Arra is rávilágít, hogy a legtöbb vezérigazgató bére és a cég teljesítményének növekedése között nincs összefüggés, a többletpénzt egyszerűen zsebre teszik. Vagyis

ha a vezérigazgatói díjazást csökkentenék vagy súlyosabban adóztatnák, ennek nem lenne gazdasági hatása.

Ezt a képet támasztja alá Thomas Piketty világhírű közgazdász átfogó, hiánypótló könyve, a Tőke a 21. században. Ebben erről azt írja, hogy az 1950-80-as évtizedek az Egyesült Államok legegyenlőbb időszaka volt: a jövedelmi felső tizedhez került a nemzeti jövedelem 30-35 százaléka. Ez már önmagában is óriási különbség, de ezután – a fentiekkel összhangban – ez az olló egyre szélesebbre nyílt.

Minden jövedelem felfelé áramlott

Ebben az időszakban az amerikai gazdaság növekedésének gyümölcseit szinte teljesen a felső tized, ezen belül is a csúcs egy százalék aratta le.

A gazdasági növekmény csaknem 75 százaléka jutott a fölső tizedhez, ezen belül 60 százalék egy tizedhez került. Az alsó (?) 90 százalék jövedelme 1977-2010 között évente kevesebb, mint fél százalékkal növekedett.

A következő ábra a felső egy százalék jövedelmének alakulását mutatja. Azt, hogy ennek a vékonyka rétegnek hogyan változott a részesedése az ország összjövedelmén belül (bal tengely). A felső görbe a jövedelmi részesedést mutatja, a középső ezt az árfolyamnyereség levonása után, az alsó az összbéreken belüli arányt.

Ez az ábra is rámutat arra, hogy a legfelső osztály a – cikk elején leírt – bérkülönbség felett óriási anyagi előnyben van az alsóbb osztályokkal szemben. Céges vezetői részvényjuttatás, saját befektetések mind javukra tágítják az összjövedelmi szakadékot.

A leszakadtak lázadása és átverése

Ezekben az évtizedekben korántsem volt kimagasló az amerikai gazdaság gyarapodása, sőt, elsősorban az alsó középosztály jövedelme stagnált. Ezt az érintettek – látva a felső elit gazdagodását – egyenesen lesüllyedésként élték meg.

Más dimenzióban: a jövedelmek közti átcsoportosítás (felfelé áramoltatás) az amerikai nemzeti jövedelem 15 százalékára rúgott. Négyszer akkorára, mint az ország által a 2000-es években felhalmozott külkereskedelmi deficit, ami a gazdaság teljesítményének csak 4 százaléka volt.

Vagyis a belső egyensúlytalanság négyszer akkora volt, mint a külső.

Ezek a döbbenetes adatok mutatnak rá arra, milyen drámai változások zajlottak le a világ vezető politikai-gazdasági hatalmában. És segítenek megérteni, mi történt, mielőtt a csalódott, kiábrándult, frusztrált középosztály ráharapott a korábbi elitet támadó populista Trump csodát ígérő zagyvaságára. Aki – miközben folytatta a tőről metszett (figyelem!) neoliberális gazdaságpolitikát – némileg enyhített az alsóbb osztályok jövedelemadóján (amivel persze növelte az állam adósságát) eddig sikeresen lovagolta meg a vesztesek dühét. Elleplezve azt, hogy ő maga tipikus figurája ezeknek az évtizedeknek, aki viszont a régi nemzeti nagyság visszaállításával házal évek óta.

A jobban kereső a tb-től is többet kap

Bak Mihály

2019-05-08

Jövedelmi és területi egyenlőtlenségek vannak a tb-kiadásokban. Aki többet keres, az az államtól is többet kap ellátásra. Az okokat a kutatók még keresik.

Meglehetősen nagy egyenlőtlenségek vannak a társadalombiztosítás költéseiben, elsősorban a jövedelem szerint, de egyes megyék között is – derül ki a defacto blog kutatási eredménye szerint.

Széttartó költések jövedelem szerint

Az adatok azt mutatják, hogy téves az a (logikus) előfeltevés, hogy a szegényebb, rosszabb egészségi állapotú emberekre költ többet a társadalombiztosítás. (Amiről meg kell jegyeznünk, hogy valójában már nem társadalombiztosítás, járulék helyett adóból működik, és nincs garantált ellátás ennek fejében).

A kereseti és az egészségügyi kiadási adatokat összevetve ennek éppen ellenkezője igaz: a magasabb keresetűekre a tb is többet költ. Azt persze a kutatók is elismerik, hogy van ok annak feltételezésére, hogy

egy nyíregyházi szakmunkás nem ugyanolyan ellátást kap, mint egy budapesti informatikus.

Az első ábra azt mutatja be, hogy az egyes jövedelmi tizedekbe esőkre mennyit költ a tb országos átlagban. (Statisztikai módszerekkel kiszűrték a kor és a nem hatását a kiadásokra.)

A grafikon azt szemlélteti, hogy a magasabb keresetű dolgozók egészségügyi ellátására többet költ a tb, mint az alacsonyabb keresetűekére. A 9. tizedben (ahol egy átlagos menedzsert találunk) például 15 százalékkal többet, mint a 3. tizedben (ahol egy átlagos bolti pénztárost találunk). A kutatók nem térnek ki arra, ami pedig egyéb adatokból tudható, hogy a legfelső jövedelmi decilis átlaga „lefelé húz”, amennyiben sokan nem az szja hatálya alá tartozó fizetésből húzzák a legtöbb jövedelmet, hanem például cégtulajdonosként osztalékból, illetve befektetések hozamából.

…és területenként

Az egyenlőtlenségek – ahogyan egyéb területeken is – földrajzi megoszlásban is megtalálhatók a tb-kiadásokban. A következő grafikon azt mutatja, hogy néhány megyében hogyan alakulnak a költések a jövedelmi tizedekre bontással összevetve.

Tehát Budapesten az ugyanolyan keresetű emberek ellátására többet költ az állam, mint Győr-Moson-Sopron megyében és Szabolcs-Szatmár-Beregben. De többet költ a magasabb keresetű budapestiekre, mint az alacsony keresetű fővárosiakra, és többet a magasabb keresetű szabolcsiakra, mint az alacsonyabb keresetű szabolcsiakra.

A vonalak meredeksége viszont nem egyforma: úgy tűnik, hogy

a kelet-magyarországi megyében szorosabb az összefüggés a jövedelmi helyzet és az egészségügyi költések között, mint a fővárosban.

Vagyis Szabolcsban nagyobb az egyenlőtlenség a tb-kiadásokban, mint Budapesten vagy Győr-Moson-Sopron megyében.

Összefoglalva tehát az „ingyenes” egészségügyben a jobban keresők mégis több vagy drágább ellátást kapnak. Arra viszont a kutatók se találják a választ ezekből a számokból, hogy mi okozza ezeket a mintázatokat. Az ellátás eltérő elérhetősége? A különböző emberek preferenciái vagy informáltsága? Lehetséges például, hogy a jobban keresőknek inkább vannak kapcsolataik az egészségügyben dolgozókkal, így hamarabb fordulnak orvoshoz, vagy a jobban keresők több hálapénzt tudnak fizetni, cserébe több vagy drágább ellátást kapnak? Esetleg az egyes jövedelmi tizedekbe eső dolgozóknak eltérő az egészségi állapotuk? – sorolják a kérdéseket.

A lehetséges válaszok nyilván igen összetettek. Például februárban 422 tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet regisztráltak, az üres fogorvosi szolgálatok száma 255 volt. Ezekre a tb se költ teljes körűen, legfeljebb a helyettesítések mértékében. Ezek jobbadán az amúgy is rosszabb helyzetű térségekben találhatók, az itt élők százezrekre jutó ellátások értékében nyilvánvalóan megjelenik ez is. Feltételezhető, hogy nekik a jövedelmi különbségeknél nagyobb mértékben jut kevesebb pénz a tb-ből.

A kormány szándékosan növeli a szegénységet

Sas István

2018-11-14

A kormány szándékosan növeli a szegénységet

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a jövedelmi különbségek tudatos növelése. Tényleg senkit nem hagynak az árok szélén – belerúgják.

A napokban mi is közöltük a Policy Agenda két kutatásának eredményeit, amelyekből kiderült, hogy Magyarországon nőttek a jövedelmi különbségek, és lényegesen nagyobbak, mint például Svédországban, ahol 2016-ban a mediánbér 89 százaléka volt az átlagbérnek, míg ez Magyarországon csak 74 százalék volt. (A medián azt mutatja, hogy mennyi a jövedelem a sorba állított keresetek közepén.)

Amivel ezt most ki akarom egészíteni, az egy széles körben elfogadott téveszme cáfolata: nem igaz, hogy az egykulcsos adórendszer miatt mindenki azonos arányban adózik. Épp ellenkezőleg! Már csak azért is, amit a Policy Agenda kiszámolt: a magas jövedelműek lényegesen több kedvezményt kapnak, lényegesen többet spórolhatnak meg ezért a személyi jövedelemadóból. Miközben például a mindenkinek egyformán járó családi pótlékot évek óta nem emelik. Ez persze igaz és felháborító, de ennél is fontosabb, hogy az SZJA nem az egyetlen adó, amit fizetünk.

Magyarországon kell fizetni Európa legmagasabb áfáját, ami 27%!

Márpedig akinek alacsony a jövedelme, az gyakorlatilag az egészet olyasmire költi, ami után fizetheti az áfát: rezsi, élelmiszer, közlekedés. Ellentétben a magas jövedelműekkel, akik a jövedelmük nagy részét félreteszik megtakarításokban, utazások közben külföldön költik el alacsonyabb áfával, beruháznak cégbe, ingatlanba stb. Ráadásul jó részük tulajdonos egy cégben, ahol céges autót, telefont használ és elköltségeli a kiadást. Arról már nem is szólva, hogy a leggazdagabbak a jövedelem nagy részét el is tüntetik az adóhatóság elől, strómanok, céghálózatok, offshore cégek, külföldi bankszámlák segítségével.

A Fidesz által felszámolt progresszív személyi jövedelemadóval lehet csak elérni, hogy mindenki nagyjából azonos arányban adózzon. Ha pedig az alacsony jövedelműeket támogatni akarjuk alacsonyabb adóval, akkor még erőteljesebben növekedő progresszív adóra van szükség.

Miért lehet jó bármilyen kormánynak a jövedelmi különbségek, a szegénység növelése az országban? Azért mert a kiszolgáltatott társadalmi rétegek jobban manipulálhatók és – legalábbis addig, amíg be nem következik valamikor a társadalmi robbanás – jobban kordában tarthatók. Hiába cáfolják, ez egyértelműen a demokrácia felszámolását, a diktatúra kiépítését szolgálja.

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: jövedelmi különbségek