Kim Dzsong un gyalázatos esetnek nevezte azt, hogy észak-koreai határőrök lelőttek egy dél-koreai tisztviselőt, aki hajójával északi vizekre tévedt. A hivatalos indoklás szerint azért végeztek a 47 éves dél-koreai férfivel, mert az megtagadta az igazoltatást. Az észak-koreai hatóságok tagadták, hogy elégették volna a férfi holttestét.
Dél Korea elnöke, aki már vendégeskedett korábban Északon és a párbeszéd híve, sokkolónak nevezte az észak-koreai határőrök brutális eljárását.
A duci diktátor először kért bocsánatot
Észak Koreában azt hangsúlyozzák a szörnyű gyilkosság kapcsán, hogy először fordult elő, hogy az első számú vezető bármiért is elnézést kért volna Dél Korea államfőjétől. A két Korea határán évtizedek óta vannak incidensek, melyek nemegyszer gyilkossággal végződnek. Észak Koreában a határőröknek parancsuk van arra, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a határok átlépését, amely csak különleges engedéllyel lehetséges. A rokonok olykor évtizedekig nem láthatják egymást, ha a család egyik része Északon, a másik Délen él.
Korábban a Dél Koreában megrendezett téli olimpia alkalmából Szöulba látogatott a diktátor húga. Kim Jodzsong volt az első, aki az Észak Koreát vaskézzel vezető família tagjai közül Délre látogatott. Látogatást tett Phenjanban Mun Dzsein dél-koreai elnök is. A kezdeti sikerek után elapadtak a remények, mert nem sikerült áttörést elérni az USA és Észak Korea között annak ellenére, hogy Trump elnök többször is találkozott a diktátorral. Miután Dél Korea biztonságát az USA szavatolja, ezért a két Korea nem állapodhat meg, amíg Kim Dzsong un és Trump nem jut dűlőre. Ebben a helyzetben született meg a diktátor bocsánatkérő levele, amely a maga műfajában újdonság a két Korea között, melyeket még amerikai-szovjet megállapodás választott ketté 1945-ben.
