A német SPD alelnöke, korábbi elnöke, EP-képviselője szerint nem szavazhatják meg az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen néppárti politikust. Zsarolásról is beszélnek Orbánék részéről. Az EP szocialistái nélkül nincs meg a Macron-Merkel-javaslat többsége.
Július közepén kell szavaznia az Európai Parlamentnek (EP) az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyenről, aki az Európai Tanács (az állam- és kormányfők szerve) által elfogadott politikus. Angela Merkel egyik legrégebbi szövetségese, 2003 óta vesz részt a német kormányzati politikában.
Mint kalapból a nyulat
A védelmi miniszter asszony neve az utolsó előtti pillanatban került elő, miután Merkel számára világossá vált: pártfogoltjának, Manfred Webernek nincs többsége, a szűk körű egyeztetés után alternatívaként jelölt Frans Timmermans szocialista EP-csúcsjelölttel szemben pedig szintén óriási az ellenállás az Európai Néppártban (EPP).
Ezután Emmanuell Macron francia politikus (liberális frakció) állt elő von der Leyen nevével, megnyerve hozzá Merkel támogatását. Ehhez aztán csatlakoztak a V4-ek és az olaszok.
Így lett Orbán Viktorék által diadalittasan bejelentett „saját” jelölt von der Leyen, elsősorban persze a csaknem 40 milliós Lengyelország miatt. Vagyis egyesek túlbecsülik Orbán súlyát a döntésben, ahogyan „túlgondolják” Merkel magatartását, azt, hogy Timmermans volt a csali azért, hogy aztán von der Leyent, közeli személyes hívét jelölhesse.
Tényleg akkora győzelem ez Orbánnak?
Ursula von der Leyen az eddigi életrajzi adatok alapján igazi kozmopolita, az Európai Egyesült Államok híve, a német parlamentben megszavazta a melegházasságot, sőt, „migránssimogató”. Őt kaphatják meg az EU-kritikusok azért cserébe, hogy mind Webert, mind Timmermanst sikerült kiütniük.
De tényleg megkapják? Az új felosztásban az EP-ben hárompárti (EPP, szocialisták, liberálisok) kellenek a többséghez. Szerdai és csütörtöki nyilatkozatok szerint
a német SPD köreiben kiverte a biztosítékot
az, hogy az utolsó pillanatban a korábban „pályán kívüli” von der Leyen neve került a szavazólapra.
Szerdán még csak Sigmar Gabriel, az SPD előző elnöke, a nagykoalíciós Merkel-kormány korábbi külügyminisztere és alkancellárja nyilatkozta azt, hogy von der Leyen jelölése elfogadhatatlan és alkalom lehet arra, hogy legott
felbontsák a kormányzati együttműködést a CDU-CSU-val.
Ez egyelőre nem kapott támogatást, de az elégedetlenség terjedni látszik.
„A vesztesek” javaslata?
Ezután a kormány Európa-ügyi államminisztere, Michael Roth szólította fel az EP-t, hogy szavazza le von der Leyent. Az SPD európai parlamenti képviselője, a múlt ciklusban az EP alelnöke, Evelyne Gebhardt a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, hogy az ET elnöki posztjára vonatkozó javaslat elfogadhatatlan. A szociáldemokraták nem fognak szavazni Leyenre – jelentette be.
„Mint német szociáldemokraták, egyetértünk abban, hogy nem fogunk Ursula von der Leyenre szavazni”.
„A vesztesek” javaslata volt ez, mert Leyen belföldi politikája nyomás alatt volt (utalt arra, hogy védelmi miniszterként von der Leyen igen rossz hírű lett). Ehelyett Európának a legjobbra van szüksége – mondta.
Az SPD alelnöke, Ralf Stegner azt feltételezi, hogy az EP–ben pártbeli kollégái von der Leyen ellen szavaznak. A szocialista képviselőknek nincs okuk, hogy megszavazzák őt – mondta.
„Végül is ez titkos szavazás, de feltételezem, hogy legalább a német szociáldemokraták így viselkednek”.
Mégis van csúcsjelölt?
Stegner a Deutschlandfunkban ezt megismételve arról is beszélt, hogy Sigmar Gabrielnek igaza van abban, hogy von der Leyen jelölése nem a berlini koalíciót erősíti. Mert mindkét fél, az uniópártok és az SPD a csúcsjelölteknek kampányolt.
Ebből szerinte az következik, hogy az EP szociáldemokratái nem fognak szavazni Leyenre. A szocialista képviselőknek azért nincs okuk erre, mert a csúcsjelöltet nem a német SPD, hanem az Európai Szocialista Párt állította, ahogyan a konzervatív oldal is Manfred Webert. A szocdem vezető szavaiból kitűnik, hogy még mindig jelöltjüknek tartják Frans Timmermanst.
Zsarolás Keletről?
Von der Leyen jelölése során zsarolási kísérlet volt Merkel és Macron ellen is a V4-ek részéről – válaszolta Stegner arra a kérdésre, hogy von der Leyen Orbán és Kaczynski jelöltje-e. Arra utalt ezzel, hogy a V4-olasz-koalíciónak ugyan nem volt meg a blokkoló kisebbsége (szavazat- és népességarányosan), de Merkel nem akart a két nagy (Lengyel- és Olasz-) ország ellenében dönteni.
Mindenesetre ezt a helyzetet Weber úgy összegezte, hogy
Orbán és Macron együtt nyírta ki a csúcsjelölti rendszert,
és – ki nem mondva – az ő esélyét is, legalább részben. Weber egyelőre marad az EPP frakcióvezetője, s alighanem lesz befolyása arra a döntésre várhatóan novemberben, hogy mi történjen a Fidesszel: fenntartják néppárti tagságát vagy kizárják? (Jelenleg utalnak jelek arra, hogy előbbi felé billen a mérleg nyelve.)
A veszélyt szimatolhatta meg Donald Tusk, a von der Leyent jelölő Európai Tanács leköszönőfélben lévő elnöke. Csütörtökön az EP-ben kérlelte a képviselőket, hogy szavazzák meg a német politikust. Máskülönben tényleg nagy kavarodás lesz: kezdhetik elölről az alkudozást, persze feltépve a friss sebeket – és mindezt a nyári szabadság helyett.
