Csehországban ma délután négyig lehetett jelentkezni a jövő évi elnökválasztásokra. Tíz jelölt akart indulni, de csupán nyolcan teljesítették a cseh törvények által meghatározott kritériumokat. Köztük van viszont Miloš Zeman, Csehország jelenlegi államfője is.
Miloš Zemannak sikerült 113 000 aláírást összegyűjtenie ahhoz, hogy indulhasson a jövő év januárjában tartott csehországi elnökválasztáson. Csehországban az államfői jelöltséghez legalább 50 ezer aláírás szükséges, és Zeman elmondása szerint ezt a határvonalat már augusztusban sikerült átlépnie.
A hétfőn tartott prágai sajtótájékoztatón feleségének, Ivana Zemanovának köszönte meg a támogatást, és egy csókkal, illetve nagy csokor virággal jutalmazta meg a jelöltségében „játszott nélkülözhetetlen szerepéért”.
„Ha nem venném figyelembe a választóim akaratát, akkor gyávának érezném magam” – jelentette ki Zeman a sajtóértekezleten, hozzátéve azt, hogy
„szeretném folytatni ezt a szép és érdekes munkát”.
Ugyanúgy megjegyezte, hogy most hétezerrel több aláírást gyűjtött össze, mint 2013-ban.
Zemanon kívül sikeresen jelöltette magát Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője.
Korábban Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009) és a bevándorlóellenes párt vezetője, Tomio Okamura szintén arról beszéltek, hogy indulni kívánnak az államfőválasztáson, de egyelőre a cseh hatóságok és médiumok nem erősítették meg, hogy a két politikus neve ténylegesen is szerepel az elnökaspiránsok között.
A cseh államfőválasztást január 12-re és 13-ra írták ki.
A győzelemhez a leadott szavazatok több mint felének megszerzése szükséges. Amennyiben ez egyik jelöltnek sem sikerül, második fordulóra kerül sor, amelyben az első körben legjobban szereplő két jelölt vehet részt. Öt éve, 2013-ban az első közvetlen csehországi államfőválasztáson Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg népszerű jobboldali politikussal szemben.
