Kezdőlap Címkék Milos Zeman

Címke: Milos Zeman

Elérte a cseh belpolitikát a Szkripal-ügy

0

Nem kis belpolitikai vitát idézett elő Csehországban, hogy az  államfő elismerte: a kelet-közép-európai országban szintén előállították és tárolták azt a fajta idegmérget, amellyel március 4-én megmérgezték Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Julija Szkripalt. 

 

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök március végén utasította a cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) és a katonai hírszerzést (MZ), hogy nézzenek utána: vajon tényleg cseh területen állították elő és tárolták azt a Novicsok nevű idegmérget, amelyet március elején Szergej Szkripal és lánya ellen használtak. Korábban ugyanis Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, a Rosszija 24 orosz hírtelevízióban közölte, hogy a Szkripal-ügyben használt Novicsok idegméreg legnagyobb valószínűséggel Csehországból, Szlovákiából, Nagy-Britanniából vagy Svédországból származik.

A vizsgálat során ipari üzemeket, raktárakat, kutatóintézeteket és laktanyákat néztek át a cseh szakértők. A  nyomozás nemrég ért véget és az eredményekről csütörtök este Zeman számolt be a Barrandov nevű kereskedelmi csatornán.

“Előállítottunk és tároltunk is a Novicsokból, igaz nem nagy mennyiségben. Tudjuk, mikor és hol. 

– jelentette ki Zeman az MZ jelentésére hivatkozva. A cseh védelmi minisztérium Brno  városában lévő tudományos-kutató intézetében tavaly novemberben kísérleteket végeztek az A-230-as nevű idegbénító méreggel. A kis mennyiségű vegyi anyagot  a minisztérium közleménye szerint megsemmisítették, így azok nem juthattak ki az országból.

Azonban a másik, a BIS által közzétett jelentésben az volt olvasható, hogy nem Novicsokot teszteltek Csehországban.  

Ezt állították a cseh katonai szakértők és a Nukleáris Biztonsági Intézet alkalmazottai is. A legtöbben már azt kifogásolják, hogy Zeman a hivatalos közleményében többször elrontotta és nem nevezte meg az idegméreg pontos típusát: egyszer A-340-et, máskor pedig A-230-et írnak benne, pedig a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OCPW) szerint 50-100 grammnyi A-234-el történt a mérgezés.

Ez pedig jóval több, mint amennyit a cseh laborokban előállítottak.

A kérdés jelenleg megosztja a cseh politikát és közvéleményt, többen Zeman orosz barátságának a számlájára írják az elhangzottakat.

Másokat pedig megihletett az államfő bejelentése és mémeket készítettek arról, ahogyan Zeman gyártja az idegmérget.

Mint portálunk is folyamatosan beszámolt az ügyről, Szkripalt és lányát március elején mérgezték meg az angliai Salisburyben. A britek azonnal az oroszokat vádolták meg a merénylettel, s emiatt 23 orosz diplomatát kiutasítottak az országból. Az Európai Unió is foglalkozott az üggyel, aminek nyomán több tagállam és Ukrajna is orosz diplomaták kiutasítását jelentette be.

 

Változatlanságra ítélve – A cseh elnökválasztások második fordulója

0

Csehországon belül és kívül is nagy reményekkel vágtak neki a hétvégi elnökválasztások második fordulójának azok, akik az előző tükrében Prága kül- és belpolitikai irányának megváltozásában és a közép-európai “illiberális átok” megállításában bíztak.  Ám nem így történt, sőt, további sót jelenthet a friss sebekbe, hogy ez a választást nem Miloš Zeman nyerte meg, hanem Jiří Drahoš vesztette el.

A 2018. január 26-án és 27-én tartották meg Csehországban az ötévenként megrendezett elnökválasztások második fordulóját. Mivel az első körben a korábbi államfő, Miloš Zeman mindössze a szavazatok 38,56 százalékát szerezte meg, ezért szükség volt egy második forduló megtartására. Ellenfeleként Jiří Drahoš professzor és a Cseh Tudományos Akadémia egykori elnöke indult, aki január 12-én és 13-án rendezett első fordulóban 26,5 százalékot kapott. Igaz, ez kevésnek tűnt, de a cseh államfőválasztáson részt vevő további hét jelölt közül a négy legtöbb szavazatot kapó beállt Drahoš mögé. Ráadásul más tényezők szintén árnyalták Zeman újraválasztásának esélyeit.

Minden előzetes elvárás ellenére azonban nem történt meg a fordulat: Zemannak sikerült megtartania az államfői széket, mivel a szavazatok 51,36 százalékát szerezte meg, miközben Drahoš 48,63 %-ot. A tudós számára az egyetlen “fájdalomdíjat” az jelentette, hogy – szemben az első fordulóval – nemcsak Prágában, hanem további három cseh kerületben aratott győzelmet. Viszont ezzel párhuzamosan egyes kerültekben Zeman képes volt a szavazatok több mint hatvan százalékát begyűjteni.

A kék színnel jelölt kerültek Jiří Drahoš, piros színnel jelölt kerületek  Miloš Zeman. A kép forrása: Info.cz

Pedig a részvételi arány magasnak számított, mivel cseh a szavazóképes állampolgárok mintegy 66,6 százaléka járult az urnákhoz. Habár a közvélemény-kutatásokból  nem derült ki egyértelműen a győztes személye, az szinte mindegyik előre borítékolta, hogy szorosnak ígérkezik a hétvégi választás. Arra mutattak rá, hogy az igazán döntő tényezőt az a tíz százaléknyi bizonytalan szavazó fogja jelenteni, akik akkor még nem tudták, hogy kire adják le a voksukat.

Nagy elánnal

Ezért aztán igencsak intenzív kampány bontakozott ki Csehországban, amely során álhírekből és egymás lejáratásából nem volt hiány. Ez korántsem számított újdonságnak, hiszen már az első forduló előtt ment a “Putyin-bérencezés, sorosozás, brüsszelezés” stb. Azonban ez azóta egy teljesen új szintre emelkedett, amely még cseh viszonylatban is elképesztő magasságokat – vagy mélységeket, nézőpont kérdése – ért el.

Jiří Drahoš esetében a “muszlim bevándorlás támogatója” a “szabadkőműves kapcsolatai” és a “háttérkormány embere” típusú vádakon kívül  szóba hozták őt az StB-vel (egykori csehszlovák titkosszolgálattal), akit azért szerveztek be, mert különben a hatóságok pedofília miatt letartóztatták volna. Azonban a “másik oldalt” sem kellett félteni: Miloš Zeman állítólagos halálos betegsége rendre felbukkant, amit kiegészítettek azzal, hogy műlába van, mert amputálni kellett a cukorbetegsége miatt. Sőt, olyan híresztelésekkel is elárasztották a cseh internetet, hogy Zeman bevándorlóellenessége “látszólagos”, mivel áttért az iszlám vallásra, muszlim nevet fel és a feleségét is hidzsábba meg burkába kényszerítette.

Ugyanakkor önmagában az ilyen lejárató kampány nem lett volna elég Zeman győzelméhez. Ő ugyanis az első körben 1,99 millió szavazatot gyűjtött be, miközben a másodikban 2,85 milliót. Vagyis nem egészen két hét alatt majdnem egy millióval növelte a bázisát. Ez sokak szerint alátámasztja azt a vélekedést, hogy igazából az első körben nem járult urnához minden Zeman-párti cseh állampolgár, mert biztosra vették a jelöltjük győzelmét. Ezzel szemben a másodikban semmit nem bíztak a véletlenre és iszonyatos méretű mozgósítást voltak képesek elérni. Ugyanúgy a tavaly októberi választásokat megnyerő ANO párttal és annak vezetőjével, Andrej Babiš-sal kialakult viták sem okoztak túl nagy hátrányt Zemannak, és a felmerült nézeteltéréseket erre a hétre képesek voltak rendezni.

Ez mind igaz, de akkor sem ad egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy Drahoš miért “csak” 2,71 millió szavazatot kapott? Ugyanis az első forduló többi jelöltje visszalépett és felszólították a híveiket, hogy a professzort támogassák. Ez pedig nem kis szavazatpluszt jelentett volna Drahošnak: az első fordulóban Pavel Fischer egykori nagykövet (526 694), Michal Horáček (472 643) vállalkozó és dalszövegíró, Marek Hilšer orvos (454 949) és Mirek Topolánek volt ODS-es miniszterelnök (221 689) voksot gyűjtöttek be. Így matematikailag Drahošnak több mint 3 milliót kellett volna kapnia, de ehelyett kb. 300 000-rel kevesebben szavaztak rá.  Sőt, egyenesen úgy tűnik, hogy jópáran voltak olyanok, akik az első fordulóban Zeman ellenfeleire adták le a voksukat, most viszont mégis őt és nem a professzort támogatták a szavazatukkal.


Traktorokkal kísérik Drahošt  támogató gazdaszervezet képviselői a lakhelyétől Prága központjáig. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek

A mindent eldöntő televízió? 

Még jelenleg is zajlik a vita a cseh politológusok és kommentárok körében, hogy miképp tudta ezeket a mutatókat Zeman megfordítani. Ez az elemzés viszont ezek közül az egyik lehetséges aspektusra hívná fel a figyelmet, hogy mi okozta Drahoš vereségét:

A  televíziós vitákon való gyenge szereplése.

A képernyő előtt zajló vita önmagában képes egy elnökválasztást eldönteni. Ékes példa erre az 1960. szeptember 26-án tartott első elnökjelölti televíziós vita az Egyesült Államokban, amikor az esélyesebbnek tartott Richard Nixon leszerepelt és többszörösen alulmaradt a tapasztalatlan John F. Kennedyvel szemben. Habár a legtöbben az “imidzset”, a testbeszédet és a viselkedést nevezték a” sorsdöntő” tényezőnek, Kennedy a biztos érveinek, az átlag amerikai állampolgár megszólításának és Nixon későbbi televíziós vitákban alkalmazott módszereinek (mint az ellenfél letámadása) köszönhette a későbbi győzelmét.

A kép forrása: MTI/EPA/Filip Singer.

Épp ezért érdekes a párhuzam a múlt héten tartott csehországi televíziós elnökvitákkal. Igaz, ott a tapasztalatlannak és a politikában “zöldfülűnek” számító  Drahoš maradt alul a “dörzsölt” Zemanhoz képest. Pedig a professzor volt az, aki korábban erősködött a képernyő előtt zajló szópárbaj megtartása mellett. Abból indult ki, hogy mivel ő nyerte meg a korábbi, többi elnökjelölttel rendezett disputákat, néhányat 40 százalékos különbséggel, most ismét képes lesz meggyőzni a cseh választókat. Sőt, titkon abban is reménykedett, hogy mivel Zeman nem lesz hajlandó kiállni ellene, ez a számára újabb szavazatokat hozhat. Csakhogy a cseh államfő hiába ódzkodott és utasította el korábban a televíziós vitázást, az első forduló eredményei és Babiš unszolására Zeman mégis ringbe szállt.

És ezeken bizony Drahoš alulmaradt, sőt, nem is kicsit. Az első január 23-i televíziós vitán gyakorlatilag csak védekezésbe szorult, egyáltalán nem tudott érdemben szóhoz jutni Zeman mellett, aki “letámadta” az ellenfelét, leginkább a migráció támogatásának vádjával. Mint utólag kiderült, ez egy szándékos retorikai csapda volt a cseh elnök részéről, amelybe igyekezett belelovalni ellenfelét.

Ez pedig sikerült neki, hiszen a második csütörtöki televíziós vitában Drahoš próbálta meg ugyanezt, és indított egy széleskörű, Zeman személye ellen irányuló támadást.

„Zeman az összes cseh korrupcióval kapcsolatos botrány fő képviselője”

– jelentette ki az államfőjelölt, hozzátéve, hogy megosztja a társadalmait a „hazug és ferdítő” nyilatkozataival, lényegében ő a felelős a cseh társadalomban uralkodó kaotikus állapotokért. Ugyanúgy többször hangsúlyozta, hogy nem hisz Babišnak, és szerinte mindenképp kell a rendőrségi nyomozás a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű korrupciós ügyben. Ám Drahoš túlzásba vitte és kiesett a korábbi, főleg a “Nyugat-és EU-baráti politikus” szerepéből: nem nevezte magát uniópárti politikusnak, sőt, egyenesen

“öntudatos Csehországot és a nemzetállamok Európáját” hirdette, mint ahogyan a visegrádi négyek kormányfői teszik.

A migráció kérdéseben pedig nekiesett Brüsszelnek, hogy nem neki, hanem a tagállamoknak kellene dönteniük a befogadásról, és mindenképp kell szigorú külső határvédelmet.

Ráadásul az egész vita végére – horribile dictu! – pont Zeman tűnt sokkal EU-pártibbnak, amikor euroföderalistának nevezte magát és egyes esetekben pedig a Brüsszellel való sorosabb kooperációt hirdette, természetesen leszámítva a bevándorlás és a kvóták kérdését, ahol a két elnökjelölt egymást próbálta túllicitálni. Ugyanúgy Zeman tűnt a “nyugodtabbnak, racionálisabbnak”, aki Drahoš összes vádját és személyeskedését sikeresen elhárította.

Tehát summa summarum: Drahoš a televíziós szerepléseivel elérte, hogy a Babiš-párti szavazók egy tömbként álljanak ki a miniszterelnöküket védelmező Zeman mögé, miközben a professzor az euroszkepticizmusával pedig pont azt érte el, hogy a nyugati orientáltságú és EU-párti csehek egy része elforduljon tőle.

A mindent eldöntő Tv-vita? A kép forrása: Youtube.

Quo Vadis, Csehország?

A cseh és a nemzetközi médiumokban egységes álláspont alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kelet-közép európai országban a hétvégén egy nem hivatalos referendumot tartottak arról:

Prága a közeljövőben Keletre vagy Nyugatra akar tartani?

Az “illiberális demokrácia” kiépítésének folytatása,  Nyugattól való távolodás, EU-ellenesség növekedése, a visegrádi négyekkel való szorosabb kooperáció, további közeledés Oroszországhoz és a Kínához – ezek számítanak most a legáltalánosabb véleményeknek. Mások a szoros eredményt látva a cseh társadalomban húzódó törésvonalakra, a mélyülő lövészárkokra és “két Csehországra” hívják fel a figyelmet, amely a jövőben számos konfliktus forrása lehet és a hétvégén egyfajta belső, politikai káosznak ágyaztak meg.

Az egyik leglényegesebb kérdés viszont az marad, hogy ez az eredmény miképp fogja befolyásolni a belpolitikai folyamatokat, hiszen most Zemannak sokkal nagyobb beleszólása lehet az új kormány összetételében. Mivel Babišnak nem sikerült január 17-ig megszavaztatnia a cseh képviselőházzal a kormányprogramját, ezért le kellett mondania a tisztségéről. Zeman “az elnöki teendői miatt” csak az elnökválasztások előtt két nappal fogadta el a lemondását, de ismét megbízta az ANO párt elnökét, aki most sokkal nagyobb társadalmi és politikai támogatással vághat neki a feladatnak.

Zeman az első beszédében rögtön le is szögezte: “több időt neki a kormányalakításra”. Sőt, nem kizárt, hogy a szociáldemokrata pártot (ČSSD), amelynek a vezetője volt, szintén képes lesz meggyőzni arról, hogy minden korábbi vitájuk ellenére mégis lépjenek koalícióba az ANO-val.

Ünnepi hangulatban. A kép forrása: MTI/EPA/Filip Singer.

Václav Havel egykori cseh köztársasági elnök már húsz évvel korábban lényegében “megjósolta” a Zeman-Drahoš elnökválasztás második fordulójának eredményét: “Ha jövőbeli cseh elnök egy erős párt embere lesz, aki más pártok szavazatait is megszerezheti; vagy ha egy semleges, öreg egyiptológiai professzor, aki tizenöt nyelvet ismer. Mindegy, mert én mindkettő utat rossznak tartom: azt is, aki mindenki által választható, és azt is, aki bármiféle politikai személyiséget nélkülöz és nem illik a politikába”.

Az egész idézetben az az ironikus, hogy Havel pont ezzel magyarázta a közvetlen elnökválasztás  bevezetését, aminek aztán 2013-ban eleget tettek. Ám valószínűleg nem ilyen kimenetelre számított a kelet-közép-európai demokrácia egyik ikonja.

120 perc – 2018. január 27. 18:00

0

Milos Zeman marad a cseh köztársasági elnök

A választás második fordulójában a hivatalban lévő elnök a szavazatok 51,5 százalékát kapta, kihívója, Jirí Drahos 48,5-et ért el. Zeman azt mondta, szeretne „alázatosabb, kevésbé magabiztos és arrogáns lenni, és nagyobb tiszteletet tanúsítani mások véleménye iránt”.

Kurdok tüntettek Németországban

Húszezren vonultak fel Kölnben, hogy tiltakozzanak, amiért Törökország egy hete támadja a kurdokat Észak-Szíriában. A demonstrációt feloszlatta a rendőrség, mert a tüntetők tiltott jelképeket, többek között a Kurdisztáni Munkáspárt zászlóit lengették.

Megöltek 14 katonát Maliban

Fegyveresek ütöttek rajta egy katonai táboron, megöltek 14 katonát, megsebesítettek 17-et, hadianyagot zsákmányoltak és visszavonultak. A megtámadott katonák elmenekültek a táborból. Két támadó is meghalt, valószínűleg egy iszlamista csoporthoz tartoznak.

12­0 perc – 2018. január 26. 20:00

0

Célpont: Titokzatos magángép Mészáros Lőrinc szolgálatában

Luxusmagángéppel közlekedik Európában Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és bizalmasa, Szijj László, aki egyébként a milliárdos közbeszerzéseket elnyerő Duna Aszfalt tulajdonosa. A Hír TV Célpont című műsora a rejtélyes gép után kutatva talált egy még rejtélyesebb osztrák légitársaságot, amely bonyolult konstrukció mögé bújtatva, de direktben kötődik Mészároshoz és az MKB Bankot birtokló üzleti körhöz. Az osztrák Cursus Aviation azonban nem pénzt keres a hárommilliárd forintba kerülő magángéppel, hanem a NER – lovagokat szolgálja ki – javarészt magáncélból. (Hír TV)

V4-ek Budapesten

Az illegális migráció elutasításában, az európai uniós integráció felgyorsításában és a visegrádi együttműködés sikerességében is egyetértettek a visegrádi országok miniszterelnökei a pénteki budapesti csúcstalálkozójukat követő, a Várkert Bazárban tartott panelbeszélgetés során.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint nem marad európai kereteken belül a migráció problémája, jól látható, hogy a vita az európai színtérről a világszíntérre helyeződik, és erre is választ kell adnia Európának.

Elnököt választanak a csehek

Péntek délután megkezdődött a cseh elnökválasztás második, döntő fordulója. A szavazóhelyiségek pénteken este tízig, szombaton pedig reggel 8-tól délután 2 óráig vannak nyitva, eredmény szombat kora este várható. A versenyben maradt két jelölt Milos Zeman hivatalban lévő államfő és Jiri Drahos, a tudományos akadémia volt elnöke. A várakozások szoros eredményt ígérnek. A győzelemhez elég a leadott szavazatok többsége választotta meg. (Euronews)

 

 

Csehül állnak – A cseh belpolitika két elnökválasztás között

0

Az elmúlt napokban elképesztő módon felgyorsultak az események Csehországban.  Egyelőre még nem tudni mi lesz ezeknek a kimenetele, de egy biztos: az elnökválasztás második fordulójának tétje igencsak magas és az eredmény alaposan befolyásolhatja az ország jövőjét. 

Habár egyes csehországi közvélemény-kutatások és elemzések figyelmeztettek arra, hogy  a múlt hétvégén tartott csehországi elnökválasztásokon Miloš Zeman nem fogja elérni az ötven százalékot – amellyel megúszható lett volna a második forduló -, annak eredménye még így is komoly meglepetést okozott Csehországban és a nemzetközi közösségben egyaránt.

Pirruszi győzelem

Igaz, Zemannak még így is sikerült begyűjtenie a szavazatok mintegy 38,56 százalékát, ami körülbelül 1,99 millió voksot jelent. Ugyanúgy a legnagyobb ellenfelének tartott Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt vezetője, az előzetes felmérésekkel szemben kicsit gyengébben szerepelt, hiszen 26,6 százalékot kapott, vagyis legalább félmillióval kevesebbet, mint amennyit jósoltak neki. Továbbá Prága kivételével az összes csehországi kerületben Zeman aratott győzelmet.

Egy Femen-aktivista nő támadta le félmeztelenül Zemant, amikor ő elment leadni a szavazatát.

Csakhogy három dolog árnyalja a képet. Habár Zeman az összes kerületben (Prágát leszámítva) megnyerte magának, egyik helyen sem sikerült 50 százaléknál többet  begyűjtenie, a legjobb mutatókat csak az Ústecký-kerületben érte el (47%).(Ezen az oldalon egy részletesebb térkép található, járásokra és településekre lebontva.) Ebből az következik, hogy Zeman

egyik kerületben sem “dőlhet hátra” és veheti biztosra, hogy a második fordulóban is győzelmet arat

Másodszor a választások során a cseh lakosság 61,92 százaléka járult az urnákhoz, ami “átlagos” részvételi mutatót jelent a kelet-közép-európai országban. Ugyanakkor már sok cseh politológus és elemző figyelmeztetett, hogy ebbe már beleszámítódik a Zeman-tábor híveinek döntő része (ha nem az egésze). Tehát most igencsak kérdésessé vált, hogy vajon a jelenlegi elnök kiket lenne képes még aktivizálni és megszólítani.

Az elnökválasztások első fordulójának eredménye. Forrás: Volby. cz

És Zemanék számára ebből fakad mindjárt a harmadik probléma: lehet, hogy Drahoš az előzetes elvárásokkal ellentétben rosszabbul szerepelt (1 369 000 leadott szavazat), de az utána szereplő államfő-jelöltek meglepően jól teljesítettek. Különösen Pavel Fischer egykori nagykövet (526 694), Michal Horáček  (472 643) vállalkozó és dalszövegíró, és Marek Hilšer orvos (454 949). Ez elsőre úgy tűnhet, hogy Csehországban túlságosan megoszlanak a szavazatok, de még mindig hátra van a második forduló. Ettől ugyanis a korábban említett három jelölt (plusz Topolánek volt ODS-es miniszterelnök a több mint 200 000-es bázisával) visszalépett és közös támogatásukról biztosították az egyetemi professzort.

Amennyiben a jelenlegi választási eredményekről indulunk ki, akkor Drahoš a január 26-án és 27-én tartott elnökválasztás második fordulójában

több mint három millió cseh állampolgár szavazatára számíthat.

Ez egyben azt is jelenti, hogy Zemannak közel egymilliós hátrányt kellene legyűrnie, ami különösen nehéz. Az elképzelhető, hogy megszerzi a maradék három államfő-jelölt szavazóbázisát, vagy sikerülhet még valahonnan potenciális szavazókat előkeríteni, hiszen egyes vélekedések szerint azért sem ment el minden Zeman-párti szavazni, mert biztosra vették a jelöltjük győzelmét. Azonban még ez is legfeljebb 250 000-350 000 újabb szavazatot jelentene a mostani elnöknek, még mindig fél millióval elmaradva Drahoš mögött. A másik “oldalnak” tehát semmit sem kellene csinálnia, csupán ügyelnie arra, nehogy a választások előtt nyilvánosan összevesszenek egymással vagy egy olyan lépést tegyenek meg, amellyel egymás szavazóit taszítanák el.

A csehországi államfő-jelöltek és eredményeik. Forrás: Link.

Pont ezért látható, hogy Zeman-hívei semmit nem bíznak a véletlenre és már másnap egy páratlan intenzitású lejáratókampány vette kezdetét. Hiszen attól még, hogy lényegesen több szavazatot aligha szerezhetne, még elbizonytalaníthatja a másik tábor szavazóit. Habár a negatív kampány (Zemanról például elterjesztették, hogy rákos beteg) már január 12-e előtt is aktívan zajlott, még ez is eltörpül amellett, ami január 14-től kezdett el kibontakozni. Egyik oldalon ugyanis megy a “Putyin-bérencezés, illiberális diáktározás, meg Kína-imádat”, addig a másikon pedig a “Sorozás, Brüsszelezés, sőt, még Adolf Hitlerrel való összehasonlítás” is előkerült.

Ebben a tekintetben különösen a migráció témája tölt be – és fog betölteni – központi szerepet: Zeman esetében a bevándorlóellenességet róják fel, Drahošnál viszont egy 2015-ben aláírt petíciót hoztak elő, amelyben felszólították az akkori kormányt a menekültek helyzetének javítására. (Ugyanakkor fontos megjegyzezni: Drahoš az utóbbi időben már az EU-t is kritizálta a kötelező migrációs kvóták vagy a külső határok alacsony védettsége miatt)

Zeman számára az egyetlen lényeges mentőövet – a lejáratókampányon kívül – a politikai szövetségese, az október cseh választásokat megnyerő ANO párt vezetője, Andrej Babiš jelentheti. A “cseh Trump” ugyanis rengeteg cseh médiumot (online, lap, Tv-csatornát) tart a kezében, többek közt olyan jelentős lapokat, mint a Lidové noviny vagy a Mladá fronta dnes, tehát január végéig van alkalma és lehetősége a cseh választók véleményék befolyásolására. Zeman minden botránya ellenére, egy igencsak dörzsölt politikus, aki nagyon jól nyilatkozik és képes érzelmesen vitatkozni a televízióban, különösen az olyan témákat illetően, mint az Európai Unió és bevándorlás kérdése. Ezért sem meglepő, hogy Zeman a korábbi ígéretei ellenére, mégis kötélnek áll a televíziós vitát illetően, természetesen a Babišhoz közel álló adókon.

Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek

Zavar az Erőben

Viszont azóta olyan események bontakoztak ki a cseh közéletben, amely még a biztosnak tartott a Babiš és Zeman közötti “baráti szálakat” is alaposan összekuszálták. Ugyanis a csehországi elnök bár “jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének. Nincs kizárva, hogy a hétvégén egyes elfogult ANO szavazók ezt egyfajta árulásként értelmezték (ezt sugallta is a Babiš-média), ezért nem mentek el szavazni rá.

Azóta persze Babiš látványosan “megbocsátott” a szövetségesének és arra kérte az ANO-párt szavazóit, hogy a második fordulóban is Zemanra szavazzanak. Ugyanakkor január 16-án és 17-én újabb érdekes eseményekre került sor.  Az első, hogy január 16-án délelőtt Babiš arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek, mivel korábban nyomozást indítottak ő és Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnök a “Gólyafészek („Čapí hnízdo”) ügyben. Természetesen “politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte az ügyet és leszögezte, hogy semmi köze nincs ennek ahhoz, hogy képtelen kormányt alakítani.

Ugyanezen a napon tartott bizalmi szavazáson ismét nem kapta meg a felhatalmazást a cseh képviselőktől, csupán a saját pártjának tagjaiból. Ezért január 17-én a korábbi ígéretéhez híven a Babiš vezette cseh kisebbségi kormány lemondott, hivatalosan is átadta Zemannak a kabinet lemondólevelét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a megbukott miniszterelnöknek nincs oka az aggodalomra, hiszen a köztársasági elnök korábban már többször biztosította: a második kormányalakítási kísérlettel szintén őt fogja megbízni. A törvény szerint Csehországban három kormányalakítási kísérletre van lehetőség, az első kettőre az államfő, a harmadikra pedig a képviselőház elnöke ad megbízatást.

A cseh miniszterelnök a kisebbségi kormányáról tartott bizalmi szavazáson. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek

Különös partner? 

A cseh lapok máris elkezdték pedzegetni, hogy mivel senki nem támogatta őket (még a bevándorlóellenes SPD és a kommunista párt sem), ezért az ANO a következő kormányalakításnál megváltoztatja a korábbi stratégiáját. Ez pedig többek közt azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb ellenfelével, de korábbi koalíciós partnerével kezdett el tárgyalni: a Cseh Szociáldemokrata Párttal (ČSSD).

Ez pont abból a szempontból érdekes, hogy tavaly a szociáldemokraták még azt hangoztatták, hogy addig nem hajlandóak koalícióba lépni az ANO-val, ameddig Babiš nem távozik a párt éléről. Bohuslav Sobotka előző kormányfő volt ennek az esetleges együttműködésnek az egyik fő kritikusa, de más téren is bírálta az ellenfelét: a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.

Amikor még egy kormányban voltak: Sobotka kormányfő és Babiš pénzügyminiszter. Csakhogy az akkori miniszterelnök veszte majdnem a pénzügyminiszter lett. A kép forrása: Flickr.

Csakhogy az októberi választások után sok szociáldemokrata politikus a Sobotka-féle frakciót okolja a gyenge szereplésért (7,3%) és ezért úgy vélik, mindenképp szükség van egy vezetőváltásra és egy újfajta irányvonalra, ami az ANO-val való kormányalakítást is jelentheti. Most februárban tartanak egy kongresszust, amelynek pont ez lesz az egyik fő témája. Ha ez sikerül megállapodni, akkor ANO és a ČSSD koalíciónak összesen 93 képviselője lehet. Ez ugyan még nem elég a kormányalakításhoz, de a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) korábban már többször jelezte: egy ilyen összetételű kormányt – mégha kívülről is –  hajlandóak támogatni, ami már elegendőnek számít.

Időhúzásból jeles 

Ám még, ha nem sikerül egy kormánykolaíciót létrehozni, még az sem jelentene túl nagy csapást Babišra nézve. A mentelmi jogáról való lemondás ugyanis egy időhúzó taktika része: az ANO vezetője szeretné megtudni, hogy a hónap végén ki ül majd az elnöki székben. Igaz, számára Drahoš jelentene vonzó alternatívát. Ő erős kritikusa Babišnak és többször hangsúlyozta, hogy a cseh kormányban semmi keresnivalója annak,

” aki ellen rendőrségi eljárás folyik, különösen ha az illető egy ország miniszterelnöke”

Csehországban a köztársasági elnöknek jogában állna felosztani a parlamentet. Egyes elképzelések szerint ezért Drahoš az esetleges megválasztása után azonnal így fog tenni és új választásokat ír ki az országban.

Akármilyen furcsának is tűnhet elsőre, de az előrehozott választás is lényegében Babišnak kedvezne. Egyrészt az októberben éppen bekerülő pártok, köztük a ČSSD, esetében nem garantált, hogy megkapják a korábbi szavazatokat és nem valamelyik új szereplőre adják le, amivel csökkenhet a képviselőházba bejutó pártok száma. Másrészt anyagilag egyedül csak az ANO van olyan helyzetben, hogy egy még intenzívebb kampányt folytasson Csehországban, más pártok már most komoly pénzügyi gondokkal küszködnek. Harmadszor pedig a Zemantól való “megszabadulás” sem lenne Babiš ellenére: a  mostani elnök szavazótábora ugyanúgy megmaradna, de mivel már Babišnak nem kellene igazodnia a botrányos kijelentéseiről híres Zemanhoz, ezért számíthat az ellentétes tábornak voksaira is, ha a médiáján keresztül képes lesz kellőképpen meggyőzi őket.

Tehát kétségtelen: a csehországi helyzet most eléggé kaotikusnak tűnik és a második fordulóig sok minden megtörténhet. Könnyen lehet, hogy ennek az egésznek az lesz a vége, hogy Csehország szakít az “illiberális demokráciával” és kelet-közép-európai országok helyett inkább Nyugat-Európát választja. Ugyanakkor ezek a mostani állapotok egy nem túl pozitív jövőképet is magukban hordoznak: egy elhúzódó belpolitikai válságot és azzal járó gazdasági recessziót.

Gyülekező viharfelhők – Elnökválasztás Csehországban

0

Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul Miloš Zeman államfő egy másik dolog miatt is aggódhat: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme. 

December 6-án Miloš Zeman köztársasági elnök fogadta az októberi csehországi választások győztesét, Andrej Babišt. Azzal bízta meg őt, hogy egy hét alatt állítsa fel az új cseh kormányt, amelyet a “csehországi Trumpnak” nevezett, de korrupciós és az egykori csehszlovák titkosrendőrséggel kapcsolatos (StB) botrányokba belekeveredett oligarchának sikerült teljesíteni. A független szakértőkből és az ANO párt győzteseiből álló kormánnyal, akik között vannak egészen érdekes miniszterek, Zeman teljes mértékben meg volt elégedve nemcsak szakmai szempontból, hanem azért is, mert így a zsebében érezhette az ANO-ra szavazó cseh állampolgárok voksát.

Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és  Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek

Elakadt tisztára mosás 

Az egyetlen kérdésnek az tűnt, hogy vajon a cseh képviselőház (Csehország kétkamarás – szenátus és parlament) mennyire lesz hajlandó bizalmat szavazni az új kabinetnek. Habár a frissen felállított Babiš-kormány megkapta az olyan politikai pártok hallgatólagos támogatását, mint a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), a cseh parlamentbe került többi hat mozgalom vehemensen elutasította az ANO programjait. Az elemzők és a szakértők figyelmeztettek, hogy Babiš és Zeman egyaránt tisztában voltak ezzel a ténnyel, ezért is hagyták január 10-ra a végleges döntést.

Ám a szerda este tartott parlamenti ülést hirtelen meg kellett szakítani, amelynek egyetlen napirendi pontja az új kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazás volt. Azért lett vége, mert a képviselők képtelenek voltak megállapodni abban, hogy vajon meghallgassák-e Jirí Komárek volt rendőrnyomozót, aki állítólag kulcsinformációkkal rendelkezett a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű korrupciós ügyben. Ráadásul olyan dolgokat közölt volna, amikkel tisztázni lehetett volna az ANO párt vezetőjének és alelnökének Jaroslav Faltýnek szerepét. Sőt, ezután egyfajta

politikai összeesküvésnek és ANO-ellenes lejáratásnak minősítették volna az egész ügyet, amelyet a belpolitikai ellenfeleik kreáltak 

Az SPD és a KSČM szintén követelte a rendőrnyomozó kihallgatását, de a Civil Demokrata Párt (ODS) javaslatára megszakították az ülést és jövő hét keddre halasztották a szavazást. Ez önmagában nem volt váratlan esemény, hiszen számítani lehetett arra, hogy az ellenzéki pártok nem fogják támogatni és valamilyen módon meghiúsítják vagy elhúzzák a kérdést. Viszont, ami igazán megdöbbentette az ANO pártot és a cseh politikát, az Zeman felszólalása volt.

A “Gólyafészek” . A kép forrása: Link

Egy “barátság” határai

Habár a köztársasági elnök “jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének:

Amennyiben Babiš nem szerzi meg legalább 101 képviselő szavazatát, ami a kormányzáshoz kell, akkor nem fogja támogatni a miniszterelnöki kinevezését.

Több sem kellett az ANO vezetőjének, aki azzal válaszolt, hogyha jövő hét kedden ismét kudarcot vall a kormányprogram elfogadása, akkor január 17-én benyújtja a lemondását. Ebben az esetben viszont idén várható egy (újabb) parlamenti választás Csehországban. A Babišhoz tartozó médiumok (Lidové noviny, Mladá fronta Dnes) máris elkezdték  felelősségre vonni Zemant annak “árulásáért”. Babiš csütörtökön bejelentette, hogy a kialakult vitájuk ellenére rá adja  a voksát. Azért azt még odaszúrta, hogy  “ez az ő személyes véleménye és döntése, nem pedig az ANO-é”. Valamint burkoltan emlékeztette Zemant a korábbi szóbeli megállapodásukra: azért érdemes a miniszterelnök bizalmára, mert

“nem lop és betartja a szavát”. 

Zeman szerdai kijelentéseit először az államfő sorozatosan botrányokat okozó természetének számlájára lehetne írni, ami már egészen megszokott a cseh politikában. Csakhogy nem a legjobb az időzítés volt a részéről: 2018. január 12-én és 13-án tartják a csehországi elnökválasztások első fordulóját. Zeman már tavaly márciustól elkezdte gyűjteni a támogatókat és 103 000 szavazó aláírását sikerült megszereznie. Mivel nem a képviselők és a szenátorok támogatását kapta meg, ezért szeretett arra hivatkozni, hogy az “erős népakarat” következtében, a lakosság támogatása miatt és a feleségének köszönhetően szállt ismét ringbe az elnöki székért.

A cseh-japán szülőktől származó Tomio Okamura, akárcsak 2013-ban, idén is indult volna az elnöki székért. Most viszont – minő meglepetés – Zeman mellé állt. A kép forrása: Youtube.

Vele együtt  további nyolc személynek sikerült elegendő támogatót szereznie ahhoz, hogy indulhasson “Csehország következő köztársasági elnöke” címért. Eléggé színes lett a paletta: Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője; Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009); Marek Hilšer orvos.

Miloš Zeman győzelme biztos volt, de a felmerések szerint egyszer sem érte el az 50 százalékot (átlagosan 32-35 százalék), amivel megúszható lenne a második forduló. Ez pedig a január elején tartott közvélemény-kutatások szerint még komoly meglepetéseket okozhat. A Cseh Televízió által január első hetében, 1503 cseh bevonásával végzett felméréséből kiderült, hogy két államfőjelölt erősödött meg igazán. Az egyik Horáček, aki képes lehet megszorongatni Zemant a második fordulóban. Miközben a vállalkozó az első körben 12,5 százalékot kapna, addig a második forduló esetében már a voksok 46 százalékára számíthat, ami mindössze csak két százalékkal lenne kevesebb, mint amennyit a jelenlegi cseh elnök kapna.

Michal Horáček standja Brnoban. A kép forrása: Wikimedia Commons

Ám ennél még érdekesebb, hogy Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke és egyetemi professzor míg az első körben 27,5 százaléknyi szavazatot gyűjtene be, addig a másodikban már 48,5-t, ezzel legyőzve Zemant. Természetesen erre azt lehetne mondani, hogy a Zemannal és Babiš-sal rossz viszonyban lévő Cseh Televízió szándékos mért ilyen adatokat, de ez nem magyarázat arra, hogy a többi közvélemény-kutató cég – már hónapokkal ezelőtt – szintén hasonló eredményeket közölt. Sőt, a STEM nevű közvélemény-kutató csoport

hat százalékos előnyt mért Drahoš javára

,miközben a megkérdezettek 10 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.

Katedrából a politikába 

Az első érdekesség Drahoš indulásával kapcsolatban, hogy akárcsak legfőbb riválisát, őt sem támogatták cseh politikusok, képviselők és szenátorok, csak a cseh választók. Az elsők között jelentette be jelöltségét, de augusztusra már sikerült 141 000 aláírást összegyűjtenie. Ami azt jelenti, hogy nagyobb a lakossági támogatottsága, mint a “népakaratra” hivatkozó Zemannak.

Jiří Drahoš. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek

A tudományos hátterű politikus önmagát centralistának állítja be, aki Nyugat-barát, elutasítja a kínai befektetések növelését és Oroszország-ellen bevezetett uniós szankciók folytatását akarja. Többször is megerősítette EU-pártiságát, szerinte a bennmaradásról, a NATO-ról vagy bármilyen más cseh geopolitikai kérdésről nem szabadna népszavazást tartani.

Ugyanakkor nem lenne (esélyes) csehországi államfőjelölt, ha nem bírálta volna Brüsszelt vagy nem mutatna némi euroszkepticizmust. Az euró bevezetését nem tartja járható útnak és nem híve a mélyebb integrációnak sem. Ám az igazán marginális vitapontot a migráció jelenti, amelyben (nagyjából) megegyezik a véleménye a többi V4-el:

“A schengeni határrendszer külső védelmének megerősítése; a migárciót kiváltó okok kezelése a helyszínen és a kötelező uniós  kvóták elutasítása” 

Bőkezű anyagi támogatást kapott cseh üzletemberektől és a tudományos élet neves alakjai (csillagászoktól, a vegyészeken át egészen az egyiptológusokig) álltak ki mellette. Az oktatással, tudományos fejlesztésekkel és egészségüggyel kapcsolatos nézeteivel nagyon sok támogatót szerzett magának az értelmiségi és az egyetemi végzettségűek körében. Gyakran kritizálta a többi jelöltet, mint például Topoláneket, de a legtöbb beszólást Zemannak tartogatta. A jelenlegi államfő természetesen érzi, hogy Drahoš személyében egy komoly kihívója akadt, ezért azt az epés megjegyzést tette a riválisára:

“úgy viselkedik mint Hillary Clinton és úgy is fogja végezni, mint az amerikai elnökjelölt”. 

A ma kezdődő csehországi elnökválasztások sokáig egy lejátszott meccsnek tűnhettek. Ugyanakkor Zeman nemrég tett megnyilvánulásai ismét gondoskodtak arról, hogy a korábban biztosra vett ANO-támogatás ingadozzon, hiszen ők könnyen “pálfordulásként” értelmezhetik az államfő Babišhoz intézett szavait. Ráadásul Drahoš egy olyan dilemmát jelent Zemannak, akire ő egyáltalán nem számított: ugyanúgy élvezi a szavazók bizalmát; maga köré gyűjtötte azokat, akiknek már elegük van a jelenlegi elnök folyamatos botrányaiból és pejoratív megnyilvánulásaiból; valamint egyszerre képes megszólítani az euroszkeptikus/migrációellenes cseh választókat és a Nyugat-barát, liberális “értelmiségi krémet”.

Kinevezték az új cseh kormányfőt

0

Meg sem száradt a tinta Bohuslav Sobotka egykori csehországi miniszterelnök kedden benyújtott lemondói nyilatkozatán, Miloš Zeman cseh köztársasági elnök máris fogadta Andrej Babišt, az októberi választásokon legtöbb szavazatot begyűjtő ANO párt vezetőjét. A prágai várban hivatalosan is felkérte őt az államfő a kormányalakításra, de Babiš csak a jövő héten ismerteti majd a leendő kabinetjének a tagjait. 

“Csak a magas fákba csap be a villám”

– ezekkel a kétértelmű szavakkal fogadta Miloš Zeman cseh köztársasági elnök Andrej Babišt, amikor a cseh kormány élére nevezte ki az ANO párt elnökét. További “intelmei” voltak még, hogy a leendő miniszterelnök ne törődjön a kritikákkal és a bírálatokkal, valamint “ne haragudjon meg a kerti törpékre, ha beléjük üti a térdét”.

Babiš megköszönte, és kijelentette, hogy a

“Cseh Köztársaság rászolgált arra, hogy visszakerüljön a csúcsra Európában”

Ezúttal megemlítette, hogy a jövő héten Brüsszelbe utazik és részt vesz az Európai Tanács ülésen, amelyen majd a Brexit és a migráció lesz a fő téma. A cseh kormányfő továbbra is kiemelte, hogy harcolni kell az embercsempészek és az illegális migráció ellen.

A Babiš-kormány tagjainak kinevezésére az államfő december 13-ig adott határidőt. Egyelőre annyit tudni, hogy az ANO párt tagjai és a független képviselők lesznek majd a miniszterek. Ugyanakkor Babiš leszögezte, hogy a politikai programját egyelőre még nem terjeszti a cseh parlament elé, és előreláthatólag csak januárban fognak szavazni róla a képviselőházban.

Az októberi elnökválasztásokon az ANO mozgalom 78 ülőhelyet szerzett a 200 fős csehországi parlamentben. Mivel a legtöbb csehországi forrás szerint az összes koalíciós tárgyalás kudarcba fulladt vagy elakadt, ezért Babiš kisebbségi kormányt fog alakítani. Ebben más, kormányon kívüli erőkre szintén támaszkodhat: sokan azt feltételezik, hogy a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) nem fog akadályt gördíteni a Babiš-program útjába és hallgatólagos támogatják majd az ANO célkitűzéseit.

A cseh államfő a feleségének köszönheti, hogy újra indulhat az elnökválasztásokon

0

Csehországban ma délután négyig lehetett jelentkezni a jövő évi elnökválasztásokra. Tíz jelölt akart indulni, de csupán nyolcan teljesítették a cseh törvények által meghatározott kritériumokat. Köztük van viszont Miloš Zeman, Csehország jelenlegi államfője is.

Miloš Zemannak sikerült 113 000 aláírást összegyűjtenie ahhoz, hogy indulhasson a jövő év januárjában tartott csehországi elnökválasztáson. Csehországban az államfői jelöltséghez legalább 50 ezer aláírás szükséges, és Zeman elmondása szerint ezt a határvonalat már augusztusban sikerült átlépnie.

A hétfőn tartott prágai sajtótájékoztatón feleségének, Ivana Zemanovának köszönte meg a támogatást, és egy csókkal, illetve nagy csokor virággal jutalmazta meg a jelöltségében “játszott nélkülözhetetlen szerepéért”.

„Ha nem venném figyelembe a választóim akaratát, akkor gyávának érezném magam” – jelentette ki Zeman a sajtóértekezleten, hozzátéve azt, hogy

„szeretném folytatni ezt a szép és érdekes munkát”.

Ugyanúgy megjegyezte, hogy most hétezerrel több aláírást gyűjtött össze, mint 2013-ban.

Zemanon kívül sikeresen jelöltette magát Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője.

Korábban Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009) és a bevándorlóellenes párt vezetője, Tomio Okamura szintén arról beszéltek, hogy indulni kívánnak az államfőválasztáson, de egyelőre a cseh hatóságok és médiumok nem erősítették meg, hogy a két politikus neve ténylegesen is szerepel az elnökaspiránsok között.

A cseh államfőválasztást január 12-re és 13-ra írták ki.

A győzelemhez a leadott szavazatok több mint felének megszerzése szükséges. Amennyiben ez egyik jelöltnek sem sikerül, második fordulóra kerül sor, amelyben az első körben legjobban szereplő két jelölt vehet részt. Öt éve, 2013-ban az első közvetlen csehországi államfőválasztáson Zeman a második fordulóban nyert Karel Schwarzenberg népszerű jobboldali politikussal szemben.

Jöhet a Babiš-kormány

0

Nagy győzelmet aratott a populista milliárdos Andrej Babiš a csehországi parlamenti választásokon. Az ország második leggazdagabb embere közel 30 százalékos arányú győzelemre vitte euroszkeptikus pártját, az ANO-t. Koalíciós kormányzás következik, ám Babis jelezte, hogy nem hajlandó minden párttal együttműködni, több párt pedig vele nem. 

 

Andrej Babis szlovák származású cseh milliárdos, volt miniszterelnök-helyettes, az ANO mozgalom elnöke a szavazata leadása után Prágában (MTI/EPA/Martin Divisek)

A Reutersnek győzelme után nyilatkozva az üzletemberből lett politikus jelezte: bár mindenkivel kész tárgyalóasztalhoz ülni, nem hajlandó együttműködni sem a szélsőjobboldali, EU-ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) formációval, sem Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával.

Ugyanakkor – mint az MTI prágai tudósítójának a jelentéséből kiderül – a közszolgálati televízió esti vitaműsorában az ODS, a Cseh Kalózpárt, a TOP 09 és a STAN vezetői kizárták, hogy hajlandóak lennének a Babiš vezette ANO-val kormánykoalícióra lépni. Az SPD, a kommunisták, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták vezetői nem voltak ennyire radikálisak, és a kormánykoalíció ügyében óvatosabban fogalmaztak.

Mint a FüHü korábban megírta,az a többségi vélemény alakult ki, hogy nehéz kormányalakítási tárgyalásokra kell számítani Csehországban. A pozsonyi Új Szó emlékeztetett arra, hogy Miloš Zeman államfő megerősítette: kormányalakítási megbízatást a győztes párt elnökének fog adni.

 BBC prágai tudósítója megjegyzi, hogy különösen az SPD eredménye figyelemre méltó. Ugyanis a most több mint tíz százalékot szerzett párt be akarja tiltani az iszlámot Csehországban, s vezetője arra bíztatta a cseheket, hogy vigyenek disznókat az iszlám imahelyekhez. Ezzel szemben a liberális, Európa-párti formációk jócskán alul maradtak a választáson.

Komoly problémát jelent a többi között az, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával.

Felmérések szerint Babiš kormányfői elfogadása, illetve elutasítása a társadalomban nagyjából 50-50 százalék. A szavazásra jogosultaknak pedig a 60 százaléka adta le a voksát.

Amit az ANO-ról tudni érdemes

A választások előtt a FüHÜ megrajzolta az ANO és Babiš képét. A pártot a szlovák származású Andrej Babiš milliárdos alapította 2012-ben, és az egy évvel később tartott képviselőházi választásokon már 47 képviselői helyet kaparintott meg a cseh törvényhozásban. Az ANO a kormánykoalíció tagja lett, Babiš megkapta a pénzügyminiszteri posztot, és a párt két évvel később az európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált.

A párt elnökét nem véletlenül hasonlítják Donald Trump amerikai elnökhöz:

ma ő Csehország második leggazdagabb embere, vagyonát az 1993-ban létrehozott Agrofert-konszernnel alapozta meg, de alaposan bevásárolt a médiában is, hisz övé a MAFRA médiacég. Magyarországon is vannak üzleti érdekeltségei, elsősorban a mezőgazdaságban.

Mivel azonban Babiš a pénzügyminiszteri pozícióját a nagyvállalatok igényeinek kielégítéséhez és a saját tulajdonában lévő vállalatok támogatásához használta fel, ezért megromlott a viszonya a koalíciós partnerével. Az ügyeletei miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) már 2015-től nyomozást folytatott ellene.

Végül Babiš 2017 májusában mondott le a pénzügyminiszteri posztról és azóta az ANO vezetője csak a kampánnyal foglalkozott. Azóta is került azonban botrányos ügyekbe Babiš, aki gyakran tesz elit- és EU-ellenes nyilatkozatokat, mindenért Csehországot érintő problémáért Brüsszelt hibáztatja. A politikai programjában ígérte a jövedelemadó-terhek csökkentését, a tanítók fizetésének és a nyugdíjak jelentős megemelését,  több száz kilométernyi autópálya megépítését, valamint olcsóbb csapolt sört a kocsmákban.

Orbánt nyomon követi

Azt már az Index vette észre, hogy egy  2015-ös – Magyarországon is vetített – filmben,  a prágai magyar nagykövettel beszélgetve – egy véletlenül bekapcsolva felejtett mikrofonnak köszönhetően a közvélemény is megtudhatta, hogyan ítéli meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Babiš kifejtette, hogy mennyivel jobb, hogy Magyarországon nem kell annyit egyezkednie a kormánynak, mint Csehországban. És hogy Varga Mihállyal többször találkozott már. Erre a nagykövet elmondta, valójában a legfontosabb ember nálunk igazából Orbán, ő dönt mindenről, vele lenne jó, ha találkozna.  Andrej Babiš úgy reagál,

„ha magyar miniszterelnökkel találkoznék, engem itt megköveznének a hülye újságírók. Hogy találkozott Orbánnal, veszélyes a demokráciára.”

Az eredmények

ANO: 29, 64 százalék

Polgári Demokratikus Párt (ODS): 11,32 százalék

Cseh Kalózpárt: 10,79 százalék

Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD): 10,64 százalék

Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM): 7,76 százalék

Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD): 7,27 százalék

Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL): 5,8 százalék

TOP 09: 5,31 százalék

Polgármesterek és Függetlenek (STAN): 5,18 százalék.

Az Alsóház összetétele

ANO: 78 mandátum

ODS: 25 mandátum

Cseh Kalózpárt: 22 mandátum

SPD: 22 mandátum

KSCM: 15 mandátum

CSSD: 15 mandátum

KDU-CSL: 10 mandátum

TOP 09: 7 mandátum

STAN: 6 mandátum.

 

 

Az ANO fölényesen nyert Csehoszágban – Eredmények

0

Az Andrej Babis vezette jobbközép ANO mozgalom magabiztos győzelmet aratott a hétvégi csehországi képviselőházi választásokon. A független Csehországban ilyen nagy arányban még egyetlen párt sem nyert. Nem várt meglepetés a szociáldemokraták és a kommunisták támogatottságának a nagyarányú csökkenése.

 

A mintegy 14 ezer szavazókörzet több mint 99,94 százalékos, tehát majdnem teljes feldolgozottsága alapján az ANO megkapta a voksok 29,65 százalékát, a második helyen végzett Polgári Demokratikus Párt (ODS) pedig 11,31 százalékot szerzett. A harmadik a Kalózpárt, amelyre a választók 10,78 százaléka szavazott. A negyedik helyen a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) végzett 10,64 százalékkal.
A parlamentbe még további öt párt jutott be: Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 7,77 százalékkal, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 7,28 százalékkal, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) 5,8 százalékkal, a TOP 09 5,29 százalékkal, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) elnevezésű tömörülés pedig 5,17 százalékkal – jelentette az MTI prágai tudósítója.

Ennek alapján a mandátumok megoszlása a 200 tagú parlamenti alsóházban a következő lesz: ANO 78, ODS 25, Kalózpárt 22, SPD 22, KSCM 15, CSSD 15, KDU-CSL hét, TOP 09 hét és STAN hat képviselő.

Többségi vélemény, hogy a választások után nehéz kormányalakítási tárgyalásokra lehet számítani

– írta a pozsonyi Új Szó. Miloš Zeman államfő pénteken megerősítette, hogy kormányalakítási megbízatást a győztes párt elnökének fog adni, aki az ANO sikere esetén Andrej Babiš lenne.

A legfőbb probléma az, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával. A nagy pártok többsége a választási kampányban azt állította, hogy nem fognak együttműködni a Babiš vezette ANO-val.

Felmérések szerint Babiš kormányfői elfogadása, illetve elutasítása a társadalomban nagyjából 50-50 százalék.

Mint a FüHü korábban beszámolt róla, a pénteken  kezdődött kétnapos választáson a cseh parlament alsóházának 200 képviselői mandátumáért 31 párt és mozgalom több mint 7500 jelöltje verseng. A közel nyolcmillió választópolgárnak nagyjából 60-65 százalékát várták az urnákhoz, a részvétel 60 százalék körüli volt.

Milos Zeman azt is jelezte, hogy a hétvégi választások után előbb szeretne konzultációkat folytatni a parlamenti alsóházba bejutott pártok vezetésével, s az új képviselőház ülését csak a voksolás utáni 30. napra tervezi összehívni. A cseh államfő ezt azzal indokolta, hogy tudtával néhány párt a házelnök megválasztásának a megnehezítését, ha úgy tetszik szabotálását tervezi. A képviselőház elnökének megválasztása nélkül lehetetlenek a további politikai lépések – mutatott rá.

Portálunk korábban részletesen bemutatta az indulókat, s összefoglalta a választással magával kapcsolatos tudnivalókat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK