Az orosz sajtószabadság újabb szimbolikus vereséget szenvedett: bezárásra kényszerül a Novaja Gazeta, az utolsó jelentős médium, amely még nyíltan bírálta Vlagyimir Putyin rendszerét. Miközben a Kreml egyre szigorúbban ellenőrzi a nyilvánosságot, az ellenzék szerint a háború és a növekvő elitfeszültségek végül akár Putyin hatalmát is megrengethetik.
„November kilencedikén leoltjuk házunkban a villanyt. Harminc évig éltünk itt, de vége. Kilakoltattak bennünket, szervereinket pedig leállították. Egyszóval: megöltek minket.” Ezzel a drámai üzenettel búcsúzott olvasóitól a Novaja Gazeta, amely hosszú éveken át az orosz független újságírás egyik utolsó bástyájának számított.
A lap sorsa jól jelképezi azt a folyamatot, amely különösen az Ukrajna elleni háború 2022. február 24-i megindítása óta gyorsult fel. A Kreml lépésről lépésre számolja fel a sajtószabadság maradványait, miközben az állam és a titkosszolgálatok egyre szorosabb ellenőrzés alá vonják az információs teret.
Bár Putyin elnöksége alatt a gazdaság bizonyos területein időnként teret kapott a piaci működés, a média mindig is a hatalom által különösen érzékenyen kezelt terület maradt.
Ezt a légkört szimbolizálta Anna Politkovszkaja oknyomozó újságíró meggyilkolása is. A Novaja Gazeta munkatársa élesen bírálta a Kreml csecsenföldi háborúját, és Putyint tette felelőssé a konfliktus során elkövetett vérengzésekért. Meggyilkolása máig az orosz újságírás egyik legsötétebb emlékének számít.
A lap főszerkesztője, Dmitrij Muratov Nobel-békedíjas újságíró szintén célkeresztbe került: az orosz hatóságok „külföldi ügynöknek” minősítették, ahogy több munkatársát is. Ez a bélyeg Oroszországban nemcsak politikai megbélyegzést jelent, hanem az érintettek mozgásterét és működési lehetőségeit is jelentősen korlátozza.
Közben az emigrációba kényszerült ellenzék szerint a rendszer látszólagos stabilitása mögött egyre komolyabb feszültségek húzódnak meg. Lev Jasin ellenzéki politikus a francia L’Express című lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy
Putyin nem a háború lezárására, hanem annak fokozására törekszik.
Jasin szerint az orosz eliten belül is növekszik az elégedetlenség az ukrajnai háború következményei miatt, ám nyíltan kevesen mernek beszélni erről. Az FSZB befolyása és a megfigyeléstől való félelem miatt még a legfelső körökben is kockázatos a rendszer bírálata. A politikus szerint a légkör egyre inkább a sztálini korszakot idézi, amikor a hatalom nemcsak a társadalmat, hanem saját elitjét is állandó ellenőrzés alatt tartotta.
A kérdés ugyanakkor az, hogy Putyin hatalma valóban összevethető-e Sztálinéval. Az Ukrajna elleni invázió előkészítésekor több beszámoló szerint sem volt teljes az egyetértés az orosz vezetésen belül. Ennek ellenére azok a magas rangú vezetők, akik fenntartásokat fogalmaztak meg, pozíciójukban maradhattak, ami arra utal, hogy a jelenlegi rendszer más logika szerint működik, mint a sztálini diktatúra.
Jasin személyes tapasztalatból ismeri a rendszer működését. Oroszországban nyolc és fél év börtönre ítélték, amelyből két évet le is töltött, mielőtt fogolycsere révén Németországba kerülhetett.
Ezzel elkerülte Alekszej Navalnij sorsát, akinek halála az orosz ellenzék szerint egyértelmű figyelmeztetés volt minden rendszerkritikus számára: a Kreml nem tűri a valódi kihívókat.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor úgy véli, hogy ha egyszer bekövetkezik változás Oroszországban, annak forrása nem kívülről, hanem a rendszer belsejéből érkezhet. A szovjet történelem is azt mutatja, hogy a legjelentősebb hatalmi fordulatokat rendszerint belső elitcsoportok idézték elő, nem pedig külső nyomás.
Eközben a nemzetközi diplomácia színpadán továbbra is napirenden van egy esetleges amerikai-orosz-kínai csúcstalálkozó lehetősége. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint folyik egy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping részvételével tervezett találkozó előkészítése. Egy ilyen egyeztetés jelentős hatással lehetne az ukrajnai háború jövőjére és a nagyhatalmi viszonyokra.
A korábbi Trump-Putyin-találkozók azonban nem hoztak áttörést, és Európában továbbra is erős a bizalmatlanság egy Washington és Moszkva közötti külön megállapodással szemben. Miközben a nemzetközi politika új alkuk lehetőségét keresi, Oroszországban éppen most tűnik el a nyilvánosság egyik utolsó olyan fóruma, amely még képes volt alternatív képet mutatni a Kreml által uralt médiavilággal szemben.
A Novaja Gazeta bezárása így nem pusztán egy újság megszűnését jelenti. Sokak szemében annak a korszaknak a végét is, amikor Oroszországban még maradt némi tér a hatalom nyílt bírálatára.
