Trump iráni háborúja megrázta a globális pénzügyi rendszert: a világ jegybankjai menekülnek az amerikai állampapírokból, Kína és Japán vezeti a rohamot, miközben a dollár stabilitása és az USA gazdasági hitelessége minden eddiginél nagyobb nyomás alá került.
Trump csapdába lépett az Iránnal vívott háborúval, és a világ jegybankjai sorra adják el amerikai kincstárjegyeiket, menekülve a várható pénzügyi zavaroktól.
A legnagyobb eladók éppen azok az országok, amelyek korábban a legnagyobb vásárlók voltak: Kína és Japán.
Peking 652 milliárd dollárra csökkentette amerikai állampapír‑állományát, ami a 2008-as pénzügyi válság óta a legalacsonyabb szint. A kínai készlet 2013-ban érte el csúcspontját, majd Hszi Csin‑ping hatalomra kerülése után megkezdődött a következetes leépítés. Hszi új stratégiája az volt, hogy Kína egyenrangú nagyhatalomként lépjen fel az Egyesült Államokkal – ez volt a G2 koncepció, amelyet ünnepélyesen be is jelentettek a hangcsoui G20-csúcson. Obama még diplomatikusan mosolygott, Trump azonban kereskedelmi háborút indított, Biden pedig 2021-ben hivatalosan is első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát. Trump később kénytelen volt enyhíteni álláspontján, miután saját kereskedelmi háborúja zsákutcába jutott. Bár továbbra is mélyen benne van az iráni válságban, mégis Kínához fordult segítségért Irán „megrendszabályozásához”.
Japán, az USA legfontosabb ázsiai szövetségese szintén gyors ütemben csökkenti amerikai állampapír‑készletét, noha biztonsága teljes mértékben Washingtonra épül. Diplomáciai és katonai téren továbbra is szoros az együttműködés, hiszen mindkét ország tart Kína felemelkedésétől, ám pénzügyi fronton Tokió menekül a dollártól, amelyet Trump gazdaságpolitikája könnyen a mélybe ránt. Japán még mindig a világ legnagyobb amerikai állampapír‑tulajdonosa 1191 milliárd dollárral, de az iráni háború kitörése óta 47 milliárddal csökkentette állományát. Ennek oka részben az, hogy Japán energiaellátásának jelentős része a Hormuzi-szoroson keresztül érkezett, és ennek kiesése súlyos gazdasági és társadalmi válságot idézett elő. A jen árfolyamának védelmében a japán jegybank minden eszközt bevet – köztük az amerikai államkötvények eladását is.
Washington számára az igazi probléma az, hogy más országok is követik Kínát és Japánt. A befektetők és a jegybankok egyre kevésbé bíznak abban, hogy Trump képes stabilizálni az amerikai gazdaságot.
Az iráni háború világszerte negatív pénzügyi folyamatokat indított el: az államkötvények kamatai megállíthatatlanul emelkednek, ami azt jelenti, hogy a kormányoknak egyre többet kell költeniük adósságszolgálatra. Az amerikai állampapírok tartása ma már nem jó üzlet: márciusban 142 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el a befektetők. Nem csoda, hogy az amerikai kincstárjegyek nem vonzzák az új vásárlókat.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sok ország külföldön tartja devizatartalékainak jelentős részét. A kínaiak például Belgiumban és Luxemburgban parkoltatnak nagy összegeket. Az orosz jegybank is jelentős pénzeket tartott Belgiumban, ám ezeket befagyasztották Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Trump egy alkalommal azt mondta: „Putyin valószínűleg már megbánta az Ukrajna elleni támadást.” Az orosz elnök mindenesetre sietett Pekingbe, hiszen Oroszország kínai támogatás nélkül nem lenne képes folytatni az immár ötödik éve tartó háborút.
