Az EU ma naponta 500 millió eurót veszít az iráni háború miatt – miközben az energiaárak elszabadultak, Brüsszel pedig történelmi léptékű villamosítási és zöldátállási tervet készít. A kérdés már nem az, hogy mire lenne szükség, hanem az: honnan lesz pénz egy olyan Európának, amelynek gazdasága stagnál, tagállamai eladósodtak, és a közös hitelfelvétel újra vörös posztó a politikai frontvonalakon.
Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben figyelmeztetett: az EU-t naponta mintegy 500 millió eurós teher éri az iráni háború miatt. Donald Trump és Izrael támadása azt ígérte, hogy az olaj és a cseppfolyósított földgáz ára csökkenni fog, ehelyett globális energiaválság bontakozott ki. Von der Leyen szerint az EU energiaszámlája mindössze két hónap alatt több mint 27 milliárd euróval nőtt, miközben a fogyasztás változatlan maradt.
A Wall Street Journal arról írt, hogy az USA továbbra is blokád alatt tartja az iráni kikötőket, miközben Irán akadályozza a hajóforgalmat a Hormuzi-szorosban. A geopolitikai feszültség legnagyobb vesztese Európa, amely energiabehozatalra szorul, és nem tudja kivonni magát a világpiaci árak alól.
Brüsszel gyorsítja a zöld átállást
A helyzet egyértelművé tette: az EU-nak radikálisan csökkentenie kell a fosszilis energiahordozók importját. Brüsszel egy új, ambiciózus villamosítási tervet mutat be a nyáron, amely a tagállamok teljes energiarendszerét modernizálja. A Politico szerint a dokumentum június 10-én kerül nyilvánosságra.
A kérdés azonban egyszerű és nyomasztó: miből lehet finanszírozni mindezt?
Gigaköltségvetést akar az Európai Parlament
Az Európai Parlament 2000 milliárd euró fölötti uniós költségvetést szeretne – vagyis 200 milliárddal többet, mint amit a Bizottság javasolt. Németország és Hollandia viszont már a 1800 milliárdos keretet is túlzásnak tartja, hiszen ők fizetnek be a legtöbbet. Berlin gazdasága évek óta stagnál, így minden eurónak súlya van.
Roberta Metsola EP-elnök határozottan fogalmazott:
„Sose becsüljék alá az Európai Parlament döntését!”
A Tanácsban azonban alig van támogatása az emelésnek. Egy uniós diplomata szerint a Parlament „a 21. század kihívásaira egy olyan költségvetéssel válaszolna, amely a 20. század logikáját tükrözi”.
Merz európai szuperhatalmat akar – pénz nélkül nem megy
Friedrich Merz német kancellár Münchenben világossá tette: Európát szuperhatalommá kell építeni, amely egyenrangú az USA-val és Kínával. Ehhez azonban hatalmas összegek szükségesek – de Berlin éppen azok ellen küzd, hogy az EU növelje a közös költségvetést.
Draghi: újabb közös hitelfelvétel az egyetlen kiút
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke jelentésében kimondta a nyilvánvalót: több száz milliárd eurónyi új közös hitel nélkül nem lehet finanszírozni sem a zöldátállást, sem a hadiipari fejlesztéseket, sem Ukrajna támogatását. Macron, Meloni és Tusk is támogatja a közös hitel gondolatát – de politikai bátorság alig akad mögötte, főként a közelgő választások miatt.
A populista pártok növekvő támogatottsága mind Franciaországban, mind Németországban tovább nehezíti a helyzetet. Egy újabb közös hitel a szélsőjobboldalt erősítené – ezt egyik nagy kormány sem kockáztatná.
Az EU már a jelenlegi hiteleit is alig törleszti
A NextGenerationEU 750 milliárd eurós közös hitelkeretének törlesztése már most problémát okoz. A ciprusi informális csúcson kiderült: 165 milliárd eurónyi nyitott tételről kell dönteni. Emmanuel Macron francia elnök így fogalmazott:
„Idióta az, aki gyorsan törleszteni akar!”
A legtöbb tagállam költségvetése romokban, így nehéz lesz megállapodni egy új, nagy volumenű közös pénzügyi csomagról a decemberi csúcson.
Közben az energiaválság tovább égeti a pénzt
Az EU energiaszámlája naponta 500 millió euróval nő. A közel-keleti konfliktus elhúzódása miatt az energiaárak tartósan magasak maradhatnak, így Brüsszel vakmerő tervei mögött egyre égetőbb kérdés áll:
Európa képes lesz-e finanszírozni saját túlélési stratégiáját?
