A Financial Times szerint az április 12-i magyarországi választás tétje messze túlmutat az ország határain. A lap úgy értékeli: a nemzetközi figyelem azért irányul most különösen Magyarországra, mert a jelenlegi politikai berendezkedés számos elemét más országok illiberális vezetői is mintaként tekintik. A választás eredménye így nemcsak Magyarország, hanem Európa jövőjére is hatással lehet.
Arra hívja fel a figyelmet a Financial Times, amely ritkán szentel külön figyelmet egy kisebb európai állam választásának, hogy most Orbán Viktor választási veresége jó hír lenne egész Európának. Az április 12-i voksolás tétje jóval nagyobb, mert Orbán Viktor az illiberális politikai irányzat egyik nemzetközi szimbólumává vált. Ennek megfelelően élvezi több olyan vezető támogatását is, mint Donald Trump, Vlagyimir Putyin vagy Benjamin Netanjahu. Nos, a lap szerint ennek több oka van.
„Orbán más autokratáktól — például Putyintól — leste el, miként kell foglyul ejteni az államot. A közintézményeket hűséges embereivel töltötte fel, miközben zsíros szerződéseket juttatott a lojális oligarcháknak, akik aztán felvásárolták a médiát…is.”
A Financial Times szerint nem csak a legnagyobb autokratáktól tanult, másoktól is ellesett kormányzási stratégiákat például „az igazságszolgáltatás megrendszabályozását a lengyel PiS-től vette át.”
A cikk megjegyzi: Vance alelnök kedden Orbánnal közösen tart nagygyűlést, hogy megpróbálja megmenteni a miniszterelnök 16 éve tartó uralmát. Hogy ez sikerül-e, az a választókon múlik.
Orbán nagy felismerése: a globalizáció korában a piacgazdaság és a demokrácia már nem jár kéz a kézben
A fejlett országokban a globalizáció elsősorban a tőkének kedvez, miközben a bérből és fizetésből élők kevéssé profitálnak belőle. Ennek legeklatánsabb példája, hogy a munkahelyek jelentős részét éppen azért telepítik Ázsiába, mert ott alacsonyabbak a bérek, ami igazán kedvezőek a tőkéseknek. A vesztesek tömegei sok országban a szélsőjobboldali pártokat erősítik, de Franciaországban a szélsőbaloldal is élesen bírálja Macron elnököt, aki a kétfrontos politikai küzdelemben szinte teljesen elveszítette támogatottságát, és nem tudja keresztülvinni reformjait.
Nagy-Britanniában Nigel Farage mozgalma állt az elégedetlenség élére, és esélye lehet a hatalom megszerzésére — akárcsak Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának Franciaországban. Orbán Viktor pénzzel is támogatta Le Pen kampányát, noha a sajtóhírek szerint az orosz titkosszolgálat is hathatósan segítette 2022-ben. Ez sem volt elég a választási győzelemhez.
A NER ára: politikai stabilitás gazdasági lemaradással
A cikk szerint
Orbán nemzeti együttműködési rendszere a politikai stabilitás érdekében feláldozza a gazdasági növekedést.
Magyarország az egykori szocialista országok között az utolsók között kullog azok közül, amelyek 2004 után csatlakoztak az Európai Unióhoz.
Európa legyen szuperhatalom!
Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök többször kinyilvánított véleménye, hogy az egységes Európa legyen szuperhatalom! Céljuk nemcsak egy közös 450 milliós európai létrehozása, hanem egy olyan együttműködés kialakítása is, amely a Tettrekészek koalíciójához hasonlóan szoros kapcsolatot épít ki Nagy-Britanniával, Norvégiával, Kanadával és más nyugati országokkal. Ez a stratégia szemben áll Trump és Putyin politikájával, amelyet Orbán Viktor támogat.
A cikk szerint Merz és Macron magyarországi szövetségese Magyar Péter, aki vissza akarja vezetni az országot az európai útra. A szerzők úgy látják: míg Orbán Viktor orosz–kínai orientációt képvisel, addig az ellenzéki politikus a nyugati integrációt helyezné előtérbe.
A cikk végkövetkeztetése szerint a választás tétje egyszerű: merre induljon tovább Magyarország — kelet vagy nyugat felé.
