Az Európai Unió hat gazdasági nagyhatalmának pénzügyminiszterei elhatározták, hogy előre lépnek az európai integrációban függetlenül attól, hogy néhány tagállam – köztük Magyarország ellenzi ezt.
Jöhet a kétsebességes Európa már persze akkor, ha Orbán marad. Ha Magyar Péter alakíthatna kormányt, akkor minden bizonnyal csatlakozhatna az új integrációs elképzelésekhez már csak azért is, mert ezzel felgyorsíthatná a befagyasztott uniós euró milliárdok átutalását. Lengyelország esetében a kormányváltás után azonnal megindult a befagyasztott euró milliárdok átutalása Varsónak, de a liberális kormány nemigen tudta teljesíteni a vállalásait, mert az erős ellenzék ezt megakadályozta. Miután Magyarországon is hasonló a helyzet, ezért Brüsszel óvatosabb lehet vagyis csak akkor utal, ha teljesítést lát. A hat legerősebb uniós tagállam pénzügyminiszterei nemigen hagytak kétséget afelől, hogy a renitens országoknak, melyek hátráltatják az integrációt, nem kötelező a belépés, de ezekután ne számítsanak túlságosan sok uniós pénzre sem.
Egységes tőkepiac
Ezt szeretné megteremteni mindenképp a hat legerősebb tagállam – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Lengyelország. Az Európai Unió lakossága 450 millió, az USA-é 330 millió, de az amerikai tőkepiac mégis jóval nagyobb, mert az Európai Unióban nincs tőkepiaci unió, vagyis a 27 tagállamban különböző jogszabályok az érvényesek. Európa jelentős mértékben lemaradt a digitális versenyben, mert a startup cégek, melyek ezen a piacon nagy szerepet játszanak, sokkal könnyebben jutnak pénzhez az Egyesült Államokban mint Európában.
A hat pénzügyminiszter azt is javasolta, hogy vezessék be a digitális eurót , és erősítsék meg az euró tartalék valuta szerepét. Jelenleg a világ valutatartaléka jórészt dollárban illetve aranyban van, de Trump zűrzavaros gazdaságpolitikája miatt egyre csökken a bizalom a dollár iránt. Ezt akarják kihasználni az európai nagyhatalmak arra, hogy erősítsék az euró tartalék valuta szerepét, mert ebből az Európai Unió is profitálna.
Közös védelem – európai hadiipar
A Trump kormányzat hadügyi államtitkára a NATO miniszteri értekezletén elmondta: a jövőben úgy képzeli el a szövetség működését az Egyesült Államok, hogy a konvencionális fegyveres erők terén Európa maga építi ki a védelmet, míg a nukleáris védelemért továbbra is az USA lenne a felelős. Ennek megfelelően az Európai Unió tagállamai jelentős összegeket szánnak a hadiipari fejlesztésre méghozzá oly módon, hogy az lehetőség szerint több tagállam közös fejlesztése legyen. Jó példa erre az Airbus – a közös európai repülőgépipari cég – mely nemcsak, hogy fel tudja venni a versenyt az amerikai Boeinggal, de sok területen meg is előzi azt.
Az Európai Unió – az USA-hoz és Japánhoz hasonlóan – hadiipari konjunktúrával akarja leküzdeni a stagnálást a gazdaságban.
Mindehhez persze szükség van a nyersanyagellátás biztonságára: amikor az USA – Kína kereskedelmi háború során Peking a ritka földfém fegyverhez nyúlt, akkor a fenyegetést Európa is megérezhette. Ezért a vészhelyzet elkerülésére közös európai tartalékot hoznának létre a stratégiai fontosságú nyersanyagokból.
Európai szuperhatalom
Ennek megteremtését szorgalmazta Münchenben Macron francia köztársasági elnök és Merz német kancellár. Most a hat legerősebb uniós tagállam együttműködését is ők kezdeményezték, és Lars Klingbeil alkancellár és pénzügyminiszter illetve Roland Lescure gazdasági miniszter képviselte a leghatározottabban. Orbán Viktor ugyan szembeszáll az európai szuperhatalom gondolatával, de azért igen pragmatikusan részt kíván venni a közös hadiipari fejlesztésekben annál is inkább, mert ezt uniós hitelből lehetne megtenni. Az Orbán kormány pályázott az uniós SAFE hitelekre, melyek a hadiipari fejlesztéseket támogatják. Közös magyar-olasz hadiipari fejlesztés is van a magyar kérelmek között. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Orbán Viktort támogatja a magyar választáson, ahol Magyar Péter Brüsszel, Berlin, Párizs és Varsó támogatására számíthat. Magyar Péter Münchenben a biztonságpolitikai konferencián találkozott Friedrich Merz német kancellárral és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel.
