Kezdőlap Címkék Hadiipar

Címke: hadiipar

Macron óriási belpolitikai kockázatot vállalt : kiállt az ukrajnai háború folytatása mellett

A francia államfő a Sorbonne Egyetemen tartott előadást Európa jövőjéről. Jelen volt az összes uniós tagállam nagykövete is.

Macron a Sorbon Egyetemen elhangzott beszédében hangsúlyozta:

”Európa halandó.”

Majd hozzátette:” Európa be van kerítve, mert olyan hatalmak vannak körülötte, melyek nem osztják az európai értékrendet.”

Mit kell tenni? “Létrehozni egy olyan politikai közösséget, mely egységes európai védelmi rendszert teremt” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

“Az egész világ fegyverkezik, nekünk pedig nincsen közös hadiiparunk az Európai Unióban.”

Ezért létre kell hozni egy uniós hadiipari alapot, melynek költségeit közös kölcsönfelvétellel lehetne megoldani.”

Ezen a ponton az Európai Unió fukar tagállamai sietnek nemet mondani élükön Németországgal, álláspontjukat Ursula von der Leyen asszony is támogatja, aki még öt évet szeretne eltölteni a brüsszeli bizottság elnöki székében. Macron elnök Meloni olasz miniszterelnökkel együtt erre alkalmasabbnak találná Mario Draghi egykori olasz miniszterelnököt, aki jelenleg egy jelentést készít Brüsszel számára az uniós versenyképességről.

Ki fenyegeti Európát?

Macron válasza kettős: gazdaságilag az USA és Kína, katonailag Oroszország és Irán. Ezeket az államokat Macron azzal vádolja, hogy felrúgták a korábbi szabályokat, és így nehéz helyzetbe hozták Európát és benne Franciaországot.

Macron kifejtette:

“Szeretném, ha az Európai Unió öt stratégiai ágazatban világelső lenne 2030-ra: mesterséges intelligencia, kvantum számítógépek, űrkutatás, biotechnológia, és a fenntartható energia – mindenekelőtt a hidrogén hasznosítása.”

Ez így totális nonszensz, semmilyen reális alapja sincsen. Ezzel Macronnak, aki jól ismeri a globális gazdaságot ezzel tisztában kell lennie.

“Beruházási sokkra van szükség, melyet az Európai Központi Bank irányíthatna kölcsönökből” – hangsúlyozza Macron, akinek pontosan kell tudnia, hogy a fukar országok ezt egészen egyszerűen nem fogadják el.

Előremenekülés

Macron elnök, aki 2017-ben nagy reform tervekkel került hatalomra, és pompás politikai többséggel a parlamentben, eddig egyetlenegy tervét sem tudta megvalósítani.

Miért? Részben azért, mert beleütközött a realitásokba, részben pedig azért, mert Németország, az Európai Unió másik vezető állama nem fogadta azt el. 2022-ben Macron elnök már csak alig kerekedett felül Marine Le Pen asszonyon, aki a szélsőjobb nevében másodszor hívta ki. A parlamentben nem sikerült többséget szereznie, mert ott a szélsőjobb és a szélsőbal az úr. Mi van, hogyha összefognak? Marine Le Pen pártja már népszerűbb Franciaországban mint Macron liberális mozgalma. A francia elnök most tálcán kínálja az összefogás lehetőségét a szélsőjobbnak és a szélsőbalnak, melyek mindketten a béke hívei, és elutasítják Macron háborús retorikáját.

Marine Le Pen asszonyt már régóta támogatta Putyin, de törvényt hoztak Franciaországban, hogy csak uniós tagállam támogathat politikai mozgalmat.

Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki a Karmelita kolostorban fogadta Marine Le Pen asszonyt, és elintézett neki egy 10 millió eurós hitelt a választási kampányra. Marine Le Pen asszony így is kikapott 2022-ben, de egyáltalán nem biztos, hogy legközelebb is vereséget szenved a szélsőjobb, melynek két ütőkártyája van: az egyik a bevándorlás, a másik az ukrajnai háború.

A migráció Franciaországban – ellentétben Magyarországgal komoly politikai kérdés hiszen itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége.

Oroszország ügyében az Macron elnök problémája, hogy igen kevesen hiszik el Franciaországban: Putyin komolyan fenyegetné őket?!

Lengyelországban és a balti államokban teljes a konszenzus ebben a kérdésben, de Franciaországban nem.

Ezért Macron nagyon nagy  belpolitikai ki kockázatot vállalt háborús beszédével, mert feladta a labdát az ellenzéknek, amely nyugodtan kampányolhat a béke jelszavával a júniusi Európa Parlamenti választásokon.

“Semmilyen nyugati segítség nem tudja kompenzálni az oroszok számszerű fölényét”

Arról beszéltek a brüsszeli Politiconak olyan magasrangú ukrán tisztek, akik a leváltott Zaluzsnij tábornok hívei voltak, hogy a számbeli fölényt nem tudják kompenzálni. Zaluzsnij tábornok összekülönbözött Zelenszkij elnökkel, aki leváltotta őt, és Londonba küldte nagykövetnek.

Az ukrán vezérkari főnök állítólag tárgyalt Geraszimov tábornokkal, aki az orosz erőket irányítja Ukrajnában. A két akkori vezérkari főnök arról is tárgyalt, hogy Kijevnek el kellene fogadnia a fegyverszünetet, és ezért cserébe területi engedményeket kellene tennie. Ezt Zelenszkij elnök jelenleg elutasítja. Most Zaluzsnij tábornok támogatói úgy nyilatkoztak, hogy a fronton a helyzet kritikus:

“Nincs semmiféle olyan nyugati technikai segítség, amely kompenzálni tudná az oroszok mennyiségi fölényét. Nekünk nincs ilyen technikánk, a Nyugat pedig nem tud eleget szállítani belőle.”

Az oroszok csak azért nem törtek át eddig, mert hibákat követtek el – mondják a magukat megnevezni nem kívánó ukrán főtisztek.

Szombaton például nagy páncélos rohamot indítottak, és ezt az ukrán haderő szétlőtte.

“Nem alapozhatjuk stratégiánkat az oroszok tévedéseire, mert azokat gyorsan korrigálják” – mondta egy másik ukrán főtiszt, aki felidézte Zaluzsnij tábornok véleményét a háborúról:

”Az oroszok gyorsan tanulnak, nem adnak második esélyt. Remekül használtuk a brit és francia cirkáló rakétákat ellenük, de azután rájöttek a védekezés módjára, és kidobhattuk a készleteket.”

Az ukrán főtisztek azt hangsúlyozzák, hogy minden fegyvert csak nagyon rövid ideig lehet használni az oroszok ellen, mert ők gyorsan meglelik az ellenszert:
”Az F16-os vadászgépek nagyon nagy hasznot hajtottak volna 2023-ban, de akkor kevés volt belőlük. Most megjöttek az F16-osok a frissen kiképzett ukrán pilótákkal, de már sokkal kevesebbet érnek mint tavaly, mert az oroszok kiépítették ellenük a légvédelmi rendszert S400-as rakétákkal.”

Miből van a legnagyobb hiány az ukrán hadseregben?

Lőszerből – ebből 4 millió kellene a tüzérségnek, és drónokból – ezekből kétmillióra lenne szükség a háborúban.

Elon Musk: az oroszok elfoglalhatják Odesszát is

A világ leggazdagabb embere, akinek műholdjai nagy hasznára vannak az ukrán hadseregnek, nemrég úgy nyilatkozott, hogy

“Az oroszok bármikor áttörhetik a frontot. Ha elég sokáig tart a háború, akkor elfoglalhatják Odesszát is”

– nyilatkozta a Tesla és a SpaceX valamint az X fura ura, aki szorosan együttműködik a Pentagonnal.

Az amerikai tanácsadó küldöttséget egy olyan kétcsillagos tábornok vezeti, aki bőven szerzett harci tapasztalatokat Afganisztánban és Irakban, de ez most egy másféle háború. Az ellenfél a világ egyik legerősebb hadserege, amelyet erős hadigazdaság támogat. A háború már több mint két éve zajlik Ukrajnában, és

Putyin az egész orosz gazdaságot átállította: a hadiipar abszolút elsőbbséget élvez.

Bár a szankciók sok gondot okoznak Moszkvának, de a hadsereg megkapja azokat a fegyvereket, melyekkel ellensúlyozhatja a Nyugat technikai fölényét.

Putyin legutóbb 150 ezer újonc behívását jelentette be. Bár azt állította, hogy őket nem küldik a frontra, ezt senki sem veheti biztosra. Oroszországnak mindenesetre sokkal több katonája van mint az ukránoknak, és ez a fronton is előbb vagy utóbb megmutatkozhat. Zaluzsnij tábornok 500 ezer új katonát kért Zelenszkij elnöktől, aki ezt elutasította, és leváltotta a vezérkari főnököt, aki a háború kezdete óta irányította az ukrán haderőt. Csakhogy a személycserével nem oldódott meg Ukrajna legfőbb problémája: az országnak sem elegendő katonája, sem megfelelő fegyverzete sem pedig elég pénze sincsen a háború folytatásához.

Ferenc pápa a fehér zászló felmutatását javasolta, ezt Zelenszkij elnök elutasította.

Macron francia elnök NATO csapatokat akar küldeni Ukrajnába, hogy megakadályozza az oroszok áttörését, de a NATO-ban csak kevesen támogatják ezt az elképzelést, mert az közelebb viheti a világháborúhoz Oroszországot és az észak-atlanti szervezetet, melynek Magyarország is tagja.

Putyin luxusautót ajándékozott Kim Dzsong Un-nak

Múlt szeptemberben találkoztak az orosz Távol Keleten, akkor tetszett meg a duci diktátornak az orosz jármű. Sztálin hozta létre az észak-koreai kommunista rendszert, melyet 1945 óta a Kim dinasztia irányít. Putyin agressziója Ukrajna ellen felértékelte az észak-koreai nemzeti kommunista rendszert Moszkva szemében hiszen mindkét államot nyugati szankciók sújtják.

Hosszas stagnálás után növekedésnek indulhat Észak Korea szankciók sújtotta gazdasága, mert a duci diktátor előnyös fegyver üzleteket kötött Putyin orosz elnökkel. Kim Dzsong Un-t Oroszország távol-keleti vidékén vendégelte meg 2023 szeptemberében  az orosz diktátor, akinek az ukrajnai háborúhoz rengeteg fegyverre és lőszerre van szüksége.

Egymillió tüzérségi lövedéket szállított Észak Korea augusztus óta Oroszországnak – állapította meg a hírszerzés Dél Koreában. Az amerikai műholdak megfigyelései szerint észak-koreai rakétákat is használ az orosz hadsereg Ukrajnában. Moszkvában és Phenjanban hallgatnak illetve tagadnak mindent, hogyha a fegyverszállítások szóba kerülnek, de a dél-koreai hírszerzés szerint augusztus óta tíz nagyobb fegyver szállítmány érkezett Észak Koreából Oroszországba.

Azt nem lehet tudni, hogy Moszkva mennyit fizet mindezért, de minden pénz jól jön Észak Koreának, amely tökéletesen elszigetelődött miután újrakezdte nukleáris és rakéta kísérleteit, és emiatt az ENSZ szankciókkal sújtja a világ utolsó szovjet típusú gazdaságát, melynek 2022 es GDP-jét a dél-koreai hírszerzés 24,5 milliárd dollárra becsülte, amely szánalmasan kevés Dél Korea teljesítményéhez képest – 1900 milliárd dollár.

A lakosság 60%-a nyomorog Észak Koreában

A 24 milliós állam hadigazdaságára borzalmas csapást mért a Covid pandémia, mert az ország határait lezárták, és csak 2023 nyarán  nyitották meg újra. Kezdetben Kim Dzsong Un kijelentette: Észak Koreában nincs járvány! Aztán a duci diktátor majdnem belehalt a vírusfertőzésbe, és ezért hermetikusan lezárták a határokat. A lakosság éhezni kezdett, mert a hazai mezőgazdaság képtelen volt ellátni a piacot. A pandémia után Kim Dzsong Un könnyezve kérte népe bocsánatát: ilyen még sohasem fordult elő a nemzeti kommunista rendszer történetében.

A Kim dinasztia 1945 óta uralkodik Észak Koreában, Kim Dzsong Un a harmadik a sorban. Abban mindhárom diktátor egyetértett, hogy a hadiipar abszolút prioritást élvez. Észak Korea hadiiparát még a japánok teremtették meg 1910 és 1945 között, majd pedig a Szovjetunió vette át az irányítást. Észak Korea fegyverzete szinte teljes mértékben szovjet típusú, így az orosz hadsereg könnyen felhasználhatja a lőszert. Putyin a szankciók miatt kényszerhelyzetben van, ezért Moszkva számára Észak Korea felértékelődött. Sojgu orosz hadügyminiszter személyesen is elment Észak Koreába, hogy tető alá hozza a nagy észak-koreai – orosz fegyver üzletet.

“Észak Korea gazdasága az elmúlt öt évben mínuszban volt, idén egy százalékos növekedés várható”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a Fitch szakértője. Anwita Basu csakis becslésekre támaszkodhat hiszen Észak Korea nem közöl statisztikai adatokat. Phenjan szerint permanens háborús helyzet áll fenn azóta, hogy a koreai háborúban fegyverszünetet kötöttek 1953-ban. Sztálin halála tette lehetővé a fegyverszünetet, amelyet azóta sem követett békeszerződés.

Hogy lehet információkhoz jutni a világtól elzárkózó Észak Korea gazdaságáról? Egyrészt hírszerzői jelentésekből másrészt pedig a partner országok információinak elemzéséből.

Kína a legfontosabb gazdasági partnere Észak Koreának: a kereskedelem elérte a pandémia előtti szintet vagyis a 2,3 milliárd dollárt. Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszország sem közöl statisztikai adatokat, de fegyver üzlet Észak Koreával számukra is fontos hiszen máshonnan nemigen tudnának ilyen nagy mennyiségű kompatibilis lőszert beszerezni.

“Tekintve Észak Korea gazdaságának helyzetét és méreteit az orosz fegyverüzlet számukra óriási lehetőséget jelent”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

“Ennek az észak-koreai – orosz fegyver üzletnek nemcsak az ukrajnai háborúra lesz nagy hatása hanem az egész biztonsági helyzetre Kelet Ázsiában” – írta a világ egyik legrégebbi stratégiai kutató intézete. A Royal United Services Institute – Rusi – szerint “ez a nagy fegyverüzlet Oroszországgal is megmutatja, hogy Észak Korea milyen komoly fenyegetést jelent az egész világra.”

Kim Dzsong Un a szuverenitását védi

Észak Korea diktátora attól retteg, hogy éppúgy leveszik a sakktábláról mint Szaddám Huszeint Irakban vagy Kadhafi elnököt Líbiában. Ezért fejleszti minden erővel a nukleáris elrettentő kapacitást, mellyel sikerült elérnie, hogy Donald Trump szóba állt vele. Az USA akkori elnöke többször is tárgyalt Kim Dzsong Un-nal – eredménytelenül. Putyinhoz hasonlóan Kim Dzsong Un is visszavárja a Fehér Házba Donald Trumpot, aki nem zár ki egy újabb találkozót Észak Korea fura urával.

“Észak Korea két célt akar elérni: egyrészt azt, hogy ismerjék el a világban, másrészt pedig, hogy a hadiipar ne csak vigye a pénzt, de a lehetőség szerint mindinkább önfenntartó legyen. Ez a nagy orosz fegyver üzlet mindkét szempontból ideális”

– hangsúlyozza a Fitch szakértője.

Mindebből mi haszna lehet a nyomorgó észak-koreai millióknak? “Jóformán semmi. Észak Korea éppoly autokrata állam marad, ahol óriási a korrupció. Megnőhet viszont az élelmiszer és gyógyszer behozatal hiszen hála a nagy orosz fegyver üzletnek Észak Korea nemzetközi fizetőképessége javul. Kérdés, hogy mi jut az élelmiszer és gyógyszer behozatalból a népnek, és mennyit nyúl le az elit Észak Koreában?” – nyilatkozta a Fitch szakértője.

Az orosz csodafegyver nem produkál csodát az ukrán fronton

0

Azt állapították meg kínai katonai szakértők a hiperszonikus Kinzsal rakétáról, melyet Putyin elnök úgy jellemzett, hogy minden védelmet képes áttörni, és nagy pusztítást okoz az ellenségnek. Nem így van – konstatálták kínai katonai szakértők, akik figyelmesen követik a háború menetét Ukrajnában.

“Mind több tény bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna információi hitelesek az orosz Kinzsal rakéta hatékonyságáról” – írta Jin Csie katonai szakértő egy hadiipari szaklapban Kínában. “A Kinzsal rakétának az oroszok állításával ellentétben nem lesz nagy hatása a csatatéren” – hangsúlyozza a kínai szakértő, aki szerint a felújított amerikai Patriot védelmi rendszer képes a Kinzsal rakéták elfogására. A másik probléma az orosz csodafegyverrel az, hogy nem pontos vagyis a Patriot rendszer azért nem fogja el, mert a Kinzsal hiperszonikus rakéta amúgyis célt téveszt. A Patriot rakéták igen drágák, ezért a rakétavédelmi rendszer parancsnokának kétszer is meg kell gondolnia, hogy minden támadó rakéta ellen be akarja-e vetni azt. A drágaság mellett az is problémája Ukrajnának, hogy utánpótlási gondok vannak, mert az amerikaiaknak a gázai háború miatt Izraelt is el kell látniuk a Patriot rendszer rakétáival.

Mi a baja a Kinzsal rakétának? Az, hogy Putyin és a vezérkar sürgette a rakéta tervezőit: mielőbb készüljenek el vele, mert ők már készülődtek a háborúra, amely már 2014 óta húzódott Ukrajnában, és 2022-ben magasabb fokozatba kapcsolt. A Kinzsal rakéta nem más mint az Iszkander továbbfejlesztett változata, melynek hatékonysága elmarad a várttól – szögezi le a kínai szakértő. Aki rámutat: ez tulajdonképp a nyolcvanas évek szovjet technológiája, csakhogy a világ azóta sokat haladt előre. Egy másik kínai katonai szakértő szerint a Kinzsal valójában nem is igazi hiperszonikus rakéta, mert igaz ugyan, hogy fel tud gyorsulni ilyen sebességre, arra azonban nem képes, hogy manőverezzen is ilyen gyorsaság mellett. A kínai szakértők megjegyzik, hogy maguk az oroszok is tisztában lehetnek a hiányosságokkal, mert kezdetben a Mig 31-es  harci gépekből lőtték ki a Kinzsal rakétákat, de mivel a Mig 31-eseknek be kell repülniük az ukrán légvédelem terébe, és így sebezhetővé válnak. Ezért mostanában már a Su 34-esek fedélzetéről lövik ki a Kinzsal rakétákat, amelyek távol vannak az ukrán légvédelemtől viszont így a találati biztonság sokkal rosszabb, mert az orosz csodafegyver nem tud manőverezni vagyis menetközben nem irányítható. A Su 34-es viszonylag lassú gép pedig a Kinzsal rakétának az kell a hiperszonikus sebesség eléréséhez, hogy a hordozó repülőgép is gyors legyen.

Más problémákra is rámutatnak a kínai szakértők például arra, hogy az amerikaiaknak sokkal több a műholdjuk Ukrajna felett mint az oroszoknak, ezért a Kinzsal rakéta irányítása is problematikussá válhat az információk hiánya miatt.

Végül pedig itt a nyugati szankciók problémája: Oroszországnak egészen egyszerűen nincsen elég chipje ahhoz, hogy elég Kinzsal rakétát gyártson, mert ezen a területen a szankciók nagyon hatékonyak. Mindössze havi négy új Kinzsal rakétát képes előállítani jelenleg az orosz hadiipar – az ukrán hírszerzésnek ezt a jelentését amerikai források is megerősítik.

Mi ebből a tanulság Kína számára?

A kínai szerzők nem említik, de az amerikai sajtó igen, hogy a kínai diplomácia irányítója, Vang Ji letette a nagyesküt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadónak: nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek szerepelnek a nyugati szankciós listákon. Jake Sullivan arra is figyelmeztette a kínaiakat, hogy ellenőrizni fogják az ígéret betartását, és amennyiben annak megszegését tapasztalják, akkor azt komoly szankciók követhetik immár Kína ellen. Pekingnek százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Oroszország, ezért valószínűleg be is tartják ígéretüket.

A kínai szakértők azt a tanulságot vonják le a Kinzsal kudarcaiból, hogy saját hiperszonikus rakétájuk, a Dongfeng fejlesztésére kell koncentrálniuk. Ennek a hiperszonikus rakétának manővereznie is kell tudnia a magas sebességen. A másik fontos tanulság a kínaiak számára az, hogy az oroszok képtelenek megszervezni a sorozatgyártást márpedig a háború eszi a haditechnikát. Nagy számban kell előállítanunk a Dongfeng hiperszonikus rakétát – vonják le a tanulságot a kínai szakértők.

Peking a haditechnikában is verseng az Egyesült Államokkal, de a kínaiak tisztában vannak azzal, hogy e tekintetben nagyon komoly a lemaradásuk.

Ennek az a fő oka, hogy a kínai elit nem akarta elkövetni a Szovjetunió hibáját, amely apait anyait beleadott  a hadiipari fejlesztésekbe, és emiatt elhanyagolta a többi szektort. A Szovjetunió jelentős részben azért bukott meg 1991-ben, mert nem bírta a hadiipari versenyt a Nyugattal. Ezért Peking nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem akar hidegháborút. Li Csiang kínai miniszterelnök valóságos békegalambként tűnt fel Davosban a világgazdasági fórumon, ahol ő bizniszről beszélt míg a nyugatiak jórészt geopolitikáról. A kínai képmutatáson túl emögött józan számítás rejtőzik: a gazdaság terén jóval nagyobb esélye kínálkozik Kínának az USA utolérésére mint a hadiiparban, ahol sok évtizedes lemaradást kell behoznia. Pekingben ezenkívül azt is felmérték, hogy a háború kontraproduktív: mind a Szovjetunió mind az Egyesült Államok belebukott az afganisztáni katonai kalandba noha jóval gyengébb ellenféllel álltak szemben. Putyin Ukrajna elleni sikertelen agressziója szintén arról győzheti meg a kínaiakat, hogy a régi bölcsességet vegyék elő:

“az okos ember a hegytetőről nézi a tigrisek harcát a völgyben.”

Ukrajna high tech háborúban akar győzni

Maratoni háborúra készül Zelenszkij elnök csapata Kijevben, amely azzal számol, hogy a jövőben csökkenhet a külföldi támogatás vagyis Ukrajna egyre inkább saját magára lesz utalva. Tyimofej Milovanov, Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója egy kijevi tanácskozáson elmondta: azzal számolnak, hogy a háború Oroszországgal még évekig elhúzódhat.

Oroszországnak sokkal több katonája van, és Putyinnak nem számít az emberélet. Ukrajna viszont létszámgondokkal küszködik. A megoldás a high tech a hadiiparban – hangsúlyozta Zelenszkij gazdasági tanácsadója. Jelen pillanatban Ukrajna ezt jórészt importálja a NATO államokból mindenekelőtt az Egyesült Államokból. A jövőben ez a katonai támogatás csökkenhet – hangsúlyozta az ukrán elnök tanácsadója. Ezért nekünk magunknak kell előállítanunk high tech hadiipart, hogy szembe szállhassunk Oroszországgal – jelentette ki Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója Kijevben.

Miből?

A tetszetős koncepciónak az a szépséghibája, hogy nincsen mögötte pénz. Ukrajnának egy vasa sincsen. Sőt, a pénzügyminiszter nemrég kijelentette: ha nem érkezik meg időben az Európai Unió megígért 50 milliárd eurós támogatása, akkor nem tudják összerakni a jövő évi költségvetést. Azon ugyanis 49 milliárd eurós lyuk tátong. Lényegében az Európai Unió fizeti a közszolgálati dolgozók bérét Ukrajnában. Hogy lehet ilyen körülmények között maratoni háborút folytatni Oroszország ellen?

Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén nem tudtak dönteni az Ukrajnának jutó támogatásról. Németország ugyanakkor közölte, hogy négyről nyolc milliárd euróra növeli a támogatást. Csakhogy a német költségvetés is kritikus állapotban van, a francia és az olasz úgyszintén. Brüsszel egyre inkább azzal számol, hogy az uniós költségvetést mindinkább adóbevételekből kell fedezni. Ki is róttak sokmilliárd eurós adót a nagy amerikai multikra: Apple, Microsoft, Meta-Facebook, Amazon stb. A baj csak az, hogy ezek az óriások egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy ezeket a hatalmas pénzeket be is fizessék a brüsszeli kasszába. Évente legkevesebb 20 milliárd euróra számíthat Ukrajna az Európai Uniótól, ahol egyre kisebb a lelkesedés az elhúzódó háború finanszírozása iránt.

Az USA-ban még cifrább a helyzet: Biden elnök kénytelen volt olyan költségvetést elfogadni, melyben nincsen benne a külföldi támogatási program: sem Ukrajna sem Izrael támogatása! Mindez persze változhat, de jól mutatja: az Egyesült Államok lelkesedése is csökken. Ukrajna támogatása mindenütt belpolitikai üggyé vált, ezt pedig nem tudjuk befolyásolni – hangsúlyozta Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója.

Maratoni háború helyett tűzszünet?

Az USA és az Európai Unió diplomatái a háttérben arra kapacitálják Zelenszkij elnök csapatát, hogy fogadjon el valamiféle kompromisszumot Putyinnal, mert ellenkező esetben elfogyhatnak  a katonái és kiürülhet a kassza. Nem véletlen, hogy a katonai hírszerzés parancsnoka előállt a japán forgatókönyvvel. Budanov tábornok szerint Ukrajna úgy egyezhetne ki Moszkvával ahogy Japán. 1945 óta fegyverszünet van a szigetország és Moszkva között, de békeszerződés mindmáig nincs, mert a területi vitákban nincs megoldás. A Kurill szigetek hovatartozása csaknem 80 éve vita tárgya Tokió és Moszkva között, de ennek ellenére a két állam kapcsolata tökéletesen normális, rendesen kereskednek egymással. Budanov tábornok nemrég még téli offenzívát ígért Washingtonban amikor ott járt Zelenszkij elnök kíséretében, de mostanában rádöbbenhetett arra: az ukrán hadsereg nem képes győzelmet aratni a fronton, a nyugati világ pedig nem kész egy maratoni háború finanszírozására. Ha Ukrajna nem akar belegebedni a háborúba, akkor tűzszünetet kellene kötnie. Putyin az időhúzásra játszik, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Ennek hangot is adott a BRICS virtuális csúcstalálkozóján. Putyin nem a levegőbe beszélt, mert kiderült: az USA új ázsiai szövetségese, India mégiscsak kitart Moszkva mellett: közös flottagyakorlatot tartanak a Bengáli öbölben. Az amerikai diplomáciának nem sikerült elszigetelnie Oroszországot noha négyes katonai szövetséget hozott létre: USA, India, Nagy Britannia és Ausztrália részvételével.

Egekben a hadiipar profitja az egész világon

Óriási fegyverkezési verseny alakult ki a világban azt követően, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Putyin elnök agressziója Ukrajna ellen rendkívüli mértékben megnövelte a katonai kiadásokat nemcsak a két háborúskodó országban, de a NATO tagállamokban is. Németország, amely eddig csak visszafogottan fegyverkezett, 100 milliárd eurós programot jelentett be a hadiipar fejlesztésére. Ki profitál mindebből? Mindenekelőtt a nagyhatalmak, melyek a legnagyobb fegyvergyártók is. Messze a legelső az Egyesült Államok, utána Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy Britannia következik. Az oroszok a háború miatt nem szolgáltatnak adatokat, ezért ők nem szerepelnek a Defense News listáján.

Profit rekordok

Világelső a Lockheed Martin 63,3 milliárd dolláros eredménnyel. Méregdrága harci repülőgépei hozzák a nagy profitot. Ők gyártják az F 35-ös harci gépeket, melyeket az ukránok mindenképp meg akartak szerezni, hogy ellensúlyozzák az orosz légifölényt. Érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején épp a Lockheed Martin ajánlatát utasította el, és helyette Gripen vadászgépeket vásárolt Svédországtól. Miért? Ma sem tudja senki a biztos választ, de felmerült a korrupció gyanúja is hiszen hatalmas üzletről volt szó egy kis ország esetében.

A második helyen is amerikai cég végzett, a Raytheon, amely 7000 páncéltörő rakétát szállított az ukrán hadseregnek. Az ő profitjuk 39,6 milliárd dollár volt tavaly.

A harmadik legeredményesebb hadiipari cég is amerikai: a Northrop Grumman, az ő profitjuk 32,4 milliárd dollár volt tavaly. Az ő sztártermékük a B 52-es lopakodó. A negyedik helyre futott be a legnagyobb kínai hadiipari cég, az AVIC. Elsősorban ez a cég látja el vadászgépekkel a kínai katonai légi flottát. Profitjuk 31 milliárd dollárt tett ki az előző évben.

A legjobb európai a brit BAE Systems lett. Ők az Aukus tengeralattjáró programnak köszönhetik főként a nagy profitot. Ez a katonai szövetség Kína ellen jött létre, és elsősorban amerikai érdekeket szolgál amint ez kiderült a tengeralattjáró programból is: Ausztrália felmondta milliárd dolláros vásárlási szándékát Franciaországban, és helyette amerikai atomtengeralattjárókat vásárol. Párizs óriási kártérítési pert indított.

Macron elnök európai hadiipart akar, de az USA leghűbb szövetségesei mint például Lengyelország, az amerikai fegyvereket preferálják. A német Rheinmetall, mely Magyarországon is gyárt harckocsikat, 5,1 milliárd dollárt zsebelt be 2022-ben.

Leghíresebb terméke a Leopard tank, mely az ukrajnai hadszíntéren is bizonyított bár a beígért nagy offenzívából egyelőre semmi sem lett.

Az Európai Unió hadügyminiszterei kedden vitatják meg az európai hadiipar fejlesztési problémáit, és mindenekelőtt azt, hogy miképp tudják lőszerrel ellátni Ukrajnát. Az Európai Unió újabb 500 millió eurót akar átutalni Ukrajnának fegyvervásárlásokra.

Szijjártó Péter külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy

“ez nem Ukrajnának szóló támogatás. Ez az 500 millió euró arról szól, hogy azok az uniós államok, melyek szuverén módon úgy döntöttek, hogy fegyvert szállítanak Ukrajnának, ebből a pénzből kapják vissza a fegyverek árának egy részét.”

Orbán és a német hadiipar

0

A Rheinmetall, Németország legnagyobb hadiipari cége bejelentette, hogy új kelet-európai igazgatója van: Maróth Gáspár, aki nemrég még a magyar fegyverkezést irányította államtitkári rangban az Orbán kormányban.

Az Egyesült Államokban gyakori az ilyen karrier amikor a fegyver lobbi emberei ide-oda ugrálnak a kormányzat és a hadiipar között. Ezt az összefonódást nevezik a többi között deep state-nek vagyis olyan kapcsolati hálónak, amely évtizedeken keresztül működik függetlenül attól , hogy voltaképp ki is a politikai vezető Washingtonban. Magyarországon ez még ritkaság, de nem is csoda hiszen a nagy fegyvergyártó cégek külföldiek. A Rheinmetall útját Magyarországon Maróth Gáspár egyengette. Az Orbán-kormány akkori államtitkára, távozása előtt nem sokkal interjút adott a hvg.hu-nak, és ebben elmondta: Magyarország 2023-ban eléri a NATO által megkövetelt szintet vagyis a GDP 2%-át katonai célokra költi. Maróth Gáspár akkori államtitkár arról is nyilatkozott a portfolio.hu-nak, hogy a kormány a szándékai szerint szorosabbra fogja az együttműködést a Rheinmetall-lal. Orbán Viktor novemberben mentette fel Maróth Gáspárt államtitkári megbízatása alól.

Miért választják a német hadiüzemek előszeretettel Magyarországot?

Nemcsak azért, amit Maróth Gáspár említett: az Orbán kormány lelkesen támogatja anyagilag is a Magyarországra települő német hadiüzemeket, hanem, mert így a gyártott fegyverek könnyebben lesznek exportálhatók.

Fegyverek esetében ugyanis az a szabály, hogy a gyártó állam szabja meg, hogy melyik országba lehet exportálni, és melyikbe nem.

Németországban a zöldek, akik jelenleg kormányon is vannak – ők adják a külügy és a gazdasági minisztert is – gyakran erkölcsi okból akadályozzák meg a fegyverszállítást  kétes hírnévnek örvendő diktatúráknak. Orbán Viktornak ilyen erkölcsi kifogásai aligha képzelhetők el, ezért a Rheinmetall oda exportálhat Magyarországról, ahova akar.

Érdekes dilemmát vet fel az ukrajnai háború hiszen az Orbán kormány deklarálta, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának. A Rheinmetall hosszú távra gondolkodik hiszen a hadiüzemek milliárd eurós beruházások. Olyan bizalmi emberek mint Maróth Gáspár sok mindent el tudnak intézni Magyarországon amíg a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják. A miniszterelnök sem jár rosszul hiszen a hadiipari cégek általában hálásak szoktak lenni azért, hogyha egy állam tőlük vásárol fegyvereket óriási pénzekért. Csak emlékeztetőül: Orbán Viktor és az Egyesült Államok kapcsolata akkor ingott meg először amikor a magyar miniszterelnök – előzetes ígéreteit megszegve – nem a Lockheed amerikai repülőgép gyártól hanem a svéd Gripen cégtől rendelte meg a magyar légi flotta felújítását.

Minden rekordot megdönthet az amerikai katonai költségvetés

140%-al nőttek a katonai kiadások Washingtonban az ezredforduló óta. Ezért a demokraták meg akarták állítani a Pentagon költekezését, de közbejött a háború Ukrajnában.

6%-os növekedést szavazott meg a washingtoni kongresszus a múlt hónapban – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Korábban az Egyesült Államok ellenségei terrorista szervezetek voltak, most azonban államokat jelöltek meg – köztük két nagyhatalmat is: Kínát és Oroszországot.

„A világ nem működött együtt velünk” – hangsúlyozta Tim Kaine demokrata szenátor, aki a Reutersnek nyilatkozott. „Az, hogy a fenyegetést immár nem terrorista szervezetek jelentik hanem nagyhatalmak komoly költség növekedést igényel és át is kell szerveznünk a katonai költségvetést”.

A washingtoni kongresszus mindig is nagy híve volt a hadikiadások növelésének, mert a választási kampányok finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a hadiipari cégek. A hadiipar sok embernek ad jól fizető munkát. Ezért már Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt úgy döntöttek a kongresszusban, hogy 6%-os emelés kell pedig Biden elnök eredetileg csak szintentartást akart.

Az Ukrajna elleni háború mindent megváltoztat

Adam Smith, a képviselőház fegyveres erők bizottságának elnöke, korábban meg akarta nyirbálni a Pentagon költségvetését.

„Az Ukrajna elleni orosz invázió alapvetően megváltoztatta a nemzetbiztonsági helyzetet. Ezek után mást jelent a nemzetbiztonság. Sokkal bonyolultabb és költségesebb lett.”

Németország, az USA legfontosabb NATO szövetségese Európában, drámai mértékben növelte katonai kiadásait az Ukrajna elleni orosz invázió után.

Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét az európai kontinensen. Ez pedig költséges vállalkozás. Arról nem is beszélve, hogy az USA folytatja Ukrajna és a NATO szövetségesek támogatását.

„Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét Európában, és ez tartósan emeli a katonai költségvetést” – jelentette ki Todd Harrison, aki a katonai költségvetés elemzésével foglalkozik a Center for Strategic and International Studies intézetben.

Biden elnök március 28-án jelenti be, hogy mekkora összeget kér a kongresszustól a jövő évi költségvetésnek. Todd Harrison szerint – akármennyit is kér az amerikai elnök – a kongresszus 20-30 milliárd dolláros pluszt szavaz meg a katonai költségvetésnek az ukrajnai háború miatt. Így aztán a hadiköltségvetés túllépheti a 800 milliárd dollárt. Ez aranyesőt jelentene a hadiiparnak, amely eddig kicsit háttérbe szorítva érezte magát a Covid járvány miatt.

Ebben a kérdésben konszenzus alakul ki a kongresszusban. A republikánusok mindig elszántan támogatták a katonai költségvetést. Most pedig az ukrajnai válság remek érv a hadiköltségvetés emelésére.

Richard Shelby republikánus szenátor mindenképp a növelés mellett van:

„sohasem szabad cserbenhagyni egy népet, amely a szabadságáért küzd!”

Bár a tőzsdéket általában megviselte az Ukrajna elleni orosz agresszió, de a Dow Jones Defense Index 14%-al növekedett azóta, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én – írja elemzésében a Reuters hírügynökség.

Nyilatkozatokban csepegtetett fegyverkezési tervek

A parlament helyett a sajtóban üzenik meg illetékesek, milyen újabb hadieszköz-vásárlásokra készül a kormány. A páncélosok száma se annyi lesz, újabb repülőgépek jönnek, legutóbb pedig kiderült: légvédelmi rakétarendszert is vesznek, már idén.

Példátlan a parlamentáris rendszerekben, hogy a törvényhozás szinte semmit se tud arról, a regnáló kormány milyen eszközöket, rendszereket kíván vásárolni a hadsereg számára, és ezt miből akarja kifizetni. Olyanokat, amelyek jelentős része több ciklusra szóló fejlesztés, következő kormányok kezét kötheti meg a konszenzus nélküli pénzköltés.

Ráadásul ezek az eszközbeszerzések teljesen átírják a honvédséggel kapcsolatos nagyjából húsz éves alkalmazási irányt, s az ehhez kötődő fejlesztési elképzeléseket is.

A decemberben bejelentett páncélosvásárlással kapcsolatos biztonságpolitikai kérdőjelekről már írtunk. Akkor az derült ki, hogy – határidő és ütemezés megjelölése nélkül – a Magyar Honvédség kap

  • 44 darab német Leopard 2 harckocsit,
  • 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget.

Azt pedig már féléve tudtuk, hogy vesznek

  • 16 darab német-francia Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert,
  • 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.

Árat „természetesen” nem árultak el. Korábbi nemzetközi ügyletek publikus költségeiből kiszámoltuk, hogy ezen üzletek ára elérheti, akár meg is haladhatja a 320 milliárd forintot. Már ezek lényegében lenullázhatják a honvédség rendelkezésére álló jövőbeni fejlesztési forrást.

Akkori cikkünk írásának napján minden előjel nélkül hozta nyilvánosságra az Airbus és a magyar fél, hogy veszünk

komplett légvédelmi rakétavezetési rendszert

(SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) a légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén.

Árról szóló információval ezúttal se fárasztották az adófizetőket.

Csak bő két hét elteltével aztán megtudhattuk, nem is annyi az annyi. Január első napjaiban az InfoRádióban arról beszélt Benkő Tibor honvédelmi miniszter, hogy

a 44 Leopard páncélos valójában 56.

Merthogy a legújabb típusú A7-eseket csak 2025-re gyárthatják le, ezért tizenkét darab A4-es harckocsit lízingelünk, hogy meg tudjuk kezdeni azonnal a személyi állomány kiválogatását, felkészítését. Nyilván ezek se két fillérbe kerülnek, és mivel ezek az A4-esek minimum 27, maximum 34 évesek, alighanem felújításra szorulnak, amelynek költségét a vevő szokta állni. És az se tudható, mi lesz velük hat év múlva: hová adja el a HM, netán ezek is itt maradnak?

Ugyanebből az interjúból tudhatta meg a nagyérdemű, hogy tíz éves terv keretében (tehát 2028-ig, noha hivatalosan meghirdetve a Zrínyi 2026 keret van érvényben)

„a légierő teljes spektrumában”

terveznek, amelynek alapján a 36 helikopter mellé

nyolc repülőgépet is vásárolnak.

Benkő szavaiból az hámozható ki, hogy a két Airbus A319-es és a két Falcon luxus-kisgép (amelyek leginkább Orbán Viktor szállításaival váltak ismertté) nem a vége a bevásárlásnak, mert összesen három közepes csapatszállítóról beszélt a miniszter.

És ezeken felül jön még három, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgép is; ennek igényéről hosszú évek óta szó van, hogy ne bérelni kelljen külföldről (általában Ukrajnából nagy, Antonov szállítógépeket), és a szűk szállítói kapacitás a NATO európai erőiben általános probléma.Csak jelezzük: Az Airbusnak ilyenje is van, az A400-as.

De a tényt ezúttal is a sajtóban közölték. Ahogyan azt is, hogy

„modernizált Gripenekről”

is szó van.

Pár nappal később ezúttal tévéinterjúban, a kormánypárti Echóban mondta el Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, hogy a svéd Saab által gyártott Carl Gustaf tankelhárítókat vesz a honvédség.

Mégpedig 20 milliárd forintért vállról indítható páncéltörő rakétavetőket

2019 és 2026 között.

A legutóbbi hétvégén aztán ismét Benkő vette át az infócseppek hullatását. Egy vele készített MTI-interjúban egy rövid mondatban elrejtve hangzott el, hogy már az év első felében a légvédelem számára

új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták

beszerzését tervezik. Egyebeket ezúttal se tudtunk meg, a jól kiválasztott médium pedig nem feszegette.

Ha ezeket a tételeket sorba vesszük – kiindulva az elején említett minimum bő 300 milliárdból -, akkor valószínűleg arról

a 650 milliárdos keretről van szó,

amelyet a nyilvánosság is csak meg nem erősített hírként ismerhet. A tavalyi áprilisi választás előtt a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége hagyta jóvá ezt az összeget katonai beszerzésekre.

Az ezek után már csak apró betűs hír, amiről a Népszava írt ma, hogy a Leopard páncélosokat úgynevezett ellentételezés nélkül vásárolja meg a HM. Korábban, legelőször az első Orbán-kormány idején elfogadott kormányrendelet kötelezővé tette az egymilliárd forintot elérő vásárlások esetén ezt a konstrukciót.

Eszerint a szállítónak ellentételezési (angol szakkifejezéssel offset) ajánlatot kellett tennie, mégpedig a vételár egészére. Ennek alapján a Gripenek beszerzésekor a svéd-angol konzorcium először 105, majd 110 százalékot vállalt, amelyet már a 2002 utáni szocialista kormány megvalósultnak ismert el.

Ennek keretében egyharmadot kellett itteni beruházással fedezni, a többit Magyarországról kiinduló exporttal, illetve hazai cégek külpiacra segítésével teljesíteni. A Gripen svéd gyártója, a Saab, illetve ennek anyaholdingja, a Wallenberg csoport szinte teljes egészében olyan befektetéseket (illetve ezek bővítését) vállalta, amelyek amúgy is megtörténtek volna (például Electrolux, Astra Zeneca), és a programba hivatalosan bevont 14 cégben voltak olyanok, amelyek nem is tudtak arról, hogy résztvevői lettek volna az ellentételezésnek.

Ennek következtében a Gripenek megvétele valószínűleg nem eredményezett pótlólagos gazdasági növekedést, de legalább biztosította azt, hogy ha mentesítik is a közbeszerzés alól, legalább valamilyen erőfeszítést kell tennie a szállítónak.

A jelenlegi vásárlásokban már se közbeszerzésről, se bármilyen ellentételezésről nincs szó.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK