Sokat töprenghetett a derék újságíró asszony, mivel lepje meg olvasóit, a kedves NER-társakat: mit adjon nekik a hideg, januári hétvégére.
Nyilván úgy gondolta, hogy mivel mindenfelé tenger a baj és a bánat, most valami vidámmal rukkol elő, valami kacagtatóval – mondjuk az ostoba svédekről, akik a „valaha jóléti, de mára önmagából kifordult Svédországban” élik a tejjel-mézzel folyó, kánaáni Magyarországhoz képest szegényes életüket. Ott ugyanis csak szerényke 62 036 USD az egy főre jutó GDP, míg nálunk a szédületes 23 321 USD, amire joggal lehetünk büszkék – bár a rossznyelvek szerint az igényekhez képest nálunk kevés a tej. Meg a méz is, ahogy beszélik az emberek.
A rossznyelveknek persze van némi igazsága, mert a tejjel-mézzel folyó, kánaáni Magyarország megfogalmazás még nem teljesen pontos.
De belátható távolságban van: legfeljebb 16–17 egymást követő orbáni ciklus, néhány januári–júniusi GDP-elrugaszkodás és felívelés, és már ott is vagyunk! Hogy pontosan hol, az egyelőre nagy titok. A lényeg a megválasztás, emberek!
Jó munkához idő kell, ezért szükséges a magyar népnek az idei április 12-től számított további 64–68 évnyi regnálást Orbán folyamatos megválasztásával biztosítani, hogy a miniszterelnök úr beválthassa tejes-mézes ígéretét. A beavatottak szerint akkorra a NER-kedvezményezettek kastélyaiban már nem tudják majd hová tenni a pénzt, így a fölös bankók kipotyognak az ablakon, és aki arra jár, összeszedheti őket a rezsiszámla kifizetésére. A számla olcsóságát pedig a jóságos miniszterelnök úr intézte el, hogy a családok költségvetését az Európa-bajnok infláció és a világbajnok ÁFA ne zavarja annyira.
De hagyjuk most magunk mögött az ócska, siránkozós földhözragadtságot, és emelkedjünk irodalmi szintre: koncentráljunk a derék újságíró asszony írására, amely a Magyar Hírlapban jelent meg. Mint az a fentiekből is látszik, a mimagyaroknak minden joguk megvan ahhoz, hogy felülről szemléljék a svédek szerencsétlenkedését, ezért lett az írás címe: „A hülyeség netovábbja”. Mit tehet szegény újságíró asszony, ha a svédek ennyire ostobák? A józan paraszti ész, amelyből a NER-ben bőven van, meg sem érti őket.
A nagy műben ez olvasható:
„A svéd vezetők bejelentették, hogy az orosz–ukrán háborúság miatt vegye tudomásul a lakosság: a jövőben előfordulhat, hogy többször is le kell majd kapcsolni a svéd háztartásokat a villamosenergia-hálózatokról…
Az ország vezetősége tanácsokkal látta el az állampolgárokat… ezek a tanácsok így szóltak: ha nincs áram, a család gyülekezzen össze egy szobában, és csak azt az egy szobát fűtsék. Nobel-díjas javaslat, nemdebár? Aztán azt is ajánlották, hogy tanácsos az asztal alatt rögtönzött kunyhót építeni, takarókkal bélelve, s ott melegedhet a fázós svéd család. Bocsánat, de elképzeltem, ahogy a fájós derekú nagymama és nagypapa négykézláb közlekedik a lakásban, hogy mielőbb bebújhasson az asztal alá. Vicces. Csendben jegyezzük meg, hogy a meleg levegő felfelé száll, tehát tanácsos a búvóhelyet magasban működtetni. Humorérzékkel megáldott svédországi barátaink erre azt ajánlották honfitársaiknak, némi akasztófahumorral, de máig igaz alapokon nyugvó érvekkel, hogy mivel arrafelé szinte minden nap felgyújtanak a migránsok egy-egy autót, hát a köré kell letelepedni, s élvezni a meleget, amíg a gépkocsi el nem ég.”
Mindez viccnek hangzik, pedig nem volt az. Hosszan tudnám sorolni, mi mindent meséltek még svéd barátaink az akkoriban zajló ötletbörzéről.
A derék újságíró asszony igazán kitett magáért. Jól kifigurázta az amúgy is idiótának beállított svédeket, bemutatva, mekkora ostobaság félni egy olyan támadástól, amely a legócskább, legembertelenebb módon a civil szférát célozza, megfosztva a családokat víztől, gáztól, fűtéstől, áramtól – az
„Ott dögöljenek meg mind, ahol vannak” elv alapján. Öregek, gyerekek, betegek együtt.
A svédek kikacagása teljesen jogos – hiszen a XXI. századi Európában elképzelhetetlen, hogy bárki ilyen különösen kegyetlen módszert alkalmazzon. Hiszen ez kizárt! Attól azonnal elfordulna az egész emberiség, kivetné magából, mint egy bűzös tetemet, hogy magányosan haljon éhen a gyalázatos!
Illetve… nem egészen. Mint azt mindannyian tudjuk (illetve nem mindannyian – például a derék újságíró asszony írásából ítélve ő sem), a Putyin nevű pszichopata tömeggyilkos rablóhadjárata során pontosan így támadta az ukrán infrastruktúrát. Télen. Az ukrán tél pedig kegyetlenebb, mint a hazai, így könnyű elképzelni, mit élnek át azok, akiknél – még ha a házuk falát nem is bombázták le – se áram, se fűtés nincs. Víz is csak mutatóba, mert a csövek a nagy hidegben egyszerűen szétfagynak.
Az ember azt hinné, hogy ezek után senki nem hajlandó még beszélni sem ezzel a Putyinnal. Ám ez tévedés, ahogy a mellékelt politikai ábra mutatja: sokan terítik elé a vörös szőnyeget, keresik a kedvét, némelyek a kegyét, sőt vannak, akik még többet is tesznek a jó viszony és az olcsó olaj érdekében. Így hát egyértelmű: a svédek jobban informáltak, mint a derék újságíró asszony, aki olyasmin gúnyolódik, amit ő tud rosszul, és a svédek jól.
A gonosz törpétől ugyanis minden kitelik.
Persze, ha a derék újságíró asszonynak valami komoly oka lenne arra, hogy ne vegye észre, mi történik a szomszédos Ukrajnában, akkor nem szólhatnánk egy szót sem. De így? Minden komoly ok nélkül nem látja azt, amit épp ő állít mesének? A kegyetlen valóságot, amelytől a svédek jogosan féltek? Ez egy újságíró esetében igencsak kellemetlen tévedés.
Mondhatná bárki, hogy a svédek miért féltek annyira Putyintól, hiszen NATO-tagok, és a NATO megvédi őket – még akkor is, ha a nagydarab szőke ciklon kiszállt a buliból, mert nem látja benne a deal-t. Csakhogy ez hibás érvelés: a svédek akkoriban még nem voltak NATO-tagok. Ahogy a finnek sem. Pont az Ukrajna elleni orosz támadás miatt kérték felvételüket – amelyet az Orbán-kormánynak nem sikerült megakadályoznia, pedig mindent megtettek érte.
A mondandóját tekintve igencsak félresikerült írás azért tartalmaz néhány kacagtató részt is. Ilyen például, amikor a derék újságíró asszony kipécézi a Nagy Svéd Hülyeséget, miszerint:
„…tanácsos az asztal alatt egy rögtönzött kunyhót építeni, takarókkal bélelve, s ott melegedhet a fázós svéd család.”
A „fázós” különösen tetszett. A szerző finoman jelzi: ezek a svéd családok képesek fázni a svéd télben, ha nincs fűtés. Milyen kényeskedő banda – amellett, hogy idióta is…
„Bocsánat, de elképzeltem, ahogy a fájós derekú nagymama és nagypapa négykézláb közlekedik a lakásban, hogy mielőbb bebújhasson az asztal alá. Vicces.”
Nagyon. Főleg az mulattató, hogy a nagymamának és nagypapának választania kell: vagy fázik, vagy fáj a dereka. Nekem ugyan a keserves helyzet – amely Ukrajnában sok helyütt valóság – sokkal inkább szomorú, mint mulatságos, de a NER-társak ezek szerint jót tudnak rajta röhögni. A derék újságíró asszonnyal együtt, természetesen.
„Csendben jegyezzük meg, hogy a meleg levegő felfelé száll, tehát tanácsos a búvóhelyet magasban működtetni.”
Itt a derék újságíró asszony a fizika tudományában való jártasságát csillogtatja, amelyben ezek szerint jóval otthonosabban mozog, mint a hülye svédek. Igazat is ír a meleg levegő felfelé szállásáról, csak azt nem veszi észre, hogy az alacsony plafonnal bíró kunyhó éppen megakadályozza a meleg levegő elszökését. Így a padlón tartózkodók hőérzete jóval kedvezőbb, mintha nem lenne kunyhó a fejük fölött. Mondhatná bárki a „csendes megjegyzésre”, hogy ha valaki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul – de ez a humoreszk nem nekünk készült. Hanem? Sapienti sat.
Hát… nem irigylem a derék újságíró asszony NER-társait, hogy ilyen blődliket kell hétvégente olvasgatniuk. De ha csak annyi eszük van, mint az írás szerzőjének, akkor valóban jól mulatnak az idióta svédeken, akik nem bíznak annyira a patrióta Putyin „emberségében”, mint a mélyen hívő orbánista gyülekezet – amely viszont abszolút.
Melynek a civilek (gyerekek, nők, öregek) fagyhalálra kényszerítését látva Putyinhoz nincs egy szava sem. Sem a magyar kormánynak, sem a többi ájtatoskodónak. Na ja, a krisztusi szeretet templomba való; az életben csak akadály. Ahogy Kirill pátriárkának is csak a pénz fontos… és akkor megáldja az ukrán gyerekekre és idősekre fagyhalált hozó orosz fegyvereket.
Hadd hulljon a férgese! Nem igaz?
