Éjjel-nappal a Duna-parti kormányhivatalokban dolgoznak egy olyan találkozó legapróbb részletein, amely békét hoz a világnak és nagy presztízst a házigazdáknak. „Készenléti üzemmódban vagyunk” – jelentette be Orbán Viktor csütörtökön Brüsszelben.
„A csúcstalálkozó továbbra is napirenden van.” Orbán elmondta, hogy kormánya munkacsoportokat hozott létre Donald Trump és Vlagyimir Putyin történelmi jelentőségű budapesti találkozójának előkészítésére. Olyan sok probléma van, amit meg kell oldani. Például azon túl, hogy logisztikai problémát jelent egy háborús bűnös bejuttatása az országba, hol szállásoljunk el egy olyan embert, aki hozzászokott a luxusszállásokhoz, de retteg attól, hogy elkapja a kórokozókat? És vajon a másik vendég, aki jelenleg a hivatalos rezidenciája egy részének lebontásával van elfoglalva, át akarná-e venni az egész királyi palotát a budai Várban?
A világ többi része talán elméleti kérdéseknek tartja ezeket a kérdéseket, mivel – ahogy arról széles körben beszámoltak – Trump lefújta a csúcstalálkozót. Valamit motyogott arról, hogy Putyin nem áll készen a békére. Nem hallották őt Budapesten, sőt még Washingtonban sem, ahol Szijjártó Péter magyar külügyminiszter amerikai kollégájával találkozott azokban az órákban, amikor a terv kudarcot vallott.
Szijjártó angol nyelven szólt egy globális közönséghez, és az X-en tette közzé értelmezését, sok derültséget és szarkasztikus megjegyzést kiváltva.
„Rossz hír a háborúpárti lobbinak és jó hír azoknak, akik békét akarnak”
– tweetelte. „A [Marco Rubióval] folytatott találkozóm után egyértelmű, hogy az Egyesült Államok nem adta fel a budapesti békecsúcs megtartásáról. Az előkészületek folyamatban vannak, és az egyetlen kérdés az időzítés, nem a szándék.”
Órákkal később az Egyesült Államok szankciókat jelentett be a két legnagyobb orosz olajtársaság ellen. Szijjártó büszke a Kreml Barátság Rendjének kitüntetettje, a kitüntetést többek között a brit árulóval, George Blake-kel osztja meg. Putyin egyik leghevesebb szócsöveként gyakran tartózkodik Moszkvában. Egy másik bejegyzésében kifejtette, hogy kik a háborús uszítók és a béketeremtők:
„A legtöbb nyugat-európai vezető háborúpárti politikus, akik régóta azon dolgoznak, hogy aláássák [Trump] béketeremtő erőfeszítéseit. A béke ellen cselekszenek, olyan döntéseket hoznak, amelyek elmélyítik a konfliktust és növelik az eszkaláció kockázatát”
– írta Szijjártó.
Ezt a nézetet a Kreml szóvivője sem fejezhette volna ki jobban, és Kirill Dmitrijev, az orosz szuverén vagyonalap vezetője is melegen támogatta.
„Magyarország az EU-ban az ész kevés hangjának egyike”
– lelkendezett Dmitrijev.
Büszke pillanat Magyarország számára: Szijjártó Péter 2021 decemberében átvette a Barátság Rendjét orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól. Nem nehéz belátni, miért rémültek meg az EU vezetői és Ukrajna azon, hogy Budapestet választották a Trump-Putyin csúcstalálkozó helyszínéül, Orbánt pedig annak házigazdájaként. A 2022-es orosz invázió idején semleges megfigyelőként indulva Budapest álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban manapság szinte megkülönböztethetetlen a Kremlétől. A magyar miniszterelnök azzal érvel, hogy Oroszország a békét támogatja, Ukrajna pedig háborút akar, amire olyan EU-vezetők biztatnak, mint Ursula von der Leyen. Az adófizetők költségén a magyar kormány propagandakampányokat folytatott Kijev ellen, utcákat ragasztva plakátokkal, amelyeken a baljós Volodimir Zelenszkij látható, akit EU-s politikusok tartanak láncon.
Bizonyos tekintetben Magyarország nézetei Kijev törekvéseiről túlmutatnak a Kreml abszolutista követelésein. Míg a Kreml ellenzi Kijev NATO-tagságát, de elméletileg beleegyezne abba, hogy Ukrajna egy darabban csatlakozzon az EU-hoz, Orbán mindkettő ellen van. A magyar kormány idén színlelt népszavazást tartott Ukrajna EU-csatlakozásáról, amelynek elkerülhetetlen eredménye a teljes elutasítás volt. (Az ellenzék által szervezett petíció többségben igen szavazatot kapott.)
Magyarország következetesen az Ukrajnát támogató intézkedések ellen szavazott mind a NATO-ban, mind az EU-ban, bár nem merte megvétózni az EU szankciós csomagjait, amelyek közül a legutóbbi ezen a héten Budapest egyetlen morgása nélkül ment át.
Az utóbbi időben a két szomszéd közötti ellenségeskedés veszélyesebb fordulatot vett. Ukrajna azt állította, hogy felfedezett egy magyar hálózatot, amely katonai és ipari létesítményeket, valamint légvédelmet kémkedett az ország délnyugati sarkában, a magyar határ közelében. A magyar kormány nem cáfolta teljes mértékben a hírszerzést. Nehéz belátni, hogy az orosz hadseregen kívül kinek származhatott haszna a begyűjtött információkból. Orbán nemrégiben megerősítette Kijev állításait, miszerint Magyarországról indított kémdrónok behatoltak az ukrán légtérbe. Ismét nehéz elképzelni, hogy mit nyerne Magyarország egy ilyen mutatvánnyal. Miért akarná Magyarország gyengíteni keleti szomszédját, akivel nincs ellenséges múltja, és erősíteni korábbi ellenségét?
A jelenlegi magyar kormány álláspontjának abszurditása ezen a héten vált nyilvánvalóvá, amikor az ország az 1956-os szovjet uralom elleni felkelés évfordulóját ünnepelte.
Orbán egy „Békemenetet” tartott. A kormánypárt buszokkal hívta be támogatóit az ország minden tájáról. A parlament elé kerültek, ahol az orosz golyók által elesett több ezer ember közül sokan lelték sorsukat 1956-ban. Orbánnak mégis sikerült egy beszédet elmondania anélkül, hogy egyszer is megemlítette volna az orosz vagy a szovjet elnyomást. Ehelyett arról a fenyegetésről beszélt, amely országát nyugatról, különösen Brüsszel városából fenyegeti. Magyar Pétert, az ellenzék vezetőjét, aki a jövő évi választásokon remélte megbuktatni őt, háborús uszítóként és von der Leyen lakájaként ábrázolta. Orbán azt állította, hogy a közvélemény-kutatások szerint a jövő áprilisban Magyarra szavazó több millió magyart „félrevezették”.
Légi felvételeken alapuló becslések szerint körülbelül 70 000 ember vett részt Orbán „békemenetén”.
Magyar majdnem kétszer akkora tömeget vonzott. Nem először mutattak a képek egy visszavonuló kormányt és egy felemelkedő ellenzéket. Magyar Tisza pártja jelenleg 9-10 százalékponttal vezet Orbán Fideszével szemben a határozott szavazók körében. Egy budapesti csúcstalálkozó, amelyen Orbán két legjobb barátja is részt vett volna, üdvözlendő felüdülés lett volna a magyar politika komor valóságában. Az élet kézzelfoghatóan rosszabbodik az átlagemberek számára. Az infláció makacsul magas, nincs növekedés, a hiány részben a kormányzati propagandára költött hatalmas összegek miatt növekszik. Az EU-s források fel vannak akadva, a vonatok kisiklanak, kórházak és iskolák omlanak össze, az ország legnagyobb kőolajfinomítója éppen most égett le. Nincs pénz a sürgős javításokra. A kormánnyal szembeni harag kézzelfogható. Úgy tűnik, nem minden magyar hajlandó elhinni, hogy minden Ukrajna hibája. Egy csúcstalálkozó lehetőséget adott volna Orbánnak arra, hogy eljátssza a nagy államférfit, a varázslót, aki mindenki más előtt látja a dolgokat. Isteni áldás lett volna a választások előtti időszakban, így nem meglepő, hogy ő és társai ragaszkodnak az álomhoz. Biztosan még mindig megtörténhet. Trump valaha is cserbenhagyott valakit?
I.K.
