Amint Sztálin hírt kapott arról, hogy Németországban és az Egyesült Államokban atombomba feltalálásán dolgoznak a fizikusok, nyomban elrendelte, hogy induljon hasonló program a Szovjetunióban is.
Lavrentyij Pavlovics Berijára bízta az atom program irányítását, a titkosszolgálat rettegett vezetője teljesítette is az elvárásokat: rohamtempóban elkészült a szovjet atom majd hidrogén bomba is.
Az USA-ban törték a fejüket: minek tulajdonítható a gyors siker. Gyorsan rájöttek: szovjet hírszerzők is részt vettek a Manhattan programban. A Rosenberg házaspárt villamosszékbe ültették emiatt. Kurcsatov akadémikus volt a szovjet Oppenheimer. Amikor a szovjet fizikusok, akik egy elit lágerben dolgoztak, megakadtak, akkor Kurcsatov akadémikus mindig tudta a megoldást: Berija hírszerzői jelentései aranyat értek!
Az atombombáért a versenyfutás a második világháború idején folyt, és az USA győzött. A két ledobott atombomba segítségével megrövidítette a háborút Japánnal szemben, amely kapitulált.
Putyin irányítja immár a tudományos akadémiát is
A megnyerhetetlen ukrajnai háború kellős közepén Vlagyimir Putyinnak eszébe jutott, hogy a tudományos akadémia még mindig élvez valamiféle szerény autonómiát. Nemes Gábor, aki sokáig a Kossuth rádió moszkvai tudósítója volt, észrevette, hogy Putyin teljhatalma immár a tudományos akadémiára is kiterjed. Régi orosz szokás szerint maguk az akadémikusok “kérték” Putyin elnököt, hogy hozzon létre egy kuratóriumot a tudományos élet irányítására, és vállalja el ott a vezetői szerepet. Putyin meglepő módon eleget is tett a kérésnek, de kérdés, hogy mire megy ezzel az orosz tudomány? Az idők ugyanis alaposan megváltoztak a Sztálin – Berija páros tömeggyilkos diktatúrája óta. A tudományos kutatás évtizedek óta alulfinanszírozott Oroszországban, és ennek következtében tudósok ezrei hagyták el szülőföldjüket a Szovjetunió bukását követően. Észak Korea például úgy érhetett el viszonylag gyorsan eredményeket a nukleáris fegyverek és a ballisztikus rakéták fejlesztésében, hogy megvásárolt orosz tudósokat, akik nem lelték honjukat a saját hazájukban.
Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 október 24 – valóságos emigrációs hullám indult meg: tudósok ezrei vándoroltak ki Nyugatra.
Putyint mindebből a hadiipar érdekli, amely mindjobban lemarad a nemzetközi versenyben. Oroszország fegyver exportja az elmúlt évtizedben 53%-kal csökkent.
Az ok: a digitális haditechnikában az oroszok lemaradtak egy nemzedékkel a világ mögött – a baráti Kína katonai szakértői állapították meg ezt. Putyin ezen szeretne változtatni a jól megszokott sztálini módszerekkel: kézbe veszi a tudományos akadémiát. Csakhogy Oroszország már nem világhatalom, Putyinnak nincsen pénze.
Az IMF Oroszország idei GDP-jét alig több mint 2000 milliárd dollárra jósolja. Összehasonlításképp az USA esetében ez 28 ezer milliárd dollár!
Orbán okosabb mint Putyin
A magyar miniszterelnök már évekkel ezelőtt uralma alá hajtotta a tudományos életet, mert rájött arra: money makes the world go round – a pénz irányítja a világot, a tudomány világát is. Nem kell nyílt diktatúra ahhoz, hogy a tudósok is azt a kezet figyeljék, amely a kegyeket és a pénzt osztja. A magyar tudósok évtizedek óta emigrálnak: jól példázza ezt a legutóbbi két Nobel díj is, de mind Karikó Katalin mind Krausz Ferenc azért itthon is talál lehetőséget a kutatásban éppúgy mint az oktatásban. Kicsi szegény és periferikus országokban a tudomány nemigen produkál világraszóló eredményeket, de a külföldről hazalátogató tudósok komolyan hozzájárulhatnak a hazai fejlődéshez. Kína ezt nagyüzemi módon csinálja: sokezer külföldön tanult és eredményt elért tudós tért már haza, mert Peking számukra jó körülményeket biztosított. A felzárkózásnak ez is az egyik módja lehet – ahogy arra már a kínai reformok atyja, Teng Hsziao-ping negyven évvel ezelőtt rámutatott.
