Kezdőlap Címkék Berija

Címke: Berija

Rogán Tóni csak Varga Juditot akarta megbuktatni, de az akció túlságosan jól sikerült

0

“Hiszek abban, hogy Magyarország nem a Rogán Antalok országa” – írta a Facebookon Varga Judit elvált férje, aki egyben közölte azt is, hogy lemond minden állami tisztségéről.

Varga Judit már korábban közölte, hogy kiszáll a közéletből. Az ok: ő ellenjegyezte azt a kegyelmi kérvényt, melyet áprilisban aláírt Novák Katalin, és ezért kényszerült lemondásra szombaton. Rogán Tóni valószínűleg csak Varga Juditot akarta megbuktatni nehogy rávalljon a Völner – Schadl ügyben. Pintér Sándor nyomozói azért kezdték meg a korrupciós ügy kivizsgálását, hogy megbuktassák Rogán Antalt, de Orbán Viktor másképp döntött: elvette a titkosszolgálatok felügyeletét a veterán belügyminisztertől, és átadta Rogán Antalnak vagyis még pontosabban a saját kezébe vette.

A Völner – Schadl ügyben többször is elhangzott Tóni, Barbara és Ádám neve vagyis a kabinetminiszter, a neje és kabinetfőnöke voltak az igazi főnökök az ügyben. Erről szólhatott volna néhány szót Varga Judit a bíróság előtt.

Ezért mozdította őt el Orbán Viktor az igazságügyi tárca éléről. Rogán emberei banánhéjat helyeztek még el a miniszterasszony lába alá: egy pedofil per elítéltjének kegyelmi kérvényét. Varga Judit ezt elővigyázatlanul aláírta, és ezzel előkészítette Novák Katalin bukását is.

Rogán a sötétség fejedelme

Orbán Viktor Berijája és Goebbelse tudja, hogy sosem lehet belőle király, mert Orbán Viktor emberei szorgosan gyűjtik róla a terhelő bizonyítékokat arra az esetre, ha

“Tóninak fejébe szállna a dicsőség.”

Rogán viszont királycsináló lehet hiszen a titkosszolgálatoknak és a médiának ebben mindig kulcs szerep jut – jól megmutatta ezt Ceausescu bukása amikor Stanculescu tábornok volt a különleges bíróság feje, amely halálra ítélte Ceausescut és nejét. A titkosszolgálat főnökét maga Ceausescu nevezte ki, de Stanculescu tábornok jó kapcsolatot ápolt Moszkvával és Washingtonnal is. Ilyen hibát Rogán Tóni nem követhet el.

“A hatalom a nők szoknyája mögé bújik”

– írta Varga Judit elvált férje, aki feleségéhez hasonlóan távozik a közéletből.

A hatalomnak nincs emberi arca

Orbán Viktor a fiatal nőknek azt a szerepet szánta, hogy a hatalom emberi arcát mutassák meg, de mára kiderült: a hatalomnak nincsen emberi arca. Aki nem öl, azt megölik – Orbán Viktor régóta ismeri ezt a szabályt, de Varga Judit és Novák Katalin nem volt alkalmas erre a harcra, ahol a katonás kíméletlenség alapkövetelmény.

Koestler és Sztálin

0

70 évvel ezelőtt halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin, akinek rendszeréről az egyik legtalálóbb könyvet – Sötétség délben – a 40 éve öngyilkosságot elkövető Artur Koestler írta.

Kösztler Artúr 1905-ben született Budapesten. Bécsben tanult, majd 1926-ban kivándorolt Palesztinába. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, a Szovjetunióban is járt, de gyorsan kiábrándult.

Sötétség délben című könyvét Angliában írta Sztálin terrorjáról. Halj meg némán! – javasolták a veterán bolsevik vezetőnek a börtönben társai, akik arra várakoztak, hogy Sztálin terror gépezete leszámoljon velük. A vádlottaktól a vallatók újabb neveket követeltek, mert a terror gépezetének mindig új áldozatokra volt szüksége. A nagy terror lényegében Sztálin haláláig tartott. 1953-ban már nagy antiszemita perre készülődtek a Szovjetunióban, de a diktátor halála miatt ez elmaradt.

Sztálin a Sötétség délben megírásának idején az Egyesült Államok és Nagy Britannia szövetségese volt, aki jelentős szerepet játszott a náci Németország elleni győzelemben, ezért Koestler könyve kezdetben nem aratott nagy sikert. A hidegháború idején azonban az egész nyugati világban elterjedt mint a szovjet terror világának egyik legjobb ábrázolása.

Miért indította el a tömegterrort Sztálin 1934-ben?

Egyrészt azért, mert a teljhatalmú bolsevik párt vezetőinek jórésze meg akart szabadulni tőle. A pártkongresszuson Kirov, Leningrád kommunista párttitkára több szavazatot kapott mint Sztálin. Nem sokkal később Kirov halott volt, és megkezdte munkáját a terror gépezete, amely a bolsevik elitet sem kímélte.

Mindez felkeltette a külvilág figyelmét is miközben a népet érintő tömeges terror jóval kevésbé vált közismertté. Nemcsak a megfélemlítés volt a terror célja hanem az is, hogy ingyen munkaerőt teremtsen a lágerek népéből a Szovjetunió iparának és főként hadiiparának fejlesztésére. A CSEKA keretszámokat kapott: hány olyan “nép ellenségét” kell produkálnia a saját körzetében, akiket lágerbe lehet küldeni mondvacsinált ürüggyel. Korábban Trockij, Sztálin fő ellenfele a bolsevik pártban, munkahadsereg  megteremtését javasolta a militarizált szovjet gazdaság megteremtésére. Sztálin ezt a lágerekkel oldotta meg. Az atombombát is egy lágerben fedezték fel a szovjet tudósok. Az atomprogram felelős vezetője Lavrentyij Pavlovics Berija volt, a titkosrendőrség vezetője egészen Sztálin haláláig.

Hruscsov, Sztálin utóda megölette Beriját, és megszüntette a diktátor személyi kultuszát. Sztálingrád városát Volgográdnak nevezték el.

A sztálingrádi csata 80-ik évfordulóján Sztálin mellszobrot avattak a városban, ahol a náci Németország katasztrofális vereséget szenvedett. Putyin Oroszországában egyfajta Sztálin kultusz van újra kialakulóban, amely felerősödött azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát tavaly február 24-én.

Miért ölette meg Sztálin a kommunista vezetők egy részét?

Míg a franciáknál a forradalom falta fel gyermekeit, a kommunistáknál Sztálin.

70 éve kezdődött meg a Slansky per Csehszlovákiában, ahol a kommunista párt korábbi főtitkára bevallotta, hogy összeesküvésben vett részt a szocialista rendszer ellen. A kirakatper 11 fő vádlottját – köztük Rudolf Slanskyt – halálra ítélték és kivégezték. Ez hasonlít a magyarországi Rajk perre, ahol az egykori vaskezű belügyminisztert ítélték halálra ugyanilyen kirakatperben. A Rajk ügy mégis két ponton jelentősen különbözött Slansky és társai esetétől. Egyrészt a dátum miatt: Sztálin példát akart statuálni Tito marsall ügyében. A jugoszláv vezető ugyanis 1948-ban szakított Sztálinnal és lepaktált a nyugati nagyhatalmakkal. Sztálin ettől akarta elvenni a kedvét a kis kommunista országok vezetőinek, akik esetleg hasonlóképp kicsit nagyobb függetlenségre vágytak Moszkvától. A másik különbség: Rajk nem volt zsidó! Slansky és társainak többsége viszont az volt, és ez vádként meg is fogalmazódott velük szemben. Sztálin elvtárs élete utolsó éveiben
“cionista“ pereket szervezett a Szovjetunióban, és ezt elvárta a kis szocialista országoktól is. Sztálin kezdetben támogatta Izrael megalakulását, mert abban reménykedett, hogy a Munkapárt a Szovjetunió szövetségesévé teszi a zsidó államot. Amint kiderült, hogy Ben Gurion miniszterelnök nem kér Sztálin atyai gondoskodásából, megindultak az antiszemita kampányok a Szovjetunióban. A zsidó értelmiségi szövetség vezetőjét, aki dollármilliókat gyűjtött a Szovjetuniónak Nyugaton, elütötte egy teherautó – nyilvánvalóan nem véletlenül. A zsidó szervezet vezetőinek jó részét lecsukták.

Antiszemitizmus, de miért?

Sztálin már korábban is indított antiszemita kampányokat a Szovjetunióban a harmincas években. Akkor a célja az volt, hogy lepaktáljon Hitlerrel. Meg is kötötték a paktumot, és egész Európát felosztották egymás között. Sztálin megölette a francia kommunista pártnak azokat a vezetőit, akik ezt nem helyeselték.

Az ötvenes években az öregedő Sztálin antiszemitizmusa más célokat szolgált. Meg akarta akadályozni azt, hogy halála után megreformálják rendszerét, és valamiféle eurokommunizmust hozzanak létre. A Szovjetunióban a reformisták Berija körül gyülekeztek. A rettegett titkosszolgálati vezetőt egykor így mutatta be Sztálin Rooseveltnek Teheránban: ő a mi Himmlerünk. Berija azonban nem volt buta ember, és látta, hogy a sztálinista rendszer versenyképtelen. Ezért a reformistákat támogatta. Magyarországon például Nagy Imrét. Berija nem volt zsidó, de a felesége igen. Sztálin ezen az alapon akart cionista pert Berija nyakába akasztani. Nem sikerült, mert 1953 tavaszán a diktátor meghalt. Berija állítólag levizelte a haldokló Sztálint.

Aztán Beriját is elérte a nemezis: 1953 végén kivégezték. A felemás reformok nemigen segítettek a Szovjetunión. Amikor a jóval fejlettebb Csehszlovákiában megpróbálkoztak az emberarcú kommunizmussal, akkor Brezsnyev tankokat küldött. A kommunizmus igazi reformjára 1978-ig kellett várni amikor Teng Hsziao-ping megindította Kínát azon az úton, melynek eredményeképp modern világhatalom lett miközben Oroszország egyre mélyebbre süllyed, az ukrajnai háborúban pedig nemcsak tekintélyét veszítette el, de az újrakezdés lehetőségét is.

Isten küldötte, aki átadta az atombomba titkát az oroszoknak

Egy fiatal amerikai villamosmérnök döntő szerepet játszhatott abban, hogy a Szovjetunió villámgyorsan ledolgozta a hátrányát, és felrobbanthatta saját atombombáját négy évvel az amerikai után.

A két atombomba felrobbantása Japán fölött 1945 nyarán megváltoztatta a stratégiai erőviszonyokat az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Hagyományos erőket tekintve az oroszok óriási fölényben voltak, de az atombomba ellensúlyozta ezt. Tisztában volt ezzel Sztálin is, aki Berijára a titkosrendőrség rettegett főnökére bízta az atomfegyver kifejlesztését. A szovjet tudósok Kurcsatov akadémikus irányításával dolgoztak. Amikor megakadtak, akkor Kurcsatov mindig tudta a megoldást, de miért? Kurcsatov nem volt lángelme az atom fizikában, de ő kapta meg a hírszerzői jelentéseket Lavrenytij Berijától.

Kik voltak az atom kémek?

A szovjet hírszerzés több tucat embert foglalkoztatott az Egyesült Államokban, akiknek a kizárólagos feladata a nukleáris fegyver titkainak megszerzése volt. Közéjük tartozott például Albert Einstein orosz felesége is. Einstein viszont nem tudott bekerülni a Manhattan programba, mely az atombomba fedőneve volt. Az USA kémelhárítása kommunista gyanúsnak tartotta a kiváló fizikust. Voltak viszont helyette más fizikusok, akik meggyőződésből árulták el Amerikát: Klaus Fuchs és Bruno Pontecorvo. Róluk eddig is sokat írtak, de most két amerikai történész azokra a kis halakra irányította a figyelmet, akik valószínűleg kulcs szerepet játszottak az információk megszerzésében Los Alamosban.

Kommunista család, mely a Szovjetunióba menekült

A Seborer család Lengyelországból került az Egyesült Államokba, ahol gyorsan beilleszkedtek. Oscar Seborer 1921-ben született. A fiatal villamosmérnök a hadseregben Oak Ridge-ben Tennessee államban teljesített szolgálatot. Itt folytak jelentős részben az atom fegyver kutatások. 1944-ben helyezték át Los Alamosba, ahol az atombomba közvetlen közelébe került. Innen folyamatosan informálta a szovjet hírszerzést. Ő volt Godsend – isten küldötte – akinek a létéről az FBI sokáig nem is tudott! Pedig nemcsak az első hanem a második bomba titkait is eljuttatta a Szovjetunióba!

A szovjet atom kutatás sikerei ráébresztették az amerikai kémelhárítást, hogy orosz ügynökök lehettek szép számmal a Manhattan programban. A lebukás elől Oscar Seborer a testvérével, Stuart-tal együtt a Szovjetunióba menekült. Ott megkapta a Vörös Csillag érdemrendet. Oscar Seborer szép hosszú életet élt: hadmérnökként dolgozott valahol a nagy Szovjetunióban. 2015-ben halt meg. Temetésén jelen volt az orosz hírszerzés is.

Mindezt az amerikai hadtörténészek az orosz levéltárakban bogarászták ki. A szakértőket meglepte, hogy az orosz hírszerzés milyen mélyen be tudott épülni a Manhattan programba, melynek célja a nukleáris fegyver kifejlesztése volt. Igaz, hogy akkoriban Sztálin az Egyesült Államok szövetségese volt a náci Németország elleni háborúban. Az FBI csak a hidegháború idején kezdett aktív kémelhárító munkába, de addigra már az atomtitkok jórészét kicsempészték az Egyesült Államokból a Szovjetunióba.

Sztálin halála – botrány Oroszországban a filmszatíra miatt

0

Moszkvában a Duma kulturális bizottsága arra kérte a kulturális minisztert, hogy halassza el a Sztálin halála című brit-francia szatirikus film bemutatását az országban. „Betiltani a jelenlegi törvények szerint nem lehet, de elhalasztani igen” – mondták a honatyák, akik szerint a film sértő az oroszokra és a nemzeti szimbólumokra nézve.

Armando Ianucci filmje azt a történelmi pillanatot rögzíti amikor az idős diktátor meghal, és utódai nem tudják, hogy mihez kezdjenek a birodalommal.

A 65 évvel ezelőtti események még mindig érzékeny pontokat érintenek Oroszországban, ahol a grúz származású Sztálint a XX. század egyik legnagyobb történelmi személyiségének tartják. Főként azért, mert megnyerte a második világháborút. Különösen rosszul fogadta az orosz elit Zsukov marsall beállítását. A Berlint elfoglaló orosz marsallt a nemzeti történelem egyik legnagyobb hősének tekintik Oroszországban. A filmben viszont mint kissé gyengeelméjű katonai vezető mutatkozik meg, aki a sikereit elsősorban annak köszönheti, hogy milliószámra áldozta fel katonáit a győzelem érdekében. Zsukov marsall lánya külön is tiltakozott. Az Oscar díjas Nyikita Mihalkov is a szatirikus film betiltása mellett kardoskodik.

Miközben az orosz elit elveti a szatirikus filmet, a kritikus sajtó arra mutat rá: máig nem tudjuk pontosan mi is történt Sztálin halála után. Lavrenytyij Berija volt a rettegett titkosszolgálat főnöke, és az egyik utódjelölt. Társai őt likvidálták máig ismeretlen körülmények között. Berija 1953-ban a magyar ügyekbe is beleszólt: ő javasolta, hogy Nagy Imre legyen Magyarország miniszterelnöke.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!