Kezdőlap Címkék Atombomba

Címke: atombomba

Putyin Berija nyomában

Amint Sztálin hírt kapott arról, hogy Németországban és az Egyesült Államokban atombomba feltalálásán dolgoznak a fizikusok, nyomban elrendelte, hogy induljon hasonló program a Szovjetunióban is.

Lavrentyij Pavlovics Berijára bízta az atom program irányítását, a titkosszolgálat rettegett vezetője teljesítette is az elvárásokat: rohamtempóban elkészült a szovjet atom majd hidrogén bomba is.

Az USA-ban törték a fejüket: minek tulajdonítható a gyors siker. Gyorsan rájöttek: szovjet hírszerzők is részt vettek a Manhattan programban. A Rosenberg házaspárt villamosszékbe ültették emiatt. Kurcsatov akadémikus volt a szovjet Oppenheimer. Amikor a szovjet fizikusok, akik egy elit lágerben dolgoztak, megakadtak, akkor Kurcsatov akadémikus mindig tudta a megoldást: Berija hírszerzői jelentései aranyat értek!

Az atombombáért a versenyfutás a második világháború idején folyt, és az USA győzött. A két ledobott atombomba segítségével megrövidítette a háborút Japánnal szemben, amely kapitulált.

Putyin irányítja immár a tudományos akadémiát is

A megnyerhetetlen ukrajnai háború kellős közepén Vlagyimir Putyinnak eszébe jutott, hogy a tudományos akadémia még mindig élvez valamiféle szerény autonómiát. Nemes Gábor, aki sokáig a Kossuth rádió moszkvai tudósítója volt, észrevette, hogy Putyin teljhatalma immár a tudományos akadémiára is kiterjed. Régi orosz szokás szerint maguk az akadémikusok “kérték” Putyin elnököt, hogy hozzon létre egy kuratóriumot a tudományos élet irányítására, és vállalja el ott a vezetői szerepet. Putyin meglepő módon eleget is tett a kérésnek, de kérdés, hogy mire megy ezzel az orosz tudomány? Az idők ugyanis alaposan megváltoztak a Sztálin – Berija páros tömeggyilkos diktatúrája óta. A tudományos kutatás évtizedek óta alulfinanszírozott  Oroszországban, és ennek következtében tudósok ezrei hagyták el szülőföldjüket a Szovjetunió bukását követően. Észak Korea például úgy érhetett el viszonylag gyorsan eredményeket a nukleáris fegyverek és a ballisztikus rakéták fejlesztésében, hogy megvásárolt orosz tudósokat, akik nem lelték honjukat a saját hazájukban.

Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 október 24 – valóságos emigrációs hullám indult meg: tudósok ezrei vándoroltak ki Nyugatra.

Putyint mindebből a hadiipar érdekli, amely mindjobban lemarad a nemzetközi versenyben. Oroszország fegyver exportja az elmúlt évtizedben 53%-kal csökkent.

Az ok: a digitális haditechnikában az oroszok lemaradtak egy nemzedékkel a világ mögött – a baráti Kína katonai szakértői állapították meg ezt. Putyin ezen szeretne változtatni a jól megszokott sztálini módszerekkel: kézbe veszi a tudományos akadémiát. Csakhogy Oroszország már nem világhatalom, Putyinnak nincsen pénze.

Az IMF Oroszország idei GDP-jét alig több mint 2000 milliárd dollárra jósolja. Összehasonlításképp az USA esetében ez 28 ezer milliárd dollár!

Orbán okosabb mint Putyin

A magyar miniszterelnök már évekkel ezelőtt uralma alá hajtotta a tudományos életet, mert rájött arra: money makes the world go round – a pénz irányítja a világot, a tudomány világát is. Nem kell nyílt diktatúra ahhoz, hogy a tudósok is azt a kezet figyeljék, amely a kegyeket és a pénzt osztja. A magyar tudósok évtizedek óta emigrálnak: jól példázza ezt a legutóbbi két Nobel díj is, de mind Karikó Katalin mind Krausz Ferenc azért itthon is talál lehetőséget a kutatásban éppúgy mint az oktatásban. Kicsi szegény és periferikus országokban a tudomány nemigen produkál világraszóló eredményeket, de a külföldről hazalátogató tudósok komolyan hozzájárulhatnak a hazai fejlődéshez. Kína ezt nagyüzemi módon csinálja: sokezer külföldön tanult és eredményt elért tudós tért már haza, mert Peking számukra jó körülményeket biztosított. A felzárkózásnak ez is az egyik módja lehet – ahogy arra már a kínai reformok atyja, Teng Hsziao-ping negyven évvel ezelőtt rámutatott.

Észak Koreának már van miniatürizált atombombája

ENSZ szakértői jelentés  állítja, hogy Észak Koreának már van atombombája. Igaz, csak miniatürizált kivitelben, de ballisztikus rakétába szerelve így is elérheti vele az Egyesült Államokat. 

A Reuters hírügynökség megszerezte az ENSZ  egy szakértői jelentését. Hivatalosan csak ősszel az ENSZ közgyűlésen terjesztik elő a jelentést. Trump személyesen akarja képviselni az USA-t a közgyűlésen. Korábban többször is találkozott Kim Dzsong un-nal, de jelenleg esély sincsen a megállapodásra. Ezért Észak Korea olyan atomfegyvert fejlesztett ki, mellyel elérheti az USA-t is.

Kim Dzsong un beváltotta fenyegetését

Szingapúrban Trump és Kim Dzsong un abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli atomfegyvereit cserébe az USA megszünteti az embargót. Aztán kiderült: mindkét fél másképp értelmezi a megállapodást. Az amerikaiak úgy, hogy csak akkor szüntetik meg az embargót, ha a helyszínen is ellenőrizhetik a nukleáris arzenál megsemmisítését. Észak Korea szerint viszont a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. Egyetértés híján Kim Dzsong un újra fenyegetőzni kezdett:

olyan miniatürizált atomfegyvert fejlesztenek ki, melyeket be lehet szerelni a ballisztikus rakéták fejébe.

Az ENSZ szakértők szerint ez immár megtörtént. Mit jelent ez? Azt, hogy elvben Észak Korea nukleáris támadást indíthat az USA nyugati partján levő államok ellen. Illetve kifejleszthet olyan tengeralattjárókat, melyek a víz alatt megközelítik Amerika partjait, és onnan fenyegethetik az USA nagyvárosait. A fenyegetés reális még akkor is, ha a Pentagonban kételkednek abban, hogy Észak Korea jelenleg valóban képes lenne erre. De az amerikai szakértők rendszeresen csalódtak: alábecsülték Észak Korea elszántságát e téren. Miért sikerül ilyen gyorsan fejleszteni a nukleáris technológiát Észak Koreának ?

Orosz tudósok a háttérben

Az amerikai hírszerzés felfedte már a kilencvenes években, hogy a Szovjetunió bukása után rakéta és nukleáris szakértők egy csoportja Észak Koreába szerződött. Minden bizonnyal ennek köszönhető a gyors fejlődés a rakéta és nukleáris technológiában. Oroszország és Kína baráti kapcsolatot ápol Észak Koreával, de mind Putyin mind a kínai vezetők letették a nagyesküt: semmilyen nukleáris technológiát nem adnak át Észak Koreának.

A nemzeti kommunista rendszer ugyanis nem ismeri el Dél Korea létét sem, és állandóan azt hangoztatja: a koreai háború nem ért véget! Csak fegyverszünet van érvényben! Jogilag valóban ez a helyzet: Sztálin halála után aláírták a fegyverszüneti megállapodást, de békeszerződést azóta sem kötöttek.

Észak Korea nemzeti jövedelmének 90%-át katonai célokra költi miközben a lakosság jelentős része éhezik. Az éhezés végterméke a miniatürizált atombomba.

Hogy készült az első szovjet atombomba?

Először tettek közzé szigorúan titkos iratokat Oroszországban arról, hogy miképp sikerült az oroszoknak nukleáris fegyvert előállítani alig négy évvel a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás után?!

1949 augusztus 29-én robbantották fel az első szovjet nukleáris bombát Szemipalatyinszk környékén a sivatagban. (Ez ma Kazahsztán, de akkor a Szovjetunió része volt). A Roszatom közzétette azt a három oldalas gépelt utasítást, melyben Moszkva elrendeli az atomfegyver elkészítését és kipróbálását. A szöveg szigorúan konspiratív: egy sugárhajtású motor előállításáról szól, melyet kétféle variációban kellett elkészíteni. Az egyik, amely „nehéz üzemanyagot használ”, a másik, amely „könnyűt”. Ez jelentette a plutónium illetve uránium alapú bombát.

Berija felügyelte az atom programot

A rettegett titkosrendőrség feje volt a felelős azért, hogy mielőbb megtörjék az amerikaiak atom monopóliumát. Ezért Lavrenytij Berija összegyűjtötte a Szovjetunió legkiválóbb atomfizikusait, akiknek a világtól elzárva kellett eredményt produkálni – méghozzá rohamtempóban. A program tudományos igazgatója Kurcsatov akadémikus volt. Ő kapta meg azokat a hírszerzői jelentéseket, melyeket a katonai felderítés eljuttatott a Szovjetunióba az Egyesült Államokból. Ily módon sikerült behozni az amerikaiak előnyét – alig négy év alatt. Nemcsak amerikai forrásból dolgoztak, de a náci Németország tudását is felhasználták. Hitler egyik kedvenc atomfizikusa segítette a munkát. Később von Ardenne ezért a társaival együtt Sztálin díjat kapott.

Amerikában gyanították, hogy az oroszok a kémkedésnek köszönhették a gyors sikert

Megkezdődött a vizsgálat, melynek során leváltották Oppenheimert, aki a Manhattan terv vezetője volt. Több tudóst letartóztattak és elítéltek. A Rosenberg házaspárt halálra ítélték és kivégezték. Az USA atom monopóliuma megtört pedig az amerikaiak erre alapozták stratégiai elképzeléseiket. A Roszatom minden bizonnyal Putyin utasítására tette közzé az első szovjet atombomba szigorúan titkos dokumentumait, melyek között azok a fotók is szerepelnek, melyeket az első atom robbantásról készítettek Szemipalatyinszk környékén 1949-ben.

Az USA atombombához segíti Szaúd Arábiát?!

0

Amerikai cégek egy titkos szerződés alapján nukleáris technológiát adnak el Szaúd Arábiának – ezt közölte a washingtoni szenátus katonai bizottságában Nick Perry energiaügyi miniszter.

Azt állította, hogy a titkos szerződés nem teszi lehetővé azt, hogy Szaúd Arábia atombombához jusson. A kétkedők kérdéseire válaszolva az amerikai energiaügyi miniszter azt válaszolta: „ha mi nem adunk nukleáris technológiát Szaúd Arábiának, akkor majd kapnak az oroszoktól vagy a kínaiaktól. Őket pedig egyáltalán nem érdekli az, hogy vajon békés célokra használják a nukleáris technológiát vagy atombombát gyártanak!”

Mohamed bin Szalman trónörökös többször is kijelentette, hogy amennyiben az ősellenség, Irán atombombához jut, akkor Szaúd Arábia sem lehet meg nukleáris fegyver nélkül.

Trump elnök kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból. Irán egyelőre azt állítja: tartja magát a nagyhatalmakkal kötött egyezményhez és nem fejleszt atombombát. Izraelben és Szaúd Arábiában ebben kételkednek.

Mohamed bin Szalman herceg tanácsadója megfenyegette az amerikaiakat: ha Kashodzsi miatt szakítanak Szaúd Arábiával, akkor lepaktálnak az oroszokkal! Dzsamal Kashodzsi ellenzéki újságírót, aki a Washington Postnak írt cikkeket, Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán brutálisan meggyilkolták. A CIA szerint az utasítást Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki. Trump elnök az ügyben úgy nyilatkozott, hogy Szaúd Arábia túlságosan is fontos szövetséges ahhoz, hogy egy meggyilkolt újságíró miatt az Egyesült Államok kérdésessé tegye azt.

Van-e még atombombája Simicska Lajosnak Orbán ellen?

0

Az elmúlt hetekben sorra kerültek elő hírek a Fidesz vezető politikusaihoz kapcsolódó korrupciós ügyekről. Ezekről először legtöbbször a Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet írt. Ilyen ügy volt például

Ön mit gondol, számíthatunk még hasonló ügyekre a választásokig? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Új pártot alapít e Toroczkai László június 23-án a Mi Magunk zászlóbontásakor?

 

Tokió felkészül egy észak-koreai rakétacsapásra

0

Több száz önkéntes részvételével tartottak katasztrófavédelmi próbagyakorlatot a japán fővárosban, ahol a koreai háború (1950-1953) óta nem volt ilyen. A hangszórók utasításokat üvöltöttek és az önkéntesek fegyelmezetten elfoglalták a helyüket a kijelölt metróállomásokon és alagutakban. Felvették a sugárzásellenes vegyvédelmi ruhát, amely csökkentheti az esetleges nukleáris sugárzás hatását.

Japánban a hirosimai atombomba óta nagyon óvatosan kezelik ezt a kérdést hiszen itt próbáltak ki először a gyakorlatban is nukleáris fegyvert. A szörnyű következmények a japánok számára egyáltalán nemcsak tankönyvi emlékeket jelentenek.

Észak-koreai rakéták a közelmúltban átrepültek Japán felett és a szigetországtól keletre csapódtak a tengerbe. Ezzel Kim Dzsongun jelezte: immár képes arra, hogy nukleáris fegyverrel is célba vegye Japánt. 1910 és 1945 között Korea Japán gyarmata volt, és azóta a két nép kapcsolata nem mondható épp ideálisnak. Kim Dzsongun aztán úgy nyilatkozott, hogy a nukleáris rakéták kizárólag az Egyesült Államokra vannak irányítva és nem Dél-Koreára vagy Japánra.

Észak Korea jelenleg mosolyoffenzívát folytat Dél-Koreával szemben. A két Korea közös csapattal vesz részt a téli olimpián, melyet februárban rendeznek meg Dél Koreában.

1945 óta Japánnak nincs erős hadserege. Védelmét az Egyesült Államok látja el. Trump amerikai elnök tavaly Tokióban erősítette meg: mindenképp megvédik a japán szövetségest egy esetleges észak-koreai támadással szemben. De mi van akkor, ha Amerika mér megelőző csapást Észak Koreára, és arra válaszul veti be Kim Dzsongun az atomfegyvert? Ez aggasztja Japánt és Kínát.

Hirosima és a világ idén is emlékezett

0
Forrás: Pixabay

Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra. Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért.

Megemlékeztek vasárnap Japánban, Hirosimában arról, hogy az Egyesült Államok 72 évvel ezelőtt ezen a napon hajtotta végre a város ellen a világtörténelem első atomcsapását.

A megemlékezésen több ezren vettek részt; ott voltak a támadás túlélői és Abe Sindzó japán miniszterelnök is. Helyi idő szerint reggel 8.15 órakor egy perc néma csenddel emlékeztek arra a több tízezer emberre, akinek az élete 1945. augusztus 6-án abban a percben véget ért, miután az Enola Gay nevű B-29 Superfortress amerikai bombázó ledobta a városra a Little Boy (Kisfiú) nevű atombombát, amely 15 ezer tonna TNT pusztító erejét szabadította a városra.

Sérüléseik és a radioaktív sugárzás miatt 1945 végéig 140 ezer ember halt meg a hirosimai atomtámadás miatt.

Matszui Kadzumi, a város polgármestere a világ minden országát arra kérte, szereljék le nukleáris arzenáljukat. Emlékeztetett arra, hogy a világ 122 országa pár hete nemzetközi egyezményt fogadott el, mely betiltja az atomfegyvereket. Az egyezményhez egyetlen atomhatalom sem csatlakozott, de Japán sem írta alá, mert irreálisnak tart egy olyan tiltó egyezményt, melyet az atomhatalmak nem támogatnak.

A hirosimai támadás után három nappal, augusztus 9-én az Egyesült Államok Nagaszakira is atomcsapást mért, hat nappal később pedig Japán letette a fegyvert, és a második világháború véget ért. A két nukleáris csapásban több mint kétszázezren haltak meg, többségük civil volt.

Azóta is vitatott kérdés, hogy szükség volt-e a Japánra mért két atomcsapásra. Az Egyesült Államok szerint számtalan katona és civil életét mentették meg az atomcsapások azáltal, hogy a japán szigeteken folytatott elhúzódó harcok helyett a háború gyakorlatilag másfél héttel a hirosimai atomtámadás után véget ért. Ekkor ugyanis még Japán korántsem állt végleg vesztésre; a császár uralma alá tartozott Kína nyugati része, a Koreai-félsziget, a mai Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Indonézia és a Fülöp-szigetek egy része is.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK