Az USA budapesti nagykövete keményen bírálta a magyar miniszterelnök békepárti politikáját, amellyel szembemegy a NATO irányvonallal, melyet az Egyesült Államok határoz meg. A NATO szerint nem lehet Putyinnal tárgyalni, mert ez nem állítaná le az agresszort.
Pressman Hitlerre utal csakhogy a náci diktátor mögött az akkori világ legerősebb hadserege állt míg az oroszok képtelenek győzelmet aratni Ukrajnában. Putyin inkább Mussolinire hasonlít, aki vissza akarta állítani a római birodalmat, de csapatai csúfos kudarcot vallottak Albániában, Görögországban és Afrikában.
Pressman nagykövet a történelemre hivatkozik, de Finnország 1940-es háborúja jól megmutatta, hogy lehet békét kötni az agresszorral, és a végeredmény egyáltalán nem katasztrófa. Hősies ellenállás után Finnország kapitulált, és feladta Karéliát, mely most is Oroszországhoz tartozik. A karéliai finnek kivándoroltak, és ma Finnország a világ legboldogabb országa. Sztálin pedig nem folytatta az agressziót: 1945-ben nem kebelezte be Finnországot, noha az USA és Nagy Britannia ezt felajánlotta neki.
Sztálin nem támadta volna meg a NATO-t sem bár a hadserege jóval erősebb volt mint Putyiné, aki szánalmasan leszerepelt Ukrajnában.
Orbán és Putyin paktuma kiterjed a titkosszolgálatokra is?
Laborcz Sándor tábornok, a nemzetbiztonsági hivatal egykori vezetője Bolgár Györgynek nyilatkozott arról a nemzetbiztonsági botrányról, melynek során az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügy 4000 munkaállomását hosszú időn keresztül megfigyelték még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt. “Ez tragédia” – hangsúlyozta Laborcz Sándor tábornok arra utalva, hogy nemcsak a magyar állam, de a NATO és az Európai Unió sok féltett titka is az oroszok kezére juthatott másfél év alatt. A magyar kémelhárítás hosszú ideig nem foglalkozott az üggyel pedig tudtak róla hiszen a diplomáciai fedésben dolgozó magyar hírszerzőket utasították a feletteseik, hogy ne használják a magyar külügy rendszerét! Végül az amerikaiak figyelmeztetésére indult meg a magyar kémelhárítás, és az orosz hekkertámadás következményeit végülis elhárították.
A kémelhárítás késlekedése arra utalhat, hogy Putyin és Orbán együttműködése erre a szférára is kiterjedhet.
Orbán telefonját is lehallgathatták az oroszok?
Nem valószínű – mondta Laborcz Sándor tábornok – hiszen a miniszterelnök buta telefonokat használ éppen a lehallgatás elkerülésére. Szijjártó Péter külügyminiszter világkörüli útjai során viszont csakis az interneten tájékozódhat vagyis rajta keresztül sok értékes információt kaphattak az oroszok. Szijjártó Péter megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, melyet külföldinek adhatnak Moszkvában. Eredetileg Putyin Orbán Viktort akarta kitüntetni, de a magyar miniszterelnök taktikusan hátrébb lépett, előtérbe tolva külügyminiszterét hiszen tudta, hogy az USA számára ez vészjelzés lenne.
Orbánt egyébként a washingtoni képviselőház elnöke is bírálta, aki Donald Trump pártjához tartozik. A republikánus politikus Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását kifogásolta. Példaként említette Giorgia Meloni olasz miniszterelnökasszonyt, aki kilépett az Új Selyemút programból míg Orbán Viktor bennmaradt, olyannyira, hogy a program tizedik évfordulóján parolázott Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Miért csinálja ezt Orbán?
A fiatal fideszes politikus, aki a rendszerváltáskor az USA kedvence volt, megdöbbenhetett amikor közölték vele a kilencvenes évek elején: az Egyesült Államoknak nincs gazdasági érdeke a térségben, amely kizárólag stratégiai szempontból számít vagyis nemhogy Marshall segélyre nem lehet számítani, de Washingtonban Magyarországot frontországnak tekintik egy esetleges Oroszország elleni konfliktusban.
A Szovjetunió csak 1991-ben szűnt meg, utána lett független Ukrajna, amely jelenleg a frontország szerepében hatalmas áldozatokat hoz a nyugati világért cserében a nagy semmiért. Ez a perspektíva nem lelkesítette Orbán Viktort, aki már első miniszterelnöki periódusában is szembeszállt az Egyesült Államokkal amikor svéd vadászgépeket vásárolt.
Orbán Viktor 2009-ben Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyinnal, és az addigi oroszellenes vonal hirtelen megváltozott.
Oroszország keresztény és nemzeti szisztémája a magyar nemzeti együttműködési rendszer egyik modellje lett. Orbán Viktort egyáltalán nem zavarta, hogy Putyin Andropov álmát valósítja meg: egy olyan hibrid államot irányít, melyet a mindenható titkosszolgálat irányít.
Orbán nem tart az orosz nagyhatalom agresszivitásától, mert tudja: Putyin papír tigris. Oroszország már nem világhatalom: gazdasága, hadiipara versenyképtelen csakis nyersanyagok exportjára képes. Putyin legfeljebb arról ábrándozhat, hogy megszerezze néhány orosz többségű tartományt az egykori Szovjetunió területén, többre nem futja az agresszivitásából.
Belpolitikai szempontból pedig a sarokba szorított Orbánnak a békepolitika aranyat ér: az LMBTQ propaganda megbukott a kegyelmi ügy miatt, a migráns kérdés pedig nem igazán tömegvonzó különösen akkor nem amikor mindenki láthatja, hogy az Orbán kormány egyre több külföldi vendégmunkást importál.
A béke ügye viszont tömegtámogatásra számíthat Magyarországon, ahol senki sem akar semmiféle háborút: két elveszített világháború és 56 veresége mindenkit megtaníthatott arra, hogy az jár a legjobban, aki kimarad a fegyveres konfliktusokból.
