28 év, 10 kormány, 8 miniszterelnök

0
35740

Magyarországon a rendszerváltást követő 28 évben nyolc miniszterelnök vezette az országot. Munkásságuk jól jellemzi azt az utat, amelyet a Kádár-korszakot lezáró l990-es országgyűlési választás óta megtettünk.   

1990-1993

Az első szabadon választott miniszterelnök – teljes nevén Dörgicsei és kisjenei Ifjabb Antall József  Tihamér – 58 évesen, valójában a politikai pálya kispadjáról került a kormány élére. Az orvos-történész, könyvtáros, muzeológus az Ellenzéki Kerekasztal egyik hangadójaként, a Magyar Demokrata Fórum elnökeként, elévülhetetlen érdemeket szerzett a békés rendszerváltásban.

Kormányzására a hagyományokat tisztelő polgári szemlélet volt jellemző, amelynek gyökerei a Horthy-korszakra nyúlnak vissza, édesapja, az FKGP egyik alapítójának szellemi örökségét igyekezett folytatni. Nem volt konfliktusmentes időszak, módszereit, ideológiai elképzeléseit a szocializmus tanain felnőtt társadalom idegenkedéssel fogadta. Számos tüntetés jellemezte kormányzása három évét, amelynek gyógyíthatatlan betegsége tragikus gyorsasággal vetett véget.

1993-1994

Boross Péter belügyminiszterként volt tagja Antall József kabinetjének. Az MDF politikusa korábban volt segédmunkás, képügynök, protekcióval vendéglátó-ipari ellenőr és csapos, majd a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatója. Antall miniszterelnök halálát követően választotta meg az országgyűlés utódjául, de ezt a tisztséget csak alig egy évig, a következő választásig töltötte be. Miniszterelnökként nem nagyon hagyott nyomot. Az MDF nagyarányú veresége után reménye sem lehetett a további kormányzásra. Tagja maradt az MDF-nek, de politikai pályafutását később Orbán Viktor környezetében folytatta.

1994-1998

A rendszerváltást követő második választást a Magyar Szocialista Párt nagy fölénnyel nyerte meg, a kormány élére Horn Gyula került.  Életének „fekete foltja” l956-57-es tevékenysége. Politikai pályáját a Külügyminisztériumban kezdte, volt nagykövet, később az MSZP külügyi osztályának vezetője, később külügyi államtitkár és külügyminiszter Németh Miklós kormányában. A vasfüggöny lebontása, és az NDK-s menekültek kiengedése miatt mindmáig nagy tisztelet övezi Németországban. 1994-ben miniszterelnökként koalícióra lépett a szabademokratákkal, bár pártja koalíció nélkül is bő kétharmados többséggel rendelkezett. A koalíció önként vállalta, hogy a kétharmados törvényeket csak az ellenzékkel való konszenzus megléte esetén módosítja. Horn vezetésével Magyarország elkerülte a fenyegető pénzügyi csődöt és az ország gazdasága viszonylag rövid időn belül növekedési pályára állt.

1998-2002

A rendszerváltás utáni negyedik kormányt Orbán Viktor 31 évesen vezethette. Létrejöttét az FKGP tette lehetővé: 82 helyen léptette vissza képviselőjelöltjeit a második forduló előtt, ezzel megfordította az első fordulóban a baloldali koalíciónak kedvező választási eredményt. A Fidesz-FKGP-MDF hármas koalíció gyakorlatilag csupán 2001-ig tartott ki. Az első Orbán-kormány alatt vezették be a diákhitel rendszerét, és indították el például a Széchenyi-tervet. 2002-ben Orbán vereséget szenvedett, amit nem tudott feldolgozni.  Nyolc évig ellenzéki szerepbe szorult. Ekkor hívta életre a polgári körök mozgalmát, a parlamentben pedig több mint három éven át nem szólalt fel, alig vett részt az országgyűlés munkájában.

2002-2004

A rendszerváltás utáni Magyarország ötödik miniszterelnöke. Medgyessy Péter lett, aki mindössze két évig, 2004-ig maradt hivatalában. Kinevezését követően nem sokkal napvilágra került III/II-es ügynök múltja, amit először tagadott, majd elismert. Kormányát ugyanaz a két párt alkotta, mint 1994 és 1998 között a Horn-kormányt: az MSZP és az SZDSZ koalíciója. Medgyessy miniszterelnökként nem rendelkezett kellő politikai háttérrel, mert nem volt tagja egyik pártnak sem. Miután az MSZP igen gyengén szerepelt az európai parlamenti választásokon, valamint a koalíciós partner SZDSZ-szel is megromlott a viszonya, lemondott.

2004-2009

A harmadik Magyar Köztársaság hatodik miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc lett, aki 2004-ben, a négyéves kormányzati időszak második felén túl váltotta Medgyessyt, majd megnyerte a következő, 2006-os választásokat. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként nyert választást, és megalakíthatta a második, a rendszerváltás utáni hetedik kormányát. A kormánytöbbség a 2006-os választást megnyerő Magyar Szocialista Pártból és a vele szövetséges Szabad Demokraták Szövetségéből jött létre. Lemondását 2006 óta, az őszödi beszéd kiszivárgásától követelte az ellenzék, amit végül 2009-ben tett meg. A kormány 2008. április végén elveszítette stabil többségét, amikor az SZDSZ visszahívta minisztereit és kilépett a koalícióból. Gyurcsány pozíciója erősen meggyengült, 2009. április 14-én az Országgyűlés elfogadta az ellene indított konstruktív bizalmatlansági indítványt, és leváltotta.

2009-2010

Gyurcsány lemondását követően a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik miniszterelnöke, és nyolcadik kormányának vezetője a párton kívüli Bajnai Gordon lett. A korábbi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter egy évig, szakértő kormány élén, 2010 májusáig vezette az országot. A kormány működésének első száz napjában számos válságkezelő intézkedést hozott, 1200 milliárd forintos kiadáscsökkentő lépéseket tett meg, az IMF-fel megállapodva hitelfelvételről és több adóváltoztatásról is döntött. Gazdaságilag stabil, jó állapotban adta át utódjának, Orbán Viktornak a gazdaságot.

2010-2014

A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) a rendszerváltás utáni 9. magyar kormány, 2010. május 29-én lépett hivatalba. A kormány beiktatása után Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke bejelentette, hogy szűk esély van a magyar államcsőd elkerülésére, később ezt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is megerősítette. A bejelentések alaposan felkavarták a pénzpiacokat. A Fidesz-alelnök szavainak hatására az euró árfolyama a forinttal szemben 274-ről 289-re romlott. A kormány kihasználva kétharmados többségét, az ellenzék véleményének kikérése nélkül, számos sarkalatos törvényt fogadtatott el. Többek között 2012. január elsején életbe léptette Magyarország új alkotmányát, amit az Alaptörvénynek neveztek el, és (emlékezve a 2002-es vereségre) új, egyfordulós választási törvényt is alkottak. Elvették a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat, 27 százalékos áfát fogadtak el, csökkentették a szociális segélyeket, korlátozták az AB jogkörét.

2014-2018

A rendszerváltás utáni 10. kormány vezetője ismét Orbán Viktor lett. Programként csak az előző négy év folytatását ígérte, amelyet kissé megnehezített, hogy működése idején elveszítette a választáson ismét megszerzett kétharmados többségét. A politikában (hazai vonalon biztosan) általánosan elfogadott törvényszerűség volt, hogy a kormányzati ciklus közepén a kormányzó párt(ok) népszerűsége mélyponton van, majd a kormányzás második felében népszerű intézkedésekkel sokat erősödhetnek a következő választásokra. Ez a harmadik Orbán-kormányra nem volt jellemző, a ciklus teljes idején biztosan megőrizte szavazói bázisa támogatását, amit a Fidesz-KDNP politikusok gazdasági és korrupciós visszaéléseiről megjelent hírek sem gyengítettek. A kevés és gyenge politikai ellenfél a Fidesznek problémákat is jelent: egy-egy területen a hatalom megszerzésért nem egy másik párttal kellett viaskodnia, hanem belső konfliktusok alakultak ki a pártban és holdudvarában. Erről szólt az Orbán–Simicska-háború vagy éppen az urizálás-vita megjelenése a nyilvánosságban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .