Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak Paks II ügyében. Az Európai Bizottság engedélyező határozatának megsemmisítését kéri. Jávor Benedek szerint precedensper lesz ez a szabad piac szempontjából, de nincs halasztó hatálya az építésre.
Az osztrák környezetvédelmi minisztérium keresetet nyújtott be a paksi atomerőmű bővítése ellen hétfőn. Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést – mondta el egy minisztériumi szóvivő.
„Az Európai Bizottság rossz üzenetet küld az energiapolitikában azzal, ha habozás nélkül jóváhagyja az atomerőmű építéséhez nyújtandó támogatást”
– szólt a tárca indoklása.
Ausztria azt készül a bíróság előtt megkérdőjelezni, hogy a közösség érdekeit szolgálja a bizottság döntése. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium szerint az atomenergia támogatása csak ebben az esetben fogadható el. A bizottsággal szemben a bécsi kormány nem fogadja el a budapesti kabinet érvelését.
Ausztria kezdettől kifogásolta a közbeszerzési eljárás elmaradását, és ahogyan a hivatalos nyilatkozatból kiderül, környezetvédelmi okból is ellenzi az atomerőművet: szerintük Magyarország más forrásból is fedezni tudná energiaigényét.
Most is ez utóbbi miatt fordult az Európai Bizottsághoz Ausztria – mondta a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek (Párbeszéd) európai parlamenti képviselő -, a tender elmaradását más piaci szereplőknek kellett volna megkérdőjelezniük.
Ausztria nem fogadja el a bizottság érvelését,
hogy bár van jókora állami támogatás a paksi beruházáson, tehát a majdani áramárban is, ez nem torzítja az európai energiapiacot.
Ebből a szempontból precedensper lesz a paksi – mondta Jávor. A tagállamok kialakítják-e az egységes energiapiacot, vagy
megmaradnak az egyes országokban az államilag befolyásolt árak.
Az osztrák kormány február 25-ig nyújthatja be keresetét a bíróságnak.
A pernek nincs halasztó hatálya a paksi építkezésekre, de sok beszállítót elbizonytalaníthat, mi lesz a sorsa az egész beruházásnak. Ennél is fontosabb azonban, hogy a beruházónak, az orosz Roszatomnak és a magyar kormánynak kell végiggondolnia,
belemegy-e ezermilliárdok kifizetésébe,
amely évek múltán esetleg feleslegesnek bizonyul. Az egyes beszállítók akár nyugodtan szerződhetnek is, bízva abban, hogy a két állami bukszából úgyis kifizetik őket.
Ausztria a második atomerőmű-beruházást akaszthatja meg. Legutóbb a brit Hinckley Pointban állította le a magánberuházó, miután az osztrákok benyújtották keresetüket az Európai Bírósághoz. Ott is az állami támogatás miatt.
Nemrégiben már az első igazán fontos részmunkába is hiba csúszott Pakson: a turbinára kiírt mintegy 250 milliárd forint értékű tendert az amerikai General Electric és a francia Alstom alkotta konzorcium nyerte, de az eljárásból kizárt orosz Szilovije Masini pert indított ez ellen.
Magyarországgal szemben 2015-ben kezdődött kötelezettségszegési eljárás amiatt, hogy közbeszerzés nélkül állapodott meg a magyar kormány a Roszatommal az új paksi blokkok építéséről. Az Európai Bizottság 2016. november 17-én végül megszüntette az eljárást, s tavaly tavasszal az állami támogatást is jóváhagyta.
Már az előbbi is több sebből vérzett. Mint kiderült – nagyrészt Jávor Benedek kutakodása nyomán -, hogy lényegében a bizottságban „mondták tollba”, hogy a kormány a műszaki kizárólagosságra hivatkozzon az oroszok tender nélküli kiválasztása mellett. Vagyis arra, hogy a jelenlegi blokkokat is az oroszok szállították, ezért a bővítésre is ők az egyedül alkalmasok, holott műszakilag teljesen önálló a tervezett egység.
Hétfőn reggel a Paksi Atomerőmű 3. blokkján villamosberendezés meghibásodása miatt automatikus védelmi működés történt, amelynek következményeként a reaktorblokk leállt. Az esemény kivizsgálása folyamatban van, a szakemberek dolgoznak a probléma megoldásán – olvasható az erőmű honlapján.
