Kezdőlap Címkék Paks II

Címke: Paks II

Paks II: soha napján, kiskedden?

Ha egyáltalán elkészül Paks II, könnyen lehet, hogy 2030 előtt egy watt áram se kerül ki belőle. A nagy egyetértés mögött ebben vita lehetett Putyin és Orbán között.

A paksi bővítés legfontosabb dokumentumcsomagja, a létesítési engedély jövő év közepéig kerül az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) – ejtette el egy mondatban egy más (de szintén magyar-orosz energetikai témájú) tájékoztatón Szijjártó Péter, még a Vlagyimir Putyin érkezése előtti napon.

Irgalmatlan mennyiségű dokumentum

Nem csekélységről,

mintegy 300 ezer oldalnyi irathalmazról van szó,

amelyet aztán az OAH bírál el. Korábbi információk szerint ez legalább egy évet, de lehet, hogy akár 15 hónapot is igénybe vehet. Még akkor is, ha ezekben a papírokban nem lesz hiba, kifogásolni való. Mivel azonban az orosz építő eddig semmilyen – az EU-normáknak eleget tevő – dokumentációt se tudott felmutatni, erősen kétséges, hogy első menetben mindenben elfogadható kérelemmel tudnak előállni.

Minden engedély késik

Az eredeti menetrend szerint – a 2014 elején Moszkvában, Orbán Viktor jelenlétében minden előzetes bejelentés nélkül aláírt szerződés alapján – a környezetvédelmi engedélyt 2015-ben, telephelyengedélyt 2016-ban kellett megkapni, ezeket követte volna a létesítési engedély 2017-ben. Majd pedig a rendszer-, és rendszerelem-engedélyek jöttek volna tavaly.

Ezek közül az első kettőt szerezte be a projektcég, és már azokat is csúszással. A környezetvédelmi engedély két évet késett, csak tavaly áprilisában adták ki, a telephely-engedély egy évet csúszott. A létesítési engedélyt 2018 közepére ígérték, de – ahogy látjuk – még be se adták. Talán jövő június végére megtörténik. Összességében a megépítéshez szükséges

több, mint hatezer engedélyből eddig csak 320-at sikerült beszerezni

– mondta pár hónapja Süli János Paks-miniszter egy képviselő kérdésre.

Már eddig két év csúszás

Ha ezek után alaposan átrágja magát a sok százezer oldalon a magyar hatóság, és nincs szükség iratpótlásra, javításra, egyéb lassító pluszmunkára, akkor ott tartunk, amiről már vagy másfél éve beszélnek szakmai körökben, hogy nagyjából két év késésben van a paksi gigaprojekt.

És, ismételjük, a létesítési engedély még „csak” ahhoz kell, hogy maga a munka elkezdődjék. És az építési, majd a gyártási és berendezés-beszerzési engedélyek – a nemzetközi tapasztalatok szerint – szintén magukba rejtik a további elhúzódások lehetőségét. Ahogyan a végén következő üzembe helyezési engedély kiadása. Mindehhez képest

az aláírástól számított öt és fél év elteltével mindössze a felvonulási épületekre van aláírt szerződés,

a kivitelezést idén június vége felé kezdték el.

Előbb törlesztünk, mint hogy lenne mire?

Az eredeti tervek alapján 2025-26-ra működésre készen kellene lennie Paks II-nek. Akkorra, amikor az országnak el kell(ene) kezdenie a tízmilliárd euró (jelenlegi árfolyam 3300 milliárd forint orosz kölcsön törlesztését a bevételekből. (A teljes beszerzési ár a kamatokkal együtt inkább ötezer-milliárd körül becsülhető. És ebben nincs benne a dunai hűtővízpótlás megnyugtató megteremtésének költsége, valamint a régi és új blokkok párhuzamos termelése idejére elkerülhetetlen villamoshálózat-bővítés ára. De ez a történet másik része.) A jelenlegi ütemezés szerint az első (akkor ötvenéves üzemidejét elérő) paksi blokk 2032-ben leáll.

A jelentős csúszást már a kormányban se palástolják. Tavaly szeptemberben szintén Moszkvában Orbán azt mondta, hogy nem baj, ha késik az építkezés, mert

„a határidők másodlagosak”

a végső siker mögött.

Mindeddig nincs hír arról, hogy szerződésmódosítással vegyék elejét annak, hogy az el se készült erőmű törlesztése megnyíljon 2026-ban.

Mindenhol úszik az idő és a pénz

Az eddig tehát legalább két év körüli csúszás aligha a vége. Az elmúlt évtizedekben nem épült olyan atomerőmű, amely ne szenvedett volna hosszú, akár tíz év késedelmet – és amelynek költsége ne futott volna az égig. (A hírhedett brit Hinkley Point C esetében a kezdeti 2017 végi üzemkezdet most 2025-ön áll, a kivitelezési költség pedig 18 milliárd fontról eddig 22,5 milliárdra nőtt.)

Magyarországnak leginkább a két finnországi erőműépítésre érdemes figyelnie. Az egyiket nyugati cégek építik, a francia Areva irányításával. Olyanok, amelyek tökéletesen tisztában vannak az EU-s normákkal, nem az első ezeknek megfelelő létesítményt húzzák fel Finnországban. Ezzel együtt idén tavasszal közölte az ottani hatóság, hogy

tíz év után (!) végre megkapta működési engedélyét

az Olkiluoto 3, és 2020-ban talán megkezdheti a termelést. Az erőmű eredetileg 2009-ben lépett volna üzembe, a költségek itt is elszálltak.

Ugyanez a típus

A másik viszont a miénkhez hasonlóan roszatomos kivitelezésben épül, ugyanolyan VVER-1200-as nyomottvizes reaktorait tervezik beépíteni, mint Paks II-be – és amely annyira új fejlesztés, hogy EU-normák szerinti működésben még sehol se található meg. A beruházó Fennovoima konzorcium tavaly decemberben jelentette be, hogy

négy évvel elhalasztja a létesítmény átadását,

holott ennek szerződését előbb (2013-ban) írták alá a Roszatommal, mint a magyar kormány.

A Hanhikivi 1 áramtermelése legkorábban 2028-ban kezdődhet. Mindez úgy, hogy az engedélyezési eljárás nagyjából másfél évvel előbb elindult, mint nálunk. És, főleg, hogy

a kivitelezőben a Roszatomnak 34 százalékos tulajdonrésze van. Vagyis az oroszok futnak a pénzük után.

Azért is érdekes ez a finn beruházás számunkra, mert az ottani illetékesek pontosan ugyanolyan problémákról számoltak be, mint amelyek Paks II esetében támadtak. Mindenekelőtt az, hogy az engedélyek beszerzése tart itt is, ott is, de ezeket mindkét országban biztonsági aggályok miatt nem adják ki az eddig megtagadták a hatóságok.

A benyújtott tervek hiányosak és ócskák a finnek megfogalmazása szerint.

Az oroszok nem ismerik az uniós eljárásrendet, illetve nem értik meg, hogy az előírásokat nem teljesítő dokumentációkat nem lehet erővel átnyomni. A finn információk szerint a négy év csúszás valószínűleg nem az utolsó késedelem.

Nem tudjuk, hogy az ügylet milyen hangnemben került szóba Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin mostani tárgyalásán, „átmegy-e” az üzenet, hogy ezzel a hozzáállással nem sokra mennek (ha egyáltalán).

Mindezek alapján nem nagy bátorság megkockáztatni azt a kijelentést, hogy

Paks II 2030 előtt egy watt áramot se fog előállítani,

de a nemzetközi tapasztalatok alapján még ez is erősen optimista becslés. Addig pedig a költségek (a már jelzett többletberuházások miatt is) megközelíthetik a 8-10 ezer milliárd forintot. Különösen ha a forint ebben az ütemben veszít értékéből. Ebben a tartományban pedig

gazdaságilag már végképp értelmetlen

– főleg ha az alternatív energiaforrások (leginkább a napenergia) drasztikusan leomló előállítási költségét nézzük. Már az kisebb csoda volt – és ez a legenyhébb megfogalmazás -, hogy az EU jóváhagyta Paks II tervét. Holott az ellenvélemények eléggé sok bizonyítékot sorakoztattak fel arra, hogy vaskos állami áramár-támogatás nélkül az erőmű talpon se tud maradni.

Paks II.: már a „nulla pont” is másfél évet csúszik

Megkezdődött Paks II. első felvonulási épületeinek kivitelezése. Már ez másfél évvel késik a tervekhez képest, a költségek pedig eurómilliárdokkal nőhetnek.

A paksi atomerőmű a garanciája annak, hogy a magyar lakosság és a vállalkozások áramellátása hosszútávon is olcsó, kiszámítható és biztonságos legyen. Atomenergia nélkül nincs olcsó áram, nincs rezsicsökkentés, nincs klímavédelem. Ezt mondta (Orbán Viktor minapi parlamenti szavait visszhangozva) Süli János, a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszter, amikor megtekintette az építkezést.

Tavaly januárra tervezték

A projekt ezen szakaszában a felvonulási területen összesen több, mint 80 kiszolgáló épület létesül, irodaházak, szerelőcsarnokok, raktárak épülnek. Ezek a létesítmények a két új atomerőművi blokk kivitelezéséhez szükségesek – közölte Süli.

A paksi saga történetében már ez a „nulla pont” is másfél éves késében van: 2017 szeptemberében számoltunk be arról, hogy „a Roszatom nem látja akadályát annak”, hogy 2018 januárjában megkezdődhessen a felvonulási épületek kivitelezése – szögezte le akkor Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezetője. Ugyanerről beszélt Süli János, akinek szavaiból kiderült, hogy

visszavonhatatlanul megkezdődik a munka, a felvonulási területen 2018 januárjában elkezdődik az első épületek kivitelezése.

Azóta minden hozzáértő szerint a paksi erőmű eredetileg 2026-ra tervezett munkába állása már most legkorábban 2032-re becsülhető. Ennek oka, hogy az oroszok eddig egyetlen megfelelő dokumentumot se tudtak bemutatni ahhoz, hogy a kivitelezési engedélyt megkapják. Ez persze nem akadályozta meg azt, hogy 6 év alatt körülbelül 15 milliárdot fizettek ki csak bérekre.

Egyre csak drágul a beruházás

Maga a teljes beruházás pedig egyre többe kerülhet. Több szakértővel együtt Mártha Imre, az MVM Zrt. egykori vezérigazgatója szerint a 12 milliárd euróra beállított kivitelezési költség már most inkább 15 milliárd. Ezért tavaly novemberben levélben hívta fel Süli figyelmét a rá háruló történelmi felelősségre.

„A Paks II. projektet becsukott szemmel folytatni a jelenlegi műszaki, pénzügyi tervek alapján, az aláírt orosz–magyar szerződések keretében, társadalmi támogatás hiányában szakmai dilettantizmus lenne”

– fogalmazott Mártha.

Úgy véli, az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még módosítható a vállalhatatlan szerződés Paks II.

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 23. – Tudósítás a másik valóságból

Az Origo elmagyarázza nekünk, hogy Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő, aki meg ellenzi a Paks II-t, az elárulja Magyarország alapvető nemzeti érdekét. A 888-tól megtudhatjuk, hogy a spekulánsok, és főleg Soros miatt is húzódik a Brexit végrehajtása. Kósa Lajos elmondta a PestiSrácoknak, hogy jön a Lex Czeglédy, mert meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését.

Nemzeti érdek a zöld Paks II

Néhány nappal az európai parlamenti választás előtt a hazai ellenzék és médiatámogatóik még mindig ott tartanak, hogy a Paks II. Atomerőmű elleni kampányukkal remélik uniós parlamenti mandátumban mérhető politikai aprópénzre váltani Magyarország alapvető nemzeti érdekének elárulását. A korábban hatalmi pozícióból atompárti szocialisták most egy olyan politikussal árulnak egy gyékényen, aki a Paks II elleni agitáció vezérszónokaként próbálja megváltani újabb belépőjét a csillagászati honoráriumokkal, számolatlan költségtérítésekkel és pazar nyugdíjjal kibélelt európai parlamenti Kánaánba. Teszi ezt mérhető támogatottság nélkül, a nulla szakmai kompetenciával fordítottan arányos arroganciával.

A fentiekben jellemzett Jávor Benedekhez hasonló LMP-s megélhetési zöld politikusok sem sokkal jobbak. Szemellenzős módon Paks II ellen kampányolva nem veszik észre, hogy miközben ők német mintára egy olyan Európát és világot vizionálnak, ahonnan kivezetik az atomenergiát, a valóság ennek éppen az ellenkezője! Európa és a világ jövője nem képzelhető el az atom nélkül.

Ma már egyre több ország látja be, hogy atomenergia nélkül elképzelhetetlen a fenntartható fejlődés, amely egyaránt biztosítani tudja a klímavédelmi célok elérése mellett az ellátásbiztonságot és az olcsó villamos energia rendelkezésre állását. (Origo: Európára és a világra csak az atommal vár zöld jövő)

Kósa Lajos szerint meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését

Az országgyűlési és Európai parlamenti képviselőjelölteket megillető mentelmi joggal kapcsolatos sorozatos ellenzéki visszaélések megakadályozása érdekében törvénymódosító javaslatot, mondhatni egy „Lex Czeglédyt” nyújt be az Országgyűlésnek a Fidesz korábbi és jelenlegi frakcióvezetője, Kósa Lajos és Kocsis Máté.

Kósa Lajos elárulta, egy olyan törvénymódosítást tesznek le az Országgyűlés asztalára, amely kimondja, hogy egy képviselőjelöltet abban az esetben, ha ellene büntetőeljárás folyik valamilyen bűnügyben, és a vádemelés még azelőtt megtörtént, hogy képviselőjelöltként nyilvántartásba vették volna, akkor az adott bűnügyben ne illesse meg a mentelmi jog.

Kiemelte, a „Lex Czeglédyt” még csütörtökön benyújtják, világossá téve, hogy amíg az ellenzék légből kapottan tolvajozik és korrupcióról beszél, addig a választásokat arra használják ki, hogy egy bűnözőt menekítsenek ki a büntetőeljárás alól, visszaélve a mentelmi joggal. (PestiSrácok: Lex Czeglédyt terjeszt az Országgyűlés elé a Fidesz – Kósa Lajos szerint meg kell akadályozni a bűnözők ellenzéki menekítését)

Soros érdekelt a Brexit elhúzódásában

A brit miniszterelnök kedden azt mondta, hogy a brit EU-tagság megszűnésének törvénybe foglalását célzó tervezet lehetővé teszi az alsóházi képviselőknek, hogy szavazzanak egy újabb népszavazás lehetőségéről is.

Ez pedig tovább mélyíti a kilátástalanságot a Brexit kapcsán, amiért nemcsak a brit politikai elit, hanem az uniós bürokrácia is felelős. A nagy diplomáciai-politikai huzavona közben sokan megfeledkeznek a pénzpiaci veszélyekről is. Egyes tőzsdei elemzők és pénzügyi szakértők szerint az elhúzódó és kilátástalannak tűnő Brexit komoly negatív hatást gyakorolhat az angol fontra, de hosszú távon veszélyes lehet a válságból válságba bukdácsoló eurózónára is. A politikai destabilizáció és a „se veled, se nélküled” Brexit pedig a pénzügyi spekulánsok malmára hajthatja a vizet. A fonttal szembeni spekulációknak már történelme van Nagy-Britanniában.

Az egyik ilyen történelmi jelentőségű spekuláció pedig ki máshoz is lehetne köthető? Soros György már régóta kísérti a briteket. A pénzügyi spekuláns hosszú évek óta hatással van az Egyesült Királyság pénzügyi és politikai helyzetére is

Miért próbál hatást gyakorolni Soros a Brexit-folyamatra? A válasz összetett: Sorosnak kettős érdeke lehet a Brexit elnyújtásában és a politikai destabilizációban. A hosszan elnyúló, eredménytelen Brexit egyrészt a pénzügyi spekulánsok malmára hajtja a vizet, és remek shortpozícióknak ágyaz meg, amiből a Soros-félék nyerészkedhetnek. Így a spekulánsnak elemi érdeke, hogy a Brexit-deal minél tovább húzódjon, vagy sikertelenségbe torkolljon, és többéves huzavona után végül meghiúsuljon a britek kilépése.

Másrészt Sorosnak az is érdeke, hogy a britek feltétlenül szavazzanak a 2019-es EP-választáson, hiszen az egyik legvalószínűbb forgatókönyv szerint a brit szavazatok Soros emberének, Frans Timmermansnak az esélyeit növelik a bizottsági elnöki szék megszerzésére. (888: Sorosék lehetnek a brit EP-választás nyertesei)

Paks II. szerződései: régi csibészek

A paksi bővítésnek sok értelme nincs, magyarázata is kevés, de ezek közül az egyik legfontosabb a projektből kilopható pénz. Korábban is jól látszott, hogyan áramlanak a milliárdok a Fidesz holdudvara felé. A projektcég 2017-es szerződéseinek elemzése ugyanennek a folyamatnak a továbbélését támasztják alá. Fideszes politikusok, Rogán Antal szomszédja, és még sokan mások sütögetik a pecsenyéjüket az egyre bizonytalanabb kimenetelű bővítés körül. Ha nem is épül meg a két új blokk soha, amíg a projekt él, addig is a pénz bőven buzgó forrása a Fidesz-körüli üzleti körnek. Sajnos a mi pénzünk buzog abban a forrásban – ezzel kezdi Facebook-bejegyzését Jávor Benedek.

Még egy kapavágás sem történt, de Paks II. így is sok tízmilliárd forint közpénzt éget el évente, ahogyan az Átlátszó.hu is megírta, 6 év alatt körülbelül 15 milliárdot fizettek ki csak bérekre. De nem csupán a bérköltségek óriásiak, hanem az egyéb beszállítói szerződések is hatalmas összegeket emésztenek fel. Korábban a Közérdekvédelmi Központtal együttműködésben nyilvánosságra hoztam a 2014 és 2016 kötött szerződéseket, tavaly ősszel a 2017-ben kötött egymillió forint feletti szolgáltatási és beszerzési szerződéseket kértem ki közérdekű adatigényléssel, ebben a bejegyzésben ezeket mutatom be. És bár a Paks II. Zrt a dokumentumokat csak költségtérítés befizetése után volt hajlandó megküldeni, úgy döntöttem, a nyilvánosságnak joga van ezekhez a szerződésekhez, és kikértem őket. Nézzük hát, mire költötte a Paks II. Zrt.a pénzünket.

A szerződések döntő többsége a társaság működéséhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére irányult, többek között irodabérletre, névtábla készítésére, páncélszekrények beszerzésére, autómosásra, mobiltelefon javításra, tolmácsolásra és jogi szolgáltatás nyújtására, ahogyan természetesen nem maradhattak ki a különböző kommunikációs szerződések sem a sorból. A rendelkezésemre bocsátott mintegy 30 szerződésből nézzünk meg néhány érdekeset.

  1. Irodabérlet Pakson

A MO-VIMMO Ingatlanforgalmazó Kft-vel 2017. augusztus 17.én kötött szerződés alapján Paks II. bérbeveszi a 667 négyzetméteres bútorozatlan egykori posta épületét a hozzá tartozó parkolóhelyekkel együtt. A bérleti díj havi 11 ezer Euro + ÁFA, amelyhez még hozzájön az üzemeltetési díj, amelynek mértéke mintegy 2,5 millió forint havonta, tehát évente hozzávetőlegesen 41 millió forint bérleti díjat és 30 millió forint üzemeltetési díjat kapnak Paks II.-től. A bérbeadó Kft. ezzel az üzlettel jelentős mértékben megnöveli üzleti eredményét, hiszen a cégjegyzékben elérhető adatok szerint 2016-ban a nettó árbevétele 47 millió forint volt, amelyet a következő évben 70 millióra növelt. Az együttműködés mindenesetre mindkét fél számára gyümölcsöző lehetett, mert a Paks II. honlapján közzétett információ szerint 2018 nyarán az épület alagsorát is kibérelték 10 évre, amelyért 217 millió forintot fizettek. A MO-VIMMO új ügyvezetője 2019. január 29-e óta Bakos Tamás, aki információink szerint a makói Fidesz alapszervezetének alelnöke volt, jelenleg a Makó Polgármesteri Hivatal – Innovációs és Városfejlesztési Iroda irodavezető-helyettese.

  1. Őrző-védők

A Jánosik és Társai Kft. a takarítás- piacon igazi nagyágyúnak számítanak. Ők takarítják egymilliárd forintért a MÁV állomásainak egy részét, de az Országos Vérellátó Szolgálat beszerzésén is ők győztek. Némiképp meglepő, hogy az állami atomcég budapesti irodájának recepciós pultjánál ellátandó személy- és vagyonőri szolgáltatás nyújtására kiírt közbeszerzést is ők nyerték meg. A szerződés szerint mintegy 67 millió forintért vigyáznak az iroda recepciójára. Láthatjuk tehát, hogy a Jánosik és Társai Kft. komoly portfolió-bővítést hajt végre az elmúlt években, hiszen a Németh Szilárd gondos felügyelete mellett ők építik a Csepeli Birkózó Akadémiát is, amelyhez az adófizetők 2 milliárd forinttal járulnak hozzá..

  1. Közönségtájékoztatás

Az Euroshow Kft. is megbízható ügyfele lett a Paks II. Zrt-nek, hiszen az országot „interaktív” kamionnal járva már korábban is aktívan tájékoztatták a lakosságot a felépítendő atomerőmű minden előnyéről. Az új szerződés szerint 2017. június 21-e és 2018. december 31-e között tovább folytathatták ezt a tevékenységet mintegy 270 millió forintos keretösszegért. A szerződés a keretösszegen belül meghatároz egy 112 millió forintos keretet, amelyből többek között a közterületfoglalási díjakat is fedezni kellett volna. Mindez csak azért érdekes, mert ahogyan azt egy korábbi blog-bejegyzésben kifejtettem, az Euroshow szinte valamennyi, a roadshow-ban érintett önkormányzattól igyekszik mentességet kérni a közterületfoglalási díj kötelezettsége alól.

  1. Médiatervezés- és monitoring

A paksi bizniszből természetesen Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba sem maradhatott ki, hiszen cégei a korábban megnyert központosított közbeszerzésen keresztül szerződtek Paks II.-vel médiavásárlási- és tervezési, reklámügynökségi, valamint közvélemény-kutatási feladatok ellátására. A 2017 márciusától az év végéig terjedő időszakra Network 360 Reklámügynökség Kft és az Affiliate Network Kft. konzorciuma 138 millió forintot kapott. Mindkét cég a Csetényi és Krskó Tibor által gründolt Hamu és Gyémánt Média Kft. körüli szövevényes birodalom része, ahogyan azt az Átlátszó cikke kiválóan bemutatja. Krskó amúgy Tombor Andrással közösen a rádiós piacon is jól hasít, mindennek ellenére nehéz anyagi helyzetben lehet, hiszen a rászorulók megsegítését szolgáló operatív program forrásaiból is jelentős szeletet hasít ki, a program eredményeinek kommunikálására, amire a teljes program keretösszegének harmadát fordíthatják. De hát ki szorul itt ma jobban rá az uniós forrásokra, mint a Fidesz-körüli oligarcha-kör?

A fentiek csupán néhány példa a Paks II Zrt. által kötött szerződésekre, ezen a linken az összes szerződés megtalálható. Ezek a példák is megmutatják azonban, hogyan vált a paksi bővítés már a projekt korai szakaszában megbízható kifizetőhellyé, ami előrevetíti azt is, hogy a későbbi szakaszokban, amelyeknél összehasonlíthatatlanul nagyobb volumenű munkák várhatóak, mire számíthatunk. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogyan fonja egyre szorosabban körül az egész atombizniszt a hol Mészáros Lőrincnek, hol Garancsi Istvánnak, hol Paár Attilának, hol másnak látszó miniszterelnök (erről cikkek itt, itt, itt, itt és itt).

A paksi bővítés azonnali leállítása nem csupán amiatt elengedhetetlen, hogy egy értelmetlen beruházásból időben, még relatíve kis veszteséggel kiszálljunk. A közpénzek szemérmetlen elrablásának is így tudunk a leghatékonyabban gátat szabni.

2018 legjobbjai – A veréb nem hülye! – avagy a jövőjét éli fel Magyarország!

Január elsejétől olcsóbb lehet az energia előállítása, mert megfelezik a napelemekre kivetett termékdíjat – jelentette a kormány.  Szakemberek szerint azonban csak megfelezik azt az adót, amelynek a bevezetése merénylet volt az ország fejlődése ellen. Az európai átlaghoz képest ugyanis továbbra is magas marad a termékdíj, s a bonyolult engedélyeztetési eljárásokkal együtt csak arra alkalmas, hogy a megújuló energia térnyerését akadályozza. Elemzők szerint a kormányzat azért gátolja minden eszközzel a nap- és a szélenergia felhasználásának elterjedését, hogy ne derülhessen ki: a paksi bővítés után drágább lesz az elektromos energia ára, mintha a megújuló energiából, tehát a nap és a szél felhasználásával állítanák elő ugyanazt. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Illés Zoltán, a Fidesz egykori környezetvédelmi államtitkára azt mondja, hogy az atomerőmű bővítése egy politikai játszma része, amivel a jövőjét éli fel Magyarország.

Illés Zoltán
MTI Fotó: Kovács Attila

Az újév első napjától csökken a napelemekre kivetett termékdíj, ámbár még így is magas marad, hiszen ilyen adó más országban nem akadályozza a fejlődést. Gondolja, hogy nálunk is rájönnek majd erre?

Remélem, ugyanis a termékdíj a napenergia felhasználásának kifejezett akadálya. Bevezetése egyike a kormány pancser intézkedéseinek, amelyet az atomerőmű bővítéséről meghozott döntés mámorában javasolt egy állását féltő hivatalnok. Azt gondolta, hogy ha a megújuló energia elterjedését Orbán szája íze szerint gátolja, s kedvező helyzetbe hozza a kormányzat által favorizált atomot, akkor a „nagyfőnöknél” jó pontokat szerezhet. Ezt ő maga árulta el bizalmasan.

Ismert politikus az illető?

Nem szeretném a nevét említeni, mert az ártalmas termékdíjat a kormány három éve elfogadta, az ötletgazdát azonban érdemei elismerése mellett kirúgta, de még a munkahelyét, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget is megszüntette. Ezt kapják az alattvalók. Egyébként annak kifejezetten örülök, hogy csökken a termékdíj, de a mielőbbi teljes megszüntetése lenne indokolt.

A termékdíjat azután vezette be a kormány, miután a paksi atomerőmű építéséről döntöttek. Azt gondolták, hogy ha drágítják a nap, a szél, illetve a termál energia termelését, akkor az atom nem tűnik olyan drágának?

Valóban, csakhogy az ország Európai Uniós vállalása szerint a megújuló energia felhasználását folyamatosan növelni kellene. Ez nem öncél, hisz mindenekelőtt az ország érdeke lenne a legolcsóbb energia elterjedése, felhasználását saját zsebükön érezhetnék az állampolgárok. Ma azonban bűvészkedéssel érik el a vállalt feladatot, mert megújuló energiának számít az erdő fáinak eltüzelése is. A megújuló energia vállalásunknak 90 százalékát erdőirtás, nem pedig a nap-, illetve a szélenergia felhasználása teszi ki, ami szerintem eszement öngyilkosság.

Hiszen a kipusztított erdő, vagy akár csak egyetlen fa is megújul, de legfeljebb 25-30 év múltán. Nem önáltatás ez?

De feltétlen!  Ráadásul a kiirtott bükk, vagy tölgy legfeljebb 100-120 év alatt terem újra. Mindenképp ízlésem ellen való volt ez a gyakorlat, ezért amikor még hivatalban voltam, megtiltottam az egészséges fatörzsek elégetését. Távozásom óta ezt a szabályt úgy szegik meg, hogy a farönköt feldarabolják, illetve ledarálják, tehát forgácsként égetik el. Szégyen!

Miközben az erdő legfeljebb évtizedek, vagy egy évszázad alatt képes megújulni, a nap és a szél állandóan újjáéled, s természeti károk nélkül használható energiaforrásként. Feltéve, ha a kormány külön adóval nem akadályozza. De nálunk sikerült akadályozni a világszerte gyorsuló folyamatot?

Némileg igen, hisz az emberek számolnak. Ha nem négy, hanem nyolc év alatt térül meg a napelemek telepítése, akkor kivárnak. Közben persze a világban elképesztő a fejlődés. Spanyolország a szél felhasználásában világhatalommá vált, a skandinávok mellett a németek a nap energiáját használják ki elképesztő mértékben, pedig náluk sem süt hosszú időn át, ráadásul északabbra vannak tőlünk.  Mi is fejleszthetnénk, ehelyett szépen lassan lemaradunk. Viszont az utóbbi időben a megújuló energiákkal szemben – a termékdíj ellenére – változott a kormányzat magatartása. Szó sincs persze a klímaváltozás iránti aggodalomról, vagy a környezettudatosság iránti elköteleződésről, de miután az uniós pénzt már nem tudják mire költeni, ezért haverjaikkal ráfanyalodnak a megújuló energiák felhasználására.

A hozzáértők szerint minél több napelemet kéne telepíteni, akár a kis házak tetejére is, de komoly parkok is telepíthetőek, mert ez a legolcsóbb energiaforrás. Tudja, hogy a kormány a megadóztatás mellett mindezt még bonyolult engedélyeztetési eljárással is akadályozza?

Az ad némi reményt, hogy kormányközeli gazdasági érdekcsoportok rájöttek, hogy érdemes ebbe befektetni, mert ez a jövő. Egyelőre azonban nincs szándék az adminisztratív gátak lebontására, a termékdíjat meg kéne szüntetni, a bonyolult engedélyeztetést pedig le kéne egyszerűsíteni. Sőt, ösztönözni kellene a magántőkét, plusz az uniós pénz felett rendelkezőket is – ami nálunk persze a magánérdekeltségek felé áramlik – négyzetkilométer nagyságú napelem parkok létrehozására; közben a föld legeltetésre, vagy ipari célra persze továbbra is hasznosítható marad.

Ez nem mese, nem is álmodozás, mert nyugaton így csinálják, komplex módon használják a termőföldet.  Németországban még az utolsó tyúkól tetején is van napelem, mert ott az állam nem akadályozza termékdíjjal a modern technológia terjedését, hanem magasabb átvételi árral ösztönzi a polgárait az a házilagos áramtermelésre. Ugyanis a németek nemcsak saját célra, világításra, fűtésre, háztartási berendezések, liftek működtetésére termelik az energiát, hanem némi pénzért eladják az elektromos hálózatot fenntartó cégeknek. A lehetőségnek persze van beruházási költsége is, de annak nem nyolc-tíz év a megtérülési ideje, hanem csupán két év!

A sors fintora, hogy Pakson állítólag naperőmű is készül, 3 milliárdot fordítanak erre a célra. Ha igaz, 80 ezer napelemet szerelnek fel, 20 ezer kilowattóra áramot állítanak elő. Ez nyílt beismerése annak, hogy az atomerőmű elavult?

Ez valóban pikáns, de azt láthatjuk az egész világon, hogy a leginkább környezetszennyező cégek, vagy államok állnak át a megújuló energia hívői közé, egyszerűen olcsóbban akarnak pénzt termelni. Ezt teszi a kormány, s ezt tehetnék az állampolgárok is, ha az állam megkönnyítené, és nem nehezítené a dolgukat. Én úgy látom, hogy ez a technológia már utat tör magának, a hatalom nem tudja már a terjedését jelentősen akadályozni. A technológia ugyanis szédületes tempóban, szinte követhetetlenül terjed. Lassan megoldódik az energia tárolása is, ami valóban megállíthatatlanná teszi a megújuló energia termelését.

A fejlődés tényleg robbanásszerű, hisz olvastam olyan ablaküvegről is, amelyet a németek napelem helyett használnak lakások fűtésére. Elképesztő…

Ugyanilyen meglepő az a télikabát, amelynek a váll lapjai szintén napelemként fűtik a kabátot, még a hőmérsékletet is be lehet állítani, mondjuk 21 fokra. De mondok egy másik elképesztő példát: évekkel ezelőtt egy konferencia végén mindenki kapott egy táskát, amelynek fedelében napelem volt beépítve. Ennek segítségével az utcán közlekedve is lehet tölteni a táskában lévő mobilt vagy számítógépet…

A hírek szerint nálunk is újabb 2 ezer megawattnyi naperőműre kértek engedélyt, ami paksi nagyságrend.

Ez is jelzi, hogy a kormányzati ellenállás dacára energetikai áttörés érzékelhető, tehát a fejlődést ma már se különadóval, se adminisztratív módon nem lehet megállítani. Az engedélyek kiadása persze uniós kényszer is, hiszen az ország európai vállalását teljesíteni kell.

Nemrég egy kormánypárti képviselő azzal érvelt, hogy este nem süt a nap…

S persze a szél sem mindig fúj, miközben az atomerőmű folyamatosan termeli az áramot. Ez egy elképesztően tájékozatlan érvelés, hiszen ma már nemcsak nyugaton, de nálunk is léteznek okos hálózatok léteznek, amelyek megoldják a villamos energia irányítását és szabályozását.

MTI Fotó: Soós Lajos

Mondok egy példát: valakinek a garázsban van egy elektromos autó, amelyet tölteni kell. A tulajdonos telefonján pedig applikáció mutatja, hogy most hol lehet olcsó árammal feltölteni az autót. Ilyen okos rendszerek segítik ma az embert. De ilyen applikációt minden autóra lehet készíteni, hiszen GPS rendszeren keresztül minden autó követhető.  Vagyis az összes tárolókapacitás hálózat nélkül is összeköttetésbe állítható. Ehhez képest kőkorszaki technikának számít a paksi bővítés, mert állandóan ugyanazt az energia-mennyiséget ontja magából, amivel nem tudnak mit csinálni. Eladni nem lehet, ezért éjszaka, ha csökken az ország energetikai szükséglete, akkor kicsapatják a földbe, mert az atomerőművet nem lehet kikapcsolni.

Az kiszámítható, hogy melyik olcsóbb: a nap-, vagy az atomenergiából előállított áram?

A nap versenyképes az atommal. Ha az állam nem akadályozza termékdíjjal, adminisztratív tiltással, hanem ösztönző pénzügyi, gazdasági, politikai környezetet teremt, akkor a napenergia felhasználása olcsóbb lesz az atomnál, ráadásul a környezetet is kíméli. A megújuló energiából Németországban már egy éve több villamosenergiát termelnek, mint a húsznál több meglévő atomerőműjükben, mert megéri. De ha lenne rá politikai szándék, akkor nálunk is előállítható lenne megújulók energiából a paksi erőmű által termelt 2 ezer megawatt energia, illetve a bővítéssel tervezett ugyanennyi áram is, ráadásul olcsóbban, mint atomenergiából.

Talán okoz némi fennakadást, hogy a kormányzat a szélenergia hasznosítását megtiltotta, szélkerekek telepítésére ugyanis jó ideje nem ad ki újabb engedélyt. Egykori kormánytagként érti, hogy miért?

Az urbánus legenda szerint Magyarországon nem fúj a szél. Nyilván megáll Ausztria, vagy Románia határánál, legalábbis a kormány tagjai szerint. Ez persze vicc, de még ennél nagyobb ostobasággal hülyítik az embereket. Az atomlobby által terjesztett legújabb rémhír szerint a verebek nekiütköznek a szélkerekeknek, ami a pusztulásukkal jár. Ez persze butaság, mert a veréb nem hülye. Van ugyan hátránya is a szélkerekeknek, de összességében az előnye sokkal több.

De a szélkerekeket nemcsak ezért tiltotta be a kormány, hanem azért is, mert a pletyka szerint Gyurcsány Ferencnek volt érdekeltsége a szélenergia területén. Ezért hatalomra kerülve az Orbán kormány visszavonta a korábban kiadott telepítési engedélyeket, s a leállította a szél felhasználását Magyarországon. Csak azért, hogy az ellenzék vállalkozását akadályozzák, inkább kárt okoznak Magyarországnak. Ezt nevezik hazafiasságnak…?

Kiszámítható, hogy emiatt mennyi kár éri az országot?

Azt gondolom, legalább 10 százalékkal több villamosenergiát lehetne előállítani a megújuló energiával, ha a kormány nem akadályozná. De az egész témával komplexen kellene foglalkozni; a szélkerekek és napelemek telepítésétől kezdve az összes megújuló energia rendszerszerű felhasználásáig. Ezért is szükség lenne önálló minisztériumra, amely környezet- és természetvédelemmel foglalkozik.

Lehet, hogy a sértettség beszél önből?

Téved, ezt a témát én már amerikai egyetemen tanítom, külön tárgyam volt a megújulók – kontra nukleáris energia. Inkább az ország érdeke lenne, hogy valaki a kormányon belül is foglalkozzon ezekkel a témákkal. Óriási kár éri az országot azzal, hogy a megújuló energiák terjedését akadályozza a kormány.

Jelen pillanatban a kétezer megawatt áram, amit Paks nyújt, azt hétezer szélkerékkel elő lehetne állítani. Ez nemcsak olcsó áramot, de munkahelyek ezreit is jelenthetné. Nem beszélve arról, hogy a szélerőműben nincs nukleáris baleset, továbbá nincs radioaktív hulladék, amit csak nagy összegkért lehet tárolni, tovább nincs az atomerőműnél jelentkező bezárási költség sem. Ráadásul a szél felhasználása nyolc-tíz év alatt térül meg, szemben a paksi atomerőmű bővítéssel, ami évtizedek alatt sem hozza vissza az árát.

Viszont az atomerőmű stabilan dolgozik, és a kormányzati kommunikáció szerint olcsóbb is. Ez is szempont, nem?

A nyugat-európai piacon ma 1 megawattóra áramot 35-40 euróért lehet venni, ugyanezt a mennyiséget a kormány szerint Paks 85- 92 euróért állítja majd elő, de külső elemzők szerint az 1 megawattóra 110 euróba is kerülhet. Tehát ha Magyarország nem bővítené az atomerőművét, hanem az áramot megvenné a nyugat-európai piacról, akkor is sokkal jobban járna.

Miért olcsóbb nyugaton az áram?

Mert zömében megújuló energiaforrást, tehát a napot és a szelet használják fel, amit nálunk akadályoz a kormány. A természeti erőforrásokat olyan hihetetlen tempóban fejlődő technológiával dolgozzák fel, hogy a szakemberek is csak ámulnak, miközben az árak folyamatosan esnek.

Ugyanakkor Mészáros Lőrinc, vagy más kormánybarát oligarcha nem tudna megfelelő tempóban gazdagodni, ha nem bővítenék Paksot. Az egykori titkosszolgálati miniszter Szilvásy György a közelmúltban azt nyilatkozta a 24.hu nevű hírportálnak, hogy Orbán Paks 2-ért tömött bőröndöket kaphatott az oroszoktól. Akkor itt nem is az áramról van szó?

Határozottan állítom, hogy Paks II. nem energetikai beruházás. Nem igaz az, hogy ez a biztonságos energiaellátásról, az olcsó áramról, vagy a függetlenségről szólna. Pont ellenkezőleg. Ez az építkezés olyan világpolitikai játszmának a része, amelyben a magyar miniszterelnök megpróbál lavírozni az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Orosz birodalom között, mégpedig úgy, hogy közben a jövőjét éli fel Magyarország. Ugyanis a játszma összes kártéteménye azonnal jelentkezik, eközben száz évre, tehát nemzedékekre eladósítják az országot.

Gondoljon bele: a britek tudomásom szerint rövid időn belül leállítják a Hinkley Point néven ismertté vált nukleáris erőmű építését, mert a mai körülmények között az csak drágán tud áramot termelni. A finnek pedig az építési költségek elszabadulása miatt állították le a Roszatom által eddig kivitelezett atomerőművet; egyébként az orosz cég bővíti majd a paksi erőművet. Ezek a kilátások.

A paksi bővítés, mint „politikai blöff”

Nagy visszhangot váltott ki az egykor MVM-vezér, Mártha Imre nyilvánosságra hozott levele, amelyet – egykori beosztottjának, a ma, az atomerőmű projektért felelős Süli Jánosnak írt. A közgazdász Mártha arra figyelmeztette a tárca nélküli minisztert, hogy az utolsó pillanatban még változtathat a bővítés tervein. Mai tudásunk szerint ugyanis az atomerőműben előállított áram drágább lesz a tervezettnél, a beruházás tehát soha nem fog megtérülni, s ennek árát az egész ország fogja megfizetni. Mártha szerint a magyar-orosz szerződés jogi fércmunka, s ráadásul a Roszatom képtelen lesz majd az Uniós normák szerint bővíteni Paksot. Végül pedig: nincs, és nem is lesz annyi víz a Dunában, amennyire szükség lenne. A levél címzettje Süli János korábban azt válaszolta, hogy „majd beszéljünk”. A mai költségvetési bizottság ülésén pedig annyit reagált, hogy „más kottából játszunk” Mártha úrral.  Közben persze folyamatosan csúszik a bővítés határideje, s a kormány már nem is cáfolja, hogy legfeljebb 2032-re fejezik be a paksi bővítést, – ha befejezik egyáltalán.

 

„A Paksi Atomerőmű kibővítése talán soha nem következik be! – ez a meglepő kijelentés Illés Zoltán egykori környezetvédelmi államtitkártól származik. A Fidesz politikusa erről még évekkel ezelőtt beszélt Kálmán Olga mikrofonja előtt, az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

A Fidesz környezetvédelmet elsorvasztó politikájához nem volt szükség Illés Zoltánra, aki ma a CEU tanára, s ilyen minőségében nem kívánt nyilatkozni. Viszont az eddig nem cáfolt hírek szerint a paksi blokkokat nem 2026-ban, hanem hat éves csúszással 2032-ben adják majd át.

Eddig annyi történt, hogy az építkezést segítő épületek tervei elkészültek, bár azokat az Országos Atomenergia Hivatal először visszadobta, de végül elfogadta. Ennek ellenére az építkezés a mai napig nem indult meg.

Belső forrásaink szerint ennek az az oka, hogy az orosz tervek nem elégítik ki az Európai Unió előírásait, s az a konstrukció, amit Magyarországra építhetnek, az még a tervezőasztalon sem létezik. Ahhoz ugyanis olyan, az Unió által előírt biztonsági héjszerkezet konstrukcióját kéne kidolgozni, amelynek egyik fele az erőmű alatt, a másik pedig feletette helyezkedik el – s mintegy átöleli a nukleáris erőművet. Csakhogy Oroszországban ilyet senki sem tud gyártani. Ehhez ugyanis hiányzik az anyag, hisz radioaktív szennyeződésnek is ellenálló acélra lenne szükség, ami azonban nem áll az oroszok rendelkezésére. A Roszatom tehát a héjszerkezetet, tehát a contaimentet sem képes legyártani, ilyet csak francia, japán vagy amerikai cégek tudnak készíteni. Viszont biztonsági „héj” nélkül az Európai Unió területén nem épülhet atomerőmű. Az oroszok pedig a saját erőműveiket az említett contaiment nélkül adták át az elmúlt két évben.

A Népszava információi szerint a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó a döbbenetes csúszás okozta feszültségek tisztázására szolgát. Kiszivárgott hírek szerint a késésért jórészt az állami Roszatom a hibás, kisebb részben azonban a magyar beruházók is felelősek. A paksi bővítés magyar kormánybiztosa, Aszódi Attila egy konferencián viszont azt mondta, hogy szerinte az eredeti határidő még tartható, hisz ő abban reménykedik, hogy a nukleáris erőmű terveit, illetve az engedélyeztetési dokumentumokat sikerül a jövő évben elkészíteni. De a kormány mégsem cáfolja azokat az értesüléseket, amelyek tényként kezelik a paksi atomblokkok 2032-es elkészültét.

Ez azonban nem okozhat zavart a hazai energiaellátásban, hiszen a paksi bővítés nem energetikai beruházás, hanem „politikai blöff”. A Fidesz belső köreiből származó informátoraink szerint az egész csak egy nagypolitikai játszma része, amely arról szól, hogy Orbán Viktor ezen keresztül akarja érdekeltté tenni Putyin elnököt a magyar gazdaságba való beruházásban. A magyar kormányfő ezzel azt a reményt „szolgáltatja” az orosz elnöknek, hogy Putyin képes az Unió energiapolitikáját is befolyásolni, hisz a Roszatom két atomerőművet is épít. Az egyiket „privátban” a finneknek, a másik pedig állami beruházásban készül nekünk, magyaroknak.

Feltéve persze, hogy valamikor elkészül az új paksi erőmű. Ugyanis az építkezés csúszása inkább Illés Zoltán évekkel ezelőtti nyilatkozatát erősíti, mely szerint a paksi bővítés soha nem történik meg. Ami jó hír is lehetne, hiszen a paksi erőmű 2000 megawattos bővítése 13-15 milliárd euróba kerül. Eközben ennyi áram már megújuló energiával is kiváltható lenne, ráadásul csak a felébe kerülne, mert 8 milliárd euró elég lenne a szél- és a napenergetikai rendszerek megépítésére. Épp ezért a szakértők egy része a paksi bővítést kifejezetten csődnek tekinti. A világ ugyanis már régen az olcsón előállítható megújuló energiák irányába mozdult el, cáfolva a Fidesz politikusok nyilatkozatait, amely szerint a kormány azért nem támogatja a napenergia felhasználását, mert „éjszaka nem süt a nap”. Ami persze igaz, de erre a „problémára”a világon már olyan energiatároló kapacitásokat hoztak létre, hogy ez a gond szinte megoldott.

Ennek ellenére előfordulhat, hogy mégis kibővítik a Paksi Atomerőművet, de ebben az esetben viszont a szigorú előírások miatt nem lehet majd bekapcsolni…

Az uniós támogatások leépítésének drámai következményei lehetnek!

Már a választás előtt elszállt az ország költségvetése, hiszen a magyar kormány az első negyedév végére elköltötte azt a 880 milliárd forintot, amit a törvény szerint csak a harmadik negyedév végére, tehát szeptember utolsó napjaira engedélyez. A választási költségvetés készítésének vádját elismerte a pénzügyminiszter-jelölt, de Varga Mihály meghallgatásán azt hangsúlyozta, hogy a magas hiány ellenére idén sem költenek majd többet a tervezettnél. A miniszteri meghallgatáson részt vett Mellár Tamás független képviselő, aki másokkal együtt kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, de támogatta, hogy Varga Mihály legyen a pénzügyminiszter. Indokairól Mellár Tamás nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.

 

Független képviselőként azért támogatta Varga Mihály pénzügyminiszteri jelölését, mert annyira tetszett a programja, vagy azért, mert nincs nála jobb jelölt?

Azt gondolom, hogy

Varga Mihály alkalmas jelölt a pénzügyminiszteri posztra,

még akkor is, ha a kormány gazdaságpolitikájának főbb irányait inkább Orbán Viktor határozza meg. De az ebből adódó problémákat sikeresen kezeli Varga Mihály, aki a parlamenti meghallgatásán önkritikusan elismerte a választási költségvetés tényét. Ezt mindenek előtt az bizonyítja, hogy gyorsított ütemben hívták le az uniós pénzeket.

Épp ezért már az év első felében elköltötték az egész évre tervezett hiány majdnem nyolcvan százalékát. Ezt megsínyli a gazdaság a következő nyolc hónapban?

Engem is érdekelt, hogy milyen szigorú intézkedést tervez a pénzügyminiszter a meglehetősen nagy hiányra, de Varga Mihály azzal igyekezett megnyugtatni, hogy a Fidesz kormányra kerülése óta, tehát nyolc éve a költségvetési hiányt minden esetben sikerült a tervezett szint alá csökkenteni.  A pénzügyminiszter bízik abban, hogy az uniós források az év hátralévő részében is rendelkezésre állnak, számításaik szerint ennek segítségével meg lehet majd őrizni a költségvetés egyensúlyát.

A parlamenti meghallgatáson nem igen lehet visszakérdezni, hisz arra nincs idő. Ön elfogadta Varga Mihály válaszát, hogy drámai intézkedések nélkül tartható a hiány?

Nézze, az év végéig elég sok idő van, bármi történhet. Az országnak jelentős egyensúlyi tartalékai vannak. Ráadásul az is igaz, hogy a költségvetési hiány keletkezése soha nem időarányos. Vagyis nem igaz az, hogy ha a hiány ma 85 százalék körül alakul, akkor év végére ez 160 százalék. Ennél azért kicsit bonyolultabb az ügy.

A miniszter úr meghallgatásának alaphangulatát igyekezett a megjelent statisztika is javítani, hisz épp ma derült ki, hogy a magyar gazdaság a várakozásoknál is jobban teljesített. Kell ennél jobb hír?

Ez bizonyítja leginkább, hogy „választási költségvetés” készült, s az uniós források erőltetett lehívásával felpörgették a gazdaságot. De a Modern Városok program milliárdjai is közreműködtek a keresletélénkítésben. Végül ez eredményezte a magasnak tekinthető, 4,4 százalékos növekedést. Hozzá kell tennem, hogy az általam ismertetett tényeket Varga Mihály nem is cáfolta.

Képviselő úr, ön Varga Mihályt alkalmasnak tartja a pénzügyek irányítására, miközben alapkérdésekben nem ő, hanem a kormányfő dönt?

Az mai hatalmi konstellációban ez a felállás eddig működött.

Amikor nem Varga Mihály vitte a gazdasági ügyeket, akkor a gazdasági egyensúly kevésbé látszott biztosítottnak.

Ezt nekem elég érv.

A magyarországi korrupció elképesztő, jóllehet több ezer milliárd forint kerül be az országba, ön szerint marad azért pénz valóságos piaci fejlődésre is, vagy mind eltűnik?

Sajnos, csak rövidtávú gazdasági élénkítésre jutott uniós pénz, leginkább építőipari beruházásokra osztogatták a forrásokat. Kétségtelen, ez teremt valamekkora keresletet, s ennek van tovagyűrűző hatása is. De nem növeli az ország versenyképességét, amire a leginkább szükség lenne. Ezt elmondtam a bizottsági meghallgatáson is, hogy az uniós pénzt az éppen regnáló kormány soha nem technikai-technológiai fejlesztésére fordította. Ezen kívül elhanyagolták a humántőke fejlesztését, ezért most nem számíthatunk arra, hogy sok magasan képzett szakember lép be a gazdaságba.

Akik beléphetnének, azok viszont inkább külföldre mennek, mert a kormány az oktatást semmilyen módon nem akarja fejleszteni. Érti, hogy miért?

Az elég egyértelmű, hogy az oktatásból kivont jelentős pénz nem kerül oda vissza. Az egyre kevesebb tehetséges diák külföldre menekül, s ha ott szerez diplomát, akkor haza sem jön. Akik viszont itthon maradnak, azok jó része alacsony felkészültségű, tőlük aligha várható a versenyképesség gyors növelése.

Ennek ellenére a kormány ragaszkodik a növekedéshez, leginkább 4 százalékot emlegetnek. Ön szerint ez reális?

Úgy gondolom, hogy

a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme legfeljebb 2 százalék.

Varga Mihály is legfeljebb 2.5 százalékot említett, független szakértőkre hivatkozva.

Ez meglepő, hisz a kormány erősen elhatározta, hogy ennek a duplájával kell nőni. Lehet, hogy csak akarni kell?

Elvileg nem kizárt. Lehet mesterségesen is élénkíteni a gazdaságot, de amiatt hosszabb távon felléphetnek súlyos egyensúlyi zavarok. Elég, ha csak a 2002-2006 közötti erőltetett fejlesztésre gondolunk, amiből egyenesen belerohantunk a 2008-as gazdasági válságba. Most ugyanezt a veszélyt látom, hiszen ha a kormány annak ellenére ragaszkodik az általa kitűzött növekedési pályához, hogy közben a világgazdaságban megjelennek a negatív tendenciák, akkor annak drámai következményei lesznek, lehetnek. Ezt a jóslatomat sem cáfolta meg Varga Mihály!

Talán azért, mert korábban Orbán Viktor is azt mondta, hogy ha az uniós ezermilliárdok már nem érkeznek, akkor is csodákra lesz képes a magyar gazdaság. Ehhez ön közgazdászprofesszorként mit szól?

Valóban mondott ilyet a miniszterelnök, de utána arról is beszélt, hogy ha az unió nem ad pénzt, akkor Kínától, vagy máshonnan kérünk. Varga Mihály viszont azt állította – szerintem tévesen –, hogy a magyar gazdaság az európai források nélkül is jelentős növekedésre képes. Ugyanakkor 2016-ban a páratlanul alacsony, 2 százalékos növekedésnek az oka az volt, hogy abban az évben tudták lehívni a legkisebb uniós pénzt.

Kár lenne tagadni, hogy az országba érkező uniós pénz mennyisége, és a növekedés ütem elég szorosan összefügg.

Ha az uniós támogatásokat valamiért leépítik, annak komoly, mondhatni drámai következménye lesz.

Azt reálisnak tartja, hogy a kifutó uniós források miatt 2018 után jelentős állami beruházásokkal lendítik fel a gazdaságot?

A tervek szerint akkor jönne be a paksi bővítés, s persze kezdődne a kínai beruházás, illetve a legfrissebb információk szerint az MNB belső köreiben egy erőltetett, évi 12-15 százalékos hitelbővítést készítenek elő a gazdasági szereplők és az állampolgárok, tehát a kisháztartások számára.

Talán ezzel függhet össze az is, hogy Varga szerint a következő négy évben a kormány másfélszeresére emelné a reálbéreket. Van ennek realitása?

Ha nagyon akarják, ezt is megtehetik, de ennek jelentős inflációt gerjesztő hatása lehet. Alapvető szabály, hogy reálbér növekedése tartósan nem szakadhat el a termelékenység növekedésétől. De nálunk az elmúlt nyolc évben a termelékenység legfeljebb 2 százalékkal nőtt, amit elismert Varga Mihály is. Miközben Romániában és a balti országokban 20 százalékot meghaladó mértékben nőtt a termelékenység. Ha nem lesz gyors és lényegi változás a termelékenységi fronton, akkor aligha lehet közel duplájára emelni a reálbért. Ha mégis megteszik, akkor az elszabadíthatja az inflációt.

A miniszteri meghallgatásokon egyébként a Paks II. bővítésével foglalkozó kormánytag olyasmit említett, hogy talán meg sem építik az atomerőművet. Ennek lesznek pénzügyi következményei?

Még ez lenne a legjobb. Egyébként a leendő pénzügyminiszternek felvetettem, hogy ha a kormány a terv szerint felveszi az oroszoktól az atomerőmű bővítéséhez szükséges hitelt, akkor tíz százalékponttal megnőhet az adósság/GDP hányados.

Ez pedig már sérthetné az alaptörvényt is…

Így van! Varga Mihály viszont megnyugtatott, hogy

az orosz hitelt nem egyszerre, hanem több éven át vesszük majd fel.

Ezzel párhuzamosan a kormány faragni igyekszik az államháztartás hiányát. De szerintem a csökkentés csak akkor következhet be, ha a paksi bővítés elmarad, vagy nagyon elhúzva veszik fel az orosz hiteleket. De a részletekről semmit sem mondott.

Vajon annak részleteiről beszélt Varga Mihály, hogy a jövőben már nemcsak az útszéli trafikokban, hanem Andy Vajna kaszinóiban is kötelező majd működtetni az online pénztárgépet?

Erre azért még senki ne vegyen mérget, minden esetre kiderült: a leendő pénzügyminiszter is inkább azt szeretné, ha az adóhivatal és a kaszinó között közvetlen online kapcsolat lenne. De azt nem mondta, hogy ezt ő majd el is rendeli.

Az unión belül van egy nagyon erős adócsökkentési verseny, ami nemzeti hatáskör. Ha sikerül lenyomni a különböző adónemeket, abból profitál majd az ország?

Néhány adónem talán még csökkenhet, de szerintem ez a folyamat nem lenne kívánatos a magyar gazdaság számára. Hiszen az adócsökkentés leginkább az elmaradott országok stratégiája, más módon ugyanis nem tudnak külföldi tőkét behívni. De a legtöbb esetben nem a high-tech iparágakba fektetnek be, hanem az összeszerelő műhelyek számát szaporítja, ami konzerválja a lemaradást. Ezért nem tartom jónak, bár rövid távú érdeket szolgálhat, de a hosszú távú felzárkózást biztosan nem segíti.

Akik önnel együtt meghallgatták Varga Mihály pénzügyminiszter-jelöltet, azok tudják már, hogy mi a Fidesz programja a következő négy évre?

Kormányprogram nem készült, de bizonyos dolgokat azért már sejteni lehetett. Korábban is jelezték: magas gazdasági növekedést akarnak elérni. Csökkenteni akarják a jövedelmek adóit, viszont a forgalmi típusú adót, tehát a 27 százalékos áfát fenntartják. Továbbra is kedvezményeket adnak a kisvállalkozásoknak, illetve megőrzik azokat a családi támogatásokat, amelyek csak a jobb módú embereket segíti. A Fidesz tehát továbbra is ezen a pályán kíván maradni.

Ez volt ma – 2018. február 22.

0

A magyar sport első téli olimpiai aranyérmét szerezte a Liu-testvérek vezette gyorskorcsolya-váltó Phjongcsangban. Kalocsán kirúgták állásából az ellenzéki képviselőjelöltet, akit több bizottságból is visszahívták, Elek István elmondta, hogyan nyerhet választást az ellenzék, tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon, a Jobbikkal viccelődött a miniszterelnök, Szíriában földi pokollá változott egy város. És még egy szomorú hír: meghalt Tahi Tóth László.

Történelmi magyar győzelem a téli olimpián

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Első helyen végzett a rövidpályás férfi gyorskorcsolya váltó a téli olimpián, ezzel 38 év után újra érmet szerzett Magyarország, és

ez volt az első magyar arany a téli olimpiák történetében.

A Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összeállítású csapat olimpiai csúccsal elért győzelmét videón itt nézheti meg, ide kattintva pedig elolvashatja, hogyan értékelték a sikert.

Átszervezésre hivatkozva kirúgták a kalocsai ellenzéki jelöltet

Angeli Gabriella
Fotó: Facebook

Angeli Gabriellát a kalocsai közgyűlés fideszes többsége leváltotta a jogi bizottság éléről és visszahívta a közbeszerzési bizottságból is.

Ő volt az, aki a nyilvánosság elé tárta az Elios-botrány helyi fejleményeit.

A Független Hírügynökségnek azt is elmondta, hogyan veszítette el az állását.

172 millió a volt szocialistának?

Márki-Zay Péter, a hódmezővásárhelyi polgármester-választás ellenzéki támogatottságú jelöltje a Független Hírügynökségnek azt mondta, azok hátráltatják,

„akiket megfizettek”.

Azt állítja, hogy volt MSZP-s ellenfelének a teniszklubja is pénzt kapott.

Tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon

Fotó: FüHü

Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen

az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét

nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott. A jelentés három helyen lát nagy problémát: a menedékkérőkkel szembeni bánásmódnál, a CEU elleni intézkedéseknél és a civil szervezetek üldözésénél.

Botka: Nem ismerek olyan pártot, hogy Modern Magyarországért Mozgalom

Ezt válaszolta mosolyogva arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Bokros Lajos pártja az ellenzék által esélyesnek gondolt körzetben indít önálló jelöltet.

A Jobbik az balra van tőlünk – viccelődött (?) a miniszterelnök

Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa. Erről is megjelent egy kampányvideó a Facebook-oldalán, amelyen Rogán Antallal „viccelődött”.

Elek István: A Fidesz csak az ellenzék összefogásától fél

wikimedia

Nyílt levelet írt Elek István Vona Gábornak, mert attól tart, hogy ha az ellenzék összefogás nélkül indul a választásoknak, akkor borítékolható a Fidesz kétharmada.

Ha viszont létrejön a legszélesebb választási koalíció, akkor szerinte a Fidesz legyőzhető.

Elek egyébként választási útitervet is csatolt a leveléhez. Ebben részletesen leírja, hogy villámgyors megállapodásra kéne jutni Orbán rendszerének megbuktatására, szükség lenne egy közös minimumprogramra, továbbá minél több helyen, de legalább 79 kerületben közös jelöltet kellene állítani. Elek István a Független Hírügynökségnek nyilatkozott a tervéről.

Ausztria bíróságon támadta meg a paksi bővítést

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.

„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg”

Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.

Donald Trump szerint a tanárok kezébe is fegyvert kéne adni

A 17 halálos áldozatot követelő floridai lövöldözés kapcsán újult erővel lángoltak fel a fegyvertartással kapcsolatos viták az USA-ban. A kérdés akkor is előkerült, mikor Donald Trump a Fehér Házban fogadta a túlélőket. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy

a tanároknak és az iskolai dolgozóknak is fegyvert kéne hordaniuk,

hogy megelőzzék a hasonló eseteket.

Meghalt Tahi Tóth László

Hosszú betegség után halt meg a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész. Még tavaly januárban lett rosszul előadás közben, kórházba került, megműtötték, de

utána újra színpadra állt.

Tahi Tóth László 75 éves volt.

Ausztria bíróságon támadta meg a paksi bővítést

0

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.

A közlemény szerint

„az atomenergiának nincs helye Európában”.

Azt írják: Ausztria mindig is olyan ország volt, amely vehemensen küzdött az atomenergia felhasználása ellen, és ebből nem hajlandók engedni.

A panaszt az Európai Bíróság megvizsgálja, majd a következő hónapok során hivatalos választ ad rá. Ausztria a brit Hinkley Point atomerőmű projekttel szemben is panaszt tett, ott három hónapig tartott ez a folyamat.

A minisztérium lépését több osztrák környezetvédő szervezet is üdvözölte. A kérdés egyébként Sebastian Kurz és Orbán Viktor találkozóján is szóba került.

A menekültek kérdésében egyetért Kurz és Orbán, több másban nem

0

A migráció jelenti a legnagyobb fenyegetést Európa jövőjére, ezt mondta Orbán Viktor Bécsben, miután Sebastian Kurz osztrák kancellárral találkozott. Kurz szerint nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere. Szóba került Paks II is, ami miatt Ausztria perli Magyarországot, és ami miatt tüntettek is a magyar miniszterelnök látogatása alatt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán szerint van egy keresztény kultúra, „az a mód, ahogy élünk”, szerinte ezt az életormát kell megvédeni. Azt mondta: a schengeni rendszert meg lehet védeni, „ha meg akarjuk”. Szerinte

a külső határoknak zárva, a belső határoknak pedig nyitva kell lenniük.

Egyetértettek abban Kurzcal, hogy a kvóta nem megoldás. Szerinte nem maradhatnak Európában azok, akik törvénytelenül érkeztek ide.

Orbán Viktor azt mondta, nem látja az erős elkötelezettséget jó néhány, belső területen fekvő államban, hogy segítsenek megvédeni a schengeni szabályokat. Úgy látja, a szétosztási mechanizmus is rombolja Schengent. Szerinte nemcsak a menekültekre vonatkozó szabályozás kérdésével kell foglalkozni, hanem a határok védelmével is.

Orbán szerint Európában komoly átrendeződés zajlik,

ennek egyik eleme, hogy Közép-Európa egyre látványosabban válik az unió gazdasági motorjává. Arról is beszélt, hogy Közép-Európában “ami állandó, rendkívül értékes”. Szerinte meg kell becsülni a stabilitást, és hosszú ideig dolgoztak azon, hogy a V4 stabil legyen, ezért nem akarják bővíteni, de szeretnének együttműködni Ausztriával.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szóba került Paks II és az emiatt Ausztria által indított per is. Orbán azt mondta, a beruházás nem osztrák-magyar kérdés, ez európai ügy, amelyre európai jogi fórumokon keresik a megoldást.

Paks II miatt Orbán érkezésekor a Greenpeace aktivistái tüntetést is tartottak.

Sebastian Kurz arról beszélt, hogy Ausztria és Magyarország “egy irányba megy” az EU külső határainak védelmében. “Én olyan Európában nőttem fel, amelyben nincsenek belső határok, ez nagyon fontos eleme Európának. Közösen a külső határok védelméért fogunk fellépni” – mondta.

Kurz szerint az Európai Unióban nőttek a feszültségek,

de Ausztria híd szerepet akar betölteni, mert mindenkinek az együttműködés az érdeke. A bevándorlásról azt mondta, új rendszert kell létrehozni, a fogadó országoknak kell eldönteniük, kiket akarnak befogadni.

Kurz azt is elmondta, hogy voltak a megbeszélésen olyan témák is, amelyekben nem értettek egyet a magyar miniszterelnökkel. Paks II ügyéréről azt mondta, hogy az atomenergia nagyon veszélyes technológia lehet, kifogásolják az állami támogatást, amelyet szerintük felül kell vizsgálni. Ahogy fogalmazott:

„Ha jogsértés történik, akkor Ausztria él a jogorvoslati lehetőségeivel.”

A családtámogatási rendszer osztrák változásaival kapcsolatban azt mondta, szerinte ez az ügy nem terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat, mert ez elsődlegesen nem bilaterális téma. Ezt a döntést az európai joggal összhangban hozták meg, mert igazságosabbá akarták tenni a rendszert, de elismerte, hogy ez sok más ország, köztük Magyarország ott dolgozó állampolgáraira is hatással van. “Az életviteli költségekhez igazodunk, nem valaki, nem egy bizonyos nemzet állampolgárai elleni intézkedésről van szó” – mondta.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A magyar kormányt viszont az nyugtalanítja, hogy a változásokat követően jelentős összegtől eshetnek el azok a magyar állampolgárok, akik Ausztriában dolgoznak, ott igényelték a juttatást, de gyerekeik Magyarországon élnek.

Az illiberális demokráciáról feltett kérdésre Kurz úgy válaszolt:

örül annak, hogy Ausztriában szilárd és erős demokrácia van, szerinte ez a megfelelő államforma,

nemcsak számukra, hanem a világ valamennyi országa számára.

A visegrádi négyekhez való esetleges osztrák csatlakozással kapcsolatban azt mondta, hogy ez a vita csak a médiában zajlik, sem a csoport bővítése, sem az ahhoz való csatlakozás nincs napirenden.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK