Fontos

Lynne Tracy az Egyesült Államok új oroszországi nagykövete

Joe Biden elnök kedden Lynne Tracy külügyi tisztségviselőt jelölte az Egyesült Államok új oroszországi nagykövetének. 

Tracy jelenleg Washington örményországi küldötteként szolgál, korábban a külügyminisztérium oroszországi főtanácsadójaként, valamint az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének helyettese volt. A Fehér Ház közleménye szerint további tengerentúli megbízások között szerepelt Türkmenisztán, Pakisztán és Kazahsztán.

Tracy a külügyminisztérium kitüntetett tiszteletdíjában, a külügyminiszter hősiességéért kitüntetett díjában és az Elnöki Érdemes Szolgálat díjában részesült.

Mint minden nagyköveti jelöltnek, Tracynek is meg kell kapnia a szenátusi megerősítést, mielőtt elfoglalja posztját.

Ha megkapja a kamara aláírását, Tracy akkor kerül posztjára, amikor az Oroszország által Ukrajna ellen folyó háborúban rendkívül megnőtt a feszültség. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi partnereit Nyugaton és azon túl, hogy diplomáciai és gazdasági nyomást gyakoroljanak a Kremlre, miközben felfegyverzik Kijevet, hogy megvédje a támadást.

A háború már jócskán a hetedik hónapjában jár, és a végére utaló jelek sem látszanak.

A népszavazás paródiája

Emmanuel Macron francia elnök kedden „paródiának” minősítette az oroszok által támogatott népszavazásokat Ukrajna szeparatista régióiban.

Az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán tartott beszéde előtt New Yorkban újságíróknak nyilatkozva Macron kijelentette, hogy az elkövetkező napokban az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai négy régióban tartandó népszavazások nem lesznek törvényesek. következményei a helyi média szerint.

„Azt hiszem, amit Oroszország bejelentett, az paródia” – mondta Macron, hozzátéve: „Még az a gondolat is, hogy népszavazást szervezzenek a háborús elismert és bombázott területeken, a cinizmus ékes bizonyítéka.”

Ukrajna Luhanszk, Donyeck, Herson és Zaporizzsja régiójában szeptember 23-27-én tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról az oroszok által támogatott regionális meghatalmazottak szerint.

Putyin előre menekül

Az orosz elnök bejelente az orosz katonai erők „részleges katonai mozgósítását”. „A Nyugat nukleáris zsarolás alatt akar minket tartani: de nekünk is vannak ilyen a fegyvereink, és készek vagyunk bármilyen eszközt bevetni. Én nem nem blöffölök” – jelentette ki az orosz elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök televíziós beszédében az ukrajnai háború eszkalációját jelezte, országában „részleges katonai mozgósítást” jelentett be, amelyre – szerinte – azért van szükség, mert a Nyugat „gyengíteni, megosztani és elpusztítani akarja Oroszországot”. 

Putyin a Nyugathoz fordulva azt is mondta:

„Bizonyára minden rendelkezésünkre álló katonai eszközt be fogunk vetni. Akik atomfegyverekkel próbálnak megzsarolni minket, azoknak tudniuk kell, hogy nálunk is vannak ilyenek. Ez nem blöff.”

Putyin bejelentése sebességváltást jelent Oroszország háborús erőfeszítéseiben:

Moszkva eddig mindig „különleges katonai műveletnek” nevezte az Ukrajnában folyó agressziót, és  most ez a második alkalom a második világháború óta, hogy katonai mozgósítást jelentenek be.

A részleges mozgósítás legfeljebb 300 000 tartalékost érinthet (Oroszországnak 2 millió fős katonai tartaléka van).

A részleges katonai mozgósítással a tartalékos katonaság ismét hadrendbe kerül. 

„Népünk védelme, Oroszország szuverenitása és területi integritása érdekében támogatom a védelmi minisztérium és a vezérkar döntését a részleges mozgósítás bevezetéséről”

-mondta Putyin, pontosan kifejtve, hogy „a tervezet csak azokat az állampolgárokat érinti, akik katonai szolgálatot teljesítettek a fegyveres erőknél, akik már rendelkeznek tapasztalattal és képzettséggel. A rendeletet már aláírták, „a mozgósítási rendelet alkalmazásában” mától indulnak a kezdeményezések.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közvetlenül Putyin után a tévében nyilatkozva „nehéznek” minősítette a helyszíni körülményeket:

„Nem Ukrajna ellen harcolunk, hanem a Nyugat ellen”.

A Donbász – jelentette be akkor az orosz elnök – „részben felszabadult”, de új lépésre van szükség, ehhez pedig „az orosz csatlakozási népszavazást kiíró ukrajnai területek Moszkva támogatását élvezik”.

Moszkva célja Ukrajnában továbbra is „az egész Donbász felszabadítása”, és ez egy „megingathatatlan” határozat. A szeptember 23. és 27. között sorra kerülő népszavazást tegnap jelentették be Luhanszk és Herszon térségének oroszbarát vezetői . Ha a szavazás a széles körben várt módon zajlana, akkor ezek a területek, amelyek Ukrajna területének körülbelül 15 százalékának felelnek meg (és nagyjából Portugália nagyságú területnek felelnek meg), Moszkva szempontjából orosz területté válnának, és így minden ukrán támadás, ezeken a területeken Oroszország területe elleni közvetlen támadásnak minősül.

A Nyugat már világossá tette, hogy nem kívánja elismerni ezeknek a népszavazásoknak az eredményét. Tegnap mind az Egyesült Államok külügyminisztériuma, mind a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg nemet mondott az elismerésre.

Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak azt mondta, Putyin szavai „megjósolhatók”, és arra utalnak, hogy „a háború nem Moszkva tervei szerint alakul.” 

A brit külügyminisztérium „aggasztó eszkalációnak” nevezte Putyin nyilatkozatát, és egyértelművé tette, hogy az orosz elnök „fenyegetéseit” „komolyan kell venni”.

Robert Habeck német alkancellár is „eszkalációnak” nevezte a Putyin által bejelentett helytelen lépésről beszélt: „Konzultálni fogunk, hogy miként reagáljunk politikai szinten” – magyarázta. Egyértelmű, hogy Ukrajnának továbbra is „teljes támogatást” kell kapnia.

Macron: „imperializmus és a gyarmatok korába való visszatérés”

0

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „az imperializmus és a gyarmatok korába” repítette vissza a világot – hangzott el Macron az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésén mondott beszédében. 

„Amit február 24-e óta látunk, az az imperializmus és a gyarmatok korába való visszatérés. Franciaország ezt elutasítja, és elszántan a békéért fog dolgozni”

„Azok, akik ma hallgatnak, bizonyos módon bűnrészesek egy új imperializmus ügyében” – mondta, bírálva azokat az országokat, amelyek semlegesek maradtak az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

„Egyszerű választást kell hoznunk: a háborút vagy a békét választjuk.”

Macron arra figyelmeztetett, hogy Oroszország lépései megnyitották az utat „más háborúk előtt ma Európában és talán holnap Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában”.

A francia elnök kijelentette, hogy a háború kezdete óta folytat párbeszédet Oroszországgal, és ezt folytatni kívánja, mert

„Csak együtt találhatunk békét”

– szögezte le.

Clinton: nem a NATO bővítés okozta az orosz agressziót Ukrajna ellen

Putyin orosz elnök egyik érve a háborűra, hogy a NATO fokozatosan bekeríti Oroszországot, és azért kellett megtámadnia Ukrajnát, hogy ezt megakadályozza Clinton, volt USA elnök szerint hamis: „már korábban megtörtént volna az orosz agresszió Ukrajnában, ha nem bővítettük volna a NATO-t.”

“Én nemcsak különleges partneri viszonyt javasoltam Oroszországnak, de azt is, hogy végső soron bekerülhetnek a NATO-ba”

– emlékezett vissza a kilencvenes évekre Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott.

“Az oroszoknak azt mondtam, hogy a legnagyobb fenyegetést korunkban az jelentheti, hogy terrorista csoportok kezére kerülhetnek nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverek. Ezellen pedig közösen kell fellépnünk.”

Clinton elnökségének az idején három egykori Varsói Szerződés tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország lépett be a NATO-ba. Majd őket követte sok más ex szocialista ország – köztük a Szovjetunió három egykori tagállama: Észtország, Lettország és Litvánia.

“Akartak a balti államok valaha is a Szovjetunió részei lenni?”

– kérdezte Clinton, aki arra utalt, hogy 1940- ben a szovjet csapatok azt követően szállták meg Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Hitler – Sztálin paktumot kötött, amely felosztotta a régiót a náci Németország és a kommunista Szovjetunió között. Finnországot is megtámadták a szovjet csapatok, amelyek elfoglalták  Karéliát, és a Szovjetunióhoz csatolták.

Putyin orosz elnök mindig is azt állította, hogy

“a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió felbomlása volt”

– emlékeztetett most Clinton az USA ex elnöke (1992-2000).

“Mondhattuk volna azt a lengyeleknek, hogy örökké orosz fenyegetésben kell élnetek? Biztos, hogy az oroszok nem kezdik újra? Mondhattuk volna ezt a magyaroknak és a többieknek?” – tette fel a költői kérdést Bill Clinton. Hozzátette: “ az Egyesült Államok és a NATO sohasem fenyegette Oroszország biztonságát. A kisebb egykori szocialista országoknak pedig joguk van ahhoz, hogy biztonságban éljenek Oroszország közelében.”

Háború Ukrajnában

“Az ukránok ellenállnak az orosz agressziónak. Kitől kapják a fegyvereket? Az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Miért akar belépni Finnország a NATO-ba? Mert tart Oroszországtól. Ha nem bővítettük volna a NATO-t, akkor az agresszió Ukrajna ellen hamarabb következett volna be” – érvelt Bill Clinton, aki a CNN-nek nyilatkozott abból az alkalomból, hogy az ukrán csapatok első jelentős győzelmüket érték el az orosz agresszióval szemben a háború kezdete óta (február 24).

Putyin nem iszik, a környezete fél és vedel

Vlagyimir Putyin kérkedik azzal, hogy nem iszik, és igyekszik úgy megválogatni közvetlen munkatársait, hogy ők se kövessék orosz honfitársaik zömét, akik rendszeresen vodkába fojtják életundorukat.

A Medúza nevű portál, mely igyekszik függetlenséget mutatni a hatalomtól, arról számolt be, hogy amióta Putyin belső körében észrevették, hogy a háborút akár el is lehet veszíteni Ukrajnában, sűrűn emelgetik a vodkás poharat, hogy belefojtsák bánatukat és félelmeiket. Amióta a Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett a kórház ablakán a hatodik emeletről és szörnyethalt, senki sem érzi magát biztonságban.

A Lukoil elveszített egy fontos listát, melyen olyan külföldi vezetők neve szerepel, akiket Putyin lefizet. Draghi olasz miniszterelnök már meg is kérdezte Tony Blinken USA külügyminisztert, hogy Matteo Salvini, aki megbuktatta őt, rajta van-e a listán, melyet a CIA megszerzett. Hivatalosan az USA csak annyit közölt, hogy a Kreml 300 millió dollárt költött külföldi barátaira.

Matteo Salvini karrierje akkor indult be rakéta sebességgel amikor találkozott Putyinnal Milánóban, ahol az orosz elnök G8 csúcson vett részt.

Matteo Salvini, aki nemrég még olasz belügyminiszter volt, és most újra az szeretne az lenni, természetesen cáfol. Azt viszont nem titkolja, hogy ellenzi az uniós szankciókat Oroszország ellen, melyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Moszkvát.

És Orbán?

Olaszország legnépszerűbb lapja a választási kampány kellős közepén megírta:

a Gazprom vezérigazgatója, aki nem ad gázt az Európai Uniónak, azért nincs a brüsszeli fekete listán, mert a magyar diplomácia Orbán Viktor utasítására megvétózta azt.

A Corriere della Sera című olasz lap megkérdezte erről a magyar miniszterelnök irodáját is, de nem kapott választ. Alekszej Miller, a Gazprom vezére, Putyin egyik legközelebbi munkatársa mindenestre szabadon járhat – kelhet abban az Európai Unióban, ahol lehet, hogy nem lesz elég földgáz a téli fűtési szezon idején.

A magyar miniszterelnököt állítólag a Svájcban bejegyzett MET-en keresztül pénzeli Putyin. A földgáz kereskedő cég hihetetlenül magas profitokat zsebel be a gázár emelkedése következtében.

Az USA nemrég Budapestre érkezett nagykövete állítólag megkapta mint feladatot, hogy nézzen után Orbán és Putyin kapcsolatainak. A CIA megerősített csapata nyomatékosan érdeklődik a magyar-orosz kapcsolatok iránt Budapesten.

Szijjártó Péter külügyminiszter még a nyáron megüzente az USA új nagykövetének, hogy

“diplomatát várunk, nem helytartót”.

Csakhogy a NATO-ban nem viccelnek, ott az amerikai irányítás egyértelmű. Elfogadta ezt Franciaország és Németország is. Magyarország és Törökország viszont nem: külön úton járnak.

Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta csak a magyar külügyminiszter kereste fel Moszkvát az EU tagállamai közül. Sőt Orbán Viktor még Nagy Márton gazdasági csúcsminisztert is odaküldte. Senki nem tudja, hogy miért noha Magyarország NATO és EU partnerei nagyon kíváncsiak lennének erre. Az, hogy a magyar közvéleményt egyáltalán nem tájékoztatják erről, az természetes a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol leginkább úgy hazudnak, hogy a fontos dolgokról nem mondanak egy árva szót sem.

Orosz tábornok győzte le az orosz csapatokat Harkov körül

0

Olekszandr Szirszkij vezérezredes tervezte meg azt a hadműveletet, mellyel futásra kényszerítették az orosz haderőt Ukrajna északkeleti részén. Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka már nem először mutatta meg az oroszlán körmeit hiszen ő védte Kijevet, melyet az orosz csapatok három nap alatt el akartak foglalni. Az orosz elit kommandós alakulatot megölték a repülőtéren, ahol ők tervezték Zelenszkij elnök és az ukrán katonai vezetés legyilkolását.

Kicsoda Olekszandr Szirszkij vezérezredes, akinek Zelenszkij elnök az életét és katonai sikereit köszönheti?

Orosz parancsnok az ukrán erők élén

Az 57 éves vezérezredes életrajza elég titokzatos. Csak annyit lehet tudni, hogy Moszkva mellett Vlagyimirban született, és az orosz fővárosban járt katona iskolába. Ukrajnában népszavazást tartottak a függetlenségről a Szovjetunió felbomlása után , és az emberek több mint 90%-a az elszakadás mellett döntött. Köztük sok ukrajnai orosz is.

Putyin valószínűleg nagyot tévedett akkor amikor azt hitte, hogy Ukrajnában az oroszok tárt karokkal várják majd az orosz hadsereget. Az ukrajnai oroszok jelentős része éppúgy a Nyugathoz szeretne tartozni mint az ukránok. A Moszkva barát rendszerek ugyanis csak stagnálást és általános korrupciót hoztak Ukrajnának.

2014-ben következett be a fordulat Kijevben amikor elkergették Putyin emberét, Janukovicsot.

A nyugat barát kormányok megkezdték a nyugati nyitást. A hadseregben ez azt jelentette, hogy a szovjet iskolákban kiképzett tisztikar amerikai továbbképzésben részesült.

Olekszandr Szirszkij tábornok vezette az ukrán hadsereg átképzését a NATO normák szerint. Az amerikaiak javaslatára nevezte ki őt 2019-ben a szárazföldi erők parancsnokává Zelenszkij elnök. Olekszandr Szirszkij tábornok kezdettől fogva úgy nyilatkozott, hogy az oroszok nagyon meg fognak lepődni Ukrajnában, mert az ellenállás sokkal erősebb lesz mint ahogy ők gondolták. Egyetlen négyzetmétert sem adunk át harc nélkül – jelentette ki február végén amikor még sok nyugati katonai szakértő is úgy vélte, hogy Putyin gyors győzelme elkerülhetetlen Ukrajnában.

Olekszandr Szirszkij kiváló stratégának bizonyult: nagy önállóságot hagyott a helyi parancsnokoknak, de a nagy hadműveleteket ő tervezte meg. Ő irányította a harcot a keleti fronton Ukrajnában 2014 után amikor az oroszok két kormányzóságban is fegyveres alakulatokat hoztak létre Kijevvel szemben. Szirszkij tábornok tisztában volt ezeknek a milíciáknak a katonai értékével. Ezért

a mostani nagy áttörést úgy tervezte meg, hogy azt az arcvonalat támadták meg, melyet a milíciák védelmeztek.

Ezt a szovjet katona iskolákon tanítják: a második magyar hadsereget is azért érte megsemmisitő erejű támadás, mert a szovjet tábornokok így tudták bekeríteni a sokkal nagyobb erőt képviselő náci haderőt. Szirszkij tábornok bizonyította, hogy az ukrán hadsereg nemcsak partizán jellegű védekezésre hanem ellentámadásra is képes. A siker morális értelemben valószínűleg sokkal nagyobb mint pusztán katonai tekintetben. A téltől ugyanis mindkét harcoló fél tart Ukrajnában. Mind Zelenszkij mind pedig Putyin úgy nyilatkozott, hogy a háborúnak véget kellene érnie a tél beállta előtt. Csakhogy mindkét fél győzelmet akar felmutatni mielőtt tárgyalna a tűzszünetről. Egyelőre ez Ukrajnának sikerült, ahol egy orosz tábornok mért csapást az agressziót elkövető orosz csapatokra, melyek egyre kevésbé értik: miért is kellene meghalniuk Putyin parancsára?

Putyin újabb emberének kellett idő előtt távoznia az élők sorából

0

Mindössze 39 éves volt az az orosz menedzser, aki nem sokkal azután halt meg, hogy Putyin elnökkel együtt részt vett a nemzetközi gazdasági együttműködési találkozón Vlagyivosztokban.

Ebből az alkalomból először látogatott magasrangú kínai vezető Oroszországba azt követően, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Kína és Oroszország együttműködése azóta fokozódott, nemrég közös hadgyakorlatot tartottak.

Putyin és Hszi Csinping elnök a héten Szamarkandban találkozik Üzbegisztánban.

Hogyan fulladt meg Ivan Pecsorin?

A hivatalos rendőri közlés szerint Putyin bizalmi embere a Ruszkij sziget mellett hajózott amikor a vízbe esett, és megfulladt. A Ruszkij sziget a Japán tengeren van.

Hogy eshetett a vízbe egy 39 éves férfi?  Állítólag be volt rúgva. Ez nem ritkaság a nagy Oroszországban, de Putyin környezetében viszonylag ritkaság, mert az államfő tüntetően antialkoholista, és a hírek szerint zéró toleranciát tanúsít az alkoholistákkal szemben. Miért nem sikerült élve kimenteni Putyin emberét?

Ezt a kérdést nemigen merik feltenni Oroszországban, ahol még emlékeznek rá, hogy Pecsorin főnöke nyolc hónappal ezelőtt meghalt “agyvérzésben”. Ő 43 éves volt. Pecsorin Putyin közvetlen környezetében dolgozott, maga az elnök bízta meg számára fontos ügyek elintézésével. Főnöke volt az Északi és Távol-Keleti fejlesztési társaságnak, amely fontos szerepet játszik az orosz-kínai kapcsolatokban.

Nemrég a Lukoil olajtársaság igazgató tanácsának elnöke esett ki egy kórház ablakán a hatodik emeletről. Szörnyet halt. Pár nappal a halála után kiderült, hogy miért ? Putyin államosítani akarta Oroszország második legnagyobb olaj vállalatát, mely sok pénzt hoz az országnak. Az igazgató tanács azonban szerette volna megőrizni a függetlenség egy kis darabját. Ebbe még nem kellett volna belehalnia a szerencsétlen főnöknek, de abba igen, hogy kiszivárgott egy nagyon fontos lista. Ezen szerepeltek azok a külföldi politikusok és újságírók, akik lelkesen támogatják Putyin politikáját némi anyagi előnyökért cserében. A titkosszolgálat az olaj és gázóriások segítségével finanszírozza Putyin külföldi barátait.

Orbán számítása

A magyar miniszterelnöknek állítólag részesedése van a MET-ben, ebben a Svájcban bejegyzett nemzetközi gázkereskedelmi cégben, amely különösen jól pénzel akkor amikor a földgáz ára egy év alatt a tízszeresére emelkedik.

Mit nyújt cserébe Orbán ezért? Nemcsak szorgosan vétóz az Európai Unióban, ahol elszántan küzd az Oroszország elleni szankciók ellen hanem kidolgozott egy javaslatot arról, hogy az orosz energia a német technológiával Magyarországon találkozzon. Németország egyáltalán nem kap földgázt, de Magyarország igen. Ez a jövőben is valószínűleg megmarad, mert Szerbia felől jön az orosz földgáz egy része. Szerbia pedig Putyin kedvence méghozzá nemcsak érzelmi okból hanem amiatt is, hogy sok orosz cég Szerbia segítségével játssza ki a nyugati szankciókat oly módon, hogy névleg áttelepül Belgrádba.

A magyar miniszterelnök állítólag erről Kötcsén is beszélt felvázolva a német-orosz gazdasági együttműködés fenntartását Magyarországon. Nagy kérdés, hogy lesz-e ebből valami, de az Egyesült Államok új nagykövete állítólag igencsak érdeklődik aziránt, hogy mi élteti Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátságát?

Veszíteni tudni kell: Putyin rosszul áll Ukrajnában

A katonák immár nem hajlandók meghalni Putyinért, rabolni még igen – vonta le a tanulságot az orosz csapatok megfutamodásából Latinyina ellenzéki vezető persze már külföldön.

Nemes Gábor, a Kossuth Rádió egykori moszkvai tudósítója naponta követi a háború fejleményeit és meglepő dolgot tapasztalt: immár Putyin eddig mindenre elszánt híveiből is hiányzik a kötelező kincstári optimizmus.

Miért telepítik ki a polgári lakosságot a csapataink által korábban elfoglalt területekről? – kérdi Szimonjan, az Rt.com főnöke, aki a háború első napjaiban még arról szónokolt, hogy elég egy-két nap, és Ukrajna ellenállása megszűnik.

Hirtelen felfedezte magában a béke angyalt, aki arról álmodik, hogy visszatér a szovjet propaganda idill Ukrajnába, ahol a lányok felváltva énekelnek ukránul és oroszul. Mindezt akkor adta elő amikor az orosz tüzérség bosszúból szétlőtte Harkov legnagyobb erőművét – sötétségbe borítva ezzel Ukrajna második legnagyobb városát, melyet az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk.

“Az oroszok a legjobb oldalukat mutatják, a hátukat”

Ezen ironizált Volodimir Zelenszkij elnök, aki nemrég találkozott Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel Kijevben. Érdekes, hogy az USA külügyminiszter látogatását nem jelentették be előre.

Blinken mindenesetre arról biztosította Zelenszkij ukrán elnököt, hogy a jövőben is számíthatnak az USA maximális támogatására.

Erre rá is van szorulva Ukrajna, amely a gazdasági csőd szélén áll. Hadserege hiába tör most előre, ha csak olyan pénzzel tudják fizetni őket, amelynek nincsen fedezete. Az amerikaiak elsősorban fegyvert szállítanak, és ennek nagy szerep jut a katonai sikerekben, de nem oldja meg a polgári társadalom gondjait. Zelenszkij elnök korábban azt mondta, hogy a tél beállta előtt véget kell vetni a harcoknak, mert különben nem lesz energiaforrás a fűtési időszakban.

Most nyoma sincs annak, hogy a több mint féléve tartó háború belátható időn belül véget érne.

William Burns, a CIA főnöke, aki nemrég az USA moszkvai nagykövete volt, úgy értékelte a helyzetet, hogy Putyin elveszítette a háborút. Érdekes módon mind több orosz szakértő is arra döbben rá, hogy politikailag megnyerhetetlen a háború. Valószínűleg az orosz vezérkarnak is kétségei vannak, mert nemigen szólalnak meg a legutóbbi időkben. Nemes Gábor szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy Putyin személyesen irányítja a hadműveleteket. A tábornokok véleményét nem hallgatja meg hanem maga dönt mindenben – egykori KGB-s barátaival együtt.

A kudarc mindig árvagyerek – mondta De Gaulle tábornok.

Most Putyin elszánt hívei az orosz vezérkart vádolják szabotázzsal. Korábban Putyin már lecsukatta az FSZB Ukrajna ügyeivel foglalkozó vezetőit, mert a villámháborús tervek befuccsoltak. Most az elhúzódó háború sem hoz sikereket. Az első világháború idején a cár azért bukott meg, mert a katonák abba akarták hagyni a háborút.

Az USA mindenesetre elhúzódó háborúra számít: 18 frontország kap összesen egymilliárd dolláros segélyt. Magyarország nincs közöttük bár határos Ukrajnával. Az amerikaiakat aggasztja Orbán Viktor túlságosan jó kapcsolata Putyinnal. Ezért az új amerikai nagykövet állítólag azzal a feladattal érkezett Magyarországra, hogy megtudja: miért is szereti annyira a magyar kormány az orosz diktátort, aki több mint féléve háborúzik a vele is szomszédos Ukrajnával?!…

Korrupció miatt az uniós pénzek legkevesebb 20%-át bukhatja Magyarország

Rendszerszinten állnak a korrupciós problémák Magyarországon – állapítja meg a brüsszeli bizottság, melynek szeptember 22-ig kell állást foglalnia a jogállamisági vitában, amely hónapok óta húzódik a magyar kormány és az Európai Unió között.

Johannes Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa azt javasolta, hogy a kohéziós program három fő tételének 70%-át fagyasszák be. Daniel Freund, német zöld uniós parlamenti képviselő úgy számol, hogy mintegy 20%-al kapna kevesebbet Magyarország. Daniel Freund az Orbán kormány egyik legnagyobb bírálója az uniós parlamentben, ahol a lehető legnagyobb szigorúságot várja el Ursula von der Leyen asszonytól, a brüsszeli bizottság elnökétől. A Der Spiegel szerint “Ursula von der Leyen csillapítani akarja a konfliktust Orbán Viktor kormányával”. Ez így volt már Lengyelország esetében is, de az Európai Parlament megkontrázta a bizottság döntését, és a varsói kormány még mindig vár a pénzére. Ursula von der Leyen két tűz között van. Holnapután mondja el beszédét az Unió helyzetéről, amely az első lesz azóta, hogy Merkel kancellár nyugalomba vonult. Angela Merkel volt Ursula von der Leyen mentora és fő támogatója. Távozásával nagyon meggyengült a brüsszeli bizottság elnökének politikai pozíciója.

5122 milliárd forint befagyasztása

Ez a játszma tétje – legalábbis egyelőre. Az Európai Unió hét évre 9770 milliárd forint felzárkózási támogatást irányzott elő Magyarországnak. Ennek tehát több mint a felét befagyasztanák a rendszer szintű korrupció miatt.

Annál is kínosabb ez, mert amíg nincs döntés ebben az ügyben addíg áll a helyreállítási alap ügye, amely viszont dátumhoz kötött. Míg a felzárkózási alap pénzeit csak befagyasztanák a korrupciós vádak miatt, addig a helyreállítási alap pénzeinek egy része elveszne, ha nem jönne létre megállapodás a magyar kormány és Brüsszel között az év végéig.

Mi lehet a megoldás? A brüsszeli Politico értesülései szerint a brüsszeli bizottság a lengyel utat választja majd: a Tanácsnak, amely a tagállamok vezetőiből áll, azt javasolja, hogy kössék feltételekhez a pénzek átutalását.

Daniel Freund, az Orbán kormány nagy kritikusa, úgy nyilatkozott a der Spiegelnek, hogy “az Európai Bizottság nem hagyhatja magát elvakítani a hamis magyar reformoktól! Orbán csakis azért tesz javaslatokat, hogy megkaparintsa az uniós pénzeket miközben egyáltalán nem áll szándékában, hogy véget vessen a korrupciónak, melynek fő haszonélvezője a családja és baráti köre.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK