Kezdőlap Címkék Montenegro

Címke: Montenegro

Orosz érdek a Nyugat-Balkánon magyar segédlettel

Moszkva kiterjeszti befolyását Délkelet-Európa instabil társadalmaira azáltal, hogy olyan szereplőket támogat, akik szándékosan gátolják a demokratizálódási folyamatokat. A cél annak megakadályozása, hogy a régió integrálódjon az Európai Unióba.
Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért kihasználja, hogy ezek a társadalmak instabilak s olyan szereplőket támogat, akik tudatosan akadályozzák a demokratizálódási folyamatot.

Az etnikailag tiszta övezetek ideológiája robbantotta ki a véres háborúkat a 90-es évek elején. A törekvés felújításában igencsak benne van az oroszok keze. Pár nappal ezelőtt Dodik új javaslattal állt elő: Bosznia „békés feloszlatását” javasolta – mondta -, és így felvetette azt az ötletet, amely a média beszámolói szerint Janez Janša szlovén miniszterelnök tollából származott. Janša egy „nem papíros” dokumentumban  állítólag a balkáni államok etnikai kritériumok szerinti szerkezetátalakítását követeli.

Kétségtelen, hogy a Nyugat-Balkánon új határok meghúzásáról folytatott vita azok malmára hajtja a vizet, akik Belgrád és Moszkva támogatásával egy régi álmot akarnak megvalósítani: a szerbek egyesítését egy közös államban. Pontosan ezek az etnikailag tiszta területek ideológiái vezettek a véres háborúkhoz a volt Jugoszláviában 1991–1995 között. Slobodan Milošević szerb elnök akkori kollégájával, Franjo Tudjmannal , a Horvát Köztársaság elnökével megállapodott  Bosznia megosztásáról Jugoszlávia felbomlása során. Háborús bűnök, kiutasítások és tömeges nemi erőszak következtek annak érdekében, hogy Nagy-Szerbia és Nagy-Horvátország szülessen.

Az a tény, hogy a régmúlt ideológiái újjáélednek – Moszkva, a szélsőségesek á la Dodik támogatásával, ebben nem ártatlan.

Míg az EU nyilvánvalóan stratégiai hibát követ el azzal, hogy évek óta nem ad egyértelmű ígéretet a régió csatlakozására nézve, Moszkva pedig félreérthetetlenül egyértelművé teszi mi a küldetése: a célzott megsemmisítés.

Ehelyett az EU évek óta elnéző politikát folytat a nyugat-balkáni korrupt elittel szemben. Ily módon a „stabilokráciákat” erősítette, ám ezáltal elmaradtak a demokratikus reformok.

Nem is igazán értelmezhető Brüsszel azon lépése, hogy a magyar uniós biztost nevezte ki „a hiteles európai uniós integrációs perspektíva felkínálására a Nyugat-Balkán országai számára, ideértve a csatlakozási folyamat folytatását is (pl. az érdemek alapján történő országértékelést)”. Mindezt annak tudatában, hogy

a magyar kormány sokkal inkább az orosz érdekeket képviseli a térség országaiban, mintsem az Európai Unióét!

A Szputnyik V mint a világjárvány megmentője

Nem utolsósorban az elhagyatott uniós oltási politika fényében Oroszország képes ebben is megkülönböztetni magát a válság hatékony szereplőjeként. Szerbia autoriter uralkodója, Aleksandar Vučić, Vlagyimir Putyin legfontosabb hídfője a térségben a jó kapcsolatot használja arra, hogy ne csak a szomszédos országok oltásturistáinak biztosítson oltási lehetőséget.

A moszkvai Szputnyik V oltás így geopolitikai jelentőséget Nyert.

A befolyásolás Észak-Macedóniában sokkal közvetlenebbül is tetten érhető: Orbán Viktor, magyar miniszterelnök segítségével Magyarországra menekült Gruevszki pártja a lehető legszorosabban összefonódik a Kremllel, amely mindent elkövet a Zaev-kormány gyengítésére. Moszkva azonban vereségeket is szenvedett a térségben. Amikor 2016-ban Montenegróban kész helyzetet akart teremteni azzal, hogy egy különleges kommandó segítségével megpróbálta eltakarítani az útból a NATO-csatlakozást támogató Milo Đukanović elnököt, a szerb és orosz titkosszolgálati emberekkel szervezett összeesküvésre fény derült, és az ország nem sokkal később mégis a NATO teljes jogú tagja lett.

A civil társadalom és az EU ellen

Az oroszbarát erők nem véletlenül tesznek meg azóta mindent annak érdekében, hogy gyengítsék Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök Európa-barát kormányát. A média-befektetéseket céltudatosan oroszbarát és nacionalista-soviniszta propaganda terjesztésére fordítják. A pandémia-válság idején gondosan ismételgetett hamis hírek láttak napvilágot, amelyeknek célja a Zaev-kormány iránti bizalom aláásása. Közben fenyegetik a demokratikus reformokért fellépő civil aktivistákat, árulással rágalmazzák őket.

Szélsőségesek támogatása

Míg Moszkva csapatokat telepít Ukrajna kapujába, addig a Nyugat-Balkánon finomabb manővereket alkalmaznak. A montenegrói kormány a közelmúltban javaslatot  tett az állampolgársági törvény megváltoztatására, amely szerint az országban állandóan bejegyzett külföldiek gyorsabban válhatnak montenegrói állampolgárokká – beleértve a szerbeket és az oroszokat is.

Ez tömeges változásokhoz vezetne a népességben és a politikai orientációban és Montenegró nyugatbarát többségét villámgyorsan megszüntetnék.

– figyelmeztet Zlatko Vujović politikai elemző.

Az új törvénnyel a nyugatellenes és oroszbarát erőket „legálisan” megerősítették volna.  A tervezet elleni hatalmas tiltakozás után a kormány egyelőre felfüggesztette a tervek megvalósítását.

Eközben a demokratikus reformokért kampányoló civil szereplőket fenyegetik. Az egyik Xhabir Deralla, a Civil civil szervezet részéről.

„Ezek a körök elsősorban az EU-integráció torpedózásával foglalkoznak”

– mondta Deralla.

Az ellene irányuló támadások intenzitása a közelmúltban új minőséget kapott, hatalmas kibertámadások kíséretében a szervezete honlapján. Újra és újra árulóként rágalmazzák az emberi jogi aktivistát, az érintett portálok Goebbels-összehasonlításokat terjesztenek.

Facebook

Deralla szerint a technikai elemzések azt mutatták, hogy a legújabb támadások már közvetlenül Oroszországból érkeztek.

(Az írás DW cikke és Ara-Kovács Attila rövidített kivonatának felhasználásával készült.)

Koronavírus miatt halt meg a szerbek pátriárkája

Irinej pátriárka  nemrég részt vett Montenegro ortodox egyházi vezetőjének temetésén. Az ottani pátriárkát nyitott koporsóban temették el.

A pópák és a hívek csókjaikkal búcsúztatták Montenegro pátriárkáját, aki életében nyíltan gúnyt űzött a korona vírusjárványból. Nem kizárt, hogy a szerbek pátriárkája ott kapta meg a Covid-19 fertőzést, amely azután az életébe került.

A szerb ortodox egyház híveinek a számát 12 millióra becsülik. Döntő többségük az egykori Jugoszlávia területén él: Szerbiában, Montenegróban és Bosznia Hercegovinában illetve Koszovóban.

A korona vírusban elhunyt püspök holttestét csókolgatták

Radovics montenegrói ortodox püspököt vasárnap temették el Podgoricában. Montenegro fővárosában ezrek vettek búcsút a főpaptól megcsókolva annak holttestét, melyet nyitott koporsóban őriztek a gyász szertartás során. Radovics püspök úgy kapta meg a vírusfertőzést, hogy aktívan részt vett a választási kampányban, ahol a hatalommal szemben álló konzervatív erőket támogatta.

Maszk nélkül

Jóformán senki sem viselt maszkot a temetés idején. A hívőket ugyan felszólították az egészségügyi hatóságok, hogy viseljenek maszkot, és semmiképp se csókolják meg a vírusfertőzött püspök kezét vagy homlokát, de a résztvevők nem vették komolyan a figyelmeztetést.

A temetést irányító szerb ortodox főpap elutasította a hatóságok felhívását és arra buzdította a hívőket, hogy ne tartsák be a vírus szabályokat, melyek korlátozzák a hit gyakorlást is.

Dukanovic elnök ellenfele volt a főpap

Míg Dukanovic elszakította Montenegrót Jugoszláviától, és beléptette a NATO-ba, addig Amfilohije Radovics püspök orosz barát húrokat pengetett, és híve volt Szerbia és Montenegro szövetségének. A főpap elszántan küzdött az elzárás ellen. A félmilliós kis balkáni államban eddig több mint 300 halálos áldozatot követelt a korona vírus.

Moszkva hibrid háborút folytat a Nyugat ellen

Ennek elit alakulata a GRU , a katonai hírszerzés 29155-ös csapata – állítja a New York Times, amely hosszú cikket szentel a témának. Már legalább egy évtizede működik ez az elit alakulat, de a nyugati kémelhárítás csak mostanában rakta össze a mozaikokat.

Peter Zwack, aki az amerikai katonai hírszerzés ásza volt és az USA moszkvai katonai attaséjaként jól ismerte Oroszországot, arról nyilatkozott a lapnak, hogy a Nyugat alábecsüli az oroszok elszántságát.

Montenegróban meg akarták gyilkolni a miniszterelnököt

2016-ban puccsot próbáltak meg végrehajtani az oroszbarát erők a kis délszláv országban, hogy megakadályozzák annak csatlakozását a NATO-hoz. A 29155 alakulat két tagja azt a parancsot kapta, hogy ölje meg Montenegro kormányfőjét. Az amerikaiak időben értesültek az orosz akció tervéről, így azt sikerült meghiúsítani. Montenegro pedig belépett a NATO-ba.

Szkripal ezredes két hóhérát Oroszország hőse érdemrenddel tüntették ki

Tavaly a GRU híres árulóját és annak lányát majdnem sikerült meggyilkolnia a titokzatos alakulat két tagjának. Az idegméreg csaknem megölte Szkripal ezredest és a lányát Júliát Salisburyben Nagy Britanniában. Az orvosok végül megmentették az apa és lányának életét, ők továbbra is védett személyek Nagy Britanniában. A két hóhért Moszkvában kitüntették az Oroszország hőse érdemrenddel. Ez a legmagasabb katonai kitüntetés ma Oroszországban.

Andrej Averjanov tábornok a parancsnok

A New York Times-nak magasrangú magukat megnevezni nem kívánó titkosszolgálati emberek elmondták, hogy a 29155-ös alakulat parancsnoka Andrej Averjanov vezérőrnagy a csecsenföldi háborúk „hőse”. Ott kapta meg az Oroszország hőse kitüntetést viszonylag fiatalon hiszen 1988-ban végezte el a katonai akadémiát Taskentben (ez ma Üzbegisztán, de akkoriban a Szovjetunióhoz tartozott).

A hibrid háborút először Csecsenföldön próbálta ki az orosz hadsereg: a brutális beavatkozást politikai akciók és propaganda kampányok tették elfogadhatóvá a külvilág számára. Az eredmény: Kadirov, az egykori ellenség, ma Csecsenföld ura, aki Putyin kegyelméből vaskézzel kormányozza honfitársait.

Geraszimov tábornok találta ki a hibrid háborút

Az orosz hadsereg mai vezérkari főnöke dolgozta ki azt a módszert , amellyel a lehető legnagyobb hatást lehet elérni nem túlságosan nagy erőbevetéssel. Csecsenföld után ezt alkalmazzák Ukrajnában is. Ugyanezzel a módszerrel gyakorolnak hatást az USA-ra is.

Az USA továbbra is stratégiai ellenfél

2016-ban a GRU hackerei feltörték a Demokrata Párt központi irodáinak kódját éppúgy mint Hillary Clinton kampány irodájának internetes tűzfalát. Az ott megszerzett információk hozzásegítették Donald Trumpot a választások megnyeréséhez – emlékeztet a New York Times.

A Deutsche Bank kezelte Trump pénzügyeit miután Amerikában már nem hiteleztek neki. A gyanú szerint az oroszok a Deutsche Bankon keresztül finanszírozhatták Trumpot illetve zsarolhatják azzal, hogy megvásárolták adósságait. Az amerikai elnök ezért minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a Deutsche Bank ne hozza nyilvánosságra a húszéves pénzügyi együttműködés történetét. Az ellenzéki demokraták épp ezt forszírozzák, mert gyűjtik az adatokat egy impeachment-hez vagyis Trump alkotmányos elmozdításához.

A pólóválogatott simán nyert Montenegró ellen

0

A magyar férfi vízilabda-válogatott simán, 11-7-re nyert Montenegró csapata ellen az Európa Kupa zágrábi nyolcas döntőjének nyitómérkőzésén.

Eredmény, negyeddöntő:
Magyarország-Montenegró 11-7 (4-2, 2-3, 1-1, 4-1)

a magyar góldobók: Varga 3, Zalánki 2, Sedlmayer, Hárai, Vámos, Manhercz, Pohl, Bátori 1-1

A negyeddöntős meccsen Montenegró együttese szerzett vezetést, Märcz Tamás szövetségi kapitány gárdája azonban hamar válaszolt, s 2-2 után a két balkezes, Zalánki Gergő és Vámos Márton bombagóljaival 4-2-re elhúzott.

A második negyedet Varga Dénesnek a jobb felső sarokban landoló távoli lövése vezette fel, 5-3 után pedig Manhercz Krisztián pattintott távoli lövése ért célba (6-3). Még a nagyszünet előtt Montengró két ízben is betalált, így minimális magyar előnynél vonultak pihenőre a csapatok.

A harmadik negyed itt is, ott is egy gólt hozott, miután Varga második távoli találata után egyszer a rivális is eredményes volt.

A befejező nyolc percben Varga harmadszor is mesterien vette be messziről a montenegróiak kapuját (8-6), majd Zalánki következett: miután büntetőt rontott, látványosan javított, távolról bombázott védhetetlenül a hálóba (9-6). A vetélytárs teljesen elbizonytalanodott, a kegyelemdöfést Pohl Zoltán adta meg, aki közelről húzta a kapuba a labdát, 10-6-ra alakítva az állást, míg a 11-7-es végeredményt Bátori Bence állította be.

Legutóbb 2017 nyarán nyert a magyar válogatott a montenegrói ellen.

A folytatásban Vargáék az olasz-orosz összecsapás továbbjutójával, az olasz válogatottal találkoznak. Szerbia Spanyolország elleni sikere esetén a Märcz-csapat számára biztossá vált volna a világliga belgrádi nyolccsapatos szuperdöntőjében való szereplés, csakhogy a házigazdaként már biztos vl-résztvevő szerb válogatott zágrábi első fellépésén meglepetésre 13-12-re alulmaradt. A magyaroknak így az első háromban kell végezniük Zágrábban, hogy kijussanak a vl-szuperdöntőre, melynek győztese elsőként szerez kvótát a tokiói olimpiára.

Eredmény:
Spanyolország-Szerbia 13-12 (5-4, 3-1, 3-4, 2-3)

Magyarország-Olaszország a döntőbe jutásért

A magyar férfi vízilabda-válogatott az olasz nemzeti együttessel vív meg az Európa Kupa zágrábi nyolcas fináléjának szombati elődöntőjében.

A négy közé a montenegrói csapat pénteki legyőzésével jutott be Märcz Tamás szövetségi kapitány gárdája, míg Itália legjobbjai a nyitónap kora esti összecsapásán az oroszok ellen diadalmaskodtak.

A magyar-olasz mérkőzést szombaton 18.30 órától rendezik a horvát fővárosban.

Eredmény, negyeddöntő:
Horvátország-Görögország 13-11 (1-2, 5-4, 4-1, 3-4)

korábban:
Olaszország-Oroszország 11-9 (3-3, 3-2, 1-3, 4-1)
Magyarország-Montenegró 11-7 (4-2, 2-3, 1-1, 4-1)
Spanyolország-Szerbia 13-12 (5-4, 3-1, 3-4, 2-3)

szombaton:

az 5-8. helyért:
Montenegró-Oroszország 15.00
Szerbia-Görögország 16.45

elődöntő:
Magyarország-Olaszország 18.30
Spanyolország-Horvátország 20.15

vasárnap:
a 7. helyért 15.00
az 5. helyért 16.45
bronzmérkőzés 18.30
döntő 20.15

(MTI)

Magyar diplomaták közreműködésével szállították Gruevszkit Montenegróba, onnan Szerbiába

A montenegrói sajtó is rászállt arra az eseménysorozatra, amelynek során a kétéves börtönbüntetésre elítélt volt macedón miniszterelnököt Szkopjeből a szomszédos Albániába, onnan magyar diplomata gépkocsival Montenegróba majd tovább Szerbiába szállították.

A Dan nevű lap részletesen leírja, hogy a tiranai magyar nagykövetség két diplomatája utaztatta Nikola Gruevszkit Montenegróban. A fővárosban, Podgoricában a szökött bűnözőt két, Montenegróban szolgáló

magyar diplomata vette át, az egyikük az ottani nagykövetség nagykövet helyettese (Császár Zoltán).

Prijepoljenál két, Szerbiában diplomáciai feladatot ellátó magyar képviselő vette át és vitte Szerbiába. A montenegrói média úgy tudja, hogy Gruevszki, akitől korábban a macedón hatóságok elvették az útleveleit (privát és diplomáciai) személyi igazolvánnyal kelt át a határokon. A montenegrói rendőrség szerint akkor még nem volt érvényben levő nemzetközi elfogató parancs ellene.

A Vijesti nevű újság úgy tudja, hogy Gruevszki és magyar kísérete november 11-én 19 óra 19 perckor lépett be Montenegró területére Albániából, a Božaj nevű határátkelőhelyen, személyi igazolványt használt. A gépkocsinak diplomáciai rendszámtáblája volt, a márkája pedig Volkswagen Jetta (CD1026). Az újság közölte a diplomaták neveit is, de a magyar nevek montenegrói fordítása nem a legpontosabb és a félreértések elkerülése végett nem közöljük. Magyar nevekről van szó. Az ország területét 22 óra 16 perckor hagyták el a dobrakovoi montenegrói-szerb határátkelőn.

Szerbiába már az 55A05 rendszámtáblájú szintén diplomáciai kocsival lépett be,

a már említett Császár Zoltán és még egy magyar diplomata kíséretében.

A montenegrói rendőrség közleményben erősítette meg Gruevszki utazásának tényét az országban, kiemelve, hogy minden az eljárási szabályok szerint történt, mert abban az időpontban Gruevszki ellen nem volt érvényben levő nemzetközi elfogatási parancs.

Újabb részlet a Gruevszki-botrányban: megszólaltak a montenegróiak

0

A Független Hírügynökség első kézből értesült arról, hogy több órás tétlenség után megszólalt a montenegrói rendőrség is. Albán hírforrásokból már korábban értesültünk arról, hogy a tiranai magyar nagykövetség autójában hagyta el szombaton Albániát Nikola Gruevszki, bukott macedón miniszterelnök, akinek kétéves jogerős börtönbüntetését kellett volna megkezdenie.

„Gruevszki még aznap elhagyta az országot” – áll a montenegrói rendőrség sajtóközleményében, amely szerint az ottani rendőrség mindenben az előírások szerint járt el. Más podgoricai forrásunk azt állítja, hogy Gruevszki ellen akkor még nem volt érvényben levő nemzetközi elfogató parancs.

Arról sem szól a közlemény, hogy a Magyarországon politikai menekült státuszért folyamodó macedón börtönszökevény milyen módon és hova utazott el Montenegróból.

Ez eddig feltárt adatok szerint Macedóniából a szomszédos Albániába vezetett az útja és itt már megjelenik a tiranai magyar nagykövetség kocsija is. A következő ország Montenegró után vagy Szerbia (ez a valószínűbb) vagy Bosznia-Hercegovina lehetett, hacsak nem repülővel utazott tovább.

Megint meg akartak ölni egy korrupció ellen nyomozó újságírót

0

A montenegrói Olivera Lakićra saját háza előtt lőttek rá. Az országban egy hónapon belül másodszor támadtak meg újságírót.

Olivera Lakić oknyomozó újságíró, aki elsősorban korrupciós ügyeket és más bűncselekményeket tárt fel a Vijesti nevű lapnál. A Guardian szerint a fővárosban, Podgoricában, a háza előtt lőttek rá. Kórházba vitték, már nincs életveszélyben.

A támadókat keresik, az ugyanis kiderült, hogy többen voltak. Lakić a főszerkesztőjének azt mondta,

egy férfi lőtt rá, de két másikkal együtt menekült el.

Lakićra hat éve már rátámadtak egyszer, akkor egy dohánygyár ügyeiről írt. A támadót elfogták, börtönbe került, az újságíró pedig hónapokig rendőri védelem alatt állt.

A montenegrói miniszterelnök elítélte a támadást, gyors és hatékony vizsgálatot követelt. Az elmúlt egy hónapban ez már a második eset volt, hogy megtámadtak egy újságírót az országban,

néhány hete bombát robbantottak egy másik házánál.

De Montenegróban korábban is voltak hasonló esetek, máig nem tudni például, hogy 2004-ben ki ölette meg az ismert szerkesztőt, Duško Jovanovićot.

A mostani támadást az amerikai nagykövetség és az uniós delegáció vezetője is elítélte.

Az utóbbi hónapokban EU-s tagállamokban is volt példa újságírók elleni gyilkosságra. Tavaly októberben a legismertebb máltai oknyomozó újságírót, a Panama-papírok ügyében is nyomozó Daphne Caruana Galiziát robbantották fel, februárban pedig egy fiatal szlovák oknyomozó újságírót végeztek ki barátnőjével együtt. Az emiatt indult tiltakozáshullámba végül Robert Fico miniszterelnök is belebukott, hiába állt ki mellette a magyar kormánypropaganda.

Milo Đukanović, Crna Gora ura

A most éppen köztársasági elnöki választásokat nyert montenegrói politikus fordított pályafutást futott be mint Orbán Viktor. Milošević szerb diktátor csicskájaként kezdte a nyolcvanas évek végén és a Nyugat egyik kegyeltjévé vált manapság. Olyannyira, hogy a 620 ezres adriai miniállamot felvették a NATO-ba. Nem kell lebecsülni Montenegró stratégiai fontosságát, hiszen a két évvel ezelőtti parlamenti választások előtt az orosz titkosszolgálat (sikertelen) merényletet szervezett ellene.

A család

Crna Goráról tudni kell, hogy a 20. században immár az egykori törzsekből kinőtt családi klánok birtokolják a földi javak nagy részét. Đukanović apai nagyapjának a fivére, Milo tábornok volt a két világháború között (őutána nevezték el jelen írásunk hősét is). Amikor az elmúlt majd három évtizedben szóba került (sokszor) Milo vagyona és főleg a Bar kikötőjében zajló cigarettacsempészet, akkor mindig elmesélte, hogy igen tehetős családból származik, iskolás korában is csak szorgalomból és tettvágyból dolgozott zsebpénzért, szüksége igazából nem volt rá.

Tipikus kádergyerek: apja kommunista tisztségviselő volt, aki a köztársasági legfelsőbb bíróság és az Alkotmánybíróság elnöki tisztjét is betöltötte. Sőt az a megtiszteltetés érhette, hogy ez utóbbi tisztségre a saját fia előtt tehette le a hivatali esküt, hisz Milo akkor éppen államfő volt. A jogászcsalád három gyermeke közül csak az örökös miniszterelnök/államfő közgazdász. Nővére, Ana Kolarević a köztársaság legmenőbb ügyvédje, öccse, Aleksandar (becenevén ismertebb: Aco) pedig a többi között banktulajdonos. Milo Đukanović szerint családja a tehetségének köszönheti a meggazdagodását, míg néhány nemzetközi tényfeltáró újságíró szervezet (például ICIJ, International Consortium of Investigative Journalists) úgy látja, a nepotizmus oly elterjedt Montenegróban, hogy az állam akár Đukanovićék családi vállalkozásának is tekinthető. Mindenesetre Milo az elmúlt több mint negyedszázad alatt csupán egyetlen évet hagyott ki (akkor csak pártelnök volt), és felváltva vagy kormányfő vagy államfő volt. És tisztségétől függetlenül: Montenegró egyszemélyes főnöke.

A Forbes szerint a világ 20 leggazdagabb politikusa közé tartozik, vagyona már évekkel ezelőtt több tízmillió dollár volt.

A legnagyobb szégyen

Visszaugrunk a kezdetekhez: Đukanović Montenegró Miloševićhez hű miniszterelnökeként szajkózza az akkori háborús propagandát és gyűlöletbeszédet, amely Belgrádból és sajnos Újvidékről (még magyarul is) árad. Kitör a délszláv háborúk sorozata, a néhány napos szlovén után a horvátországi. A martalóc montenegrói tartalékosokkal kiegészített jugoszláv hadsereg 1991 őszén hónapokig lövi Dubrovnik óvárosát: a stratégiailag nulla jelentőségű, UNESCO által védelmezett város bombázása nemcsak értelmetlen volt, de óriási baklövés is, ami nagyban hozzájárul Horvátország nemzetközi elismeréséhez 1992 elején.

Milo a Dubrovnik elleni esztelen agresszió indoklásaként ekkoriban a „védekezést“ nevezte meg. S hogy mitől kellett védeni Crna Gorát? Hát az usztasáktól, a horvát fasizmustól, amely úgymond meg akarta támadni a kis tengerparti szomszédot. Holott a horvátoknak akkoriban, az államalapítás és a domovinski rat, a honvédő háború kezdeti szakaszában csupán néhány hevenyészett félkatonai egységre tellett Dubrovnik térségében, a „védtelen” Montenegróban pedig Európa egyik legnagyobb hadseregének egységei állomásoztak.

Đukanovic kilenc évvel később bocsánatot kért az akkori horvát elnöktől, Stipe Mesićtől – de idáig hosszú kacskaringókon vezetett a pályafutása.

Milo, az örök

A Nyugat és Milo közti csodálatos barátság kezdetei az 1996-os tüntetésekig nyúlnak vissza, s e pillanatban úgy fest, teljes az ország nyugat felé fordulása. Đukanović ennek érdekében hatalmas kockázatokat vállalt. Crna Gora lakossága legalább 100 éve megosztott: léteznek „igazi” montenegróiak, akik annak is vallják magukat és montenegrói lakosok, akik szerbnek tekintik magukat. Az I. világháború után a zelenaši, a zöldek (zöld cédulákkal kampányoltak 1918-ban) a független Montenegró és az önálló montenegrói nemzet hívei kisebbségben maradtak. Győztek a fehérek (bjelaši), akik Belgrádot tartották és tartják nemzeti-kulturális központjuknak. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a szerb fővárosban is több tízezer montenegrói él. Manapság az „igazi” montenegróiak vannak nem túl nagy többségben: a választások rendre polgárháborús hangulatban, s kis többséggel dőlnek el. De Đukanović bázisa szilárd: a függetlenségiek még akkor is rá szavaznak, ha nincsenek illúzióik a rendszer korruptságával és a vezér autokratikus ösztöneivel kapcsolatosan. Milo még mindig jobb, mint bárki más.

A másik buktató a történelmi orosz-montenegrói barátság. A régi crnogorác mondás szerint „mi és az oroszok 200 millióan vagyunk”. Ezen is mert változtatni Đukanović – és a tavalyelőtti parlamenti illetve a mostnai elnökválasztás tanúsága szerint a többség el is hiszi neki, hogy a Nyugat jobb választás. Ebbe viszont Moszkva nem törődik bele; a Kreml pénzzel és propagandával támogatta a nyíltan oroszpárti ellenzéket, a Demokratikus Frontot. És bár a DF két évvel ezelőtt több mint tíz százalékkal lemaradt Milóék mögött, kormányt alakítani csak úgy tudott a Milo-párt, ha az amúgy garantált mandátummal bíró kisebbségi képviselőket (egy albán, két bosnyák, egy horvát) is bevették a kormánykoalícióba. Ez eddig sem okozott gondot.

Ami pedig a szerb-montenegrói kapcsolatokat illeti: kívülről mosoly, belülről teljes bizalmatlanság. Hisz Belgrádban Milošević egykori fegyvertársai uralkodnak, s Milo ismét közellenség. Még ha ezt hangosan nem is mondják ki. Bar kikötőjében pedig az olasz halászhajók lehet, hogy még most is lesik a túlpartról érkező teherhajókat – hátha néhány cigarettabála is leesik róluk.

 

Szerbia és Montenegro hét év múlva EU-tag lehet

0

Igaz, ehhez még sok reformra van szükség, mint ahogy négy másik, nyugat-balkáni államban is, amelyek szintén uniós tagok akarnak lenni – ezt írja bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.

Az érintett hat ország: Szerbia, Montenegro, Albánia, Macedónia, Bosznia és Koszovó. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: „A Nyugat-Balkán stabilitásába és jólétébe való befektetés egyet jelent az Uniónk biztonságába és jövőjébe való befektetéssel.” Szerinte

„szilárd politikai akarattal, valódi és tartós reformok végrehajtásával és a szomszédokkal fennálló viták végleges rendezésével”

a hat ország előre tud haladni az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

A bővítési stratégia szerint elképzelhető Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozása, de ez attól függ, milyen mértékben haladnak a reformok. Egyelőre

csak ezzel a két országgal folynak csatlakozási tárgyalások.

A Bizottság kiemelte, hogy a 2025-ös év nem tekinthető rögzített időpontnak, de még céldátumnak sem.

Azt írják: Montenegrónak elsősorban a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kell eredményeket felmutatnia. Szerbiában pedig elengedhetetlenek a jogállamisági és gazdasági reformok, illetve a Koszovóval való kapcsolatok átfogó normalizálása.

Jean-Claude Juncker
(MTI/EPA/Patrick Seeger)

Albániáról és Macedóniáról azt írják, hogy jelentős előrehaladást értek el az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a bizottság készen áll arra, hogy ajánlást készítsen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt lehet, és Koszovónak is lehetősége van arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén idővel tovább haladjon az integráció útján.

Azt is kiemelték, hogy az elért eredményektől függően az egyes országok utolérhetik, vagy meg is előzhetik egymást.

Johannes Hahn bővítési biztos azt mondta:

„Nem fogjuk megismételni a múlt hibáit.”

Ezzel arra utalt, hogy Bulgáriát és Romániát sokak szerint elsietve vették fel az Unióba. Azt is kijelentette, hogy új tagállamok csak akkor csatlakozhatnak, ha megoldották a konfliktusaikat a szomszédjaikkal.

Az Európai Bizottság közleménye szerint hat kiemelt területet határoztak meg az érintett országokkal való együttműködés elősegítésére.

  • Jogállamiság: az uniós normákkal való összehangolásra irányuló részletes cselekvési terv kiterjesztése.
  • Biztonság és migráció: a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre, valamint a határbiztonságra és a migrációkezelésre vonatkozó együttműködés fokozása.
  • Társadalmi-gazdasági fejlődés: a magánberuházásokra irányuló garancianyújtás fellendítése, az induló vállalkozások és a kkv-k támogatása, és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének fokozása, nagyobb figyelem a foglalkoztatási és szociálpolitikára, nagyobb összegű pénzügyi támogatás a szociális ágazat, különösen az oktatás és az egészségügy részére.
  • Közlekedés és energetika: kezdeményezések a térségen belül és az Unióval, többek között új beruházási támogatás.
  • Digitális menetrend: Ütemterv összeállítása a roamingköltségek csökkentésére, a széles sávú rendszer kiépítésének támogatására, valamint az e-kormányzat, az e-közbeszerzés, az e-egészségügy és a digitális készségek fejlesztésére.
  • Megbékélés és jószomszédi kapcsolatok: a büntetlenség elleni küzdelem és az átmeneti igazságszolgáltatás támogatása, az együttműködés fokozása az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területén.

Emellett arra is javaslatot tettek, hogy 2020-ig fokozatosan emeljék az úgynevezett előcsatlakozási támogatások összegét.

A stratégia azt is kiemeli, hogy

az EU-nak is fel kell készülnie az új tagok befogadására,

intézményi és pénzügyi szempontból is. Az Európai Tanácsban például jobban ki kell használni a minősített többségi szavazás nyújtotta lehetőségeket, hatékonyabb mechanizmusokra van szükség arra az esetre, ha valamely uniós országban módszeresen megsértik a jogállamisági elveket, továbbá különleges előírások kellenek annak biztosítására, hogy a jövőbeli tagállamok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK