Kezdőlap Címkék Média

Címke: média

Lesújtó a magyar média állapota – írja a washingtoni külügy

A magyar titkosszolgálatok és a kormány média már korábban is nyomozott a külföldiek által támogatott magyar média után, de decemberben az országgyűlés elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt, és ez már a jogalapot is megteremti ehhez – állapítja meg a State Department jelentése.

A jelentés rámutat, hogy a kormánypártok befolyása óriási hiszen a magukat függetlennek valló média intézmények is gyakran a Fidesz irányítása alatt állnak.

Itt elég a Népszava példájára utalni, melyet Rogán Antal jelentős állami hirdetésekkel támogat. Cserében olykor kér valamit a főszerkesztőtől…

A jelentés megemlíti, hogy a Médiatanács nem hosszabbította meg a Klubrádió frekvencia engedélyét 2020-ban, és ily módon jelentős mértékben korlátozta az egyetlen igazi ellenzéki rádió hallgatottságát.

A washingtoni külügy megállapítja, hogy a kormányt bíráló újságírókat rendszeresen a dollárbaloldal embereinek titulálja a kormánypárti média.

A független médiaügynökségeknek rendszeresen számolniuk kell ellenséges kibertámadásokkal – írja a washingtoni külügy jelentése, amely itt arra utal, hogy a titkosszolgálat nyíltan részt vállal az ellenzéki sajtó megfélemlítésében.

A magyar kormány ellen kötelezettszegési eljárást indított a brüsszeli bizottság a szuverenitás védelmi törvény miatt, de ettől aligha várható kézzelfogható eredmény.

Rogán rémdrámája: a nagy semmit nem lehet eladni!

A piramis alakú média irányítási rendszer jelenleg kizárólag negatív kampányokat folytat: bírálja Brüsszelt és Washingtont, az ellenzéket és Magyar Pétert, gyakran olyan módszerekkel, melyek az ötvenes éveket idézik. Rogán Antal tarsolyában mindig is voltak negatív kampányok például Soros György ellen, de a hatalomnak volt pozitív üzenete is: emelkedik a magyar életszínvonal. Nemrég még Matolcsy György azt ígérte: utolérjük Ausztriát! Ma már viszont Matolcsy egyik elődje a Magyar Nemzeti Bank élén, Surányi György  azt közölte:

“fogyasztásban a legutolsók vagyunk az Európai Unióban! Már Bulgária is megelőzött minket.”

Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt egy őszinte pillanatában 2022-ben a megnyert választások után. Rogán Antalnak csodafegyverre lenne szüksége, hogy ebből sikeres propaganda kampányt fabrikáljon.

Eközben érdekes tényre hívta fel a figyelmet Parászka Boróka, aki a közszolgálati rádió munkatársa Marosvásárhelyen: Romániában kulturált kampány zajlik, melyben a szélsőjobb kivételével mindenki igyekszik európai módon viselkedni, és valamilyen pozitív jövőképet nyújtani a választóknak. Persze Romániában a demokrácia 34 éve jóval sikeresebb volt mint Magyarországon: a Ceausescu korszak mélypontjáról előre léptek, és megelőzték Magyarországot, mely a kilencvenes években az első között járt az egykori szocialista országok közül.

Elsőkből lesznek az utolsók – állapíthatja meg Orbán Viktor, aki nem biztos, hogy ezen kétségbeesik. Politikai rendszere ugyanis épp arra van felépítve, hogy a szavazópolgárok döntő többsége kiszolgáltatott legyen, akit olcsón meg lehet vásárolni a választások idején.

A magyar lakosság többsége európai mércével mérve szegény, és ha Orbánon múlik, akkor az is marad.

A gyatrán működő egészségügy pedig politikailag hasznos hiszen gyorsan eliminálja “a fölösleges elemeket”, akik csak terhelik a költségvetést holott egyetlen szerep jut nekik Orbán Viktor bábszínházában: leszavazni urunkra és parancsolónkra, aki szánalmasan szerény juttatásaival – rezsicsökkenés, tizenharmadik havi nyugdíj stb. – életben tart bennünket.

Meloni Orbán nyomában: az olasz kormányfő lenyúlja a közmédiát

0

Az olasz zöldek pártja Brüsszelhez fordult, hogy akadályozzák meg: a RAI, az olasz közmédia az európai választási kampányban teljes mértékben a kormánypártokat támogassa.

Giorgia Meloni több mint egy éve van hatalmon Olaszországban, és elődeinél ügyesebben politizál: sikerült megőriznie népszerűségét miközben jó kapcsolatot épített ki Brüsszellel és mindkét amerikai elnökjelölttel: Joe Bidennel és Donald Trumppal. Minthogy Ursula von der Leyennek szüksége van Giorgia Meloni támogatására ahhoz, hogy újra a brüsszeli bizottság vezetője legyen, ezért aligha vizsgálja majd feltűnő buzgalommal az olasz miniszterelnökasszony elleni vádakat. Miért kell Ursula von der Leyen asszonynak Giorgia Meloni támogatása: mert végső soron a tagállamok vezetői döntenek arról: ki legyen a brüsszeli bizottság elnöke. Ebben számít Orbán Viktor szavazata is. Öt évvel ezelőtt Merkel kancellár győzte meg a magyar miniszterelnököt, hogy támogassa Ursula von der Leyent. Most ez a feladat Giorgia Melonira várhat.

Orbán Viktor már közölte: nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását de hát a magyar miniszterelnök azt is hangoztatta: nem szavazza meg Ukrajna támogatását.

Majd pedig február elsején percek alatt kapitulált amikor a fontosabb tagállamok vezetői – köztük Giorgia Meloni – tudatták vele: eddig és ne tovább!

Meloni Mussolini és Orbán nyomában

A média lenyúlása kulcsfontosságú a politikai siker szempontjából – hirdette már Benito Mussolini, aki maga is újságíró volt: a szocialisták lapjának, az Avantinak a főszerkesztője. A fasiszta mozgalom alapítója elsőként ismerte fel az első világháború után, hogy a tömegpropaganda megváltoztatta a politikai harc feltételeit. Hitler csodálta Mussolinit, aki nála korábban került hatalomra, és el tudta adni az olasz népnek azt a politikai mítoszt, hogy újra teremti a római birodalmat. Az elképzelésnek semmilyen realitása sem volt: Mussolinit a király leváltotta amint az amerikai csapatok Olaszország földjére léptek 1943-ban. Mindez jól mutatta a propaganda korlátait:

a semmit nem lehet sokáig eladni.

Goebbels azért lehetett sikeresebb, mert a németek világhódító szándékai eleinte eleinte megvalósultak. Mindebből levonta a tanulságot Antonio Gramsci, az olasz kommunista párt vezetője, akit Mussolini börtönben tartott, de hagyott olvasni és írni. Műveire felfigyelt egy magyar egyetemista is. Úgy hívták, hogy Orbán Viktor. A miniszterelnök a Szolidaritás mozgalommal foglalkozott, amely Lengyelországban annyira megerősödött a kommunista hatalommal szemben, hogy létében fenyegette azt. Hogy érte ezt el? Úgy, hogy megnyerte az emberek lelkét, a katolikus Lengyelországot állította szembe a szovjetbarát kommunista rendszerrel. Antonio Gramsci arról írt, hogy egy új irányzatnak mindenekelőtt a kulturális szférában kell befolyást szerezni, hogy azután a véleményvezérek a kívánt irányban befolyásolják a népet. Az olasz kulturális elit szinte teljes egészében kommunista szimpatizánssá vált Mussolini bukása után – 1945 -, és a kommunista párt a legerősebb volt Európa nyugati felén. Az amerikai vétó miatt hatalomra nem kerülhetett csak a Szovjetunió szétesése  után, de befolyását jól mutatja, hogy túlélte a bolsevik rendszer bukását Moszkvában-1991 -, és mindmáig a baloldal vezető erejének számít – más néven – Olaszországban.

Orbán és a közmédia

Első uralkodása idején- 1998-2002 – a fiatal miniszterelnök még jól – rosszul betartotta a demokrácia játékszabályait, melyeket azután 2010 után villámgyorsan felszámolt a közmédiában. Amint véget ért Magyarország elnöksége az Európai Unióban – 2011 június – megindult az egészpályás letámadás: a közmédiában kő kövön nem maradt. Pillanatok alatt kiépült a hatalmi piramis, melynek csúcsán jelenleg Rogán Antal áll. Orbán jobbkeze nem véletlenül irányítja egyszerre a médiát és a titkosszolgálatot. Ez a két szféra már a kommunista rendszerben is átfedte egymást: a média vezetői a titkosszolgálat magasrangú tisztjei voltak. Ma ugyanez a helyzet. Miért? Mert őket egyetlen telefonnal irányítani lehet. Civilek esetleg tiltakoznának a felső döntések ellen, de a titkosszolgálat nem az a szervezet, amelyben szokás lenne a parancs megtagadása.

Orbán problémája ma ugyanaz mint Mussolinié vagy Ceausescué: a propaganda mindinkább a semmit próbálja meg eladni a népnek.

Magyarország a szegényházban vetélkedik Bulgáriával az utolsó helyért az Európai Unióban miközben Brüsszel már csak azokat az euró milliárdokat tartja vissza, melyeket Orbán kormánya mind kétségbeesetten vár. A magyar miniszterelnök olyannyira elrontotta viszonyát Brüsszellel és Washingtonnal, hogy tőlük nemhogy támogatást nem remélhet hanem attól kell tartania: puccsot szerveznek ellene.

Benito Mussolinit és barátnőjét fejjel lefelé felakasztották Milánóban miután agyonlőtték őket a kommunista partizánok 1945-ben. Nicolae Ceausescu és neje a kivégző osztag előtt végezte 1989 karácsonyán.

Ne ily halált adj istenem, ne ily halált adj énnekem – fohászkodhat Orbán Viktor, Magyarország legnagyobb politikai tehetsége a demokrácia 34 évében.

45 millió eurót költött Orbán Viktor a Euronews megvásárlására

Most nyomozta ki a Le Monde és a Direkt 36, de 2021-ben történt amikor egy portugál üzletember cége felvásárolta a Euronews európai média vállalatot, mely eredetileg az Európai Unió céljait volt hivatva megvalósítani a tájékoztatásban, hogy a tévécsatorna megvásárlásának jelentős részét magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozták.

Milyen magyar érdek fűződött ehhez? Semmilyen! Orbán Viktor viszont saját bevallása szerint “el akarja foglalni Brüsszelt.” Ez is a nagy terv része lehet hiszen a magyar kormány nagy pénzeket költ arra, hogy a hangját hallassa külföldön. Brüsszel érthetően fontos cél Orbán Viktor számára, aki a jelenlegi fő iránnyal évek óta végképp összeveszett, így most azt szeretné elérni, hogy az legyen a fő irány, melyet ő képvisel. Mi ez? Egy nagy szélsőjobboldali mozgalom, amely visszaállítja a nemzetek Európáját, és lassítja az előrelépést a közös cselekvés, az Európai Egyesült Államok felé.

Kik képviselik a fő irányt Brüsszelben? Az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek.

Mi Orbán Viktor álma? A jobboldal összefogása a szélsőjobboldallal az Európai Unió irányítása érdekében. 2019-ben pofára esett ezzel az elképzeléssel, de 2024-ben más a helyzet.

Giorgia Meloni valósíthatja meg Orbán Viktor álmát

Az Európai Unió a napokban erőteljesen szigorította migráns politikáját elsősorban az olasz kormányfő kérésére. Giorgia Meloni megőrizte szélsőjobboldali választói bizalmát miközben – Orbán Viktorral ellentétben – jó kapcsolatot alakított ki a brüsszeli bizottsággal és Biden elnökkel. Meloni is Trump sikerét kívánja, de realista: Macchiavelli hazájában pontosan tudják, hogy a hatalmon lévőkkel kell mindig jóba lenni, ha valaki eredményt akar elérni. Meloni rendszeresen paktál Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével, aki már régen összeveszett Orbán Viktorral. Ursula von der Leyennel is kiváló kapcsolatot ápol Giorgia Meloni. Cserébe a brüsszeli bizottság elnökasszonya közölte: hajlandó az együttműködésre a szélsőjobboldallal két feltétellel. Az egyik az, hogy a párt nem lehet Európa ellenes – ennek a kritériumnak Giorgia Meloni tökéletesen megfelel míg Orbán Viktor kampányainak jelentős része Brüsszel ellen irányul – olykor Ursula von der Leyennel a címlapon. A másik kritérium az ukrajnai háború: Ursula von der Leyen nem akar együttműködni olyan politikai erőkkel, melyek Putyinnal paktálnak. Giorgia Meloni ennek a kritériumnak is pompásan megfelel miközben Orbán Viktor mint trójai faló van elkönyvelve Brüsszelben.

Az ukrajnai háború egyetlen haszna: előrelépés az Európai Egyesült Államok felé

A több mint két éve tartó ukrajnai háború megnyerhetetlen, a túlerőben levő orosz hadsereggel szemben az ukránok csakis nyugati segítséggel tartják magukat. Az USA-ban jelenleg Trump barátai blokkolják az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros segélyt. Az Európai Unió megszavazott 50 milliárd eurót, és ehhez végülis fogcsikorgatva Orbán Viktor is hozzájárult persze nem titkolva véleményét, hogy egy megnyerhetetlen háborút kár finanszírozni. Csakhogy feladni sem lehet, de az uniós tagállamoknak nincsen pénze arra, hogy az ukrajnai háborút tartósan finanszírozzák. Mi a megoldás? A közös kötvény kibocsátás – ahogy azt Paolo Gentiloni pénzügyi biztos javasolja. Ez pedig felidézi a Hamilton hatást: az USA első pénzügyminisztere így hozta létre a tizenhárom felszabadult brit gyarmat egységét hiszen, ha az adósság közös, akkor előbb vagy utóbb minden fontos döntés közös cselekvést igényel. Az Orbán Viktor féle vétó politikának bealkonyul.

Akkor viszont mit propagáljon a méregdrágán megvett külföldi média? A Euronews szerkesztőségi politikáján egyelőre nem érződik az Orbán hatás, de talán azért sem, mert a magyar miniszterelnök jelen pillanatban a mondanivaló hiányában szenved. A migráns ügyben Meloni elérte azt, ami Orbán Viktornak nem sikerült. Az Európa ellenesség nem pótolja az Európa politikát. Globalizált világban a szuverenitást középpontba állítani egy nem egészen tíz milliós országban tragikomikus. Marad az ordító egér mint szerep. Ezt el lehet játszani a partvonalról, de Orbán Viktor már tizennégy éve Magyarország miniszterelnöke. A nemzeti együttműködés rendszerének sírfeliratát pedig frappánsan megfogalmazta Magyar Péter:

“az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lettünk!”

Ki akar ide eljutni?

Külföldi kormányok nem vehetnek sajtót maguknak Nagy Britanniában

Meg akarjuk védeni a szabad sajtót – mondja a brit konzervatív kormány, amely elutasítja az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének kérését a The Daily Telegraph és a Spectator megvásárlására.

“Az új törvény kizárja majd azt, hogy külföldi kormányok napilapokat és magazinokat vegyenek maguknak” – jelentette ki Lord Parkinson. Londonban az alsóház és a Lordok háza épp vitatja a digitális piacokról szóló törvényt, és ehhez illesztenek majd egy kiegészítést, mely megtiltja, hogy brit újságok  külföldi államok birtokába kerüljenek.

Lord Parkinson hangsúlyozta, hogy a tilalom nem vonatkozik a rádiókra és a televíziókra.

Közben az Egyesült Arab Emírségek ügynöksége, az Redbird IMI vígan nyomul előre, hogy megszerezze a Daily és Sunday Telegraphot illetve a The Spectatort. Az ügynökség már kifizette a korábbi tulajdonos adósságait. Az ügynökség 75%-ban Manszur sejk tulajdona. Ő az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterelnök-helyettese, de Nagy Britanniában nem emiatt ismerik hanem, mert ő az, aki a Manchester City futball csapatából élvonalbeli klubot csinált.

A BBC értesülései szerint ami a futballban ment, az a sajtóban nem fog sikerülni, mert az ellenzéki Munkáspárt is ellenzi, hogy külföldi államok kezébe kerüljön a brit sajtó egy része.

Manszur sejk nem áll le

Az ügynökség úgy reagált a tervezett tilalomra, hogy “minden üzleti vállalkozásunk kizárólag kereskedelmi jellegű, ez vonatkozik a The Telegraph és a The Spectator ügyletre is. Most tanulmányozzuk, hogy mi legyen a következő lépésünk, de a döntéseinket kizárólag üzleti szempontok motiválják” – jelentette ki az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének szóvivője.

Manszur sejk nem az egyetlen potenciális vevő, mert jelentkezett a két tekintélyes lapra Sir Paul Marshall, a Daily Mail tulajdonosa és Rupert Murdoch brit cége, a News UK is.

Andrew Neil, a The Spectator főszerkesztője, aki korábban élesen bírálta az Egyesült Arab Emírségek felvásárlási kísérletét, elégedetten állapította meg a legfrissebb hírek hallatán, hogy

“szemmel láthatóan befuccsolt az ügylet.”

Lord Moore, aki korábban a The Daily Telegraph egyik szerkesztője volt, kijelentette: ”Már régóta kellett volna tilalomnak léteznie nehogy külföldi államok felvásárolják a brit sajtót.”

Stowell bárónő, a brit alsóház digitális és tájékoztatási bizottságának elnöke az eset kapcsán elmondta a BBC-nek, hogy “a bizalom erőteljesen csökkent az elmúlt időszakban a sajtó, a parlament és az egész politikai osztály iránt. Ha megengednénk, hogy külföldi államok birtokolják a brit sajtó egy részét, akkor azzal előidéznénk, hogy a közbizalom tovább csökkenjen. Ezért ezt nem engedhetjük meg.”

Mi történik a gyakorlatban?

Lord Parkinson szerint a hasonló ügyletek “a Versenyhivatal elé kerülnek, ott pedig kivizsgálják, hogy milyen hatása lehet a sajtópiacra, ha a szóban forgó ügylet arra irányul, hogy egy külföldi állam szerez meg egy brit lapot. Ha egyértelműen megállapítják, hogy a felvásárlás mögött egy külföldi állam áll, akkor az illetékes államtitkár hivatalból meg kell, hogy akadályozza a szóban forgó ügyletet.”

2,1 milliárd euróra perlik a Google-t a nagy európai médiacégek

A Google hirdetési politikája miatt jelentős üzleti veszteségeket szenvedtünk – érvel a több mint 30 nagy európai média cég, mely szerint az amerikai óriás visszaél piaci előnyével.

“Ha a Google nem élne vissza domináns helyzetével, akkor sokkal nagyobb jövedelemre tehettünk volna szert, és kevesebbet kellett volna kifizetnünk a technikai szolgáltatásokért” – hangsúlyozza a közlemény, melyet 32 európai média cég írt alá. 17 ország média vállalkozásainak van tele a hócipője a Google üzletpolitikájával – köztük az Axel Springernek is, amely a többi között kiadja a brüsszeli Politicot is. Érthető, hogy ez a brüsszeli portál nagy figyelmet szentel az ügynek, melyet az európai cégek egy holland bíróság előtt szeretnének megnyerni.

Az Európai Unió már tavaly júniusban jelezte a Google-nak, hogy üzletpolitikája sérti a brüsszeli trösztellenes törvényt. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke akkor így fogalmazott: ”Minket elsősorban az zavar, hogy a Google a saját domináns szerepét a piacon arra használja ki, hogy a saját vállalkozásait részesítse előnyben.”

Vestager uniós biztos hozzátette:

”ez nemcsak a Google vetélytársainak hátrányos hanem a média cégeknek is miközben növeli a hirdetési költségeket is.”

Brüsszel már 2021 óta figyeli a Google üzletpolitikáját, és eddig már különféle címeken több mint 8 milliárd eurós bírságot rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Mit szól ehhez a Google?

A brüsszeli Politico elérte a Google jogi igazgatóját, aki természetesen közölte, hogy a perben keményen szembeszállnak majd az európai média cégekkel: ”A Google konstruktívan együttműködik a médiavállalkozásokkal egész Európában, de ez a jogi beadvány spekulációkon alapul és opportunista jellegű. Ezért a Google határozottan szembeszáll ezzel méghozzá a tények alapján” – hangsúlyozta Oliver Bethell, a Google jogi igazgatója, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A londoni Guardian emlékeztet arra, hogy a francia versenyjogi hatóság már 2021-ben elítélte a Google üzletpolitikáját, és 220 millió eurós büntetést rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Miért Hollandiában perelnek az európai médiavállakozások? Azért, mert az ott hozott versenyjogi döntések általában az egész Európai Unióra vonatkoznak vagyis nem kell minden tagállamban külön – külön pert indítani a Google ellen.

Fanyalgás helyett

A leghalványabb információ sincs arról, hogy ha a magyar médiát fideszes és nemfideszes részre bontva vizsgáljuk, akkor az előbbiben dolgozó sajtómunkások, meghívott riportalanyok, vendégszerzők, FIDESZ holdudvarba tartozók és egyéb ottlihegők közül pontosan hányan voltak azok, akik legalább egyszer a nyilvánosság előtt, azaz a médiában közölve véleményüket bármelyik (ismétlem: bármelyik) FIDESZ húzáson fanyalogtak volna.

A „fanyalog” magyar ige, jelentése a magyar nyelv értelmező szótára szerint:

Nemtetszését, kedvetlenségét, kényeskedve nyilvánítja”.

Persze, ha nem is tudjuk, tisztában lehetünk vele, hogy az ilyen renitensek megszámlálásához legfeljebb egy kéz szükségeltetik. Ha ugyan egyáltalán.

Arrafelé meg, mindenfelől sugárzik a hit. Van glória. Van fegyelem. És persze van az a pénz.

Csak az MTVA 130 milliárd, a mi adónkból, természetesen, mert az nem is kerülhetne jobb helyre, mint a pártmédiummá degradált, a FIDESZ újbóli kétharmadáért maximális erőbedobással robotoló, „köztévé”-nek csúfolt konglomerátumhoz. Ehhez hozzájön a Rogán féle Miniszterelnöki Iroda, amely évi 44 milliárdért „kommunikál” a polgárokkal, és van még néhány állami vállalat, melyek a baráti lapokban bőkezűen reklámoznak, hogy a baráti lapok ne felejtsék el, hogy mi a feladat. A fentieket összegezve közel 200 milliárd HUF fordítódik FIDESZ pártpropagandára. Kétszázmilliárd. Közpénz. Évente.

Ebbe láthatóan mindenki belenyugodott. A médiában csak az ellenzékhez érkező pár milliárd forintnyi magánadomány cincálása folyik (MZP, Karácsony), a fentebb leírt, 200 milliárd közpénzről viszont igen nagy a csönd, éspedig nem csak a lakájsajtóban, hanem mindenütt. Akkora, hogy a két méteres hóval borított nagy orosz tajga bármelyik téli éjszakája, a Twisted Sisters koncert hozzá képest – pedig az olvasók számára érdekes és az ellenzéknek sokat segítő húzás lenne -, sok lapban meg sok írásban szembe állítani a 200 milliárdnyi közpénzt a néhány milliárd magánpénzzel, amelyről (tökmindegy mikor jött, kitől, és milyen pénznemben) senki nem tartozik beszámolni. Senkinek.

Kéne ilyen okos írásokból vagy nyolcvan-száz. Minden nemfideszes lapban többször is. De nincs. Semennyi sincs. Mondhatni egy se.

A nemfideszes médiában se pénz, se hit, se fegyelem, nagy a liberális összevisszaság, így aztán szerzőinek permanens fanyalgása magától értetődik. A két propagandarendszer méretét és működését összehasonlítva egyértelmű, hogy akármit barmol el Orbán, valamint akármennyire, az ellenzék népszerűsége pont úgy nem nő, ahogy a FIDESZ-é sem csökken emiatt. Az ország választópolgárainak döntő része elkönyvelte, hogy a másik sem lenne jobb, ezért a FIDESZ-re szavaz, a maradék meg el se megy. Szerintük nincs mit tenni, mert nem is lehet, de nem is kell, sőt nem is szabad, mert

 „A másik sem lenne jobb

csodamondatból következően ez a mostani a lehetséges világok legjobbika, ahogy azt hajdan Pangloss mester megállapította volt. Minden változtatás csak rontana rajta. Punktum.

Néhányunk szerint ez nem igaz. Nagyon nem, sőt rettenetesen nem. Szerintünk ordas hazugság, hogy a másik nem lenne jobb. Ugyanakkor azt is látható, hogy nem csak az ellenzék süllyed minden szempontból egyre lejjebb, hanem az egész ország teljes lakosságával együtt (kivéve a Hatvanpusztán és környékén élők), még a mezei fideszhívőknek is elemi érdeke az országra nézve rendkívül káros egyszemélyi vezető leváltása (a permanensen gazdagodóknak persze nem).

A leváltási lehetőség vizsgálatához az alábbiakból lehet és kell kiindulni:

  • másik ellenzéke az országnak nincs, és nem is lesz. Aki tehát le akarná Orbánt váltani, csak a maiakkal teheti meg. Aki másra vár, az a jelenlegi helyzetbe belenyugodott, azaz Orbán szekerét tolja.
  • Az ellenzék sok-sok minőségi problémája ellenére minden téren messze jobb lenne, mint a mostani egyszemélyes rémálom, ezért nem számít, hogy kinek mi nem tetszik bennük, mert a győzelmük segítése ellen nincs racionális érv. A nemtetszések kinyilvánítását (fanyalgás) az új kormány megalakulásáig fel kell függeszteni. Aki nem teszi, ha akarja, ha nem, Orbánnak segít. A kormányváltásra a legveszélyesebb a fölényes, mindenkit lenéző értelmiségi az „Egyformák ezek” attitűddel, mert az nem csak képtelen észrevenni, mit beszél, de még terjeszti is.
  • Az nem kérdés, hogy a polgárháború esélye nulla, valamint az sem, hogy az EU meg a NATO nem fog tankokat küldeni, tehát az ország számára rendkívül hátrányossá vált egyszemélyi vezető eltávolítása csak és kizárólag valamelyik választáson történhet. Akik abban reménykednek, hogy majd kitör az elemi felháborodás, és elsöpri Orbánt, azoknak fogalmuk sincsen mi az a „forradalmi helyzet”, amely szükséges a robbanáshoz. Végeláthatatlan messzeségben vagyunk tőle. A Stockholm szindróma, melyet az életösztön diktál, mindennel megalkuvóvá teszi az embert, ha van mit veszteni, és bizony van ám, mert a „A proletárok (dolgozók) csak láncaikat veszthetik” helyzetet a technika és a társadalmak fejlődése révén régen túlhaladtuk. Marxon ma már mindenki csak mosolyogna az EU-ban.
  • Az ellenzéki győzelemhez 3,1 millió ellenzéki szavazó kell, mert Orbánék legjobb esetben 3 millió szavazót tudhatnak maguk mögött (fideszesek + az ellenzék ellen hergelt bizonytalanok).

Ebből ellenzéki összefogás esetén 1,4 millió eleve adott (őket nem kell győzködni, mert mindig az ellenzék általuk preferált pártjára szavaznak, ha pedig Összefogás van, akkor arra).

A 2,7 millió hithű fideszessel nincs értelme foglalkozni (ők mindig a FIDESZ-re szavaznak).

A győzelemhez tehát a bizonytalanok egy részének megnyerése szükséges, akik négyévente eldöntik a választásokat. Tőlük kell 1,7 millió szavazat. Ha az ellenzékről terjesztett hazugságokat a kampány során sikerül megfelelően cáfolni, 1,5 millió is elég.

  • Egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok az agitációhoz önmagukban nagyon kevesek, mert a kormányalakításukhoz a bizonytalan szavazók meggyőzése szükséges, és azt maguk a pártok nem tudják végrehajtani, ugyanis a bizonytalanok nem hisznek nekik. Oka a gyanakvó emberi természet, amely biztos benne, hogy ha őt egy párt próbálná agitálni, az hazabeszél. Azaz hazudik. Aki ezt bizonytalan választói viselkedést nem érti meg, és az agitációs munkát a fotelban üldögélve továbbra is csak az ellenzéktől várja, azzal nem lehet mit kezdeni. Szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy eggyel megint kevesebben vagyunk.

Az agitációban tehát mások kell játsszák a főszerepet. A pártok a feltétlenül(!) szükséges összefogás után a közös programot adják agitációhoz, amelyből kiviláglik, hogy miért rossz, ahogy a most regnálók csinálják, ehelyett ők hogyan csinálnák, és hogy az miért lenne jobb.

  • Abszolút biztos, hogy a jelenlegi kormánypártok félelmetes fölényben lévő médiaserege ott feketíti majd be az ellenzéket ahol csak bírja, és ha nem elég a feketítő muníció, rengeteget fog hazudni is. Ezeket a vádakat, akár igazak, akár nem, szigorúan tilos válasz nélkül hagyni! Az ellenzéki pártok által mindegyikre közösen kidolgozott, konkrét és kemény válaszokat folyamatosan terjeszteni kell, minél több írásban és nyilatkozatban. Egyszer nem elég, mivel a regnálók is sokszor fogják ismételni ezeket.
  • Nem vitás, hogy a fentebb leírt agitációhoz a kis, pártos ellenzéki médiumok munkája, még ha éjt nappallá téve dolgoznak is, nagyon kevés. A NER média aránya (MTVA inkluzíve) kb. 70%, az ellenzéki média kb. 5 %, a maradék 25 %-ot képviselik az ún. független lapok (Népszava, 444.hu, ÉS, telex, 24.hu, stb.), melyek folyamatos és céltudatos agitációja elengedhetetlen Orbán leváltásához. Amennyiben az ellenzék nem tudja őket megnyerni a küzdelemhez (azaz a fenti médiumokat nem érdekli, hogy ki van hatalmon, maradnak továbbra is kívülállók, akik mindent bírálnak, ami nem tetszik nekik, aztán részükről annyi), akkor a leváltás tényleg reménytelen. Persze aki eleve föladja a meggyőzésüket, és maga is reménytelenséget sugároz, mondván, a nagy függetlenek úgysem fognak segíteni, arra is megvan a jelzőm, de inkább nem írom le. Ezek a szerencsétlenek sokat tudnak rontani az ellenzék amúgy sem rózsás helyzetén.
  • További fontos feladat hárul az egész országban mindenütt a helyi ellenzékiekre (akár hivatásos aktivisták, akár egyszerű szavazók), akik a pártok által összeállított és az ellenzéki PLUSZ a független lapok által sokszor megírt programokat figyelik, olvassák, terjesztik, a hazugságokat cáfolják, és elmagyarázzák a megnyerhető bizonytalanoknak, hogy az ellenzék miért és hogyan lenne jobb, valamint hogy az ellenzékről terjesztett vádak miért hamisak és hazugok. Ez minden ellenzéki szavazót érint, mindenki munkája fontos, mert a cél csak akkor érhető el. A meggyőzéshez a muníciót a pártok és értelmiségi holdudvaruk adja a programpontok, a magyarázatok és az ellenzéket ért vádak visszautasításainak kidolgozásával, melyeket a nagy független lapok az olvasókhoz közvetítenek. Az önkétes aktivisták nem várnak arra hogy Dobrev vagy más ellenzéki politikus évenként egyszer odamenjen, és tartson egy 25 fős nagygyűlést, hanem folyamatos agitációval igyekeznek megnyerni a köröttük található bizonytalanokat (szomszéd, rokon, ismerős, stb.). A fideszeseket hanyagolják, az ő meggyőzésük úgyis lehetetlen.

Mint az a több mint egy évtized során végképp bebizonyosodott, Orbán kritizálása nem vezet sehova, mivel „A másik sem lenne jobb”, azaz Orbán bármi (bármi!) rosszat megtehet anélkül, hogy csökkenne a népszerűsége vagy nőne az ellenzéké.

A fentebb leírt taktika (annak bizonyítása, hogy a másik igenis jobb lenne!) nélkül tehát az ellenzék nem győzhet.

A győzelemhez feltétlenül szükség van az összes összefogni képes pártra. A programalkotó és az ellenzéket ért vádakat cáfoló munkára, szükség van a holdudvar értelmiségének minden szellemi erővel való segítésére a program kidolgozásnál, valamint folyamatosan és sokszor ismertető munkájára (véleménycikkeket, publicisztikákat is beleértve). Nem feledkezhetnek meg az ország egész területén a helyi ellenzéki választók közös agitációs munkájára, meggyőzni a bizonytalanokat is a szavazásra. Ha ezen feltételek bármelyike hiányzik, a hatalmas anyagi és médiafölényben lévő Orbán ismét győzni fog.

Amennyiben valaki ezt akarja, kiszállhat.

Ütős közösségi média marketing stratégia

0

Az utóbbi évek során a reklámozás számos változáson ment keresztül, míg elérte a ma ismert formáját. A televíziós reklámok kora lejárt, sokkal nagyobb figyelmet kapnak a közösségi média marketing egyes eszközei, amelyek segítségével bizalmat áraszthatsz jövőbeni fogyasztóid felé. A reklámok jellege is megváltozott, hiszen már nem a színtiszta eladásról van szó, hanem különböző értékek közvetítéséről. Melyek által az egyén sokkal inkább önmagáénak érezheti az általad kínált szolgáltatásokat vagy termékeket.

A közösségi média marketing és a visszajelzések

A közösségi média különböző platformjainak és a kifejezetten erre a felületre specializálódott marketing tevékenységek megjelenésének köszönhetően az egyirányú, és visszajelzések nélküli kommunikációt fokozatosan lecserélődik. Felváltja a kétirányú, sokkal hatékonyabb és közvetlenebb kommunikáció. Így nem csak az általad felépített márka megismertetését eszközölheted, hanem kapcsolatot is kialakíthatsz célközönségeddel. Ezeknek a felületeknek köszönhetően egyszerűen és gyorsan kezelheted a felmerülő kérdéseket, valamint elsőkézből kaphatsz visszajelzéseket is, amely által még sikeresebbé válhatsz.

A kritikákat is a javadra fordíthatod, hiszen általa célcsoportod igényeihez igazíthatod termékeidet. Mindig legyél elérhető a követőid számára és vegyél részt a beszélgetésekben. Amennyiben látják, hogy jelen vagy és érzik, hogy az egyes ember véleménye is számít, sokkal pozitívabb képet fogsz kialakítani bennük. Mindezen felül pedig sokkal jobban megismerheted a célközönségedet, szembesülhetsz vágyaikkal, igényeikkel és félelmeikkel egyaránt. Ezeknek az információknak a tudatában pedig még jobban rájuk szabhatod a termékeidet vagy szolgáltatásaidat.

Törekedj a változatosságra és a sokoldalúságra!

Nem szabad egyetlen közösségi média felületre szűkítened a kommunikációdat. Ugyan mindegyik platform más és más marketingstratégiát igényel, azonban ezáltal szélesebb célközönséget is elérhetsz. Üzleted sikeressége érdekében naprakésznek kell maradnod és lecsapnod minden lehetőségre, hiszen nem tudhatod, hogy a gyors reakciód által milyen pozitív hatást érhetsz el.

Stratégiád tekintetében legyél fókuszált, ne azzal a célzattal készíts el egy bejegyzést vagy adj fel egy hirdetést, hogy minél több követőt szerezz magadnak, hanem hogy minél több interakciót válts ki. Sokkal több olyan emberhez elérhetsz el, akik a célcsoportod részét képezik, ha aktív követőid megosztják a bejegyzéseidet, reagálnak rá és beszélnek róla. Inkább legyen 1000 aktív követőd, mint 10.000 inaktív, hiszen ez csak egy szám, amely jól mutat az oldaladon.

Építs kapcsolatokat és működj együtt másokkal!

Nem kell egyedül belevágnod a marketingtevékenységekbe. Amennyiben úgy érzed, hogy kifogytál az ötletekből, akkor bátran keress fel tartalomgyártókat vagy influenszereket, akik elsőkézből adhatnak visszajelzést termékeidről vagy szolgáltatásaidról és bemutathatják azokat követőik számára.

Abban az esetben, ha megvan az összhang köztetek, valóban érdeklődik a márkád iránt és hitelesen tovább tudja adni tapasztalatait, valamint a termékkel kapcsolatos gondolatait, akkor egy kifejezetten sikeres együttműködés alapjait teremtheted meg a kapcsolódásotokkal. Mindig légy nyitott, gondolkozz nagyban és ne határold be lehetőségeidet.

4iG itt, 4iG ott, de Orbán keze tiszta…

A nemzeti együttműködés rendszere kielégíthetlen vágyat érez a még nem lojális média felfalására: a Euronews 88%-át vette meg a portugál Alpac csoport – írta a Telex.

Egészen véletlenül az Alpac cégnek vezetője az a Pedro Vargas David, aki benne van Orbán kedvenc cégének, a 4iG-nek igazgatótanácsában. Tudjuk, véletlen az egybeesés. Vargas Pedro ugyancsak tagja a Metalcom igazgatótanácsának is, akinek ilyen szerencsés egybeesései vannak ajánlom a már több mint kétmilliárdot fizető lottót! Persze ezen a szinten ez peanuts összeg, de hátha érdekli az urat az aprópénz is!

Ami még érdekesebb: az ügyletet Orbán kedvenc bankja, a Bankholding finanszírozta – legalábbis részben. Ez természetszerűleg egybeesések csalóka játéka csupán.

Aki pedig bármilyen összefüggést mer találni abban, hogy Pedro Vargas David édesapja néppárti politikus és Orbán politikai szövetségese azt azonnal bíróság elé fogják citálni a rosszindulatú rágalmazás bűntettének főbenjáró bűnével. Hogy jön ahhoz egy nyikhaj újságírócska, hogy a magyar miniszterelnök által adományozott Magyar Érdemrend közép keresztjével tüntett politikus családjával összefüggésben rút politikai cselszövést feltételezzen? Hallatlan.

A Euronews erősen veszteséges vagyis nyilvánvalóan nem a nyereség reményében vették meg Afrika leggazdagabb családjától. A cél csakis politikai lehetett: olyan médiabirodalmat létrehozni Magyarországon, amely teljesen marginálissá változtatja a nem kormánypárti sajtót, amely amúgy is pénzügyi gondokkal küszködik.

Mit szól ehhez Brüsszel?

Az Európai Uniónak létérdeke a média sokszínűségének biztosítása különösen azokban a tagállamokban, ahol az állam domináns szerepet játszik a tájékoztatásban. A Euronewst pontosan ezért hozták létre, de a pénzügyi támogatásáról elfelejtettek gondoskodni.

Így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy miközben Brüsszel bírálja a nemzeti együttműködés rendszerének médiabirodalmát, az alternatívaként elképzelt Euronews olyan üzleti vállalkozás kezébe került, amely szövetségben áll Orbán Viktorral.

Miniszterelnökünknek incsen szüksége újabb médiára Magyarországon, de az alternatíva megszüntetése nagyon is megfelel az érdekeinek. Az Európai Unió más tagállamaiban a Euronews Orbán nézeteinek szócsövévé válhat épp akkor amikor a francia, a német és az olasz kormány – Brüsszel egyetértésével – lépéseket kíván tenni az Európai Egyesült Államok irányába. Az új Euronews ezt a tendenciát akadályozhatja. Ráadásul mindez növelheti Orbán önbizalmát hiszen Brüsszel csak fenyegetőzik a média korlátozása miatt, ő azonban cselekszik. Tovább csökkenti a kritikus médiát. Felerősítheti az euroszkeptikus tendenciákat az egész Európai Unióban. Orbánnak túlságosan sok más mondanivalója nincs is, de a populista propaganda az Európai Unió sok frusztrált polgárát elérheti, akik a pandémia miatt kialakult válságban egyre rosszabbul érzik magukat a bőrükben.

Az USA megvédi a kormánykritikus televíziót Lengyelországban?

A TVN24 hírcsatorna, mely Lengyelország legnézettebb ellenzéki televíziója, sugárzási engedélyt kapott Hollandiában, ahol az amerikai Discovery európai leányvállalata van bejegyezve. Ezzel akarják kivédeni a varsói parlamentnek azt a döntését, amely előírja, hogy csakis uniós állam cégei birtokolhatnak média céget Lengyelországban.

A legerősebb kormánypárt, a PiS vezére még a parlamenti többséget is kockára tette azért, hogy elhallgattassa a kritikus média zászlóshajóját.

Sem Brüsszel sem Washington nem fogadja el a varsói döntést

Az Európai Unió központjában bírálják a varsói kormány médiapolitikáját, mely Orbán Viktor módszereit alkalmazva, jogi és pénzügyi eszközökkel igyekszik megsemmisíteni a kritikus orgánumokat a médiában.

A varsói amerikai nagykövetség már évek óta harcol a hírtelevízióért. Jelenleg Duda köztársasági elnökre gyakorolnak nyomást azért, hogy ne írja alá a törvényt.

Az államfő hajlani látszik arra, hogy megfogadja a brüsszeli és washingtoni bírálatokat.

Nyilatkozataiban azt fejtegeti, hogy a piaci viszonyokba nem szerencsés törvényekkel belenyúlni. Egyébként pedig a magántulajdon szent a piacgazdaságban, ennek megkérdőjelezése politikai alapon nem engedhető meg.

Morawiecki miniszterelnök azzal indokolta meg a médiatörvényt, hogy az orosz és a kínai befolyás ellen akarnak küzdeni vele.

Itt azonban az Egyesült Államokról van szó, amely Lengyelország legfőbb katonai szövetségese. Míg a magyar közvélemény eléggé megosztott az Egyesült Államok megítélésében addig Lengyelországban mindenki egyetért abban, hogy életfontosságú az USA támogatása Oroszországgal szemben.

Trump elnöksége idején ezt ki is használta a jobboldali lengyel kormány, de Biden esetében más a helyzet. Varsóban immár tartanak Washingtontól, amely Trumppal ellentétben támogatja az Európai Uniót és annak liberális normáit. Bidennek persze meg kell fontolnia azt is, hogy az USA-ban igen jelentős lengyel közösség él, amelynek többsége inkább jobboldali szavazó: Trumpot illetve a jobboldali lengyel kormányt támogatja.

A holland döntés nem írja felül a varsói parlament határozatát, de kinyit egy kiskaput, amellyel meg lehet fúrni a jobboldali kormány polonizációs kampányát. Lengyelországban így hívják a hatalom nyomulását az ellenzéki média elhallgattatására.

Az amerikai hírtelevízió sorsa Lengyelországban ezért teszt lesz: vajon mennyire gondolja komolyan a Biden kormányzat a liberális normák betartását a NATO tagállamokban?!

Kurz média háborúja

Az osztrák kancellár megkapta a Sajtószabadság díjat Münchenben, de Bécsben küzdenie kell, mert a média egyre kínosabb kérdéseket tesz fel az Ibiza botrányban.

A még mindíg csak 34 éves osztrák kancellár karrierjét jelentős részben az új médiának köszönheti. Így érthető, ha személyi fotósa elárasztja képeivel az Instagramot és a Facebookot. A Sajtószabadság díjat Kurz előtt olyan nagyságok kapták meg mint Mihail Gorbacsov vagy Jean Claude Juncker. Az előbbi sokat tett azért, hogy a szigorúan ellenőrzött szovjet sajtó a Glasznoszty jegyében megpróbáljon jobban hasonlítani valóban működő médiára. Jean Claude Juncker pedig a brüsszeli bizottság elnökeként dorgálta azokat a tagállamokat – köztük Magyarországot – melyek ahelyett, hogy tágították volna a sajtószabadság kereteit, épp ellenkezőleg folyamatosan szűkítették azokat.

Az Ibiza botrány és az orbáni modell

Olyan sajtót akarok mint Orbán Viktor Magyarországon – jelentette ki egy videón az osztrák Szabadságpárt akkori vezére. Aki azt hitte, hogy Putyin egyik bizalmi emberének lányával beszélget, és ezért pénzt kért tőle arra, hogy olyan média birodalmat hozzon létre Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.

A botrány idején Kurz volt a kancellár, de az Ibiza videó főszereplője az alkancellár. Kurz jó érzékkel megszabadult tőle és pártjától. A szélsőjobboldali vetélytárs a mélybe hullott, Kurz viszont továbbra is kancellár. Csakhogy már a zöldekkel.

Kurz körének pénzügyi botrányai

Ezeket feszegette a média, de a pénzügyminiszter – Kurz bizalmasa – megtagadta a döntő fontosságú akták kiadását. Erre viszont van Bellen államfő, aki a Zöldeket képviseli, megfenyegette a pénzügyminisztert: ha nem adja ki az iratokat, akkor azokat karhatalommal veszik el tőle. A pénzügyminiszter meghátrált. Kurz és köre azóta félelemben él, mert tudja: a dokumentumok egyáltalán nem egy jóképű tehetséges fiatalember portréját mutatják hanem egy gátlástalan politikai intrikusét, aki a média segítségével jutott a csúcsra alig több mint harminc évesen.

Mi derülhet ki a dokumentumokból? Az, hogy Kurz – a Szabadságpárthoz hasonlóan – média birodalmat építget. Ehhez a pénzt nem épp ortodox módon szerzi meg. Ráadásul hatalmával visszaélve fenyegeti a sajtót: ha ezt megírjátok, akkor nagyon ráfizettek !

A Riporterek határok nélkül nevű nemzetközi újságíró szervezet ennek tudatában minden eddiginél rosszabb besorolást adott Ausztriának mondván, hogy ott autokrata tendenciák érvényesülnek.

Hogyan manipulálja Kurz a médiát?

Pénzzel! Az osztrák kormánynak hatalmas PR költségvetése van, és ebből azok kapnak, akik Kurz hibátlan portréját újabb finom árnyalatokkal gazdagítják a anélkül, hogy szót ejtenének a kínos ügyekről.

Kurz kormánya 210 millió eurót költhet PR-ra! Ezek nagyrésze kormányzati hirdetésekre megy. Ezeket a bulvár lapok kapják, melyek amúgy is jól állnak anyagilag, és sziklaszilárdan támogatják Sebastian Kurz kancellárt.

„Ez az egész engem a Fidesz kormányzás kezdeti szakaszára emlékeztet”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Milan Nic, aki a befolyásos Német Külügyi Tanács Közép-Európa szakértője.

Az ORF egyelőre még bátran bírálja Kurz kancellárt, de a közszolgálati média újságírói attól félnek, hogy olyan új elnököt kapnak, aki a kancellár bábja lesz. Ennek megfelelően a közmédia is beáll a kancellár mögé.

Most még bátran érdeklődhet arról, hogy miért használta egy Bécsben élő ukrán oligarcha magán repülőgépét amikor Izraelbe utazott. Firtas, az oligarcha házi őrizetben él Bécsben miután az USA kérte a kiadatását. Putyin viszont arra kérte osztrák barátait, hogy ne adják ki Firtast az Egyesült Államoknak.

Firtas neve most újra előkerült egy Putyin-Zelenszkij paktum nyomán.

Az osztrák kancellár megpróbál „hidat verni Nyugat és Kelet között”. Korábban Putyin elnök táncolt Ausztria külügyminiszter asszonyának esküvőjén.

Sebastian Kurz jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral is, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök sokáig a szélsőjobboldali Szabadságpárttal kokettált.

Az Európai Néppártban is védelmezte Sebastian Kurz a magyar miniszterelnököt, aki végül a  várható kizárása előtt maga döntött a távozás mellett.

Közben pedig Kurz, aki Sajtószabadság díjat kapta a németektől, tanulmányozza Orbán Viktor módszerét a média megrendszabályozására. Kurz ugyanis jól tudja: amilyen gyorsan a média felemelte, olyan gyorsan ejtheti is őt – éppúgy mint Szabadságpárti alkancellárját, aki a politikai élet perifériájára sodródott Ausztriában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!