Kezdőlap Címkék Gettó

Címke: gettó

A pesti zsidók egy SS tábornoknak köszönhették az életüket

0

79 éve szabadult fel a budapesti gettó. Kevéssé ismert tény, hogy sok zsidó Budapest náci parancsnokának köszönheti az életét.

Karl Pfeffer von Wildenbruch SS tábornok azt a megbízatást kapta magától Hitlertől, hogy az utolsó katonáig védelmezze a Budapest erődöt az előrenyomuló szovjet csapatokkal szemben. Ekkor már a budapesti zsidók zöme a két gettóban élt míg korábban azért nem rendelte ezt el

a nácikkal szorosan együttműködő Sztójay kormányzat, mert abban bízott, hogy az angol és az amerikai légiflotta nem bombázza szét Budapestet éppúgy mint a náci Németország nagyvárosait, hogy megkíméljék a zsidókat, akik a magyar fővárosban eléggé szétszórtan éltek.

A magyar kormány elképzelése bevált: az angol és az amerikai légierő csakis katonai célpontokat bombázott, és Budapest megmenekült Drezda sorsától. Csakhogy közeledtek a szovjet csapatok a magyar fővároshoz, ahol a zsidók nagy részét már két gettóban zsúfolta össze a Szálasi kormányzat.

A nyilasok a szovjet előrenyomulás előtt végezni akartak a zsidósággal,

ahogy ezt Kun páter és antiszemita banditái – köztük Pokorny Zoltán nagyapja – meg is tették a Városmajor utca környékén Budán.

A két gettó esetében azonban von Wildenbruch SS tábornok fellépett a nyilasok tömeggyilkos tervei ellen, és őrséget állított a zsidók védelmére,

így azok döntő többsége meg is menekült, mert a német őrség csakis akkor vonult vissza amikor megjelentek az első vörös katonák a gettók közelében 1945 januárjában.

Miért cselekedett így az SS generális, aki megmentette a zsidók életét? Ő maga így beszélt erről a bíróság előtt:

“Rendőrezredes voltam mielőtt a Waffen SS-hez kerültem volna. Belém oltották azt a német rendőrségben, hogy felelős vagyok a polgárok életéért és vagyonáért. Ezért nem nézhettem ölbe tett  kézzel, hogy idős férfiakat, nőket és gyermekeket lemészároljanak csupán azért, mert zsidók voltak.”

Az SS tábornok ily módon el is kerülte a halálbüntetést. Azzal persze tisztában lehetett 1945 januárjában, hogy a náci Németország a háborút elveszítette, utána pedig megkezdődik a felelősségre vonás.

Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is ezért állíttatta le a zsidók elhurcolását. Ő is ezért úszta meg a felelősségre vonást

pedig a vidéki zsidóság elhurcolását vagyis több mint 400 ezer magyar zsidó legyilkolását nem akadályozta meg.

Pedig már 1944 tavaszán is lehetett sejteni, hogy a náci Németország elveszíti a háborút. Horthy Miklós attól tartott, hogy a magyar zsidók, ha túlélik a háborút és az üldöztetést, akkor a szovjetek ötödik hadoszlopa lesznek azon a Magyarországon, melyet Sztálin csapatai szabadítanak föl a náci uralom alól. A Baltikumban Sztálin eredményesen kísérletezett ezzel 1940-ben amikor a Hitlerrel kötött paktum értelmében csapatai bevonultak Észtországba, Lettországba és Litvániába. A náciktól rettegő zsidó kisebbségnek alkut ajánlottak, melyet sokan el is fogadtak: együttműködtek a szovjet hatóságokkal egészen 1941 júniusáig amíg a náci csapatok át nem lépték a szovjet határt. A visszavonuló szovjet állambiztonsági alakulatok legyilkolták a velük együttműködő zsidókat, észteket, letteket és litvánokat. A Wehrmachttal együtt érkező SS szinte az utolsó emberig megölte a zsidó kisebbséget a három balti államban, ahol megalakultak a helyi erőkből verbuvált SS dandárok. Melyek azután nagy szerepet játszottak a varsói gettó felkelés leverésében 1943-ban a lengyel fővárosban.

Varsóban a lengyel lakosság jórésze közömbösen vette tudomásul a gettólázadás brutális felszámolását. Mind Lengyelországban mind Magyarországon a közvélemény egy része szeretné kizárólag a nácikat felelőssé tenni a zsidók kiirtásáért, és nem szívesen olvas vagy hall ma sem arról, hogy Magyarország és Lengyelország lakosságának jelentős része antiszemita volt, és segédkezett a zsidók kirablásában. A Sztójay kormány belügyminisztere kifejezetten számított is erre. 1945 után is sor került antiszemita pogromokra mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon.

Andropov elrendelte “a cionizmus elleni harcot”

Sztálin halála miatt ez félbeszakadt 1953-ban bár Péter Gábort, az ÁVH parancsnokát erre hivatkozva tartóztatták le nemsokkal a szovjet diktátor halála előtt. Jurij Vlagyimirovics Andropov, a KGB vezére  származását tekintve ugyan zsidó volt, de az 1967-es közel-keleti háború tanulságait levonva általános tisztogatást rendelt el a kommunista pártban, a hadseregben és a titkosszolgálatoknál nemcsak a Szovjetunióban hanem a “baráti” szocialista országokban is. Lengyelországban különösen brutálisan folyt a tisztogatás, melynek élén az ország akkori belügyminisztere állt.

Andropov a Szolidaritás akcióját a kommunista rendszer megdöntésére elsősorban a “világméretű cionizmus” művének tartotta.

A Szovjetunió és a “baráti szocialista országok” megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Andropov az arab terrorizmust is támogatta mondván “ezzel elnyerjük több mint egymilliárd muzulmán támogatását.”

Putyin ezt az irányvonalat folytatja. A Hamász Izrael elleni október hetediki terrortámadását követően Moszkvába látogatott a Hamász magasrangú küldöttsége, amely nemcsak orosz vezetőkkel találkozott hanem az iráni külügyminiszterrel is.

Az orosz hírszerzés Szíriában időben értesült a Hamász terrortámadásáról, de az információt nem osztotta meg Izraellel noha Netanjahu miniszterelnök szeretett azzal dicsekedni, hogy kiváló a személyes kapcsolata Putyin orosz elnökkel.

97 éves korában boldog szerelemben él az Auchswitzot megjárt írónő

19 évesen a Zeneakadémia helyett Auschwitzba vitték, ez sötét árnyékként kísérte egész életében. 97 évesen szerelmes és boldog.

“19 éves voltam, éppen felvettek a Zeneakadémiára, de az akadémia helyett elhurcoltak a debreceni gettóba, majd pedig onnan Auchswitzba.

Negyven kilenc családtagomat ölték meg ott.

A 11 éves kishúgomat is gázkamrába küldték. Gyönyörű kislány volt, imádtam. Attól kezdve, hogy elhurcoltak a debreceni gettóba, búskomor volt. Nem beszélt senkivel, csak nézett ránk. Feledhetetlen a tekintete, nincs nap, hogy ne gondolnék rá.”

youtube.com

Mi volt a legrosszabb?

“Folyton fáztam, nekem ez volt a legrosszabb. A fülem meg is fagyott, ez még ma is látszik.”

Fahidi Éva kilencven évesen társra talált: “Bandival távolról ismertük egymást. Kilencven évesen amikor súlyosan beteg lettem, akkor ő eljött hozzám, segített, ápolt, nem hagyott magamra. Bandi hozzám képest fiatalember, “csak” kilencven éves. Fut és síel. Mi Bandival szerelmesek vagyunk egymásba” – mondta a Story magazinnak Fahidi Éva, aki úgy érzi, hogy teljes életet él, ha már fiatalkorában ezt nem mondhatta el magáról.

Meghalt a varsói gettó utolsó harcosa

A nagy családom a legfőbb győzelem a nácik fölött – hirdette Leon Kopelman, aki valószínűleg az utolsó túlélője volt a varsói gettó harcainak.

„1942-ben amikor 18 éves voltam, és az édesanyám 40, elvitték őt Treblinkába. Akkor kezdtem el a harcot a nácik ellen” – nyilatkozta a veterán harcos, aki egész családjával a gettóba kényszerült Varsóban.

Leon Kopelman a társaival együtt megkezdte a nácik levadászását a gettóban. A végső összecsapásra 1943 áprilisában került sor az gyengén felfegyverzett zsidó önvédelmi osztagok (ZOB) és az SS között.

„Én a bunkerben voltam a végén. Az SS közölte: ha nem jövünk elő, és nem adjuk meg magunkat, akkor lángszórókkal végeznek velünk. Nem akartam elevenen elégni, ezért a többiekkel együtt előjöttem, és megadtam magam.”

Többezren haltak meg a varsói gettó felkelésben, a legtöbben elevenen elégtek. A többieket Treblinkába szállították. De voltak kivételek. Az SS autókhoz értő szerelőket keresett, és Kopelman azt hazudta, hogy ért a kocsikhoz. Később börtönbe került, de lengyel szabadságharcosok kiszabadították a varsói felkelés során 1944-ben. Ezek után velük együtt küzdött Lengyelország felszabadításáért.

1945-ben Olaszországon át Palesztinába hajózott, ahol találkozott édesapjával és nővérével, akik szintén túlélték a vészkorszakot.

A fiatal Kopelman csatlakozott a zsidó önvédelmi erőkhöz, amelyekből megalakult az izraeli hadsereg. Részt vett a harcokban, melyek eredményeképp megalakulhatott Izrael állam 1948-ban. Ekkor találkozott későbbi feleségével, akivel több mint hetven évig éltek házasságban. A feleség: Hava néhány hónappal férje előtt halt meg.

Három gyermekük született, kilenc unokájuk és három dédunokájuk jelentette a nagy családot, melyre Leon Kopelman oly büszke volt.

A vízcsap, amely megmentette 70 ezer ember életét

Egy vízcsapnak állítottak emléket Budapesten, az erzsébetvárosi Rumbach Sebestyén utcában a holokauszt magyarországi emléknapján. Egy olyan vízcsapnak, amely a gettó utolsó vízvételi helyeként, 70 ezer ember életét mentette meg a vészkorszakban.

1944-ben a nyilas hatalomátvétel után a Vajna Gábor nyilas belügyminiszter által aláírt  8935/1944 B.M. rendelettel a VII. kerület általuk meghatározott részében helyezzék át az eddig a városban szétszórtan lakó, un. sárga házakból a Budapesten elő zsidókat.

1944 december végére a gettó lélekszáma 70 000 főre duzzadt. A folyamatos nyilas atrocitások, gyilkosságok mellett az emberek élelmezését az idő előre haladásával és lélekszám felduzzadásával egyre nehezebben tudták megoldani. A közkonyhák, csak folyóvíz ellenében adták ki a leves adagokat.

A szövetségesek bombázása, a beálló kemény fagy és egyéb technikai problémák szinte teljes vízhiányt okoztak. Esténként pedig tombolt a nyilas terror, a Duna parti kivégzések, a Wesselényi utcai gyilkosságok.

Kevésbé ismert viszont a január elejére beálló krónikus vízhiány.

A most felavatott emléktábla erre a kuriózumra hívja fel az arra járó belföldi és külföldi figyelmét.

A táblát a „Dob utcai fiúk” nevű csoport állíttatta, a főszervező Dr. Fried Tamás. Aki amúgy már régóta nem Dob utcai, mert bár gyerekként ebben az erzsébetvárosi utcában lakott, és onnan járt iskolába, már jó ideje Szombathelyen él, ahol állatorvosként dolgozott.

Fried Tamás a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy az ötletet Moldova György egyik könyvéből merítette. Még egyetemistaként olvasta az író Szent Imre induló című könyvét, ott találta meg a történetet a vízcsapról. Meg is kérdezte akkor még élő nagymamáját, aki a vészkorszak idején a gettóban volt, hogy minden úgy volt-e, ahogyan azt az író leírta. A nagymama mindenben megerősítette a Moldova könyvében leírtakat.

Tamás sokáig dédelgette magában a tervet, s körülbelül fél évvel ezelőtt el is kezdte a szervezést, hogy táblával emlékeztessék az utókort a több, mint hetven ezelőtti történésekre. Sokan segítettek neki, máshol falakba ütközött, de szerencsére több volt a támogató, mint az ellendrukker, így végül,

2018. április 16-án, a holokauszt magyarországi emléknapján sor kerülhetett a tábla felavatására.

Az ünnepi eseményen megjelent Yosef Amrani, Izrael magyarországi nagykövete, beszélt Radnóti Zoltán főrabbi, Heisler András a Mazsihisz elnöke, valamint Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere.

Az ünnepségen Koltai Róbert Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét szavalta, Gerendás Péter pedig a Százéves pályaudvar címűt énekelte.

Migránsozássá fajult a kormány holokauszt-napi közleménye

Az Országgyűlés döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját. Ezen a napon arra emlékezünk, hogy 1944-ben ekkor kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

Azóta az éppen regnáló kormányok minden évben megemlékeznek a holokauszt áldozatairól, és elítélik az antiszemitizmust. Így tett a negyedik Orbán-kormány is, azzal a csekély kis plusszal, hogy a meggyilkolt áldozatok emléke kapcsán sikerült valamelyest migránsozni is.

A Miniszterelnökség hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleménye ugyanúgy kezdődik, mint más években: „Erkölcsi kötelesség az emlékezés, a mártírok és az embermentő hősök szellemének ébren tartása, példaként állítása a jövő nemzedéke elé.

Idáig semmi különös, sőt, még a folytatás sem ad okot a gyanakvásra  „ez a nap arra is hív minden jóakaratú embert, hogy erősítsük a szolidaritást és az összetartozás érzését, az egymás iránti türelem gyakorlását”.

Aztán, nehogy lankadjon az érdeklődés, a Miniszterelnökség belecsap a lecsóba:. A közlemény ugyanis így folytatódik: „Fontos ez napjainkban, amikor az Európát fenyegető vallási türelmetlenség, amely a felelőtlen brüsszeli uniós bevándorlási politika egyenes következménye, soha nem látott erőszakos méreteket ölt a kontinens nyugati felében”.

Ha valakinek még mindig nem lenne érthető, és nem ugrik be neki a Soros által idevezérelt és betelepítendő migránsok sokasága, akkor annak megmagyarázzák, hogy mire gondoltak. „A Miniszterelnökség szerint az aggasztóan erősödő antiszemita megnyilvánulásokkal szemben csak egyetlen út létezik: Európának vissza kell térnie a zsidó-keresztény hagyományokból táplálkozó értékrendhez. A politikailag korrektnek hazudott beszédet pedig, amely bénultságba és tehetetlenségbe sodorja civilizációnkat, fel kell váltania az őszinte és felelős szembenézésnek a problémákkal”.

Így már mindenki számára világos, hogy miről van szó. Arról, hogy a Miniszterelnökség szerint valójában a zsidóság miatt kell a kormánynak migránsoznia, mert elsősorban őket fenyegeti a vallási türelmetlenség, vagyis, jó ha a magyar állampolgárok tudják: a zsidók miatt kénytelen a magyar kormány milliárdokat költeni a magyar adófizetők pénzéből a migráns-ellenes propagandára.

120 perc – 2018. január 18. 14:00

0

A budapesti gettó felszabadulására emlékeztek a Dohány utcában

A gettó felszabadításának 73. évfordulóján tartott megemlékezést az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezte. Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője  szerint „amíg a társadalomban létezik kirekesztés és gyűlölet, addig a holokauszt során meggyilkolt mártíroknak van érvényes üzenete a jelenre”. (MTI)

2025 után már csak elektromos autót és hibrideket gyárt a Peugeot-Citroen

A PSA Peugeot-Citroen francia autókonszern 2025-től már csak elektromos vagy hibrid autókat gyárt, addigra 40 ilyen modellel jelentkezik. A világ vezető autógyártói közül elsőként a svéd Volvo mond le a belsőégésű motorok gyártásáról és azt tervezi, hogy 2019-től minden új autója már kizárólag elektromos meghajtású vagy hibrid lesz. (Reuters)

Hétezer golyóálló mellényt venne a rendőrség

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyílt közbeszerzésen keres vállalkozót 4 ezer külső- és 3 ezer darab rejtett lövedékálló mellény szállítására. A felhívás a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. (napi.hu)

Társadalmi vita indul a Stop Sorosról

A kormány csütörtökön nyilvánosságra hozta és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „Stop Soros” törvénycsomagot – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A törvénycsomaggal kapcsolatos véleményeket a velemenyezes@mk.gov.hu email címre várják.

Kevesebb sört ittak tavaly a németek

A német sörgyárak 2017-ben 94 millió hektoliter sört értékesítettek, 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben – jelentette csütörtökön a söripari szakmai képviseleti szervezet. A Brauer-Bund a csapadékos nyári időjárás miatt a németországi sörkertek csökkenő forgalmával indokolta a visszaesést. (dpa)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK