Kezdőlap Címkék Észtország

Címke: Észtország

Lemond-e Észtország miniszterelnöke, mert a férje az oroszokkal üzletelt?

Az ellenzék lemondásra szólította fel Kaja Kallas miniszterelnökasszonyt, mert kiderült, hogy férjének cége azt követően is üzleti kapcsolatban állt Oroszországgal, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Oroszországot az agresszió miatt sok uniós szankció sújtotta. Ezeket Észtország miniszterelnök asszonya nemcsak, hogy helyeselte, de aktívan szorgalmazta is.

Kajla Kallas, aki a jobboldali liberális Reform Párt főnökasszonya, 2021 óta miniszterelnök Észtországban, ahol idén tavasszal újra megválasztották. A választási kampány során maximálisan kiállt Ukrajna támogatása mellett, és még több szankciót követelt az orosz agresszorok ellen.

A pici Észtország korábban a Szovjetunió része volt, ezért Putyin agressziója ott kicsapta a biztosítékot hiszen sokan tartanak attól, hogy az oroszok hasonló akciókra készülhetnek a Baltikum ellen is. Észtországban és Lettországban jelentős orosz kisebbség él, Putyin rájuk éppúgy hivatkozhat mint az Ukrajnában élő oroszokra. Más kérdés, hogy

Észtország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak vagyis Putyin kétszer is meggondolná az agressziót a kis balti állam ellen, melynek határait az Egyesült Államok garantálja.

Az észt elit furcsa párosa

Míg a liberális Kajla Kallas a politikában nyomult addig férje az üzleti életben ért el sikereket. A férj a Stark Logistics pénzügyi főnöke és társtulajdonosa volt, a cég pedig továbbra is megtartotta üzleti kapcsolatainak egy részét Oroszországban működő vállalkozásokkal. A botrány hatására az észt miniszterelnök férje bejelentette, hogy eladja 25%-os részesedését a cégben, és lemond a pénzügyi igazgató posztjáról.

A férj azzal védekezik, hogy “meg akartunk menteni egy észt céget a csődtől.” Hangsúlyozta, hogy neje, a miniszterelnök nem tudott semmit sem az orosz kapcsolatokról. A miniszterelnök asszony 350 ezer eurós kölcsönnel támogatta a férje cégét azt követően, hogy az nehéz helyzetbe került az Oroszországot sújtó szankciók miatt. A férj most azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök kölcsönét nemrégiben visszafizette a cég.

Észtország igen szoros pénzügyi kapcsolatban állt Oroszországgal a Szovjetunió felbomlása után is.

Putyin, aki akkoriban Szentpéterváron a főpolgármester gazdasági helyettese volt, Észtországban és Lettországban most tisztára azokat a rubel milliárdokat, melyeket maffia kapcsolataival szerzett az egykori Leningrádban.

Tallinnban lebukott a Danske Bank, amely több mint 130 milliárd eurós pénzügyi csalást hajtott végre. Ennek a legnagyobb része az orosz maffiák pénzének tisztára mosása volt Észtország fővárosában. Dánia legnagyobb bankja elismerte bűnösségét, és kétmilliárd dollár kártérítést fizet Dániának illetve az USA igazságügyi minisztériumának, amely feltárta a pénzügyi botrányt.

A sajtó azt is feltárta, hogy Putyin orosz elnök családtagjai is érintve voltak a pénzmosásban éppúgy mint a titkosszolgálat, az FSZB vezérkarának több tagja. Igor Putyin, az elnök unokatestvére is szerepel azon a listán, mely az érintett orosz pénzmosó maffia neveit tartalmazzák.

Miután a botrány kirobbant Tallinnban, akkor oroszul beszélő ügyfelek megfenyegették a Danske Bank tallini vezetőit: ”Magukat elsüllyesztjük a bankjukkal együtt!” Illetve:

”Gondolja, hogyha megindítja a vizsgálatot pénzmosás ügyben, akkor este nyugodtan hazasétálhat?”

A pénzmosás évtizedeken keresztül folyt Tallinnban, idén tavasszal kezdődött  meg a per hat vádlottal. Európában még sok országban tart a vizsgálat a szerteágazó pénzügyi botrányban. Észtország főügyésze a per kapcsán kijelentette, hogy az orosz befolyás nagy szerepet játszott a 130 milliárd eurós pénzügyi botrányban Észtországban.

Lehet más a korrupcióellenes politika

Lettország és Litvánia még nem is oly rég a korrupciós listán a mélyben tanyázott hiszen az orosz maffia ott mosta tisztára a szennyes pénzek jórészét.

Lettországban még a Nemzeti Bank elnöke is lebukott. Mára minden megváltozott. Mindkét kis balti állam Észtország példáját követi: ők digitalizálták legelőször az államigazgatást az Európai Unióban, a korrupció elleni küzdelemben pedig az élvonalba kerültek egész Európában.

A Transparency International listáján az előkelő 14-dik helyen állnak. Miért? Véresen komolyan veszik a korrupciót, amellyel nem a rendőrség vagy az ügyészség hanem a nemzetbiztonság foglalkozik. Van egy telefonszám, melyen éjjel-nappal lehet korrupciós bejelentést tenni. Miért nemzetbiztonsági ügy a korrupció Észtországban? Mert az orosz maffiák itt is próbálkoztak, az ellenük folyó harc pedig nemzetbiztonsági kérdés az alig egymilliós balti államban.

Észtország mindig is  előttünk járt a korrupció elleni harcban, de Litvánia mögöttünk volt 2012-ben, ma már 20 ponttal jobban állnak a Transparency International listáján mint Magyarország. Lettország, a legkorruptabb balti állam, ahol az orosz lakosság aránya a legmagasabb, 2012-ben még 6 ponttal volt mögöttünk, ma már 17 ponttal előzik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Orbán Viktor rendszere korrupcióban kiválóan teljesít.

A nyilvánosság alapkövetelmény: élőben lehet követni a kormány üléseit

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden fontos döntés titok. Magyarországgal ellentétben a három kis balti államban a nyilvánosság előtt ülésezik a kormány. Orbán Viktor már első kormányzása idején  – 1998-2002 között – megszüntette a jegyzőkönyvezést. 2018-ban a hangfelvételt is megtiltották. Ezzel szemben mi történik a Baltikumban? Mindhárom kis államban élőben lehet követni a kormány üléseket az interneten!

Minden állami szervezetnél működik egy korrupció ellenes részleg, ahol be lehet jelenteni a megvesztegetés gyanúját. Mindhárom balti államban ügyelnek arra, hogy a bejelentőket megvédjék. Szigorúan ragaszkodnak a névtelenség megőrzéséhez, és a védelem a családtagokra is kiterjed.

Egyik balti államban sem alakult ki bebetonozott egypártrendszer, amelynek létérdeke, hogy sose bukjon meg, mert különben lebukik a korrupción az egész vezérkar.

Az orosz maffiák immár másutt mossák a pénzüket, de a hiány nem vetette vissza a balti államokat, melyek dinamikusabb gazdasági növekedést produkáltak az elmúlt 33 évben mint Magyarország.

Észtország: nemzetiségi ellentétek

Az ukrajnai háború miatt kiéleződtek a nemzetiségi ellentétek Észtországban, ahol nagy orosz kisebbség él.

“Ez az emlékezetünk, nem tisztelik ezt és engem sem tisztelnek. Undorító amit művelnek” – így kommentálta Narva városában egy 82 éves orosz nyugdíjas asszony a brüsszeli Politiconak, hogy a hatóságok elszállítják a második világháborús emlékműveket az utcákról és a terekről Észtországban.

A háború Ukrajnában régi ellentéteket hozott felszínre az észt többség és az orosz kisebbség között. A független Észtországot a Hitler-Sztálin paktum a Szovjetuniónak juttatta 1939-ben. A szovjet megszállás idején tombolt a terror Észtországban. Aztán következett a náci megszállás, és végül visszajöttek a szovjet csapatok, akik maradtak is a Szovjetunió bukásáig (1991). Sztálin parancsára tömeges orosz betelepítés következett, és ennek következtében megváltoztak a nemzetiségi arányok. Az orosz kisebbség a magáénak érezte a második világháborús emlékműveket, az észt többség kevésbé. Eddig mégiscsak megőrizték azokat, de Putyin agressziója Ukrajna ellen megszólaltatta a vészcsengőt Észtországban.

“Megosztják a társadalmat ezek az emlékművek” – indokolta a kormány döntését az észt külügyminiszter a Politiconak. “Nagyon is szükséges a második világháborús emlékművek régóta esedékes eltávolítása, mert ezek fokozzák a társadalmi feszültséget” – hangsúlyozta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter.

Putyin birodalmi álmai aggodalmat keltenek

“Oroszország Ukrajna elleni háborúja megvilágítja a második világháborús emlékművek elfelejtett jelentését” – hangsúlyozta Észtország köztársasági elnöke szombaton amikor az észt függetlenség napját ünnepelték. Alar Karis államfő nem hallgatta el, hogy nagy a bizalmatlanság az orosz kisebbség iránt. Különösen ott mint Narva városában, az orosz határon, ahol a lakosság többsége orosz.

“Helyre kell állítani a bizalmat Narva és a kormány között” – fogalmazott az államfő, aki hangsúlyozta, hogy “Észtország mindnyájunk hazája.”

A kis balti államban a függetlenség kikiáltása óta gyanakodva szemlélték a jelentős létszámú orosz kisebbséget (30%). Szigorúan szabályozták az állampolgárságot, és észt nyelvtudáshoz kötötték azt. “Ennek az volt a célja, hogy arra ösztönözze az oroszokat: térjenek vissza Oroszországba!” – vázolja fel a helyzetet Kristjan Kaldur, a Balti Intézet vezető szakértője Tallinnban.

“Aztán a korábbi szigorú politika az orosz kisebbséggel szemben enyhültek. Az ezredforduló táján megkezdődött az integrációs politika. A kormányok komoly erőfeszítést tettek arra, hogy az orosz kisebbséget megtanítsák észtül. Erre sok pénzt fordítottak. Sok orosz így is kimaradt a rendszerből, mert nem tudta vagy akarta letenni az észt nyelvvizsgát. Így hozzájutott észt útlevélhez, de állampolgársághoz nem.”

Jelenleg 65 ezer orosz számít “szürke polgárnak” Észtországban, ahol nem állampolgárok, de útlevelük van, hogy elhagyják az országot.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után betiltották az orosz televíziókat Észtországban. Az orosz kisebbség ezt komoly sérelemként érte meg. Ráadásul

Putyin propagandája azt terjeszti, hogy az észt kormány deportálni akarja az orosz kisebbséget.

Tallinnban a kormány siet cáfolni ezt.

“Sohasem fogunk senkit sem deportálni”

– hangsúlyozta a kormányszóvivő Tallinnban.

Amióta kitört a háború Ukrajnában egyre több orosz folyamodik észt állampolgárságért.

Fokozza a feszültséget, hogy Narva határváros: sok orosz itt érkezik meg az Európai Unió területére. Emiatt Észtország le kívánja zárni határát az orosz polgárok elől – a két másik balti államhoz hasonlóan. Ez a kérdés megosztja az Európai Uniót hiszen Csehország, Lengyelország és Finnország támogatja a balti álláspontot míg Németország, Magyarország Görögország, és Ciprus nem. Emiatt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője úgy nyilatkozott, hogy “az oroszok kizárása az Európai Unióból illetve a schengeni övezetből, nem jó ötlet, mert megosztja a tagállamokat”. Az Európai Unió külügyminiszterei hamarosan Prágában vitatják meg az orosz polgárok vízumát, melyet Észtországban meg akarnak szüntetni az ukrajnai háború miatt.

Miért tudtak megszabadulni a balti államok az orosz energiafüggéstől?

Korábban a balti államok szigetet alkottak az Európai Unióban energia tekintetében, mert annyira függőek voltak Moszkvától.   Április elsején bejelentették: nem használnak többé orosz földgázt! Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték, és sokminden megváltozott: a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energia rendszerébe.

„A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a litván Megújuló Energia Szövetség elnöke.

Mire célzott Martynas Nagevicius?

Arra, hogy az 500 kilométeres vezeték mindkét irányban szállíthat földgázt attól függően, hogy hol van rá nagyobb szükség. Nemrég ez életmentőnek bizonyult amikor az oroszok elzárták a gázszállítást Lengyelországba, mert Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni.

Ez pillanatnyi politikai döntés volt, de a jövőben üzleti szempontok lehetnek a meghatározóak. Nyugat Európában az égbe emelkedtek az árak, adott esetben ezt ki lehet használni. Ugyanakkor valószínű, hogy áremelkedés következik be a balti országokban is.

A gázvezeték építése 2015-ben kezdődött meg, és akkor még senki sem gondolta, hogy stratégiai fontosságú lesz. Most viszont Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hálásan megköszönte, hogy „pontosan határidőre átadták a vezetéket akkor amikor igencsak nagy szükségünk van a földgázra.”

A litván elnök, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy „Keletről zsarolnak bennünket.” Hozzátette:

„az Ukrajna elleni háború bebizonyította, hogy Oroszország sohasem volt megbizható partner.”

A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt

Jórészt amerikai és norvég földgázra álltak át. Klaipeda városában Litvániában működik a cseppfolyósított földgázt átalakító állomás, amely mindhárom balti állam ellátását lehetővé teszi. Ehhez járul még, hogy Északon össze vannak kapcsolva Finnországgal, most pedig Délen Lengyelországgal. Lettországban óriási gáztárolók vannak a föld alatt, amelyek nagy energiabiztonságot jelentenek.

Mi van az olajjal? Április elseje óta Litvánia egyetlen olajfinomítója nem használ orosz olajat. A litvánok az unió olaj embargó lelkes támogatói.

Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?

„Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig  gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”

– mondta Nagevicius.

Litvánia elsőként jelezte, hogy ki akar válni a Szovjetunióból. Moszkva leállította az olajszállítást. Emiatt több gyár leállt Litvániában, ahol korlátozni kellett a benzin fogyasztást.

Litvánia már 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb földgáz árat számlázott nekik mint a németeknek.

„Nagyon nehéz volt megszerezni a parlamenti támogatást a szakításhoz” – emlékezik vissza Romas Svedas, aki jelenleg független energia szakértő, de akkor ő terjesztette elő a csomagot az országgyűlésben. Aztán Észtország és Lettország is követte Litvánia példáját 2015-ben illetve 2017-ben.

Litvániában a klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített.

A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban  a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.

Litvánia a tervek szerint gyorsan növeli a szél és napenergia szerepét az energia gazdálkodásban. Jelenleg ez 25%, 2035-ben szeretnék elérni a 93%-ot. Addig azonban importálni kell a villamos áramot. Miért? Mert Litvánia atomerőműve pontosan olyan volt mint amelyik Csernobilban csaknem katasztrófát okozott. Az oroszok által épített atomerőművet bezárták, de a teljesítménye hiányzik. Nemcsak ez a probléma hanem az is, hogy a három balti állam elektromos hálózata Oroszországhoz kötődik. A tervek megvannak az átállásra: váltás az orosz hálózatról a nyugat európaira. Litvánia szeretné felgyorsítani ezt a folyamatot. Nauseda államfő kijelentette:

„reméli, hogy brüsszeli támogatással az áttérés már 2024 első negyedévében megtörténhet”

– írja a Deutsche Welle.

Ahol a kormányfő korrupció miatt lemond

Egy vállalkozó 1 millió eurós támogatást ígért a kormánypártnak a választások előtt Észtországban. Cserébe 40 millió eurós kedvezményes kölcsönt kapott egy állami pénzintézettől.

Amikor az ügylet napvilágra került, és a miniszterelnök lemondott noha az nem bizonyosodott be, hogy ő is jóváhagyta a nyilvánvaló korrupciót.

Észtországban azonban igyekeznek a skandináv normákat utánozni, melyek jóval szigorúbban ítélik meg a korrupciót mint Európa keleti felében, ahol a közvélemény általában tudomásul veszi, hogy a pártok épp azért akarnak hatalomra kerülni, hogy mielőbb pénzhez jussanak.

Jüri Ratas észt miniszterelnök 2016 óta állt a kormány élén.

Már megvan az utód is: minden valószínűség szerint Kaja Kallas lesz az új miniszterelnök Észtországban.

A kis balti állam politikájában nagy fordulat nem várható, mert az elitben konszenzus uralkodik a legfőbb témákban.

Minden fontosabb párt kitart az uniós és NATO tagság mellett. Elkötelezett hívei a jó amerikai kapcsolatoknak, melyekre márcsak azért is nagy szüksége van Észtországnak, mert Oroszország nagyon közel van. Az észtek évszázadokon át éltek az orosz birodalomban és a Szovjetunióban. Épp idén ünneplik a Szovjetunió bukását és a függetlenség 30-ik évfordulóját.

Tallinban mindenki jól tudja, hogy a függetlenség legfőbb garanciája az uniós és NATO tagság, ezért a miniszterelnök váltás nem okoz különösebb izgalmakat Észtország szövetségeseinek körében.

Az észtek mindenkit megelőztek

Európa legtöbb országában most próbálgatják az áttérést a digitális oktatási rendszerbe, mert a koronavírus járvány az iskolák bezárására kényszerítette a kormányokat.

Észtországban viszont már évek óta megkezdődött az áttérés, amelyet megkönnyíti, hogy gyakorlatilag minden háztartás rendelkezik internet kapcsolattal (99%). A tanárok számára nem újdonság a digitális oktatás :

10 éve megkezdtük a tanárok átképzését

Ezt nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Észtország oktatási miniszterhelyettese. Marts Laidmets elmondta: régóta működik egy digitális oktatási rendszer, melyet több mint 200 ezren használnak naponta! (Észtország lakossága 1,3 millió). Az észt oktatási rendszer jórészt már a felhőben zajlik: az iskolák 87%-a része ennek a hálózatnak. Mégsem ment minden simán hétfőn: 20 percre összeomlott a rendszer! Miért? Mert sok szülő is be akart kapcsolódni! A rendszert eredetileg kisegítő szerepre tervezték nem pedig arra, hogy teljes mértékben átveszi az iskolai oktatás szerepét. Most 15-20-szor nagyobb a rendszer terhelése mint korábban, ezért állandóan figyelni kell: nehogy leálljon a digitális oktatás rendszere – mondta az oktatási miniszterhelyettes. Aki hozzátette: nemcsak ez okoz gondot hanem az is, hogy nem minden tanár áll a helyzet magaslatán. A digitális átképzés ugyanis nem volt kötelező. Az idősebb nemzedék egy része úgy érezte, hogy még eltanítgat nyugdíjig különösebb digitális ismeretek nélkül. A koronavírus járvány közbeszólt …

Míg Észtország az első Németország az utolsó a digitális oktatásban

A Deutsche Welle ismerteti azt a korábbi felmérést, amely az európai átállást mutatja a digitális oktatásra. Németország az utolsó helyen szerénykedik. Ezért most az átállás során a diákoknak sok helyen azt kellett tapasztalniuk, hogy a tanárok egy jelentős részének halvány fogalma sincs arról: miképp kellene működnie a digitális oktatási rendszernek! A mostani kötelező átállás mindenesetre nagy lökést ad ennek a folyamatnak – hangsúlyozzák azok a tanárok és diákok, akik a Deutsche Wellenek nyilatkoztak.

Gyakran előforduló kripto átverések és elkerülésük

Az egyik legnagyobb fekete pont a kriptovaluták több, mint 10 éves múltján nem más, mint a folyamatosan jelenlevő csalók, és a gyakran előforduló átverések és piramisjátékok. De vajon miért van az, hogy oly sok ember és digitális valuta esett már csalások áldozatául?

A bitcoin óriási árrobbanásai rengeteg olyan embert vonzottak a kripto szférába, akik csupán a könnyű pénz lehetőségét látták a kriptovalutákban. Ezek a kripto befektetők ritkán veszik a fáradtságok, hogy a digitális valuták mögött rejlő technológiával is megismerkedjenek, ami kriptovalutáik nem megfelelő tárolását, majd azok elvesztését, illetve ellopását eredményezi. Ha valaki úgy dönt, hogy megkeresett pénzét kriptovalutákba szeretné fektetni, rendkívül fontos, hogy előbb megismerkedjen a digitális tárcákkal kapcsolatos biztonsági intézkedésekkel, valamint a leggyakoribb kriptovaluta csalások típusaival. Nem szabad abba a hibába esni, hogy elvakítson bennünket a gyors meggazdagodás ígérete.

Szerencsére számos ország dolgozik a kriptovalutákra vonatkozó jogszabályok elkészítésében, amely remélhetőleg biztonságosabb körülményeket teremt majd a digitális valuták vásárlására, eladására és tárolására. Ha Európát vesszük figyelembe, akkor talán Észtország példája a legbiztatóbb, hiszen az ország már megkezdte a digitális valuták szabályozását a kripto tőzsdékhez és tárcákhoz szükséges engedélyek bevezetésével. Ebből kifolyólag, ha egy olyan kripto tőzsdén szeretnénk vásárolni, melynek Észtországban van a székhelye, mint például a Kriptomat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a tőzsdének szigorú előírásoknak kell megfelelnie. Ez minden bizonnyal stresszmentesebbé teszi a kriptovalutákkal történő interakciót a tőzsde felhasználói számára.

Egy engedéllyel rendelkező tőzsde kiválasztásától eltekintve, nem árt más dolgokra is odafigyelni, ha el szeretnénk kerülni a kriptovalutákkal kapcsolatos átveréseket.

Szerencsére a csalások működésének megértése és az árulkodó jelek felismerése sokkal biztonságosabbá teheti kripto tranzakcióinkat és befektetéseinket. Lássuk milyen típusú csalások fordulnak elő leggyakrabban, és hogyan tudjuk azokat elkerülni.

A leggyakoribb kripto csalások

Szabályozatlan brókerek és tőzsdék

A kriptovaluták létrehozása óta rengeteg brókercég és tőzsde létrejöttének és bukásának lehettünk tanúi. Nem szabad elfeledni, hogy nem minden tőzsde egyforma. Számos tőzsde ígér gyors meggazdagodást és bombabiztos kereskedési módszereket, és pontosan ezek azok a tőzsdék, amelyektől a leginkább kell óvakodnunk. Számos olyan eset történt már, hogy egy tőzsde nem engedte, vagy csak óriási díjakért cserébe engedte felhasználóinak, hogy kivegyék befektetett pénzüket. Persze az sem számít újdonságnak, hogy egy tőzsde egyik napról a másikra egyszerűen köddé válik, ügyfelei pénzével együtt. Ezért fontos olyan tőzsdét választani, amely betartja a helyi jogszabályokat és rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ez viszont csak akkor érvényes, ha a tőzsde olyan országban van bejegyezve, amely már elkezdett foglalkozni a kriptovaluta tőzsdék szabályozásával, mint például a korábban említett Észtország. Ha egy észt kripto tőzsdén keresztül szeretnénk lebonyolítani a digitális valutákkal kapcsolatos tranzakcióinkat, szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem leszünk csalás áldozatai.

Hamis weboldalak

Habár a csalás e módja nem csupán a kriptovaluta tőzsdékre jellemző, a weboldalak klónozása rendkívül elterjedt a kripto hackerek körében. A hamis weboldalaknak kimondottan hasonló a megjelenése a lemásolt weboldalakéhoz, viszont a hamis weboldalhoz kizárólag a csalónak van hozzáférése, így könnyen ellophatja a weboldalra utalt pénzt vagy a weboldalon megadott személyes adatokat. De vajon hogyan tudjuk megmondani egy weboldalról, hogy hamis-e vagy sem? A válasz szerencsére nagyon egyszerű. A legitim weboldalak linkje mindig https-el kezdődik, amely mellett egy apró lakat van, amely jelzi, hogy az oldalon megadott adatok biztonságban vannak. Ha az általunk használt tőzsde weboldala külsőre pontosan olyan, mint azt már megszoktuk, viszont nem rendelkezik az említett két jellemzővel, akkor valószínűleg hamis weboldalt nyitottunk meg. Ebben az esetben azonnal értesítsük a weboldal működtetőjét. Ha komoly tőzsdéről van szó, a biztonsági csapat azonnal intézkedni fog, és megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket a felhasználó pénze és adatai megőrzése érdekében.

Hamis közösségi média bejegyzések

Azok számára, akik már huzamosabb ideje követik a kriptovalutákkal kapcsolatos bejegyzéseket, az kripto átverések e típusa talán egyáltalán nem újdonság. Ezek a bejegyzések legtöbbször olyan ajánlatokat tesznek, amelyek túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. A leggyakoribb példa erre nem más, mint az olyan bejegyzések, amelyek dupla, vagy akár tripla annyi kriptovalutát ígérnek az általunk átutalt mennyiségért cserébe. Persze az sem ritka, hogy a hackerek különböző kripto tőzsdék biztonsági csapatának adják ki magukat, és biztonsági okokra hivatkozva bejelentkezési információkat követelnek a tőzsde felhasználóitól különböző közösségi média csatornákon keresztül. Hogyan védekezhetünk az ilyen csalásokkal szemben? A legjobb módszer az, ha figyelmen kívül hagyjuk az ilyen ajánlatokat, bármennyire valódian és csábítóan is hangzanak, valamint csupán a tőzsde hivatalos csatornáin keresztül kommunikálunk az adott tőzsde csapatával.

Gyanús e-mailek

A csalók persze nem csupán Facebookon vagy Twitteren keresztül próbálnak információt kicsalni a gyanútlan felhasználóktól. Az is sűrűn előfordul, hogy egy rendkívül hivatalosnak látszó e-mailben próbálnak kapcsolatba lépni velünk a kriptoinkra pályázó hackerek. A kripto tőzsdék általában regisztráció után közlik felhasználóikkal, hogy milyen információkat követelhetnek e-mailen keresztül. Ha ezeken az információkon kívül bármilyen más adatot követelnek, bármennyire is valódinak tűnik az e-mail, ne adjuk meg őket, hiszen valószínű, hogy egy csalóval van dolgunk. Kétség esetén, bármilyen komolyabb kriptovaluta tőzsde lehetővé teszi felhasználói számára, hogy közvetlen kapcsolatba lépjük ügyfélszolgálatukkal a weboldalukon található elérhetőségeken keresztül, így megbizonyosodhatunk arról, hogy kitől is származik a szóban forgó e-mail.

Általános tippek és tanácsok

Rendkívül fontos, hogy komolyan vegyük kriptovalutáink biztonságát. A legjobb, ha úgy tekintünk az adott kripto tőzsdén nyitott fiókunkra, mint egy bankszámlára, főleg akkor, ha jelentős összegű digitális valutát tárolunk rajta. Ha a tőzsde weboldalán nincs látható helyen feltüntetve a pénzünk kivételére vonatkozó eljárás, vagy a tőzsde használatával járó díjak, akkor jobb, ha másik tőzsdét választunk, hiszen ezek legtöbbször a csalás előjelei.

Habár az említett csalások ismeretében könnyebben fel tudjuk ismerni, ha csalóval van dolgunk, ne feledjük, hogy a kriptovaluta piac rendkívül ingadozó lehet, ezért csak annyi pénzt fektessünk be, amennyinek hiányát nem fogjuk különösebben megérezni. Ha hosszú távra tervezünk a digitális valuták világában, akkor legyünk rendkívül elővigyázatosak kriptovalutáink biztonságát illetően. Csak olyan tőzsdét válasszunk, amely már több évre visszanyúló sikeres múltra tekint vissza vagy olyan országban van bejegyezve, amely szigorú kripto tőzsdékre vonatkozó szabályokkal rendelkezik.

Százezres elbocsátás: a közigazgatás nem üzlet

Előbb a feladatokat kellene áttekinteni, aztán a létszámról beszélni – mondja a közigazgatási tudós, a szakszervezetek pedig egyeztetést kezdeményeznek az újabb százezres közszférabeli elbocsátás ötletéről. Mindeközben érdemes lenne az észt példát is megnézni, ahol minden ügyet interneten intéznek, és ezzel temérdek pénzt spórolnak meg.

A közigazgatás nem az üzleti logika alapján működik, nem a legkisebb ráfordítással legnagyobb haszon elérése a cél – reflektált a közigazgatás-tudomány egyik legelismertebb szakértője, Ficzere Lajos a Független Hírügynökség kérdésére. Az ELTE jogi karának professor emeritusa azután fejtette ki véleményét, hogy a versenyszféra egyre súlyosbodó munkaerőhiányát a köz szolgálatában álló százezer dolgozó elbocsátásával gondolná csökkenteni a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének alelnöke. Rolek Ferenc erről az RTL Klub hétfő esti híradójában beszélt.

A szakszervezeti felháborodás közepette a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán este sietett leszögezni, hogy nem tartja reálisnak a százezres számot, de szerinte nem is innen kell kiindulni. Összességében kevesebb emberre van szükség, de tud olyan területet is, ahol többre – mondta, és azt is közölte, hogy nem kell fűnyíróelvszerű leépítéstől tartani. A konkrét számokról Gulyás elmondta: azt szeretné, ha a központi közigazgatásban ősszel, a területi közigazgatásban pedig még az idén meg tudnák határozni a létszámot.

A közigazgatási professzor viszont azzal a felvetéssel ért egyet, hogy

az ellátandó feladatokat kellene előbb számba venni,

nem pedig a legmagasabb jövedelmezőség felől közelíteni meg a kérdést. Az eredményességet se úgy kell nézni, mint az üzleti világban – mondta Ficzere Lajos.

Része a problémának, hogy nagy különbségek vannak a helyi és a központi kormányzati közigazgatás között, mert miközben sokan sokallják az összlétszámot, helyi szinteken sok a betöltetlen álláshely.

Van igazság abban, hogy a Magyarországra különösen az utóbbi években jellemző erős centralizáció sajátos létszámnövekedést is eredményezett, pedig

a központosításnak ott van helye, ahol összkormányzati feladatellátás zajlik

– hangsúlyozta Ficzere professzor.

A tudós nagyon fontosnak tartaná, ha az uniós alapelvként ismert szubszidiaritás elvét végre figyelembe vennék. Azt, hogy lehetőleg minden ügyet ott intézzenek, ahol ez közvetlenül a lakosság számára a leghatékonyabb.

A központi és a helyi szint közti kompetencia-elosztást el kell végezni, s

ezt kövesse a költségvetési kiadások elosztása

– mondta Ficzere Lajos.

Száz százalékig egyet ért a felvetésekkel a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Földiák András elmondta, különösen az háborítja fel őket, hogy a mindenféle előzetes számítás nélkül bemondott százezres számmal a teljes 690 ezres közszférát fenyegetik. A SZEF szerint 15 ezer ember hiányzik az ágazat(ok)ban, csak tanári állásból majdnem 2400 betöltetlen.

Úgy látja, hogy bár szerinte is előbb az értelmes átvilágítást kéne elvégezni,

a kormány rövid távon akar sikert elérni.

Ha lesz egyáltalán bármi a mostani – egyébként sokadik ilyen tartalmú – felvetésnek. Mindenesetre egyeztetést kezdeményeznek a kormánynál – mondta Földiák András.

Ficzere professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a modern információtechnológia mindent átír, a közigazgatást is. Tehát ha hozzányúlnak ehhez a hatalmas területhez, ezt is figyelembe kellene venni.

A világos egyedülálló módon csinálják ezt Észtországban, ahol lényegében már minden ügyet elektronikusan lehet intézni, egészen a szavazásig. A kis balti országban a világon elsőként 2000-ben kimondták, hogy az internethez való hozzáférés alapvető emberi jog (csak úgy, mint az élelem és a menedék), aminek következtében még a legkietlenebb vidékekre is eljutott az internet – derül ki a Portfolio írásából.

Néhány érdekesség. A kormány ülésein már 2000 óta nincs papír, lényegében az egész parlament sem használ papírt a működéséhez. Az 1,3 millió lakos mindegyike a mobilján intézi a parkolást, egészségügyi adataikat felhőben tárolják, sőt, 95 százalékuk az adóügyeit is online intézi kevesebb, mint három perc leforgása alatt.

Az országból 2022-re teljesen eltűnhet a készpénz a forgalomból.

A rendszer alapja 2002 óta egy olyan chipkártya, amely a polgárok azonosítására szolgál, csak úgy, mint a személyi igazolvány. Ez minden 15 év feletti számára kötelező, és gyakorlatilag minden erre épül: nincsen külön személyi, tb-kártya, útlevél, lakcímkártya, adókártya, sőt, még a tömegközlekedésen bérletül is ez szolgál.

Ennek köszönhetően az állampolgároknak egy bizonyos adatot mindig csak egyszer kell megadniuk. Ha valaki köt például egy biztosítást az új autójára, akkor egyetlen olyan személyes adatot sem kell közölnie, amit egyszer már valahol megadott, elég csak az új autó meglétéről nyilatkozni.

Az ország miniszterelnöke pár éve azon viccelődött, hogy a három év alatt, mióta a hivatalban van, mindössze egy alkalomra emlékszik, mikor fizikailag is alá kellett írnia valamit, és az is egy ceremónia alkalmából a vendégkönyv volt.

Egy cégalapítás körülbelül 15 percet vesz igénybe,

míg az adóbevallás 3 perc alatt elkészíthető.

A rendszer minőségét mutatja, hogy az adóbegyűjtés hatékonyságában Észtország Svájc és Svédország mögött a harmadik helyet foglalja el az OECD-országok rangsorában. Az észt állam átlagosan 40 centet költ 100 euró adó begyűjtésére (összehasonlításképpen ugyanez Magyarországon 1,2 euróba kerül) úgy, hogy az adóhatóság személyi állománya 13 év alatt nagyjából 40 százalékkal, 2300-ról 1400 főre zsugorodott.

Az észtek évente 12 Eiffel-torony méretű papírhegyet takarítanak meg azzal, hogy

az állam által nyújtott szolgáltatások 99 százalékát elérhetővé tették online.

Az ország közigazgatásának digitalizációja csak az elektronikus aláírás használata 500 millió dollár, vagyis az észt GDP 2 százalékát spórolja meg. Észtországnak. Ezzel szemben Magyarországon az adminisztratív terheknek a nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya megközelíti a közoktatásra vagy egészségügyre szánt kiadásait.

Mentalitások

0

Egy független moszkvai lap, a Novije Izvesztyija pár napja azt a kínos kérdést tette fel, hogy Észtországban miért 1800 euró az átlagbér, míg a természeti kincsekben gazdag Oroszországban csak 500.

Nem hoztam volna szóba az írást, de aztán jött Kötcse. Maga a falu csinos, Hild-díjas, de egy más szempontból pocsék hely: évente, ilyentájt ide vonul le Orbán és sleppje, kíséretükben a hozzájuk hasonlóan szintén kitartott, közpénzből élő lakájmédiával. Az egész társaság így együtt szót se érdemelne, ha nem a mi életünk menne rá. És főként, ha nem itt mutatnák őket a kamerák, hanem a Markóban, hatalmas, a köztévé által is közvetített persorozatban.

A moszkvai cikk azonban Kötcsét is éles fénybe helyezte azzal, hogy összefoglalja, mitől megy jól az észteknek és rosszul az oroszoknak: az óriási különbség fő oka az észtek „racionális, skandináv mentalitása” és az elhanyagolható korrupció. Jóllehet, nekik nincs se gázuk, se olajuk, de mivel Putyinuk sincs, az EU-támogatások nem magánzsebekben végzik, így mára behozták a szovjet időkben elvesztegetett éveket: virágzik a mezőgazdaság, épülnek az utak, magas színvonalú az egészségügyi ellátás, kiválóak az észt termékek. És a másik két balti ország is jól teljesít.

Nekünk viszont itt van Kötcse, na meg Felcsút, a ránk nézve végzetes orosz mentalitás két libalegelőnyi megjelenítője. Orbán ahelyett, hogy a balti államokhoz hasonlóan korszerű gyárakat, hightech üzemeket, technológiai intézeteket avatna fel, ellopja, vakon, ostobán elherdálja a pénzünket, miközben olyan primitív dumákkal ejti ámulatba híveit, mint amivel most is: „Európai léptékű harc zajlik értékek és kultúrák közt, komoly veszélyek leselkednek ránk, sikerrel álljuk a sarat, nekünk van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek”.

Mintha bárki is el akarná tőlünk venni, és nem éppen az ő hataloméhes, bűnöző mentalitása tenné tönkre.

Természetesen az új kancelláriaminiszter is ott volt Kötcsén, aki máris a hivatalához és elődjéhez méltón hazudik. Gulyás Gergely azt nyilatkozta, hogy „a közbeszerzéseken csak a minőség, a tudás, a teljesítmény meg az árverseny számít”. Volt képe ezt mondani, miközben az egész ország arról beszél, hogy egyetlen dolog számít: kit akar Orbán győztesnek, kinek a zsebébe akar újabb milliárdokat tömni.

Bár a hazai korrupció szintje valamivel alacsonyabb az orosznál, a mi helyzetünk is évről-évre romlik. Ráadásul ugyanúgy nincsenek számottevő természeti kincseink, mint Észtországnak, csakhogy nekünk sajnálatosan virágzó mezőgazdaságunk és színvonalas egészségügyünk sincs, holott mindkettő lehetne, ez egyedül tőlünk függ. Na meg utak se épülnek, és egyáltalán, semmi olyasmi, ami elérhető közelségbe hozhatná az 1800 eurós észt átlagfizetést.

De nekünk már kínos kérdéseket feltenni is fölösleges, elég megnézni az új magyar honvédelmi miniszterhelyettes fényképét, amint Magyarország felirattal a „nadrágján” ebédet készít Kötcsén.

Értékek és kultúrák harca, valóban.

Szerző: Bruck András, Facebook

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK