Az EU legnagyobb reformja a láthatáron

0
1169
Merkel és Macron Mesebergben. Mennének előre, akár nélkülünk is? (MTI/AP/Jens Meyer)

Az unió eddigi legkomolyabb reformjának ígérkezik a Merkel-Macron-páros által ismertetett terv. Költségvetésileg saját lábára állna az eurózóna és a konvergenciából esetleg kikerülnének az eurón kívüli országok. Úgy tűnik, megpróbálják kiiktatni a „kekeckedőket”, így a magyarokat a külpolitikai döntésekben. Átszabnák a bevándorlási intézményrendszert is.

Az Európai Unió talán eddigi legnagyobb átalakítási terve lehet abból, amit Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ismertetett kedden késő este – értékelte az erről megjelent beszámolókat Feledy Botond. A külpolitikai szakértő, egyetemi tanár ehhez hozzáteszi, hogy – miként azt maga Macron is hangsúlyozta – a részleteket előbb a tagországokkal akarják ismertetni és megbeszélni, ezért most még sok a kérdőjel.

Alapvető változásnak ígérkezik, az euróövezet (19 tag) saját költségvetése. Ebben eddig ismert volt a német és francia felfogás közti különbség: előbbi csak néhány tízmilliárdos alapot szeretne, utóbbi viszont sok százmilliárd eurós valódi büdzsét. Feledy Botond szerint ennek megemlítése azért áttörés, mert így már nem az a kérdés, hogy legyen vagy ne legyen ilyen intézmény.

Ez az euróövezet saját lábára állását jelentheti

– tette hozzá.

Például Magyarország számára ez a reform mindenekelőtt azzal járhat, hogy nem eurót használó országként kimaradnánk belőle. De azt is, hogy a jelek szerint fontosabbá vált az eurótagok közül a lemaradottak (portugálok, görögök) felzárkóztatása, mint az övezeten kívüliek konvergenciája – hangsúlyozta a szakértő. Ez része lehetne a kétsebességes Európaként ismert belső szétválásnak:

az unió az eurózónára koncentrálna.

Egyelőre kérdés, hogy a saját költségvetést (vagy ahhoz hasonló intézményt) hogyan hoznák létre. Egyik megoldás a kormányok közti megállapodás, a másik lehetőség (például egyesek ellenkezése esetén) a jelenlegi szerződéses renden kívül, önálló megállapodás lehetne.

Ez esetben

ezt nem tudnák blokkolni azok, akik nem részei a megegyezésnek

– mondta Feledy Botond. Ehhez hasonló fajsúlyú változás lenne a külpolitikai döntéshozatal megváltoztatása, ami szintén a magyar kormánynak „dedikált” átalakulásként értelmezhető.

Eszerint megszüntetnék a teljes egyhangúságot megkövetelő döntéshozatalt, amely alapján a magyar kormány két fontos megállapodást torpedózott meg az elmúlt időben. Az afrikai országokkal tető alá hozott menekültügyi szerződést és a kínai kormány politikáját elítélő nyilatkozatot.

Ennek politikai lehetősége most fényévekre van a szakértő szerint. Azért, mert ehhez magához is konszenzusos döntés kellene.

Az úgynevezett Mesebergi Nyilatkozatban a két vezető javasolja létrehozni a szintén az euróövezetnek szóló egységes válságkezelő alapot és mechanizmust (ESM). Ez a Nemzetközi Valutaalap mintájára

megteremtené a tagországi költségvetések – eddig elmulasztott – ellenőrzését,

és anyagi segítséget nyújtana a bajba került tagállamoknak. Az ördög a részletekben rejlik, nem tudjuk, hogy például hogyan alakulna a felhatalmazás ezekben a döntésekben – mondta Feledy Botond.

Átszabnák a menekültügyi eljárásokat és intézményeket a javaslat értelmében. Közös menekültügyi döntéshozatali rend jönne létre a kérelmek elbírálására. Ez az a további pont, amelyben jelenleg teljesen merev a magyar kormány elutasító álláspontja. Ennél is komolyabbnak ígérkezik a lényegét tekintve

teljesen önálló, a tagországi döntésektől független határ- és partvédelmi ügynökség

megalapítása.

Ez elképesztően bonyolult reform lenne: közös parancsnokság és fegyveres erő – mondta Feledy. Hozzátette: talán a legsúlyosabb szuverenitási kérdést veti fel az, ha ennek az ügynökségnek fegyveresei bármely tagállamban megjelenhetnek, ahol külső uniós határ húzódik.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.