ki, Author at Független Hírügynökség

Fűtés szennyvízzel

-

2024-01-10

A forró szennyvizet már 2010 óta használják fűtésre Vancouver egyik elővárosában, és Kanadában most másutt is azt tervezik, hogy átveszik ezt a gyakorlatot, amely elősegítheti a zöld átmenetet.

6210 lakás False Creekben, Vancouver egyik elővárosában a szennyvízzel fűt, és a nagy hidegben sincsen probléma ezzel. Ebben a kanadai elővárosban éppúgy mint a világ legnagyobb részén a szennyvizet óriási víztárolókban megtisztítják, és azután visszavezetik a hálózatba, de észrevették, hogy közben elvész a hő. Pedig hidegben az utcák gőzölögnek, mert a meleg szennyvíz “az utcát fűti”, és elolvasztja a havat.

Nagy Britanniában is felfedezték ezt a lehetőséget, de egyelőre csak a kutatók – írja a BBC portál. A London South Bank University kutatói kimutatták, hogy az Egyesült Királyság naponta 1,6 milliárd liter szennyvizet használ el, és ebből több mint 20 terrawatt óra energiát nyerhetne az ország. Ezzel 1,6 millió lakást lehetne fűteni. Az USA-ban ezek a számok egészen kolosszálisak: 350 terrawatt óra energiáról van szó minden évben, és ez 30 millió otthon fűtését tenné lehetővé!

300%-os hatékonyság

Vancouverben az energia központot a víztároló fölé telepítették, hogy könnyű legyen az meleg kinyerése a szennyvízből, melynek a hőfoka általában 20 Celsius körül mozog. “Ez a hőmérséklet állandó még a nagy hideg esetében is, ezért 300%-os hatékonysággal tudjuk működtetni az energia központot” – büszkélkedik annak vezetője Vancouverben.

Az Európai Unióban is nagy lehetőség lenne a szennyvíz hőjének kihasználása hiszen az épületek fűtésére és hűtésére megy el az összes energia felhasználás 40%-a.

Az épületek melegház hatása ezért óriási. Vancouverben ez több mint 50%. Miért? Mert a kanadai nagyváros energiahálózatát földgáz erőművekből látják el árammal illetve a fűtést gázzal oldják meg sokhelyen.

Miért nem használják a szennyvíz fűtést másutt is?

“Nagyon sok alternatív energia forrást egészen egyszerűen kidobunk az ablakon. Nagyon kevéssé hatékony az energia gazdálkodásunk” – nyilatkozta a BBC-nek az amerikai Cornell egyetem professzora. Semida Silveira szerint az Egyesült Államok karbon kibocsátását már most a felére lehetne csökkenteni azzal, ha javítanák az energia gazdálkodás hatékonyságát. Miért nem csinálják?

“Mert az energiahatékonyság láthatatlan”

– mondja a Cornell egyetem professzora.

A Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – ezt úgy fogalmazza meg, hogy az energia hatékonyság az első számú üzemanyag a zöld átmenetben.

A Danfoss nemzetközi energia ügynökség felmérése szerint hogyha sikerülne összegyűjteni a jelenleg jórészt elpazarolt plusz energiát mint például a szennyvíz hőjét, akkor az Európai Unió energia mérlege nagyon kedvezően alakulna, mert a téli fűtést nagyrészt meg lehetne ebből oldani.

Csakhogy ez nincs ingyen:

“A nagy kérdés az, hogy ki fizeti az energia hatékonyság növelését“

– hangsúlyozza a Cornell egyetem professzora.

Vancouverben mindenesetre bejött a szennyvízfűtés: a lakások tulajdonosai vagy bérlői alacsony számlákat fizetnek. Ezért az előváros bővíti az energia központ kapacitását 3 megawattról 9 megawattra ugyanis mind többen érdeklődnek szennyvizes fűtés iránt. A bővítést jelentős részben abból az ingyenes támogatásból fedezik, amely a zöld átmenet elősegítését célzó alaptól jön. “A további fejlesztéshez már szükségünk lesz az önkormányzat pénzére is” – mondja az energia központ vezetője. Az önkormányzatok is érdekeltek lehetnek ebben hiszen a szennyvíz tisztítás 30-40%-ot jelent a villanyszámlából Észak Amerikában.

Európában a jó példa Aarhus Dániában, mert ott a víztisztító központ több energiát termel mint amennyit elfogyaszt ugyanis felhasználja a szennyvíz hőenergiáját is. Ha ezt kiterjesztenék az 5,8 milliós Dániára, akkor ez 600-700 megawattóra pluszt jelentene

– állapította meg a dán Víz és Szennyvíz társaság.

A változás már megkezdődött – állítja a Cornell Egyetem professzora: ”Régebben a városatyák és a tervezők elsősorban azzal foglalkoztak, hogy miképp lehet kihasználni a város területét illetve hogyan lehet megszervezni legjobban a közlekedést, ma már viszont mind fontosabb szempont az energia gazdálkodás. A technológia már megvan a szennyvíz hőjének hasznosítására, de a nagy kérdés az, hogy ki fizet a rendszer bevezetésért?” – mondta a Cornell egyetem professzora a BBC tudósítójának.

Levadásszák

ki

-

2024-01-05

0

Amikor kedden két drónnal kilőtt rakéta becsapódott egy bérházba Bejrút déli részén, megölve a militánsok egyik legfelső vezérét és hadnagyait, úgy tűnt, ez egy elmozdulást jelez Izrael Hamász elleni háborújában – írja a Washington Post.

Izrael három hónapon keresztül teljes körű katonai inváziót hajtott végre Gáza ellen, az övezet nagy részét ellenőrzése alá vonva, és több mint 22 000 embert megölt az Izrael elleni október 7-i támadást tervező és végrehajtó fegyveresek üldözése során. A mai napig nem lépett fel egy másik többször is hangoztatott háborús cél érdekében: a Hamász felsővezetőinek kiiktatására „bárhol legyenek is”

Most, amikor a konfliktus a negyedik hónapjába lép, Izrael láthatóan megkezdte a kiiktatásnak megvalósítását. Egy szélesebb körű háborút kockáztat libanoni határa mentén, annak ellenére is, hogy megkezdte csapatait kivonni Gázából.

Katonai vezetők azt mondták, hogy a részleges kivonulás lehetséges most, hogy a támadások meggyengítették a Hamaszt északon, és ez lehetővé teszi, hogy több ezer tartalékos hazatérjen és munkába álljon. Washington hónapok óta nyomást gyakorol Izraelre, hogy lépjen vissza a Biden elnök által „válogatás nélküli bombázásnak” minősített akcióktól, és csökkentse a polgári áldozatok számát.

Az események közvetlenül érintik a háború gazdasági veszteségeit, valamint a tiltakozások és a belpolitikai intrikák fokozatos visszatérése miatti növekvő aggodalmakat. Bár kevés elemző látja a gázai erőszak végét, némi változás észlelhető.

„A 3. szakaszhoz értünk” – mondta Chuck Freilich volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, utalva a hadviselés azon szakaszára, amely az októberi támadásokra adott kezdeti választ, valamint az enklávé belsejében zajló tartós légi és földi háborút követi.

„Úgy gondolom, hogy egy új módozatba lépünk, ami közelebb áll ahhoz, amit az Egyesült Államok a kezdetektől szorgalmazott.”

Az izraeli hadsereg már hónapok óta kijelentette, hogy készen áll egy kétfrontos háború megvívására, miután csapatokat és tankokat vont össze a libanoni határ mentén, és legalább 70 000 lakost evakuált. Az Izraeli Védelmi Erők egységei gyakran váltottak tüzet a Hezbollah-hal, az iráni felállású libanoni fegyveres csoporttal, de a csapások és ellencsapások soha nem közelítették meg Bejrútot – egészen keddig.

Izrael nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni bármilyen szerepet Száleh Arouri, a Hamász száműzött tisztviselője meggyilkolásában, aki összekötőként működött Iránnal és a Hezbollah-hal. De rajta volt a nemzeti listán.

„Kétségtelenül ez volt a legjelentősebb Hamász vezető meggyilkolása a szervezet tisztségviselői ellen a háború október 7-i kezdete óta” – írta Avi Issacharoff palesztin ügyek szakértője szerdán a Yedioth Ahronot című újságban.

Míg Izrael azt állítja, hogy megölt számos Hamász parancsnokot és tisztviselőt Gázában, de Jehiya Sinwart, akit az október 7-i támadás kitalálójának tartanak, számos más vezetővel együtt még mindig szabadlábon van.

Libanoni és nemzetközi tisztviselők szerdán tülekedtek, hogy megfékezzék a Hezbollah várható megtorlását. A csoport a mai napig ellenállt a Hamász könyörgésének, hogy teljes mértékben lépjen be a háborúba. A névtelenséget kérő izraeli tisztviselők, akik nem jogosultak nyilvánosan nyilatkozni az ügyben, azt mondták, remélik, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah önmérsékletet tanúsít, tekintettel arra, hogy egyik tisztje sem halt meg a csapásban.

Naszrallah „válaszra és büntetésre” figyelmeztetett szerdai beszédében, de kevés utalást adott arra, hogyan reagálnának harcosai.

Az északi Haifa kikötőváros izraeli lakosainak azt tanácsolták, hogy tervezzenek menedéket a támadás során. Katonai elemzők szerint a csapatok levonása Gázában valószínűleg több erőforrást tesz lehetővé Libanon felé.

„Nagyon felkészültek vagyunk mindenféle forgatókönyvre”

– mondta Daniel Hagari, az IDF szóvivője Arouri meggyilkolása után.

Kedden Eilonban, a libanoni határtól egy mérföldre délre, néhány percenként izraeli tüzérséget lövedékeket indítottak „terrorista célpontok” felé. A kiürült falvakban a Hezbollah páncéltörő rakétáit elfogták.

Északon a helyi biztonsági osztagok egy közelgő háború miatt gyakorlatoznak. Az evakuálások lehetővé tették az izraeli hadsereg szabad működését a területen, mezőgazdasági területekről lőve.

„Egy olyan háborúba keveredünk, amelyet nem kértünk”

– mondta egy ott élő lakos.

A libanoni merényletet széles körben üdvözölték Izraelben, bár a becslések szerint még mindig Gázában fogva tartott 133 izraeli szószólói szerint attól tartanak, hogy a támadás kisiklatja az újabb túszcseréről szóló tárgyalásokat.

Az IDF a múlt héten közölte, hogy öt dandárt von ki a Gázai övezet északi részéből, ami potenciális elmozdulást jelent a széles körben elterjedt bombázástól az enklávén kívül állomásozó csapatok célzottabb rajtaütései felé. Ennek ellenére izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy a harcok valószínűleg hónapokig folytatódnak.

A bombák és a lövöldözések zaja visszhangzott szerdán a dél-gázai Hán Yunisz városában, ahol szemtanúk elmondták a The Washington Postnak, hogy a harcok továbbra is olyan hevesek, mint valaha. A mentők oda-vissza száguldoztak egész nap, szállítva a halottakat és a sebesülteket.

„Az emberek itt már hozzászoktak a bombázás zord látványához” – mondta. „A napi küzdelem azonban inkább az élelem, a víz és az alapvető szükségletek biztosítása körül forog.”

Izraelben azonban a háború már nem érződik annyira mindent felemésztőnek, és a polgárok elkezdtek teret találni a szélesebb körű politikai vitáknak. Hétfőn az ország legfelsőbb bírósága megváltoztatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának szavazását a bíróság kulcsfontosságú bírósági felülvizsgálati jogosítványainak megvonásáról, amelyet kritikusai az izraeli demokrácia győzelmeként ünnepeltek.

A tavalyi év nagy részében az országot megrázó, de október 7-e után felfüggesztett kormányellenes tüntetések pedig visszatértek. Tel-Avivban és Jeruzsálemben szombaton tömegek skandálták az új választások követelését, miközben a harag Netanjahu ellen irányul, akit széles körben vádolnak azért, mert nem tudta megakadályozni a Hamász támadását, és akinek a közvélemény-kutatások során támogatottsága jelentősen zuhant.

Egyre jobban láthatók a szakadások a rendkívüli háborús kabineten belül, amelyben Netanjahu megosztja többek között a hatalmat politikai riválisával, az IDF volt vezérkari főnökével, Benny Gantzcal.

Gantz és Yoav Gallant védelmi miniszter nem volt hajlandó Netanjahuval együtt megjelenni néhány közelmúltbeli sajtótájékoztatón. Mindketten nyitottabbnak mutatkoztak a Biden által javasolt háború utáni gázai kormányra, amely a visszaállított palesztin hatóságra támaszkodik, és ezt az elképzelést Netanjahu és koalíciójának szélsőségesebb tagjai elutasították.

Gantz, akinek népszerűsége megugrott, azt mondta, hogy a politikának és az október 7-i kudarcok kivizsgálásának meg kell várnia, amíg a háború enyhül. Miközben egyes csapatok kivonulnak Gázából, a politikai megfigyelők szorosan figyelik, nincs-e jele annak, hogy készen állna a lépésre. Gantz új választásokat indíthat el, ha ráveszi a koalíció öt tagját, akik közül sokan kritizálták Netanjahut, hogy csatlakozzanak egy bizalmi szavazáshoz.

Abban a pillanatban, amikor Gantz úgy érezi elhagyhatja a háborús kabinetet, a hógolyó gurulni kezd. Ez egyre lehetségesebbnek tűnik, ahogy a gázai helyzet stabilizálódik.

Persze, ha lesz egy második front a Hezbollah-hal, akkor minden újra megváltozna.

Meghalt a Moszad vezér, aki figyelmeztette kormányát a Jom Kippur háborúra

ki

-

2024-01-03

0

Meghalt a Moszad vezér, aki figyelmeztette kormányát a Jom Kippur háborúra

98 éves korában meghalt Moszad Zvi Zamir volt izraeli tábornok és az izraeli titkosszolgálat korábbi igazgatója. Cvi Zamír, aki 1968 és 1974 között vezette az izraeli hírszerző szolgálatot figyelmeztette Golda Meir kormányát, hogy Egyiptom és Szíria arra készül, hogy megtámadja a zsidó államot Jom Kippur idején.

A Moszad főnöke is az utolsó pillanatban kapott hírt erről amikor Londonban találkozott Nasszer egyiptomi elnök vejével, aki együttműködött a Moszaddal. Nemcsak a tervezett támadást, de annak részletes haditervét is leleplezte az egyiptomi elnök veje, de Golda Meir kormánya nem hitt az információnak, és nem mozgósította a hadsereget Jom Kippur idején. Egyiptom és Szíria épp azért időzítette a nagy zsidó vallási ünnepre a támadást, mert az arab vezetők tudták, hogy az izraeli kormány csak nehezen tudja mozgósítani a hadsereget ilyenkor. A támadás időzítésének tippjét Egyiptom és Szíria állítólag a Szovjetuniótól kapta, amely mindkét arab állam katonai tanácsadója volt akkoriban. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter viszont kihasználta Egyiptom katonai vereségét arra, hogy átállítsa a legnépesebb arab államot a Nyugat oldalára.

A Hamász múlt októberi meglepetésszerű támadását sokan hasonlítják a Jom Kippur háborúhoz hiszen a Moszad most is elkésett. Vezetői vállalták is ezért a felelősséget. Benjamin Netanjahu miniszterelnök bírálói viszont azt állítják, hogy sokkal inkább Pearl Harborról volt szó amikor Roosevelt elnök tudott a tervezett japán támadásról, de hagyta azt megtörténni, hogy mozgósítsa az USA közvéleményét a háború mellett. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali támogatói végképp meg akarják semmisíteni a palesztin állam esélyét, ezért el akarják tiporni a Hamászt.

Cvi Zamír vadászta le a müncheni olimpiai terroristákat

A Fekete szeptember palesztin terrorista szervezet elfoglalta az izraeli csapat szállását a müncheni olimpián 1972-ben, és ott túszokat ejtett. Több izraeli sportoló meghalt, és Izrael bosszút esküdött. A most elhunyt Moszad vezér irányította a hajszát a palesztin terroristák után. Ali Hasszan Szalamat, a terrorakció irányítóját a Moszad 1979-ben likvidálta. Korábban ugyanis egy rá igen hasonlító pincért lőttek le Norvégiában.

Zamír 1925-ben született Lengyelországban, családjával együtt kivándorolt. Ő már Palesztinában nőtt fel. Egyik legjobb barátja, akivel együtt futballozott nem volt más mint Jichak Rabin izraeli miniszterelnök, aki 1967-ben a győztes izraeli hadsereget irányította. Rabin miniszterelnököt egy szélsőjobboldali izraeli terrorista megölte, mert elvben beleegyezett egy palesztin állam létrehozásába.

Cvi Zamír, a Moszad most elhunyt ex vezére, benne volt abban a vizsgálóbizottságban, amely Rabin meggyilkolásának körülményeit tárta fel. Izraelben a palesztin probléma azóta sincsen megoldva…

Putyin gratulált Orbán Viktornak

ki

-

2024-01-01

0

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan vezető az Európai Unió tagállamai közül, akit újév alkalmából köszöntött az orosz elnök – büszkélkedik a kormánypárti sajtó. Amely siet hozzátenni, hogy van egy másik európai vezető is, aki hasonló gratulációt kapott Putyintól: Aleksandar Vucsics szerb elnök, aki Orbán Viktornak is nagy barátja.

Szerbiában most néhány helyen megismétlik a választást, melyet a szerb elnök nagy fölénnyel megnyert, de az ellenzék szerint csalás történt. Az orosz titkosszolgálat jelentős mértékben segíti Vucsics elnököt az ellenzék elleni harcban – ezt maga a szerb államfő ismerte el, és a miniszterelnökasszony részletesen ki is fejtette Belgrádban.

Vajon az orosz titkosszolgálat Orbán Viktort is segíti az Európai Unió és az Egyesült Államok elleni harcában?

“A nehéz nemzetközi helyzet ellenére sikerült 2023-ban is fenntartani az orosz-magyar kapcsolatok dinamikáját” – írta Putyin a magyar miniszterelnöknek.

Az orosz elnök megerősítette elkötelezettségét a konstruktív, pragmatikus viszony folytatása mellett, amely lehetővé teszi a közös gazdasági projektek megvalósítását – idézi a Magyar Nemzet az orosz elnököt. Aki természetesen nem tért ki arra az apróságra, hogy a nemzetközi helyzet elsősorban azért nehéz, mert ő megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában, és nemrég a háború legpusztítóbb légicsapását mérte a szerencsétlen országra, amely nem vele hanem a Nyugattal kíván együttműködni.

Az a hazugság sem szerepel Putyin üzenetében, mely szerint olcsóbban adja a földgázt a baráti Magyarországnak pedig az orosz elnök ezt ígérte Orbán Viktornak, aki nem sokkal az orosz agresszió előtt látogatott el Moszkvába.

Mikor megy Orbán Kijevbe?

A magyar miniszterelnök legutóbb az Európai Unió csúcstalálkozóján megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást, és ezzel nagy szolgálatot tett Putyinnak, és komoly csapást mért Zelenszkij ukrán elnökre.

Peszkov, az orosz elnök szóvivője meg is dicsérte “a magyar miniszterelnök bátor tettét.” Zelenszkij elnök pedig meghívta Orbán Viktort Kijevbe. A magyar miniszterelnök, az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, elfogadta a meghívást. A diplomaták állítólag már készítik elő a látogatást. Közben pedig a magyar diplomácia megszavaz minden Oroszország elleni szankciós csomagot Brüsszelben.

Orbán Viktort Putyin bábjának tekintik Brüsszelben és Washingtonban vagyis a képmutatás nem fizetődik ki.

Arra viszont jó, hogy az uniós eurómilliárdokat kizsarolja Brüsszeltől. Orbán Viktort végső soron ez érdekli, és fütyül arra, hogy mi történik Ukrajnában, ahol a nép szenvedése egyre nagyobb, és a háború végét nem látja senki sem.

Orbánnak óriási szüksége van az uniós eurómilliárdokra

Siralmasak az idei év gazdasági mutató, a kormány tervei egyáltalán nem teljesültek. A GDP a harmadik negyedév végén 1,2%-kal volt gyengébb mint 2022-ben. Ha a mezőgazdaság jó teljesítményét nem számoljuk, akkor a visszaesés 3%-os. Ez volt a magyar gazdaság egyik legpocsékabb éve.

A költségvetés hiánya 5,9% lehet az év végén noha a kormány kezdetben 3,9%-kal számolt. Ezt azután felemelte 5,2%-ra, de valószínűleg ennél is magasabb lesz, csaknem eléri a lélektani 6%-os határt. Még szomorúbb az, hogy ez a kormány inflációs politikájának eredménye: a lakossági fogyasztás, és az ÁFA jelentős mértékben visszaesett a hivatalos adatok szerint is.

Persze nem mindenki járt rosszul: Mészáros Lőrinc 150 milliárd forinttal lett gazdagabb az idén! Mégis miből amikor a bérből és fizetésből valamint nyugdíjból élők életszínvonala csökkent az infláció miatt? Az infláció kifejezetten kedvezett a kormányhű oligarcháknak, akik csinos tőke jövedelmekre tettek szert. Ők is gratulálhatnak Orbán Viktornak, akinek úgy sikerül fenntartani a nemzeti együttműködés rendszerét, hogy az életszínvonal csökken. Putyin ehhez is gratulálhatott Orbán Viktornak…

“Az USA fenyegeti leginkább a szabályokon alapuló világrendet”

ki

-

2023-12-30

0

“Az USA fenyegeti leginkább a szabályokon alapuló világrendet”

Nem Kína nem Oroszország nem is Irán a legnagyobb fenyegetés arra a szabályokon alapuló világrendre, amely a második világháború után kialakult hanem az Egyesült Államok, amely Trump és Biden alatt letért a korábbi útról – állítja Fareed Zakaria, akinek tanulmánya a Foreign Affairs jövő évi első számában jelenik meg, de részleteket közölt belőle lapjában, a liberális Washington Postban.

Idézi Jake Sullivant, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki Trump ex elnökhöz hasonlóan azt fejtegette, hogy az USA a globalizációval sokat veszített, és ezért az America First politikát kell alkalmazni vagyis erőből megoldani a problémákat nem pedig versenyezni a vetélytársakkal nemzetközileg elfogadott szabályok alapján.

Ennek megfelelően az USA ellenfélként határozza meg Kínát és Oroszországot: a washingtoni képviselőház olyan plusz szankciókat javasol Peking ellen, melyek 1900 milliárd dolláros veszteséget okoznának az amerikai gazdaságnak, csakis azért, hogy ily módon gyengítse Kínát. Mire jó ez? Kína nem rabló állam mint Oroszország hanem a gazdasági erejéhez méltó nemzetközi szerepet akar játszani. Hszi Csin-ping elnök kijelentette a Pekingben látogató amerikai szenátoroknak, hogy

“Kínának ezer oka van az együttműködésre az USA-val, és egyetienegy sincsen, amely ellene szólna ennek!”

A 100 éves Kissinger ex külügyminiszter jól látta ezt, és halála előtt nemsokkal elrepült Kínába , hogy megpróbálja helyreállítani az együttműködést Peking és Washington között.

Az USA nem hanyatló világhatalom

Fareed Zakaria tényekkel bizonyítja, hogy az Egyesült Államok vetélytársai erősödtek ugyan az elmúlt évtizedekben, de az USA nem gyengült meg. Részesedése ma is ugyanakkora a világ GDP-jében mint 1980 körül, közben viszont Kína részesedése 20%-ra nőtt. Demográfia szempontjából az USA jobban áll mint vetélytársai: a szaporodási mutató 1,7, melyet évi egymillió legális és legalább ennyi illegális bevándorló egészít ki miközben a vetélytársak leszálló ágban vannak, mert egyre öregszik és fogy a népesség. Zakaria szerint nincsen oka az USA-nak, hogy kételkedjen magában hiszen a technológiai versenyben kifejezetten jól áll különösen ami az informatikát illeti. Ennek ellenére az amerikai diplomácia Trump és Biden idején abból indul ki, hogy az USA gyengül, és ezért védekeznie kell olykor a nemzetközi szabályok felrúgásával. Zakaria idézi a WTO nigériai főnökasszonyát, aki szerint

“a gazdag országok felhúzták a létrát amikor akadályozzák a szabadkereskedelmet, így a fejlődő országok nem tudnak fejlődni, és egyre jobban elmaradnak a gazdagoktól, akik élén az USA áll.”

Zakaria utal rá, hogy az amerikai diplomácia nem épp sikersorozat az elmúlt 25 évben. A NATO tag Törökország például egyre jobban önállósul, ezért amikor Bush elnök elhatározta a bevonulást Irakba, akkor megdöbbenve kellett észlelnie, hogy a törökök azt nem támogatják. Szaúd Arábia ugyanígy egyre önállóbb külpolitikát folytat.

Azzal, hogy Trump elnök felrúgta az Iránnal megkötött atomalkut az USA megerősítette kivonulási szándékát a térségből. Csakhogy ezután Kína teremtett békét Irán és Szaúd Arábia között. A gázai háború pedig szinte megoldhatatlan feladat elé állította az amerikai diplomáciát.

Ukrajnában a háború megnyerhetetlen nemcsak Putyin, de az USA számára is – Zakaria nem oly merész, hogy ezt kimondja, de fejtegetéséből ez következik.

“Az amerikai belpolitika keresztülhúzhatja Biden elnök számításait, ha Trump kerül hatalomra, aki nyíltan csodálja Putyint.”

Orbán, az ordító egér

Orbán Viktor miniszterelnök elejtett megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a diplomáciai stratégiát nem Szijjártó Péter külügyminiszter dolgozza ki, akinek ideje sincs gondolkodni hanem Orbán Balázs, a politikai igazgató, aki nemrég könyvet adott ki a nemzetközi helyzet alakulásáról. Ebben azt fejtegeti, hogy Magyarországnál nem érdeke az, hogy blokkok jöjjenek létre, ahogy azt Washington és Brüsszel szorgalmazza hanem valamiféle közvetítő szerepet kellene játszania a világpolitikában Kelet és Nyugat között.

A hidegháborús amerikai diplomácia bírálatában Orbán Balázs Henry Kissingert követi hiszen a 100 éves korában nemrég elhunyt veterán diplomata teljes mértékben elvetette azt az elképzelést, hogy az USA-nak ellenfélnek kell tekintenie egy időben Kínát és Oroszországot. Kissinger Fareed Zakariához hasonlóan azt állította, hogy a globalizáció, a hidegháború lassú megszűnése mindenkinek a javára vált: megbukott a Szovjetunió, Kelet Európában demokratikus államok alakultak, az amerikai-kínai együttműködés pedig mindkét félnek és az egész világgazdaságnak a hasznára vált.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió joggal bírálja Orbán Viktort oroszbarát magatartása miatt, de a magyar miniszterelnök sem téved amikor elveti a hidegháborús amerikai diplomáciát, melyet az Európai Unió – ha félszívvel is, de támogat. Csakhogy a másik fél bírálata nem garantál semmiféle diplomáciai sikert: az USA és szövetségesei két megnyerhetetlen háborúval küszködnek Ukrajnában és a gázai övezetben. Orbán Viktor pedig elszigetelődik Nyugaton miközben nem veszik komolyan Keleten, és ezért két szék közt a pad alá eshet.

Amíg azonban az USA és az Európai Unió diplomáciája sikertelen Orbán eljátszhatja az ordító egér szerepét, de a miniszterelnök hiúságán kívül más nemigen látja ennek a hasznát.

150 milliárd forinttal nőtt Mészáros Lőrinc vagyona az idén

ki

-

2023-12-28

0

150 milliárd forinttal nőtt Mészáros Lőrinc vagyona az idén

“Nehéz időszakot hagyunk magunk mögött” – mondta évértékelő sajtóértekezletén Orbán Viktor miniszterelnök, aki bizonyára nem a leggazdagabb magyarra, Mészáros Lőrincre gondolt. A miniszterelnök alteregója, aki tavaly lecsúszott a harmadik helyre, újra az első lett a Forbes listáján, mert idén sikerült 150 milliárd forinttal növelnie a vagyonát.

Mégis miből amikor Magyarországon szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala? Vagy talán a kettő között van összefüggés?

591,3 milliárd forintra becsüli Mészáros Lőrinc vagyonát a Forbes vagyis Orbán Viktor egykori osztálytársa már euróban és dollárban is milliárdos. Neki bejött a nemzeti együttműködés rendszere. A második helyen Csányi Sándor szerénykedik, az OTP elnöke tavaly még megelőzte Mészáros Lőrincet, de idén már lemaradt mögötte. Neki 573 milliárd forint a vagyona. Az idén először szerepel a Forbes ötvenes listáján Tiborcz István, a miniszterelnök veje. A törekvő ifjú, akinek villámgyors karrierje csakis Nicu Ceausescuhoz hasonlítható 75,3 milliárd forintos vagyon boldog tulajdonosa Orbán Ráhellel együtt.

Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója korábban lecsúszott a listáról, de most visszatért. Neki még időközben elhunyt férje alapozta meg vagyonát, aki nyakig benne volt kétes ingatlan ügyletekben a kilencvenes években.

Az ötven leggazdagabb magyar összvagyona 6935 milliárd forint vagyis a tavalyi GDP 10%-a!

Az oligarcháknak tehát jó éve volt az idei is, de vajon miért sikerül nekik mindig majdnem minden miközben a többség megélhetési gondokkal küszködik?

Az oligarcha átváltja a vagyont és a hatalmat egymásra

Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere ezen a pofonegyszerű alapelven működik.

“Az oligarcha vagyonára támaszkodva megszerzi a politikai hatalmat, és politikai befolyását vagyona gyarapítására használja föl. Az oligarchikus uralom stabilitásának alapja tehát a vagyon és a politikai hatalom hézagmentes összefonódása”

– írja Bokros Lajos ex pénzügyminiszter az Élet és Irodalomban, ahol rámutat a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető tulajdonságára: ”a kisajátított politikai hatalom révén a piaci és a politikai verseny egyaránt megkerülhető, korlátozható és felszámolható.”

Mindez azonban csak azt indokolja, hogy miért gazdagodik rohamtempóban Mészáros Lőrinc, de arra a kérdésre nem ad választ, hogy miért megy neki akkor is jól amikor a lakosság döntő többsége megélhetési válsággal néz szembe? Rá és a többi oligarchára miért nem vonatkozik a válság?

A globális kapitalizmusban a liberális szabályozás érvényesül vagyis alacsonyak az adók, ha pedig nem azok, akkor könnyű kijátszani a jogszabályokat, és ennek következtében a tőkejövedelmek gyorsan növekednek miközben a munkajövedelmek reálértékben stagnálnak vagy csökkennek a fejlett világban – erre a kínos kontrasztra Thomas Piketty francia közgazdász mutatott rá Capital című könyvében. Az Egyesült Államokban és Európában ugyanez a helyzet: a gazdagok gazdagodnak miközben a bérből és fizetésből élők az inflációval küszködnek.

The poor stay poor and the rich get richer – a szegény szegény marad, a gazdag gazdagodik – énekelte everybody knows – mindenki tudja – című számában Leonard Cohen.

20%-kal növelik a titkosszolgálat költségvetését a választási évben Romániában

ki

-

2023-12-26

0

20%-kal növelik a titkosszolgálat költségvetését a választási évben Romániában

Jövőre Romániában parlamenti és elnökválasztást rendeznek, és ehhez jön még az európai és az önkormányzati választás. Ebben a helyzetben az SRI-nek komoly politikai feladata van: a stabilitás biztosítása.

A NATO számára Románia sokkal fontosabb mint Magyarország, ezért Washingtonban és Brüsszelben semmiképp sem szeretnék, hogy a nacionalista és oroszbarát AUR bármilyen formában is a hatalom közelébe kerülhessen. A választásokat esősorban az AUR szélsőségesen nacionalista és oroszbarát mozgalom veszélyezteti, amely különben erősen szimpatizál Orbán Viktor politikájával. Az AUR belügyminiszter jelöltjét, Dan Dungaciut az ügyészség sikkasztással és hatalommal való visszaéléssel vádolja. Az AUR vezetőjét, Gheorghe Simiont orosz kémnek nevezte a Digi 24 televízió.

Romániában az SRI állam az államban – ez a kommunista idők öröksége, de azóta nem sok minden változott ezen a téren. Legfeljebb annyi, hogy a titkosszolgálat Washingtonhoz és nem Moszkvához kötődik. Az ukrajnai háború különösen felértékelte Románia szerepét az Egyesült Államokban.

Nem a kormánynak van titkosszolgálata hanem fordítva: a titkosszolgálat irányítja a mindenkori kormányt

Klaus Johannis államfő a Securitate tisztje volt, ezért nem is engedték be Németországba amikor ki akart vándorolni Romániából Ceausescu bukása után – 1989-ben. A Securitatenak többszázezer munkatársa volt Ceausescu idején, és e tekintetben ma sincsen változás.

“Ezek a hálózatok átfonják az élet minden területét. Kevés olyan szerkesztőség, egyetem, egyház, önkormányzat, nagyvállalati vezetés van, ahol ne lennének jelen. Kettős hatalom van: a titkos párhuzamos csatornákon folyik a döntéshozatal és a korrupció” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barabás T. János a budapesti külügyi intézet kolozsvári születésű szakértője. Aki elmondta, hogy “a román titkosszolgálatnak több milliárd dolláros high tech cégei vannak külföldön. Romániában pedig mindenkit megfigyelhetnek. A román titkosszolgálat cégei jelen vannak Ukrajnában, Közép Európában, a Balkánon és a Közel Keleten. A Digi cégcsoportot emiatt “tanácsolták el” Magyarországról.”

Nálunk milyen szerepe van a titkosszolgálatnak?

A 2022-es választások megnyerése után Orbán Viktor kivette Pintér Sándor belügyminiszter kezéből az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét, és Rogán Antalnak rendelte alá, de valójában ő maga irányítja azt -éppúgy mint Nicolae Ceausescu Romániában. A román diktátor a Szovjetunióban végezte el az államvédelmi akadémiát a negyvenes évek végén. A magyar titkosszolgálat főfelügyelője az a Kovács tábornok, aki korábban a MET biztonsági főnöke volt. Ez a Svájcban bejegyzett gázkereskedő cég részben orosz tulajdonban volt. Moszkva a Gazprombankon keresztül finanszírozta a magyar elit számára fontos részét. Lantos Csaba, aki jelenleg energia miniszter, de korábban a MET elnöke volt, többször is cáfolni kényszerült, hogy Orbán Viktor a MET részvényese, és ebben a minőségben csinos magánhaszonra tesz szert az orosz-magyar gázüzleteken.

A magyar titkosszolgálat éppúgy mint a román az élet minden fontos területén meghatározó pozíciókkal rendelkezik. Különösen így van ez a média esetében, melyet ugyancsak Rogán Antal ellenőriz. Ezért nem meglepő a kormánypárti média hatékony működése hiszen titkosszolgálati tisztek hálózata üzemelteti azt.

Putyin elnök a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait. A brit hírszerzés megszerzett egy listát ebből, és továbbította azt Washingtonba. Néhány fontos ember kiesett az ablakon Moszkvában emiatt. Budapesten is néhányan izgatottak lettek, és érdeklődtek Washingtonban Putyin barátainak listájáról. Azt a sejtelmes választ kapták, hogy egyelőre nem találtak magyar nevet a listán…

Ne add fel a békét

ki

-

2023-12-25

0

Ritkán tűnt a Szentföld kevésbé találó elnevezésének, de a hívők számára Jézus ígérete pontosan ez: a sötétségből a világosságba fordulhatunk.

A karácsonyi érzelmek olyan megbízhatóan érkeznek, mint a rénszarvas: nemcsak a családi haragok az ünnepi asztal körül, hanem a többi érdeklődő számára is. A puritánok nehezményezik a karácsonyt, mert annyira eretnek hagyományok keveréke az ókori Róma szaturnáliáitól a hirdetésekig. A világiak neheztelnek rá, mert még mindig sokan adják hangjukat az újszülött Isten hírét közvetítő angyalok kórusához; a köztársaságiak neheztelnek rá, mert a legfurcsább királyság legitimitása még mindig sokak számára visszhangzik.

Ó, Betlehem kis városa, milyen némán látunk hazudni!

Betlehem ma egy város Ciszjordániában, mintegy öt mérföldre délre Jeruzsálemtől. Különösen szent az arab keresztények számára ebben a régióban, és a keresztények számára szerte a világon, mióta Jézus szülőhelyeként azonosították. Egy galileai názáreti férfi ott született, ahová a hagyomány helyezi? Senki sem tudja igazán, de a negyedik században templomot építettek a barlang fölé, ahol a hagyomány szerint a születés történt.

A karácsonyi zarándoklat tanulságos, a csoda és a szörnyűség keveréke. Csodálatos, amikor sorba állsz a Fülöp-szigetekről, Nigériából és Oroszországból érkezett zarándokokkal, akik sírnak, amikor megérintik a csillaggal jelölt helyet, ahol a jászol állt; borzasztó, amikor a különböző egyházak őrző szerzetesei, akik rosszkedvűen osztják fel közöttük a szent helyeket, megtiltják, hogy rossz részben imádkozz.

„Itt nem teheted ezt”

Húsz évvel ezelőtt, a második intifáda idején izraeli tankok voltak a Manger téren, miközben az izraeli védelmi erők a palesztin fegyveresek után indultak, akik a templomban rejtőztek a helyi szerzetesekkel. 40 napos ostrom következett, és a bennlévők közül többet mesterlövészek lelőttek, köztük a templom harangozóját is. A gyanúsítottak megadták magukat, néhányukat Gázába száműzték. Az IDF mesterlövészek ma az utolsó megmaradt gázai templomot veszik körül.

Ma egy vajúdó nőnek nehezebb lehet szülni Betlehemben, mint Máriának. A város a fal mögött van, és míg a turisták és zarándokok többé-kevésbé szabadon haladnak el, ott a palesztinok sokkal korlátozottabbak. Nem részesülnek kedvezményben azok a nők, akik megpróbálnak eljutni a kiváló Szent Család szülészeti kórházba, amely a gondoskodás és a szeretet jelképe, amely szükségletektől és hitvallástól függetlenül fogad betegeket Ciszjordánia szerte.

Ezt a vitatott, harcos, vérfoltos helyet Szentföldnek nevezik azok, akik számára ez szent, a zsidók, a muszlimok és a keresztények. Normális ésszel nehéz annak nevezni, de soha kevésbé, mint ma. A világ a Hamász által október 7-én elkövetett terrorista tömeggyilkosságot finoman atrocitásoknak nevezi, már ahol egyáltalán megemlítik, és az azt követő IDF által a „polgári” negyedek elleni bombázásokat borzasztónak, megbocsáthatatlannak és szentségtelennek. Ezek a hangok elfelejtik megemlíteni, hogy a Hamász előszeretettel a polgári lakosság álcája mögött megbújva fegyverraktárakat létesített, csecsemők ágya alatt megbújó lejáratokat rejtett el, ahol a Hamász terroristái a következő támadásra készülődtek, arról a folyamatos bombázásról már nem is beszélve amit nap-nap után izraeli területekre lőttek ki ezerszámra.

Ettől az ártatlan lakosok halála nem lesz kevésbé sajnálatos, pusztán az ok és okozati összefüggések kerülhetnének más dimenzióba.

A világ reakciója, a háborgó antiszemitizmustól, egészen addig terjed, amíg az ENSZ nem követeli egyhangúan a bombázások beszüntetését, a félelem és nem pedig a jóakarat időszakát jelenti, amikor a földi béke körülbelül olyan valószínű, mint a karácsonyi Mikulás a kéményen. A legmakacsabb békítők, akik legtovább kitartottak a kétállami megoldás mellett, most különösen kétségbeesettnek tűnnek.

Az emberek világszerte az éjféli misére mennek, és énekelve ünneplik a hitük szerinti Megváltó születését.

Ez talán nem tűnik soknak. Valóban kevesebbnek tűnik a muszlimok és a zsidók számára, akik Jézust – Isa, Yeshuát – nagy prófétának tartják, de nem Istennek. Még kevésbé az ateisták, akik kételkedni látszanak földi létezésében, nemhogy földöntúli létezésében, bár a legkülönbözőbb történészek egyetértenek abban, hogy volt egy ilyen nevű ember, aki Galileából érkezett Jeruzsálembe, és a rómaiak megölték körülbelül 33-ban.

Egyedül a keresztények vallják őt a megtestesült Istennek. Ez az állítás lehet valószínűtlen, de ha van Isten, akkor annak valakinek, valahol születnie kellett. Miért ne egy asztalosnál és a még nem házas asszonyánál mutatná meg magát, a Római Birodalom peremén, egy kisváros közelében kétezer évvel ezelőtt?

Amikor az idei éjféli misén a kiságy előtt különösen a Születés templomában és a gázai Szent Család-templomban csendben és sötétségben egy csecsemőt látnak, az élet apró darabkáját, akkor lehet, hogy politikailag jelentéktelen, katonailag feláldozható, de mindenkinek hinni kell, hogy

lehetséges a sötétséget világossággá változtatni.

Putyin kész a tűzszünetre?

ki

-

2023-12-25

0

Azt állítja a New York Times hírszerzői forrásokra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin a tábornokok előtt a héten még úgy beszélt, hogy hosszú háborúra kell felkészülni, de hozzátette, hogy a cél már nem Ukrajna elfoglalása hanem “megtartani azt, ami a mienk”. Ezért folytatna Zelenszkij háta mögött puhatolózó tárgyalásokat.

Diplomáciai úton Putyin azt tudatta a nyugati nagyhatalmakkal, hogy kész tűzszünetet kötni azokon a határokon, ahol a front épp most húzódik. Ez nagyjából megfelel a nyelvi határoknak is vagyis a háború előtt a megszállt területek lakosságának a többsége orosz volt.

“Az oroszok készek a tárgyalásokra a tűzszünetről, a csatatéren viszont ott akarnak maradni, ahol most állnak”

– fogalmazta meg egy magát megnevezni nemkívánó amerikai diplomata, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Moszkva mindenekelőtt Washingtonnal akar tárgyalni, de Párizzsal és Berlinnel is kapcsolatban áll. Lavrov orosz külügyminiszter nemrég úgy fogalmazott, hogy egy nyugat-európai nagyhatalom vezetője kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna feje fölött Moszkvával a tűzszünetről.

Kire gondolt?

Emmanuel Macron francia elnökre vagy Olaf Scholz német kancellárra? Ez a két nyugat-európai nagyhatalom írta alá annak idején a minszki egyezményt, amely szabályozta Oroszország és Ukrajna viszonyát egészen addig amíg Putyin hadserege meg nem támadta a szomszédos országot 2022 február 24- én. Kezdetben Putyin célja Ukrajna teljes elfoglalása volt, de a három naposra tervezett villámháború csúfos kudarcba fulladt. Ukrajna ellenáll immár csaknem két éve. Az viszont illúziónak bizonyult, hogy az ukrán hadsereg legyőzheti az oroszt, és kiszoríthatja Ukrajna területéről. Az erre irányuló ukrán erőfeszítés kudarcba fulladt 2023-ban, és katonai szakértők nem adnak erre esélyt
2024-ben sem. Hogyan tovább?

“Kierőszakolt béketárgyalások”

Erről írt a hamburgi Der Spiegel: a washingtoni német nagykövetségen vacsorát rendeztek még októberben, és ezen megvitatták az ukrajnai rendezés esélyeit. A vacsorán Wolfgang Schmidt, Scholz kancellár kabinetfőnöke lelkesen támogatta a Rand Corporation javaslatát, melynek lényege az, hogy a nyugati nagyhatalmaknak rá kell venniük Zelenszkij elnököt a tűzszünet elfogadására.

A Der Spiegel szerint azóta Németország nyomást gyakorol Ukrajna államfőjére: fogadja el a tűzszünetet.

A hivatalos ukrán álláspont az, hogy nem tárgyalnak Putyinnal csak azután, ha kivonta katonáit a megszállt területekről. Biden elnök, Scholz kancellár és Macron elnök többször is megígérte Zelenszkijnek, hogy nem tárgyalnak a feje fölött Putyinnal. Most Olekszij Makejev cáfolta, hogy “Berlin a színfalak mögött nyomást gyakorolna Ukrajnára annak érdekében, hogy Zelenszkij elnök mégiscsak belemenjen a tűzszünetbe Oroszországgal.”

Biden elnök mondhatja ki a döntő szót

“Az Egyesült Államok öt percen belül megállapodhatna a békéről Ukrajnában a fejünk fölött Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki jelenleg nehéz helyzetben van, mert a nyugati támogatás késik. Biden elnöknek nem sikerült rávennie az ellenzéki republikánusokat a külföldi segély törvény támogatására márpedig Ukrajna ennek alapján kaphatna jövőre 60 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól. Az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatása szintén a levegőben lóg, mert Orbán Viktor megvétózta azt az utolsó idei csúcsértekezleten. Jövőre február elsején az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozót tart, hogy dönthessen az ukrajnai segélyről. Orbán Viktor az uniós eurómilliárdok kiutalásához köti a szavazatát. Macron elnök ezt tisztességtelennek nevezte, de ettől még lehet hatékony a zsarolás. Ukrajnának ugyanis nagyon nagy szüksége van a nyugati támogatásra, mert jövő évi költségvetésében 29 milliárd eurós lyuk tátong. Az amerikai támogatásból működik a hadsereg, az európaiból a civil szféra Ukrajnában. A nyugati világ ily módon is ráveheti Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el Putyin tűzszüneti javaslatát, amely befagyasztaná a jelenlegi helyzetet a megnyerhetetlen háborúban Ukrajnában.

Quo vadis Domine, avagy veszíteni tudni kell

ki

-

2023-12-24

0

Quo vadis Domine, avagy veszíteni tudni kell

A jobboldal amíg kormányon volt teljes mértékben uralma alá hajtotta a közszolgálati médiát, melynek vezetőit az új kormány leváltotta.

Jaroslaw Kaczynski, aki Lengyelország erős embere volt amíg a PiS kormányzott Varsóban, tömegtüntetésre buzdítja híveit a közszolgálati média átalakítása ellen. Donald Tuskot, az új liberális miniszterelnököt német ügynöknek titulálja a jobboldali sajtó Lengyelországban sőt Magyarországon is, ahol Rogán Antal propaganda hálózata nem takarékoskodik a bírálattal. Bayer Zsolt, az ötös számú Fidesz párt tagkönyv tulajdonosa egyenesen gazembernek nevezte Donald Tusk miniszterelnököt.

A tragikomikus az az egészben, hogy a PiS Orbán Viktor média politikáját másolta le. 2010-től kezdve Orbán Viktor maximális médiafölényt szerzett: a közmédiát 2011-ben darálta be a nemzeti együttműködés rendszere. Miért vártak egy évet? Mert Magyarország épp az Európai Unió soros elnöke volt. Amint ennek vége lett 2011 június 30-án, a közmédiát teljesen elfoglalta a kormány, és többszáz újságírót tett az utcára. Aztán jött a Népszabadság megsemmisítése, a TV2 megszerzése, az Origo és az Index “irányváltása.” Még cifrább a Népszava esete: Puch Lászlót, a szocialisták Simicskáját lábon megvette Orbán Viktor Hatvanpusztán, és azóta a Népszava, az ellenzék zászlóshajója úgy táncol, ahogy Rogán Antal fütyül. A 2022-es választások előtt például leközölte Bokros Lajos jóslatát: az ellenzék hogyha hatalomra kerül, akkor megszünteti a rezsicsökkentést és a tizenharmadik havi nyugdíjat. Ennél jobb kormányzati propaganda nem kell az ellenzék szájából.

Média és titkosszolgálat

Az Origo felhívja a figyelmet arra, hogy a média háború varsói irányítója nem más mint a titkosszolgálat egykori ezredese. Bartlomiej Henryk Sienkiewcz történelmi név hordozója: dédunokája a nagy lengyel írónak, akinek Quo vadis című regénye világsikert aratott. Hollywood is sikeres filmet készített belőle. A Sienkiewicz dédunoka 12 éven keresztül dolgozott a titkosszolgálatnak, ezredesi rangot ért el. Korábban Donald Tusk kormányában ő felügyelte a titkosszolgálatokat, majd pedig belügyminiszter lett. Most kulturális miniszter, és ebben a minőségben irányítja a médiaháborút a jobboldallal szemben, amely nem tud veszíteni. A Gazeta Wyborcza liberális főszerkesztője, Adam Michnik a választási időszakban azt hangsúlyozta, hogy amennyiben a PiS megőrzi hatalmát, akkor olyan médiát teremt Lengyelországban mint Putyin Oroszországban vagy Orbán Viktor Magyarországon. A PiS veszített, és Orbán Viktor joggal tarthat attól, hogy Magyarországon is fordulat következhetne be a médiapolitikában amennyiben ő is veszítene. Ezért rendelte a médiát irányító Rogán Antal alá a titkosszolgálatokat is. Valójában azonban Orbán Viktor irányítja mind a kettőt, mert mind a média mind pedig a titkosszolgálatok túlságosan is fontosak ahhoz, hogy a miniszterelnök kiadja őket a kezéből. Orbán Viktor személyesen irányította a közmédia meghódítását 2010-11-ben, személyesen intézte a Népszabadság megsemmisítését, és a Népszava “áramvonalasítását.”

Orbán kezére játszik, hogy Lengyelországgal ellentétben az ellenzék Magyarországon nem rendelkezik vonzó mondanivalóval, képtelen alternatívát mutatni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Pedig Orbán Viktornak sem a gazdaságpolitikája sem a diplomáciája nem különösképp sikeres. Magyarország az Európai Unió szegényházában rekedt, a diplomáciában pedig teljesen elszigetelődött Nyugaton. Rogán Antal propagandája már régen leszállt arról, hogy “utolérjük Ausztriát”, mert ezen kormánypárti körökben is nevetnek. Ma már az új propaganda irány az, hogy “mi vagyunk a kisebbik rossz”, vagy “ha mi megbukunk, akkor utánunk a káosz jön.” Ha így fest a sikerpropaganda, akkor nyilvánvaló , hogy Orbán Viktor bajban van. Ezért évvégi sajtóértekezletén már úgy fogalmazott:

”ki kell egyezzünk Brüsszellel!”

ki