Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

ki
185 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Kína és Németország egymásra találhat az USA-val szemben

0

Pénzügyi egyezményt írt alá a kínai gazdaság fő mandarinja Olaf Scholz német pénzügyminiszterrel. Liu Ho miniszterelnök-helyettes hamarosan az Egyesült Államokba látogat – emlékeztet rá a Deutsche Welle.

A német közszolgálati portál nem titkolja: az 1,4 milliárdos kínai piacon nagyobb lehetőségeket remélnek. Peking ugyan megígérte amikor belépett a Világkereskedelmi szervezetbe (WTO), hogy szabaddá teszi a belső piacát a külföldi pénzügyi vállalkozások előtt, de a gyakorlatban eddig meglehetősen kevés lehetőség nyílt mások előtt. Liu Ho miniszterelnök helyettes, aki a Harvard egyetemen doktorált, azt a megbízást kapta Kína első emberétől, hogy tegye rendbe a hatalmas gazdaság pénzügyi rendszerét mielőtt a nyitás bekövetkezik ezen a téren is. Liu Ho hozzá is kezdett a feladathoz, de közbejött a kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal. Most ez a prioritás Peking számára. Ezért is utazik hamarosan Washingtonba Liu Ho miniszterelnök-helyettes. Erre emlékeztette a világot Donald Trump Twitteren.

Zűrzavar Washingtonban a kínai kereskedelmi háború miatt

Csökkentsük a büntető vámok egy részét – javasolta Steven Mnuchin pénzügyminiszter a Wall Street Journal beszámolója szerint. Ilyen módon lendületet adhatunk a kereskedelmi tárgyalásoknak – érvelt az amerikai pénzügyminiszter. Csakhogy már nem ő Liu Ho miniszterelnök-helyettes tárgyaló partnere, hanem a kínaiak mumusa, Robert Lightizer. Így döntött Donald Trump, aki ebben az ügyben is hol hideget hol pedig meleget fúj.

Trump nagykövete alaposan feldühítette a németeket

Richard Grenell nagykövet megzsarolta az Északi Áramlat 2 orosz gázvezetéket építő német cégeket mondván: szankciókat kaptok Amerikában, ha nem álltok le. A Handelsblatt gazdasági lap teljes egészében közölte a nagykövet levelét. Berlinben pedig nyomatékosan közölték: a német és általában az európai energiapolitikát nem Washingtonban határozzák meg!

Ilyen körülmények között melegedett fel Németország és Kína kapcsolata, mely korábban sok érdek összeütközést mutatott Európa keleti és déli részén. Berlinben óva intették mind a kínaiakat a túlságosan agresszív nyomulástól ebben a térségben, mind pedig a kis és szegény kelet- és délkelet-európai államokat attól, hogy kiszolgáltassák országukat a világ második gazdasági nagyhatalmának, Kínának. A globális játszmában persze ez a térség nem épp meghatározó. Berlin számára a fő kérdés az: milyen álláspontot foglal el az amerikai-kínai kereskedelmi vitában? A németek nagyon óvatosak – hangsúlyozza a Deutsche Welle, mert nagyon sokféle érdek keresztezi egymást. Például Trump azt várja tőlük: zárják ki a Huaweit az 5G pályázatból. Korábban Berlinben úgy nyilatkoztak, hogy szó sem lehet erről. A BBC tudósítója mégiscsak arról értesült, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kizárhatják Németországban a pályázatról a Huaweit, melyet az Egyesült Államokban kémkedéssel gyanúsítanak.

Közben a morózus világgazdaság az amerikai-kínai megegyezésre vár

A tőzsdék kedvezően reagáltak Steven Mnuchin javaslatára. Trump kevésbé. Ezért aztán a pénzügyminisztérium vissza is vonta a javaslatát Washingtonban. Korábban úgy volt, hogy Trump Davosban találkozik Vang Csisan alelnökkel, Kína tűzoltójával, akit mindig a legnehezebb helyekre küldenek. Trump lemondta a davosi utat az amerikai állam leállására hivatkozva. Sőt, most azt is közölte: nem lesz amerikai küldöttség Davosban! Sem Mnuchin pénzügyminiszter sem Pompeo külügyminiszter nem utazik! Vagyis nem lesz amerikai-kínai tárgyalás a világgazdasági fórumon. Liu Ho miniszterelnök-helyettest várjuk Washingtonba – jelezte Donald Trump. Vagyis marad a rókafogta csuka helyzet, egy aprócska különbséggel, melyre a kínaiak hívták fel Trump figyelmét: összefoghatnak az oroszokkal, sőt a németekkel is Washingtonnal szemben…

Törökország legjobb kosárlabdázójának kiadatását kéri az USA-tól

0

Enes Kanter, aki jelenleg az NBA-ben játszik bevallottan híve Fetullah Gülen prédikátornak, akit Törökország elnöke nemzeti ellenségnek tekint. Fetullah Gülen is az Egyesült Államokban él. Az ő kiadatását is kérte Erdogan török elnök Washingtontól.

Milyen alapon?

Fetullah Gülen prédikátort és a híveit azzal gyanúsítják Törökországban, hogy puccsot szerveztek Erdogan elnök megbuktatására. A pancser puccsot leverték, és Fetullah Gülen híveinek jelentős részét  Törökországban letartóztatták. A prédikátor tagadja, hogy ő szervezte volna a puccsot Erdogan elnök ellen.

Enes Kantert ugyanilyen alapon akarja elítélni Erdogan elnök Törökországban. A legjobb török kosárlabdázó viszont nem kíván hazatérni. Sőt , Európa felé se néz! Még Londonba sem utazott el csapatával, a New York Knicks-szel, mert fél a török titkosszolgálattól. A New York Knicks végülis egyetlen ponttal kapott ki Londonban a Washington Wizards-tól. Lehet, hogy ha Kanter szerepelt volna, akkor másképp alakul a végeredmény. Dehát a legjobb török kosárlabdázó nem akart kockáztatni …

Alkotmányossági vizsgálat a német AfD ellen

0

Alkotmányvédelmi hivatali vizsgálat indult a német szélsőjobb vezető pártja, az AfD ellen. Azt akarják megtudni, veszélyezteti-e a demokratikus rendet a szervezet.

Németországban az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vizsgálatot indított az ellenzék legerősebb pártja, az Alternative für Deutschland (AfD) ellen, hogy kiderítse, vezetőinek szélsőséges nyilatkozatai veszélyeztetik-e a liberális demokráciát és az ezt garantáló alkotmányt – tudatta a hivatal. A nemzetbiztonsági szolgálatot az aggasztja elsősorban, hogy a nép-nemzeti irányzat

támogatja a gyűlöletbeszédet egyes kisebbségekkel szemben.

Ide tartoznak a zsidók és a muzulmánok is.

A BfV a szélsőjobboldali párt két szervezetét kívánja intenzíven megfigyelni: az egyik a Thüringiában működő Szárny csoport, melynek nézetei igen közel állnak a nemzetiszocializmushoz, mely csődbe vitte Németországot. A másik a párt ifjúsági szervezete, ahol szintén sok szélsőjobboldali radikális nézet kap teret.

Az AfD a menekültválság idején vált Németország egyik nagy pártjává, jelenleg 92 képviselője van a Bundestagban. Legutóbbi összejövetelükön meghirdették a kilépést az Európai Unióból. A Bundestag többi pártjai helyeselte az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését.

Horst Seehofer belügyminiszter, aki korábban a bajor CSU vezéreként nem sietett elítélni az AfD szélsőséges nézeteit, most támogatásáról biztosította az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését. A Németországban élő zsidók szervezete is helyesli a vizsgálatot a párt ellen. A szervezet vezetője szerint

„ez jó irányba tett lépés”.

Az európai parlamenti választásokon, melyeket májusban rendeznek meg, az AfD Németország első pártja akar lenni, hogy sarokba szoríthassa a mérsékelt CDU-CSU-szociáldemokrata kormányt Németországban.

Az arányok és osztrák reakció

0

A megállapodás mellett 202 képviselő szavazott. Közülük 196 a konzervatív párthoz tartozik, 3 a munkáspárthoz, 3 független.

432 képviselő szavazott a megállapodás ellen. 248 szavazat érkezett a Munkáspártból, 118 a Torryktól. 35 az SNP-hez, 11 a Liberális Demokratákhoz, 10 a Demokratikus Unionista Párthoz, és a kisebb pártok külön szavazataihoz.

Ausztria szövetségi kancellárja, Sebastian Kurz kizárja az EU további javaslatait. A labda most Londonban van, írta a kormányfő a Twitteren. “Mindenesetre nem kerül sor újratárgyalásra a visszavonási megállapodásról.” A cél továbbra is a rendezetlen Brexit elkerülése ez a legközelebbi feladat Nagy-Britanniával.

Ausztria külügyminisztere, Karin Kneissl azt írta, hogy “rossz az Egyesült Királyságnak, rossz Európának és rossz a gazdaságnak”, hogy az alsó ház szavazás után folytatódik a “bizonytalansági fázis”.

Az EU gyorsan reagált

0

Az EU kedden este azonnal reagált a brit képviselőház szavazására. Egy nyilatkozatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az EU tudomásul veszi az eredményt, de kijelentette, hogy elkötelezett a kilépési megállapodás iránt. Ez a legjobb ajánlat, és az egyetlen módja a rendezett Brexit biztosításának.

Juncker szerint a rendezetlen Brexit kockázata megnőtt

Az EU erre készen áll, még akkor is, ha nem célja ez a forgatókönyv. “Arra kérem az Egyesült Királyságot, hogy tisztázza álláspontját” – írta Juncker. – Az idő majdnem véget ért.

Tusk azt várja, mikor mondják már ki: nem lesz brexit?

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk nem sokkal a szavazás vége után, twitterén azt kérdezte: ha egy egyezség elfogadhatatlan, de az alku nélküliség szintén, akkor “kinek lesz végre annyi bátorsága, hogy kimondja, mi az egyetlen lehetséges pozitív kimenetelű megoldás?”

A román uniós elnökség a 27-ek egységes fellépését szorgalmazza

A román uniós elnökség higgadtságra int és a 27-ek egységes fellépését szorgalmazza – mondta George Ciamba román európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.

A miniszter szerint a döntésre számítani lehetett, legfeljebb az elutasításnak a vártnál “rosszabb aránya” keltett meglepetést. Ciamba rámutatott: a következő lépéseket a brit kormánynak és Thereza Maynek kell megtennie.

Ciamba szerint az uniós és nemzeti szintű szabályozás terén is folytatódnak az előkészületek a “legrosszabb forgatókönyv” esetére, de úgy vélekedett: nem kell félelmet kelteni az emberekben, még nem vált bizonyossá, hogy az Egyesült Királyság uniós tagsága megállapodás nélkül fog megszűnni.

Emlékeztetett: a brit külügyminiszter azt ígérte, hogy az Egyesült Királyságban élő európai uniós állampolgároknak egy rendezetlen kilépés esetén is ugyanazon jogokat biztosítják, mint amit a Brexit feltételrendszeréről szóló – a londoni alsóház által most elvetett – megállapodás tartalmazott.

Merkel utóda felülvizsgálja a migráns politikát

0

A CDU új elnökasszonya, aki Angela Merkel támogatásával szerezte meg a posztját, új migráns politikát akar kidolgozni és ehhez szükségesnek tartja a közelmúlt alapos megismerését. Annegret Kramp-Karrenbauer, aki decemberben nyerte meg az elnökválasztást a CDU-ban a Welt am Sonntag című lapnak úgy nyilatkozott, hogy a kereszténydemokraták sok szavazatot veszítettek a migráns politika miatt, ezért elkerülhetetlen annak a felülvizsgálata. 2015 óta  több mint egymillió migráns érkezett Németországba, ahol heves viták alakultak ki a probléma kezeléséről. Sokan bírálták Angela Merkel döntését, mellyel beengedte a menekülők tömegeit, akiknek az ellenőrzését azután Németországban végezték el. Később Angela Merkel kancellár az Európai Unió nevében megállapodott Erdogan török elnökkel arról, hogy Törökország nem enged újabb tömeges migráns vándorlást Európa felé. Ezért az Európai Unió évente 3 milliárd eurót fizet Törökországnak.

A migráns probléma meglovaglásával az Alternative für Deutschland nevű szélsőjobboldali párt sok szavazatot szerzett. Jelenleg az ellenzék legerősebb pártja a Bundestagban. Közben a kormánypártok sokat gyengültek. Angela Merkel ezért is mondott le a CDU elnöki posztjáról. Kancellári tisztét viszont megtartotta. A migráns probléma felülvizsgálatáról úgy nyilatkozott, hogy az “időpocsékolás lenne”. Utóda viszont nagyonis szükségesnek tartja a tisztánlátást ebben az ügyben. Épp ezért a vizsgálatba bevonják nemcsak a német migrációs hivatalt, de a Frontex-et is. Az Európai Unió határvédelmi szervezete a déli határok ellenőrzésével próbálja meg korlátozni az illegális bevándorlást az uniós államok területére. A migráns probléma a tavaszi európai választások egyik fő kérdése. Ezért szeretne a CDU elnökasszonya új lapot nyitni ebben az ügyben, mert attól tart, hogy a kereszténydemokraták szavazatokat veszíthetnek a migráns probléma miatt az európai uniós választásokon, melyeket idén tavasszal rendeznek meg minden uniós államban.

Ferenc pápa Csíksomlyóra látogat

0

A katolikus egyház feje hivatalos látogatást tesz Romániában. Ennek keretében látogat el Csíksomlyóra is, ahol június elsején pontifikál misét. A pünkösdi mise egy héttel később van, de a katolikus egyház helyi vezetői fontolgatják : összevonják a két eseményt.

Ferenc pápa Bukarestben tárgyal állami és egyházi vezetőkkel. Ezenkívül látogatást tesz Jászvásáron, Moldva fővárosában és Balázsfalván, ahol az erdélyi görög katolikus egyház központja van. Ehhez kapcsolódik a látogatás Csíksomlyón, ahol a ferences rend pünkösd alkalmából búcsújárást szervez, melyen általában többezer ember vesz részt. Ferenc pápai látogatása minden bizonnyal még több embert vonz majd Csíksomlyóra június elsején.

Börtön az újságírónőnek, aki leleplezte a miniszterelnök offshore számláit

0

Fontos köztisztviselő megsértése miatt 13 hónap és 15 nap börtönre ítélte a bíróság Törökországban a német közszolgálati Deutsche Welle tudósítóját, akinek ezenkívül még 8600 líra pénzbüntetést is be kell fizetnie az államkincstárba (1370 euró). Pelin Ünker szerint várható volt az ítélet, mert Törökországban manapság ez a sorsa egy újságírónak, ha megír valamilyen kínos pénzügyi visszaélést a hatalom valamelyik fontos emberéről.

Miért van Yildirim miniszterelnöknek és két fiának öt offshore cége Máltán ?

Eziránt tudakozódott az újságírónő amikor még az ellenzéki Cumhuriyet lap munkatársa volt. Nem magányos akció volt ez hanem a híres Panama papír botrány része. Sok európai lap összefogásával hosszú kutatómunka után listát tettek közzé azokról a politikusokról, gazdasági vezetőkről és hírességekről, akik panamai ügyvédi irodák segítségével dollár milliókat mentettek offshore számlákra külföldön. Nagyon sokan – mint Binali Yildirim miniszterelnök is – közeli rokonaik nevére nyitottak offshore számlákat.

Málta miniszterelnöke például neje számlájára kérte a pénzek átutalását. A máltai újságírónőt, aki erről írt, felrobbantották. A főügyész, aki a kormányfő hű embere, természetesen nem látott semmiféle összefüggést. Az EU felháborodott: még Antonio Tajani az Európai parlament elnöke is Máltára utazott, hogy vizsgálatot követeljen. A vizsgálat lezárult, a kormányfő a helyén maradt Máltán.

Törökországban Yildirim miniszterelnök beperelte a szerencsétlen újságírónőt. Akire a bíróság példás ügybuzgalommal ki is mondta az ítéletet. Pelin Ünker újságírónő ugyan fellebbez, de tudja, hogy reménytelen. A bíróságokat éppúgy Erdogan elnök irányítja, mint csaknem minden mást Törökországban.

Yildirim a szultán jobbkeze

Binali Yildirim tavaly júliusig Törökország miniszterelnöke volt és hűen szolgálta Erdogan elnököt, akit új szultánnak neveznek hazájában szinte korlátlan hatalma miatt. Miután egy népszavazás Erdogan hatalmát megerősítette, átalakították a rendszert. Immár nincs miniszterelnök, mert Erdogan egyszemélyben tölti be a két legfontosabb tisztséget. És mi lett a hűséges Yildirimmel? Jelenleg ő a parlament elnöke Ankarában. Azután pedig pályázik a metropolisz, Isztambul polgármesteri posztjára. Így érthető, ha nem igazán örült annak, hogy az offshore számlái után érdeklődtek.

Megmenti-e Merkel kancellár a börtönbüntetésre ítélt újságírónőt?

A Deutsche Welle a német közszolgálat része, ennek a munkatársa volt a most elítélt újságírónő. Igaz, hogy nem emiatt ítélték el hanem korábbi leleplező írásai miatt. Dehát épp azért lett a Deutsche Welle tudósítója, mert lapja megszűnt. Aki tudott a szerkesztőségből az Németországba menekült. Az újságírónő abban bízott, hogy a Deutsche Welle talán megvédi őt az ex miniszterelnök bosszújától. Tévedett. Korábban Merkel kancellár többször interveniált újságírók ügyében, akiket börtön fenyegetett Törökországban. A Deutsche Welle szóvivője most is igen határozottan ítélte el a török bíróság döntését mondván a sajtószabadság elleni támadásról van szó! Dehát hol van ma Törökországban sajtószabadság? Merkel kancellár reálpolitikus: bár többször összecsapott Erdogan elnökkel, de az EU nevében megkötötte vele azt a migráns egyezményt, amely ma is távol tartja Európától a menekülni vágyók döntő többségét. Erdogan elnök zsarolási potenciálját növeli, hogy Németországban sokmillió török él, akik közül sokan szimpatizálnak a szultán politikájával. Ettől függetlenül Merkel kancellár kísérletet tehet a börtönbüntetésre ítélt török újságírónő megmentésére, akinek egyetlen bűne volt: megírta hazája miniszterelnökéről, hogy annak offshore számlái vannak külföldön …

Megtorpedózza-e Trump az Északi Áramlat 2 gázvezetéket ?

0

Nem akarom ezt a vezetéket, de azt sem akarom, hogy úgy látszon: mi amerikaiak diktálunk! Azt szeretném, ha maguk az érintettek állnának el ettől! – nyilatkozta meglehetősen kevéssé diplomatikusan az USA berlini nagykövete a Handelsblatt portálnak.

A portál összeállítást szentelt az ügynek mondván: ha Trump komolyan akarja, akkor megtorpedózhatja a gázvezetéket, mely kétszer annyi orosz gázt hozna Németországba mint a korábbi vezeték. Ez nyilvánvalóan megnövelné Németország és az egész Európai Unió függőségét Oroszországtól. Csapás lenne Ukrajnának, amelyen keresztül eddig érkezett az orosz földgáz jelentős része. Varsóban egyenesen új Molotov-Ribbentrop paktumot emlegetnek. Hitler és Sztálin 1939-ben kötött megnemtámadási egyezményt egymással és szép csendben felosztották egymás között Európa keleti felét. Nem sokkal később megindultak a német és a szovjet csapatok Lengyelország ellen.

Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter ezért is oly kritikus a Északi Áramlat 2 földgáz vezetékkel szemben. A Handelsblattnak egyenesen úgy nyilatkozott, hogy “ez a vezeték megölné Ukrajnát!” Arra gondolt, hogy Ukrajna nemcsak elveszítené egyik legfontosabb bevételi forrását, de a Északi Áramlat 2 megfosztaná a biztonsági garanciáktól is. Vagyis Putyin úgy érezheti szabad kezet kap Ukrajna megrendszabályozására. A baltiak is hasonló érvekkel ellenzik az 1220 kilométeres tengeralatti gázvezetéket. Az USA erre hivatkozva biztonsági kockázatot lát az egész NATO-ra illetve az Európai Unióra nézve. Trump ezt meg is mondta amikor Európában járt. Persze egyidejűleg mindjárt amerikai cseppfolyósított földgázt ajánlott szövetségeseinek. A lengyelek le is csaptak erre bár tudták: drágább mint az orosz gáz. Arról nem is beszélve, hogy nagy pénzért speciális kikötőt kell építeni hozzá.

Hogy tudná Trump megtorpedózni a Északi Áramlat 2-t?

Ha a németek nem állnak le, akkor szankciókkal fenyegeti meg azokat a külföldi cégeket, melyek résztvesznek a vezeték építésében. A szankciók veszélye ilyenkor mindig fennáll- nyilatkozta vigyorogva a Handelsblatt-nak Richard Grenell amerikai nagykövet. Két külföldi cég lehet a célkeresztben. Az egyik az olasz Saipem, de az már elvégezte a munka nagyrészét. A másik, a svájci Allseas Group viszont mégcsak a munkálatok elején tart. Őket telibe találhatják az amerikai szankciók. Ha ők leállnak, akkor az egész építkezés fuccsba mehet vagy legalábbis lényeges késedelmet szenved.

Ez így nem kóser

Ez a Handelsblatt véleménye. A portál megírja: egyetért a vezetékkel kapcsolatos bírálatokkal, de ilyen amerikai beavatkozást megengedhetetlennek tart Németországban és általában Európában. Ugyanez a véleménye a külügyi államtitkárnak is. Andreas Michaelis  emlékeztet rá: az USA 2017-ben megígérte Németországnak, hogy nem alkalmaz szankciókat a Északi Áramlat 2 vezeték építésének a megakadályozására. Berlinben persze tudják, hogy mit érnek Trump ígéretei, ezért aktívan lobbiznak Washingtonban. A német külügyi államtitkár egyértelműen fogalmaz:

nem akarjuk, hogy Európa energiapolitikáját Washingtonban döntsék el!

Csakhát nagyon sok van még hátra az építkezésből. Trump pedig kiszámíthatatlan. Egy korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó Washingtonból arra hívta fel a figyelmet a Handelsblatt-ban, hogy a demokraták többsége a képviselőházban korlátozhatja Trump hazai aktivitását. Lehet tehát, hogy a jövőben aktívabb lesz a diplomáciában. Katasztrofális döntése Szíriával kapcsolatban jól mutatja, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Hiába ellenezték a tábornokok és a szövetséges Izrael, Trump mégiscsak bejelentette a csapatok kivonását. Hasonló lendülettel bejelentheti a szankciókat a Északi Áramlat 2 építkezésen résztvevő cégekkel szemben. Irán esetében a manőver sikerült. A külföldi cégek csaknem mind lemondták tervezett iráni beruházásaikat, mert féltek az amerikai szankcióktól. Az Európai Unió hiába ígért védelmet, mert nem tudta kivédeni a csapást. Németország persze nem Irán, de hogyha az USA nagykövete egyértelműen közli, hogy nem akarja a Északi Áramlat 2 gázvezetéket, akkor ezt nagyon komolyan kell venni Berlinben és Brüsszelben is. Ahol csendben abban reménykednek, hogy a kereskedelmi háború Kínával szemben leköti Trump figyelmét és inkább ott vitézkedik, mert az összeveszés Európa vezető hatalmával túl nagy ár egy kétes PR sikerért a diplomáciában.

Németország visszaadta a franciáknak a nácik által ellopott festményt

0

Németország kulturális államtitkára személyesen nyújtotta át Georges Mandel családjának az értékes festményt, melyet a nácik azt követően szereztek meg, hogy 1940-ben elfoglalták Párizst. Ezzel tartozunk a nácizmus áldozatainak – hangsúlyozta a német kulturális államtitkár. Thomas Couture festménye, az Ülő nő portréja  eddig Berlinben volt látható a nevezetes Gurlitt kiállításon.

Hogy jött létre a híres Gurlitt gyűjtemény ?

A náci vezérek közül sokan “műgyűjtők” voltak vagyis előszeretettel szerezték meg a gazdag zsidók tulajdonában levő értékes műtárgyakat. Ebben játszott fontos szerepet Hildebrand Gurlitt, aki korábban múzeum igazgató volt. Hatalmas gyűjteményt hozott össze, melyben Rubens, Dürer művek is voltak. Ezenkívül számos olyan műalkotás, melyet a nácik “elfajzottnak” neveztek. Vagy azért, mert az alkotójuk zsidó volt vagy pedig olyan művészeti irányt képviselt, mely nem felelt meg a hivatalos kánonnak. Gurlitt ezeket a képeket eladta külföldön, hogy ily módon a náci állam kemény valutához jusson.

A világháború után a mintegy 1500 darabból álló műgyűjteményt Gurlitt elrejtette. Örökösei 2014-ben a Berni múzeumnak adták azt, ami a gyűjteményből megmaradt. Innen szerezte meg a német állam, mely most visszaadta a francia festő képét Georges Mandel családjának.

Ki volt Georges Mandel?

A francia Népfront kormány belügyminisztere, aki híres volt antifasiszta magatartásáról. 1940-ben Churchill rá akarta bízni a francia ellenállás vezetését. Georges Mandel nem vállalta mondván: nem egy zsidó miniszternek kell a francia ellenállás élére állnia. Maga helyett De Gaulle tábornokot, a hadügyminisztérium államtitkárát ajánlotta, aki végülis a francia ellenállás vezetője lett külföldön. Georges Mandel Franciaországban maradt: 1944-ben gyilkolták meg francia nácik nem sokkal Franciaország felszabadulása előtt.

A szintén zsidó származású Nicolas Sarkozy későbbi francia elnök Georges Mandelről írta a doktori disszertációját. Később könyvet is kiadott Georges Mandelről, akit a francia állam mintaszerű vezetőjének és saját példaképének nevezett. Georges Mandel nevét ma egy sugárút viseli Párizsban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK