Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1023 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Külföldi kormányok nem vehetnek sajtót maguknak Nagy Britanniában

Meg akarjuk védeni a szabad sajtót – mondja a brit konzervatív kormány, amely elutasítja az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének kérését a The Daily Telegraph és a Spectator megvásárlására.

“Az új törvény kizárja majd azt, hogy külföldi kormányok napilapokat és magazinokat vegyenek maguknak” – jelentette ki Lord Parkinson. Londonban az alsóház és a Lordok háza épp vitatja a digitális piacokról szóló törvényt, és ehhez illesztenek majd egy kiegészítést, mely megtiltja, hogy brit újságok  külföldi államok birtokába kerüljenek.

Lord Parkinson hangsúlyozta, hogy a tilalom nem vonatkozik a rádiókra és a televíziókra.

Közben az Egyesült Arab Emírségek ügynöksége, az Redbird IMI vígan nyomul előre, hogy megszerezze a Daily és Sunday Telegraphot illetve a The Spectatort. Az ügynökség már kifizette a korábbi tulajdonos adósságait. Az ügynökség 75%-ban Manszur sejk tulajdona. Ő az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterelnök-helyettese, de Nagy Britanniában nem emiatt ismerik hanem, mert ő az, aki a Manchester City futball csapatából élvonalbeli klubot csinált.

A BBC értesülései szerint ami a futballban ment, az a sajtóban nem fog sikerülni, mert az ellenzéki Munkáspárt is ellenzi, hogy külföldi államok kezébe kerüljön a brit sajtó egy része.

Manszur sejk nem áll le

Az ügynökség úgy reagált a tervezett tilalomra, hogy “minden üzleti vállalkozásunk kizárólag kereskedelmi jellegű, ez vonatkozik a The Telegraph és a The Spectator ügyletre is. Most tanulmányozzuk, hogy mi legyen a következő lépésünk, de a döntéseinket kizárólag üzleti szempontok motiválják” – jelentette ki az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének szóvivője.

Manszur sejk nem az egyetlen potenciális vevő, mert jelentkezett a két tekintélyes lapra Sir Paul Marshall, a Daily Mail tulajdonosa és Rupert Murdoch brit cége, a News UK is.

Andrew Neil, a The Spectator főszerkesztője, aki korábban élesen bírálta az Egyesült Arab Emírségek felvásárlási kísérletét, elégedetten állapította meg a legfrissebb hírek hallatán, hogy

“szemmel láthatóan befuccsolt az ügylet.”

Lord Moore, aki korábban a The Daily Telegraph egyik szerkesztője volt, kijelentette: ”Már régóta kellett volna tilalomnak léteznie nehogy külföldi államok felvásárolják a brit sajtót.”

Stowell bárónő, a brit alsóház digitális és tájékoztatási bizottságának elnöke az eset kapcsán elmondta a BBC-nek, hogy “a bizalom erőteljesen csökkent az elmúlt időszakban a sajtó, a parlament és az egész politikai osztály iránt. Ha megengednénk, hogy külföldi államok birtokolják a brit sajtó egy részét, akkor azzal előidéznénk, hogy a közbizalom tovább csökkenjen. Ezért ezt nem engedhetjük meg.”

Mi történik a gyakorlatban?

Lord Parkinson szerint a hasonló ügyletek “a Versenyhivatal elé kerülnek, ott pedig kivizsgálják, hogy milyen hatása lehet a sajtópiacra, ha a szóban forgó ügylet arra irányul, hogy egy külföldi állam szerez meg egy brit lapot. Ha egyértelműen megállapítják, hogy a felvásárlás mögött egy külföldi állam áll, akkor az illetékes államtitkár hivatalból meg kell, hogy akadályozza a szóban forgó ügyletet.”

A háború két éve alatt négy Lukoil vezető halt meg furcsa körülmények között

Oroszország második legnagyobb olajvállalatának vezetése nem élvezi Putyin bizalmát: immár a negyedik vezető távozott villámgyorsan az élők sorából.

Holtan találták az 54 éves Vitalij Robertuszt, a Lukoil alelnökét. Hirtelen halállal halt az amúgy egészséges menedzser éppúgy mint Alekszandr Szubbotyin, a Lukoil egy másik vezetője, akiről a bulvárlapok azt írták, hogy saját magát mérgezte meg egy sámánista szertartás közben. Mindez 2022 májusában történt nem sokkal azután, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Ezt követően pedig szankciók özöne zúdult az orosz cégekre és olyan oligarchákra, akik közel álltak Putyinhoz. Egyikük, Vlagyimir Nyekraszov, a Lukoil igazgató tanácsának elnöke múlt októberben  adta át lelkét teremtőjének “szívroham” következtében. Elődjét is ily módon akarta eltenni láb alól a KGB utód szervezete, az FSZB, de ő ellenállt mire kidobták egy moszkvai kórház épületének hatodik emeletéről. Ez az orosz Windows program, melyet Putyin előszeretettel alkalmaz olyankor, ha figyelmeztetni kívánja az elit renitens tagjait: eddig és ne tovább! Ravil Maganov esete, mely 2022 szeptemberében történt, az árulóknak szánt figyelmeztetés volt.

Aki nem hallgat, az meghal

Mit követett el Maganov? Ő korábban a Gazprombankban dolgozott, amelynek sok más feladat mellett az a megtisztelő feladat jutott, hogy Putyin rajta keresztül pénzelte külföldi barátait. Voltak, akik ezt nyíltan vállalták az ukrajnai háború előtt mint Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére, akinek választási kampányait jelentős részben az orosz elnök finanszírozta. Ellenfele, Macron elnök becsukta a kiskaput, a törvény immár csak olyan külső finanszírozást engedélyez, amely uniós államból érkezik. Itt került a képbe Orbán Viktor, akinek utasítására egy kormányhű bank 10 millió eurós kölcsönt nyújtott Marine Le Pen asszonynak, aki ezzel együtt elbukta az elnökválasztási kampányt. Lehet, hogy Orbán Viktor Putyintól kapott pénzt erre? A kérdés jogos, mert a kórház ablakából kiesett Maganov kicsempészett egy listát a Gazprombanktól a brit hírszerzésnek. Ezért kellett meghalnia.

A listán Putyin külföldi barátai voltak, akiknek neve mellett csinos összegek szerepeltek – rendszeres átutalásként.

A Gazprombank listáját a brit hírszerzés eljuttatta a CIA-nak is. Ott érdeklődtek a kissé ideges magyar diplomaták arról, hogy vannak-e magyar nevek a listán? Mosolyogva azt közölték velük Washingtonban, hogy “egyelőre nem találtunk magyar nevet Putyin barátainak listáján”. De hát több lista is lehet, és egyiken szerepelhet Orbán Viktor neve is egy csinos összeggel, amelyet igen nehéz lenne megmagyarázni. Putyin mosolyában ez is benne lehet amikor parolázik Orbán Viktorral. Legutóbb erre Pekingben került sor jóval az ukrajnai háború kirobbanása után. Orbán Viktor az egyetlen olyan vezető a 27 tagú Európai Unióban, aki az Ukrajna elleni agresszió óta nem látogatott el Kijevbe viszont kezet rázott Putyinnal. A magyar miniszterelnöknek erre talán megvolt az anyagi alapja is, mert Magyarország nem sokat profitált Putyin “barátságából”.

A magyar titkosszolgálat volt az USA egyik legnagyobb drogszállítója a Kádár korszakban

Kuba igen aktív szerepet játszott abban, hogy a dél-amerikai drog szállítmányok bejussanak az Egyesült Államokba. Ezzel kettős célt akartak elérni: gyengíteni az amerikai társadalmat és kemény valutát szerezni, amely állandó hiánycikk az 1959-es forradalom óta a karib-tengeri szigetországban.

Magyarországon megirigyelték a kubai elvtársakat, és megbízták a Chinoin gyárat olyan drogok előállításával, melyeket tabletta formájában lehet szedni vagyis könnyű gyógyszernek álcázni.

Miről van szó? A methaqualone-ról. Erről így írt Bayer István, az Országos Gyógyszerészeti Intézet alapító igazgatója Drogok és emberek című könyvében:

“A gyógyszer Magyarországon nem került forgalomba, de a Chinoin megkezdte a gyártását és exportját. Aztán kiderült, hogy Svájcon keresztül – ahol ezt egyáltalán nem ellenőrizték, és az NSZK-n át, ahol a szabad kikötő rendszer miatt ez lehetséges, Kolumbiába továbbítják és onnan az USA -ba csempészik” – írta Bayer professzor, az egykori piarista diák.

Tegyük hozzá, hogy Kolumbiából a kábítószereket jórészt Panamán és Kubán keresztül csempészték be az Egyesült Államokba. Washingtonban mindez feltűnt, és értesítették Magyarországot, ahol megszüntették a “gyógyszer” gyártását a Chinoinban.

Kőkeményen lépett fel a DEA Budapesten

Gene Haislip, a Drug Enforcment Agency egyik vezetője 1981-ben érkezett a magyar fővárosba, hogy rendezze a gyógyszer-kábítószer ügyet. Kemény szankciókat helyezett kilátásba, ha Magyarország nem szünteti meg a gyógyszer-kábítószer exportját. Elmondta a magyar hatóságoknak, hogy ismeri a kolumbiai csempész útvonalat, majd végül közölte: amennyiben Magyarország nem hagy fel mindezzel, akkor az USA megvonhatja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt a fizetési problémákkal küszködő kis szocialista országtól. Elmondta azt is, hogy a gyógyszer-kábítószer több mint hatezer amerikai fiatal halálát okozta, mert a diszkókban előszeretettel használták az Egyesült Államokban.

Mezey Barna a Chinoin igazgatója 1961-ben Kossuth díjat kapott minden bizonnyal ennek a gyógyszer-kábítószernek az előállításáért, melyet ipari mennyiségben exportáltak az Egyesült Államokba. A repülőgépek Kolumbiából, és Kubából Panama érintésével tonnaszámra szállították a drogot az Egyesült Államokba. Hogyan? A magyar katonai hírszerzés már 1957-ben létrehozott egy fedőcéget Svájcban. Ez irányította a kereskedelmet. Amelyik azután lebukott. Megindult a nyomozás, és a szálak a Chinoinhoz vezettek. 1981-ben az akkori amerikai nagykövet már nemcsak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény visszavonásával fenyegetett hanem azzal is, hogy a Fehér Ház megkéri a nagy amerikai bankokat: ne adjanak kölcsönöket a gondokkal küzdő magyar államnak.

A magyar vezetés kapitulált.

Polanski is metakvalont használt

A világhírű lengyel filmrendező is ezzel a magyar gyógyszer-kábítószerrel élt amikor szexuális kapcsolatot létesített egy 13 éves lánnyal Kaliforniában. Emiatt el is ítélték. A Wall Street farkasa című film jól mutatja be a metakvalon hatását.

1982-ben nyugdíjba küldték Mezey Barnát, a Chinoin vezérigazgatóját és a svájci fedőcég vezetőjét, Csaplár Gyulát, aki a katonai titkosszolgálat magasrangú tisztje volt.

A Chinoin súlyos pénzügyi válságba került hiszen elveszítette legfontosabb bevételi forrását.

Orbán-Schwarzkopf Balázs kutató azt nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy a befolyó hatalmas bevételnek csak egy kisebb része jutott a Chinoinnak, a többség a Nemzeti Banknál landolt, ahol hozzájárulhatott ahhoz, hogy Fekete János alelnök stabilizálja Magyarország pénzügyi helyzetét. Egy másik rész a belügyminisztérium  kasszájába került, és ebből építettek luxus szállodákat a Balaton partján. A kutató szerint a szállodák építésének költségeit legkevesebb 50%-ban ebből a gyógyszer-kábítószer ügyből fedezhették.

Ukrajna vezetői szerint már zajlik a harmadik világháború

Ferenc pápa béke nyilatkozatára reagált Ukrajna vatikáni nagykövetsége: “Amikor harmadik világháborúról beszélünk, amelyik éppen most zajlik, akkor tanulnunk kell a második világháborúból. Ki beszélt akkor komolyan arról, hogy tárgyalni kell Hitlerrel?

Ha véget akarunk vetni a háborúnak, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy levágjuk a sárkányt!” – írta X-en az ukrán nagykövetség.

Ferenc pápa, aki mindenképp szeretné elkerülni a harmadik világháborút, fehér zászlót és tárgyalásokat javasolt, mert nem hisz abban, hogy Ukrajna képes lenne legyőzni Oroszországot. Mintha ebben már Washingtonban sem nagyon bíznának hiszen távozik a külügyből Victoria Nuland államtitkár asszony, akit Moszkvában “bestiának” tituláltak, mert ő érte el 5 milliárd dolláros programjával, hogy Kijev búcsút intett Moszkvának.

Két évvel Putyin agressziójának megindulása után Ukrajna még mindig ellenáll – ez a legnagyobb győzelem, de az orosz hadsereg túlerejével szemlátomást nem bír. Zelenszkij elnök arról beszél, hogy 2024 az erőgyűjtés éve lesz, és jövőre indulhat meg az offenzíva, amely tavaly kudarcba fulladt.

Macron francia elnök már NATO csapatok küldését javasolta Ukrajnába, hogy elkerüljék az ukrán hadsereg vereségét.

Peszkov, Putyin szóvivője ezt világháborús fenyegetésnek nevezte. A német kancellár és az amerikai külügy elhatárolódott Macron kijelentésétől.

Putyin= Hitler?

Megállja-e a helyét az ukrán vezetés analógiája? Adolf Hitler a világ legerősebb hadseregével birodalom építéshez fogott hozzá: Európát és a Közel Keletet akarta elfoglalni, hogy vetélytársa lehessen a brit világbirodalomnak és az Egyesült Államoknak. Németország akkor a világ második legerősebb gazdasági nagyhatalma volt az USA mögött. Ehhez képest Putyin Oroszországa nem gazdasági nagyhatalom: Dél Korea GDP-je is magasabb nála. Hadserege és titkosszolgálata szánalmasan leszerepelt Ukrajnában, a háromnapos villámháborúból hosszú és megnyerhetetlen konfliktus lett. Hitler villámháborúi sikeresek voltak Európa nyugati felén, és a Szovjetunióban is nagyon messzire jutott néhány hónap alatt. Csak óriási emberáldozattal és angolszász támogatással sikerült megállítani. A Szovjetunió emberi tartalékai kimeríthetetlenek- mondta Sztálin, aki katonák millióit áldozta fel a frontokon.

Ukrajna emberi tartalékai nagyon is kimeríthetetők, lassan elfogynak a katonái. A nyugati pénzügyi támogatás akadozik, Donald Trump kerek-perec megmondta, hogy ha az európai országok nem kellően támogatják a harcok folytatását egymaga egy centet sem ad, ha visszakerül a Fehér Házba. Emberei – ugyan belpolitikai okokból sikeresen akadályozzák az ukrán támogatást Washingtonban.

Ebben a helyzetben javasolt béketárgyalásokat Ferenc pápa, aki szerint

“nem kell szégyellni a párbeszédet, ha annak célja a béke.”

Putyinnal nem lehet tárgyalni – mondja az ukrán vezetés, amely nem sokkal az agresszió után hetekig tárgyalt Törökországban az oroszokkal. Erdogan török elnök most újra felajánlotta ugyanezt. A döntést persze Washingtonban hozzák meg, ahol Biden elnök azt mérlegeli: az ukrajnai háború vagy a fegyverszünet hoz-e neki több szavazatot a novemberi választáson, ahol minden egyes szavazatra szüksége lehet Donald Trump ellenében.

Madridban nem díjazzák a magyar kormány Putyin barátságát

“A spanyol kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy elutasítsa a Talgo vonatgyárra vonatkozó magyar ajánlatot, mert emögött orosz befektetők állhatnak” – mondta a spanyol kormány közlekedési minisztere. Oscar Puente azt sem tartja kizártnak, hogy a Putyin barát magyar kormány áll a felvásárlási szándék mögött hiszen korábban Szijjártó Péter külügyminiszter lobbizott Madridban a magyar vásárlási ajánlat mellett.

A gyanú annál megalapozottabbnak tűnik, mert a magyar vállalkozás, mely meg akarja venni a spanyol céget 55%-ban Tombor András, kormányközeli magyar oligarcha tulajdona, 45%-ban pedig az állami Corvinus alapé. Az ajánlattevő Ganz Mávag korábban részben orosz tulajdonban állt, majd Szalay Bobrovniczky Kristóf tulajdona lett, de neki formálisan le kellett erről mondania miután hadügyminiszter lett.

Orbán a szélsőjobboldali Voxot támogatja

A baloldali kormány azért is ellenzi a spanyol vagongyár felvásárlását, mert Orbán Viktor a spanyol belpolitikába is nyíltan beavatkozik, és a szélsőjobboldali Voxot támogatja. Rogán Tóni sajtója gyászba borult amikor Spanyolországban nem sikerült legyőzni a baloldali kormányt, amely a választások után  végül felülkerekedett. Orbán Viktor nem a mérsékelt jobboldalt hanem a szélsőjobboldali Voxot támogatta, melyet nosztalgia jellemez Franco tábornok félfasiszta rendszerével. Spanyolország modernizációja Franco tábornok halála után – 1975-kezdődött meg, és mindenfajta nosztalgia a keresztény nemzeti diktatúra iránt meglehetősen népszerűtlen a fiatalabb nemzedékek körében, akik már olyan Spanyolországban nőttek fel, mely az Európai Unió értékrendjét vallja, és nem visszafelé néz hanem előre.

Brüsszel támogatni szeretné az EU saját napelem iparát

Az erőteljes kínai konkurencia miatt az uniós napelemgyártás vergődik, ezért a brüsszeli bizottság azt szeretné, ha a tagállamok közös nyilatkozatban fejeznék ki szándékukat uniós napelemek vásárlására. A brüsszeli Politico megszerzett egy belső dokumentumot ezzel kapcsolatban.

“A helyzet romlása akciót sürget“ – hangsúlyozza a brüsszeli bizottság dokumentuma, amelyet konkrétan az váltott ki, hogy az egyik legnagyobb uniós napelemgyártó, a Meyer Burger bejelentette: leállítja termelését Németországban.

Milyen akcióval lehetne megmenteni a vergődő uniós napelemgyártást?

A brüsszeli bizottság vizsgálja, hogy milyen állami támogatást kapnak a kínai cégek a napelemek előállításához illetve exportjához.

Az Európai Unió nemrég fogadott el egy új törvényt – Net Zero Industry Act – amely azt célozza, hogy a zöld átmenethez szükséges berendezéseket mindenekelőtt uniós forrásból vásárolják meg a tagállamokban.

A másik lehetőség az, hogy a napelem fejlesztési programot kössék össze a mezőgazdaság zöld átmenetével.

Az agrárágazat meglehetősen lemaradt a zöld átmenetben a legtöbb uniós országban. A brüsszeli bizottság ezenkívül azt javasolja, hogy helyezzenek el nagy számban napelemeket középületek tetején ily módon is növelve a keresletet.

Minthogy a kínai napelemgyártó cégek is jelentős részben az állami támogatásnak köszönhetik a piac letarolását, ezért a brüsszeli bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy támogassák ők is saját cégeiket.

Sok jószándék, de kevés konkrétum

Az Európai Napelemgyártók Tanácsának főtitkára így nyilatkozott a brüsszeli dokumentumról: ”Ez fontos lépés a jó irányban, de a jelenlegi nehéz helyzetben konkrét intézkedéseket várunk Brüsszeltől” – mondta Johan Lindahl. Az európai napelemgyártó cégek uniós pénzekre vágynak és várnak:

”a brüsszeli bizottságnak nagyon sürgősen sokkal konkrétabb döntést kell hoznia az uniós pénzekről”

– nyilatkozta a Politiconak Dries Acke, a Europe Solar Power lobby csoport igazgatója.

Az Európai Unió energia miniszterei megvitatják a napelem pénzügyi támogatásának kérdését, majd megfogalmazhatnak erről egy közös nyilatkozatot a közeli hónapokban – írja a brüsszeli Politico.

Putyin selyemútja: Közép Ázsián és a Kaukázuson keresztül játssza ki a szankciókat Oroszország

Az egykori szovjet tagállamok szép nyereséget vágnak zsebre azzal, hogy felárral adják tovább a szankciós árukat Oroszországnak, amely mindjobban megérzi a modern technológia hiányát.

Az 5,8 milliárd dolláros csúcsról 0,6 milliárdra csökkent az orosz áru import az Egyesült Államokból 2023-ban, ez a szankciók sikerét bizonyítja. Japán exportja 60%-kal, Németországé 70%-kal esett vissza Oroszországban.

Csakhogy ugyanebben az időszakban: a 2019-es csúcs és a tavalyi év között az orosz áru import 20%-kal növekedett!

Ez egyrészt abból adódik, hogy Oroszország külkereskedelme alapvetően megváltozott: Kína átvette a Nyugat szerepét. 2019-ben, az utolsó Covid előtti évben Kína exportja Oroszországba 50 milliárd dollárt tett ki, tavaly viszont már 110 milliárd dollárt. Ez 125%- os növekedést jelent.

A másik ok az, hogy Oroszország eredményesen kerüli ki a szankciókat azzal, hogy harmadik országokon keresztül kereskedik a nyugati világgal. A legnevezetesebb példa Oroszország olajexportja Indiába, ahol az árengedménnyel vásárolt orosz nyersanyagot finomítják, majd eladják a globális piacon – sokszor Európában vagy Amerikában.

Putyin selyemútja Közép Ázsiában és a Kaukázusban

Az USA exportja ezekbe az országokba 2,6 milliárd dollárról 4,1 milliárdra nőtt tavaly. Ez 60%- os emelkedést jelent. Japán ugyanebben az időszakban – 2019-2023 – 67%-kal növelte exportját ebbe a régióba, Németország pedig 72%-kal.

Az Európai Unió exportja 1,5 milliárd dollárról 2,5 milliárd dollárra növekedett.

Kik vesznek részt ebben a szankció megkerülő játszmában? Nyugatról elsősorban az Európai Unió, benne is főként Németország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és a három balti állam – írja a Project Syndicate. Közép Ázsiában és a Kaukázusban a reexport Oroszországba elsősorban Örményországra, Georgiára és Kirgizisztánra jellemző. Kazahsztán is nagy játékos volt ezen a téren, de azután külföldről szólhattak a vezetőknek, és az Oroszországba irányuló export visszaesett az ukrajnai háború előtti színvonalra.

Ha tehát a Nyugat érzékelteti a helyi vezetőkkel, hogy nem helyesli a szankciók kijátszását, akkor azok reagálnak. Mindenképp le kell zárni Putyin Selyemútját Közép Ázsiában és a Kaukázusban – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon Robin Brooks, az Institute of International Finanace egykori vezető közgazdásza, a Goldman Sachs stratégiai elemzője  és Simon Johnson, az IMF egykori vezető közgazdásza, a MIT professzora.

Hol húzódnak Oroszország stratégiai határai?

Kiselőadást tartott Szocsiban Dmitrij Medvegyev, akire Putyin a rossz rendőr szerepet osztotta az ukrajnai háború propagandájában. Medvegyev most a Nemzetvédelmi Tanács alelnöke, aki nem szilovik vagyis nem fegyveres testület tagja mint az orosz politikai elit nagy része.

Medvegyev ököllel fenyegeti a NATO-t és az Európai Uniót addig az orosz hadsereg és titkosszolgálat sokkal óvatosabb, mert jobban ismeri a realitásokat. Amikor Putyin meghozta döntését az Ukrajna elleni agresszióról, akkor állítólag azt mind Viktor Geraszimov vezérkari főnök mind pedig Szergej Nariskin hírszerző főnök ellenezte. Emiatt Putyin meg is alázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, de mind ő mind pedig Geraszimov vezérkari főnök megőrizte tisztségét. Az ukrajnai háború ugyanis egyáltalán nem úgy alakult ahogy Putyin szerette volna pedig a titkosszolgálat figyelmeztette, hogy Ukrajna elfoglalása nem sétagalopp.

Miért döntött mégiscsak Putyin Ukrajna megtámadása mellett?

Ezt próbálta megindokolni Medvegyev amikor Oroszország stratégiai határairól beszélt Szocsiban. Ezek a stratégiai határok nem azonosak a földrajziakkal. Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az derül ki, hogy Medvegyev főként a múltra hivatkozott éppúgy mint Putyin amikor halálra untatta Tucker Carlsont véget nem érő orosz történelem leckéjével, amelyből kilógott a lóláb: Putyin indokolni próbálta Ukrajna elleni agresszióját.

Ezt magyarázta állítólag William Burnsnek is 2021 őszén amikor a CIA igazgatója, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, az orosz fővárosban járt, hogy megtudakolja: mire készül valójában Oroszország? Putyin állítólag Kennedy elnök kubai ügyét hozta fel példaként mondván: Oroszország nem tűrheti el, hogy a NATO illetve az USA olyan rakétákat állítson fel Ukrajnában, melyek pillanatok alatt elérhetik Moszkvát illetve a stratégiai célpontokat Oroszországban. Mire azt a választ kapta, hogy az orosz tengeralattjárókról kilőhető nukleáris töltettel rendelkező rakéták ugyanilyen fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok számára.

“A stratégiai határok az érdekszférákat érintik”

Ezt hangsúlyozta Medvegyev, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy Ukrajnát az orosz érdekszférába tartozó államnak tekintik Moszkvában. Pontosabban:

”semmiképp sem hagyhatjuk, hogy ezekben a stratégiai határokon belül fekvő országokban velünk ellenséges erők berendezkedjenek.”

Hol húzódnak ezek a stratégiai határok? Medvegyev szándékosan homályosan fogalmazott nyilvánvalóan abból kiindulva, hogy ezt az erőviszonyok döntik el. Csakhogy ezek nem Oroszországnak kedveznek. Moszkvának fel kellett adnia kelet-európai birodalmát 1989-90-ben, a Szovjetunió felbomlott 1991-ben. Ukrajna népe a függetlenségre szavazott, és ezt Moszkva elismerte. Abba is beletörődtek Moszkvába, hogy az egykori balti tagállamok immár nemcsak, hogy függetlenek, de a NATO és az Európai Unió tagjai. Ebbe az irányba tájékozódik Moldova és Georgia is. Sőt újabban Örményország is, amelyet Oroszország nem tudott vagy nem akart megvédeni Azerbajdzsánnal szemben. Pasinjan örmény államfő ezért a Nyugathoz forduit.

Putyin Ukrajna elleni agressziója dermesztő hatással van szomszédaira: a kaukázusi és közép-ázsiai egykori szovjet tagköztársaságok nyugati vagy kínai irányban tájékozódnak, és mindinkább távolodnak Moszkvától. Ahol az orosz elit képtelen versenyképes gazdasági rendszert teremteni, amely vonzóvá tehetné Oroszországot mint Kínát. Ráadásul az is kiderült: a király meztelen! A rettegett orosz hadsereg és titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában. Háromnapos villámháborúra készültek, és két év után sem jutottak sokra.

Trumpra várva

Putyin éppúgy mint Orbán Viktor, Trump választási győzelmében bizakodik. Azt gondolják, hogy Donald Trump az ukránok feje fölött megegyezne Putyinnal, és létrejönne valamiféle kompromisszum és fegyverszünet. Az USA tulajdonképp már elérte stratégiai célját: a margóra szorította Oroszországot, hosszú időre lehetetlenné tette az együttműködést Moszkva és Brüsszel között, megerősítette vezető szerepét a nyugati világban. A NATO két új taggal bővült: Finnország és Svédország már részt is vesz azon a nagy hadgyakorlaton, melyet az észak-atlanti szervezet az orosz határok közelében rendez.

Oroszország egyre inkább Kína függvényévé válik miközben Pekingből éreztetik Moszkvával: nekik sokkal fontosabb az Egyesült Államok mint az orosz szövetséges.

Így Medvegyev egyre inkább az az ordas farkas, aki nem ijeszt meg senkit sem. Oroszország nem képes a NATO fenyegetésére hiszen Ukrajnát sem tudja elfoglalni.

Putyin egy fegyverszünettel talán megmentheti az arcát, és győzelemként tüntetheti fel, hogy a Krímen kívül is megszerzett pár ukrán tartományt. A megnyerhetlen háború mindenkinek árt keleten és nyugaton egyaránt, de mivel mindenki győzni akar és senki sem hajlandó beletörődni a szánalmas realitásokba, ezért tovább folyik az öldöklés Ukrajnában, ahol a megnyerhetetlen háborúhoz nemcsak a pénz fogyott el, de a katonák is.

Orbánnak nincs diplomáciai tanácsadója

Az amerikai elnök egyik legfontosabb tanácsadója mindig az, aki a diplomáciával és nemzetbiztonsággal foglalkozik. A nemrég elhunyt Henry Kissinger volt a leghíresebb ebben a műfajban hiszen ő vitte el Nixon elnököt a kommunista Kínába, amellyel az Egyesült Államoknak diplomáciai kapcsolata sem volt 1972-ben. Később ő tárgyalta meg a vietnami háború lezárását Le Duc Thoval Párizsban a Kleber palotában. Még százéves nyugdíjasként is útrakelt, hogy Pekingben megpróbálja helyreállítani az USA és Kína együttműködését.

Az Egyesült Államokban jelenleg Jake Sullivan tölti be ezt a posztot, és neki sokkal fontosabb szerep jut az amerikai diplomáciában mint a külügyminiszternek. Kína vezető diplomatája vele szokott 8-10 órás megbeszélést folytatni, nem a külügyminiszterrel.

Ehhez képest Orbán Viktornak tanácsadó testületében, melynek névsorát most tették közzé, nincs magyar Kissinger. Ez nem igazán újdonság, mert a kormányfők Magyarországon szeretik saját maguk intézni a fontos külügyeket, és csak az aprómunkát hagyják a külügyi tárca vezetőjére. Így volt ez már Antall József esetében is, aki unokahúga férjét állította a külügy élére. Teljesen megbízott Jeszenszky Gézában miközben a fontos ügyeket magának tartotta meg. Jól látszott ez a taxis sztrájk idején amikor felhívta Kohl kancellárt a kórházból, hogy segítséget kérjen szorult helyzetében. Horn Gyula maga is külügyes volt, a külügyminiszter, Kovács László korábban a helyettese volt a kommunista pártközpont külügyi osztályán. Kádár János úgy alakította ki a munkamegosztást, hogy a pártközpont külügyi osztálya képviselte a nyugati nyitást, a külügyminisztérium pedig “a szocialista hűséget”, a kötelező szovjetbarátságot.

Gyurcsány Ferenc is úgy érezte, hogy a diplomácia a kisujjában van, mert Göncz Kingát kérte fel külügyminiszternek, aki pszichiáterként kezelni tudta a miniszterelnök kisebbségi komplexusát, de a diplomáciában járatlan volt.

Kicsit sok a belügyes a tanácsadó testületben

Bakondi György, Kovács Árpád és Kovács József valamint Papp Károly közvetlenül képviselik a belügyet, de Maróth Miklós vagy Stumpf István sem újonc ezen a téren.

Marad Orbán Balázs, a testület legfiatalabb tagja, aki ennek ellenére az elnök szerepet is betölti. Ő Orbán Viktor politikai igazgatója. Kora miatt sem lehet a magyar Kissinger, de a szereposztás szerint ő Orbán Viktor keze alá dolgozik, de nem tanácsadó. A miniszterelnök nem szorul tanácsra a diplomáciában – legalábbis ő maga így ítéli meg a helyzetet.

Hol a gazdasági tanácsadó?

Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendszeresen részt vesz a döntéshozatalban, de az egy másik testület, melyben a tanácsadók közül csak Orbán Balázs politikai igazgató szerepel.

Mindenesetre érdekes, hogy Orbán Viktor sem a diplomáciában sem a gazdaságban nem igényel tanácsokat:

“saját lángelméjének rabja.”

Ez nem túlságosan szerencsés egy olyan világhelyzetben amikor senki sem tudja, hogy merre van előre. Orbán Viktor viszont “tudja”. Ahogy Majakovszkij írta Leninről:” én tudtam, hogy ő mindent tudva tud.”

Az eredmény ismert: a Szovjetunió hosszas agónia után befuccsolt. Talán Orbán Viktornak is el kellene ezen gondolkodnia…

A világ legnépesebb országa a legdinamikusabban fejlődő nagyhatalom

India remekül zárta a negyedik negyedévet, és így az optimista várakozásokat is felülmúlva növelte GDP-jét megelőzve Kínát, mely az elmúlt évtizedekben játszotta a világgazdaság motorjának szerepét.

8,4%-os növekedést produkált 2023 utolsó negyedévében India, és ezzel felülmúlta az előző negyedévet amikor “csak” 7,6%-al nőtt a GDP az 1,4 milliárd lakosú államban.
“Nagy dobással ért véget a múlt év” – írta jelentésében a Capital Economics India szakértője. Thamasi de Silva hozzátette:

”a nagyhatalmak közül India fejlődött a leggyorsabban.”

Az előrejelzések szerint a dinamikus növekedés folytatódik majd a húszas években, és ennek eredményeképp bővül a középosztály, és egyre több lesz a szupergazdag Indiában. A 30 millió dolláros vagyonnal rendelkezők száma 50%-kal nő majd 2028-ig, és ez lesz a legdinamikusabb növekedés a nagyhatalmak között – idézi a Knight Frank ingatlan ügynökség jövendölését a CNN gazdasági rovata.

Tőzsde rekord

A kedvező mutatók a tőzsdén is remek eredményeket hoztak: megdőlt minden eddigi rekord: 4000 milliárd dollárra nőtt a részvények összértéke.
Indiában március végén ér véget a pénzügyi év, melyben Narendra Modi kormánya 7,6%- os növekedésre számít, és ez alaposan megjavítja a miniszterelnök választási esélyeit a hamarosan sorra kerülő országos szavazáson. A hindu nacionalista párt, a BJP vezére jó eséllyel továbbra is hatalmon maradhat Indiában.
Hosszú ideig nem fogadták Washingtonban Narendra Modit, mert pártja muzulmán ellenes pogromokat szervezett Gujarat államban amikor ő volt ott a főminiszter. Miután Trump elnök megkezdte kereskedelmi háborúját Kína ellen, India felértékelődött, és leterítették Narendra Modi miniszterelnök elé a vörös szőnyeget Washingtonban, ahol Biden elnök már “a világ két legnagyobb demokráciájának együttműködését” éltette.

A New Yorki tőzsdén az indiai részvények fel, a kínaiak pedig lefelé indultak meg.
Így nem csoda, hogy Narendra Modi miniszterelnök optimistán nyilatkozott a jövőről:

“A robusztus 8,4%-os növekedés jól mutatja az indiai gazdaság erejét. Folytatjuk erőfeszítéseinket, hogy jobb életet teremtsünk 1,4 milliárd honfitársunknak”

– üzente a világnak X-en India kormányfője.

India hamarosan a világ harmadik gazdasága lesz

A jelenlegi ötödik helyről India már 2027-ben feljuthat a harmadik helyre az Egyesült Államok és Kína mögött.
India kormánya maximálisan igyekszik kihasználni azt, hogy Washington és Peking viszonya meglehetősen lehűlt azt követően, hogy Biden elnök elsőszámú stratégia ellenfelének nyilvánította Kínát 2021-ben. India szövetséget kötött Washingtonnal, és igyekszik minél több multi céget átcsábítani Kínából Indiába.
Más lehetőségeket is kihasznál Narendra Modi kormánya: India árengedménnyel megvásárolja az olajat a szankciók által sújtott Oroszországtól, azt finomítja, majd pedig eladja mindenütt a világon. Ráadásul India nem dollárban hanem saját pénzében fizet Oroszországnak, ezért a pénz megmarad az országban.

A Modi kormány fő célja az, hogy olyan óriásokat csábítson az országba mint az Apple vagy a Tesla. Elon Musk, akinek legnagyobb Tesla gyára jelenleg Sanghajban működik, már tavaly kijelentette:

”amilyen gyorsan csak emberileg lehetséges nagy gyárat építünk Indiában is.”

Mindeközben India gőzerővel fejleszti saját iparát is különösen az informatikai szektort, amely már az egész világon jelentős szerepet játszik hiszen az országban nagyon sok a jólképzett szakember, akik jóval olcsóbban dolgoznak mint a versenytársak Amerikában vagy Európában.
Modi miniszterelnök nemrég hagyott jóvá egy 15 milliárd dolláros chip gyártási programot: három nagy gyár épül a közeljövőben Indiában.

“A chipeket eddig terveztük, de most már gyártani is fogjuk”

– hangsúlyozza a kormány közleménye.

A Nomura mindezek ellenére arra hívta fel a figyelmet, hogy nem minden arany ami fénylik: rengeteg problémával küzd a soknemzetiségű és sokvallású ország. A legfőbb gond a mezőgazdaság, ahol még mindig a legtöbben dolgoznak, és amelynek a teljesítménye igen gyenge. A GDP 16%-a még mindig innen kerül ki, de a hatékonyság messze elmarad a világszínvonaltól. Emiatt a belső fogyasztás nem növekszik kellőképp, mert százmillióknak nincsen pénzük arra, hogy a piacon a szükséges minimumon felül vásároljanak.
A világgazdaság mindenképp jól jár India robusztus növekedésével, “valóságos oázis lehet” a sok stagnáló régió között – hangsúlyozza a HSBC bank jelentése, melyet a CNN gazdasági rovata idéz.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!