Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

897 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kaczynski: kompromisszummal érhet véget a háború Ukrajnában

Miközben Ukrajna harcol a színfalak mögött mindenki helyezkedik. Mindenki győztest akar hirdetni, hátha lesz aki elhiszi, hogy egy szétbombázott ország területének húsz százalékának elvesztését győzelemként élheti meg.

A vezető lengyel politikus, aki messze földön híres oroszellenességéről, ráadásul a leglelkesebb  támogatója Ukrajna szabadságharcának már ő is kompromisszumról beszél. Kaczynski a katonai akadémián beszélt erről. Lengyelország erős embere utalt rá, hogy nem örülnének egy kompromisszumnak, de elfogadnák azt. Kaczynski egyúttal közölte, hogy Európa egyik legerősebb hadseregét akarják létrehozni – a létszámot 150 ezerről 300 ezerre emelik -, hogy ilyen ne juthasson eszébe többé Lengyelország legfőbb ellenségének  Oroszországnak.

Antony Blinken, USA külügyminiszter  terve szerint Lengyelország és Ukrajna valamiféle államszövetséget alkotna, ily módon komoly elrettentő erő keletkezne anélkül, hogy az ukránok bekerülnének a NATO-ba. Kaczynski beszéde arról árulkodik, hogy az amerikai diplomácia szép csendben valamiféle kompromisszumos megoldást készít elő Zelenszkij ukrán elnök feje fölött Putyinnal.

Ferenc pápa közvetíteni próbál

A katolikus egyházfő a Vatikánban fogadta Ukrajna miniszterelnökét mielőtt Budapestre indult volna. Ferenc pápa mielőbb tűzszünetet szeretne Ukrajnában éppúgy mint sok európai állam: Franciaország, Németország, Ausztria és Magyarország. A magyar diplomácia nyíltan képviseli ezt az álláspontot, a többiek csak csendben. Csakhogy a tűzszünet nem teremt békét!

Az amerikai diplomácia azért is siethet a kompromisszumos megoldás keresésével, mert Kína meglepő aktivitást mutat ezen a téren: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül tárgyalt telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel. A kínai elnök az egyetlen külföldi vezető, aki nyomást tud gyakorolni Putyin orosz elnökre.

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában mondván katonai patthelyzet alakult ki, és ezen egyik fél sem tud lényegesen változtatni.

A tűzszünet Ukrajnában tulajdonképp mindenkinek jó lenne, de nehéz elfogadtatni az ukrán közvéleménnyel hiszen az ország katonái és polgárai óriási áldozatot hoztak a háború 14 hónapja alatt. Oroszország kiszorítása katonai eszközökkel Ukrajnából meghaladja az ukránok erejét – ez kiderül a Pentagon papírokból is. Valószínűleg Washingtonban is belátják, hogy ily módon nem tudják megbuktatni Putyint, aki egy kompromisszum esetében eldicsekedhetne “a visszaszerzett területekkel.” Az orosz és az ukrán hadsereg jelenleg körülbelül a nyelvi határon áll tehát túlságosan nagy lakosság cserére nem lenne szükség. A tűzszünet után megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek évtizedekig is elhúzódhatnak. A két Korea között a háború 1953-ban ért véget, és azóta sincs békeszerződés. Dél Korea viszont olyan gazdasági csodát produkált az elmúlt hetven évben, hogy 50 millió lakosával nagyobb GDP-t termel mint a 140 milliós Oroszország.

Alekszej Navalnij abszurdnak elítéli az ellene felhozott súlyos vádakat

Az ukrajnai offenzívával párhuzamosan Oroszországban “végső” támadást intéztek minden ellenzékinek tartott személy ellen. A korábbi elhallgattatási hullámok már próbára tették az orosz ellenzéket főleg az ukrajnai támadás óta. Vlagyimir Putyin utolsó nagy kritikusai vagy emigráltak, vagy súlyos ítéleteket kaptak.

Az ellenzékieket érintő büntetőügyeket Oroszországban gyakran titok fedi, a vádlottak és a nyilvánosság csak az utolsó pillanatban kap tájékoztatást.  Navalnij  2021 óta van bebörtönözve, miután túlélte a mérgezést, amit egyértelműen az orosz hatóságok számlájára ír. Támogatói azzal vádolják a Kremlt, hogy zaklatja az aktivistát, akit újabb és újabb vádakkal támadnak. a korrupciót elítélő nyomozások során jelentkezett. Jelenleg “szélsőségesség” miatt folytatnak ellene eljárást amiért akár további 12 év börtönbüntetést is kaphat, de állítólag már készítik elő a következő eljárást is amiben, ha bűnösnek találják más életfogytiglani börtönre is ítélhetik.

Ugyanekkor Moszkvától közel 1800 kilométerre keletre, Jekatyerinburgban lezajlott az első tárgyalás az uráli nagyváros karizmatikus egykori polgármestere, Jevgenij Roizman perében. A 60 éves egykori városi tanácsost azzal vádolják, hogy “hiteltelenné tette” az orosz hadsereget a YouTube-on 2022 júliusában közzétett videójában, amelyben kritizálta az ukrajnai offenzívát. A 2022. február végi ukrajnai offenzíva kitörése nyomán Oroszországban elfogadott törvény értelmében öt év börtönbüntetésre számíthat.

Amikor a bíró megkérdezte, elismeri-e bűnösségét az ügyben, Jevgenij Roizman válaszolt. „nem”, hangsúlyozva, hogy a vádak ismertetése után hosszabban fogja válaszát indokolni.

Roizman, aki 2013 és 2018 között volt Jekatyerinburg polgármestere, mosolygósnak és nyugodtnak tűnt, kék farmert és fehér pólót viselt. A meghallgatásra ebben a városban, az Oktyabrsky bíróság egyik kis helyiségében került sor.

“Egyértelmű, hogy mi történik” – hárította el Roïzman a meghallgatás után a sajtónak nyilatkozva. A tárgyalás május 10-én folytatódik. Jevgenij Roizmant tartják az egyik utolsó jelentős ellenzéki személyiségnek, aki Oroszországban maradt, és aki pillanatnyilag még megúszta a súlyos börtönbüntetés nélkül.

Augusztusban vádat emeltek ellene az orosz hadsereg “lejáratása” miatt, de nem helyezték előzetes letartóztatásba, hanem eltiltották az internethasználattól és az interjúk adásától.

Az ügyészség szerdán tizenkét év börtönt kért Lilia Csanyicsevara, aki Alekszej Navalnij szervezetének egykori tisztviselője volt, akit 2021 végén tartóztattak le, és “szélsőségességgel” vádolnak.

Közös tiltakozásul több neves orosz civil szervezet, köztük a Memorial és az OVD-Info kedden bejelentette, hogy megkeresték a Legfelsőbb Bíróságot, hogy kérjék a hadsereg „leértékelése” miatt hozott mintegy húsz közigazgatási ítélet hatályon kívül helyezését. De alapvetően szimbolikus megközelítésüknek szinte semmi esélye a sikerre.

Orbán török barátja gyengélkedik

Élő televíziós adásban lett rosszul a 69 éves török elnök, aki májusban minden eddiginél nehezebb választás előtt áll. Az ellenzék összefogott a Szultánnal szemben, aki brutális elnyomó rendszert épített ki Törökországban amióta az USA támogatásával a hadsereg megpróbálta megbuktatni.

A hamvába holt puccs után Erdogan lefejezte a hadsereget, és börtönbe csukatta számos politikai ellenfelét, de a gazdasági válsággal nem tudott mit kezdeni. Az életszínvonal csökkenés szépen lassan erodálja Erdogan rendszerét, amely épp a török “gazdasági csodára“ alapozta politikai számításait. A gyors gazdasági növekedés jelentős életszínvonal emelkedést hozott Törökországban, ahol Erdogan – Isztambul egykori polgármestere – nacionalista autokrata rendszert épített ki.

A legutóbbi önkormányzati választáson már megbukott Erdogan pártja: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki főpolgármester áll. Isztambul főpolgármestere lett volna a legesélyesebb jelölt Erdogannal szemben, de őt mondvacsinált ürüggyel félreállította a bíróság. Az ellenzék új vezetője nem olyan kemény fickó mint Erdogan, de sikerült maga mögé állítania minden ellenzéki pártot, és így komoly kihívást jelent a Szultánnak, aki állítólag csak gyomorrontással küszködik, de sok minden megfeküdhette a gyomrát.

Az USA nagykövete az ellenzéki vezetőkkel tanácskozott

Az Egyesült Államok egyáltalán nem csinál titkot belőle, hogy szeretné megbuktatni Erdogant, aki a stratégiai szempontból kulcsfontosságú Törökország élén szembeszáll a NATO politikájával sok fontos területen. Például nem alkalmaz szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Ennek következtében Moszkva meg tudja kerülni a nyugati szankciókat, ha Törökországon keresztül szállítja áruit külföldre illetve importját török cégeken keresztül bonyolítja le. A hamburgi Der Spiegel megírta: Németország kereskedelme Oroszországgal jelentős részben Törökországon keresztül zajlik. Mindez rendkívüli módon zavarja Washingtont, amely nemcsak Erdogant, de Putyin orosz elnököt is szeretné megbuktatni.

Orbán – Erdogan “örök barátság”

Amikor a Szultánt újraválasztották, akkor a nagyszabású fogadásra nemcsak Orbán Viktor ment el, de a magyar miniszterelnök magával vitte a fiát is. Orbán Gáspár, aki az angol királyfiak katonaiskoláját végezte el, itt tehette meg első lépéseit a diplomáciában. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Erdogan elnökkel, akivel egyeztetik különutas politikájukat a NATO-ban. Jelenleg ugyanis Svédország NATO tagságát két tagállam ellenzi: Magyarország és Törökország. A magyar kormánynak semmiféle érdeke sem fűződik ehhez, de Erdogan elnöknek annál inkább. A török államfőnek ugyanis mindig szüksége van olyan ellenfélre, akivel szemben egyesítheti nacionalista híveit Törökországban. A kurdok jelentik ezt az ügyeletes bűnbakot már hosszú évek óta, mert jogaik elismerését és autonómiát követelnek. Legkevesebb 20 millióan élnek közülük Törökországban, de szép számmal megtalálhatóak Irakban, Iránban és Szíriában és Európában is. Különösen sok kurd él Svédországban, amely befogadta a menekülteket. Erdogan szerint a kurd szervezetek terroristák, és ezért sok emberük kiadatását követelik Svédországtól. Stockholm erre nem hajlandó. Ezért akadályozza Erdogan Svédország NATO tagságát, és ebben segít neki Orbán Viktor.

Mi lesz akkor, ha Erdogan elbukja a választást? Washington és Brüsszel egyértelműen ezt akarja, Orbán Viktor viszont ragaszkodik régi cimborájához. Erdogan bukása ugyanis több okból is igen kínos lehet Orbán számára. Egyrészt fény derülhet közös ügyletekre, melyekben az érintettek bizonyosan jól jártak, de Magyarország esetében ez távolról sem biztos. A másik szempont, és ez az, ami miatt Orbán Viktor igazán ideges lehet: Washingtonnak forgatókönyve van a neki nem tetsző vezetők leváltására a NATO tagállamokban. Babis például elsősorban emiatt bukott meg Csehországban.

Ha Törökországban beválna a forgatókönyv, akkor jöhet Magyarország: David Pressman nagykövet nemigen hagyott kétséget legutóbbi sajtóértekezletén, hogy az orosz kémbank elleni fellépés csak a kezdet. Orbán még nem érte el a nyugdíj korhatárt, de Napóleon sem volt még 50 amikor megbukott, és nem maradt más hátra mint megírni emlékiratait Szent Ilona szigetén. Nem valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik…

Végjáték: Ciprus már nem sokáig lesz az orosz oligarchák menedékhelye

Az Egyesült Államok és Nagy Britannia komoly nyomás alá helyezte a szigetországot, hogy lépjen fel határozottabban a Putyint támogató oligarchákkal szemben, akik nemcsak az éghajlata miatt kedvelik Ciprust.

10 ezer orosz bankszámlát zároltak Ciprus szigetén az USA és Nagy Britannia kérésére. Washington és London nem viccel: 13 ciprusi céget illetve személyt feketelistára helyeztek, mert ők intézték két világszerte ismert orosz oligarcha: Roman Abramovics és Aliser Uszmanov pénzügyeit. Mindkét orosz oligarcha igen közel áll Putyinhoz. Az orosz elnök azzal bízta meg Roman Abramovicsot, hogy építsen ki baráti-üzleti kapcsolatokat a brit elittel. A dollármilliárdos Abramovics ebből a célból megvette a Chelsea futball csapatát, és ennek páholyában szinte az egész brit elit megfordult. Putyin Ukrajna elleni agressziója után a brit hatóságok rákényszerítették Roman Abramovicsot a Chelsea futball csapatának eladására is.

A dollármilliárdos Aliser Uszmanov kapcsán a Szabad Európa az év elején azt közölte, hogy

a magyar diplomácia megpróbálta őt levetetni az Európai Unió szankciós feketelistájáról.

Az Európai Unió hivatalos lapja Aliser Uszmanovot Kreml barát oligarchának nevezte, és azt írta róla, hogy “Putyin kedvenc oligarchája, az orosz elnök üzleti ügyeinek intézője.”

Aliser Uszmanov tulajdonában volt a világ legnagyobb jachtja, melynek értékét 600 millió dollárra becsülik. Az orosz oligarcha megpróbálta visszaszerezni jachtját az Európai Bíróságon, de vállalkozása nem járt sikerrel.

A londoni Guardian rámutat arra, hogy a brit hatóságok azután léptek fel Cipruson is az orosz oligarchák ellen, hogy a liberális lap hosszú leleplező írást közölt Putyin kedvenc oligarcháinak viselt dolgairól, elsősorban arról, hogy

helyi strómanok segítségével hogy játszák ki a nyugati szankciókat.

Ciprus nemrég beiktatott új elnöke információkat kért az Egyesült Államoktól és Nagy Britanniától, hogy “határozottabban fel tudjunk lépni a törvények megsértői ellen.” Cipruson a tíz évvel ezelőtti bankválság idején már kiderült, hogy rengeteg orosz pénz forog a szigeten, de akkor még külföldről nem sürgették a vizsgálatot. Putyin agressziója Ukrajna ellen döntő fordulatot hozott: az USA és Nagy Britannia jelezte, hogy immár nem tolerálja az orosz oligarchák ciprusi menedékhelyét.

 “Tudjuk, hogy Ciprus jó hírneve forog kockán”

– hangsúlyozta Christodoulides államfő. Cipruson több mint ezer orosz vásárolt magának aranyútlevelet.

4000 orosz bankszámla tulajdonost sújt a jelenlegi ciprusi döntés. A Bank of Cyprus szóvivője közölte (ennek a banknak van a legtöbb orosz ügyfele), hogy a befagyasztás a betéti állománynak csak a 0,5%-át érinti. A tiltás a hétvégén történt, hogy az orosz ügyfelek ne vehessék ki a pénzüket, de valószínű, hogy a nagy halak mint Roman Abramovics és Aliser Uszmanov már korábban fülest kaphattak, és nem tartottak túlságosan sok pénzt Cipruson. A szigetország mostani intézkedései szigorúbbak mint a legtöbb uniós tagállamban, ahol általában csak 100 ezer euró fölött vált tilossá a pénz kivétele illetve átutalása. Teljesen nem zárolták a számlákat mint most Cipruson.

Nem véletlen a ciprusi hatóságok ügybuzgalma az orosz bankszámlákat illetően: attól tarthatnak, hogy a szankciókat kijátszó bank feketelistára kerül  Washingtonban.

“Ha az amerikaiak lehetetlenné teszik, hogy egy bank dollárban kereskedjen, akkor annak a banknak vége van. Már régóta mondogattam a kormánynak, hogy Ciprus külföldi megítélése forog kockán, most végre ők is rájöttek erre”

– nyilatkozta a Guardian tudósítójának Fiona Mullen, a Sapienta Economics tanácsadó cég igazgatónője.

Ciprus évtizedek óta menedékhelye külföldi pénzembereknek

A libanoni válságok idején rendszeresen érkeztek Bejrútból családok és pénzek Ciprusra. Ugyanez történt a jugoszláviai polgárháború idején. Milosevics uralma alatt ideális pénzmosó hely volt Ciprus az egymással harcoló elitek számára. Még magának a háborús bűnökkel vádolt Milosevics elnöknek is volt bankszámlája Cipruson. 1991-ben a Szovjetunió bukása után érkeztek az első kivándorló csoportok: oroszok, ukránok, örmények stb. Roman Abramovics, aki állítólag egy ideig Vlagyimir Putyin pénztárosa volt, dollár és euró milliárdokat mosott tisztára a szigeten, ahol az ellenőrzés meglehetősen laza.

“Ciprus szabályosan függővé vált az orosz pénztől. Most az amerikai hozzákezdtek méghozzá nagyon hatékonyan ahhoz, hogy ezt megszüntessék.

Évtizedekig ment ez a játék, de most vége, ez az utolsó felvonás”

– mondja a Nicosia Egyetem professzora Hubert Fausmann.

A Nemzeti Bank irányítja az akciót az orosz pénz ellen Cipruson. A válságstáb ülésén a Nemzeti Bank elnöke elmondta, hogy összesen 123 ezer gyanús bankszámlát fagyasztottak be, és ezenkívül megszüntettek 43 ezer stróman céget, melyek elsősorban orosz ügyfeleknek dolgoztak Cipruson.

Miért lett öngyilkos Hemingway?

“minden halállal én leszek kevesebb,
mert egy vagyok az emberiséggel;
ezért hát sose kérdezd,
kiért szól a harang: érted szól.”

Ernest Hemingway a Nobel díjas író 1961 júliusában vetett véget az életének, melynek utolsó szakaszában elektrosokkos kezelést kapott, és sokak szerint emiatt vált depresszió áldozatává.

De miért lett depressziós a kubai válság kellős közepén amikor a világ karnyújtásnyira állt a harmadik világháborútól, mert Hruscsov atomrakétákat telepített Kubába, ahol Hemingway barátja, Fidel Castro elnök a Szovjetunió szövetségese lett? Hemingway üldözési mániával küszködött, mert úgy vélte – egyáltalán nem alaptalanul – hogy Edgar Hoover, az FBI alapító atyja figyelteti őt.

Hemingway “a dilettáns szovjet ügynök”

Alekszandr Vasziljev, a KGB egykori ügynöke furcsa felfedezést tett a titkosszolgálat levéltárában Moszkvában: 1940-ben a szovjet hírszerzés beszervezte Ernest Hemingwayt amikor az amerikai író Kínában készített riportokat harmadik feleségével, Martha Gellhorn haditudósítóval együtt. Kínában találkoztak Csou En-lajjal, az illegális kommunista párt egyik vezetőjével, aki a titkosszolgálatot irányította. Mindketten elragadtatottan nyilatkoztak később Csou En-lajról, aki 1949-től haláláig 1976-ig a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke lett. Hemingway rajta keresztül lépett kapcsolatba az orosz titkosszolgálattal, amely az Argo fedőnevet adta neki.

Hemingway vállalta, hogy a szovjet hírszerzés informátora lesz az Egyesült Államokban. Mindez 1940-ben történt amikor a Szovjetunió még a náci Németország szövetségese volt, és hevesen bírálta “a világuralomra törő brit és amerikai kapitalizmust.” Csak később alakult ki szövetség a Szovjetunió és az angolszász hatalmak között 1941-ben.

Milyen ügynök volt Argo?

Pocsék! Az író nem teljesítette amit vállalt, semmilyen értékelhető politikai információt nem szállított a szovjeteknek. A KGB akták “dilettáns ügynöknek” nevezték az írót, aki időközben Nobel díjat kapott.

Csak jóval a halála után derült ki, hogy szerepelt a KGB ügynök listáján. Arra azonban csak manapság gondoltak, hogy ennek köze lehet az író öngyilkosságához.

Hemingway azonban tisztában lehetett vele, hogy a kémkedést nagyon súlyosan büntetik az Egyesült Államokban. Ezért inkább Kubában időzött. Előrehaladott alkoholizmusa miatt pszichiátriai kezelésre szorult az Egyesült Államokban.

1961 áprilisában a CIA katonai akciót szervezett, melynek célja Fidel Castro kommunista rendszerének megdöntése volt. A Disznó öbölbeli hadművelet szánalmasan összeomlott, a partra szállt kubai emigráns csapatokat Fidel Castro hadserege szétverte és elfogta. Washingtonban megindult a bűnbakkeresés: honnan tudtak a kubai kommunisták a CIA puccsról? Az FBI szovjet ügynökök után kutatott megerősített kémelhárító csapattal. Az üldözési mániával küszködő Hemingway arra gondolhatott, hogy előbb vagy utóbb ő is horogra kerül. Ezért lőhette fejbe magát 1961 júliusában Ernest Hemingway, aki legjobb regényének ezt a címet adta: Akiért a harang szól… 63 éves korában érte szólt.

Miről tárgyalt a kínai jegybank elnöke Washingtonban?

Miközben az Egyesült Államok és Kína politikai kapcsolatai meglehetősen hűvösek négy év után először találkozott egymással a két óriás jegybankjának vezetője. Csi Kang Washingtonban részt vett a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén, ez adott alkalmat arra, hogy találkozzon Jerome Powellel, a Federal Reserve Board elnökével.

Maga Hszi Csin-ping elnök hangsúlyozta, hogy Kínát módfelett zavarja az, hogy a Federal Reserve Board kamatlába közvetlenül befolyásolja a konjunktúrát Kínában is, de ennek ellenére nincsen konzultációs lehetőségük sem az USA jegybank vezetőivel. Most ez megtörtént, és nem véletlenül: a gazdasági kapcsolatok ugyanis sokkal jobbak mint a politikaiak. Kína és az USA kereskedelme rekordot döntött tavaly is annak ellenére, hogy Washington számos szankciót alkalmaz annak érdekében, hogy lassítsa az együttműködést.

Decoupling  – szétválás – ez a hivatalos washingtoni politika, melyet Pekingben elutasítanak, és az eddigi együttműködés folytatását javasolják. Blinken külügyminiszter nemrég elhalasztotta pekingi látogatását a tragikomikus léggömb affér miatt.

A mostani személyes találkozó azértis fontos, mert Kína egyre nagyobb szerepet játszik a globális gazdaságban – ahogy erre a Pekingben megjelenő Global Times figyelmeztet. A 2008-as pénzügyi világválság idején Kínának döntő szerep jutott abban, hogy a pénzügyi krízis megoldódjon – emlékeztet a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző lap.

Telefonon utoljára 2020-ban egyeztetett egymással a két jegybank vezetője. A kínai Népbank – Pekingben így hívják a nemzeti bankot – vezetője tavaly a G20 találkozón eszmét cserélt Janet Yellen asszonnyal, az USA pénzügyminiszterével.

Kínai lobby Washingtonban

Ezt Hank Paulson egykori republikánus pénzügyminiszter vezeti, aki a 2008-as pénzügyi világválság idején épített ki szoros kapcsolatokat a kínaiakkal. Jelenleg Janet Yellen pénzügyminiszter hangoztatja azt Washingtonban, hogy a kínaiakkal együtt kell működni a globális gazdaság stabilitása érdekében. Yellen asszony többször is úgy nyilatkozott, hogy a politikai problémák ellenére szívesen ellátogatna Pekingbe, ahol persze lelkesen várják. Biden elnök egyelőre nem adott zöld utat Yellen asszonynak, mert az Egyesült Államokban mind a demokrata mind a republikánus pártban nagyon erős a Kína ellenes hangulat. Washingtonban Kína világhatalmi céljaitól tartanak – egyáltalán nem alaptalanul. Hszi Csin-ping elnök többször el is mondta, hogy célja Kína világhatalmi státuszának a helyreállítása.

Ezért nevezte Kínát első számú stratégiai ellenfélnek a Biden adminisztráció.

Ki akar hidegháborút?

Moszkva és Washington. Ki nem akar? Peking és Párizs. Ezért ünnepelték a kínai fővárosban Emmanuel Macron francia elnököt, aki onnan üzente a világnak: nem leszünk az USA vazallusa! Míg Oroszország és az USA katonai szempontokat hangsúlyoz addig a kínaiak békésen akarják elérni a világhatalmat, mert úgy érzik: az idő nekik dolgozik. A háborúval kapcsolatban emlékeznek Szun Ce mesterre, az első hadtudományi értekezés szerzőjére, aki szerint

“a háborúban az jár jól, aki kimarad belőle!”

Az USA katonai kalandjai Afganisztánban vagy Irakban, az oroszok szánalmas szereplése Ukrajnában, azt bizonyítják, hogy katonai erővel vajmi kevés tartós sikert lehet elérni. Ezért Pekingben a gazdaságra és a technológiai forradalomra koncentrálnak. A mesterséges intelligencia terén 2025-ben meg akarják előzni az Egyesült Államokat. Pekingben ezt tekintik az igazi kihívásnak, és nem a háborúzást, amelyből senki sem jöhet ki jól a huszonegyedik században.

Zelenszkij és az ukrán generálisok lenyúlják az amerikai támogatást?

Seymour Hersh, Pulitzer díjas újságíró szerint az ukrán vezetők ellopják az amerikai támogatást. A Pulitzer díj vajon kizárja látnoki képességét a megismert tényekkel szemben? De valójában ismertek e a tények?

Hersh, aki kiváló CIA kapcsolatokkal rendelkezik az amerikai titkosszolgálatra hivatkozott pár héttel ezelőtt amikor azt írta, hogy az USA hajtotta végre a robbantásokat az Északi áramlat 1 és 2 vezetéken, melyek Németországot és Oroszországot köti össze egymással a tenger alatt. Az Egyesült Államok régóta kritizálta a német kormányt amiért Oroszországból vásárol földgázt ahelyett, hogy a drágább amerikai palagázt venné meg. Az ukrajnai háborúval az USA ezt a célt elérte bár a földgázra nem vonatkoznak az Európai Unió szankciói – nem utolsósorban Magyarország és Németország ellenállása miatt. Szijjártó Péter a napokban már sokadszor járt Moszkvában amióta kitört a háború Oroszország és Ukrajna között. Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem ment el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt.

Az ukrán elit korrupt és ezt a CIA is tudja

William Burns, a CIA igazgatója még januárban egy listát mutatott Zelenszkij ukrán elnöknek arról, hogy 35 ukrán tábornok és főtiszt korrupt: meglopják az ukrán hadsereget, és lenyúlják az amerikai támogatás egy részét.

Miközben a katonák a fronton szinte éheznek, az ellopott kosztpénzből a tábornokok és főtisztek Mercedes-eket vásárolnak

– mondta a CIA főnök Zelenszkij ukrán elnöknek.

Állítólag az elnököt sem kímélte mondván: tudják az Egyesült Államokban is, hogy Zelenszkij elnök nagyban üzletel a dízel üzemanyaggal, amelyet jelentős részben az amerikaiak szállítanak Ukrajnába. Zelenszkij elnök miközben hangsúlyozza, hogy nem áll szóba Putyinnal, és emiatt nem lehetséges a béketárgyalás az oroszokkal, vígan kereskedik az orosz dízel kereskedőkkel is – állítja CIA forrásokra hivatkozva a Pulitzer díjas amerikai újságíró.

Hersh emlékeztet arra, hogy Afganisztánban is elfolyt az amerikai adófizetők pénze.

Végső elszámolás még nincs, de nem kétséges, hogy dollármilliárdok jutottak a helyi elit zsebébe miközben a rendszer húsz év után összeomlott, és az amerikaiaknak villámgyorsan kellett elhagyniuk Afganisztánt.

Van-e amerikai béketerv?

Ez az igazán kínos kérdés, melyet Seymour Hersh feltesz hiszen Blinken amerikai külügyminiszter mindig megismétli, hogy addig támogatják Ukrajnát ameddig kell. Az ukránok pedig azt állítják, hogy legyőzhetik Oroszországot. Legutóbb Kuleba ukrán külügyminiszter nyilatkozta azt, hogy telefonon tárgyalt Blinken külügyminiszterrel, aki bízik az ukrán győzelemben. Az amerikai vezérkari főnök már hónapokkal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a háború elhúzódhat, mert patthelyzet alakult ki:

egyik fél sem tud győzni, és egyik oldal sem adja fel.

Macron francia elnök Pekingből felhívta Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, hogy megpróbáljon valamiféle nemzetközi békeegyezményt elindítani. Ebben a szereposztásban Hszi Csin-ping kínai elnökre  várna, hogy rábeszélje Putyin elnököt a tárgyalás megkezdésére. Egyelőre senki sem tudja, hogy ez a nemzetközi békekezdeményezés hogy áll?

Seymour Hers arra mutat rá, hogy az amerikai diplomácián a sor, mert az USA nélkül nem lesz béke Ukrajnában. Kérdés persze, hogy az Egyesült Államok akar-e békét Ukrajnában hiszen a háborúra hivatkozva megerősítheti vezető szerepét a nyugati világban.

A nagy kockázat miatt egy eleve halálra ítélt kísérlet

Tavaly októberben az ukrán hadsereg megpróbálta visszafoglalni az Orosz Föderációtól a Zaporizzsja atomerőművet, de nem sikerült – írja a Times brit lap.

Október végén a orosz kormányzat és az orosz védelmi minisztérium illetékesei arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveres erők kétéltű támadást próbáltak elérni és megrohamozni a ZNPP-t – írja a újság. Kijev ugyanakkor hivatalosan nem ismerte el az atomerőmű lerohanására irányuló kísérletet, de az ukrán különleges erők, a katonai hírszerzés és a haditengerészet képviselői elárulták a Times névtelenségét kérő újságíróknak az akció részleteit.

Abban az időben az orosz csapatok több mint hat hónapja tartották az erőművet, és területét a Dnyeper túloldalán lévő ukrán városok és a nikopoli nagy acélgyár bombázására használták.

A Times szerint október 19-én éjjel mintegy 600 ukrán katona 30 fegyverrel megrakott csónakban, köztük nagy kaliberű géppuskákkal, MK-19-es gránátvetőkkel és páncéltörő fegyverekkel próbált meg partra szállni a Dnyeper bal partján.

“Az volt az elképzelés, hogy csak a gyalogság vehet részt a csatában. Nem használhatnak majd tüzérséget ellenünk, mivel ez egy atomerőmű”

– idézte az újság az egyik katonát.

Az ukrán fegyveres erők katonái azonban – írja az újság – nem számítottak rá, hogy ilyen komoly ellenállásba fognak kerülni.

“Az orosz hadsereg nagyon sűrű védelmet épített ki, mindent elaknáztak. Amikor közeledni kezdtünk, még harckocsikat és tüzérséget is bevetettek, és közvetlenül a vízre kezdtek ágyúzni minket” – mondta egy ukrán katonatiszt.

“Amikor a különleges erők hajói átkeltek a Dnyipron, az ukrán hadsereg lőni kezdte az orosz állásokat, különösen a HIMARS rakétarendszerek segítségével. Ennek eredményeként az ukrán katonaság csak egy kis csoportjának sikerült a partot elérnie. Háromórás tűzharc következett az orosz hadsereggel Energodar külvárosában, de aztán kénytelenek voltak visszavonulni”

– írja a Times.
Megjegyzi, hogy a sugárszivárgás veszélye miatt egy ilyen támadási kísérlet még az ukrán tisztségviselők körében is kérdéseket vet fel, akik meg vannak győződve arról, hogy a Zaporizzsja Atomerőművet vissza kell adni Kijev irányítása alá.

Az ukrán „Energoatom” vezetője, Petro Kotin azt a feltételezést fogalmazta meg, hogy vissza lehet adni az atomerőművet, ha az ukrán hadsereg előre tud nyomulni délre, a Krím és Melitopol felé.

“Ez az egyetlen lehetőség (az erőmű visszaadása – a szerk.) közvetlen ágyúzás és az erőmű területe elleni közvetlen támadás nélkül. Nukleáris anyagok közelében nagyon veszélyes ilyesmit csinálni (tüzet – a szerk.)” – mondta.

Csillag: Orbán nem számít az uniós milliárdokra ebben a ciklusban

Az Orbán kormány maffia módszerekkel akar kiszorítani két német építőipari céget Magyarországról – írta meg nemrégiben a Der Spiegel.

A Heidelberg Materials és a Schwenk Zement levelet kapott egy, az Orbán kormányhoz közelálló vállalkozótól, hogy szívesen beszállna a két német cég magyarországi vegyes vállalatába a Duna-Dráva Cement Kft-be. Minthogy a németek nemet mondtak, az Orbán kormány több rendelettel is megnehezítette a Duna-Dráva Cement Kft. életét olyannyira, hogy a cég veszteségessé vált. Egy kereszténydemokrata (CDU)/ képviselőhöz fordultak Németországban, aki a Der Spiegelnek beszélt az Orbán kormány maffia módszereiről.

Eddig német cégeket az Orbán kormány megkímélte, mert Merkel kancellárral volt egy megállapodása Orbán Viktornak, és ezt a magyar miniszterelnök be is tartotta, mert tudta, hogy hatalma jelentős részben a német kancellártól függ.

Olaf Scholz kancellárral is megpróbált megállapodni Orbán Viktor, de szemmel láthatóan sikertelenül. Elsősorban ugyanis Olaf Scholz kancellártól függ, hogy megjönnek-e az uniós euró milliárdok. Csillag István, a Medgyessy kormány gazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Klubrádióban, hogy Orbán Viktor lemondott arról, hogy ebben a ciklusban megjönnek az uniós pénzek, és ezért ment neki a viszonylag nem túl jelentős német cégeknek. A nagyok mint az Audi, a BMW vagy a Volkswagen továbbra is stratégiai partnerei az Orbán kormánynak, amely jelentős állami támogatást nyújt nekik.

Hogyan támogatják a német cégek Orbán maffia államát?

Nemrég erről is véleménycikket közölt a hamburgi Der Spiegel. Scholz kancellár is hamburgi, sokáig a kikötőváros főpolgármestere volt.

A Der Spiegel ebben a cikkben azt írja, hogy olyan óriások mint az Audi, a Bosch, a BMW, a Rheinmetall, a Thyssen Krupp euró milliárdokat fektet be Magyarországon, és ezzel támogatja Orbán maffia államát.

A német vélemény az időzítés miatt érdekes hiszen a német óriások évtizedek óta fektetnek be euró milliárdokat Magyarországon, és kapnak jelentős kormányzati támogatást ehhez. Míg Merkel kancellár idején szép csendben együttműködés folyt az Orbán kormány és Németország között, most épp ellenkezőleg: eljött a bírálat ideje. Egyszerre csak a Der Spiegel is felfedezi az Orbán kormány maffia módszereit, melyeket 2010 óta alkalmaz magyar vállalkozók ellen. Csillag István rámutat arra, hogy a német óriások olykor külföldi bírósághoz fordulnak, és ott nyernek is: például az RTL.

A médiaóriás és az Orbán kormány viszonya mint cseppben a tenger mutatja be a furcsán aszimmetrikus viszonyt Magyarország és Németország között.

Orbán Viktor elhatározta, hogy megszerzi az RTL Klubot, Magyarország legnézettebb televízióját. Meg is indult a szokásos offenzíva a célbavett intézmény megfélemlítésére, megadóztatására végső soron elüldözésére. Csakhogy az RTL Klub mégiscsak maradt Magyarországon, és továbbra is független, gyakran bírálja az Orbán kormányt. Mi történt? Az RTL csúcsvezetői Merkel kancellárhoz fordultak: állítsa már le a magyar maffiózó miniszterelnököt! Csodák csodájára Orbán Viktor, a nagy utcai harcos, meghátrált. Merkel mama egy két figyelmeztető mondata rádöbbentette:

eddig és ne tovább!

Putyin nem áll le: Kazahsztán következik?

Petropavlovszkban, Kazahsztán egyik orosz többségű városában néhány búbánatos ámde annál elszántabb orosz összegyűlt, és bejelentette: Oroszországhoz kívánnak csatlakozni!

Ha nem folyna háború Ukrajnában, ahol minden ugyanígy kezdődött amikor Kijevben megbukott az oroszbarát elnök 2013-ban, akkor mosolyoghatnánk az eseten, de a forgatókönyv nagyon hasonló. Ukrajna keleti orosz többségű részein is ilyen tiltakozással kezdődött, majd milíciák alakultak az orosz titkosszolgálat támogatásával. Végül pedig megalakult a két “népköztársaság” – ugyanolyan elnevezés mint Magyarország esetében ahova 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, majd pedig 2022 február 24-én megérkezett Putyin ármádiája, amely valószínűleg arra számított, hogy virágeső várja mint a Führer seregét Ausztriában. Putyin titkosszolgálata nagyot bukott Ukrajnában, az orosz hadsereg nem különben. Putyin mégis folytatja – ezúttal Kazahsztánban. Miért?

Kazahsztán inkább Kína felé kacsingat

Kazahsztán elnöke nemcsak oroszul, de kínaiul is tud, és ez nyugtalaníthatja Putyint annak ellenére, hogy a felszínen teljes a kínai-orosz barátság. Csakhogy közben Kína szépen csendben megpróbálja lenyúlni a Szovjetunió egykori keleti államait: Kazahsztánt, Kirgizisztán, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tadzsikisztán.

A legutóbbi elnöke beolvasott Putyinnak az ukrajnai háború kapcsán mondván, hogy nem kérünk a hívatlan barátokból! Nem kérnek Putyin “barátságából”, mert látják, hogy az mit jelentett Ukrajna oroszok által megszállt részein. Csak rombolást.

Az oroszoknak csak a destrukció jár a fejükben míg a kínaiak a jövőre gondolnak és gazdasági lehetőségeket kínálnak az öt egykori szovjet tagállamnak. Amelyek közül egyik sem kíván Ukrajna sorsára jutni. Kazahsztán végképp nem hiszen számukra a Szovjetunió bukása óriási lehetőséget teremtett: saját maguk aknázhatják ki ásványi kincs vagyonukat. Az amerikai, az európai és a kínai tőke  már mélyen behatolt az országba, és a korábbi körülményekhez képest példátlan jólétet teremtett. Míg Ukrajnában a lakosság életszínvonala a háború előtt sem haladta meg a Szovjetunió bukásakor 1991-ben elért szintet, Kazahsztánban óriási az előrelépés: már jobban élnek mint Oroszországban.

Putyin maximálisan elzárkózik a világtól

Nyugatra menekült az orosz kormányőrség egyik századosa, aki évek óta szolgált mint Putyin médiagépezetének egyik kis csavarja. Tele lett a hócipője a háborúval meg tiszttársaival, akik rajonganak a háborúzó Putyinért, és még keményebb fellépésre buzdítják az orosz elnököt Ukrajna ellen.

A kormányőrség századosa Nyugatra érve elmondta, hogy Putyin a Covid járvány óta buborékban él, alig beszél valakivel. Kizárólag titkosszolgálati információkat olvas, és állandóan a saját propagandaadóit nézi. A világtól elzárkózva napi 10-12 órát dolgozik, van amikor többet is. Életmódja olyan mint az öregedő Sztáliné, aki mindinkább magára maradt. Csak négy ember járt hozzá, a “trónörökös jelöltek”: Berija, Bulganyin, Hruscsov és Malenkov. Sztálin hetven éve halt meg 74 éves korában 1953 márciusában. Elsőként Berija, a titkosrendőrség főnöke ért oda a haldokló Sztálinhoz, aki öntudatlanul feküdt a földön. A trónörökös, Lavrentyij Pavlovics Berija, aki ugyancsak grúz volt mint Sztálin, levizelte a haldokló diktátort. Félév múlva ő is kivégző osztag előtt állt. Hruscsov lett az utód, aki 1956-ban a huszadik pártkongresszuson lerántotta a leplet Sztálin bűneiről – legalábbis részben. Vajon Putyin bűneiről ki és mikor rántja le a leplet?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK