Megtarthatja-e a Stanford Egyetem a fontos történelmi dokumentumot vagy teljesíteni kell a kínai özvegy kérését, és vissza kell azt küldeni Kínába, ahol a 75 éve hatalmon levő kommunista párt nem arról híres, hogy engedélyezi múltjának feltárását.
“Ha a napló visszakerül Kínába, akkor ott azt rögtön betiltják, mert Kína nem szokta engedélyezni a kommunista párt vezetőinek a bírálatát”
– nyilatkozta a Stanford Egyetem egyik ügyvédje a BBC-nek.
Miről is van szó? Li Zsuj, a kínai kommunista párt veteránja, aki élete végén bírálta Hszi Csin-ping elnököt, naplóját a kaliforniai Stanford Egyetemre bízta, mert ott érezte biztonságban. Aztán 101 éves korában 2019-ben meghalt, és özvegye – minden bizonnyal a kínai kommunista párt nyomására – azonnal kezdeményezte a nevezetes napló visszaadását. Ezért is kezdődött meg most a per Kaliforniában, ahol a tudományos kutatás szabadsága a tét, amely most azért kap különösen nagy hangsúlyt, mert Kína a kommunista párt irányításával az Egyesült Államok kihívója lett:
Hszi Csin-ping elnök nyíltan jelezte, hogy G2 világot akar, melyben Kína az USA-val egyenrangú szerepet játszik a világ irányításában.
Washingtonban erről hallani sem akarnak, de rendkívüli mértékben érdekli a kutatókat: hogy jutott el a kommunista párt az isten háta mögötti Jenanból odáig, hogy létrehozza a globális gazdaság második számú nagyhatalmát? Li Zsuj naplója pedig pontosan erről szól hiszen az első bejegyzés 1935-ben született, az utolsó pedig 2018-ban. Közben Li Zsuj egy rövid időre Mao Ce-tung titkára is volt.
A szókimondó veterán
Li Zsuj, aki 1917-ben született Pekingben, fiatalon csatlakozott a kommunista párthoz, amelynek központja a harmincas évek közepétől a távoli Jenanban működött. Innen indult Mao Ce-tung Kína meghódítására: Moszkva támogatásával ez sikerült is, és 1949 október elsején kikiáltották a népköztársaságot a Tienanmen téren Pekingben. Li Zsuj az ötvenes években egy rövid időre Mao elnök titkára lett, és közben szorgosan vezette titkos naplóját a párton belüli harcokról, melyekbe ő is belekeveredett.
Nem helyeselte a Nagy Ugrást, amely a népi kommunák megteremtését irányozta elő Kínában – katasztrofális eredménnyel.
Li Zsujt börtönbe csukták a bírálat miatt, de a kommunista vezetők is rádöbbentek a Nagy Ugrás kudarcára hiszen több millió ember éhen halt! Mao elnököt leváltották az államfői posztról, de egykori titkára csak Mao Ce-tung halála után érezhette magát biztonságban – 1976. Akkor rehabilitálták: a reformok támogatójává vált. Kinevezték vízgazdálkodási miniszterré, de továbbra is szókimondóan bírálta a pekingi vezetést. Különösen érdekes a naplója abból a szempontból, hogy bemutatja: milyen éles frakcióharcok folytak a kommunista párton belül 1989-ben. Amikor ott álltam a Tienanmen téren 1989 júniusában sem én sem a tiltakozó diákok nem tudhattunk arról, hogy végülis miért rendelte el Teng Hsziao-ping a hadsereg brutális akcióját? Peking népe azonban tudta, hogy Teng Hsziao-ping a felelős: palackokat törtek össze ezer számra, mert a vezér neve más olvasatban kis palackot jelentett.
Li Zsuj nyugdíjban sem fejezte be a pártvezetés szókimondó bírálatát: nem kímélte a 2012-ben hatalomra jutott Hszi Csin-ping elnököt sem. Ezért is juttatta el lányán keresztül a Stanford Egyetemhez titkos naplóját.
Nők párharca
Alig hunyta le szemét a szókimondó veterán, második felesége rögtön kezdeményezte a nevezetes napló visszaadását. Pekingben egy bíróság igazat is adott neki. A per Kaliforniában is a két nő között folyik: az özvegy és a lány küzd az örökségért, meg persze a Stanford Egyetem, amely a tudományos kutatás szabadságát is védelmezi.
A Stanford Egyetem ezért nem fogadhatja el a pekingi bíróság döntését. Az egyetem ügyvédei rámutatnak arra, hogy Kínában a bíróság kényes politikai ügyekben mindig a kommunista párt akarata szerint dönt.
Ezért indított pert most Kaliforniában a Stanford Egyetem az özvegy ellen, mert azt szeretné, ha a bíróság kimondaná: a nevezetes napló, amelynek nagy része szabadon kutatható, törvényesen az egyetem tulajdona.
A Stanford ügyvédei arra mutatnak rá, hogy Li Zsuj azért adta naplóját az egyetemnek, mert
“attól tartott, hogy Kínában azt megsemmisítenék.”
