Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1012 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kétségbeesetten kalapozott pénzért Volodimir Zelenszkij Davosban a világgazdasági fórumon, ahol Kína kormányfője nem kívánt találkozni vele pedig korábban Peking még béketervet is közzétett, és Davosban nyugati diplomaták is úgy nyilatkoztak, hogy Kína nélkül nehéz lenne békét teremteni Ukrajnában.

Az ukrán pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még eldöcög a költségvetés Kijevben, de március 31 után kifogy a pénz a kasszából. Az USA 60 milliárd dolláros támogatása pedig éppúgy a levegőben mint az Európai Unió 50 milliárd eurója. Az előbbit Trump hívei akadályozzák Washingtonban, az utóbbit pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétózta meg az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján. Trump és Orbán e tekintetben is szorosan együttműködik, de miért?

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

A magyar miniszterelnök már réges-régen leírta Oroszországot, mert észrevette, hogy az orosz elit képtelen versenyképes gazdaságot létrehozni a hatalmas területű ásványkincsekkel bőségesen ellátott országban. 2010-es hatalomra jutása előtt csakis az Egyesült Államokban és Kínában tett hosszabb látogatást. Washingtonban a demokraták leírták a magyar miniszterelnököt, aki ezekután Trumpot választotta. Trump azt állítja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött megállapodna Vlagyimir Putyinnal. Trump elképzelése mögött stratégiai koncepció rejtőzik, melyet olyan szakértők dolgoztak ki mint a nemrég elhunyt Henry Kissinger. Az USA egykori külügyminisztere kiváló diplomáciatörténész is volt, és ebben a minőségében többször is felhívta a döntéshozók figyelmét: az Egyesült Államok érdeke ugyanaz mint a Brit birodalomé volt vagyis megakadályozni egy kontinentális birodalom létrejöttét, amely az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig tart. Ezért küzdött Őfelsége kormánya Napóleon császár ellen, és ezért szálltak partra 1944 júniusában az angol-amerikai csapatok Normandiában, mert Marshall és Eisenhower tábornok attól tartott, hogyha sokáig késlekednek, akkor Sztálin marsall csapatai érik el az Atlanti partokat.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Az Egyesült Államok szempontjából Zelenszkij szereplése tökéletesen sikeres volt: hosszú évtizedekre tönkretette Oroszország és az Európai Unió együttműködését. A Mór tehát teljesítette  küldetését, a Mór mehet – ahogy Shakespeare ezt Othello esetében megfogalmazta. Ukrajnának valószínűleg bele kell törődnie a területet a békéért programba, melyet Zelenszkij elnök elutasít. Biden vagy Trump meneszti-e a hősiesen kiálló ukrán elnököt, a végeredmény szempontjából mindegy. Washingtonnak ugyanis új oka van arra, hogy megállapodásra törekedjen Putyinnal, ez pedig a gázai háború. A CIA gyanúja szerint a Hamász terrorakcióját Izrael ellen az oroszok és az irániak együtt készítették elő.

A Hamász magasrangú küldöttsége nemsokkal a terrorakció kezdete után Moszkvában tárgyalt.

Blinken amerikai külügyminiszter, aki megpróbálja sarokba szorítani Oroszországot, kénytelen volt rádöbbeni Izraelben, hogy az USA immár képtelen egyedül rendezni a közel-keleti helyzetet ahogy ez még Henry Kissingernek a Jom Kippur háború idején sikerült. Négyszer is járt Izraelben az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője, aki gyakran hivatkozott ott zsidó származására is, de hiába: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: semmiképp sem fogadnak el egy palesztin államot! Márpedig ez az előfeltétele annak a béketervnek, melyet a mérsékelt arab államok – élükön Szaúd Arábiával előkészítenek – az USA csendes jóváhagyásával. Emiatt a gázai háború is elhúzódik márpedig két ilyen konfliktus finanszírozása sok az amerikai és az európai választóknak. Ezért egyre nehezebb pénzt szerezni a külföldi segélycsomagra mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Kínán kívül mindenki rosszul jár

A kínai katonai akadémiákon tananyag Szun Ce mester értékelése a háborúról, amelyben ez a klasszikus megállapítás szerepel:

“az jár a legjobban, aki kimarad belőle!”

Li Csiang miniszterelnök gazdasági együttműködést ajánlott a Nyugatnak Davosban. Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Biden elnöknek:

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

A tajvani választások után Biden elnök sietett megerősíteni: “Az USA továbbra sem támogatja Tajvan függetlenségét.”

Kína közel-keleti béketervet tett közzé, és Vang Ji külügyminiszter bejárta a térséget. Pekingben takaréklángra állították a világhatalmi terveket, mert észrevették, hogy ennek nyílt deklarálása csak ellenfeleket teremt a számukra. Minek beszélni róla, inkább csinálni kell – ez az új kínai irányvonal, amely hosszútávra játszik ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol két öregember viaskodik egymással miközben egyikük sem tudja, hogy merre van előre?!…

Egyre több kínai migráns érkezik az USA-ba a mexikói határon keresztül

Egész iparág szerveződött arra Kalifornia déli részén, hogy bejuttassa az illegális kínai bevándorlókat az Egyesült Államokba – írja a CNN gazdasági rovata. Miért vállalják a hosszú menetelést az USA – Mexikó határáig a kínaiak , akiknek otthon Hszi Csin-ping elnök “Kína újjászületéséről “ prédikál?

31 ezer illegális kínai bevándorlót csíptek el a rendőrök a mexikói határ mentén a tavalyi év első 11 hónapjában. Ez meglepte az amerikai hatóságokat, mert latin-amerikai migránsokhoz szoktak, nem pedig ahhoz, hogy a világ második számú gazdasági nagyhatalmából érkeznek hátizsákos migránsok a mexikói határra. A kínaiak száma nő a leggyorsabban a mexikói határvidék migránsai között, de még mindig elenyésző a mexikói, a venezuelai vagy guatemalai migránsokhoz képest. Mégiscsak érdekes, hogy miközben Hszi Csin-ping elnök kihívja az Egyesült Államokat, és G2 világrendet akar, melyben Kína egyenrangú szerepet játszik az USA-val, sok kínai fiatal kockára tesz mindent azért, hogy eljusson Mejkuo-ba. A csodálatos ország – ez az Egyesült Államok kínai neve, és ez önmagában mutatja, hogy a kínaiak mintának tekintik az USA-t, melyet csodálnak szabad vállalkozási lehetőségei és jóléte miatt.

A CNN tudósítója látogatást tett egy táborban, ahol a határőrség összeterelte az illegális kínai bevándorlókat. Ki miért vállalkozott a veszélyes útra, az illegális bevándorlásra a kommunista Kínából?

Nemcsak a jólét jelent vonzerőt

“Mi keresztények vagyunk” – mondja egy középkorú kínai férfi, aki menedékjogot szeretne kapni az Egyesült Államokban. A keresztények nincsenek könnyű helyzetben jelenleg Kínában, mert Hszi Csin-ping elnök megszigorította a vallási közösségek ellenőrzését. A törvény nem elsősorban a keresztények ellen irányul hanem az iszlám ellen hiszen az ujgur kisebbség tagjai közül sokan váltak dzsihád harcosokká. Belőlük egész dandár szerveződött Pakisztánban az Al Kaida irányítása alatt. Peking tiltja a katolikusoknak Róma és a pápai irányítás elismerését. Akik ezt mégiscsak betartják, azok az illegális katolikus egyház közösségeibe tartoznak, és szigorú rendőri ellenőrzés alatt állnak.

A Hszincsiang ujgur tartományban táborokban tartják azokat a muzulmán családokat, akikről feltételezik, hogy támogatják a dzsihádot. Sok kínai muzulmán erre hivatkozik amikor menedékjogot kér az Egyesült Államokban. Ma Csü, kínai muzulmán migráns 2019- ben kapott menedékjogot az USA-ban, ma egy muzulmán központot irányít New Yorkban. “Sok bevándorlónak csak egyéves várakozás után adnak munkavállalási engedélyt. Addig kénytelenek mindenfajta munkát elfogadni, hogy megéljenek” – panaszkodott a CNN tudósítójának.

Hogy jutott el a kínai migráns a mexikói határig?

Quitóban, Ecuador fővárosában kezdődött meg a hosszú menetelés az USA határáig. Ecuadorban az év első tizenegy hónapjában 2022-ben még csak 13 ezer kínai érkezését regisztrálták, de tavaly már több mint 45 ezret. Miért a gyors növekedés? Mert megszűnt a vízumkényszer. Ezért már egész hálózat alakult ki az érkező migránsok fogadására és tovább utaztatására Észak felé. Quitoban egyes kórházak kínai nyelven hirdetik: nálunk lehet olyan oltásokat kapni, amelyekkel biztonságossá válik az átkelés a dzsungelben. Új vendégházak nyíltak Quitoban, ahol húsz dollárért lehet szállást és étkezést  kapni, a személyzet egy része kínai vagyis nincsen nyelvi probléma. Egy olyan kínai asszony üzemelteti a kínai vendégházak hálózatát, aki maga öt évvel korábban érkezett Ecuadorba:

”sok kínai nem beszél sem angolul sem pedig spanyolul, ők hozzám jönnek.”

Hosszú út áll mögöttük: egy 28 éves kínai fiatalember meséli, hogy Thaiföldről indult, mert ott sincs vízumkényszer, onnan Marokkóba repült, majd átkelt a Földközi tengeren, és Spanyolországba érkezett. Onnan irány Quito, azután pedig az USA – Mexikó határ.

Kolumbiában gengszterek elvették minden pénzét amikor elkapták őket néhány más kínai társával együtt a dzsungelben. Kölcsönből kezdte újra a hosszú menetelést.

5000 ezer dollárba kerül a gyalogos út az Egyesült Államokba – ez egy kínai gyári munkás éves fizetése. Ha valaki letesz 20 ezer dollárt, akkor repülhet is az USA – Mexikó határig.

Miért menekült el Kínából a 28 éves fiatalember? Mert a koldusszegény Jünnan tartományban élt, ahol szülei vendégmunkások a városban. Kínában millió számra élnek és dolgoznak ilyen falusi vendégmunkások a városokban, ahol a legnehezebb munkát végzik minimál bérért. Perspektívájuk semmi. Őket nem érintette meg a kínai gazdasági csoda, amely 40 éve alatt 4-500 milliós középosztályt teremtett a városokban. Csakhogy Kína népessége 1,4 milliárd. A gazdasági növekedés lelassult, a fiatalok munkanélkülisége rekordot dönt a kínai városokban.

Ezért a 28 éves kínai fiatalember elhatározta: eljut az USA-ba, ha törik ha szakad. Zou hsziennek nevezik ezt Kínában, ahol ez valami olyasmit jelent minthogy

“gyalog Amerikába”.

Ez jelen esetben azt jelentette, hogy úttalan utakon át kell gyalogosan eljutni Ecuadorból Mexikóba.

Egy 38 éves családanya is megtette ezt két gyerekkel: az egyikük 15, a másik 11 éves. Mire Mexikóba érkeztek már az összes pénzük elfogyott úgyhogy az utcán aludtak. Mégiscsak átjutottak az USA – Mexikó határon.

Mi lesz a kínai migránsokkal az Egyesült Államokban?

“Dolgozni akarok, pénzt keresni és boldogulni az Egyesült Államokban” – mondja a 28 éves kínai fiatalember, akinek középiskolai végzettsége van, és a koldusszegény Jünnan tartományból érkezett Kaliforniába – jórészt gyalog.

Most – társaihoz hasonlóan – neki is tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. Csakhogy a bíróságok túlterheltek, és emiatt lehet, hogy éveket is kell várnia arra, hogy választ kapjon a kérvényére. Közben folyamodhat munkavállalási engedélyért. Ha ezt megkapja, akkor a hatóságok engedélyezik a mozgást, de egy GPS nyomkövetőt kell viselnie nehogy eltűnjön. Egy 34 éves kínai migráns, akinek a bevándorlási útját a CNN régóta követi, megtanult annyira angolul amíg a bíróság válaszára várt, hogy letette a traktor vezetői vizsgát. Most már dolgozhat traktorosként az Egyesült Államokban.

Milyen esélye van egy kínai migránsnak, hogy megkapja a menedékjogot az Egyesült Államokban? Azok közül, akik 2022-ben menedékjogot kértek és kaptak az USA-ban 13% kínai volt – írja a CNN gazdasági rovata.

A szupergazdagok tovább gazdagodtak, a szegények többsége egyre szegényebb lett

A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta a kétszeresére emelte vagyonát – állapította meg az Oxfam jelentése, amely azt is közli, hogy mindeközben 5 milliárd ember vagyis az emberiség mintegy 60%-a nemcsak, hogy szegény maradt, de még csökkent is az életszínvonala, így az olló egyre csak nő a világban.

Az öt szupergazdag vagyona 2020-ban 405 milliárd dollár volt, tavaly már elérte a 869 milliárd dollárt. A globális infláció szinte mindenki másnak az életszínvonalát csökkentette, de a szupergazdagok vagyona háromszor olyan gyorsan növekedett mint az infláció!

Kik a szupergazdagok? Első helyen Elon Musk áll, a Tesla, a SpaceX és az X, az egykori Twitter fura ura, a második helyen Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere, az LVMH luxuscég tulajdonosa, harmadik Jeff Bezos, az Amazon alapító atyja, aki már nyugdíjba ment, de részvényeit megőrizte. Larry Ellison és Mark Zuckerberg van még benne a szupergazdagok elitjébe. Az Oxfam jóslata szerint ha minden így megy tovább, akkor köszönthetjük a világ első 1000 milliárd dolláros vagyonának tulajdonosát már 2030-ban.

Magyar példa: a rekord infláció évében Mészáros Lőrinc újra a leggazdagabb magyar lett, mert 150 milliárd forinttal növelte vagyonát. Mégis miből? Ezt a kérdést nem illik feltenni a nemzeti együttműködés rendszerében,

ezért is alakult meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek legfőbb feladata Orbán Viktor és hű oligarchái védelme.

Donald Trump 500 millió dollárral növelte vagyonát azóta, hogy elveszítette a választásokat, és távoznia kellett a Fehér Házból. Trump vissza akar térni épp azért, hogy a gazdagok még gazdagabbak legyenek. Trump elnökségének első intézkedése jelentős adócsökkentés volt. Maga Trump azzal dicsekedett az elnökválasztási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót!

Az Oxfam azt javasolja a kormányoknak, hogy nézzenek jobban a körmére a szupergazdagoknak, akiknek a megadóztatásával lehetőség nyílna a többi társadalmi réteg támogatására.

A munkavállalókat sújtotta az infláció

Míg a tőketulajdonosok jórésze még gyarapította is vagyonát az inflációs időszakban addig 800 millió munkavállalónak csökkent a reáljövedelme, mert a bérek lassabban nőttek mint az árak. A kivétel ebben Kína és Japán, ahol nem az infláció hanem a defláció okoz gondot. A munkavállalók az infláció két éve alatt 1500 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el, mert a bérek lassabban nőttek mint az infláció.

Magyarországon is pontosan ez történt 2023-ban.

Még a kormány is elismerte, hogy csökkentek a reálbérek a rekord infláció miatt.

Ha minden így megy tovább, akkor a világnak 230 évre lenne szüksége ahhoz, hogy a szegénység mindenütt megszűnjön. A szegények között sokkal több a nő mint a férfi, a tőke tulajdonosok között viszont épp ellenkezőleg több a férfi mint a szebbik nem képviselője – állapította meg a brit Oxfam globális jelentése, melyet a davosi világgazdasági fórumra készített.

Hideg van Európában mégsincs pánik a földgáz piacon

Az újév lehűlést hozott Európában, ahol a fűtés emiatt több földgázt igényelt mint korábban, de a hollandiai gáztőzsdén nem tört ki pánik: 30 euró körül jár egy megawattóra ára.

Izgalomra pedig lenne ok, és nemcsak a hideg miatt. Európa cseppfolyósított földgáz ellátása jelentős részben a Szuezi csatornán keresztül érkezik a Közel Keletről főként Katarból. A Vörös tengeren viszont háború dúl: az Irán által támogatott huszi lázadók rakétákkal és drónokkal támadják a kereskedelmi hajókat, melyeket az USA által irányított nemzetközi hadi flotta védelmez. Sok kereskedelmi hajó immár elkerüli a Szuezi csatornát, mert túlságosan nagy a kockázat és a biztosítási felár. Afrika megkerülésével jutnak el Európába, ez viszont szintén jócskán megemeli a költségeket. Katar cseppfolyósított földgázt szállító hajói vígan kelnek át a Vörös tengeren. Miért?

Katar kiváló kapcsolatot ápol az iszlamista terroristákkal

A Hamász politikai központja Katarban van, ott élnek a legfőbb vezetők. A háború előtt Katar volt a gázai övezet legfőbb szponzora. Az izraeli túszok kiszabadításáról és a fegyverszünetről Katarban tárgyaltak. Ott járt a Moszad főnöke, de megfordult Katarban a CIA igazgatója is. Katar jó kapcsolatban áll Iránnal, amellyel közösen birtokolják a világ legnagyobb földgázmezőjét. Ugyanakkor Irán legfőbb ellenfele, az Egyesült Államok a legnagyobb közel-keleti támaszpontját épp Katarban tartja fenn. A dúsgazdag emírség, melynek legfőbb exportcikke a cseppfolyósított földgáz, joggal számít arra, hogy az Irán által támogatott huszi lázadók az ő kereskedelmi flottáját megkímélik. Eddig ez így is történt.

Ha alacsony a nemzetközi ár, akkor a magyar fogyasztók miért fizetnek érte olyan sokat?

Azok, akiknek a fogyasztása meghaladja a rezsivédelmi szintet, méregdrágán kapják a földgázt Magyarországon. A kormány indoklása a rendszer bevezetésekor a magas nemzetközi földgázár volt, de ez időközben jelentősen csökkent. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal szerint bár a földgáz ára hétszeresére emelkedett 2023-ban, ez mégiscsak 0,7%-kal mérsékelte az árindexet miközben a fogyasztói árak nem változtak. Így jött ki az 5,5%-os inflációs eredmény decemberre, amelyre oly büszke a kormány.  Csakhogy másfél éve változatlan a földgáz ára Magyarországon: a rezsi védelmi rendszeren belül 102 forint egy köbméter afölött 767 forint. Hogy lett ebből infláció csökkentő tényező? Úgy, hogy a statisztikai hivatal átlagosan 147 forintot becsült tavaly decemberre a lakossági fogyasztásban! Miért?

Mert a lakosság az áremelés miatt elkezdett spórolni: míg kezdetben a háztartások 22%-a fogyasztott a kijelölt szint fölött, 2023 decemberre ez lement 10%-ra.

A 767 forintos ár így is hihetetlenül magas, és ezt ma már semmi sem indokolja. A kormány mégsem csökkenti, mert az államkassza nem áll jól, minden bevételre szüksége van hiszen a rezsi csökkentés rendszere igencsak drága. Júniusban lesznek az önkormányzati és európai választások, az Orbán kormány a hírek szerint azt fontolgatja, hogy erre időzítve bejelent majd valamiféle földgázár csökkentést. Akkorra

már véget ér a fűtési szezon vagyis a fogyasztók nemigen profitálnak belőle,

de propagandának jó hiszen az átlagpolgár költségvetésében a rezsi jelentős tétel. Magyarország persze nem Katarból hanem Oroszországból importálja a földgáz nagy részét, de augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén itt járt a katari emír is, az iszlamista terrorizmus egyik fő támogatója. Az Orbán kormány diverzifikálni akarja a földgáz importját, mert a függés Oroszországtól semmiképp sem előnyös. Putyin az ígérete ellenére nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Igaz viszont, hogy meg nem erősített hírek szerint a magyar miniszterelnök személyesen profitál az orosz gázüzletből. Ezt a világot a katari emír is jól ismeri hiszen ő vásárolta meg a 2022-es futball világbajnokságot lefizetve a FIFA egész vezérkarát, és megvéve Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futball csapatát, a Paris Saint Germaint.

Kolozsvár az Európa tizedik legélhetőbb városa

Erdély fővárosában a lakosság 94%-a mondta azt a brüsszeli Bizottság kérdésére válaszolva, hogy jó ott élni. Románia második legnépesebb városában gyorsan fejlődik a high tech szektor, sok az egyetem és más felsőoktatási intézmény.

A lakosság 73%-a ezért azt állítja, hogy könnyű jó állást találni Kolozsváron, amely a trianoni béke előtt három nyelvű város volt: magyarul, románul és németül is beszéltek a piacon. Már Ceausescu megkezdte a németek kiárusítását, és a diktátor bukása után tömegesen hagyták el Erdélyt a szászok és a svábok. A magyar kisebbség is jelentősen meggyengült a kivándorlás miatt. Mégis itt működik a magyar és román nyelvű Babes- Bolyai egyetem, és itt a magyar nyelvű Sapientia egyetem központja is. Ez utóbbit a magyar állam tartja fenn Romániában.

Kolozsvár nem az egyetlen város a tízes listán, amely egykori szocialista államban van, szerepel még Rostock, az egykori NDK-ból a nyolcadik helyen, és Gdansk, az egykori Danzig Lengyelországból az ötödik helyen. A legjobb helyezést Lipcse érte el a “keleti” csoportban: a negyedik helyen végzett az egykori NDK vásárvárosa.

Zürich a bajnok

Svájc legnépesebb városa már tavaly is bajnok volt, most megerősítette ezt a helyezését: a lakosság 97%-a volt megelégedve Zürich életkörülményeivel. Még egy svájci város került fel a tízes listára: a francia nyelvű Genf, amely a hetedik helyen végzett. A tízes listáról nyolc viszonylag kisváros, a lakosság létszáma nem éri el az egymilliót. A nagyvárosok közül csak két skandináv fővárosnak: Koppenhágának és Stockholmnak sikerült bekerülnie az elitbe. A dán főváros a harmadik, a svéd a hatodik helyen végzett a brüsszeli bizottság  listáján.

És mi van Brüsszellel? Az Európai Unió fővárosa mindössze az ötvenharmadik helyet érte el a városok vetélkedésében.

83 várost vizsgált meg a brüsszeli bizottság az élhetőség szempontjából, az Európai Unión kívül szerepelt még Albánia, Észak Macedónia, Izland, Montenegro, Nagy Britannia, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország is.

A dán Karikó Katalin, aki Európa rekorderré tette cégét

Interjú a dán feltalálóval, aki fogyasztó injekciójával Európa rekorderré tette a Novo Nordisk gyógyszergyárat, melynek értéke az év végén meghaladta a Daimler-Benz, a Bayer, a Lufthansa és a BMW összértékét. Ez a több mint 400 milliárd euró  magasabb mint Dánia egész GDP-je. Lotte Bjerre Knudsent a hamburgi Der Spiegel tudósítója érte el.

“Engem nem nagyon érdekel a pénz, én szocialista vagyok. Mi itt Skandináviában arra tanítjuk a gyerekeket már egészen kis koruk óta, hogy mindent csapatban kell csinálni. Nem egyénileg kell érvényesülni hanem a lényeg a csapat sikere. Én 34 éve vagyok a cégnél, de még egyszer sem kértem fizetésemelést. Persze kapok pénzt a találmányom miatt, de nem hajtok erre. Nem hiszem, hogy a pénz, a kapitalizmus boldoggá tenné az embereket. A cégemnél, a Novo Nordisknál sohasem magamnak kértem fizetésemelést hanem azért harcoltam, hogy adjanak több pénzt a tudományos kutatásra. Egyébként nincsen szabadalmi jogom, ezt átadtam a cégnek amikor beléptem ide.”

Knudsen asszony fejlesztette ki a fogyást elősegítő injekciót, a GLP1-et. Ezt megelőzően a dán kutató kifejlesztette a Wegovy-t, amely forradalmasította a súlycsökkentést. Ez a gyógyszer ugyanis arra serkenti a hasnyálmirigyet, hogy termeljen több inzulint, és egyúttal előidézi a teltségérzést, így a páciensek korábban leállnak az evéssel. A légitársaságok máris azzal számolnak, hogy a jövőben csökkenthetik az üzemanyag kiadásaikat hiszen az utazóközönség súlya várhatóan jelentős mértékben karcsúsodik majd.

“Mindig reménykedtem abban, hogy találok valamilyen gyógyszert a túlsúlyosak számára hiszen rengeteg panaszt hallottam arról, hogy milyen nehezen tudnak leállni az evéssel. Eddig ezek az emberek annyit ettek állandóan mint húszéves korukban, most pedig végre normális életet élhetnek. Most már azon gondolkodom, hogy milyen új kutatásba foghatnék. Ebből a szempontból örülök, hogy a Novo Nordisk sok pénzt kap a találmányomért, mert így jobban érvelhetek amellett, hogy költsenek többet a tudományos kutatásra.”

A súlycsökkentő gyógyszer és injekció drága

Már ma is megfigyelhető, hogy a túlsúlyos polgárok többsége szegény, de a jövőben ez talán még inkább így lesz hiszen nem mindenki tudja megengedni magának a gyógyszert illetve az injekciót.

“Megpróbálok nem túlságosan aggódni a gyógyszerek ára miatt, mert nagyon komplex kérdésről van szó. Általában beletelik egy időbe, hogy az új gyógyszer mindenkihez eljusson.”

Házon belül nagy harcok folytak a súly csökkentő gyógyszer körül, ez ugyanis mérsékelheti az inzulin szükségletet márpedig ez a Novo Nordisk legfőbb bevételi forrása.

“Igaz, hogy harcokat kellett vívnom azért, hogy legyen súly csökkentő injekció. A korábbi elnök-vezérigazgató gyakran viccelődik azon, hogy ő mennyire nem hitt abban, hogy valóban lehet találni egy olyan gyógyszert, amely hatékonyan csökkenti a páciens súlyát. Miközben sokan bíráltak, azért hagytak kutatni. Én mindig nagyon odafigyeltem a bírálatra, ha az tudományos körből érkezett. Róma sem egyetlen nap alatt épült föl, sokat kellett dolgozni az új gyógyszereken. Folytatni akarom a kutatást, mert még nagy feltáratlan terület van a súlycsökkentés terén. Ezenkívül nemrég egy stroke sújtott le nálunk a családban, és ez is motivál.

A súlycsökkentő gyógyszer esetleg hatásos lehet az Alzheimer kór ellen is, de ezt orvosilag még nem bizonyították be. A szívleállás ellen viszont a GLP1 gyógyszerek fenomenális eredményt produkálnak. Ez azzal magyarázható, hogy ezek a gyógyszerek enyhítik a gyulladások hatását az egész szervezetre.”

Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és az X fura ura, a világ leggazdagabb embere a dán kutató gyógyszerével fogyókúrázik.

“A férjem Teslat vezet, ezért Elon Musk közel áll hozzám. Én magam imádok enni, de visszafogom magam. Ezért reggel 11 előtt és éjfél után nem eszem semmit. A fogyókúra megtanított arra, hogy milyen nehéz nemet mondani valamilyen ételre például azokra a remek tortákra, amelyeket nálunk az összejöveteleken adnak. A túlsúlyos embereket általában hibáztatják, hogy miért nem fogják vissza magukat, de valójában gyakran sokkal inkább genetikáról és biológiáról van szó. Ha engem kérdeznek erről, akkor én óvatosan csak annyit válaszolok: ha sokáig akar élni, akkor vigyázzon magára! Nem ajánlom senkinek sem a saját gyógyszereimet” – nyilatkozta a Der Spiegelnek a forradalmi súlycsökkentő gyógyszerek és injekció feltalálója, aki Európa leggazdagabb cégéve tette gyógyszergyárát, a dán Novo Nordiskot.

Ukrajnában mindenki lophat, Magyarországon csak az elit

Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcsértekezleten a többi között azzal az indokkal vétózta meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd uniós támogatást, hogy a háborúban álló országban óriási a korrupció.

A G7 ebből az alkalomból összehasonlította a korrupciót Magyarországon és Ukrajnában, és arra a következtetésre jutott, hogy míg nálunk a nemzeti együttműködés rendszerében csakis Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lophatnak, a többieket bünteti a törvény. Ukrajnában viszont e tekintetben demokrácia van: mindenki lophat! Tegyük hozzá, hogy Ukrajnában olyan alacsonyak a jövedelmek, hogy a korrupció szinte szükségszerűség a társadalom minden szintjén.

Lánczi András, a Corvinus Egyetem korábbi rektora, akinek a fia a Szuverenitásvédelmi hivatal főnöke lett vagyis igencsak Orbán közeli családról van szó, így fogalmazta meg korábban a helyzetet:

”amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája.”

Tavaly Mészáros Lőrinc újra az ország leggazdagabb emberévé vált, mert csekély 150 milliárd forinttal gyarapította vagyonát egy olyan évben amikor Magyarországon a döntő többség életszínvonala csökkent az infláció miatt. Mégis miből?

A Transparency International szerint az Európai Unió mintegy 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak az elmúlt periódusban, ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei 10 milliárd eurót nyúltak le!

Lánczi András szerint “mindezt a nemzeti érdekért tesszük.”

Miután a választási győzelmek visszaigazolták Orbán Viktor politikáját, ezért a korrupció egyre csak nő Magyarországon – állapította meg a Világbank. Ukrajnában viszont az ellenkező tendencia valósul meg: nyugati nyomásra az állam új intézményeket hoz létre a korrupció elleni harcra. Ezek – Magyarországtól eltérően – érintik a kormányzati elitet is: a hadügyminiszternek például azért kellett távoznia Kijevben, mert nem ellenőrizte a korrupciót a hadseregben.

A Transparency International szerint Ukrajna korrupciós mutatója javult bár még mindig pocsék míg Magyarországé egyre romlik 2010 óta. Az Európai Unióban már csak Bulgária áll Magyarország mögött korrupció tekintetében. Ugyanez a helyzet a fogyasztás terén is vagyis a legszegényebb uniós tagállamok egyben a leginkább korruptak is az Európai Unióban.

Orbán leleménye: az államosított korrupció

Míg Ukrajnában a korrupció mindenekelőtt az oligarchákhoz kötődik, Magyarországon az állam az, amely meghatározza, hogy ki kaphat a korrupciós tortából.

Ezért mondhatja azt Orbán Viktor, hogy “az állam én vagyok!” – ugyanis ő maga a legfőbb elosztó, akinek a hatalma pontosan azon nyugszik, hogy ezt mindenki tudja is róla. A posztszovjet világban nem ritkaság ez megoldás: a Türkménbasi és utódai  így osztják  el a földgáz exportból származó sok milliárd dolláros bevételt, amelyből szinte mindent a hatalmi piramis csúcsán üldögélők vágnak zsebre míg a nép éppoly gyengén él mint a szovjet időkben. Ebből a szempontból Ukrajna és Moldávia a mélypont az egykori szovjet tagállamokban: ebben a két országban az életszínvonal átlaga alacsonyabb mint a Szovjetunió idején! Ez így volt már azelőtt, hogy Putyin megtámadta volna Ukrajnát, és azóta a helyzet csak romlott. Ukrajna jelenleg lélegeztető gépen van: minden tekintetben a külföldi segélytől függ. Jelen pillanatban mindkét fő támogatás a levegőben: Biden elnök ellenzéke nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, benne Ukrajna 60 milliárd dolláros támogatását, az Európai Unióban pedig egyelőre Orbán Viktor blokkolja az 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt csomagot.

Orbán fütyül Ukrajnára, csakis az uniós eurómilliárdok érdeklik

A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet működtetni a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül. Orbán Viktor ezért mindent meg is tesz annak érdekében, hogy megszerezze a pénzt anélkül, hogy a nemzeti együttműködés rendszerén különösebben módosítana. Ukrajna támogatása jelentős mértékben megnövelte Orbán Viktor zsarolási potenciálját, és a magyar miniszterelnök gátlástalanul él is ezzel a lehetőséggel. Bár Macron elnöknek megígérte a legutóbbi csúcs előtt, hogy nem vétózza meg az ukrajnai segély csomagot, ha megkapja az uniós pénz első részletét, mégiscsak vétózott. Emiatt Macron elnök tisztességtelennek nevezte Orbán Viktort, aki belenevetett a markába hiszen nem adta fel zsarolási potenciálját, és mégiscsak megkezdődött a pénzek csordogálása Brüsszelből.

Orbán arra is rámutatott Brüsszelben, hogy az Európai Unió jóval több pénzt költ a GDP arányában Ukrajnában mint az Egyesült Államok, amely viszont úgy ad pénzt Ukrajnának, hogy annak nagy része megmarad az USA-ban hiszen amerikai fegyverek érkeznek Ukrajnába. “A pénz 90%-a az Egyesült Államokban teremt munkahelyet” – fejtegette Blinken amerikai külügyminiszter.

A magyar miniszterelnök kihasználja a NATO és az Európai Unió Ukrajna politikájának gyengeségét: a megnyerhetetlen háború befejezésével kapcsolatban éppúgy nincs elképzelése Brüsszelnek és Washingtonnak ahogy Moszkvának sincsen.

Mindeközben a korrupció virágzik a háborúban álló Ukrajnában éppúgy mint az állandó szükségállapotban leledző Magyarországon. Az ukrajnai háborúnak kettős haszna van Orbán Viktor számára: egyrészt erős zsaroló potenciált jelent Brüsszelben másrészt pedig a hazai közvélemény előtt indokolni lehet a gazdasági nehézségeket hiszen a tavalyi életszínvonalcsökkenést a hatalomnak is be kellett ismernie Magyarországon.

Pesty: Philip, Kálmánka 6 milliárdból gyárt filmet, melyet 1,5 milliárdból is lehetne

Pesty László, aki még a rendszerváltás előtt lépett be a Fideszbe, nyáron Erdélyben a Tusványos találkozón kezdte meg a korrupció bírálatát a nemzeti együttműködés rendszerében.

“Nem jó, ha a nyilvánosság előtt lopnak vagy zsarolnak a hatalom emberei” hangsúlyozta az ősfideszes, aki persze Orbán Viktort nem merte bírálni mint a rendszer alapítóját és fenntartóját, de úgy véli, hogy “a korrupció rákos daganat a nemzeti együttműködés rendszerének testén.” Lánczi professzor, a Corvinus rektora ezt jobban látta amikor a korrupciót a rendszer alapjának tekintette, de szerinte “csak ily módon lehet megteremteni a nemzeti polgárságot.” Ez eufemizmus arra a jelenségre, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják a pénzek nagyrészét a nemzeti együttműködés rendszerében. A Transparency International magyar igazgatója szerint az elmúlt költségvetési időszakban Magyarország mintegy 30 milliárd eurót kapott Brüsszelből, ebből lányos zavarában Orbán Viktor és csapata mintegy 10 milliárd eurót nyúlt le. Ez forintban mintegy 3600 milliárdot jelent, amely már igen komoly költségvetési tétel lenne. Éppúgy mint az a 150 milliárd forint, amellyel Mészáros Lőrinc növelte vagyonát egyetlen évben, amelyben a magyarok többségének az életszínvonala csökkent. A 202-as év kiválóan sikerült a miniszterelnök vejének is: Tiborcz István bekerült a leggazdagabb 50 magyar közé a Forbes listán. Mit tett ezért a még mindig csak 38 éves Tiborcz István azonkívül, hogy három unokával ajándékozta meg Orbán Viktort?

Pesty a Klubrádióban panaszkodott

Bolgár Györgynek, az ellenzéki rádió legendás műsorvezetőjének arról panaszkodott Pesty László, hogy korrupciós leleplezéseiről, melyet saját oldalán tesz közzé, az ellenzéki sajtó sem számol be.

“Ez a négy sztori, amelyről írtam pusztító erejű lehetne, ha néhány szakember nekiállna, és kiszámolná a költségeket. Akkor kiderülne, hogy mennyi pénz tűnt el valójában. De hogyha mindenki lusta, és mindenki tőlem várja a megoldást, akkor lassan abba fogom ezt hagyni. Ezt elsősorban a balosoknak üzenem” – mondta Pesty László, aki leleplezéseiben gondosan kerüli a miniszterelnök rokonait, barátait és üzletfeleit, de ettől függetlenül hiányolja az oknyomozó újságírást a magyar sajtóból.

Miért hiányzik ez a tényfeltáró újságírás a magyar sajtóból már nagyon régóta, sőt tulajdonképp sohasem létezett az 1948-as rendszerváltás után?

Az ÁVH egyik legfőbb feladata épp annak megakadályozása volt, hogy a valós helyzet belekerüljön a sajtóba. Ezért is fogalmazta meg néhány író – újságíró 1956 őszén az önkritikus kiáltványt arról, hogy “hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk!…”

A hazugság elsősorban nem abban volt, hogy elferdítették a tényeket, hanem, hogy azok bele se kerültek a médiába. Mensonge par omission – mondják a franciák arra az esetre, ha a sajtót megtöltik érdektelen ügyekkel miközben a legfontosabb dolgokról szót sem ejtenek. Ez az ávós gyakorlat vígan tovább folytatódik a nemzeti együttműködés rendszerében is, ahol “Nem ezt a szerencsétlen Kálmánkát akarom én bántani” – utal Rákay Philip Petőfi filmjére Pesty László a Klubrádióban, “de meg kellene vizsgálni, hogy miért készül 6 milliárd forintból egy film, melyet 1,5 milliárdból is ki lehetne hozni? Milyen eredményt fog hozni ez a film a streaming platformokon, a mozi pénztáraknál? Itt pénz tűnt el az én olvasatomban, de a szakma nem mozdul. Gyáva népnek nincs hazája” – hangsúlyozza a dokumentum filmes, akinek Rákay Philip valószínűleg a sikeres vetélytársa volt a kormányzati pénzek megszerzésében.

Nem látja mindezt Orbán Viktor? – érdeklődött Bolgár György.

“Orbán Viktor egy korszakos zseni, aki 15-20 évre előre látja Európa jövőjét. Megadatott neki a stratégiai előrelátás, de a személyzeti politikában nem csillog” – vélekedett Pesty László a Klubrádióban.

Vagyis, hogyha Orbán Viktor áll a kormánykeréknél, akkor az az apróság sem zavaró, hogy a hajó süllyed…

A kínai BYD legyőzi a Teslát?

A kínai óriás, amely Magyarországon is épít gyárat, már második éve több autót gyártott mint a Tesla, amelynek vezére a világ leggazdagabb embere, Elon Musk.

Valamivel több mint 3 millió autót értékesített a BYD – Build Your Dreams – kínai óriás, a Tesla még nem tette közzé a tavalyi eredményeket. Háromnegyed év alatt a Tesla 1,35 millió elektromos autót adott el, nem valószínű, hogy elérte volna a 3 milliós határt 2023- ban. A kínai cég már tavalyelőtt  is megelőzte a Teslát, mert 1,88 millió elektromos autót állított elő míg Elon Musk gyárainak csak 1,37 milliót sikerült.

Ez a statisztika persze kissé beugrató, mert a Tesla kizárólag elektromos autókat gyárt míg a BYD hibrideket is.

Ráadásul a kínai cég autói többnyire az olcsóbb kategóriában vannak, ezért is oly kelendők viszont kisebb profitot hoznak. A BYD eredményeinek közzététele után csökkent a cég részvényeinek árfolyama, mert az éves célkitűzés 3,05 millió autó volt, és ezt nem érték el noha ebben reménykedtek.

A hétfőn közzétett jelentés szerint a BYD tavaly 3,02 millió autót gyártott, ebből 1,6 millió volt elektromos és 1,4 millió hibrid. A kínai cég 2022 márciusában megszüntette a benzines és dízel autók gyártását.

Óriási a verseny a világ legnagyobb autós piacán, a kínain

A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, ezért Elon Musknak kiváló kapcsolata van a kínai vezetőkkel. A jelenlegi miniszterelnök Sanghaj élén állt akkor amikor Elon Musk megszerezte az autógyár építési engedélyét Kína legnépesebb városában. A dél-afrikai születésű amerikai üzletember gyakran keresi fel Kínát annak ellenére, hogy az USA 2021- ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Pekinget. A kínai fővárosban Elon Muskot a legfelső szinten fogadják, és ő mindig siet hangsúlyozni, hogy nem ért egyet azokkal a szankciókkal, melyeket az Egyesült Államok alkalmaz Kína ellen.

A kínai elektromos autós piacon késhegyig menő harc folyik – írja a CNBC gazdasági televízió tudósítója. A Xiaomi, amelyet a világ eddig mint okostelefon gyártót ismert, az év utolsó hetében jelentette be, hogy be akar törni az elektromos járművek piacára. A Li Auto eladási rekordokat jelentett az elmúlt hónapokban, és közölte, hogy a hibrid autók után piacra dob egy tisztán elektromos autót márciusban.

A Li Auto egy startup cég, melynek hibrid autói igen népszerűek Kínában hiszen messzebbre lehet eljutni velük mint a tisztán elektromos járművekkel.

A Li Auto decemberben 50 ezer hibrid autót adott el, 2023-ban pedig összesen 376 ezret. A növekedés egy év alatt 182%!

A Huawei, amely okostelefon gyártóból lett autógyáros, szintén rekordokról számolt be: új M 9 SUV elektromos autóját máris több mint 30 ezren akarják megvásárolni pedig csak egy hete jelentették be, hogy az új autó februárban piacra kerül. Az Aito- a Huawei elektromos autógyártó cége – több mint 94 ezer elektromos autót állított elő tavaly. A Geely elektromos autót gyártó cége, a Zeekr James Bond nyomán 007-re keresztelte új elektromos autóját. Ez a vállalat tavaly 65%-kal fokozta az elektromos autók eladását.

A kínai elektromos autógyártók Európában is nyomulnak

242 ezer elektromos járművet exportált a BYD tavaly jórészt Európába, ahol ötféle elektromos autót kínál , és ehhez hamarosan három új típus is csatlakozik. A CNBC  is megemlíti , hogy a BYD autógyárat épít Magyarországon azzal a nyilvánvaló céllal, hogy innen árassza el olcsó elektromos autókkal az Európai Uniót és a kontinens többi országát.

“A kínai elektromos autógyártó cégek számára ez az egyetlen út. Nemcsak szállítani kell külföldre hanem ott, a piac közelében kell gyárat létesíteni. Csakis így érhetnek el sikert hosszú távon a globális piacon” – nyilatkozta a CNBC televíziónak a Nomura China autóipari szakértője. Joel Ying hozzátette:

”A BYD-nek már működik egy autóbusz gyártó cége Magyarországon, ezért jelentősen csökkenti a kockázatot, hogy az első elektromos autógyárat az Európai Unióban a kínai cég Magyarországon építi fel.”

Erdő Péter Szent Péter trónján?

A magyar bíborosnak komoly sokak szerint esélye lehet rá, hogy utóda legyen Ferenc pápának, aki nemrég ünnepelte 87-ik születésnapját. Erdő Péter jóval fiatalabb, 1952-ben született, de már több mint húsz éve Esztergom bíboros érseke, aki egy ideig az európai katolikus konferencia elnöke is volt.

Kiválasztása annak idején kompromisszum volt a baloldali-liberális magyar kormányzat és a Vatikán között, ahol II. János Pál, az óvatosan haladó lengyel bíborosból konzervatív pápává lett óriási tekintélyű, de öreg és beteg vezető dönthetett erről. A magyar baloldali-liberális kormányzat Várszegi Asztrikot javasolta volna, de tisztában kellett lennie azzal, hogy II. János Pál nem fogadta volna el a pannonhalmi főapátot a magyar katolikus egyház élére. Egyrészt, mert a pápa számára nézetei túlságosan progresszívak voltak, másrészt pedig II. János Pál tudta, hogy a magyar katolikus egyházon belül ezek a nézetek kisebbségben vannak. Ezért aztán a Vatikán a nemzeti katolikus többség és a progresszív kisebbség jelöltje helyett, a centrumhoz tartozó kánon jogászt kreálta bíborossá noha Erdő Péter a hierarchiában eléggé alul helyezkedett el, és meglehetősen fiatal volt e magas tisztségre. II. János Pál maga is fiatalon lett Krakkó bíboros érseke, és csak 58 éves volt amikor elfoglalhatta Szent Péter trónját, ahol 28 évet tölthetett el, majd vatikáni mércével mérve villámgyorsan szentté avatták.

Az esélyes jelöltekből ritkán lesz pápa

Ezt így tartják a Vatikánban, ahol 120 80 évesnél fiatalabb bíboros választja meg az új pápát. Egy olasz portál szerint Erdő Péter bíboros  esélyes volt már 2013-ban is, mert őt támogatta az a szövetség, amely a kelet-európai, német és USA bíborosokból állt, és amelyik megválasztotta II. János Pált és XIII. Benedeket. A latin-amerikai bíborosok azonban legyőzték  ezt a szövetséget, és Buenos Aires érsekét választották meg, aki már korábban ellenjelöltje volt XIII-ik Benedeknek.

Ferenc pápa progresszív irányvonalával sokan nem értenek egyet Európában, Észak Amerikában és Afrikában.

A jelenlegi pápa irányvonalát  Pietro Parolin  vihetné  tovább, de vatikáni  államtitkár  ritkán  lesz  pápa bár  XII-ik Piusnak ez sikerült. Az olasz portál szerint Közép Európából még Schönborn bécsi bíboros-érsek is esélyes, de ő 1945-ben született vagyis elég idős már. Ezenkívül hercegi família tagja, az ő családja kapta meg Rákóczi Ferenc óriási birtokát Kárpátalján miután a felkelés elbukott. Jelölése emiatt a múltat idézné holott a bíboros nézetei meglehetősen progresszívek: élesen szembekerült például Ausztria akkori kancellárjával, Sebastian Kurz-cal, aki szigorú migránsellenes törvényt akart elfogadtatni, melyet az osztrák katolikus egyház nem helyeselt. A kancellár megfenyegette a katolikus egyházat, hogy megvonja az állami támogatás egy részét, ha a bíboros nem változtat a magatartásán. Schönborn bíboros nemet mondott a törvényre, amelyből ebben a formában nem lett semmi. Kurz kancellár zsarolása viszont kiderült, és ez hozzájárult a bukásához.

Olaszországot egyetlenegy jelölt képviseli a pápa jelöltek listáján holott évszázadokon át ez olasz belügy volt.

Az olasz bíborosok azonban olyan intenzíven vettek részt a belpolitikai harcokban, hogy a többi bíboros úgy döntött: a világegyház érdeke immár az, hogy ne olasz bíboros üljön Szent Péter trónján. A szakítás 1978-ban történt a lengyel II. János megválasztásával, és az olasz bíborosok befolyása azóta folyamatosan csökken. Egyiküket nemrég elítélte a Vatikán bírósága korrupcióért. Így érthető, hogy míg korábban szinte az összes jelölt olasz volt, és csak mutatóban szerepelt egy-két külföldi a pápa jelöltek között, mára már csak egy: Matteo Zuppi bíboros maradt. Ő fiatal, 1955-ben született. Bologna érseke és az olasz püspöki konferencia elnöke. Aktívan együttműködött a Szent Egyed közösséggel, amely a világban igyekszik közvetítő szerepet játszani. 2019-ben a pápa ennek a közösségnek vezetőjévé nevezte ki Zuppit. Aki Ferenc pápa személyes képviselője az ukrajnai válság rendezésére. Zuppi bíboros már találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, de Putyinnal még nem viszont Kirill pátriárkával igen. Az orosz ortodox egyház feje, aki az állambiztonság magasrangú tisztje, aktívan támogatja Putyin ukrajnai háborúját. A magyar diplomácia ennek ellenére elérte, hogy vegyék le Kirill pátriárkát az uniós fekete listáról.

Most az olasz portál megemlíti, hogy Erdő Péter pápai esélyeit erősíti az, hogy a magyar katolikus egyház közvetítő szerepet játszik a Vatikán és az orosz ortodox egyház között.

Kirill pátriárka az orosz ortodox egyház korábbi “külügyminiszterét” nevezte ki a Magyarországon élő orosz ortodox közösség élére, hogy ily módon is erősítse a kapcsolatot Magyarországgal.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!