Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

819 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A szánalmas 2006-os zavargások – Roncsgyár 2.

A 2006-os zavargások előkészítésében aktív szerepet vállaló holland-szerb drogmaffia alvezére szerint az őszödi beszéd csak hab volt a zavargások előkészítésének tortáján. Az őszödi beszéd ugyan kiváló apropó volt az akkori magyar ellenzék számára – akik csak a kedvező alkalomra vártak -, de anélkül is generáltak volna okot zavargások kirobbantására.

Yugovich, elmondása szerint aktív részese volt a Slobodan Milošević elleni (2000. október 5.) tömegtüntetés szervezésének és lebonyolításának. Ez a több százezres megmozdulás buktatta meg a szerb/jugoszláv diktátort. Ezeknek a napoknak a tapasztalataiból merített Yugovich, amikor 2006-ban végre alkalma nyílt az általa gyűlölt magyar politikus lebuktatására. Előtte ugyanis Amszterdamból figyelte a 2004-es népszavazást, amelyet gyalázatosnak tartott, különösen Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök szereplése váltott ki benne indulatokat.

„2000 óta szoros üzleti kapcsolatban álltunk az egyik legnagyobb futballklub szurkolói táborának kemény magjával. Általában minden ország fociszurkolóinak ultrái erős nemzeti eszméket képviselnek. A legtöbb ilyen csoport illegális tevékenységből tartja fenn magát. Pénzbehajtás, védelmi pénzek, drogkereskedelem, valamint szorosan együttműködnek a nemzeti politikai pártokkal, amelyek néha igénybe veszik a szolgáltatásaikat.

Szerbiában Milosević megbuktatása soha nem jöhetett volna létre a futballhuligánok nélkül, akik cserébe sok mindenben szabad kezet kaptak az új demokratikus rezsimben.”

Yugovichéknak, saját leírása szerint, Magyarországon volt két helytartójuk, akiknek az volt a dolga, hogy a Yugovichék által behozott kábítószereket terjesszék, az ellenértékét beszedjék és a megfelelő helyre eljuttassák. Az egyik helytartó “Hipós Feri” volt, a Fradi-tábor keménymagja, a 2-es szektor vezetője. „2006 nyár vége felé a Balatonon találkoztunk barátainkkal. Semmit nem akartak telefonba mondani, még kódolva sem. Csak annyit mondtak, találkozzunk, de ne Pesten. Egy nagy szívességre szeretnének megkérni bennünket.

Ha valami nagyon fontos volt, akkor sohasem Pesten találkoztunk, ahol őket a Gyurcsány-kormány titkosszolgálata intenzíven figyelte. Az ellenzék erről értesítette őket, akiknek kiváló besúgói voltak a Gyurcsány-rezsim berkein belül. Balatonszemesen találkoztunk, ahol elmondták, hogy egy hasonló akció van kibontakozóban, mint 2000-ben Szerbiában. Meg kell dönteni a rezsimet. Mi ugyan azt hittük, hogy üzletről lesz szó, de ennek sokkal jobban örültünk! Van valami a kezükben, amit – ha minden készen áll -, nyilvánosságra fognak hozni, és ennek ürügyén hatalmas utcai demonstrációkba kezdenek (ez volt az őszödi beszéd). Miután részletesen felvázolták, hogy milyen forgatókönyv van a fejükben, és elmondták azt is, hogy az ellenzéki politikai pártok 100%-os támogatását élvezik, pont, mint anno mi 2000-ben, mondtuk, hogy számíthatnak ránk.

Megegyeztünk, hogy háromhavi bevételt tartsanak meg támogatásként, mivel az volt a kérésük, hogy anyagilag segítsük őket. Minél több pénzük lesz, annál több embert tudnak vidékről is mozgósítani. Nagyon biztosak voltak a győzelemben, mert, ahogy mondták, a túloldalon is megvannak az embereik.

Sőt, a rendőrök között is vannak, akiknek a dolga a provokáció lesz, melyet túlkapásokkal fognak fokozni, hogy minél több embert a tüntetők oldalára tudjanak állítani. Tetszett, ahogy szinte mindent pontról-pontra megkoreografáltak.”

Az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala után Yugovichék saját költségükön sok embert, zömmel futballszurkolókat hoztak Budapestre, és szállásoltak el. A háttérből segítettek a rendőri kapcsolataikból szerzett információkkal és dezinformációk terjesztésével.

„Az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala után tényleg az történt, amit a Balatonon elmondtak. A tévéből néztem az eseményeket, de hamarosan be kellett látnom, ebből sajnos nem lesz semmi. A magyar nép nem szerb. Nincs az a végleges elhatározás, az összetartás és harciasság. Az egész inkább hasonlított futballhuligánok őrjöngésére, mintsem egy jól vezetett tiltakozásra. Az ellenzéki politikusok távol maradtak a központi történésektől, ahogy a nép többsége is. A kemény magot mindenki magára hagyta, azok meg szokás szerint, törtek-zúztak fejetlenül. Az egész úgy, ahogy volt, inkább volt szánalmas, mint nagyszerű.”

youtube

Hogy mi történt az őszödi beszédet követő zavargások után: “Aki a vezérszurkolókat irányította és szemrehányásainkra hosszú percekig bámulta az előtte lévő ásványvizet, csak azután emelte fel tekintetét „B”-re, hogy az már alábbhagyott a hőbörgéssel. –

 

23-án nagy tömeg lesz, csak addig fent kell tartani a feszültséget! – mondta, megnyugtatva „B”-t. – Mi forradalmat akarunk! Ott akarunk lenni a tankönyvekben. 50 évvel „56” után újra forradalom kell!”

A 2006. őszi magyarországi tiltakozások 2006. szeptember 17-én indult kormányellenes tüntetések sorozata, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án. A demonstrációk középpontja Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth téren volt, ahol eleinte tízezres tömeg gyűlt össze esténként. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek[1][2][3] neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án Toroczkai László (  a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, ma Mi Hazánk Mozgalom vezetője) az éjjeli órákban „megostromolta” a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló (főleg MTV-s) autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között. A következő hónapok folyamán alkalmi csoportosulások és kormányellenes szervezetek országszerte nap mint nap tüntetéseken követelték a kormányfő lemondását.
2006. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a délutáni óráktól Budapesten ismét összecsapások kezdődtek a lezárt Kossuth térre behatolni akaró csoportok és a rendőrség között. Este egy csoport folyamatos „Gyurcsány, takarodj!” skandálással zavarta meg az Ötvenhatosok terén tartott egyperces, országos néma tiszteletadást, amelyen a biztonsági figyelmeztetés ellenére részt vett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor nem jelent meg Sólyom László köztársasági elnök. A Belvárosban, ahol az Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen súlyosan megsérültek. Az utcai tüntetések október 23-a után a Kossuth tériek egy csoportjának a Batthyány-örökmécsesnél tartott napi összejöveteleiként folytatódtak, vidéken is kisebb létszámban. Az eseménysorozat utolsó nagyobb megmozdulása 2007. november 4-én a Fidesz fáklyás felvonulása volt Budapesten, ahol az emléknapon más jobboldali, nemzeti radikális illetve szélsőjobboldali csoportok is tartottak kormányellenes rendezvényeket.

Putyin fél

A kormányőrség előre be nem jelentett hadgyakorlatot tartott Moszkvában, ahol páncélosokat is kivezényeltek az utcára. Az FSZO nevű elit testőrség akcióját pontosan úgy tervezték meg mintha egy puccskísérletet próbálnának meg elhárítani.

A brit hírszerzés szerint Putyin immár totális háborút hirdetett meg Ukrajnában, és ennek sok ellenfele van Oroszországban is. Putyin viszont rádöbbent: ha Oroszország veszít, akkor neki vége van! Ezért állította a csapatok élére Szurovikin hadseregtábornokot, aki Szíriában a totális háború alkalmazását hidegvérrel gyakorolta. Aleppo városát földig rombolta. A milliós városban sok civil is meghalt miközben az oroszok és a szíriai kormány csapatok veszteségei minimálisak voltak. A város lerombolását ugyanis a tüzérség és a légierő végezte. Szurovikinról tudni kell, hogy nemrég még a légierő parancsnoka volt Oroszországban. A nyugatiak komoly légvédelmi fegyverekkel látták el Ukrajnát, de ezek csak a repülőgépek ellen védenek. Emiatt az orosz harci gépek nem is mernek berepülni Ukrajna fölé, ahol még egy 60 éves vezérőrnagy is az életét veszítette amikor gépét lelőtték.

Az új orosz stratégia az, hogy orosz földről indított rakétákkal pusztítják el Ukrajna infrastruktúráját. Már rég feledve van az, hogy nem támadnak polgári célpontokat. A totális háború egyik célja éppen az, hogy megtörje a polgári lakosság ellenállását, és a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Ukrajnát.

Változhat az USA politikája?

Biden elnök eddig teljes mértékben támogatta Zelenszkijt, aki kijelentette: nem tárgyal Putyinnal. Csakhogy 30 amerikai demokrata honatya levelet írt Biden elnöknek  tárgyalásokat sürgetve az oroszokkal. A levelet azután visszavonták, de jól látszik, hogy nemcsak az ellenzéki republikánusok gondolnak arra, hogy tárgyalni kellene Putyinnal. Kissinger, a republikánusok 99 éves veterán tanácsadója már régóta sürgeti a tárgyalásokat Zelenszkij feje fölött Moszkvával. Putyinnal vagy az utódjával.

A CIA régóta keresi azt az orosz politikust vagy katonát, aki hajlandó puccsal eltávolítani Putyint. Az orosz elnök csak a titkosszolgálatban bízik, a katonákban nem. Csakhogy a titkosszolgálat presztízse a mélyben hiszen Ukrajna az ő háborújuk volt kezdetben, és csúfosan megbuktak. Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le Beriját, aki a titkosrendőrség élén a legnagyobb hatalmat összpontosította a kezében.

A menekülő Ceausescut is a hadsereg fogta el, és egy laktanyában ülésezett a különleges bíróság , amely halálra ítélte őt és nejét. A bíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

Orbán kontra Németország

“A magyar társadalom sokkal pluralistább, szabadabb és békésebb mint a német társadalom” – nyilatkozta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitung című lapnak.

“Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik.”

Orbán Viktor szerint “a következő 10-20 évben egyre több nyugat-európai polgár költözik majd Magyarországra, mert ez egy biztonságos, keresztény és a hagyományokra büszke ország.”

Ez az Orbán által megjósolt európai skanzen talán vonzó lehet a nyugat-európai kisnyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja sokkal többet ér Magyarországon mint otthon. Bár hogyha figyelembe veszik a magyar egészségügy állapotát, akkor lelkesedésük némiképp lelohadhat. Jelenleg magyarok százezrei élnek és dolgoznak vagy tanulnak Németországban, ahol az életszínvonal lényegesen magasabb mint Magyarországon. Erről az apróságról a magyar miniszterelnök megfeledkezett. Számára ugyanis csak a pénz és a politika fontos. Mi következik ebből? Ahhoz, hogy a hatalmát megtarthassa szüksége van Németország támogatására és az uniós milliárdokra.

“Beáldoztuk az AfD-hez fűződő kapcsolatot”

Orbán ideológia elvbarátja ideológiai szempontból az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom lenne, amely tele van neonácikkal. Csakhogy Németországban nem paktálnak a pártok a neonácikkal. Ezért az Alternative für Deutschland karanténban van.

Orbán erről így vallott:” kénytelenek vagyunk feláldozni az AfD-hez fűződő kapcsolatokat a lehető legjobb kormányzati kapcsolatok oltárán.”

A magyar miniszterelnök a napokban találkozott Olaf Scholz kancellárral. A szociáldemokrata politikus feltehetően fel is hívta erre a magyar miniszterelnök figyelmét. Orbán pedig kérni ment Olaf Scholz kancellárhoz: járuljon hozzá az uniós milliárdok kiutalásához. A választ nem ismerjük. Az viszont érdekes, hogy utána Orbán így nyilatkozott a német szociáldemokratákról:

“az SPD a legmagyarellenesebb párt Európában.”

A német kormányt pedig, melyet három párt alkot: szociáldemokraták, zöldek és liberálisok, “egy világ választja el a magyar kormánytól.” Ezért azután nem csoda, ha

“komoly erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy áthidalhassuk a két ország között egyre több területen meglévő különbségeket.”

Mi a helyzet a CDU-val, amely Angela Merkel idejében még védelmezte Orbánt az pluralistábbban?

“Magyar szempontból a CDU ma már baloldali párt” – nyilatkozta Orbán Viktor, aki szerint a CSU-ra sem számíthat immár. Pedig a bajor keresztényszociális mozgalom vezetősége még nem is oly rég meghívta a magyar miniszterelnököt, hogy megtárgyalják a migráns ügyeket. Ma már rájuk sem számíthat Orbán, aki szerint ennek oka az, hogy “Németország multikulturális társadalom lett.”

Ukrajna – a mindenkivel háborúzó Orbán békegalamb lett

“A háborúkat gyenge államférfiak is kiválthatják, de erősek kellenek a békefolyamat kezdeményezéséhez és a háborúk lezárásához” – mondta a miniszterelnök Ukrajnáról.

Az orosz agresszió bírálatával nem fárasztotta magát viszont utalt a gyenge államférfiakra, akiket be lehet helyettesíteni Zelenszkijre és Bidenre.

Orbán minden valószínűség szerint arra számít, hogy az USA-ban a republikánusok győznek a novemberi választáson. Ők hajlanak arra, hogy tárgyalásokat sürgessenek Putyinnal. Szakértőjük, a 99 éves Kissinger régóta javasol amerikai-orosz tárgyalásokat Ukrajna feje fölött.

“Nem ukrán-orosz tárgyalásokkal ér véget a háború, ehhez amerikai-orosz alkura van szükség, de ez csak akkor jöhet létre, ha mindkét félnek egyértelműen érdeke a béke.”

Az unió szerepe

Orbán állást foglalt amellett, hogy az Európai Uniónak fokoznia kell katonai szerepvállalását.

“Az USA helyét is betölthetné ott, ahonnan az amerikaiak kivonulnak.”

Ukrajnában?

Mikor kaphatja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? “Magyarországot nem lehet pénzügyileg sarokba szorítani “ – nyilatkozta a magyar miniszterelnök. Aki pontosan tudja: Magyarország már ott van a sarokban!

Orbán Viktor arra számít, hogy “az év végéig aláírhatjuk a szerződéseket az Európai Unióval, de azt nem tudom megmondani, hogy a pénz valóban érkezik-e majd. Feltételezem, hogy az év végéig felszabadítják a nekünk járó pénzt” – mondta a magyar miniszterelnök a Budapester Zeitungnak.

8 év börtön az Orbán kormány egy korrupt államtitkárának?

Völner Pál a jogi karon jó ismerőse volt Orbán Viktornak. Így nem csoda, ha országgyűlési képviselő és államtitkár lett a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol Orbán rokonai, barátai és üzletfelei remekül boldogulnak. Hacsak… nem áldozzák fel mint bűnbakot.

Simicska Lajos Orbán Viktor egyik legjobb barátja volt, és a Fidesz pénzügyi varázslója. Hol van most? Mi lett milliárdos vagyonával?

Valamin összekülönbözhettek, de az is lehet, hogy Orbán Viktor egyszerűen csak meg akart szabadulni tőle. Sztálin elvtárs sok egykori barátja került a főbelövendők nem is oly zártkörű klubjába…

Völner Pali – ahogy Orbán még lebukása után is emlegette, a korrupció ellenes harc áldozata lett. Az Európai Unió, mely évek óta bírálja az általános korrupciót a nemzeti együttműködés rendszerében, megmakacsolta magát: nem fizet! Mindez nemcsak azért katasztrófa Orbán Viktornak, mert minden ellenkező híresztelés ellenére nagyon is hiányoznak az eurómilliárdok a magyar költségvetésből, hanem mert a pénzpiacok ettől függően ítélik meg a magyar forint stabilitását. Jelentős részben ezért lépte át a lélektani 400-as határt a magyar forint az euróval és a dollárral szemben. Miközben a régió többi valutája jól rosszul, de tartja magát.

Vagyonelkobzás

Ez is fenyegeti Völner Pált és Schadl György többi vádlott-társait. A díszes kompánia összesen 22 főt számlál. Köztük az első számú vádlott, Schadl György  számíthat a legsúlyosabb büntetésre – legalábbis az ügyészség szerint: 10 év börtön és 200 milliós pénzbüntetés. Völnernek 8 év börtönt és 25 milliós forintos pénzbüntetést javasol az ügyészség. No meg vagyonelkobzást jogtalan gazdagodásuk erejéig. Schadl bizonyíthatóan 83 millió forintot adott át Völner Pálnak. Cserébe az államtitkár végrehajtói megbízásokat adott.

Piti ügy ez a nemzeti együttműködési rendszer milliárdos gépezetében, de arra pont jó, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter erre hivatkozzon Brüsszelben. Azt senki sem kérdi meg, hogy mit tudott a miniszter asszony államtitkárának korrupciós ügyeiről? Ha tudott erről és nem jelentette, akkor az a baj. Ha nem tudott róla, akkor meg lehetne tőle kérdezni: milyen a belső ellenőrzés az igazságügyi minisztériumban?

Erre a korrekt válasz az lenne, hogy Orbán belső rendőrsége mindenről tud, de csak akkor veszik elő az ügye , ha az “aktuálissá válik.”

Völner Palinak peche volt. Orbán őt választotta ügyeletes bűnbaknak.

Ha én egyszer kinyitom a számat

Egyáltalán nem biztos, hogy olyan nagyon szigorú ítélet születik Völner Pál ellen mint ahogy azt az ügyészség javasolja. Mindig lehet enyhítő körülményeket találni. Ezekre főként azért lehet szükség, mert Völner Pál zsarolási potenciálja meglehetősen nagy lehet. Államtitkárként nagyon sok korrupciós ügyre lehetett rálátása. Nem kizárt, hogy félre is tett néhány dossziét a nehéz időkre.

Betartja-e az omerta-t, a maffia hallgatási törvényét? A maffiózók azért tartják be, mert tudják, hogy amennyiben kitálalnak, akkor nemcsak őket, de a családjukat is likvidálják. Orbán Viktor még nem tart itt, de Putyin már igen…

Tisztelt Európai Unió!

Ha valamihez, hát a zavarosban halászáshoz nekünk  magyaroknak különös tehetségünk volt és van. Így volt ez a korábbi rendszerben és így maradt ez azóta is. Ha nekünk ehhez különös tehetségünk van, minden  büszkeség nélkül kijelenthetjük, Miniszterelnökünk ebben a műfajban egyenesen zseninek számít!

Velem megesett történetet mesélnék el Önöknek, hogy legyen viszonyítási alapjuk, félkegyelműségem egy lapon sem említhető a Nagyvezír zsenilitásával!

Magyarországon is jelen lévő multinacionális cégnél dolgoztam. Beosztásomból eredően sokszor kellett utaznom Svájcba. Gazdag sosem voltam, de a svájciakhoz képest még inkább szegénynek éreztem magam. Mint kreatív magyar hamar rájött, hogy a svájci egyfrankos pénzérme méretre és súlyra megegyezik az akkori magyar ötforintossal. A két pénzérme vásárlóértéke közötti különbség nagyon jelentős. Mai árfolyamon egy forint 0.002 CHF-nek felel meg, azaz egy svájci frank 415 magyar forintot ér. Svájcban egy frankkal lehetett telefonálni, egy frankot kellett bedobni a parkolóautomatába és négy-öt frank volt egy doboz cigaretta.

Munka végeztével svájci kollégámmal jöttünk ki az irodából, aki meghívott egy italra valamelyik hangulatos kávéházba. Egy autóval mentünk. Svájciak mentalitását követve megspóroltuk a második autó benzinköltségét. A kávéházhoz érve kollégám leparkolt autójával és éppen a parkolóórába igyekezett érmét bedobni, amikor kreativitásom fitogtatva felajánlottam, hogy majd én bedobok pénzt, hagyja csak. Be is dobtam egy ötforintost és büszkén néztem a kollégára, aki kérdőn nézett vissza rám. Dagadó kebellel elmondtam neki, hogy egyfrankos helyett a magyar ötforintost dobtam be, ami sokkal kevesebbet ér, így jelentősnek nevezhető összeget megspóroltunk. A kolléga pestiesen mondva: lefagyott.

Tudod – mondta komoly arccal -, egy svájcinak ilyen eszébe sem jutna, persze ettől tartotok ti ott, ahol tartotok, s mi itt, ahol tartunk.

Eszedbe sem jut, hogy az értékkülönbözetet minden svájci zsebéből csalod el?

Arcomra fagyott a mosoly.

Tisztelt Európai Unió! Ennek tudatában kérem ne engedjék meg, hogy Orbán Viktor ötforintossal parkoljon, s ne hagyják, hogy minden magyar arcára ráfagyjon a mosoly.

Baráti üdvözlettel, Kenderessy Milán

Orbán kirúgta az energiaügyekért felelős magyar diplomatát a csúcs kellős közepén

Másfél órát kapott arra Baranyai Gábor, aki nagyköveti rangban szolgált Brüsszelben a magyar képviseleten, hogy összepakoljon és végképp távozzon. A hírt a jól értesült brüsszeli Politico azzal kommentálta, hogy rendkívüli szokatlan az uniós gyakorlatban hasonló gesztus magasrangú diplomatákkal kapcsolatban.

Nemrég a brüsszeli uniós képviselet vezetője, Stelbaczky Tibor hagyta el posztját “önként”. Ez a nagykövet később sem kívánta elmondani távozásának okát, de diplomáciai források szerint Kirill moszkvai pátriárka ügye tette be nála a kaput. A pátriárkát, aki Putyin háborús propagandájának elszánt támogatója – korábban maga is a KGB-ban szolgált éppúgy mint az orosz elnök – az Európai Unió feketelistára akarta tenni. Ez egy szankciós csomag része volt, de Orbán Viktor, aki rábólintott először erre, később mégiscsak vétózott. Mint kiderült azért, mert Kirill pátriárka személyesen kérte, hogy vegyék le a listáról. Putyin barátja megígérte, hogy “nem lesz hálátlan”. Orbán ezért vétózott. Kirill pátriárka lekerült a fekete listáról, így több millió eurós külföldi befektetései is megmenekültek. Az oroszok hálája?

“Csicskáztatnak minket gáz ügyben”

Ezt mondta egy magát megnevezni nemkívánó kormánypárti forrás a Direkt36 portálnak. Semmi sem lett abból amit Putyin eredetileg ígért: Magyarország olcsóbban kap földgázt Moszkvától. Orbán és a magyar diplomácia is erre hivatkozott amikor felrótták a nyugati szövetségesek, hogy fenntartják jó kapcsolataikat Moszkvával azt követően is, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Magyarország tőzsdei áron kap földgázt Oroszországtól. Minthogy Szijjártó Péter augusztusban írta alá az erről szóló szerződést, ezért

magasabb az áron mint jelenleg amikor a piacon jóval olcsóbban lehet földgázhoz jutni.

Magyar mentesség

Orbán elégedetten nyilatkozott a csúcstalálkozóról mondván Magyarország mentességet kapott a gázársapka alól. Ezt a magyar kormány semmiképp sem akarta elfogadni, mert Putyin közölte: aki gázár sapkát alkalmaz az nem kap orosz gázt. Magyarország az olajembargó alól is mentesül, ezért tudja Orbán olcsón adni a benzint a magyar autósoknak.

A téli gázellátás nem azért látszik biztosnak, mert a magyar diplomácia szervilisen szolgálja Putyin érdekeit hanem, mert a török vezeték Szerbián keresztül érkezik Magyarországra. Putyin nemrég állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy gázcsomópontot hoznak létre Törökországban.

Az uniós tagságra várakozó Szerbia elnöke, Vucsics jó kapcsolatokat ápol Putyinnal. A szankciók elől menekülő orosz cégek jelentős része Szerbiába települt. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszország ellen, a Szerbiába áttelepült orosz cégeket sem érintik a nyugati szankciók, melyeket Putyin agressziója váltott ki Ukrajna ellen.

Amerikai figyelmeztetés a magyar kormánynak

Magyarország egyedül az uniós tagállamok közül nem szavazta meg azt, hogy az Európai Unió katonai kiképzést adjon ukrán katonáknak. Ezt Szijjártó Péter jelentette be, aki részt vett az uniós külügyminiszterek értekezletén Luxemburgban.

“Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nem küldünk kiképzőket, nem járulunk hozzá a kiképzés költségeihez” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.

Miért nem?

Az USA és Nagy Britannia már hónapok óta képez ki ukrán katonákat az amerikai illetve a brit fegyverek használatára. Ehhez csatlakozik most az Európai Unió.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője Luxemburgban kijelentette: “az Európai Unió számára prioritás, hogy Ukrajna további támogatása a brutális orosz agresszióval szemben. Az 500 millió eurós támogatással az uniós hozzájárulás 3,1 milliárd euróra emelkedik” – jelentette ki Josep Borrell külügyi főképviselő.

Videó az USA budapesti nagykövetségéről

Akár Vlagyimir Putyin is beszélhetett volna úgy az ukrajnai háborúról mint ahogy néhány magyar közéleti szereplő illetve kormánypárti újságíró – hangoztatja az amerikai nagykövetség, amely felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti szervezet pedig – élén az Egyesült Államokkal – jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, melyet orosz csapatok támadtak meg február 24-én.

Ehhez képest Kövér László, az országgyűlés elnöke a következő kijelentést tette:

“mi van akkor, ha a birodalom építési politika nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna a következő reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak?”

A kormánypárti Demokrata című lap főszerkesztője, Bencsik András pedig egyenesen azt állította, hogy az Egyesült Államok ellen Magyarországnak háborút kellene indítania, mert ő szerinte az USA hajtott végre terrortámadást az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek ellen, melyek oroszt gázt hoznának Németországba, ha az uniós szankciók ezt nem akadályoznák meg.

Az USA budapesti nagykövetsége megállapítja, hogy ezekben a nehéz időkben inkább a szövetségesek együttműködése lenne célszerű nem pedig az efféle bírálatok.

Ehhez képest Orbán Viktor nemzeti konzultációt tart az uniós szankciók ellen, melyeket azért vezettek be, mert Putyin február 24-én megtámadta Oroszországot.

Újabb gyanús halál a Gazprom környékén

A 47 éves Nyikolaj Petrunyin, akit “gáz csodagyereknek” neveztek Moszkvában egy hónapja esett kómába, most pedig meghalt. A halál oka hivatalosan a Covid, de a brit hírszerzés szerint ő is egyike azoknak, akiket az FSZB tett el láb alól Putyin parancsára.

A dúsgazdag Nyikolaj Petrunyin nemcsak üzletember volt hanem az orosz parlament képviselője és az igen befolyásos energia bizottság alelnöke. Putyin ukrajnai agressziója előtt az elnök sziklaszilárd hívének tartották. Cége csővezetékeket épített a Gazpromnak illetve a Rosznyeftnek. Éves jövedelme több mint 875 millió forint volt a hivatalos adóbevallás szerint.

Felesége Albina Petrunyina is benne volt a bizniszben. Korábban őrnagyként szolgált a rendőrségen, majd közös céget alapított MetaTrend City néven a Gazprom egyik csúcs menedzserével, Vlagyimir Vasziljevvel. Azt nem lehet tudni, hogy Albina Petunyina életben van-e még, mert sok Gazprom közeli üzletember “a családjával is végzett mielőtt öngyilkos lett”.

Áprilisban az 51 éves Vlagyiszlav Avajev, a Gazprombank egykori alelnöke  “megölte családját mielőtt magával is végzett volna”. Feleségével és lányával együtt találtak rá az orosz oligarcha holttestére, aki korábban Putyin titkárságán dolgozott majd az energiaiparban hasznosította tapasztalatait. A Gazprombank alelnökeként rálátása volt a Kreml pénzügyeire is.

Baltával végzett családjával egy orosz oligarcha Spanyolországban majd felkötötte magát. Szergej Protosenya korábban a Putyin hű oligarchák közé tartozott, de azután jobbnak látta áttenni székhelyét Spanyolországba. Ez sem segített rajta.

A 61 éves Alekszandr Tyulakovot agyba főbe verték mielőtt “öngyilkos lett”. Ő a pénzügyi ellenőrzés területén volt menedzser a Gazpromnál, és ennek különösen nagy jelentősége van hiszen Putyin európai barátait jelentős részben a Gazprombankon keresztül pénzelte. A brit és az amerikai hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és valószínű, hogy a gyakori halálesetek ehhez is kapcsolódnak.

A 60 éves Leonyid Sulmant vérben ázva találták meg luxuslakása padlóján. A Gazprom Invest főnökével “betörők végeztek” abban az elit lakóparkban Szentpéterváron, melyet őrző védő szolgálat óvott a kínos meglepetésektől.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeletének ablakán. Hivatalosan öngyilkos lett a 67 éves Ravil Maganov, de a brit hírszerzés értesülései szerint az FSZB emberei összeverték és kidobták a kórház ablakán Oroszország második legnagyobb olajvállalatának alelnökét, aki az igazgatótanács elnöke volt.

A Gazpromhoz hasonlóan a Lukoil is pénzeket juttatott el Putyin európai barátainak.

A 43 éves Alekszandr Szubbotyin “szívrohamot kapott”. A Lukoilhoz közelálló dollármilliárdos orosz üzletembert állítólag olyan méreggel itatták meg, amely szívrohamot vált ki. Kiesett a luxusjachtból miután Putyin tanácsadója volt a nemzetközi konferencián.

Vlagyivosztokban távol-keleti gazdasági “csúcsot” tartottak, ahol Kínát nem Hszi Csinping elnök hanem a nemzetgyűlés elnöke, az ország harmadik számú vezetője képviselte. Ez volt az első alkalom az ukrajnai háború kezdete óta, hogy Putyin magasrangú kínai vezetővel tárgyalt. Peking felszólította Putyint: fejezze be mielőbb a háborút! Ezt még határozottabban megmondta Hszi Csinping elnök Putyinnak Szamarkandban egy másik csúcstalálkozón. A kínaiak megígérték az Egyesült Államoknak: nem adnak el olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ennek következtében az orosz hadiipar lehetetlen helyzetbe került. Putyin kirúgta a hadügyminiszter helyettesét, aki a fegyvergyártásért felelt, de ettől még nem jöttek  chipek Oroszországba. Hiába dolgozik az orosz hadiipar háborús üzemmódban éjjel nappal mégsem képes korszerű fegyverekkel ellátni az Ukrajnában küzdő orosz csapatokat.

Vlagyivosztokban az orosz-kínai tárgyalásokon tanácsadóként szolgált Ivan Pecsorin. A 38 éves szakértő jacht túrára indult “a sikeres csúcstalálkozó” után , de erről nem tért vissza. “Kiesett a jachtból”- halálát így indokolták Oroszországban, ahol manapság nem életbiztosítás az sem, ha valaki túlságosan közel áll Putyinhoz.

Megkapja-e ugyanazt a támogatást Orbán Scholztól mint Angela Merkeltől?

Prága után Berlinben is tüntetők fogadták a magyar miniszterelnököt, akik amiatt tiltakoztak, hogy a magyar diplomácia meglehetősen elnéző Putyin Ukrajna elleni agressziójával szemben.

Olaf Scholz kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök kétórás tárgyalásain minden fontos téma szóba került – állítják a résztvevők, akik nem sok részletet osztottak meg. Nem derült ki például az sem, hogy Orbán Viktor mire is gondolt amikor kannibalizmusnak nevezte Németország 200 milliárd eurós energia csomagját.

A Bloomberg beszámolója szerint a magyar miniszterelnök arra célozhatott, hogy a gazdag uniós tagállamok felvásárolják a földgázt, a többiek pedig boldoguljanak ahogy tudnak. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Franciaország és Itália is. Scholz kancellár válaszul annyit közölt: immár nem ellenzi azt, hogy az Európai Unió közösen vegyen fel hitelt, és ebből olyan támogatási alapot hozzanak létre mint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amely a pandémia után akarta újraindítani a 27 tagállam gazdaságát. Magyarország és Lengyelország kivételével mindenki már meg is kapta a pénzét. A Scholz-Orbán párbeszéd nyilván erről is folyt, de semmit nem közöltek pedig mindenki tudja: ebben a kérdésben a német kancellár mondja ki a végső szót.

Merkel-Orbán paktum

A magyar miniszterelnök idejekorán felismerte, hogy hatalma szempontjából a leglényegesebb az: mit gondol róla a német kancellár? Épp ezért lepaktált Angela Merkellel, akit most is felkeresett Berlinben. Senki nem tudja pontosan, hogy miben is állapodott meg  Angela Merkel és Orbán Viktor, de a fejlemények azt mutatták: a paktum működik. Orbán tudta, hogy meddig mehet el. Cserében mindent megadott a Magyarországra települt német cégeknek. Merkel kancellár meg is védte a magyar miniszterelnököt az Európai Néppártban és a csúcstalálkozókon Brüsszelben. Merkel immár a múlt, Scholz kancellár különösen nehéz körülmények között kezdte meg munkáját a csúcson. Tapasztalatai persze bőven vannak a szociáldemokrata politikusnak hiszen Angela Merkel pénzügyminisztere volt évekig. Az energiaválság és Putyin agressziója Ukrajna ellen teljesen új helyzetet teremtett. A német gazdaságnak az olcsó orosz energia nélkül kellene megőriznie a versenyképességét. Orbán Viktor azt ajánlgatja, hogy a fejlett német technológia Magyarországon találkozzon az orosz energiával. Ez kiskapu lehet Németország számára éppúgy mint Orbán kínai kapcsolatai.

Az USA bírálatai ellenére Orbán továbbra is jó kapcsolatot tart fenn Moszkvával és Pekinggel. Németországnak ez sokkal nehezebb, de Scholz kancellár is bejelentette: novemberben Kínába látogat. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere. A német autógyárak több járművet adnak el a Mennyei birodalomban mint otthon.

Két, a válság szélén táncoló állam kormányfője tárgyalt Berlinben arról, hogy miképp lehet enyhíteni a krízis következményeit. Marad-e a Merkel paktum vagy Scholz kancellár nem kíván hasonló különleges német-magyar együttműködést? Ez hamarosan kiderülhet hiszen válság idején sokkal nehezebb udvarias frázisokkal elfedni a valós problémákat mint konjunktúra idején.

Ukrajna megnyerheti a háborút

Szenes Zoltán vezérezredesnek, aki korábban a vezérkar főnöke volt az a véleménye, hogy az ukránok akár meg is nyerhetik a háborút. A vezérezredes tanulmányait a Szovjetunióban végezte, de tanult az Egyesült Államokban is. Magyarországot képviselte a NATO-ban.

“Katonai vonalon nincs magyar különút. A NATO-n belül az történik amit az Egyesült Államok akar – különösen azután, hogy Putyin elkezdett az atombombával fenyegetőzni.”

Ben Hodges tábornok a Deutsche Wellenek úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Putyin be akarja vetni az atomfegyvert, akkor azt az orosz hadsereg megakadályozná. Szenes tábornok szerint a döntéshozatal nukleáris ügyben ugyanolyan Oroszországban mint az Egyesült Államokban.

A legfelső szinten áll az elnök, a második szint a hadügyminiszter, a harmadik pedig a stratégiai erők parancsnoka.

“Ha a hidegháború idején sikerült elkerülni a nukleáris konfliktust, akkor most is van erre racionális esély. Putyinnak nehéz lenne elmagyaráznia az oroszoknak, hogy miért vetett be Ukrajnában atomfegyvert”

– hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit. Szerinte az óriási nyugati támogatásnak köszönhetően Ukrajna olyan helyzetbe került, hogy megnyerheti a háborút.

Az USA és Nagy Britannia ezerszám képezi ki az ukrán katonákat

Az oroszok defenzívába szorultak Ukrajnában, mert kevés a katonájuk és a logisztikai rendszerüket szétrombolják az amerikai Himars rakétakilövők. Ebből Ukrajna százat kért az USA-tól. Egyelőre 16 van Ukrajnában és az amerikaiak még 18-at ígérnek. Olyat azonban nem szállítanak az ukránoknak, amely képes lenne lerombolni a krími hidat, mert ez kiélezné a konfliktust az USA és Oroszország között. A Himars rakéta kilövők megsemmisítik az orosz parancsnoki állásokat és a lőszer raktárakat. Az ukránok lassan nyomulnak előre, az oroszok pedig arra játszanak, hogy egy hónap múlva járhatatlanok lesznek az utak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök jövő szeptemberre teszi a hadműveletek végét. Ha ilyen tempóban folytatódik a nyugati támogatás, akkor Ukrajna győzhet, mert a fegyverei jobbak, több a katonája és azok sokkal jobban motiváltak mint az oroszok. Szenes tábornok szerint mintegy félmillió fiatal orosz menekült el a mozgósítás elő. Elvben 65 éves korig lehet valakit behívni Oroszországban. Egy 60 éves vezérőrnagy is életét veszítette nemrégiben amikor a gépét lelőtték Ukrajna fölött. Az oroszoknak ugyanis nincsenek okos rakétáik, ezért kénytelenek berepülni az ukrán légtérbe, ahol az angol-amerikai légelhárító fegyverek végeznek velük.

Követi-e Zsukov marsall példáját az orosz tisztikar?

Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le a hatalomra pályázó Beriját, aki a titkosszolgálat főnökeként a legnagyobb hatalommal rendelkezett akkoriban.

“Moszkvában most a katonák a galambok” – fejtegette Szenes tábornok, aki emlékeztetett arra, hogy a politikai életből Putyin mindenkit eltávolított, aki veszélyes lehetne rá. “A héják jelen vannak a parlament mindkét házában és Putyin környezetében is. Ilyen például Medvegyev, az egykori liberális, aki most a Védelmi Tanács alelnökeként fenyegeti atomháborúval a Nyugatot. Ilyen Prigozsin, Putyin “szakácsa”, aki a Wagner hadsereget megszervezte az elnök támogatására.”

Akad-e most olyan bátor katonai vezető mint Zsukov marsall, hogy leváltsa Putyint?

Utána azután lehetne deklarálni, hogy “más fontos beosztásba került” – esetleg a túlvilágon. Berija halálának körülményeiről máig sincs hiteles információ.

Szenes tábornok ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy Oroszországban nincsen hagyománya a békés vezetőváltásnak. Putyin mindenesetre tisztogat a hadseregben és a hadiiparban. Új parancsnokot nevezett ki Ukrajnában. Szurovikin hadseregtábornok eredetileg harckocsizó volt, most viszont a légierő parancsnoki posztjáról került Ukrajnába. Az orosz légierő leszerepelt: a pilóták nem mernek berepülni az erős ukrán légvédelem miatt. Putyin kirúgta a hadiipar vezetőjét, aki hiába állította át a gyárakat hétszer 24 órás háborús műszakra, de nem tudta pótolni a nyugati chipeket és alkatrészeket.

Repült az a hadügyminiszterhelyettes is, aki a hadtápot irányította: óriási korrupcióra és szervezetlenségre derült fény.

1,5 millió téli egyenruha szőrén szálán eltűnt a raktárakból.

Orbán és a NATO

A magyar miniszterelnök egyensúlyoz – mutatott rá Szenes Zoltán, aki szerint a magyar NATO nagykövet nincs épp könnyű helyzetben, de a katonák egyértelműen követik az észak-atlanti vonalat, melyet az USA határoz meg.

Nincs senki, aki felhívná a magyar miniszterelnök figyelmét arra, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút?

– kérdezte Jeszenszky Géza ex külügyminiszter.

Szenes Zoltán tábornok tapintatosan nem foglalt állást, de arra rámutatott, hogy a NATO szerint 300 ezer európai katonának kellene szembenállnia Putyinnal. Az európai NATO tagállamok csapatainak összlétszáma ennél nem sokkal nagyobb. Ennek a 300 ezer katonának harcképzettnek kellene lennie. Magyarországon mindössze két zászlóalj van, amelyről ez elmondható – mondta Szenes Zoltán tábornok. Orbán Viktor kiadta a készültség fokozásának jelszavát. Némi problémát jelent, hogy kevesen jelentkeznek katonának, mert kicsi a fizetés, a szolgálat meg nem kifejezetten családbarát. Senki nem tudja, hogy mi lesz, ha végetér a háború Ukrajnában illetve, ha Putyin megbukik, de az világos, hogy az USA NATO Schengent akar vagyis, hogy a szövetségesek csapatai szabadon mozoghassanak, a tagállamok engedélye nélkül átléphessék a belső határokat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK