Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1079 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Menekült rekord: 120 millió

Háborúk, erőszak és üldözés miatt kellett elmenekülnie hazájából 120 millió embernek, és ez lesújtó képet fest a világ állapotáról – hangsúlyozza az ENSZ jelentése, amely megállapítja, hogy a befogadó államok többsége maga is szegény.

“A konfliktusok jelentik a menekülés messze legfontosabb okát” – jelentette ki az ENSZ menekültügyi hivatalának vezetője. Filippo Grandi elmondta, hogy a menekültek száma nagyjából megfelel Japán népességének. A múlt év végén még “csak” 117 millió menekültet számoltak össze, április végén a számuk már 120 millióra növekedett.

“12 éve folyamatosan emelkedik a menekültek száma, tavaly ilyenkor még csak 110 millió volt”

– mondta az ENSZ menekültügyi hivatalának vezetője az AFP hírügynökség tudósítójának. Grandi nyolc éve vette át a menekültügyi hivatal vezetését, azóta a menekültek száma megduplázódott a világban.

Jelenleg a gázai övezetből, Szudánból és Mianmarból érkezik a legtöbb menekült külföldre.

Az ENSZ menekültügyi hivatala szerint 29 országban 43 területen jött létre olyan vészhelyzet, amely tömeges menekülésre késztetheti az embereket.

A menekültügyi hivatal vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a konfliktusok mellett mind gyakoribb az, hogy a klímaváltozás miatt menekülnek el sokezren.

A menekültek többsége nem a gazdag államokba megy

“Ha nem lesz változás a geopolitikában, akkor a menekültek számának növekedése elkerülhetetlen” – hangsúlyozta Filippo Grandi. Aki hozzátette: ”a konfliktusok jórésze a nemzetközi jog megsértésével zajlik, és a fegyveres alakulatok minden szabályt gyakran áthágnak, hogy megfélemlítsék és menekülésre kényszerítsék a lakosságot.”

A menekültek több mint a fele olyan táborokban él, amelyet a saját hazájában állítottak fel. 43,4 millió menekült jutott olyan helyzetbe, hogy külföldi támogatásra szorul.

A menekültügyi hivatal vezetője cáfolta azt a nézetet, hogy a menekültek a gazdag államokat célozzák meg: többségük a szomszédos országban keres menedéket. Így olyan helyzet alakult ki, hogy a menekültek háromnegyed része szegény vagy közepes jövedelmű államban él.

Jelenleg Szudánban van a legnagyobb humanitárius katasztrófa: 11 millió embernek kellett elmenekülnie szülőföldjéről. A hadsereg két tábornoka háborúzik egymással Szudánban, egyiküket az oroszok és a kínaiak, másikukat pedig a Nyugat támogatja. A menekültek egy része táborokban él a saját országában, másik részük a szomszédos szegény országokba menekült. Csád például, ahol a magyar hadsereg is missziót állít fel, 600 ezer menekültet fogadott be Szudánból.

A gázai övezetben 1,7 millió ember kényszerült menekülésre az ENSZ becslése szerint.

Ukrajnában ugyanez a szám 3,7 millió az országon belül, összesen pedig meghaladja a hat milliót.

A világrekordot továbbra is Szíria tartja ezen a téren, ahol a több mint tíz éve tartó polgárháború következtében 13,8 millió embernek kellett elmenekülnie a szülőföldjéről: egy részük az országon belül maradt, de több millióan emigráltak elsősorban a szomszédos országokba: Törökországba és Libanonba.

New York Times: mielőbb tűzszünet kell Ukrajnában!

Az Walter Dorn katonai szakértő véleménye, hogy mielőbb tűzszünetet kellene elérni Ukrajnában.  A szakértő – aki Kanadában a katonai akadémián tanít Torontóban – szerint az ukrajnai háború megnyerhetetlen.

“Oroszország nem tudja meghódítani Ukrajnát, amely viszont képtelen visszaszerezni valamennyi megszállt területét. Mindkét fél érdeke a tűzszünet.”

Sokan a nyugati világban azzal érvelnek, hogy ez az agresszornak, Putyinnak kedvez, de a kanadai professzor szerint egyáltalán nem ez a helyzet:

”A háború befejezése Ukrajna számára lehetővé tenné, hogy megerősítse fegyveres erőit, integrálódjon Európába és általában a Nyugatba, ezzel megnőne az elrettentési potenciálja.”

Putyin a maga részéről jelezte tárgyalási készségét azon az alapon, hogy ukrajnai hódításait részben vagy egészben megtarthassa.

A kanadai professzor hangsúlyozza a New York Timesban, hogy a lényeg a tárgyalások megkezdése:

”azt ugyanis senki sem tudhatja, hogy mi lesz a vége a béketárgyalásoknak.”

A kanadai professzor a német példát hozza fel: Kelet Németország orosz megszállás alatt állt 1945 és 1989 között, csak a berlini fal leomlása hozta meg a német egyesülést. Ugyanígy Ukrajna is átmenetileg lemondhatna a megszállt területekről abban reménykedve, hogy azokat később sikerül visszaszereznie.

Ukrajnának “átmenetileg” le kell mondania a NATO tagságról

Már Biden elnök is pedzegette a Time magazinnak adott interjújában európai útja előtt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Ehelyett az USA-nak és más NATO tagállamoknak kétoldalú szerződésekkel kellene garantálniuk Ukrajna biztonságát.

“Ukrajna már kötött ilyen stratégiai védelmi szerződéseket Nagy Britanniával, Franciaországgal és Németországgal.”

A fegyverszünet Ukrajnának lehetővé tenné az ország újjáépítését:

”Ehhez valószínűleg új Marshall segélyre lesz szükség, melyhez az USA-n kívül európai államok is hozzájárulnának.”

A kanadai professzor arra is rámutat, hogy a korrupció és a háború között korreláció van, ezért a fegyverszünet után

“Ukrajna sokkal aktívabb harcot folytathat a korrupció ellen.”

Putyin kemény leckét kapott Ukrajnában, és egyáltalán nem biztos, hogy újabb katonai kalandba kezdene, hiszen ez a több mint két éve tartó háború számára csúfos kudarc.

“Akárhogy is alakulnak a dolgok: Ukrajna és Oroszország szomszédok maradnak, ezért valamiféle megoldást kell találniuk vitáik rendezésére. Ez pedig csak békében lehetséges”

– hangsúlyozza Walter Dorn professzor, a kanadai katonai akadémia tanára.

Óriási orosz- indiai olaj üzlet a szankciók megkerülésére

India a tengeren szállított orosz kőolaj legnagyobb vásárlójává vált azt követően, hogy a Nyugat az orosz olajra is szankciókat fogadott el Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. A Rosznyeft havonta legkevesebb három millió hordó kőolajat ad el az indiai Reliance Industriesnak, amely ezért rubelben fizet. Korábban az indiai olajfinomítók rúpiában fizettek, és ezt nehéz volt kihozni Indiából.

A szerződő felek az árat nem közölték, de a Reuters úgy tudja, hogy kedvezményes áron érkezik a kőolaj Oroszországból Indiába, ahol viszont rubelben fizetnek az orosz fél kérésére. Az orosz olajat azután India exportálja szerte a világon hiszen a szankciók rá nem vonatkoznak. India a világ leggyorsabban fejlődő nagyhatalma, tavaly a GDP több mint 7%-kal nőtt az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol nemrég újraválasztották Narendra Modi miniszterelnököt, aki stratégiai együttműködési egyezményt kötött az Egyesült Államokkal. India ugyanakkor továbbra is tagja a BRICS szövetségnek – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika – amelynek célja az amerikai világuralom mérséklése és megváltoztatása.

Putyin: a külkereskedelem 40%-a már rubelben zajlik

Az orosz elnök elmondta Szentpéterváron, hogy tudatosan mérsékelik a fizetéseket a “nem baráti államok valutáiban”. Ez persze kényszerhelyzet, mert az Ukrajna elleni agresszió után Oroszországot kizárták a dollár övezetből, a nemzeti bank Nyugaton tartott sok milliárd dollár értékű vagyonát lefoglalták, és Oroszországban megszűnt a Swift rendszer, amelyen a fizetéseket bonyolítják a globális gazdaságban. Az orosz elnök hangsúlyozta:

”a jövőben növelni fogjuk a BRICS államok valutáiban folyó fizetéseket hiszen ezek az államok már a világkereskedelem háromnegyedét adják.”

Putyin itt is megszépíti a valóságot: a kínai jüan az, amely mind nagyobb szerepet játszik Oroszország pénzügyi életében. A nagy kínai bankok ugyan távol maradnak az orosz piactól, mert Yellen amerikai pénzügyminiszter megfenyegette őket, de a kisebb és közepes bankok kihasználják a lehetőséget, melyek a nyugati szankciók által szorongatott orosz piacon számukra kínálkoznak.

Oroszország legfőbb export terméke változatlanul az energia, a legfontosabb felvevő piacok azonban változtak: míg korábban Európa is jelentős vásárló volt, most Kína, India és Törökország veszi meg a legtöbb orosz földgázt és kőolajat. Mind a három állam reexporttal is foglalkozik vagyis eladja a szankció által sújtott orosz kőolajat és földgázt a nyugati piacokon, és lefölözi ebből a hasznot.

A liberális Ódor Lajos legyőzte Ficot az európai választáson

Ódor Lajos Szlovákia első magyar miniszterelnöke volt, minden valószínűség szerint megnyerte az európai választást északi szomszédunkban. Robert Fico, aki ellen nemrég merényletet hajtottak végre, és akit Orbán Viktor lelkesen támogat, csak a második helyen végzett.

Az előzetes becslés szerint a liberális PS-nek hat mandátuma lehet az új Európai Parlamentben, ahol Robert Fico baloldali nacionalista pártja, a Smer öt képviselői helyre számíthat. A szlovákiai magyarok mozgalma valószínűleg nem jut be az Európai Parlamentbe – ez Orbán Viktor szlovákiai politikájának nyilvánvaló kudarca. A Magyar Szövetség nem érte el a 4%-ot sem Szlovákiában.

Orbán – Fico szövetség

A Fidesz jelenleg pária szerepben az Európai Parlamentben: nem tartozik egyetlen nagy koalícióhoz sem miután kilépett az Európai Néppártból. Manfred Weber szívből utálja Orbán Viktort, és igyekszik megakadályozni, hogy bármilyen fontosabb szerepet eljátszhasson Brüsszelben.

Robert Fico pártja a Smer a szocialista frakció tagja volt Brüsszelben, de felfüggesztették miután lepaktált a szélsőjobboldallal.

Bár más ideológiával kábítják választóikat, de Orbán Viktor és Robert Fico politikai elképzelései meglehetősen hasonlóak: olyan autokrata maffia állam létrehozása és fenntartása, amelyben a hatalmat nem ellenőrzi senki sem!

A szuverenitás pontosan ezt jelenti ebben a politikai szótárban: a hatalom a fennmaradása érdekében úgy lopja és osztja a közpénzeket, hogy azzal megfelelő számú választópolgárt tudjon maga mögé állítani.

Szlovákiában Ódor Lajos és liberális elődei megpróbálták leépíteni a maffia államot, melyet Robert Fico korábban kialakított. Átszervezték a rendőrséget és az igazságszolgáltatást, mely teljes mértékben a hatalom irányítása alatt állt Fico idejében. Jól megmutatkozott ez akkor amikor meggyilkoltak egy fiatal oknyomozó újságírót és a barátnőjét, mert Fico korrupciós ügyeit vizsgálták. Akkor Ficonak le kellett mondania, de újra megválasztották. Rögtön meg is kezdte a nemzeti együttműködési rendszer újjászervezését: a rendőrség, a titkosszolgálat és a közmédia teljes alárendelését a hatalomnak.

Orbán és Fico közös baja:
nincsen pénzük!

A magyar miniszterelnök nem kapja meg az uniós eurómilliárdok nagy részét miközben Szlovákia azt már régen felvette hiszen a liberális kormányzat igyekezett helyreállítani az európai normákat Szlovákiában, ahol viszont rossz a gazdasági konjunktúra, mert a kis ország túlságosan a német autóiparra alapozta a jövőjét. A német autóipar nem készült fel megfelelően a zöld átmenetre, ezért válságba jutott, és ez kihat Szlovákiára éppúgy mint Magyarországra.

Mind Orbán mind Fico rájött arra, hogy a rossz gazdasági helyzetben a béke hangoztatása az egyetlen menekülő út.

Miután a NATO képtelen egy mindenkinek elfogadható, reális békeprogramot kidolgozni, ezért tágas tér nyílik a demagógiára, melyet mind Orbán Viktor mind pedig Robert Fico kihasznál. Hosszú távon mindez kevés lesz, mert az embereket elsősorban a megélhetésük érdekli Magyarországon és Szlovákiában, de ezzel kapcsolatban sem Orbán Viktor sem Robert Fico nemigen szolgálhat jó hírekkel a közeljövőben.

A baloldal legyőzte Orbán barátját az európai választáson

8-7 arányú győzelmet aratott a baloldali-zöld koalíció, melyet Frans Timmermans egykori uniós biztos vezetett, a Gert Wilders féle szélsőjobboldallal szemben Hollandiában. Miután kezdetben a szélsőjobboldal sikerét jelezték a felmérések, melyek 9 képviselőt jósoltak Wilders pártjának, ezért a baloldal mindenütt lelkesen üdvözölte a végeredményt az Európai Unióban.

“Az üzenet egész Európa és a szélsőjobb számára hangos és világos: megvédjük haladó értékeinket, és ennek érdekében új irányt jelölünk ki!” – hangsúlyozta a szocialisták frakcióvezetője az Európai Parlamentben. Persze egy fecske nem csinál nyarat hiszen Hollandiának 31 képviselője van a 720 tagú Európai Parlamentben. Ráadásul Hollandiában olyan jobboldali – szélsőjobboldali koalíció alakult, amely előre vetítheti hasonló paktum létrejöttét Brüsszelben is.

Kivel paktál le a Néppárt?

A legnagyobb frakció ez a jelenlegi Európai Parlamentben, és az előrejelzések szerint meg is maradhat ebben a szerepben.

Az ő jelöltjük a brüsszeli bizottság élére Ursula von der Leyen, aki újabb öt évet szeretne ebben a kulcspozícióban, de ehhez meg kellene szereznie nemcsak az Európai Parlament támogatását, de sokkal inkább a Tanácsét is, melyben a tagállamok vezetői mondják ki a döntő szót.

Ursula von der Leyen asszony ezért is barátkozik Giorgia Melonival, mert ő nemcsak olasz miniszterelnök hanem az egyik szélsőjobboldali frakció irányítója is az Európai Parlamentben. Királycsináló lehet a választások után.

A baloldal viszont jelezte Ursula von der Leyennek: ha jön a szélsőjobb, akkor ők mennek! Hogy lesz ebből megfelelő többsége Ursula von der Leyennek, aki számíthat arra, hogy az Egyesült Államok mögötte áll. Az USA persze nem tagja az Európai Uniónak, de Biden elnök intelmeit Magyarország kivételével minden tagállamban figyelmesen hallgatják.

Orbán a periférián: ”marad mi volt a puszta lég?”

A magyar miniszterelnök úgy járt az Európai Néppárttal mint a roma polgártárs, akit kidobtak a kocsmából:

”már úgyis épp indulni akartam volna.”

Manfred Weber az Európai Néppárt frakcióvezetője hallani sem akar semmiféle paktumról, melynek Orbán Viktor is részese lehetne. Orbán annak idején azt javasolta Angela Merkel kancellárnak, hogy paktáljanak le az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali szervezettel, melynek neonáci irányzata is van. Ez elfogadhatatlan az Európai Unió és az Egyesült Államok számára. Ezt értette meg Marine Le Pen asszony, aki kizárta frakciójából az Alternative für Deutschlandot.

Marine Le Pen és Giorgia Meloni valósíthatja meg Orbán Viktor álmát: a jobboldal és a szélsőjobboldal szövetségét, de csak úgy, ha távol tartják az Alternative für Deutschlandot.

Lehet persze, hogy Weber, a Néppárt nevében és Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság Spitzenkandidatja Orbán Viktor távoltartásához is ragaszkodik. Akkor a magyar miniszterelnök maradhat a periférián, és a gyakorlatban tapasztalhatja meg: milyen is az, ha a hatalom a kisebbséget “móresre tanítja” ahogy ő teszi ezt a hazai vizeken.

Szijjártó: részt veszek az Ukrajnáról szóló békekonferencián

A legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett magyar külügyminiszter nyolcadszor járt Oroszországban azóta, hogy Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Szentpéterváron kijelentette:

”mi abszolút a béke oldalán állunk, ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden”

– közölte Orbán Viktor első janicsárja, aki a főnöke helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet Oroszországban.

Szijjártó Péter nem vár eredményt a svájci békekonferenciától, melyre Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Szijjártó szerint akkor lenne eredmény várható, ha “mindenkit meghívtak volna, de Oroszország esetében nem ez a helyzet.”

Kína sem vesz részt a békekonferencián pedig Zelenszkij elnök meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt is. Kihagyja a konferenciát Joe Biden is, aki maga helyett az alelnököt, Kamala Harrist küldi Svájcba.

Mit akar az USA elérni Ukrajnában?

Joe Biden európai utazása előtt interjút adott a liberális Time magazinnak, és ott megkérdezték tőle: nem lesz-e ebből háború Oroszországgal?

“Akkor lenne háború Oroszországgal, ha nem támogatnánk Ukrajnát”

– válaszolta az USA elnöke. Ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, akkor villámgyorsan rendezné Ukrajna ügyét. Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyin orosz elnökkel egy fegyverszünetben, amely gyakorlatilag rögzítené Oroszország és Ukrajna új határát – természetesen csak “ideiglenesen”.

Pressman nagykövet bírálta Szijjártó Péter oroszországi útját az X-en:

”Szijjártó Péter miniszter úrnak igaza van: az energia diverzifikáció nem ideológiai hanem fizikai kérdés. A fizika törvényei Magyarországon is ugyanazok mint a többi uniós országban. A többiek viszont úgy döntöttek, hogy csökkentik a függőségüket Putyintól”

– írta az USA budapesti nagykövete, aki arra célzott: Washingtonban tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Putyin az energiaszállításokon keresztül finanszírozza Orbán Viktor szuverén rendszerét.

Miután Brüsszeltől nem kap pénzt, Orbán Viktor egyre jobban rá van utalva keleti  “szövetségeseire” Putyinra és Hszi Csin-pingre. Csakhogy Biden elnök, aki épp most európai körutat tesz, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán Viktor elutasítja a hidegháborús logikát, és ezzel egyáltalán nincsen oly egyedül Európában. Azzal, hogy Biden elnök képtelen megoldani az ukrajnai válságot, a béke ügyét átengedi Trumpnak, Európában pedig a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak. Ez nagyon komoly választási kockázat mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.

Csád szuverenitását is az oroszok támogatják

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter afrikai körútját Csádban fejezte be, abban az országban, ahol magyar katonai misszió is létesül méghozzá Orbán Gáspár őrnagy közreműködésével. A miniszterelnök fia, aki államköltségen végezte el a legdrágább brit katonaiskolát, összekötő tiszt a magyar honvédség és a csádi vezetés között.

“Csád szuverén állam, amely nem túsza senkinek sem, és azzal ápol kapcsolatot akivel csak akar!” – mondta az afrikai állam külügyminisztere amikor találkozott az orosz diplomácia vezetőjével. A terem vastapsa igazolta: a külügyminiszter az egész csádi vezetés nézeteit fejezte ki, és ez megelégedésére szolgál az orosz félnek is, amely a kivonulóban levő  nyugati erőket: a franciákat és az amerikaiakat kívánja pótolni a stratégiai fontosságú afrikai államban. Putyin elnök megbízásából a Wagner hadsereg nyomul Afrikában, ahol most Csád került sorra. A Wagner-csoport immár önfenntartó, mert Putyin közölte velük: maguknak kell előteremteniük a fennmaradásukhoz szükséges pénzt. A Wagner-csoport kipróbált gyilkosai ezért sorra jelentkeznek az afrikai vezetőknél, és felajánlják szolgálataikat az ingatag rezsimek védelmezésére. Csád jelenlegi elnökének édesapját a lázadók néhány éve lelőtték, a rendszer tehát nem sziklaszilárd szükség van a kipróbált zsoldosokra, akik Szíriában, Ukrajnában, a Közép Afrikai Köztársaságban és Nigerben már bizonyítottak: parancsnoki gárdájuk szerepel a háborús bűnösök listáján. A Wagner-csoport alapító atyja, Prigozsin nem érhette meg az újabb afrikai kalandot, mert fellázadt Putyin ellen, és érdemei elismeréseképpen repülőgépét felrobbantotta az orosz titkosszolgálat.

Afrika egyre fontosabb Putyinnak: két éven belül ez már Lavrov külügyminiszter hatodik körútja ezen a kontinensen. Csádban nem kertelt az orosz diplomácia vezetője:

“vagy velünk van egy állam vagy ellenünk, középút nincs!”

Csád jelenlegi vezére korábban azzal vádolta a Wagner-csoportot, hogy aktív szerepet játszott apja, a korábbi elnök meggyilkolásában 2021-ben. Mindez ma már feledve van. Idén januárban Putyin ünnepélyesen fogadta a Kremlben Csád elnökét, aki immár felejti apja véres végzetét.

Mit csinál a magyar katonai misszió Csádban?

Senki sem tudja hiszen minden szigorúan titkos. A Le Monde szerint Orbán Viktor egyeztetett Macron elnökkel is hiszen a franciák még tartanak mintegy ezer katonát Csádban. Közben viszont Szijjártó külügyminiszter az oroszokkal is egyeztetett, és a magyar misszió részben az orosz hírszerzés szeme lesz ebben a stratégiai fontosságú országban, ahol Magyarországnak semmifajta érdekeltsége sincsen. Még magyar diplomáciai képviselet sem működik Csádban. Az oroszok azonban igencsak aktívak: május elején volt az elnökválasztás Csádban, melyet éppúgy mint Oroszországban megnyert a hatalmon levő elnök. Ki volt a választási tanácsadója? Makszim Sugajev, a Wagner-csoport “különleges szakértője.”

Lavrov külügyminiszter minden afrikai államban az orosz modellt ajánlgatta, az üzenet lényege:

”a demokrácia felforduláshoz vezet.”

Ez zene az afrikai diktátorok füleinek hiszen a nyugati nagyhatalmak állandóan a demokrácia és az emberi jogok fontosságát hangoztatják. Lavrov külügyminiszter meghívta Oroszország összes afrikai partnerét arra a csúcstalálkozóra, melyet Szocsiban rendeznek meg novemberben. Putyin Lavrovval egyidőben Afrikába küldte a hadügyminiszter egyik helyettesét is: Junusz Bek Jevkurov azokat az afrikai államokat látogatta végig, melyekkel már van katonai szerződése Moszkvának: Burkina Faso, Mali és Niger.

Csáddal még nincs katonai szerződése Oroszországnak, ezért van ott szükség a magyar misszióra, melyet személyesen Orbán Gáspár őrnagy kapcsol össze a csádi vezetéssel.

A vezetés nem azért távolodik a Nyugattól, hogy az oroszok nyakába vesse magát hiszen azt láthatja a szomszédos Líbiában, hogy Haftar tábornok oroszbarát rendszere képtelen működőképes államalakulatot létrehozni az ország keleti részén noha Kadhafi tábornok már 2011-ben kilehelte lelkét vagyis 13 éve volt arra, hogy valamilyen eredményt felmutasson. Az egyetlen siker az USA nagykövetének meggyilkolása volt Benghaziban a titkos CIA támaszponton.

Biden: Ukrajna nem lesz feltétlenül a NATO tagja

Az USA elnöke hosszú interjút adott a Time magazinban, melyben kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

“béke akkor lesz, ha biztossá válik: Oroszország soha de soha nem foglalhatja el Ukrajnát!

Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kellene válnia. Azt jelenti, hogy kapcsolatban kell állnunk Ukrajnával, és fegyvereket szállítani neki, hogy meg tudja magát védeni. Én kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy Ukrajnának nem kell bekerülnie a NATO-ba.”

Biden óvatos nyilatkozatából kiderül, hogy a titkos béketárgyalások, melyeket William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin tábornok folytatnak az ukrajnai béke lehetőségéről meglehetősen előre haladhattak.

Burns CIA igazgató, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában jól ismeri Putyint, ő volt az utolsó amerikai vezető, aki hosszan tárgyalt vele 2021 őszén az ukrajnai agresszió előtt. A kiszivárgott hírek szerint végülis Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA beleegyezett ugyan abba, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, de kétoldalú alapon el akart helyezni olyan rakétákat az ország területén, melyek villámgyorsan elérhették volna Moszkvát anélkül, hogy az orosz légvédelem reagálni tudott volna erre.

Biden elnök a Time interjúban sem zárta ki ezt a lehetőséget.

“Ha megengednénk, hogy Ukrajna elbukjon, akkor Lengyelország lenne a következő, és valamennyi állam az orosz határ mentén követné ebben.”

Ez nem túlságosan meggyőző érvelés hiszen az USA elnöke ugyanebben az interjúban azt állította, hogy “a NATO még sohasem volt ilyen erős.”

Vajon Putyin meg merne-e támadni egy erős NATO-t hiszen az orosz hadsereg sokkal gyengébb? Az orosz hadsereg villámháborúja Ukrajnában is kudarcot vallott.

Képes lenne e Oroszország fenyegetni a NATO-t?

Sem Sztálin sem Brezsnyev sokkal erősebb hadserege sosem kísérelt meg nagy támadást a Nyugattal szemben. Sztálin Finnországot támadta meg 1940-ben, Brezsnyev Afganisztánt 1978-ban. Putyin saját felfogása szerint preventív hadműveletet folytat Oroszország érdekeinek védelmében. Hivatkozik Kennedy elnökre, aki világháborút kockáztatott akkor amikor a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában 1961-ben. Orosz felfogás szerint Ukrajna ma olyan Oroszországnak mint Kuba az Egyesült Államoknak. Persze mind a kettő szuverén ország csak épp a ballisztikus rakéták korában ennek vajmi kevés jelentősége van.

Belecsúszhat-e a NATO egy háborúba Oroszországgal Ukrajna miatt? – kérdi joggal a Time. A válasz:

”nem, akkor csúsznánk bele egy háborúba, ha nem támogatnánk Ukrajnát. Nem csúszunk bele sehogy sem…”

Itt a Time magazin nem folytatja a kérdezést Ukrajnáról, mert kiderülne, hogy az USA elnöke maga sem tudja, hogy mit is akar elérni az ukrajnai háborúval.

Korábban Joe Biden nyíltan kimondta: meg akarjuk buktatni Putyin elnököt! Ezt ugyan visszavonta, de nem tűzött ki új reális célt: mit akar a NATO elérni Ukrajnában? Miért nem tárgyal Putyinnal?

Trump azt ígéri, hogy villámgyorsan elintézi Ukrajna ügyét oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodik Putyinnal. Biden egyelőre a háború folytatása mellett döntött bár az USA katonai vezetői megmondták neki, hogy Ukrajna képtelen kiszorítani az oroszokat az ország területéről. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrégiben arról beszélt, hogy a most megkapott fegyverekkel Ukrajna idén ellen tud állni Oroszországnak, jövőre pedig offenzívát indíthat. Haass, az amerikai Atlanti Tanács ex elnöke, figyelmeztette Biden elnököt és Jake Sullivant, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen offenzívára, ezért valamiféle fegyverszünetre van szükség, amely azt jelentheti, hogy a jelenlegi frontvonalon húzódik majd a határ. Ideiglenesen…

Le akarják nyomni a kínai elektromos autógyárak a vetélytársakat

Évtizedeken keresztül a külföldi autógyárak – európaiak, amerikaiak és japánok, dél-koreaiak – uralták a hatalmas kínai autópiacot.

Peking offenzívát tervez: meg akarja hódítani az elektromos autók világpiacát. Elon Musk, a Tesla ura Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy rajtuk kívül csakis a kínaiaknak van esélye a világpiacon.

Három kínai óriás – BYD, Chery és a Great Wall Motor – több mint húsz elektromos járművel akarja elárasztani a világpiacot – írja a Reuters, amelynek tudósítói 18 kínai menedzserrel készítettek interjút erről a témáról, amely azóta különösen érzékennyé vált, hogy Biden elnök 100%-os büntetővámot vetett ki a kínai elektromos járművekre. Igaz, hogy Kína ezeket még nem exportálja az USA-ba, de ilyen magas vám mellett nem is érné meg. Az Európai Unió szintén büntetővámokat fontolgat saját termelőinek érdekében.

Jelenleg még a kínai elektromos autó eladások igencsak szerények Európában: egyrészt azért, mert a kínai márkákat nemigen ismerik külföldön másrészt pedig az elektromos autók drágák csakis akkor fogynak igazán jól, ha az állam vagy az önkormányzat jelentős összeggel támogatja a vásárlást.

A BYD mindenesetre exponenciálisan növekedésre számít az exportban, és ezenkívül autógyárat is épít Magyarországon Szegeden. 2023-ban a BYD 15 ezer elektromos járművet adott el az Európai Unióban, és ezzel megháromszorozta eladásait. A Great Wall minden évben egy új modellt dob piacra míg a BYD egyszerre hattal kísérletezik kezdetben – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi: a Teslanak ebben az árkategóriában csak két modellje van a 3-as és az Y.

A kínaiak hosszú távra terveznek

“Megcsináltuk a házifeladatot, felmértük az európai piacot“

– nyilatkozta a Reutersnek a Chery menedzsere. A kínaiak nemcsak az Európai Unióban nyomulnak hanem fontos piacnak tekintik Nagy Britanniát, Norvégiát és Svájcot is. Norvégia az élen jár az elektromos járművek bevezetésében, és a kínaiak ezért tesztmodellnek tekintik a skandináv országot Európában. A norvég elektromos autó tulajdonosok szövetségének elnökasszonya elmondta, hogy a kínai cégek igen alapos munkát végeztek: évekig tanulmányozták a piacot mielőtt megindult volna az export offenzíva. Norvégiában már 150 ezer tagja van az elektromos autó tulajdonosok szövetségének, mert az állam sokat áldoz a vásárlók támogatására.

A kínaiak arra alapozzák a terveiket, hogy árelőnyük van a vetélytársakkal szemben: részben az alacsonyabb munkabérek részben pedig amiatt, hogy Peking bőkezűen támogatja ezt a szektort.

A kínai állam már azóta készül a zöld offenzívára, hogy Párizsban elfogadták a nemzetközi klíma egyezményt. Ennek a zöld offenzívának az előfutára volt az olcsó kínai napelem, amely learatta a globális piacot. A kínaiak ugyanezt akarják elérni az elektromos járművek piacán: az árversenyt lemeccselték otthon, a BYD 10 és 30 ezer dollár között kínálja elektromos járműveit külföldön. A kínaiak ár stratégiája viszonylag egyszerű: alákínalnak a Teslanak és az európai gyáraknak, de nem túlságosan, hogy maradjon profit is bőven. A kínaiak ugyanis óriási pénzeket fektettek be az elektromos autózásba, és most aratni akarnak.

A vetélytársak érzik a nyomást:

”Az ablak bezárul. Még két vagy három évünk van”

– nyilatkozta a Reutersnek a Volkswagen igazgató tanácsának egyik tagja.

A kínaiak a japán export stratégiát követik, amellyel a távol-keleti szigetország meghódította a nyugati autós világot, minden részletre nagyon odafigyelnek. Rájöttek, hogy kulcsfontosságú az alkatrészek gyors cseréje: a Great Wall elektromos autók alkatrészeit 24 órán belül ki tudják cserélni az Egyesült Királyságban.

A lízingre is nagyon odafigyelnek a kínaiak: a BYD és a Geely már partner szerződést kötött a legnagyobb európai lízing céggel.

“A kereskedelmi háború arról szól, hogy elveszítenünk valamit, amit nem nyerhetünk meg”

– Lindner német pénzügyminiszter.

Németország óvja Európát a kereskedelmi háborútól Kínával, mert nagyon sok a vesztenivalója: ezért járt Scholz kancellár nemrég Pekingben, és ezért foglalt állást Lindner pénzügyminiszter az amerikai kereskedelmi háborús tervekkel szemben a G7 pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán.

“A politikusok jelenleg büntető vámokat akarnak a kínai elektromos autókra. Ez abszurd” – nyilatkozta Oliver Zipse, a BMW főnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A Mercedes elnök vezérigazgatója ugyanezt hangsúlyozta Sanghajban:

”a protekcionizmus elkényelmesít. Ha védővámokkal elzárkózunk a világ elől, akkor lemaradunk a globális versenyben.”

A Wirtschaftwoche című üzleti lapban egy autós szakértő így nyilatkozott:

”A német polgároknak fontos, hogy legyen 15-20 ezer eurós autó a piacon.”

Június 5. az uniós bejelentés napja

A kínaiak elszántan küzdenek gyakran a németek támogatásával azért, hogy ne legyenek büntető vámok az elektromos autók ellen, de a Reuters értesülései szerint június 5-én Brüsszel mégiscsak bejelent valamilyen védővámot, csak az a kérdés, hogy mekkorát. Jelenleg 10%-os adó sújtja a kínai elektromos járműveket az Európai Unióban, ha ezt megemelik 10%-kal, akkor ez körülbelül 1 milliárd dolláros veszteséget okozna a kínai exportőröknek.

Peking válaszcsapást ígér: az Európai Unióban működő kínai cégek kereskedelmi kamarája azt pedzegette, hogy az európai autók export vámját 25%-ra emelik a jelenlegi 10%-ról.

Az Európai Uniónak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Tesla is jelentős részben Kínából hozza be autóit Európába. Nem véletlen, hogy Elon Musk elítélte Biden elnök 100%-os büntetővámját, és bírálja az EU tervezett vám emelését is.

A Stellantis főnöke is bírálta a tervezett védővámokat, és ehelyett azt javasolta, hogy “legyünk mi is kínaiak! Ne csak védekezzünk a kínai offenzíva ellen hanem váljunk a részévé ennek az offenzívának” – mondta Tavares elnök vezérigazgató. A Stellantis már közös vállalkozásba kezdett a Leapmotorral, és együtt árusítják a kínai elektromos járműveket külföldön.

Orbán virul a választások előtt, de mi lesz utána?

A francia közszolgálati RFI budapesti tudósítója beszámolt a Békemenetről, amelynek szónoka a magyar miniszterelnök volt. Orbán Viktor tizenkétszer használta a háború szót – számolta meg a francia tudósító, aki rámutatott arra: a magyar miniszterelnök arra a hazugságra alapozta beszédét, hogy az Európai Unió katonákat akar küldeni Ukrajnába.

Orbán nyilvánvalóan túlzott a beszédben, de a hallgatóság azért fogadta el a hazugságokat is, mert tart a NATO hidegháborús politikai vonalától, mely nem törekszik megállapodásra Putyinnal hanem meg akarja buktatni az orosz diktátort.

A magyar közvélemény egy része az ukrajnai háború mielőbbi befejezését várja akár azon az áron is, hogy Ukrajna elveszíti területének egy részét. Míg a frontországok: Lengyelország, a három balti állam vagy Finnország lelkesen támogatják a NATO politikáját, Európa sok országában – Magyarországhoz hasonlóan – nem érzik az orosz fenyegetést. Magyarországon ezért fogadják sokan tetszéssel Orbán Viktor narratíváját, amely nyíltan szembemegy a NATO és az Európai Unió fő vonalával.

Orbán francia szövetségese, Marine Le Pen nyerésre áll

A szélsőjobboldali mozgalom, melyet éppúgy Putyin pénzeit a közelmúltig mint Orbán Viktort a közvélemény-kutatások szerint 33% ot kaphat az európai választáson míg Macron liberális mozgalma mintegy 20%-ra számíthat. A francia elnök nem tudja eladni a NATO hidegháborús stratégiáját Franciaországban, ahol sokan emlékeznek még arra, hogy Oroszország mindkét világháborúban szövetséges volt. Nem véletlenül hívják Párizs egyik terét Sztálingrádnak annak a nagy csatának az emlékére, melynek során megállították a náci előrenyomulást 1942-43 telén.

Marine Le Pen mozgalmát Putyin sokáig nyíltan támogatta ám törvényt hoztak arról Franciaországban, hogy csakis uniós tagállam nyújthat támogatást egy pártnak vagy mozgalomnak. Erre Putyin Orbán Viktort mozgósította, akinek utasítására a nemzeti együttműködés rendszerének egyik bankja 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának. Marine Le Pen így is veszített az elnökválasztáson 2022- ben, de Macron elnök sem szerepelt jól: eltűnt a parlamenti többsége.

Harmadszor Macron már nem indulhat, így szabad a tér Marine Le Pen előtt. A francia szélsőjobb vezér menedéket nyújthat Orbán Viktor pártjának hiszen a Fidesz jelenleg pária státuszban leledzik Brüsszelben.

Nők döntenek Orbán jövőjéről

A macho politikusnak azt kell realizálnia, hogy Brüsszelben három nő dönthet a Fidesz jövőjéről: Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen. Először Orbán Viktor javasolta Angela Merkelnek a szélsőjobb és a mérsékelt jobboldal szövetségét, de ezen rajtavesztett, mert Németországban, Brüsszelben és Washingtonban  nem tartják szalonképesnek az Alternative für Deutschland mozgalmat. Jól tudta ezt Marine Le Pen, aki kizárta a szélsőjobb frakcióból a vállalhatatlan neonáci mozgalmat. Alakul-e egységes szélsőjobb frakció az Európai Parlamentben? Velük köt-e paktumot az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen vagy kitartanak a szocialisták, a liberálisok és a zöldek mellett? Mindez nyilván a választások eredményétől is függ, de az kétségtelen, hogy meggyengül Scholz kancellár és Macron elnök pozíciója míg megerősödik Giorgia Meloni és Marine Le Pen. Orbán mindeközben búsan mereng: hiába ő az ötletadó, ha már összeveszett szinte mindenkivel, és ő az, akit Washingtonban sem fogad el a demokrata adminisztráció.

Ha jön Trump akkor ő békét teremthet Ukrajnában cserbenhagyva Zelenszkij elnököt. Orbán ezzel csak látszólag járna jól, mert gyorsan kiderülne: Magyarország nem az ukrajnai háború miatt vált az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává hanem épp a miniszterelnök politikája miatt. Ha elmúlik a békeangyal szerep, akkor ottmarad Orbán meztelenül és pénz nélkül. Innen szép nyerni…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK