Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

632 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti

A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint 6,5%-al nőtt az infláció októberben, és ez minden előzetes várakozást felülmúlt. A nyugdíjas infláció 5,7%-al növekedett, ez is meghaladja az előrejelzéseket.

Alapvetően a 30%-al megnövekedett üzemanyag árak okozzák az infláció ilyen magas mértékét. A fő tényező az üzemanyagok drágulása volt, de a hazai infláció gyorsulása nem egytényezős jelenség. A hagyományosan alacsony áremelkedési folyamatokkal jellemezhető tartós fogyasztási cikkek körében is meglódultak az árak.

Az élelmiszerek átlagosan 5,2%-al kerültek többe mint egy évvel korábban. Csekély vigasz, hogy az egész világon az egekbe szöktek az élelmiszerek árai

Az ok: a gyorsan növekvő kereslet és a gyenge termés, no meg sok minden más. Tíz éve nem voltak ilyen magasan az élelmiszer árak – írja a CNN portál az ENSZ friss jelentésére hivatkozva.

3%-al növekedtek az élelmiszerek árai szeptembertől októberig – közli a FAO (az ENSZ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetének) jelentése. Különösen a növényi olajok és a búza lett drágább egyetlen hónap alatt. A búza, amely a legnagyobb termő területtel rendelkezik a világon, 5%-al lett drágább, mert gyenge volt a termés olyan nagy exportőr országokban mint Kanada, az USA vagy Oroszország. Az árpa, a rizs és a kukorica ára is nőtt.

Még rosszabb a helyzet a növényi olajoknál, ahol egyetlen hónap alatt 9,6%-al nőttek az árak. Leginkább a pálmaolaj ára emelkedett méghozzá azért, mert a legnagyobb exportőr országban, Malajziában a koronavírus miatt kevés volt a vendégmunkás.

A FAO jelentése hangsúlyozza, hogy a termelési gondokkal párhuzamosan dinamikusan növekedett a kereslet a legtöbb élelmiszerre. Különösen így van ez a tejpor, a baromfi, a növényi olajok és az árpa esetében.

Üres polcok- növekvő árak

Az élelmiszer ellátás sok helyen akadozni kezdett, mert a nagy ellátó láncok szakadoznak a pandémia következtében. Nagy Britanniában a Brexit utáni gondok is hozzájárultak ahhoz, hogy sok szupermarketben olykor üresen tátongtak az élelmiszer polcok. Sok gyorsétterem kénytelen volt levenni az étlapról népszerű ajánlatokat, mert nem tudta beszerezni a szükséges alapanyagokat.

A nagy élelmiszer kereskedő cégek általában áthárítják a fogyasztókra a megnövekedett beszerzési költségeket: így tett az Unilever, a Kraft-Heinz és a Mondelez.

Az infláció megrendítheti a nemzeti együttműködés rendszerét

A nyugdíjasok hiába kapnak 3,6% helyett 3,9%-ot, ha a nyugdíjas árindex 5,7%.

Ez a társadalmi csoport, amely több mint kétmillió potenciális szavazót jelenthet, eddig jórészt Orbán Viktor szavazó bázisát erősítette, mert a kormányzat garantálta a létbiztonságot, és igyekezett megőrizni a nyugdíjak vásárló erejét. Most ennek vége. Minden nyugdíjas háztartás előtt nyilvánvalóvá válik még a választások előtt, hogy a nyugdíjak vásárló ereje csökken. A perspektívája pedig az, hogy az infláció hosszú távon a létminimumra szoríthatja le a nyugdíjának értékét.

Az infláció a szegények adója, mert ők tudnak a legkevésbé védekezni ellene. Egy szegény társadalomban az infláció azzal is sújt többmillió embert, hogy nem tud megvásárolni számára létfontosságú fogyasztási vagy szolgáltatási termékeket.

A rezsi egy átlagos magyar család kiadásainak 21%-át teszi ki míg Nyugat Európában kb. 5%-át.

Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést – józan politikai belátásból. Ha ezt feladná, akkor jó eséllyel veszítene 2022-ben. De ki fizeti meg a magas árat? A cégek, amelyek áthárítják a költségeket a fogyasztókra.

Az infláció gyorsan erodálja a háztartások jövedelmeit. Az eredmény a csökkenő életszínvonal. Ez rossz ómen a választások előtt.

Fél-e Orbán?

Bulgáriában és Csehországban a választópolgárok kiszavazták a hatalomból Babist és Boriszovot, lehet, hogy Orbán Viktor lesz a következő?

A londoni Times újságírója erről faggatta Márki-Zay Pétert Hódmezővásárhelyen. Márki-Zay Péter szerint erre jó esély van, mert az emberek változást akarnak Magyarországon. Szerinte Orbán Viktort csak két dolog érdekli igazán: a hatalom és a pénz!

1990 előtt ezért KISZ vezető volt, később liberális majd illiberális és keresztény-nemzeti. Célja az egyszemélyes hatalom és a meggazdagodás volt, amit el is ért. Márki-Zay Péter ezért legfontosabb feladatának tartja, hogy megteremtse a demokráciát és leszámoljon a korrupcióval.

Közeledés Washingtonhoz és Brüsszelhez, távolodás Moszkvától

Márki-Zay Péter nem érti, hogy Orbán Viktor miért harcol Brüsszellel és miért csodálja Putyint. Ugyanakkor úgy nyilatkozott a londoni Sunday Timesnak, hogy megtartaná a határkerítést, amely távol tartja Magyarországtól és az Európai Uniótól a migránsokat.

A kormánypárti média azzal vádolja Márki-Zay Pétert, hogy CIA ügynök, aki élvezi Soros György támogatását, és “Brüsszel utasításait teljesíti”.

Márki-Zay Pétert Orbán Viktorral egyidőben fogadta a State Department Washingtonban akkor amikor a magyar kormányfő Donald Trumpnál járt a Fehér Házban. Az Egyesült Államokban már akkor felfigyeltek Hódmezővásárhely polgármesterére, akit a magyar nagypolitikában akkor még nemigen tartottak számon.

Azóta azonban az ellenzék miniszterelnök jelöltje lett. Nem véletlen, hogy a Sunday Times tudósítója ellátogatott miatta Hódmezővásárhelyre.

Van-e oka Orbán Viktornak a félelemre?

A magyar miniszterelnök a nyolcvanas évek második felében maga is megismerhette a CIA módszereit amikor Soros György pártfogásával a rendszerváltásra készülődött. Az USA elmúlt évek során alaposan kivette a részét az elitváltásból a szomszédos Romániában és Ukrajnában. Most a Sunday Times tudósítója nem véletlenül céloz Bulgáriára és Csehországra is, mert mind Szófiában mind Prágában bebetonozottnak tűnő kormányfő bukott meg – nem kis részben külföldi támogatással. Andrej Babist még nem sokkal a választások előtt biztos győztesnek hitték. Orbán Viktor vele parádézott a határ kerítésnél, majd pedig Usti nad Labemben közös sajtóértekezletet tartottak. Ahol a sajtót úgy kezelték cseh földön ahogy azt Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében szokták. Babis mégiscsak megbukott, mert senki sem hajlandó vele együttműködni!

Tegyük ehhez hozzá, hogy korábban Fico rendszere is megbukott Szlovákiában, ahol Brüsszel és Washington nyíltan az ellenzéket támogatta.

Nincs recept a folytatásra

Politikai káosz uralkodik jelenleg Bulgáriában, zűrzavar Romániában és Csehországban valamint Szlovákiában. Ukrajnában 2013-ban ment végbe a demokratikus fordulat az USA és az EU támogatásával, de az eredménynek enyhén szólva váratnak magukra. Zelenszkij elnök épp most írta alá az oligarchia elleni törvényt, mely mérsékelni akarja a dollár milliárdos szupergazdagok politikai befolyását és mérsékelni a korrupciót. Ezen a téren ugyanis a demokrácia nyolc éve alatt nem sok minden történt Ukrajnában.

Sem Washingtonban sem Brüsszelben nincs elképzelés arra, hogy mihez kezdjen egy populista autokrata rendszert megdöntő politikus. Ehhez pénzügyi és politikai támogatás kellene, de csak szép szavakra lehet számítani. A rendszerváltásból kiábrándult kelet-európai közvéleménynek ez vajmi kevés.

Reményt keresnek az európai életszínvonalra, de ezt sem Márki-Zay Péter sem más ellenzéki politikus nem ígérheti meg hitelesen. A populista hullám megállítása ezért csak átmeneti lehet: Orbán Viktor is amerikai támogatással kezdte meg karrierjét, melynek során rájött, hogy egy szegény és frusztrált országban a populizmus a legbiztosabb eszköz a hatalom elnyerésére és megtartására.

Veszélyesek az ablakok bizonyos “diplomaták” számára

A  35 éves Kirill Zsalo holttestét a nagykövetség épülete mellett találták meg a járdán. Az orosz nagykövetség megtagadta a boncolást, ezért a német hatóságok nem vizsgálhatták meg a holttestet, melyet hazaszállítottak Moszkvába. A Der Spiegel beszámolója szerint az orosz nagykövetség tragikus balesetről beszél a furcsa haláleset kapcsán.

A német kémelhárítás azt gyanítja, hogy Kirill Zsalo valójában kém volt – diplomata útlevéllel. Azért tartják ezt nagyon valószínűnek, mert édesapja  az orosz biztonsági szolgálat egyik fontos főnöke. Alekszej Zsalo vezette az orosz titkosszolgálatnak azt az osztályát, mely megpróbálta megmérgezni Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, akit azután Németországban gyógykezeltek.

Kínos előzmények

A Bellingcat portál Alekszej Zsalo altábornagyot úgy írja le mint aki gyilkosságok végrehajtására kap utasításokat minden bizonnyal magától Putyin elnöktől.

Berlinben kétszer fejbelőttek egy csecsen parancsnokot, aki Németországban kért menedékjogot. A német kémelhárítás az oroszokat gyanúsítja mind a mai napig az akció végrehajtásával. Merkel kancellár személyesen is reklamált Putyin elnöknél az ügyben.

A titokzatos módon elhunyt Kirill Zsalo Bécsben szolgált diplomataként az ottani ENSZ képviselet mellett. Ausztria régóta a kémek paradicsomának számít. Az osztrák kémelhárítás az ifjabb Zsalot mint orosz hírszerzőt tartotta számon – diplomata fedésben. Kirill Zsalo 2019 óta szolgált a berlini orosz nagykövetségen. Két hónappal azelőtt érkezett oda, hogy a csecsen parancsnokot lelőtték az állatkert közelében. A német hatóságok őrizetben tartanak egy másik oroszt, Vagyim Kraszikovot, akit a gyilkosság végrehajtásával gyanúsítanak.

Putyin ellenfelei gyakran esnek ki az ablakon

Négy olyan orvosról is tudnak a nyugati hírszerző szolgálatok, akik a pandémia idején bírálták a hatóságok tehetetlenségét, majd nem sokkal később kiestek az ablakon. Putyin a titkosszolgálatra bízta a pandémia menedzselését, amely nem mondható különösebben sikeresnek: a halottak száma a hivatalos adatok szerint is meghaladja a 230 ezret. A londoni Economist szerint ennél három és félszer többen veszítették életüket a járvány miatt Oroszországban. Eddig.

A legutolsó orvos, aki kiesett az ablakon egy professzor házaspár lánya volt. Darja Horovszkaja bírálta a kórházi állapotokat Szentpéterváron miután mind édesapját mind édesanyját a Covid vírus miatt veszítette el. A 35 éves Darja Horovszkaja négy nappal azután esett ki egy szentpétervári kórház kilencedik emeletéről, hogy édesanyja is a vírus áldozata lett.

Miért eshetett ki az ifjabb Zsalo a nagykövetség ablakán?

A jólértesült Bellingcat arról ír, hogy a csecsen vezér gyilkosa csak órákkal korábban érkezett Berlinbe vagyis nem tudta előkészíteni a precízen megtervezett gyilkos akciót. Ehhez mindenképp segítségre volt szüksége, és ebben játszhatott kulcsszerepet a most elhunyt 35 éves diplomata. Orosz részről természetesen mindent cáfolnak, de érdekes, hogy a titkosszolgálat egy altábornagy fiát sem kíméli akkor, ha kínos leleplezés veszélye áll fenn. Kiderülhetne ugyanis, hogy a Németországban menedéket kereső csecsen vezér halálát Putyin rendelte el. Az elnök személyét a titkosszolgálatnak mindenképp védenie kell olykor még olyan áron is, hogy egy altábornagy fiát kell feláldozni “az ügy” érdekében.

Pegasus és a “törvényes megfigyelés” Magyarországon

Kósa Lajos, a parlament védelmi bizottságának elnöke elismerte, hogy a magyar kormány megvette az izraeli kém programot, és azt fel is használta “törvényes megfigyelésre”.

A megszólalásra a nemzetközi sajtó is felfigyelt hiszen eddig a magyar kormány nem sietett elismerni: Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, Czukor József megvásárolta a Pegasus szoftvert Izraelben, ahol erre Benjamin Netanjahu akkori miniszterelnök az áldását adta. A Pegasust elvben terror fenyegetésre fejlesztette ki az izraeli NSO cég, amely csakis a kormány áldásával adhatta azt el külföldön. Dehát Orbán Viktor jó kapcsolatban állt Benjamin Netanjahuval hiszen az ő révén jutott be a Fehér Házba, ahol Donald Trump fogadta őt.

Ez már a múlt. Az Egyesült Államokban fekete listára került az NSO pedig szövetséges államok cégeivel kapcsolatban ritka az ilyen döntés.

Helsinki bizottság Washingtonban

“Azokat támogatjuk, akik más jövőt képzelnek el Magyarországon, ahol eddig semmilyen büntetés nem érte a kormányzatot.

Ha élne Tom Lantos, akkor már réges-régen szankciók születtek volna a magyar kormány ellen”

– hangsúlyozta Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) alelnöke a washingtoni kongresszus Helsinki bizottságának meghallgatásán.

Tom Lantos magyar származású képviselő volt a washingtoni képviselőházban, aki Soros György barátjaként nagy szerepet játszott abban, hogy a magyar rendszerváltást kiemelt szimpátia fogadta az Egyesült Államokban. Magyarországot az elsők között vették fel a NATO-ba, és ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok éppúgy védelmezi Magyarország határait mint a sajátjait.

A Helsinki Bizottság meghallgatásán, melyen Magyarország és Lengyelország volt napirenden, republikánus honatyák nem vettek részt.

Amióta Orbán Viktort Trump fogadta a Fehér Házban, a republikánusok kemény vonala szövetségest lát a magyar miniszterelnökben.

A demokraták viszont – épp ellenkezőleg – olyan populista vezetőt, akinek eltávolítása az USA nemzeti érdeke lehet.

Ezért is hivták meg Orbán Fehér Ház-i tárgyalásaival egyidőben Washingtonba Márki-Zay Pétert, aki akkor még egy Magyarországon is kevéssé ismert politikus volt. Jelenleg azonban ő az ellenzék miniszterelnök jelöltje, aki számít a Biden adminisztráció támogatására.

Véletlen volt-e Kósa elszólása?

A Fidesz egykor fontos politikusa híressé vált arról, hogy a médiát távolról sem kezeli oly profi módon mint a nemzeti együttműködés rendszerének meghatározó vezetői, akik a sajtó ki és felhasználásának új módját teremtették meg. A Rogán Antal által irányított állami propaganda az 1990 előtti időket megszégyenítő pontossággal és szervilizmussal szolgálja a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ez már nemcsak Brüsszelben, de Washingtonban is feltűnt: a Helsinki Bizottságban is több felszólaló bírálta azt, ahogy a sajtót irányítja és befolyásolja Orbán Viktor rendszere.

Nem oly rég, az októberi forradalom washingtoni ünnepén a magyar külügy egyik államtitkára beavatkozással vádolta meg az USA-t azért, mert a Szabad Európa Rádió magyar adása olykor bírálja a magyar kormányt.

A Pegasus szoftverrel újságírókat sőt titkosszolgálati tiszteket is lehallgattak. Bodnár Zsolt tábornok, a TEK második embere állítólag azért került a célkeresztbe, mert Lázár János embere volt. Lázár azt követően bukott meg a kancellária miniszteri poszton, hogy az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle a 2018-as választások előtt: vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét?

Az amerikai nagykövetség a választások közeledtével feltehetően most is érdeklődik, hogy a kormánypárti politikusok közül adott esetben ki támogatná Orbán Viktor utódát, aki lehetne Márki-Zay Péter is?

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször hangsúlyozta: a legkönnyebben az autokrata vezetőket úgy lehet megbuktatni, ha előveszik a korrupciós ügyeket.

Ebből bőven találhatnak Orbán Viktor környezetében.

Kósa Lajost, amíg Debrecen polgármestere volt, Mr. 20%-nak hívták. Ennyit illett visszautalni a megszerzett közpénzekből.

Ha megkezdődnek a korrupciós leleplezések Magyarországon, akkor Kósa Lajos is célkeresztbe kerülhet. A fideszes veterán aligha kíván – román sorstársaihoz hasonlóan – megismerkedni a börtönök kevéssé barátságos világával, ahol még a VIP szekció sem leányálom.

Nem 5 hanem 17 millió áldozata van a pandémiának?

Érdekes fejtegetésbe kezdett a tekintélyes londoni Economist amely nem arról híres, hogy légbőlkapott hírekkel kábítja méltán széles olvasótáborát.

Hány ember halt meg a COVID 19 világjárvány miatt? Sok embert, aki meghalt a SARS-CoV-2 fertőzöttségben, soha nem tesztelik, és nem számítják be a fertőzés halálos áldozatai közé. Ezzel szemben néhány ember, akinek a halálát a COVID 19-nek tulajdonították, más betegségekben is szenvedtek, amelyek egyébként is véget vethettek volna életüknek. És mi a helyzet azokkal, akik megelőzhető okok miatt haltak meg a járvány során, mert a COVID 19 betegekkel teli kórházak nem tudták ellátni őket? Ha az ilyen esetek számítanak, akkor azokat olyan halálesetekkel kell ellensúlyozni, amelyek nem következtek be, de rendes időkben bekövetkeznének, például az influenza vagy a légszennyezés miatt.

Utánaszámoltak a hivatalos adatoknak amiből kiderült a legtöbb helyen véletlenszerűen írják össze a Covid áldozatokat. Véletlenszerű a szubnacionális helyekről érkező adatok. Például a tartományok vagy városok által kiadott statisztikák is, a világ 156 legalább 1 millió lakosú országa közül mindössze 84-ből sikerült adatokat szerezni a teljes halálozásról. Néhány ilyen hely rendszeresen frissíti adatait; mások csak egyszer publikálták őket. Ennek alapján jött ki a 12 milliós többlet, amely már hasonlít a spanyol nátha járvány áldozatainak a számához. Ezt ugyanis 20 és 50 millió közé teszik az egészségügyi statisztikusok, akik hangsúlyozzák, hogy az emberiség létszáma akkor még nem érte el a kétmilliárdot.

Hol tévednek leginkább?

Azokban az országokban, ahol a statisztika teljes mértékben a hatalomtól függ. Ezért az Economist szerint Indiában a járvány halottainak a száma tízszer annyi lehet mint amennyit a kormány bevallott. Oroszországban három és félszer többen halhattak meg mint ahányat hivatalosan elismernek.

Putyin a titkosszolgálatra bízta a járvány menedzselését, így a számok erősen kozmetikázottnak tűnnek a szigorú rendelkezésekhez képest. Azok közül az orvosok közül, akik rámutattak az anomáliákra, páran kiestek az ablakon Oroszországban.

Az Európai Unión belül Bulgária szerepel a legrosszabbul. Az Economist szerint a Covid halottak száma a duplája lehet annak mint amennyit bevallottak.

Mexikóban olykor hivatalosan is tízezrekkel módosítják a számokat, amely nem növeli a bizalmat a statisztikák iránt.

Brazíliában hivatalosan 600 ezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, de valószínűleg ennél jóval többen vannak, mert a külvárosok népe szenved a leginkább. Velük viszont alig törődik a jobboldali populista Bolsonaro rendszer. A nyíltan vírus és oltás szkeptikus elnököt a szenátorok bíróság elé kívánják állítani mondván, hogy elsősorban ő a felelős azért, hogy ilyen sok honfitársa veszítette életét a Covid járványban.

A The Economist egy új modellt épített fel, amely a világjárvány kezdete óta minden egyes országban megbecsüli a többlethalálozást. Ez mind hivatalos többlethalandósági adatokon, mind több mint száz egyéb statisztikai mutatón alapul. Végső összesítésük a kormányok hivatalos túlhalálozási számát használja, amikor és ahol rendelkezésre állnak, és a modell becsléseit minden más esetben.

Határon túli magyarok támogatása Kövér kabinetfőnökének

Veress László, a parlament elnökének kabinetfőnöke olyan lakásban lakik, melyet egy alapítvány vásárolt meg a határon túli magyar tehetségek támogatására. Veress László kétségkívül határon túli tehetség : Erdélyből érkezett és vált Kövér László kabinetfőnökévé.

Magyar Tehetségekért Határtalanul – ez az alapítvány neve, mely 320 millió forintot kapott külföldről. Ebből 240 milliót költöttek arra, hogy luxus lakást vásároljanak Kövér László kabinetfőnökének.

Honnan jött a pénz?

Egy határon túli tajvani üzletembertől, aki magyar állampolgárságot kapott épp Kövér László közbenjárására. Frank Liu állítólag baráti viszonyt ápol a magyar parlament elnökével.

A 24.hu felhívta Visontai Kálmánt, aki Veress László munkatársa a parlamentben, és az alapítvány titkára. Kissé zavaros nyilatkozatában Visontai Kálmán elmondta, hogy egyelőre nem támogatnak magyar tehetségeket, mert a pandémia ezt nem teszi lehetővé. Ő viszont sajátjaként használja az alapítvány Audi 6-os autóját.

A telefon beszélgetés során hangsúlyozta Kövér László munkatársa, hogy “ez magán alapítvány, nem klasszikus történet amikor az állami pénzeket jól lenyúlták!”

Ez önmagában is érdekes vallomás. Most már csak azt kellene tudni, hogy mit kapott Frank Liu tajvani üzletember a magyar államtól cserébe ezért a 320 milliós alapítványért, melynek luxus lakásában Kövér kabinetfőnökének családja lakik, és autóját az alapítvány titkára használja miközben egy fillért sem költenek az alapítvány meghirdetett céljára: a határontúli magyar tehetségek támogatására.

Titkosszolgálat és bűnözés

Az Európai Parlament azt szeretné, ha megnyitnák az egykori jugoszláv titkosszolgálat archívumát, mert ily módon a bűnözés elleni harc hatékonyabb lehetne Európában.

Az Európai Parlament ezzel kapcsolatos jelentése rámutat arra, hogy az UDBA nevű jugoszláv titkosszolgálat a maga idejében igen aktívan együttműködött a szervezett bűnözéssel nemcsak a Balkánon, de egész Európában.

Az Európai Parlament elítéli, hogy az érintett államok egyáltalán nem sietnek megnyitni a titkosszolgálatok archívumát.

Jugoszlávia két tagállama tagja az Európai Uniónak: Szlovénia és Horvátország. Az UDBA központja Belgrádban volt. Szerbia szeretne bejutni az Európai Unióba. Azt viszont egyáltalán nem szeretné, ha kiderülne, hogy a titkosszolgálatnak milyen szerepe volt a rendszerváltásban vagy a Milosevics rendszer működésében. Annál is kevésbé ragaszkodik ehhez, mert Vucic szerb elnök egykor Milosevics szóvivője volt.

A délszláv háborúk során a titkosszolgálatok bevallhatatlan szerepet játszottak minden egykori jugoszláv tagállamban. Épp ezért az archívumok megnyitása minden bizonnyal várat magára.

És nálunk?

A magyar titkosszolgálatok archívumait is csak igen kis mértékben nyitották meg pedig azokban sok értékes információt őrizhetnek már hogyha valóban nem inkább a megsemmisítésben érdekeltek.

A magyar titkosszolgálatok oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a külkereskedelem olyan Cocom listás termékeket hozhatott be az országba (és adhatott át a Szovjetuniónak), melyeket a Nyugat tilalmi listára helyezett.

A szankciók szisztematikus kijátszása évtizedek óta folyt Magyarországon – a titkosszolgálatok igen aktív részvételével.

Kétes üzletemberek igénybevétele az “ügy érdekében” bevált módszernek számított.

Nagy kérdés, hogy ez a gyakorlat véget ért-e a rendszerváltáskor?

Hol van Orbán pénze?

A titkosszolgálat egyik legfőbb feladata az első számú vezető pénzének a biztonságba helyezése. Putyin vagyonát legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik, de biztosat csak az orosz titkosszolgálat tud, amely éberen ügyel a Főnök pénzére.

Magyarországon ebben az ügyben is teljes a félhomály: a magyar miniszterelnök mint bérből és fizetésből élő polgár határozza meg magát. Csakhogy a nemzeti együttműködés rendszerének fenntartásához is hatalmas összegek kellenek. Nem kizárt, hogy Mészáros Lőrinc és a többi oligarcha vagyona erre is szolgál.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is megemlítette, hogy az autokrata rendszerek gyenge pontja a korrupció. Ezen a ponton lehet a legkönnyebben támadni a rendszert. Az USA nagykövetsége épp ezért szorgosan gyűjti az ezzel kapcsolatos információkat.

Bukarestben Laura Codreanu Kövesi ügyész asszony az ő információikra támaszkodva irányította a korrupció ellenes hadjáratot. Ő most az Európai Unió főügyésze. Orbán Viktor óvatosan nem lépett be az európai ügyészségbe, de az vizsgálhat olyan eseteket, amely az uniós pénzek nem magyarországi elköltését illeti. New Yorkban működik egy olyan ügyészség, mely külföldi korrupciós ügyeket vizsgál. Ők buktatták le Malajzia miniszterelnökét, aki csaknem egymilliárd dollár közpénzt tett át a magánszámlájára. Húsz év fegyház lett a jutalma.

Jelenleg a magyar titkosszolgálat elszántan védelmezi Orbán Viktor pénzügyi piramisát. Kérdés, hogy meddíg hiszen a tisztikar egy részét az USA-ban képezték ki.

Vajdasági püspökkel találkozott Márki-Zay Péter

A magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje Nagybecskereken tárgyalt Német László katolikus püspökkel. Ez kétszeresen is jelentős, mert eddig Orbán Viktor biztos hátországának számítottak mind a határon túli magyarok mind pedig a katolikus egyház.

Német László, a Vajdaságban született, de Magyarországon is részt vett a katolikus egyház életében. Egy időben a magyar püspöki kar titkára is volt vagyis fontos tisztséget töltött be a magyar katolikus egyházban.

A vajdasági katolikus egyház – éppúgy mint az erdélyi vagy a felvidéki – nem a magyar katolikus egyházhoz tartozik hanem az illető állam egyházához. Ennek ellenére nyilvánvalóan szoros a kapcsolat a magyarországi egyházzal.

Választás a pápa és Orbán között

Ferenc pápa budapesti látogatása során is kiderült, hogy a katolikus egyházfő egészen másképp látja korunk problémáit mint a magyar miniszterelnök. A legélesebben a migráció körül csapnak össze a Vatikán és a magyar kormány nézetei. Ferenc pápa első útja Olaszország legnagyobb migráns táborába vezetett. Orbán Viktor pedig Európa első kerítés építője, aki ma is a migráns kérdésre építi európai politikáját.

Ebben a helyzetben a magyar katolikus egyház érthetően megosztott hiszen számára a pápa jelenti az iránymutatást a vallás terén, de a gyakorlatban rendkívüli mértékben függenek a magyar állam pénzügyi támogatásától.

Veres András, a püspöki kar elnöke, személyében is jól szemlélteti a dilemmát. Szeretne előrébb lépni az egyházi hierarchiában, és ez a Vatikántól függ. Ahonnan megüzenték neki, hogy Orbánt támogató püspököt nem léptetnek elő. Ezért nem kívánt hosszabbítani a püspöki kar elnöki tisztségében. Csakhogy Orbán Viktor meg ragaszkodott ahhoz, hogy ő maradjon a püspöki kar elnöke! Veres András kapitulált, és folytatja a püspöki kar élén, ahol egyensúlyoznia kell a magyar miniszterelnök elvárásai és a pápai iránymutatás között.

Márki-Zay Péter és a határon túli magyarok

Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tisztában van azzal, hogy a határon túli magyarok azért támogatják Orbán Viktort, mert tőle kaptak állampolgárságot és olyan pénzügyi támogatást, amely korábban elképzelhetetlen volt.

Márki-Zay Péter arról igyekszik meggyőzni őket, hogy Gyurcsány Ferenccel ellentétben, fontosnak tartja a határon túli magyarok ügyét vagyis nem akarja visszavonni azt, amit Orbán Viktor adott nekik. Legfeljebb alaposan megvizsgálná, hogy a határon túli magyaroknak kiutalt pénzből mennyit nyúltak le Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei?!

Szlovák pénzügyminiszter: Robert Fico egy korrupt tolvaj

50 ezer eurót loptak el a szlovák ex miniszterelnök Robert Fico irodájából, de ő nem jelentette az esetet a rendőrségen, mert nehéz lett volna igazolni a pénz eredetét.

“Robert Fico minden választójának hiányozna 50 ezer euró, mert ők tisztességesen megdolgoztak érte. Robert Ficonak viszont nem hiányzott, mert ő egy korrupt tolvaj! Világos, hogy lopott pénzről van szó!”

– jelentette ki Igor Matovic, aki korábban maga is Szlovákia miniszterelnöke volt, jelenleg pedig ő a pénzügyminiszter Pozsonyban.

Az ügy előzménye az, hogy kínos videók kerültek napvilágra Robert Fico ex miniszterelnökről, aki jelenleg ellenzékben van. Abba a válságba bukott bele, melyet ő okozott: Szlovákiában meggyilkoltak egy oknyomozó újságírót, aki Fico korrupciós ügyei után vizsgálódott. A gyilkosok, akiket nemrég el is ítéltek, az újságíró kedvesét is megölték, hogy eltüntessék a nyomokat. Amelyek egészen magasra vezethetnek. Jelenleg egy Ficohoz közelálló oligarchát gyanúsítanak a gyilkos merénylet megszervezésével.

Kleptokrácia, oh…

Marine Le Pen asszony, akit Orbán Viktor miniszterelnök vörös szőnyegen fogadott a Karmelita kolostorban, a migráció elleni magyar megoldásokat ajánlotta Macron francia elnök figyelmébe.

Válaszul Macron pártjának szóvivője kleptokráciának minősítette a nemzeti együttműködés magyar rendszerét.

Orbán kormánya azért nem jut uniós pénzekhez, mert Brüsszel tart attól, hogy Orbán, a családja vagy a hozzá hű oligarchák nyúlják le a pénzeket.

Jelenleg Emmanuel Macron az Európai Unió legbefolyásosabb politikusa miután Angela Merkel nyugdíjba vonul. A francia elnök igyekszik az örökébe lépni mint az Európai Unió belső konfliktusainak elsimítója. Macron figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Orbán legfőbb ellenlábasát fogadta államfőhöz méltóan Budapesten. Lelke mélyén persze Macron örülne, ha Marine Le Pen lenne ismét az ellenfele az elnökválasztáson, mert neki jóformán semmi esélyt nem adnak a közvélemény-kutatások Franciaországban.

Jeszenszky Géza: új diplomáciára van szükség

Az első demokratikusan választott kormány külügyminisztere elmondta, hogy a nyolcvanas években a magyar diplomácia nyitott a Nyugat felé, ezért az Antall kormánynak csak folytatnia kellett ezt a vonalat. Most viszont diplomáciai megújulásra van szükség, ha a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt jövő tavasszal, mert Orbán Viktor a keleti nyitással letért erről az útról.

Az Orbán kormány szembeszáll az Európai Unióval és mindinkább az Egyesült Államokkal is, persze sem Brüsszel sem pedig Washington nincs olyan előnyös helyzetben mint 1990-ben – fogalmazta meg Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki az Andrássy körben mondta el a véleményét az Orbán kormány diplomáciájáról.

Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszter azzal dicsekszik, hogy a külügyi állomány 80%-át kirúgta – emlékeztetett Banai Károly. Gyurcsány egykori diplomáciai tanácsadója, az Andrássy kör titkára hangsúlyozta, hogy jelentős személycserékre lesz szükség kormányváltás esetén, mert a jelenlegi diplomáciai kar sem szakmai sem megbízhatósági szempontból nem üti meg a mércét. 40-50 olyan nagykövet cseréjéről van szó elsősorban, akik fontos posztokon képviselik jelenleg nem annyira Magyarországot hanem Orbán Viktor pillanatnyi érdekeit.

A résztvevők – egykor magasrangú diplomaták – sürgették a magyar-kínai és a magyar-orosz kapcsolatok felülvizsgálatát , mert ott is Orbán Viktornak és körének az érdekei dominálnak nem pedig a nemzeti érdekek. Egy hozzászóló elmondta: az orosz hírszerzők soha nem mentek el Magyarországról, befolyásuk tehát nem jelentéktelen. A Budapestre települt orosz bank viszont nem ebből a szempontból jelentős hanem azért, mert remek pénzmosási lehetőséget teremt a magyar és az orosz oligarcháknak.

Sem Paks 2 sem pedig a Budapest-Belgrád vasút nem szolgálja igazán a magyar érdekeket, de az új kormánynak ezek miatt nem lenne szabad elrontani a kapcsolatokat Pekinggel és Moszkvával.

Mennyire támogatja Márki-Zay Pétert az USA?

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet igazgatója elmondta, hogy előválasztási győzelme után beszélt Márki-Zay Péterrel, aki megerősítette: szakértői kormányt szeretne. Lengyel László Bárándy Péter egykori igazságügyi minisztert és Surányi György ex jegybank elnököt ajánlotta a figyelmébe. Az új külügyminiszterrel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy tapasztalt és jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező szakembert keresnek, aki nem akkor kezdi meg a kapcsolat építést amikor beül a külügyminiszteri székbe.

Lengyel László Komáromban a szlovákiai magyar kisebbség vezetőivel tanácskozott, hogy előkészítse Márki-Zay Péter látogatását. Az ottani magyarokat is meglepte, hogy a magyar kormány a legnagyobb titokban 400 millió eurós pénz alapot hozott létre földek vásárlására a Kárpát medencében. Ezt a szlovák titkosszolgálat derítette ki, és emiatt állt el a magyar kormány a szlovákiai földek megvásárlásától – egy időre. Mindez nem növeli a bizalmat Orbán Viktor iránt Pozsonyban, Bukarestben vagy Belgrádban. Ettől függetlenül az új kormánynak ki kell dolgoznia valamiféle nemzetpolitikát, hogy Márki-Zay Péter tudjon valamit mondani a kisebbségben élőknek.

Súgnak-e Orbán Viktor kihívójának az amerikai nagykövetségről? Ez nem derült ki az Andrássy körben, ahol felrótták a Nyugatnak, hogy nem akadályozza meg Orbán Viktor nyomulását. Korábban Orbán Viktor az amerikaiak kedvence volt: az 1998-as választások megnyerésében nagy szerep jutott a demokrata Clinton támogatásának, Donald Trump  pedig fogadta a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban, ahol a támogatásáról biztosította őt. Trump elbukott a választáson, amely után  ellenfele, Biden olyan külügyi csapatot toborzott, amely egyáltalán nem tartozik Orbán barátai közé. A State Department Orbánnal egyidőben látta vendégül Márki-Zay Pétert. Blinken külügyminiszter édesapja, aki Budapesten volt nagykövet, Soros György baráti köréhez tartozott.

Van-e az amerikai külügynek forgatókönyve Magyarország következő 12 hónapjáról?

Még hogyha létezik is ilyen, az új kormánynak válság menedzselésre kell felkészülnie márcsak azért is, mert a demokrácia export amerikai forgatókönyvei befuccsoltak az elmúlt években.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK