Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

819 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Surányi: az uniós eurómilliárdokból csökkentsük az államadósságot!

Érdekes javaslattal állt elő a Nemzeti Bank egykori elnöke a Pénzügykutató tanácskozásán: az Európai Bizottság oly módon utalhatná át a Magyarországnak járó uniós milliárdokat, hogy azokat kizárólag a magyar államadósság csökkentésére lehetne költeni.

Surányi javaslatával Brüsszel kiütné Orbán kezéből azt a propaganda fegyvert, mely szerint az uniós szankciók a hibásak a 22%-s infláció miatt. Ráadásul ilyen módon meg lehetne akadályozni, hogy az Orbán kormány emberei a korábbihoz hasonlóan zsebrevágják a támogatás legnagyobb részét.

Martin József Péter, a Transparency International igazgatója megígérte, hogy továbbítja a javaslatot a brüsszeli bizottságnak, de nem fűz nagy reményeket hozzá. A közgazdaságilag teljesen logikus elképzelés, melyet Surányi György előadott nem egyezik az Európai Unió szokásos gyakorlatával. Igaz persze, hogy most először folytatnak ilyen vizsgálatot egy tagállam ellen azon az alapon, hogy az megsérti a jogállami normákat.

Varga Judit igazságügyi miniszter a tárgyalásokkal kapcsolatban optimistán nyilatkozott Bayer Zsoltnak a Hír Televízióban. Martin József Péter szerint a jogállami tárgyalások viszonylag jól állnak, de nagy gondok vannak a helyreállítási alappal. A brüsszeli bizottság azt javasolta, hogy a 22 milliárd euró 30%-át vonják meg Magyarországtól arra hivatkozva, hogy az Orbán kormány a rendszerszerű korrupcióval megsérti az uniós normákat. Ha nincs megállapodás a helyreállítási alapról, akkor Magyarország elveszítheti az alap akár 70%-át is.

Navracsics Tibor tárcanélküli minisztert bízta meg Orbán Viktor az uniós tárgyalásokkal. Ő korábban elmondta, hogy sörözés közben az uniós tárgyalópartnerek megpendítik: Magyarországnak be kellene lépnie az európai ügyészségbe. Csakhogy ehhez a magyar kormánynak jelentkeznie kellene, és Orbán Viktornak egyáltalán nem sürgős, hogy az európai ügyészség tüzetesen megvizsgálja a nemzeti együttműködés rendszerének pénzügyi piramisát. A másik uniós előfeltétel az, hogy a magyar delegáció szüntesse meg a vétózást.

Orbán Viktor állítólag úgy vélekedik, hogy

“a lengyelek letolt gatyával könyörögnek az uniós pénzekért, de egyelőre mégsem kapnak semmit.”

Kaczynski, Lengyelország erős embere, azzal számol, hogy a jövő évi választások után érkeznek csak meg az euró milliárdok Lengyelországba.

Meg akarja-e buktatni az USA Orbán Viktort?

Malajzia korrupt miniszterelnökét úgy vették le a sakktábláról, hogy pert indított ellene a külföldi megvesztegetéseket vizsgáló ügyészség New Yorkban. Abdul Razak ex miniszterelnök azóta 12 éves fegyház büntetését tölti korrupció miatt Malajziában.

Az amerikaiak ugyanígy buktatták le a FIFA csaknem teljes vezérkarát élén Sepp Blatter elnökkel.

Laura Codruta Kövesi az USA bukaresti nagykövetségének dossziéira támaszkodva harcolt eredményesen a korrupció ellen Romániában. Ott ugyan megbuktatták, de jelenleg ő az európai ügyészség vezetője, aki szívesen foglalkozna a NER ügyeivel is Magyarországon.

Az Integritási Hatóság, melyet az Orbán kormány létrehozott a korrupció elleni harcra nem fordulhat közvetlenül a bírósághoz, azt csak az ügyészség teheti meg. Vagyis Orbán utasítására Polt Péter dönt arról, hogy melyik korrupciós ügyet vizsgálják ki és melyiket nem. Orbán mélységben kiépített védelmi rendszerét igen nehéz fellazítani is nemhogy megszüntetni.

Lengyel László, a Pénzügykutató igazgatója azt javasolta, hogy alkalmazzák a Magnyickij listát Magyarországon. Ez az az amerikai találmány, amely fekete listára tette Putyin oligarcháit, akik a rendszer fő haszonélvezői és egyben fenntartói.

Ezen a magyar Magnyickij listán szerepelhetne Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Orbán Viktor más rokonai, barátai és üzletfelei is.

Az USA csak akkor cselekszik, ha van politikai döntés illetve, ha cégeik érdekeit sérelem éri. A Transparency International vezetői elmondták, hogy a Microsoft korrupció gyanús ügyében egyenesen a New Yorki korrupcióellenes ügyészséghez fordultak, de válaszra sem méltatták őket.

Ha nem Trump lesz a republikánus elnökjelölt, akkor kit indítanak a demokraták?

Gavin Newsom kaliforniai kormányzót, aki simán megnyerte másodszor is a választást kellene – írja egy amerikai politológus a The Hill című jólértesült portálon. Trump leszerepelt a mostani választáson, és nagy kérdés: mit jelent be november 15-én?

Indul-e vagy sem. A republikánusok egyre inkább amellett vannak, hogy ne ő legyen az elnökjelölt hanem Florida kormányzója, Ron DeSantis, aki szintén fölényesen nyert a déli államban. Trump ellen a Biden-Harris párosnak jó esélye lenne, mert mint most kiderült: igen sok amerikai utálja az ex elnököt. Ha viszont a fiatal és dinamikus floridai kormányzót indítják a republikánusok, akkor a demokraták, a Biden-Harris páros veresége biztosra vehető.

Mit javasol Douglas MacKinnon, aki Reagan és az idősebb Bush idejében dolgozott a Fehér Házban?

Biden le is mondhat

Ha Trump nem indul, akkor Biden elnöknek félre kellene állnia, hogy utat nyisson az esélyesebb jelöltnek, Gavin Newsomnak. Biden akár le is mondhat, előbb lecseréli a nem túlságosan népszerű Kamala Harris alelnököt Newsom kormányzóra, aki nem is titkolja, hogy elnöki ambíciói vannak 2024-ben.

Ha Biden lemondana, akkor Newsom alelnök egyből elnök lehetne, és ebből az előnyös helyzetből vívhatná meg a választási csatát. Ilyenkor a Fehér Ház általában előnyben van hiszen az elnök sokkal gyakrabban szerepel a nyilvánosság előtt mint vetélytársa.

Alkotmányjogilag lejátszható ez a csere persze csak akkor, ha minden szereplő betartja a játékszabályokat. Biden elnök egészsége nyilvánvalóan hanyatlik. Kamala Harris nem csillogtat elnöki erényeket. Az pedig önmagában nem elég, hogy színesbőrű és nő. Ráadásul Newsom éppúgy kaliforniai mint ő, de a kormányzó mögött kiválóan szervezett választási csapat áll az USA legnépesebb államában.

Egyelőre mindenki arra vár, hogy Trump mit jelent be november 15-én. Miután Fekete Péter lett az amerikai belpolitikában saját pártjának már több gondot okoz mint a hatalmon levő demokratáknak. Akik vígan építhetnek a Trump ellenességre.

Orbán és Trump

A magyar miniszterelnök mindent egy lapra tett fel az Egyesült Államokban: az első között támogatta Donald Trumpot külföldön, és ő volt az az elnök, aki fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Orbán mindvégig kitartott Trump mellett, a kormánypárti sajtó nyíltan szurkolt neki és földindulásszerű győzelmet várt. A földindulás elmaradt, Trump lemaradt. A demokraták viszont egyáltalán nem felejtik el Orbán szereplését az Egyesült Államokban. Soros György, a demokraták egyik legnagyobb szponzora. Jelöltjei jól szerepeltek a választáson – írta a Forbes, amely úgy fogalmazott, hogy a választás fő tanulsága: Soros győzött Trump megbukott!

Változtat-e Orbán amerikai politikáján Trump leszereplése után? Sem Trump sem Orbán nem szereti a lúzereket, de mi van akkor, ha ők maguk kerülnek ilyen helyzetbe?

Jeszenszky Zsolt: “Ha az ember kurvának áll, akkor basznia kell!”

Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere volt a szélsőjobboldali újságíró, Jeszenszky Zsolt célpontja.

A baloldali polgármester nem volt hajlandó szóbaállni a Pesti srácok egyik munkatársával. Erre Jeszenszky Zsolt így reagált:

“inkább egy kecskét dugnának meg, mert azt legalább utána meg lehet enni!”

Baranyi Krisztina ezt kikérte magának. Mire a lovagias újságíró így reagált “ha valaki kurvának állt, akkor basznia kell!”

Jellemző a kormánypárti médiára, hogy az Orbán kormány oktatáspolitikáját kissé nyersen bíráló diáklányra rárontottak a szent erkölcs nevében miközben maguk ilyen nyelven bírálják az ellenzéket.

A stílus maga az ember

Még kínosabb az ügyben, hogy Jeszenszky Zsolt az egykori külügyminiszter, Jeszenszky Géza fia és Antall József ex miniszterelnök unokaöccse. Aligha lehet elképzelni, hogy a demokratikusan megválasztott miniszterelnök, akinek felmenői közül is sokan jeles szerepet töltöttek be a magyar közéletben, elfogadhatónak tartotta volna a hasonló hangnemet az ellenzékkel szemben különösen, hogy annak egyik nőpolitikusáról van szó.

“Akik a nagy nyilvánosság előtt következetesen megtévesztenek, gyaláznak másokat, nem csupán méltatlanok arra, hogy újságírónak nevezzük őket hanem romboló cselekedetükkel társadalmunk családját támadják”

– hangsúlyozza az a nyilatkozat, mely az emberséges közbeszéd mellett emel szót. Fabinyi Tamás evangélikus püspök is aláírta a nyilatkozatot éppúgy mint olyan jeles újságírók mint Kepes András és Gundel Takács Gábor.

 

Rogán és az orosz hírszerzés

Mit keres az orosz hírszerzés vezetőjének családja Magyarországon? Eziránt érdeklődött az ukrán hírszerzés, amely rámutatott arra: Szergej Nariskin részt vett a Védelmi Tanács ülésén Moszkvában, ahol Ukrajna megtámadásáról döntöttek.

Miután immár Rogán Antal felügyeli az összes magyar titkosszolgálatot, ezért az ő hivatalához érkezett meg a kérdés, amelyre nem siettek megválaszolni, de végülis mégiscsak megtették ezt, mert tudták, hogy a kérdés mögött a nagy NATO szövetséges, az USA áll.

A válasz, melyet a Direkt 36 megszerzett, jól mutatja azt a kétértelmű viszonyt, mely az Orbán kormányt Oroszországhoz fűzi még azt követően is, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát február végén.

A válaszból kiderül, hogy a Nariskin családnak 2015 óta van letelepedési engedélye Magyarországon. Ezt nemzetbiztonsági okra hivatkozva még az ukrajnai háború előtt visszavonták. A Nariskin család fellebbezett, ezért még mindig be van jelentve a Bécsi úton abban az ingatlanban, mely Rogán Antal grúz üzletember barátjának a tulajdona. A lakást Shabtai Michaeli még 2008-ban vásárolta meg. (Ekkor foglalta el Putyin Georgia-Grúzia egy részét.) A lakásban be volt jelentve Andrej Nariskin és családja. Ő az orosz hírszerzés vezetőjének a fia. Rogán Antal hivatala szerint csak 2-3 hetet töltött a lakásban minden évben, de 2020 óta nem járt Budapesten. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Nariskin családnak ez a menekülő útja. Ha minden kötél szakad, akkor az orosz hírszerzés vezetőjének a családja Budapestre menekülhetne. Ceausescu kivégzése után Románia rettegett belügyminisztere is Magyarországon keresett menedéket. Valószínű, hogy a Nariskin família végül Szerbia felé menekülne hiszen az orosz elitnek ez a menekülő útja – éppúgy mint Orbán Viktornak.

Orbán a KGB listáján

Miután az USA és a Szovjetunió megegyezett abban, hogy Magyarország és néhány más közép-európai szocialista állam kikerül Moszkva ellenőrzése alól, Budapesten az amerikai nagykövet arról érdeklődött szovjet kollégájánál: ki fogja a rendszerváltást végrehajtani úgy, hogy az vértelen legyen?

A szovjet nagykövet egy listával szolgált, melyet a KGB akkori vezetője állított össze. Ő jól ismerte Magyarországot, mert többször szolgált itt diplomáciai státuszban, először 1956- ban. A listán ott szerepelt a fiatal Orbán Viktor neve is noha akkor még a Fidesz meg sem alakult. A Ljubjankán már tudták: szép jövő vár rá Magyarországon. Ők nem is csalódtak Orbán Viktorban, de az amerikaiak annál inkább. Palmer amerikai nagykövet a fiatal Orbán Viktorra bízta azt, hogy bemutassa Budapestet Bush elnöknek, aki a rendszerváltás hírnökeként érkezett Magyarországra. A fiatal liberális és pragmatikus Orbán igen jó benyomást tett Bush elnökre, aki korábban a CIA igazgatója is volt. A románcnak hamar végeszakadt: Orbán már az első miniszterelnöki periódusában szembekerült az Egyesült Államokkal. Szimbolikus tette volt amikor svéd Gripen harci repülőket vásárolt az amerikaiak helyett noha a NATO belépés alkalmából – 1999 – megígérte Washingtonnak, hogy amerikai gépekkel váltják fel a szovjeteket.

Miért szakított Orbán az USA-val?

Miért barátkozik Putyinnal még azt követően is, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát?
A magyar miniszterelnök attól tarthat, hogy hidegháborús helyzetben szerepe leértékelődik míg ellenkező esetben profitálhat abból, hogy Washington és Moszkva újra szóba áll egymással.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elismerte: tárgyalnak Moszkvával Ukrajnáról méghozzá Zelenszkij elnök feje fölött. Kissinger ex külügyminiszter a republikánusok nevében már régóta ezt javasolta. Így lett békeangyal a magyar miniszterelnök, aki békeidőkben háborúzott szinte mindenkivel, amikor a szomszédban kitört az igazi háború, akkor hirtelen a béke elszánt híve lett.

A neonáci pártvezér példaképe Orbán Viktor

Akit demokratikus Európa vezetői elvtelen zsarolónak tartanak, akire teljességgel érvényes a “madarat tolláról, embert barátjáról” mondás, akivel csak diktátorok és szélsőjobboldali pártvezérek állnak egy platformon, ő fiatal demokratából maffiaállamot létrehozó magyar miniszterelnök.

“Ő egy példakép, ő talán az egyik utolsó államférfi Európában “ – jelentette ki Björn Höcke, az Alternative für Deutschland vezére Türingiában, amely a szélsőjobboldali mozgalom egyik fellegvára Németországban. Björn Höcke szívesen utazik Magyarországra, mert “ott szabadon lélegezhet és szabadon kifejezheti a véleményét”.

Björn Höcke 2017-ben Drezdában egy sörcsarnokban kijelentette, hogy

“véget kell vetni a holokauszt miatti szégyenkezésnek” és Németországban“ meg kell szűnjön az ezzel kapcsolatos egyetértés, amely elítéli azt.”

Björn Höcke szerint “elvágják Németország gyökereit 1945 óta.”

Az emlékművet, melyet a nácik által meggyilkolt 6 millió zsidó áldozatnak állítottak “szégyenteljesnek nevezte.”

Az Alkotmányvédelmi Hivatal figyeli Björn Höckét.

“A szélsőjobboldali politika és a szélsőjobboldali terror a legnagyobb fenyegetés Németországban” – hangsúlyozta az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője, aki közölte: figyelik a Szárny című frakciót az Alternative für Deutschland mozgalmon belül. Ennek a frakciónak az egyik vezetője Björn Höcke.

Korábban az Alkotmányvédelmi Hivatal nem figyelt meg olyan pártot, amelynek képviselői vannak a Bundestagban, de 2020-ban szakítottak ezzel a gyakorlattal.

Orbán német dilemmája

“Kénytelenek voltunk feláldozni a párt kapcsolatot az Alternative für Deutschland mozgalommal annak érdekében, hogy javítsuk a két állam viszonyát”

– nyilatkozta Orbán Viktor a német sajtónak azt követően, hogy találkozott Berlinben Olaf Scholz kancellárral. A szociáldemokrata kancellár felhívhatta Orbán Viktor figyelmét arra, hogy a neonáci elemeket is tartalmazó Alternative für Deutschland karanténban van Németországban.

Lambsdorf gróf, az FPD akkor elnöke vezette be a fiatal Orbán Viktort a német politikába. Az ő támogatásával lett a Liberális Internacionálé egyik alelnöke. Azután Orbán váltott, és a CDU-CSU pártszövetséggel működött együtt, amely hosszú ideig vezette Németországot. Paktumot kötött Merkel kancellárral, aki megóvta őt a bírálatoktól. Orbán Viktornak különösen jó kapcsolatai voltak a bajor CSU-val, ahova gyakran meghívták migráns ellenes nézetei miatt. Ám mindez a múlt: Orbán Viktor kiléptette a Fideszt az Európai Néppártból. A magyar miniszterelnök megpróbált szélsőjobboldali európai mozgalmat létrehozni, mindeddig sikertelenül. Ily módon Németországban szövetséges nélkül maradt holott a német kancellárnak döntő szava van abban, hogy Magyarország megkaphatja-e az uniós eurómilliárdokat. Az európai pénzek nélkül nem működik a Nemzeti Együttműködés Rendszere Magyarországon. Németországban, ahol erről a pénzről elsősorban döntenek, csak a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalom az Alkotmányvédelmi Hivatal által megfigyelt neonáci Szárnya tekinti példaképnek  Orbán Viktort.

A kutya sem fogadja Washingtonban a kínai nagykövetet

Múlt szeptemberben érkezett az amerikai fővárosba Kína nagykövete, akinek eddig még egyetlenegy magasrangú amerikai döntéshozóval sem sikerült komolyan tárgyalnia. Blinken külügyminiszter csakis a rutin bemutatkozás alkalmából fogadta a kínai nagykövetet.

A Biden adminisztráció  csakis tanácsadói szinten tárgyalt  Csin Kanggal, akit viszont a legutóbbi pártkongresszuson beválasztottak a központi bizottságba. Vang Ji, a jelenlegi külügyminiszter ugyanezt az utat járta be míg azután bekerült a Politikai bizottságba is. Az új washingtoni nagykövet tehát bírja Hszi Csinping teljes bizalmát, de a Biden adminisztráció fütyül rá. A Politico portál szerint erre alaposan ráfizethet a jelenlegi amerikai kormányzat hiszen Trump elnök azzal dicsekedhetett, hogy fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ahova csakis a Kínának különösen fontos külföldi vendégeket engedik be.

Peking el akarja kerülni a hidegháborút

A világ kettéosztásával a kínaiak keveset nyerhetnek és sokat veszíthetnek. Pekingben Amerikát vádolják azzal, hogy új hidegháborút készít elő a demokráciák és diktatúrák között. Kína több pólusú világrendet akar, de egyáltalán nem kíván egy táborba tartozni Putyin elnök hanyatló és háborúskodó Oroszországával.

Európát tartja Kína a menekülő útnak a hidegháborús csapdából. Ezért nyíltan örvendeznek Scholz német kancellár pekingi látogatásának. Ő az első G 7 vezető , aki Pekingbe látogat azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, Hszi Csinping elnök pedig a pártkongresszuson bebetonozta a hatalmát.

Scholz sem akar hidegháborút

A német kancellár pekingi útja előtt megírta elképzeléseit Németország és az Európai Unió kínai kapcsolatairól – nem hagyva figyelmen kívül azt, hogy évek óta Kína mind Németországnak mind az Európai Uniónak a legfontosabb kereskedelmi partnere. Ennek tudatában Scholz ezt írta:

”új hatalmi központok emelkednek ki egy több pólusú világban. Mi mindegyikkel partneri viszonyra törekszünk.

Jövő héten Indonéziában részt veszek a G20 csúcstalálkozón. Miközben én Pekingben tárgyalok, Németország államfője Japánban és Dél Koreában teszi ugyanezt. Németország kettéosztására emlékezve  egyáltalán nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a világ újra két blokkra szakadjon. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a maga hatalmas gazdasági erejével kulcsszerepet kíván játszani a világban. Ez nem igazolja azt tendenciát, hogy el kell szigetelni Kínát sem pedig azt, hogy Kína hegemóniára törjön a világban. Nem akarjuk szétválasztani a kínai és az európai, a kínai és a német gazdaságot egymástól.
A német-kínai kereskedelem nagyrészében nem alakultak ki monopóliumok, de ahol igen, ott cselekednünk kell. Ilyen kockázatos helyzet alakult ki például a ritka földfémek esetében vagy a legkorszerűbb technológiákban, ilyen esetekben diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat.

A mi válaszunk a problémákra a diverzifikálás és a saját alkalmazkodóképességünk javítása, nem pedig a protekcionizmus és a visszavonulás a saját piacunkra. A kölcsönösség alapján akarunk gazdasági viszonyt folytatni Kínával.

Németország Kína politikája csakis akkor lehet sikeres, ha az uniós diplomácia keretében valósul meg.

Az Európai Unió szerint Kína egyszerre partner, versenytárs és rivális.

“Mi keressük az együttműködést a kínaiakkal a mostani pekingi tárgyalásokon a kölcsönös érdekek alapján, de nem tévesztjük szem elől az ellentéteket sem” – írta Scholz kancellár a Politicoban röviddel pekingi látogatása előtt.

Orbán hamis ígéretei

Az árstop végképp betett a kis boltoknak és a szupermarketek egy részének. A diszkont láncok viszont aratnak, mert az élelmiszer infláció idején a vevők itt találják meg a legjobb ár-érték arányt.

2011-ben a magyar tulajdonban levő láncok részesedése a piacon 43% volt. Ez tavaly 32%-ra csökkent annak ellenére, hogy a magyar kormány mindent megtett, hogy helyzetbe hozza őket.

A Lidl viszont egyedül 17%-os részesedést szerzett, az Aldi 2%-ról 7%- ra nőtt. A Penny market forgalma 5-ről 7%-ra emelkedett.

2022-ben azután beköszöntött a válság: az élelmiszer árak elképesztő inflációja hétköznapi realitás lett. Orbán meglehetősen hallgatag ebben az ügyben:

hogy lehet, hogy az élelmiszerárak ennyire elszabadultak egy olyan országban, amely büszke az agrárexportjára? Ezt aztán nehéz az uniós szankciókkal magyarázni.

A magyar kormány 8 élelmiszer árát befagyasztotta, és további hasonló árstopokra készül. Ez megadhatja a kegyelemdöfést a magyar tulajdonú boltoknak, melyek nem tudják lenyelni a veszteséget, amelyet a nagy külföldi láncok ellensúlyozni tudnak. A Lidl, az Aldi és a Penny Market forgalma és részesedése a piacon dinamikusan növekszik míg a magyar tulajdonú cégek visszaszorulnak.

A CBA, a Coop és a Real 43%-os piaci részesedéssel rendelkezett 2011-ben, idén ez jó eséllyel ez 27%-ra csökken!

Közben pedig az Orbán kormány extraprofitadóval sújtja a külföldi vetélytársakat, akiknek jórésze köszöni szépen, de elvan. A Lidl idén is 25 milliárd forintos adózás előtti eredményre számít.

Labanc politika – kuruc propaganda

Nemcsak az élelmiszer kereskedésben látszik az, hogy az Orbán kormány mást tesz mint amit mond. A nagy külföldi cégek milliárdos támogatásokat kapnak, és szentül megígérik nekik, hogy a környezetvédelmi szabályokat nem kérik rajtuk komolyan számon. A helyi lakosság tiltakozását pedig “a hatalom kezelni tudja”. Ezért is jönnek hozzánk szívesen a német, japán, dél-koreai vagy kínai cégek. Meg persze azért is, mert ilyen olcsón viszonylag jól képzett munkaerőt nemigen találnak egész Európában.

A munkavállalók jogait az Orbán kormány a minimumra redukálta.

A forint állandó leértékelésével a magyar munkaerő folyamatosan olcsó marad, ha a befektető euróban vagy dollárban számol. Más oldalról persze a forint permanens leértékelése – az Orbán rendszer egyik “jól bevált módszere” – folyamatosan inflációt gerjeszt. Ennek a levét épp a legszegényebb rétegek isszák meg a leginkább. Mégiscsak ők Orbán Viktor leghűbb szavazói. Miért? Mert ki vannak szolgáltatva.

Az Orbán kormány ily módon egy zsák krumpliért is kaphat szavazókat.

A nép pedig – ahogy a költő írta – “oly boldog mint a barom, melyet igába hajt.”

Mit csinál rekord számú orosz diplomata Magyarországon?

Miközben az uniós tagállamok nagy számban utasítanak ki orosz diplomatákat Putyin ukrajnai agresszióját követően – február 24 – Magyarországon a számuk egyre csak növekszik. Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa listát közölt arról, hogy hány orosz diplomata ténykedik Magyarországon.

Az ukrajnai háború előtt a számuk 46 volt. Szeptember végére a számuk 56-ra nőtt. A kémelhárítás szakértői szerint ez rekord, a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a számuk. Október végén még egy diplomata jött Moszkvából, így a számuk 57-re nőtt.

Ezenkívül 3 orosz diplomata szolgál Debrecenben a főkonzulátuson. A Nemzetközi Beruházási Bank két vezetője is orosz diplomata útlevéllel rendelkezik miközben köztudott, hogy a hírszerzés tisztjei. Ha kémkedésen érnék őket, akkor sem lehetne őket letartóztatni és elítélni, legfeljebb kiutasitani. Dehát miért utasítana ki bárkit is Orbán Viktor kormánya, amely igen szívélyes viszonyt ápol Moszkvával Putyin Ukrajna elleni agressziója után is?!

Összehasonlításképpen: Londonban a sorozatos kiutasítások után jelenleg csak 35 orosz diplomata szolgál.

Mit csinál a Nemzetközi Beruházási Bank Budapesten?

Mind az Egyesült Államokat mind pedig Nagy Britanniát igencsak aggasztja ennek az orosz banknak a jelenléte Magyarországon akkor amikor a hasonló pénzintézeteket fekete listára   tették a NATO tagállamok. Még a Trump által kinevezett Cornstein nagykövet kérte az USA nevében, hogy Magyarország ne fogadja be az orosz bankot, melyet kémközpontnak tartanak Washingtonban. Bár Orbán Viktor nagy hangsúlyt fektetett Trump barátságara, de ezt a kérést megtagadta – méghozzá Putyin orosz elnök miatt. Míg a többi NATO állam elhagyta az orosz bankot addig a magyar kormány kitart mellette.

Csak 2018-ban derült ki, hogy Orbán Viktor megbízásából Moszkvában tárgyalt 2010-ben Simicska Lajos és Nyerges Zsolt. A Fidesz gazdasági birodalmának akkori vezetői a KGB – ma FSZB – székházában, a Ljubjankán is látogatást tettek.

Már akkor a figyelmükbe ajánlották az orosz üzleti kapcsolatokat  és utaltak rá, hogy hamarosan újjászervezik az egykori KGST bankot. Putyin ezt végül is 2012-ben jelentette be hivatalosan.

Orbán és Simicska szakítása épp az orosz ügyekben kezdődött: a miniszterelnök mindenképp vissza akarta szerezni az oroszok részesedését a Molban, hogy ezzel saját gazdasági birodalmat megalapozza. Simicska ezt ezért ellenezte. Veszített. Orbán orosz kapcsolatai azonban egyre csak erősödtek: Putyin kérésére a Beruházási Bank Magyarországra költözött abból a célból, hogy kihasználja egy uniós tagállam előnyeit. Mind Brüsszel mind pedig Washington felhívta erre az Orbán kormány figyelmét, de hiába. A Beruházási Bankot a diplomata útlevéllel rendelkező, igen megbízható Nyikolaj Kozov  vezeti. Neki nem lehet ismeretlen Magyarország hiszen a papája 1956-ban részt vett annak a KGB csapatnak a tevékenységében, amely leverte a forradalmat. Szerov tábornok, a szovjet titkosszolgálat akkori vezetője személyesen tartóztatta le Maléter Pál tábornokot, aki Nagy Imre kormánya nevében tárgyalni akart a szovjet csapatok magyarországi parancsnokával Tökölön. Nagy Imre perében és a megtorlásokban is meghatározó szerepet játszottak a KGB tanácsadói. Jurij Andropov nagykövet innen startolt politikai pályáján, amely a KGB elnöki posztjáról vezetett a Szovjetunió első emberének tisztségébe. Nyikolaj Kozov papája 56-os szolgálatainak elismeréseképpen a magyarországi KGB parancsnoka lett.

Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően javasolta, hogy Magyarország lépjen ki a Beruházási Bankból, és az orosz bankot küldjék haza Budapestről.

Orbán mégsem így döntött. Vajon miért nem? A hivatalos magyarázat az, hogy Magyarország annyira függ az orosz földgáztól, hogy Putyin kívánságait akkor is teljesíteni kell, ha az idegesíti az Egyesült Államokat és más NATO szövetségeseket. Csakhogy mostanában a földgáz ára olyannnyira csökkent, hogy a holland gáztőzsdén visszaálltak az ukrajnai háborút megelőző árak.

Ebből kiderül: nem az uniós szankciók okozták a magas energia árakat, ahogy azt az Orbán kormány állítja.

Miért kötődik mégis Orbán Viktor ennyire Putyinhoz? A válasz ott lapulhat a Ljubjankán, ahol Orbán Viktor dossziéját őrzik.

Rogan bírálja Orbán Kína politikáját

Kína Magyarország gazdasági patrónusa lett miközben Orbán védelmezi Peking politikáját az Európai Unióban és a NATO-ban.

Amikor Orbán Viktor a konzervatív republikánusok előtt beszélt Dallasban augusztusban (CPAC konferencia), akkor felszólította hallgatóságát, hogy “legyenek éberek, mert a kommunisták új generációja fenyegeti a szabad világot. Mi ez, ha nem színtiszta képmutatás?

2015-ben Magyarország volt az első európai állam, amely csatlakozott az Új Selyemút programhoz, mely a kínai terjeszkedés eszköze.

“Miért invitálta Budapestre a Fudan egyetemet Orbán csekély 1,5 milliárd dollárért amikor nyilvánvaló, hogy a kínai felsőoktatási intézmény a kommunista párt ideológiai bástyája?”

– érdeklődött Tom Rogan konzervatív biztonságpolitikai szakértő , akit a Newsmax portál idéz.

A Fudan egyetemen kívül néhány más kérdést is feltesznek az amerikai konzervatívok Orbán Kína politikájával kapcsolatban:

  • Miért kellett ötmillió Sinopharm vakcinát venni Kínától mikor gyorsan kiderült, hogy a kínai injekció nem igazán véd meg a Covid vírustól?
  • Miért kellett egy vakcinát méregdrágán 36 dollárért megvásárolni amikor a kínaiak másoknak ennél sokkal olcsóbban adták?
  • Mi szükség van a Budaoest-Belgrád vasútra, mely 1,9 milliárd dolláros kínai kölcsönből épül ?
  • Amikor Trump külügyminisztere, Pompeo Európában járva minden NATO tagállamot megkért arra, hogy ne vásároljon 5G rendszert a Huaweitől, mert ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Tette ezt akkor, amikor mindenütt Trump barátságával dicsekszik. Persze kétszínűség tekintetében Orbán is tanulhat Trumptól hiszen az USA elnöke korábban díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, majd kereskedelmi háborút indított Kína ellen.

Mindennek fényében érdekes, hogy Orbán Viktor egyesíteni szeretné a populista jobboldalt az egész világon.

Miért szereti annyira Kínát a magyar miniszterelnök?

Orbán Viktor nagyon is tisztában van azzal, hogy Magyarország pénzügyi helyzete igencsak ingatag. A pénzügyi csőd még odébb van, de szükség lehet gyorssegélyre. Olyasmire mint amit Orbán török barátja, Erdogan kapott Pekingtől: amikor a török líra helyzete vészesen megrendült, akkor Kína egymilliárd dolláros gyorssegéllyel mentette meg Erdogan rendszerét a pénzügyi csődtől. Miért? A török elnök volt a muzulmán ujgurok ellenállási szervezeteinek a fő szponzora. Cserébe az 1 milliárd dollárért, el kellett zarándokolnia Urumcsiba, a Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé megdöbbent ujgur testvéreivel közölte: számukra a lehető legjobb a kínai kommunista párt uralma! Nincs jobb vezető mint Hszi Csinping elnök!

Orbán Viktor gyakran emlegeti: ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól illetve a Nemzetközi Valutaalaptól /melyet Matolcsy György kipaterolt/, akkor majd adnak a kínaiak.

Kérdés, hogy mennyit és cserébe mit kérnek?

A magyar-kínai egyezmények általában titkosak, ezért csak nagyon kevesen vannak Magyarországon akik sejthetik: milyenek valójában a magyar kormány kapcsolatai Kínával?

Orbánt az amerikaiak válaszút elé állíthatják mondván egy NATO szövetséges nem tarthat fenn kiváló kapcsolatokat az USA első számú stratégiai ellenfelével. Csakhogy itt van az imént emlegetett Erdogan. Törökország oszlopos tagja a NATO-nak, de mégiscsak jó kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal. A baj az, hogy Erdogan rendszere csak lélegzetvételnyi szünetet kapott az egymilliárd dolláros kínai gyorssegéllyel. Ma Törökország még mélyebb gazdasági válságba zuhant, amelyből Kína még ha akarná is nemigen tudná kihúzni. De nem is akar Törökország gondjaival foglalkozni: a kínaiak azt tanácsolták Erdogannak, hogy pénzügyi problémáival forduljon a Nemzetközi Valutaalaphoz illetve az Egyesült Államokhoz. Erdogan éppúgy mint Orbán attól tart, hogy az amerikaiak puccsot szerveznek ellene, hogy a pénzügyi válságot kihasználva megbuktassák.

“Putyin kész a világháborúra”

Nyina Hruscsova, az egykori szovjet vezető dédunokája , aki Oroszországról ad elő amerikai egyetemeken, hogy Putyin kész világháborút kirobbantani.

Nyina Hruscsova, aki jelenleg New Yorkban a New School-on tanít, most épp  Oroszországban van, ahol sokan már bespájzolnak nukleáris sugárzás elleni tablettákból.

Putyin a Valdaj vitaklubban vázolta fel világképét, mely szerint az USA kétségbeesetten védelmezi a régi világrendet, amelyet egy új váltana fel. Ez több pólusú világrend lenne. Putyin az egyik pólusnak Oroszországot képzeli el noha az orosz GDP elmarad Dél Korea mögött is.

Nukleáris háború szélén áll-e a világ? – kérdezte a közszolgálati televízió minden oroszok elnökétől. Putyin ahelyett, hogy egyértelműen cáfolt volna, hosszat sóhajtott. A kérdező szerint is megszólalhatott a vészcsengő e hosszú sóhaj hallatán. Erre Putyin azt mondta:
”ha így történt, akkor jól van, mert pontosan az volt a célom, hogy az emberek éberek legyenek. Ezt a célt elértem.”

Korábban a szovjet vezetők is gyakran fenyegették meg saját népüket a nukleáris apokalipszissel. Ennek annak idején az volt a fő célja, hogy a nép megijedjen, majd megnyugodjon, mert a hatalom elsimította a válságot. Közben pedig megfeledkezzen az óriási áldozatról, mely egy erős hadsereg fenntartásához kell egy gazdaságilag gyenge országban.

Csakhogy most más a helyzet: az orosz hadsereg, amelybe annyi pénzt beleöltek, szánalmasan leszerepel Ukrajnában. Putyin diplomáciája teljes kudarc. Legutóbb Szamarkandban hű szövetségese, Hszi Csinping kínai elnök is  így szólt Putyinhoz:

Vologya, fejezd be a háborút Ukrajnában!

Kínának is sokkal fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin barátsága nem kifizetődő

Ezt Orbán Viktor is elismerte szokásos pénteki rádió interjújában amikor közölte:

a tőzsdei árat fizetjük az orosz gázért.

Amikor február elsején Moszkvában járt a magyar miniszterelnök, akkor Putyin még azt ígérte : magyar barátaink jóval olcsóbban kapják meg az orosz földgázt mint mások. Erről szó sincs. Orbán viszont azzal büszkélkedhet, hogy nálunk van orosz földgáz sok uniós országban viszont nincs. Csakhogy boldog és dolgos népünket nem az érdekli, hogy honnan jön a földgáz hanem az, hogy legyen fűtés télen és a családok, intézmények és önkormányzatok ki tudják fizetni a gázszámlát. Magyarországon általános a számla frász hiszen a családok jövedelmében jóval nagyobb a rezsi részesedése mint a gazdagabb tagállamokban. Erre Orbán Viktor kevesebb figyelmet fordít, mert a kormánynak nincsen pénze a problémák enyhítésére mint sok más uniós tagállamban. Miért nincs?

Miért volt a Vodafone megvásárlására több mint 300 milliárd forintért?

Ilyen kérdéseket nemigen tesz fel a kormánypárti sajtó Orbán Viktornak, aki viszont független újságíróval csak külföldön találkozik, de csak akkor, ha muszáj.

A magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban bírálta az olajmultikat, melyek nyerészkednek az energiaválságon. De hogyha a tőzsdei árat fizetjük az oroszoknak, akkor miért nem veszünk mástól földgázt? Jelenleg másoktól olcsóbban lehetne földgázt venni mint Oroszországtól. Miért ragaszkodik Orbán Putyinhoz?

Egyrészt, mert Putyin pénzeli a magyar miniszterelnököt a MET gázkereskedelmi cégen keresztül. A magas földgáz ár szépen megnövelte a Svájcban bejegyzett cég profitját, melyből a magyar miniszterelnök is részesülhet.

A másik ok Orbán dossziéja lehet. Amikor az USA és a Szovjetunió megállapodott arról, hogy Magyarország átkerül a nyugati érdekszférába, akkor a budapesti amerikai nagykövet megkérdezte szovjet kollégáját: kik fogják békésen, vér nélkül menedzselni a rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy kis időt kért, majd átadott egy dossziét azokról a nevekről, akik a magyar rendszerváltást “problémamentesen” levezényelhetnék.

A KGB listáján szerepelt az ifjú Orbán Viktor neve is…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK