Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1079 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Orbán Kijev után Moszkvába utazik

Most különösen érdekes, hogy Kijev után Orbán Moszkvába utazik, mert Magyarország az Európai Unió soros elnöke vagyis a magyar miniszterelnök nemcsak önmagát képviseli. Elvben.

Kijevben hangsúlyozta a magyar kormányfő, hogy mint az Európai Unió soros elnöke tárgyalt Zelenszkijjel. Az ukrán elnök visszautasította Orbán javaslatát arról, hogy előbb kössenek fegyverszünetet, és csak azután lássanak hozzá a béketárgyalások megkezdéséhez, mert ebben teljes a szembenállás továbbra is Ukrajna és Oroszország között. Ukrajna – a nemzetközi jogra hivatkozva – csakis akkor hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ha Putyin kivonja csapatait a megszállt területekről. Az oroszok viszont a békét területért elvet vallják. Hamarosan NATO csúcstalálkozó is lesz, ott is beszámolhat Orbán Viktor arról, hogy miről is tárgyalt Putyinnal.

Szijjártó Péter külügyminiszter már akkor tájékoztatta Lavrovot amikor Orbán Kijevben tárgyalt. Miért megy Orbán Moszkvába, ahol nem járt NATO vagy uniós tagállam vezetője azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát? A magyar miniszterelnök meg akarja mutatni, hogy a magyar diplomácia szuverén akármit is jelentsen ez. Mi haszna van mindebből Magyarországnak, amely egyre jobban elszigetelődik a NATO-ban és az Európai Unióban? Orbán nyilvánvalóan zsarolja Brüsszelt a hiányzó eurómilliárdokért, de erősen kétséges, hogy ez lenne a célravezető módszer.

Az USA és Moszkva nem Orbán közvetítésére vár

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál az orosz hírszerzés vezetőjével, aki nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szergej Nariskin tábornok mégiscsak a helyén maradt, és ő tárgyal Putyin nevében Burns CIA igazgatóval. William Burns volt az utolsó magasrangú amerikai vezető, aki Moszkvában járt Putyin agressziója előtt. Az orosz államfő tárgyalt a CIA igazgatójával noha korábban ezt rangon alulinak tartotta. Miről tárgyaltak? Ma sem tudjuk. Az viszont tény, hogy a CIA igazgatója nem közvetlenül hazautazott Moszkvából hanem megállt Brüsszelben, ahol Ursula von der Leyen kabinetfőnökével egyeztették azokat a szankciókat, melyeket azután el is rendeltek miután Putyin megtámadta Ukrajnát. Az első szankciók azért érték villámcsapásként Moszkvát – különösen az orosz valutatartalék befagyasztása – mert hónapokkal előbb  előkészítette azt a CIA igazgatója Brüsszelben.

Miről tárgyalhat mostanában William Burns és Szergej Nariskin tábornok? Rejtély. Tény viszont, hogy a NATO hamarosan csúcstalálkozót tart, és ezen Ukrajna lesz az egyik legfontosabb téma hiszen már csaknem két és fél éve tart a háború, melynek senki sem látja a végét.

“Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”

Washingtonban Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke közölte, aki Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a hamarosan megkezdődő NATO csúcskonferencia előtt és közölte: “Ukrajna továbbra sem fogadja el a területért békét elvet”. Blinken külügyminiszter megerősítette az amerikai álláspontot: ”Ukrajna a NATO tagja lesz!”, de dátumot természetesen továbbra sem említett.

“Nem állunk készen kompromisszumra” – hangsúlyozta Andrij Jermak, aki nemrég még arról beszélt, hogy a következő ukrajnai békekonferenciára Oroszországot is meg kellene hívni. Putyin meg akarja tartani nemcsak a Krím félszigetet hanem azt a másik négy ukrán tartományt is, melyet az oroszok többé- kevésbé megszállva tartanak. Ezekben a tartományokban a lakosság többsége orosz volt a háború előtt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Putyin Oroszországában kívánnának élni.

Ukrajna lakosságának kívánsága persze senkit sem érdekel sem Moszkvában sem pedig Washingtonban.

Trump ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, villámgyorsan rendezni szeretné az ukrajnai háborút, amely elvonja az USA figyelmét a sokkal fontosabb helyszínről: a Távol Keletről, Kínáról.

Miről tárgyalt Orbán Kijevben?

“Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg: nem lehetne-e a sorrendet megfordítani, és egy gyors tűzszünettel felgyorsítani a béketárgyalásokat”

–  közölte a tárgyalásokat követően a magyar miniszterelnök, aki az Unió soros elnökének minőségében folytatott eszmecserét Volodimir Zelenszkij elnökkel.

Orbán a kijevi látogatás előtt Brüsszelben elmondta, hogy “az Európai Uniónak fel kell készülnie arra a helyzetre, hogy az amerikaiak és az oroszok előbb vagy utóbb tárgyalni fognak egymással. Hol lesz Európa helye? Ki fogja képviselni Európa érdekeit, és ki határozza meg, hogy melyek ezek az érdekek?”

Zelenszkij elnök elutasította Orbán Viktor tűzszüneti javaslatát, de hangsúlyozta, hogy

“miként vehet részt Magyarország egy második békecsúcs megszervezésében. Hálásak leszünk Magyarországnak, ha támogat bennünket ebben.”

Pressman, az USA budapesti nagykövete “előrelépésnek” nevezte Orbán Viktor kijevi útját. Szijjártó Péter külügyminiszter egyidejűleg felhívta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, hogy megnyugtassa: az oroszbarát magyar diplomácia nem változik.

Nesze semmi, fogd meg jól…

A NATO és az Európai Unió teljes mellszélességgel támogatja Ukrajna álláspontját, mely szerint a tárgyalások megkezdésének feltétele az, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajnából. Mind Washingtonban mind Brüsszelben pontosan tudják, hogy minimális esélye van annak, hogy Putyin kivonul Ukrajnából vagy hogy az ukrán csapatok erre késztethetik az oroszokat.

Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának, sőt életének kockáztatása nélkül.

1905-ben amikor Japán legyőzte Oroszországot, forradalom tört ki az országban, és II. Miklós csak úgy kerülhette el a bukást, hogy engedélyezte a Duma összehívását, melyben a forradalmárok – köztük a bolsevikok is – szerepet játszhattak. Az első világháborúban megroppant Oroszországban II. Miklóst előbb megbuktatták, majd 1918-ban családjával együtt meggyilkolták a bolsevikok Jekatyerinburgban.

Oroszország katonai ereje jóval nagyobb mint Ukrajnáé, amely a NATO támogatásával is csak arra képes, hogy megakadályozza az oroszok katonai győzelmét.

A háború 2022 februárjában kezdődött, azóta Ukrajna lakossága jelentős mértékben csökkent a kivándorlás miatt, az ország infrastruktúráját szisztematikusan rombolja az orosz hadsereg. Ukrajna GDP-je kisebb mint Magyarországé míg Oroszországé tízszer nagyobb. Augusztus elsején lejár az a kétéves moratórium, melyet a külföldi hitelezők adtak Ukrajnának. Kijevnek már most is likviditási gondjai vannak – írja a londoni Economist.

Mindennek ellenére Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy jövőre Ukrajna hadserege annyira megerősödik a NATO támogatásával, hogy komoly ellencsapást mérhet Oroszországra. A NATO csúcs előtt kellenek az ilyen nyilatkozatok, melynek realitását katonai szakértők nem támasztják alá. A baj az, hogy mindez része az amerikai választási kampánynak, ahol Biden elnök gyenge szereplése nem erősíti Ukrajna pozícióit. Putyin és Orbán Trumpra vár, aki fogadkozik: ha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt rendezni ígéri az ukrajnai háború ügyét. Az amerikai választást novemberben tartják addig a háború is elhúzódik, mert a NATO annyira megerősíti Ukrajnát, hogy kitartson. A kérdés csak az, hogy miért is halnak meg oly sokan a fronton?

Orbán Kijevben

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a  valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

Miért adott a magyar külügy Csádnak 817 millió forintot?

Humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására ad ennyi pénzt a magyar kormány Csádnak egy olyan időszakban amikor Magyarországon a lakosság többsége számára tartósan csökken vagy stagnál az életszínvonal, és a perspektíva ugyanilyen szomorú képet jelez.

Mi közünk van Csádhoz? Miért kell oda delegálni a miniszterelnök fiát, Orbán Gáspár őrnagyot mint összekötő tisztet? Ugyanolyan érdekes kérdés ez, mint hogy miért ad Magyarország egymilliárd eurós kölcsönt Macedónia “oroszlánjának”, Orbán barátjának a Magyarországon rejtőzködő Gruevszkinek?

Ennyire gazdagok lennénk?

Vagy nem mi vagyunk az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa? Ráadásul a csádi elnök levele tavaly szeptember 23-án érkezett meg miközben a magyar külügy programja már szeptember 15-én beindult – vette észre a Népszava.

A Hungary Helps ügynökség 817 millió forintja Csádnak több mint a nyolcszorosa annak amit Ukrajnára szánnak holott magyarok is élnek ott, és épp háború folyik már több mint két éve – 2022 február 24. Miért olyan fontos Orbánnak Csád?

Kínai-orosz terv Afrika elfoglalására

Putyin állítólag akkor véglegesítette a közös afrikai nyomulás tervét amikor Pekingben járt ahol az Új Selyemút program tizedik évfordulóját ünnepelték. Véletlenül ott járt akkor Orbán Viktor is, aki vígan parolázott Putyin elnökkel, akivel az Ukrajna elleni agresszió óta nemigen állnak szóba Nyugaton. Mit jelent az Új Selyemút program Afrikában, és mi lehet benne Oroszország és Magyarország szerepe?

A Nyugat vígan folytatta Afrika kizsákmányolását a gyarmati idők után is, de Peking alternatívát kínált a koldusszegény államoknak, melyek nagy ásványi kincseken ülnek. Kína már évek óta Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, de katonailag nem akar jelen lenni, mert az kiváltaná az USA ingerültségét. Ezért Peking az orosz Wagner hadsereget használja afrikai érdekeinek védelmében. A Wagner hadsereget ujjászervezték a Prigozsin lázadás után, és Putyin közölte velük: ezekután zsoldos hadsereg lesznek, mert Moszkvának nincsen rájuk pénze az ukrajnai háború miatt. Korábban zsoldos lobogó alatt harcoltak orosz pénzen, most viszont orosz zászló alatt, de más pénzén vitézkednek Afrikában és másutt.

És itt jön a képbe Orbán Viktor, aki a saját egyszülött fiát delegálja Csádba:

a Vsquare értesülései szerint a magyar misszió nem más mint hírszerző központ, amely az oroszoknak dolgozik! Ennyit a szuverén magyar diplomáciáról…

Washingtonból nézve Orbán mindinkább Putyin ügynökének látszik

Orbán Viktor elkötelezettségét Vlagyimir Putyin iránt már régóta vizsgálja a CIA. Tudja ezt a magyar miniszterelnök is, ezért egyik tanácsadóját az Egyesült Államokba menesztette, hogy tudakolja meg: mit gondol minderről Trump ex elnök, akinek győzelméért imádkozik a magyar kormányfő. A válasz kiadós pofon Orbán Viktornak: Trump sem ért egyet a különutas Kína és oroszbarát magyar diplomáciával. Kifejezetten irritálta az ex elnököt Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatása, és nem tartja elfogadhatónak az Ukrajnával kapcsolatos magyar diplomáciát, amely Putyin érdekeit szolgálja. Ezt David Pressman amerikai nagykövet többször is elmondta már Orbán Viktornak, de most Donald Trumptól jött hasonló üzenet.

Ha Trump hatalomra kerülne novemberben, akkor valószínűleg tárgyalna Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de ezt elfogadhatatlannak tartja egy olyan törpe számára mint Orbán Viktor.

Washingtoni felfogás szerint a mindenkori magyar miniszterelnöknek nincsen más feladata mint az igazodás a NATO-hoz, a különút dezertálásnak vagy épp árulásnak számít. Az USA ezért meg is kísérelt egy puccsot Erdogan elnök ellen a NATO tagállam Törökországban. Erdogan túlélte a puccsot, de tudja, hogy a célkeresztben van. Orbán Viktor talán ezért is barátkozik vele oly hevesen. Múltkori elnöki beiktatására elvitte a fiát is. Orbán Gáspár őrnagy most Csádban bizonyíthat egy tragikomikus misszióban, mely Rejtő Jenő tollára kívánkozik. A jeles szerző afrikai történeteit paródiának szánta, és valószínűleg sosem gondolt rá, hogy a huszonegyedik században akad egy olyan magyar kormány, amely több mint 800 millió forintért katonai missziót hoz létre Csádban orosz és kínai “barátai” kérésére.

Mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben?

Aziránt érdeklődik Hadházy Ákos parlamenti képviselő mi áll a magyar-kínai nukleáris egyezményben? Joggal hiszen Hszi Csin-ping elnök látogatása idején  aláírtak egy nukleáris egyezményt is, amely elsősorban Paks 2 miatt lehet érdekes.

Mind a NATO mind pedig az Európai Unió gyanakodva nézi Paks 2 építését hiszen Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította már 2021-ben, Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 – számtalan szankció sújtja Oroszországot. A polgári nukleáris ipar különösen érzékeny terület hiszen sok ponton érintkezhet a hadiiparral.

Májusban Orbán Viktor miniszterelnök így méltatta a magyar-kínai nukleáris egyezményt: “ez nagy lehetőségeket tartogat, mert Magyarország a nukleáris ipar tekintetében komoly nemzetközi tapasztalattal és presztízzsel rendelkezik (csakugyan?). Már több mint 50 éve benne vagyunk ebben az iparágban. Jelenleg Európa legnagyobb nukleáris fejlesztése Magyarországon történik. A terv az, hogy a következő évtized elejére már 60-70% között lesz a nukleáris energia aránya a magyar gazdaságban.”

Nagy kérdés, hogy mikor kezdheti meg az energia termelést Paks 2, ahol a komoly építkezés még meg sem kezdődött.

Aszódi Attila, Paks 2 korábbi kormánybiztosa úgy nyilatkozott, hogy

„a kínaiak már jobban tudnak orosz nukleáris erőművet építeni mint maguk az oroszok, és hamarosan ez lesz a helyzet az amerikai technológiával is.”

Valószínű tehát, hogy a kínaiak beszállhatnak Paks 2-be, de vajon milyen feltételekkel?

“Nem tekinthetsz bele a szerződésbe?”

Így kérdezett vissza Szijjártó Pétert külügyminiszter a parlamentben amikor Hadházy Ákos nála érdeklődött az ügyben.

“Nem tudom, megkérdezem, majd jelentkezem” – mondta Szijjártó Péter elviharzott hiszen manapság Orbán Viktor első janicsárjának igencsak sok dolga akad, mert mind a NATO-ban mind pedig az Európai Unióban kezdik megelégelni a különutas politikát, amely barátkozást jelent Oroszországgal és Kínával olyan időkben amikor mind Washington mind Brüsszel egyre határozottabban száll szembe Moszkvával és Pekinggel.

Szijjártó pofára esett

1,4 milliárd euró értékben újabb fegyverszállításról döntött Ukrajnának az Európai Unió külügyi tanácsa, amelynek Magyarország is tagja ugyan, de kihagyták a döntésből, hogy megelőzzék az akadékoskodást. Szijjártó tombol:

“korábban nem hagyták ilyen szégyentelenül figyelmen kívül az európai szabályokat.”

Majd ezt adta elő a magyar diplomácia vezetője:

“Hiába buktak hatalmasat az Európai Unió legháborúpártibb kormányai, továbbra is semmibe veszik a népakaratot” – harsogta Szijjártó. Aki arról az apróságról megfeledkezik, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp azért csukta be a kaput a Fidesz jelentkezése előtt a szélsőjobboldali koalícióba az Európai Parlamentben, mert ott sok párt közölte: amennyiben a Fidesz jön, akkor ők mennek! Az ok: a magyar kormány oroszbarát politikája.

Szijjártó műhisztije azért különösen nevetséges, mert Orbán Viktor megígérte Stoltenberg NATO főtitkárnak a Karmelita kolostorban, hogy a jövőben nem akadályozza az ukrajnai fegyver és segély szállítmányokat. Vagyis leszarják az ordító egeret, a magyar diplomáciát a NATO-ban és az Európai Unióban.

A profit mindenek fölött

A Coca Cola és a Pepsi Cola még mindig csinál profitot Oroszországban   bár már réges-régen bejelentették távozásukat. A furcsa anomáliára a Bloomberg hívta fel a figyelmet arra utalva, hogy sok más nyugati cég és bank még mindig pénzt csinál Oroszországban, melyet szankciók sújtanak Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt.

A Coca Cola az elsők között reagált az orosz agresszióra – 2022 február 24, és már a szankciók bejelentése előtt arra kérte partnereit, hogy vonják ki termékeit az orosz piacról. Eltelt több mint két év, a híres logo még mindig ott virít Oroszországban, vajon miért? A magyarázat meglehetősen egyszerű: Oroszországban a Coca Colát a Multon Partners állítja elő, ez pedig egy önálló cég, a Coca Cola HBC tulajdona. Ez a cég nem a New York-i hanem a londoni tőzsdén van bejegyezve. Ebben a Coca Cola HBC-ben az anyacégnek csak 21%- os részesedése van.

Így történhetett meg, hogy a Multon Partners vígan a piacra dobhatta a Dobry Colát – Jó Colát” – amely majdnem pontosan ugyanolyan mint az eredeti, melyet “kivontak a forgalomból.”

Mi történt? A Coca Cola egyszerűen csak átpasszolta az üzletet a Coca Cola HBC-nek, amely profitot csinál a Dobry Colával. Aki eredeti Coca Colát szeretne inni, annak sem kell sokáig keresgélnie Moszkvában vagy Szentpéterváron hiszen Grúzián vagy Kazahsztánon keresztül akadálytalanul importálják a híres amerikai italt Oroszországba.

Putyin minden eszközzel igyekszik megőrizni a béke látszatát a hátországban, ezért nem sokkal az Ukrajna elleni támadás után

hoztak egy olyan törvényt Oroszországban, hogy immár nem kötelező “a nem baráti államok” szabadalmi jogának figyelembevétele

vagyis a híres márkákat nyugodtan lehet használni a jogok tulajdonosának hozzájárulása nélkül is. Így a Coca Cola továbbra is harmadik az orosz piacon 6%-os részesedéssel. Ebből persze nem szabad arra következtetni, hogy a Coca Cola nem érezte meg a háború hatását: 2021-ben még piacvezető volt 26%-os részesedéssel Oroszországban, ahol lassan kapaszkodik vissza. Tavaly 12%-kal több Coca Colát adtak el Oroszországban mint egy évvel korábban. Közben a Coca Cola atlantai központjában a vezérkar mossa kezeit mondván: mi kiadtuk a kezünkből az irányítást. A profitot persze besöprik hiszen 21%-os részesedésük van a Coca Cola HBC-ben.

A Pepsi a Coca Cola nyomában

A Pepsi is rögtön kivonta híres termékeit az orosz piacról Putyin agresszióját követően ám ezután  új hasonló kínálattal állt elő, melyet a cég féltucat gyárában állítanak elő Oroszországban.

Tavaly a Pepsi orosz részlegének eladásai 12%-kal növekedtek, és elérték a 209 milliárd rubelt – ez 2,3 milliárd dollárnak felel meg.

A Yale School of Management tanulmányt készített arról, hogy miképp reagáltak a nyugati cégek Putyin Ukrajna elleni agressziójára? Több mint ezer cég jelezte, hogy csökkenti vagy épp megszünteti jelenlétét Oroszországban, de több mint két évvel az ukrajnai háború kezdete után igencsak vegyes a kép. Nem véletlenül hiszen Putyin minden eszközzel igyekszik akadályozni a nyugati cégek távozását lehetetlenné téve az orosz leányvállalatok eladását tisztességes áron. Az Unilever és a Nestlé nevetségesen alacsony árajánlatot kapott távozáskor, a dán Carlsberg és a francia Danone orosz cégeit egyszerűen el akarták kobozni, és ennek árnyékában kellett tárgyalniuk az oroszok által kijelölt vásárlókkal.

Más nyugati cégek viszont vígan maradtak: Auchan, Benetton, Subway stb. Arra hivatkoznak, hogy ők távol állnak a hadiipartól.

Putyin hadigazdaságra állította át Oroszországot, ezért tavaly 3,6% os volt a növekedés. Rekord minimumra, 2,6%-ra csökkent a munkanélküliség Oroszországban, ahol számos ágazatban munkaerőhiányt tapasztalnak. A munkabérek nőnek, így a piacon szép profitokat lehet elérni. Csak épp az jelent gondot, hogy a profitot kihozzák Oroszországból.

A Coca Cola orosz részlege tavaly megnégyszerezte profitját Oroszországban, és ezzel felülmúlta az ukrajnai háború előtti szintet – közölte a Business Insider, amely arról nem számolt be, hogy sikerült-e kihozni a pénzt az amerikai cégnek a szankciók sújtotta Oroszországból?

Orbán: “Európa ne zárkózzon el a világtól!”

A magyar miniszterelnök pénteki közmédiás nyilatkozatában közölte, hogy tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, aki elővigyázatosságból nem tartott közös sajtóértekezletet Orbán Viktorral.

Miért nem? Bár Orbán Viktor Manfred Webert, az Európai Néppárt vezetőjét, nevezte Belzebubnak, valójában Németországban őt tartják annak, és egyáltalán nem véletlenül: a magyar miniszterelnök lehetőnek lát egy jobboldali – szélsőjobboldali paktumot vagyis a CDU- CSU összeborulását az Alternative für Deutschlanddal, amelynek neonáci csoportjai is vannak. Angela Merkel már emiatt veszett össze a magyar miniszterelnökkel, és ezért kellett távoznia a Fidesznek az Európai Néppártból. A neonácikat tűzfal választja el Németország politikai pártjaitól, és ehhez az Egyesült Államok is ragaszkodik.

Mit mondott most erről Orbán?

“Manfred Weber hungarofób ember, gyűlöli a magyarokat!”

Valójában Manfred Weber, aki egyébként a bajor CSU politikusa, azért utálja Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök paktumot ajánl az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal!

Miről tárgyalt a német kancellár Orbán Viktorral?

Amíg Angela Merkel volt a kancellár addig Orbán Viktort kötötte a paktum, melyet 2012- ben kötött meg Németország vezetőjével. Ennek a lényege az volt, hogy amennyiben Orbán minden német elképzelést támogat az Európai Unióban, akkor Merkel megvédi őt a támadásoktól. Merkel távozásával a paktumnak vége, Orbán állandóan vétóval fenyeget, az Európai Unió pedig az eurómilliárdok megvonásával. Minthogy mind Scholz mind Orbán tudja, hogy az európai választások ebben nem hoztak változást, ezért nem is erről beszéltek hanem a német autóiparról, amely jelentősége meghatározó a magyar gazdaság számára. A német autóipar jelenleg az életéért küzd, mert nem készült fel a zöld átmenetre, és emiatt az amerikai és a kínai konkurrencia fenyegeti a saját piacain. Szegeden épül a BYD autógyár, mely az európai piacot célozza meg. Ezért Orbán az elzárkózás ellen beszélt hiszen Brüsszel épp a napokban jelentett be büntető vámokat a kínai elektromos autókkal szemben.

“A cél az, hogy Európa ne elzárkózzon, ne a félelem logikája mentén reagáljon a világ változásaira hanem kiterjessze a gazdasági kapcsolatokat, az egész földgolyón erősítse ezt a kapcsolatrendszert. Ne bezárkózzon hanem álljon készen a versenyre.”

Ugyanezt nyilatkozta a kínai sajtónak a Mercedes elnök vezérigazgatója Sanghajban amikor ott járt Scholz kancellár kíséretében. Orbán Viktor most látogatást tett a Mercedes központjában is, és úgy nyilatkozott, hogy a német óriás jelentős fejlesztésekre készül Kecskeméten. Ez nemcsak azért fontos, hogy többezer új munkahely létesüljön Magyarországon hanem azért is, mert lemaradásunk a digitális világversenyben némiképp enyhülhet majd.

“A gender marhaság nem szerepel a magyar uniós elnökség programjában”

Ezt közölte Orbán Viktor miután a választási kampányban No gender felirat is szerepelt, de a miniszterelnök már akkor is pontosan tudta, hogy ez a kutyát sem érdekli Magyarországon, ahol az emberek többsége megélhetési gondokkal küszködik. Régóta tudja ezt a magyar miniszterelnök,  de nincsen pénze, ezért választott ideológiai kampány témákat: No war, no migration, no gender! Ebből egyedül a háború és béke kérdése érdekelte az embereket, ezzel sikerült megmenteni kampányát a Fidesznek.

A probléma viszont továbbra is fennáll: Orbán Viktornak nincsen pénze!

Brüsszel figyelmeztette a magyar kormányt is a magas költségvetési hiányra. A gazdasági logikát követve Orbánnak megszorító csomagra kellene fanyalodnia, de ezzel tovább gyengítené szavazótáborát. Márpedig 2026 nincs olyan messze, és Magyar Péter, akit sokan támogatnak, veszélyes ellenfél. Mind Washington mind pedig Brüsszel szívesen látna egy olyan fordulatot Magyarországon mint amilyen Lengyelországban történt.  Csakhogy Kaczynski elbukhatott a választáson, mert egy lakótelepi lakásban él a macskájával, Orbán Viktor viszont Mészáros Lőrinc néven az ország leggazdagabb embere, aki a mindenki számára nehéz tavalyi esztendőben 50%-kal növelte vagyonát, mely így megközelítette az ezer milliárd forintot – 990 milliárd.

Lázár János, aki elbukta a választást Hódmezővásárhelyen, megkérdezte a lapjában: mi zavarja a legjobban a választókat a kormány tevékenységében? A válasz:

“Mészáros Lőrinc villámgyors gazdagodása miközben mi szegényedünk!”

2,5-3 millió ember szegény Magyarországon

Az Egyensúly Intézet szerint a lakosság 45-50%-a kijön a havi jövedelméből, és 15-20% az, amelyiknek nem okoznak gondot a napi kiadások. Magyarországon középosztálynak számít az a réteg, amely kijön a fizetésből.

Az Egyensúly Intézet szerint  ma Magyarországon 250 ezer forint kell a megélhetéshez. Az átlagos életszínvonalhoz havi nettó 400 ezer forint szükséges. A “gondtalan élet” havi 600 ezer forintnál kezdődik. Persze ezek nem családos mutatók, és elvonatkoztatnak a lakásviszonyoktól. Mindezzel együtt az európai statisztikai hivatal a KSH számaira hivatkozva közölte azt, hogy a magyar fogyasztás a legkisebb az Európai Unióban. A gazdasági minisztérium szerint ez azért van, mert a magyarok sokat spórolnak az ukrajnai háború miatt.

Magyarországot egyáltalán nem fenyegeti az ukrajnai háború, melyhez ráadásul egy fillérrel sem járulunk hozzá. Lengyelország vagy a balti államok sokkal inkább érzik magukat fenyegetve, és sokkal jelentősebb mértékben támogatják Ukrajnát mégiscsak magasabb ott a lakosság fogyasztása.

Vajon miért? Egyrészt, mert az infláció uniós rekordot döntött tavaly, és ily módon az árak jelentős része elérte az uniós színvonalat miközben a bérek és a nyugdíjak messze elmaradnak az uniós átlagtól, másrészt pedig Magyarországon óriási a jövedelmek egyenlőtlensége: tavaly amikor a lakosság döntő többségének az életszínvonala csökkent Mészáros Lőrinc egy év alatt
50%-kal növelte vagyonát 660 milliárdról 990 milliárdra.

A miniszterelnök veje, Tiborcz István is bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

A szegénység fenntartása Orbán be nem vallott célja

Európai mércével mérve a magyar középosztály is a szegények közé tartozik hiszen csak épphogy ki tud jönni a havi fizetésből vagy nyugdíjból.

Ez az a kétharmados többség, amely fenntartja a nemzeti együttműködés rendszerét, nem azért, mert szereti, hanem, mert nélküle nem tud megélni. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, amely épp ezzel tartja sakkban ezt a szegény többséget, amelyet olcsón meg lehet vásárolni a választások előtt hiszen annyira kiszolgáltatott helyzetben van.

Az egészségügy és az oktatás tudatos hosszútávú alulfinanszírozása is Orbán Viktor mestertervének része: a gyengén működő egészségügyi hálózat gyorsan a túlvilágra exportálja a nyugdíjas társadalmat, amelyre a miniszterelnöknek csakis a választások idején van szüksége. Az oktatás pedig nem gondolkodó embereket hanem alattvalókat termel. Gondolkodó emberekre nincsen szükség a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol gondolkodni csakis a piramis csúcsán illik. Mindenütt másutt “hazaárulás, melyet külföldi ügynökök adnak elő.

”Ez a Türkménbasi rendszere magyar változatban. Csakhogy a türkménbasi a földgáz exportból befolyó dollármilliárdokból finanszírozhatta rendszerét míg Orbánnak erre csak az uniós eurómilliárdok maradnak, amelyek most épp nem csordogálnak.

Moszkva és Peking csak az elitet vásárolja meg: a többi a magyarbasi gondja. Akivel azért közlik Moszkvában és Pekingben is: eszébe se jusson kilépni az Európai Unióból, mert Kínának és Oroszországnak csakis egy trójai falóra van szüksége , a “szuverén Magyarország” a kutyának sem kell.

Pesten dekkol Lengyelország legkeresettebb jobboldali oligarchája

A Vsquare szerint az Andrássy úton egy luxus lakásban tengeti napjait Lengyelország állami olajvállalatának ex főnöke, aki kulcsfigurája volt a nemzeti együttműködés rendszerének, melyet a Tusk kormányzat megpróbál lebontani.

Tiborcz István közeli üzleti partnere újította fel a lepukkant házat az Andrássy úton, ahol most már méregdrága luxuslakások várják a bérlőket vagy a vevőket. Az a luxus lakás, ahol az Orlen olajvállalat ex főnöke meghúzza magát 147 négyzetméteres, az ára 1,6-2 millió euró. Az Orlen kiváló kapcsolatot ápolt a MOL-lal amíg Daniel Obajtek állt az élén. A lengyel oligarcha ügyei iránt igencsak érdeklődnek az ügyészek Varsóban, mert az Orlen hatalmas veszteséget halmozott fel. Obajtek inkább kereket oldott mintsem válaszoljon az ügyészek kínos kérdéseire.

NER – lengyel módra

Kaczynski rendszere Lengyelországban sokban hasonlított Orbán Viktor szisztémájához, melyet a magyar miniszterelnök 2010-ben vezetett be, de sokban különbözött is tőle. Az egyik leglátványosabb különbség az eredményesség: míg Lengyelország dinamikusan felzárkózott a fejlettebb uniós tagállamokhoz addig Magyarország lejtmenetbe került, és így mára már az Európai Unió legszegényebb tagállamává vált. Egyben a legkorruptabb is lett míg Kaczynski rendszerében a korrupció távolról sem ért el oly magasságokat mint Orbán esetében. Kaczynski egy lakótelepi lakásban él egy macskával míg Orbán Viktor Mészáros Lőrinc álnéven Magyarország leggazdagabb embere csaknem 1000 milliárd forintos vagyonnal.

Mi után nyomoznak az ügyészek jelenleg Lengyelországban? Miért menekült el az Orlen ex főnöke?

Az első ügy azzal kapcsolatos, hogy miképp egyesült az állami Orlen a Lotos energia szolgáltatóval, és hogy adták el a gdanski olajfinomító 30%-át a világ legnagyobb olaj társaságának, a szaúdi Aramconak. A Közel Keleten minden nagyobb üzletkötés körül ott lebeg a korrupció gyanúja, mert ezekben az országokban ez az ügyintézés természetes módjának számít.

A másik ügy, melyben a varsói ügyészek vizsgálódnak az Orlen hatalmas veszteségeihez  kötődik. Ennek fő oka a rezsicsökkentés, amellyel a PiS meg akarta nyerni a választásokat. Orbán receptjét követve a lengyel kormány is lényegesen csökkentette a rezsit 2023 őszén amikor már az ország a választásokra készült. A jobboldali kormány elveszítette a választást, de a rezsicsökkentés óriási lyukat ütött az Orlen kasszáján.

A harmadik ügy: hatalmas összeget – 1,5 milliárd zlotyt – utalt át az Orlen a svájci leányvállalatának minden indok nélkül.

A szejm is vizsgálódik Obajtek ügyében ugyanis az olaj óriás jelentős számú külföldi munkaerőt alkalmazott miközben a jobboldali kormány éppúgy a No migration – zéró migráns jelszóval kampányolt mint Orbán Viktor.

Obajtek egyelőre nem vádlott, de biztos, ami biztos Budapesten él egy luxuslakásban, és a PiS jelöltjeként részt vett az európai választáson a mentelmi jog reményében.

Orbán Viktor egyik embere mindenesetre rendszeresen felkeresi Obajteket az Andrássy úton. Héjj Dávid tartja a kapcsolatot a lengyel oligarchával a magyar miniszterelnök megbízásából.

Politikai alvilág: pornó és adócsalás, de jó pénzért az adóhivatal semmit sem tesz

Gattyán György pornó milliárdos 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét, melyet az adóhivatal észrevett, a legfelső politikai körökből érkező utasítások alapján nem vádemelésre  javasolták hanem azzal a minősítéssel zárták le, hogy bűncselekmény nem történt.

Miért? A Partizánnak az ügy egykori adóhivatali vizsgálója elmondta, hogy amikor a nagy összegű adócsalásra fény derült, akkor az adóhivatal egész vezérkarát leváltották, és az új vezetés már csak azon igyekezett, hogy elsikálják az adócsalást. A szerencsétlen vizsgáló feketelistára került: még az üzleti szférában is kétszer azzal utasították vissza jelentkezését, hogy nem kellett volna túlbuzgónak lennie Gattyán György pornó milliárdos adócsalási ügyében. Azt is közölték a vizsgálóval, hogy “nemzetbiztonsági kockázatot jelent.”

Mit kapott cserébe Orbán Viktor és csapata? Gattyán György kamu pártot gründolt, amely hogyha minimális mértékben is, de szavazatokat vett el az ellenzéktől.

Nemzetbiztonság mindenek fölött

Orbán Viktor, aki állandóan hosszabbítgatja a vészhelyzetet az ukrajnai háborúra hivatkozva, amelyben egyáltalán nem vesz részt, elrendelte, hogy minden fontos állami intézményben újra működjön nemzetbiztonsági szolgálat!

Hol itt a novum? Ezt eredetileg még Rákosi elvtárs rendelte el a teljhatalom átvétele után – 1948 -, de tulajdonképp sohasem szűnt meg igazán.

A rendszerváltás ebben a tekintetben csak formai, de nem tartalmi változást hozott: civilben szolgáltak tovább az állambiztonság főtisztjei a fontos állami intézményekben. Orbán annyira fél, hogy elrendelte egész nemzetbiztonsági részlegek felállítását.

Ki vagy mi fenyegeti a magyar államot? Azt senki, de Orbán Viktort igen. Mind Brüsszelben mind Washingtonban megunták Orbán Viktor trójai faló szerepét.

A NATO-ban nem osztanak meg vele fontos információkat, a CIA pedig egyenesen Putyin ügynökének tekinti a magyar miniszterelnököt. Kiderült, hogy Trump is egyetért Biden elnökkel abban, hogy Kína és Oroszország Washington fő stratégiai ellenfele, és nehezményezi, hogy politikai szövetségese, Orbán Viktor Budapesten látja vendégül Hszi Csin-ping kínai elnököt, és Pekingben parolázik Putyinnal. Maga Trump akar tárgyalni a kínai és az orosz elnökkel, nem tart szükségesnek magyar közvetítést pedig Szijjártó külügyminiszter felajánlotta ezt az ukrajnai békekonferencián.

A CIA igazgatója és az orosz hírszerzés feje rendszeresen találkozik Törökországban, és egyáltalán nem tartanak igényt magyar közvetítésre. Orbán Viktor megfeledkezik arról a régi bölcs mondásról, mely szerint

“az árulást szeretik, de az árulót nem!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK