Kezdőlap Címkék Tűzszünet

Címke: tűzszünet

Putyin kész a tűzszünetre?

ki
-
0
Putyin kész a tűzszünetre?

Azt állítja a New York Times hírszerzői forrásokra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin a tábornokok előtt a héten még úgy beszélt, hogy hosszú háborúra kell felkészülni, de hozzátette, hogy a cél már nem Ukrajna elfoglalása hanem “megtartani azt, ami a mienk”. Ezért folytatna Zelenszkij háta mögött puhatolózó tárgyalásokat.

Diplomáciai úton Putyin azt tudatta a nyugati nagyhatalmakkal, hogy kész tűzszünetet kötni azokon a határokon, ahol a front épp most húzódik. Ez nagyjából megfelel a nyelvi határoknak is vagyis a háború előtt a megszállt területek lakosságának a többsége orosz volt.

“Az oroszok készek a tárgyalásokra a tűzszünetről, a csatatéren viszont ott akarnak maradni, ahol most állnak”

– fogalmazta meg egy magát megnevezni nemkívánó amerikai diplomata, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Moszkva mindenekelőtt Washingtonnal akar tárgyalni, de Párizzsal és Berlinnel is kapcsolatban áll. Lavrov orosz külügyminiszter nemrég úgy fogalmazott, hogy egy nyugat-európai nagyhatalom vezetője kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna feje fölött Moszkvával a tűzszünetről.

Kire gondolt?

Emmanuel Macron francia elnökre vagy Olaf Scholz német kancellárra? Ez a két nyugat-európai nagyhatalom írta alá annak idején a minszki egyezményt, amely szabályozta Oroszország és Ukrajna viszonyát egészen addig amíg Putyin hadserege meg nem támadta a szomszédos országot 2022 február 24- én. Kezdetben Putyin célja Ukrajna teljes elfoglalása volt, de a három naposra tervezett villámháború csúfos kudarcba fulladt. Ukrajna ellenáll immár csaknem két éve. Az viszont illúziónak bizonyult, hogy az ukrán hadsereg legyőzheti az oroszt, és kiszoríthatja Ukrajna területéről. Az erre irányuló ukrán erőfeszítés kudarcba fulladt 2023-ban, és katonai szakértők nem adnak erre esélyt
2024-ben sem. Hogyan tovább?

“Kierőszakolt béketárgyalások”

Erről írt a hamburgi Der Spiegel: a washingtoni német nagykövetségen vacsorát rendeztek még októberben, és ezen megvitatták az ukrajnai rendezés esélyeit. A vacsorán Wolfgang Schmidt, Scholz kancellár kabinetfőnöke lelkesen támogatta a Rand Corporation javaslatát, melynek lényege az, hogy a nyugati nagyhatalmaknak rá kell venniük Zelenszkij elnököt a tűzszünet elfogadására.

A Der Spiegel szerint azóta Németország nyomást gyakorol Ukrajna államfőjére: fogadja el a tűzszünetet.

A hivatalos ukrán álláspont az, hogy nem tárgyalnak Putyinnal csak azután, ha kivonta katonáit a megszállt területekről. Biden elnök, Scholz kancellár és Macron elnök többször is megígérte Zelenszkijnek, hogy nem tárgyalnak a feje fölött Putyinnal. Most Olekszij Makejev cáfolta, hogy “Berlin a színfalak mögött nyomást gyakorolna Ukrajnára annak érdekében, hogy Zelenszkij elnök mégiscsak belemenjen a tűzszünetbe Oroszországgal.”

Biden elnök mondhatja ki a döntő szót

“Az Egyesült Államok öt percen belül megállapodhatna a békéről Ukrajnában a fejünk fölött Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki jelenleg nehéz helyzetben van, mert a nyugati támogatás késik. Biden elnöknek nem sikerült rávennie az ellenzéki republikánusokat a külföldi segély törvény támogatására márpedig Ukrajna ennek alapján kaphatna jövőre 60 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól. Az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatása szintén a levegőben lóg, mert Orbán Viktor megvétózta azt az utolsó idei csúcsértekezleten. Jövőre február elsején az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozót tart, hogy dönthessen az ukrajnai segélyről. Orbán Viktor az uniós eurómilliárdok kiutalásához köti a szavazatát. Macron elnök ezt tisztességtelennek nevezte, de ettől még lehet hatékony a zsarolás. Ukrajnának ugyanis nagyon nagy szüksége van a nyugati támogatásra, mert jövő évi költségvetésében 29 milliárd eurós lyuk tátong. Az amerikai támogatásból működik a hadsereg, az európaiból a civil szféra Ukrajnában. A nyugati világ ily módon is ráveheti Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el Putyin tűzszüneti javaslatát, amely befagyasztaná a jelenlegi helyzetet a megnyerhetetlen háborúban Ukrajnában.

Macron: tíz évig is eltarthat a Hamász megsemmisítése

Polonius
-
0
Macron: tíz évig is eltarthat a Hamász megsemmisítése

A francia elnök, aki Dubajban részt vett a környezetvédelmi világkonferencián, felszólította Izraelt, hogy tisztázza végre: mit akar valójában elérni a gázai övezetben?  Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta a Hamász október hetediki terrortámadása után, hogy az arab terrorista szervezet teljes megsemmisítése a cél a gázai övezetben.

Emmanuel Macron némi iróniával arra utalt, hogy A Hamász megsemmisítéséhez legkevesebb tíz év kellene, Izraelnek reálisabb nemzetbiztonsági tervet kellene bemutatnia a világ előtt. A New York Times tudósítója úgy értesült, hogy szélsőjobboldali szövetségei nyomás alatt tartják a miniszterelnököt Izraelben: a tűzszünet idején azzal fenyegettek, hogy megpuccsolják Benjamin Netanjahut, ha nem kezdi újra a háborút a Hamász ellen. A tűzszünetnek vége is lett, és újra heves harcokat jelentettek a gázai övezetből, ahol mind több a polgári halott. Mi Benjamin Netanjahu mesterterve?

Gyilkolják meg a Hamász vezért, aki elrendelte a terrortámadást!

Jahja Szinvar egyszemélyben döntött a brutális terrorakcióról – ezt állítják a Hamász mérsékeltebb vezetői, akik állítólag csak katonai támadást akartak, és nem terveztek tömeges túsz ejtést, és a polgári lakosság szisztematikus legyilkolását. A New York Times értesülései szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök kiadta az utasítást a hadsereg elit kommandójának, hogy vadásszák le Jahja Szinvart. A miniszterelnök fiatal korában maga is ebben az elit kommandóban szolgált, bátyja Joszi Netanjahu pedig ennek élén vezette a túszszabadító akciót Ugandában, ahol a sikeres kommandós művelet végén meghalt a repülőtéren Entebbe-ben. Most Benjamin Netanjahu abban bízik, hogy a Hamász vezér levadászása megnyugtatja szélsőjobboldali szövetségeseit, akik beletörődnek abba, hogy ismét tűzszünet jöjjön létre Izrael és a Hamász között.

Ezt szorgalmazta Tony Blinken amerikai külügyminiszter is Izraelben. Az amerikai diplomácia vezetője felszólította a török elnököt, hogy szakítsa meg kapcsolatait a Hamász-szal, de Erdogan elnök elutasította az amerikai kérést.

Törökország az egyetlen NATO tagállam, amelynek kapcsolatai vannak a Hamász-szal, melyet az észak-atlanti szövetség többi tagállama terrorista szervezetnek tart.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök népszerűsége a mélyponton Izraelben, ahol a közvélemény nem bocsátja meg neki, hogy az országot felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása október hetedikén. A háború viszont népszerű Izraelben, ahol a többség példát akar statuálni a Hamász-szal szemben. Macron francia elnök viszont arra figyelmeztette Izraelt, hogy a példastatuálás nem biztos, hogy erősíti Izrael helyzetét, mert a nemzetbiztonság valamiféle megegyezés alapján jöhet létre a palesztinokkal. Minél tovább tart a háború, a megegyezés lehetősége annál inkább csökken, ezért egy újabb tűzszünet lenne kívánatos Izrael és a Hamász között – hangsúlyozta a francia elnök.

Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

ki
-
0
Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

Az orosz vezérkar és az ukrán vezérkar főnöke egyeztet egymással egy lehetséges tűzszünetről – írja Seymour Hers Pulitzer díjas amerikai újságíró, aki kiváló hírszerzési kapcsolatokkal dicsekszik.

Seymour Hers  szerint Valerij Geraszimov tábornok és Valerij Zaluzsnij tábornok olyan tűzszünetet készít elő, amely a jelenlegi frontvonal közelében állítaná meg a hadműveleteket, amelyek mindkét fél értékelése szerint “elveszítették az értelmüket.” Ezt követően megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek tisztáznák annak a négy ukrajnai tartománynak a jogállását, melyeket Oroszország magának követel. Ugyanígy később állapodnának meg arról, hogy Ukrajna milyen feltételekkel lehetne a NATO tagja. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO ne helyezhessen el támadó fegyvereket Ukrajnában, mert ezek nagyon közel lennének Moszkvához vagyis nem állna rendelkezésre megfelelő reakció idő a védekezésre.

Ukrajnában vita folyik a felső vezetésben a háborúról: Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy télen is támadjanak, de Zaluzsnij vezérkari főnök a nagy offenzíva kudarca után erre nem lát lehetőséget.

Érdemes megemlíteni, hogy Zelenszkij elnök pártjának frakcióvezetője, aki a béketárgyalásokat vezette tavaly, most látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság előtt is elismerje: meg lehetett volna egyezni az oroszokkal egy hónappal a háború kirobbanása után. Akkor viszont Kijevbe érkezett Boris Johnson akkori brit miniszterelnök az USA üzenetével: ha lepaktáltok Moszkvával, akkor búcsút mondhattok a nyugati támogatásnak. Ugyanezt adta elő nemrég Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki összehozta a béketárgyalásokat, melyeket Törökországban rendeztek meg.

Nyugati támogatás a levegőben

Biden elnök a republikánus ellenzék miatt nem tudta elfogadtatni az ukrajnai segély csomagot Washingtonban. Az Európai Unió december közepén dönthet egy 50 milliárd eurós segély csomagról, de távolról sincsen konszenzus. Nyíltan csak a magyar diplomácia ellenzi Ukrajna támogatását, de valójában csak nagyon kevés uniós tagállam kíván eurómilliárdokat befektetni egy olyan háborúba, melynek nem látni a végét. Közben Ukrajna pénzügyminisztere elismerte, hogy nyugati támogatás nélkül bebukik az ukrán gazdaság.

A Washington Post viszont nemrég cikket közölt egy emigráns orosz szerzőtől, aki szerint Putyin otthon már megnyerte a háborút, mert az orosz gazdaság kivédte a szankciókat, nem omlott össze, ellenkezőleg képes növekedésre. Miből? Abból, hogy a szankciók ellenére képes eladni az olajat a világpiacon méghozzá nem a nyugati szankciók által megszabott 60 dolláros ársapkával, hanem inkább a 80 dollár közelében.

A döntés nyilvánvalóan Washington kezében van, ezt Zelenszkij elnök is elismerte mondván

“Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna az oroszokkal. Igaz, hogy ezt mi nem fogadnánk el.”

Csakhogy Ukrajna elnökének a véleménye valójában csak nagyon kevés embert érdekel. Az USA és Oroszország titkosszolgálata is állandó kapcsolatban áll egymással. William Burns a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke is egyeztet Törökországban.

Mikor lesz ebből tűzszünet?

Ukrajna és a gázai háború után egy tajvani konfliktus végképp betenne a Biden adminisztrációnak, amely egy népszerűtlen elnökkel szeretné megnyerni a jövő évi elnökválasztást. Épp ezért nagyon fontos Washington és az egész világ számára, hogy Hszi Csin-ping elnök San Franciscóban megígérte Joe Bidennek:

“amíg én vezetem Kínát, addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Peking korábban felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háborúban, de ezt csak Putyin és az ukránok fogadták érdeklődéssel, a nyugati világ nem. Lehet, hogy Hszi Csin-ping tajvani ígérete után komolyabban veszi mindenki a kínai közvetítési ajánlatot.

A fronton jelenleg patthelyzet áll fenn, de az oroszok készülnek támadni hiszen erőforrásaik jóval nagyobbak mint az ukránoké. A nagy offenzíva kudarca meggyőzhette az USA-ban kiképzett ukrán katonai vezetést, hogy a tűzszünetről tárgyaljon. Putyin egy ilyen tűzszünetet győzelemként adhatna el, Zelenszkij nehéz helyzetbe kerülhetne, de miután választási mandátuma lejáróban van, ezért lecserélése nem okozna túlságosan nagy gondot az Egyesült Államoknak: a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…

Véget ér a tűzszünet

FüHü
-
0
Véget ér a tűzszünet

A tűzszünet meghosszabbítására és a további túszok szabadon bocsátására tett kísérletek egyik napról a másikra kudarcot vallottak.

Az izraeli hadsereg péntek reggel utasította a civileket Khan Yunisban, abban a városban, ahol Yahya Sinwar Hamász-vezér rejtőzik, hogy evakuáljanak, amikor véget ért az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet.

„Khan Yunis városa veszélyes harci övezet”

Péntek reggel a Hamász megújította Dél-Izrael felé rakétát, és nem tudott megfelelő listát adni a fegyverszüneti megállapodás meghosszabbítása érdekében szabadon engedendő túszokról, Izrael pedig bejelentette, hogy ez sérti a tűzszüneti megállapodást, és hogy a háború folytatódik.

Több mint egy órával azelőtt, hogy reggel 7 órakor véget ért volna a tűzszünet, egy rakétát lőttek ki Gázából Dél-Izrael irányába, és néhány perccel a tűzszünet vége előtt egy második rakétatűzről számoltak be.

A tűzszünet lejárta után heves összecsapásokról számoltak be Gáza városának Sheikh Radwan negyedében Gáza északi részén, és a palesztin sajtó izraeli légicsapásokról is beszámolt Gáza egész területén. Az összecsapások további területekre is kiterjedtek Gáza északi és középső részén, az izraeli légicsapások pedig az egész övezetben folytatódtak.

A gázai Hamász által irányított egészségügyi minisztérium jelentése szerint legalább 32 palesztin meghalt, mások pedig megsebesültek péntek reggel a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légicsapásokban.

Az IDF palesztin jelentések szerint röplapokat dobott a Gáza déli része fölé, és figyelmeztette Khan Yunis városrészeinek lakóit, hogy meneküljenek Rafah menedékhelyeire, és arra figyelmeztettek, hogy „Khan Yunis városa veszélyes harci övezet”.

November közepén az izraeli média arról számolt be, hogy Szinwar és a Hamász al-Kasszam brigádjainak parancsnoka, Mohammed Deif vélhetően Júnisz kánban bujkál.

Nem sokkal a tűzszünet befejezése után az IDF szóvivői egysége péntek reggel kijelentette, hogy

„a Hamasz megsértette a megállapodást, és ráadásul izraeli területre is lőtt. Az IDF megújította a harcot a Hamász terrorszervezettel a Gázai övezetben”.

A Miniszterelnökség péntek délelőtt közölte, hogy „a Hamász-ISIS terrorszervezet megsértette a megállapodást, nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy ma szabadon engedi az összes elrabolt nőt, és rakétákat lőtt Izrael polgáraira”.

„A harcokhoz való visszatéréssel hangsúlyozzuk: az izraeli kormány elkötelezett a háború céljainak elérése mellett – túszaink szabadon bocsátása, a Hamasz felszámolása és annak biztosítása, hogy Gáza soha többé ne jelentsen veszélyt Izrael lakosaira.”

A Home Front Command visszaállítja a korlátozásokat Izrael déli és északi részén

A Honi Front Parancsnoksága megszigorította a korlátozásokat a gázai határ, valamint a libanoni és szíriai határ közelében élő közösségekre vonatkozóan péntek reggel, nem sokkal a tűzszünet vége előtt.

A gázai határ közelében lévő közösségekben különböző korlátozó intézkedéseket vezettek be.

A Hamász az Egyesült Államokat hibáztatja, amiért „zöld utat” adott Izraelnek a háború folytatására

A Hamász által irányított gázai kormányzati médiairoda reagált a tűzszünet végére, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „zöld utat adott (Izraelnek) a háború folytatására, tekintet nélkül a háborús törvényekre, valamint a nemzetközi és humanitárius törvényekre”.

„Palesztin népünknek joga van arra, hogy minden eszközzel megvédje magát, és joga van szabadságot és függetlenséget szerezni, megalapítani palesztin államát Jeruzsálem fővárosával, és teljesen eltávolítani a megszállást földjeikről a nemzetközi és az ENSZ-szel határozatokkal összhangban.”

Szünetet kér

FüHü
-
0
Szünetet kér

Az izraeli felfokozott támadások egybeestek a nemzetközi felháborodás fokozódásával és a Hamász a segélyek bebeengedése érdekében „humanitárius szünetet” kér.

Vasárnap folytatódtak a Katar közvetítésével folytatott tárgyalások Izrael és a Hamász között – mondta el a Reutersnek egy, a tárgyalásokról tájékoztatott forrás, és a túszok esetleges szabadon bocsátásáról is tárgyaltak.

A Hamasz ötnapos humanitárius szünetet kér Izrael hadműveleteiben, hogy segélyt és üzemanyagot juttathasson az ostromlott Gázai övezetbe, cserébe a fegyveresek által fogva tartott összes civil túsz szabadon bocsátásáért – mondta a névtelenséget kérő forrás.

(Az a Hamász kér humanitárius tűzszünetet amelyik esélyt sem adott a fesztiválozó tömegnek, az amelyik otthonokba betörve válogatás nélkül lekaszabolt több száz civil polgárt, s mindennek tetejében saját nemzet- és hittestvéreit erővel visszatartja attól, hogy biztonságos területre mehessenek!)

Az izraeli kormány szerint a Hamász által fogva tartott túszok több mint fele 25 országból származó külföldi útlevéllel rendelkezik, köztük 54 thai állampolgár.

Hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa tájékoztatást kap a gázai humanitárius helyzetről. A 15 tagú testület az elmúlt két hétben négyszer szavazott sikertelenül a háborúval kapcsolatos fellépést célzó határozattervezetekről, ám a 193 tagú ENSZ Közgyűlés pénteken elsöprő többséggel megszavazta az azonnali humanitárius fegyverszünetet.

Joe Biden amerikai elnök vasárnap felszólította Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy védjék meg a gázai civileket, és „azonnal és jelentősen növeljék a humanitárius segélyek áramlását” az ostromlott partmenti enklávéba – közölte a Fehér Ház.

Biden és Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök elkötelezte magát a Gázába áramló segítség jelentős felgyorsítása mellett vasárnaptól – közölte a Fehér Ház.

Elad Goren ezredes, a COGAT, az izraeli védelmi minisztérium palesztinokkal koordináló ügynöksége azt mondta, hogy Izrael az elkövetkező napokban lehetővé teszi a Gázának nyújtott segélyek jelentős növelését, és a palesztin civileknek egy „humanitárius zónába” kell indulniuk az apró terület déli részén.

A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

ki
-
0
A NATO főtitkár ukrajnai béketervében maga Stoltenberg is kétkedik, de…

Ukrajna csakis akkor lehet a NATO tagja, ha lemond területének egy részéről Oroszország javára – ezt a tökéletesen realista javaslatot fogalmazta meg Jens Stoltenberg kabinetfőnöke.

A NATO főtitkárát emiatt nemcsak Kijevben bírálták, ezért másnap közölte: hiba volt beszélni erről. Vagyis nem magától a realista javaslattól határolta el magát Jens Stoltenberg hanem csak annyit mondott, hogy nem kellett volna arról beszélnie egy norvég lapban. A háttérben tehát folyik az egyezkedés hiszen mindenki látja: nem reális Ukrajna kormányának az az elképzelése, hogy katonai erővel kiszorítja Oroszországot az ország területéről. Erről folytak már tárgyalások Szaúd Arábiában, ahol jelen volt Kína képviselője is. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert Putyinra csakis a kínaiak tudnak nyomást gyakorolni a béke érdekében. Márpedig Yellen amerikai pénzügyminiszter nem véletlenül Pekingben fogalmazta meg azt a nyilvánvaló igazságot, hogy a stagnáló világgazdaság számára a legjobb hír egy fegyverszünet lenne Ukrajna és Oroszország között.

Újabb orosz tábornok halt meg rejtélyes körülmények között

Gennagyij Zsidko vezérezredes egy rövid ideig irányította az ukrajnai orosz hadműveleteket. Majd Putyin leváltotta, mert az eredmények távolról sem feleltek meg az elképzeléseinek. Gennagyij Zsidko tábornok Szíriában az orosz fegyveres erők vezérkari főnökeként szolgált 2016-ban. Ezért megkapta az Oroszország hőse kitüntetést, majd Putyin kinevezte a hadügyminiszter egyik helyettesének. Az ukrajnai támadás megkezdése előtt nevezték ki a keleti katonai körzet parancsnokának. Ez a katonai körzet volt a felelős a támadásért. Miután az orosz csapatok nem tudták bevenni Kijevet a háború első napjaiban, ezért a keleti hadszíntérre koncentráltak. Itt érte őket megalázó vereség Harkov közelében 2022 őszén. Ezért Putyin bűnbakként Zsidko vezérezredest nevezte meg, akit leváltott tisztségéből. Az ő utóda lett Szurovikin tábornok, aki belekeveredett a Prigozsin féle pancser puccsba, ezért jelenleg háziőrizetben van.

Mi lett Zsidko vezérezredessel? Senki sem tudja, mert a múlt ősz óta nem szerepelt a nyilvánosság előtt.

Egy félig legális portálon annyi jelent meg róla, hogy az 58 éves Gennagyij Zsidko vezérezredes hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt.

Hol és mikor? Erről senki sem tud. Magasrangú katonák nem szoktak kiesni az ablakon Oroszországban sem,

az orosz Windows program a civileknek van fenntartva Putyin birodalmában.

Még az is lehet, hogy betegség következtében halt meg ágyban párnák között, de Putyin birodalmában éppúgy a hazugság az úr mint Sztálin rendszerében. Még azt sem hiszi el senki sem, ha talán véletlenül valami tényleg igaz Moszkva állításaiból.

Ukrajnában a hadműveleteket jelenleg Valerij Geraszimov hadseregtábornok, vezérkari főnök irányítja. Róla a CIA azt a hírt terjeszti, hogy a háború előtti sorsdöntő tanácskozáson ellene szavazott Putyin Kijev elfoglalásáról szőtt álmainak éppúgy mint Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke is. Ellenszavazatuk nem sokat nyomhatott a latban hiszen Putyin mégiscsak megindította a támadást viszont mindkét magasrangú vezető a helyén maradhatott. Szergej Nariskin rendszeresen tárgyal telefonon a CIA igazgatójával. William Burns korábban az USA moszkvai nagykövete volt. Utoljára ő beszélt Putyinnal a háború előtt. Medvegyev, Putyin  helyettese az orosz biztonsági tanácsban, úgy reagált a Stoltenberg tervre, hogy

nem mondanak le Kijevről sem hiszen az ukrán főváros “az orosz városok anyja”.

Moszkvai szereposztás szerint az egykor liberális Medvegyev jelenleg a szélsőséges nacionalista szerepét alakítja. Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy “nem akarunk újabb területeket elfoglalni Ukrajnában.”

Kissinger, az USA 100 éves ex külügyminisztere, aki nemrég Pekingben járt, azt nyilatkozta, hogy az év vége előtt lehet tűzszünet Ukrajna és Oroszország között – kínai közvetítéssel. A két Korea között máig sincs béke, csak tűzszünet – mutatott rá Kissinger a koreai háború befejezésének hetvenedik évfordulóján, csakhogy teljesen más érdekek mentén  tartja magát mindkét fél a tűzszünethez.

Ukrajna és Oroszország viszonylatában a tűzszünet betartására valamint az azt követő béketárgyalások eredményességére nem igazán látszik még csak halvány esély sem.

CIA főnök Ukrajnában: az év vége előtt megkezdődhetnek az ukrán-orosz tűzszüneti tárgyalások

Polonius
-
0
CIA főnök Ukrajnában: az év vége előtt megkezdődhetnek az ukrán-orosz tűzszüneti tárgyalások

William Burns titokban látogatott Ukrajnában mint oly sokszor a háború kezdete óta – írja a Washington Post. William Burns nem sokkal azelőtt kereste fel Kijevet, hogy Prigozsin és a Wagner hadsereg szembefordult Putyinnal, így erről nem folytatott tárgyalásokat Ukrajnában.

A magát megnevezni nemkívánó magasrangú titkosszolgálati vezető viszont elmondta, hogy William Burns, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, a Prigozsin puccs idején felhívta Nariskint, az orosz külföldi hírszerzés vezetőjét, hogy közölje vele: az Egyesült Államoknak semmi köze sincsen a Prigozsin lázadáshoz, és Washington semmiképp sem támogatja a Wagner hadsereget, sőt újabb szankciókat alkalmaz vele szemben. Az Egyesült Államokat nyugtalanítja, hogy a hatalmas atomfegyver készlettel rendelkező Oroszország esetleg a káosz áldozata lehet, és ebben az esetben a nukleáris fegyverek olyan felelőtlen emberek kezébe kerülhetnek mint Jevgenyij Prigozsin.

Miről tárgyalt a CIA igazgató Kijevben?

Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy az offenzíva nem halad olyan ütemben ahogy azt szeretnék, ezért újabb fegyvereket kért.

Elsősorban vadászrepülőgépeket, mert az ukrán vezérkar szerint a légi támogatás hiánya hátráltatja a leginkább az offenzívát. Ukrán részről hangsúlyozták, hogy céljuk az oroszok rákényszerítése a fegyverszüneti tárgyalásokra. Hogy akarják ezt elérni?

Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök szerint addig akarnak előrenyomulni Kelet Ukrajnában, hogy a Himars amerikai rakétavetők közvetlenül fenyegethessék azt a hidat, amely a Krím félszigetet összeköti a szárazfölddel. Ez nemcsak az utánpótlás fenyegetése miatt fontos hanem szimbolikus jelentősége is lenne hiszen Putyin elnök maga avatta fel a hidat annak idején. Ha permanens tűz alá kerülne a híd, akkor ez megértetné az oroszokkal, hogy nincs értelme a háborúnak. Le kell ülni tárgyalni. William Burns egyetértett az ukránokkal abban, hogy

“az oroszok csak akkor tárgyalnak, ha fenyegetve érzik magukat.”

Pekingben ugyanerre céloztak a Prigozsin puccs kapcsán mondván: Putyin rádöbbenhetett, hogy az idő immár nem neki dolgozik. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alapján még az idén megkezdődhetnek a tűzszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között.

Donald Trump, aki újra elnök szeretne lenni az Egyesült Államokban, a Prigozsin féle pancser puccs kapcsán kijelentette:

“Most kell kikényszeríteni a békét és véget vetni ennek a nevetséges háborúnak Oroszország és Ukrajna között amikor Putyin meggyengült.”

Az oroszok többsége már nem támogatja Putyin háborúját

Polonius
-
0
Az oroszok többsége már nem támogatja Putyin háborúját

A brit hírszerzés hozzájutott egy olyan közvélemény-kutatás eredményeihez, melyet az ukrajnai háború megítéléséről folytattak Oroszországban. A Putyin személyes védelmét ellátó FSZO szolgálat felmérése szerint az orosz közvélemény belefáradt a több mint kilenc hónapja folyó háborúba, amely semmilyen kézzelfogható eredménnyel sem járt Oroszország számára.

A megkérdezettek 55%-a a béketárgyalások híve Ukrajnával, és mindössze 25% válaszolta azt, hogy a végső győzelemig harcolnia kell Oroszországnak. Putyin annak idején az ukrán vezetés leváltását, és egy Moszkva barát kormányzat megteremtését tűzte ki célul Kijevben amikor február 24-én megindította a “korlátozott hadműveletet”. Azóta az orosz hadsereg defenzívába szorult, és Oroszország elszigetelődött. Putyin el sem ment a G20 csúcs konferenciára, melyet idén Bali szigetén rendeztek meg. A nyugati államok ugyanis Biden elnökkel az élen közölték: nem kívánnak vele találkozni!

Macron közvetít

Figyelembe kell venni Putyin biztonsági szempontjait is – hangsúlyozta a francia elnök, aki nemrég tárgyalt Washingtonban Biden amerikai elnökkel. Az USA elnöke megbízta a közvetítő szereppel, mert már az Egyesült Államok is szeretné maga mögött tudni a konfliktust Ukrajnában. Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke tűzszüneti tárgyalásokat sürget Ukrajnában, ahol a fűtési szezon tragikus következményekkel járhat a lakosságra nézve, mert az oroszok szétlőtték az energiahálózatot. Mind az amerikaiak mind pedig a franciák már kidolgoztak béketerveket, amelyeket egyelőre sem az oroszok sem pedig az ukránok nem fogadnak el. Zelenszkij elnök egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről beleértve a Krím félszigetet is. Ilyen alkut Putyin nyilvánvalóan nem fogadhat el, mert ezzel az életét tenné kockára. Zelenszkij elnök is hasonló helyzetben van: ha lemond Ukrajna területének akárcsak kis részéről is, akkor a nacionalisták hazaárulónak kiálthatják ki. A patthelyzetet egy fegyverszünet oldhatja fel, amely hosszú időre jegelné a problémát: hol húzódnak Ukrajna és Oroszország határai?

Lavrov szó nélkül távozott

ki
-
0
Lavrov szó nélkül távozott

Szergej, mit akartok valójában? – kérdezte Tony Blinken amerikai külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjét utolsó találkozásuk során Putyin ukrajnai agressziója előtt – számolt be most a Washington Post. Szergej Lavrov válaszul szó nélkül kisétált.

Egy hónappal később megindult az orosz hadsereg Ukrajna ellen noha azt addig mindenki cáfolta az orosz vezetők közül – beleértve az örmény származású külügyminisztert is. Miért nem mondott semmit sem Lavrov? Egyrészt, mert nem hatalmazták fel erre, másrészt pedig lehetséges, hogy még nem volt döntés Moszkvában.

Wallace brit védelmi miniszter  kerek perec megkérdezte akkoriban Szergej Sojgu hadügyminisztert: megtámadja-e Oroszország Ukrajnát? Sojgu a szemébe nézett, és közölte nem! Valószínűleg még akkor sem volt végleges döntés. Azt állítólag hárman hozták meg Moszkvában: Putyin, Sojgu hadügyminiszter és Nyikolaj Patrusev, aki Putyin utóda volt az FSZB élén, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Lavrovot előtte meghallgatták, de a véleményét nem fogadták el. A rutinos diplomata nem ajánlotta a katonai akciót.

Zelenszkij szerepe

Az ukrán elnök és közvetlen munkatársai sokáig kételkedtek az amerikai hírszerzés értesüléseiben, melyek szerint küszöbön áll a támadás. A Washington Post szerint azt gondolhatták, hogy az USA csak rájuk akar ijeszteni, hogy azután a fejük fölött megalkudjon Moszkvával. Az orosz támadás megindulása után viszont Zelenszkij pánikba eshetett, és azonnal kérte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót: kapcsolja Biden elnököt. Zelenszkij segítséget kért és kapott – számolt be a Washington Post, melynek részletes összefoglalója nyilvánvalóan a State Department jóváhagyásával készült csaknem hat hónappal azután, hogy Putyin csapatai megkezdték az agressziót Ukrajna ellen.

Vajon mennyiben hiteles ez a beszámoló?

Ha Zelenszkij elnök szinte az utolsó pillanatig kételkedett az orosz támadásban, akkor hogy sikerült megállítani a villámháborús akciót, melyet Putyin 3-5 napra tervezett?

Valószínűleg az történt, hogy az amerikai hadsereg és a CIA közvetlenül az ukrán partnerekkel épített ki olyan szoros kapcsolatot, hogy azok felkészülten várták az orosz ejtőernyősöket, akiknek el kellett volna foglalniuk Kijevet és meggyilkolniuk Zelenszkij elnököt. Akinek nem a parancs kiadás a feladata hanem a PR, amelyet remekül teljesít is.

A kérdés csak az, hogy miért most tette közzé a részletes beszámolót a Washington Post?

Erdogan török elnök a hírek szerint csúcstalálkozót készít elő Putyin és Zelenszkij között. Mind az ukrán mind az orosz elnök gyakran nyilatkozta azt, hogy a tél beállta előtt be kellene fejezni a harcokat Ukrajnában. A tűzszünethez az kellene, hogy mind Putyin mind Zelenszkij diadal jelentést tudathasson a saját népével.

A koreai háború idején ez még sikerült: 1953-ban Sztálin halála után megkezdődött az enyhülés, és a Nyugat és a Kelet lezárta a három éve folyó háborút, amely borzalmas pusztítást vitt végbe  anélkül, hogy bármelyik fél elért volna bármit is. Mégis mindkét oldal diadal jelentéseket közölt a saját közvéleményével holott a fegyverszüneti vonal pontosan ott húzódott a két Korea között mint a háború kezdetén. Béke megállapodás azóta sincs.

Most sokminden más mellett az a probléma, hogy van internet, ezért a hatalomnak nehéz hitelesen hazudnia. Nehéz, de nem lehetetlen. Lehet, hogy a Washington Post cikk sorozata felhívás keringőre. Ahogy a háború előtt szinte senki sem hitt abban, hogy Putyin meghozza élete legrosszabb döntését és megtámadja Ukrajnát, ma ugyanígy szinte senki sem hisz a tűzszünetben. Annak viszont mindenki örülne, ha katonák helyett diplomaták vennék át a fő szerepet. Végülis Lavrov válaszolhatna úgy az amerikai külügyminiszter kérdésére, hogy békét akarunk! Talán el is hinnék neki…

Olasz javaslat a tűzszünetre Ukrajnában

ki
-
0
Olasz javaslat a tűzszünetre Ukrajnában

A jövő heti uniós csúcstalálkozóra készülődve Draghi miniszterelnök azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Brüsszelnek azonnali tűzszünetre kellene felszólítania a feleket Ukrajnában. Az olasz elképzelést támogatja Magyarország és Ciprus is.

Az uniós tagállamok többsége – az amerikai elképzelésekhez igazodva – az ukrán kormány maximális támogatása mellett van. Zelenszkij elnöknek az az álláspontja, hogy csakis azután lehet tárgyalni, ha az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN televíziónak ezért úgy nyilatkozott, hogy a háború sokáig el fog húzódni, de az Európai Uniónak és a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát a végsőkig. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Zelenszkij ukrán elnök a davosi világkonferencia előtt.

Morawiecki lengyel miniszterelnököt megkérdezték arról is, hogy jó barátja Orbán Viktor akadályozza az orosz olajembargót. Ezt a lengyel kormányfő elismerte, de hozzátette, hogy sok uniós tagállam örül Orbán szembeszegülésének, mert maga sem akar olajembargót. Földgáz embargót még kevésbé.

Két irány

Soros György Davosban már a harmadik világháborúról beszélt. Kifejtette az amerikai demokrata adminisztráció álláspontját, mely szerint a falhoz kell szorítani Putyint, és a lehetőség szerint végezni vele. Soros György éppúgy mint Morawiecki lengyel miniszterelnök Hitlerhez hasonlították Putyint, akit minden áron meg kell állítani.

Teljesen más álláspontot fejtett ki Davosban Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. A veterán diplomata szerint az USA-nak mielőbb tűzszünetre kellene rávennie Zelenszkij ukrán elnök – azon az áron is, ha ez területi engedményeket jelent Putyinnak. A republikánus Kissinger szerint Oroszországra szüksége van az európai békerendszernek, ezért alkut kell kötni Putyinnal. Meg kell akadályozni egy kínai-orosz szövetséget. Lényegében ugyanez a véleménye Draghi olasz miniszterelnöknek, Macron francia elnöknek és Scholz német kancellárnak is. Ehhez az állásponthoz csatlakozik most Orbán Viktor, aki megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal a háború ellenére is. A két vonal összecsapása várható a jövő heti uniós csúcson. Ursula von der Leyen asszony jelezte: az olajembargót nem vitatják meg, mert nincs konszenzus.

Megtárgyalják viszont azt a brüsszeli javaslatot, mely szerint el kell kobozni az orosz oligarchák mintegy 10 milliárd eurós befagyasztott vagyonát az Európai Unióban. Brüsszel szerint ebből lehetne részben finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

121. oldal a 2-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan