Kezdőlap Címkék Tűzszünet

Címke: tűzszünet

Olasz javaslat a tűzszünetre Ukrajnában

0

A jövő heti uniós csúcstalálkozóra készülődve Draghi miniszterelnök azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Brüsszelnek azonnali tűzszünetre kellene felszólítania a feleket Ukrajnában. Az olasz elképzelést támogatja Magyarország és Ciprus is.

Az uniós tagállamok többsége – az amerikai elképzelésekhez igazodva – az ukrán kormány maximális támogatása mellett van. Zelenszkij elnöknek az az álláspontja, hogy csakis azután lehet tárgyalni, ha az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN televíziónak ezért úgy nyilatkozott, hogy a háború sokáig el fog húzódni, de az Európai Uniónak és a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát a végsőkig. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Zelenszkij ukrán elnök a davosi világkonferencia előtt.

Morawiecki lengyel miniszterelnököt megkérdezték arról is, hogy jó barátja Orbán Viktor akadályozza az orosz olajembargót. Ezt a lengyel kormányfő elismerte, de hozzátette, hogy sok uniós tagállam örül Orbán szembeszegülésének, mert maga sem akar olajembargót. Földgáz embargót még kevésbé.

Két irány

Soros György Davosban már a harmadik világháborúról beszélt. Kifejtette az amerikai demokrata adminisztráció álláspontját, mely szerint a falhoz kell szorítani Putyint, és a lehetőség szerint végezni vele. Soros György éppúgy mint Morawiecki lengyel miniszterelnök Hitlerhez hasonlították Putyint, akit minden áron meg kell állítani.

Teljesen más álláspontot fejtett ki Davosban Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. A veterán diplomata szerint az USA-nak mielőbb tűzszünetre kellene rávennie Zelenszkij ukrán elnök – azon az áron is, ha ez területi engedményeket jelent Putyinnak. A republikánus Kissinger szerint Oroszországra szüksége van az európai békerendszernek, ezért alkut kell kötni Putyinnal. Meg kell akadályozni egy kínai-orosz szövetséget. Lényegében ugyanez a véleménye Draghi olasz miniszterelnöknek, Macron francia elnöknek és Scholz német kancellárnak is. Ehhez az állásponthoz csatlakozik most Orbán Viktor, aki megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal a háború ellenére is. A két vonal összecsapása várható a jövő heti uniós csúcson. Ursula von der Leyen asszony jelezte: az olajembargót nem vitatják meg, mert nincs konszenzus.

Megtárgyalják viszont azt a brüsszeli javaslatot, mely szerint el kell kobozni az orosz oligarchák mintegy 10 milliárd eurós befagyasztott vagyonát az Európai Unióban. Brüsszel szerint ebből lehetne részben finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

Azerbajdzsán kihasználja Putyin ukrajnai kudarcát

Az orosz hadügyminisztérium tiltakozott amiatt, hogy azeri katonák megsértették a tűzszünetet Hegyi Karabah tartományban , ahol az oroszok garantálják a békét Azerbajdzsán és Örményország között.

Putyin orosz elnökkel többször is beszélt telefonon a hétvégén Örményország miniszterelnöke. Nikol Pasinjan kormányfő amiatt panaszkodott, hogy azeri katonák megöltek három örmény harcost a Hegyi Karabah tartományban. 2020 novemberében kötött tűzszünetet Azerbajdzsán és Örményország, amely egyaránt magáénak tekinti a vegyes lakosságú tartományt. Az oroszok garantálják a tűzszünetet, de az ukrajnai háború miatt csökkentették csapataik létszámát a térségben.

Azerbajdzsán török drónokkal támad

Az orosz hadügyminisztérium felrójja az azeri hadseregnek, hogy Bayraktar török drónokkal intézett támadást örmény területek ellen. A török drónokat olyan helyről lőtték ki, mely orosz ellenőrzés alatt áll- írja helyszíni beszámolójában  a francia közszolgálati RFI tudósítója. A Bayraktar drónok döntötték el a legutóbbi azeri-örmény háborút Azerbajdzsán javára a Hegyi Karabah tartományban. Ezeket a Bayraktar drónokat Törökország Ukrajnába is szállította. Sőt Erdogan elnök egyezményt kötött Ukrajnával még a háború előtt arról, hogy ezeket, az orosz harckocsik ellen nagyon hatékony drónokat Ukrajnában is gyártják majd. A háború miatt erre nem került sor.

Azerbajdzsán azt válaszolta az orosz hadügyminisztérium panaszaira, hogy ők örmény akciót hiúsítottak meg a kérdéses területen. Azerbajdzsán mögött ott áll Törökország és az Egyesült Államok míg Örményország Putyin támogatására számíthat.

A feszültség Azerbajdzsán és Örményország között egyre növekszik – írja a Kaukázusból az RFI tudósítója.

A béke hetek, a tűzszünet néhány nap, evakuálás lassan

Az Oroszországgal folytatott béketárgyalások legalább “néhány hétig” tarthatnak, bár a jelek szerint Moszkva álláspontja “elfogadhatóbbá” vált – mondta Mihajlo Podoliak ukrán elnök tanácsadója, aki részt vesz a béketárgyalásokon. 

A tárgyalások kulcsfontosságú kérdései közé tartozik a biztonsági garanciák, a tűzszünet, az orosz csapatok kivonása és a “vitatott területek politikai rendezése” – mondta a Bloomberg TV – nek adott interjújában pénteken.

“Ez a folyamat elhúzódhat”  – mondta Podoliak, tekintettel az egymást kölcsönösen kizáró pozíciók számára.

“Vannak olyan engedmények, amelyeket biztosan nem fogunk tenni. Nem adhatunk fel egyetlen területet sem”

– mondta a tárgyalások résztvevőjeként.

Míg a teljes békemegállapodásra jutni néhány hétig tarthat, addid “ami néhány napon belül megtörténhet, az egy tűzszünet”, amely több humanitárius folyosót nyit meg – mondta Podoliak.

Az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint

“az orosz hadsereg nem áll harcban az ukrán hadsereggel – csak a civilekkel áll háborúban”.

Szerinte az orosz hadsereg azt a taktikát alkalmazza, hogy “a nagyvárosokat körülveszi, cirkálórakétákkal és légibombákkal bombázza annak érdekében, hogy humanitárius enklávékat hozzon létre”.

“A szíriai vagy afgán háborús forgatókönyvet próbálják megvalósítani Ukrajnában” – mondta Podoliak.

Emlékeztetni kell arra, hogy Oroszország a csapatok bevetése előtt tagadta Ukrajna megtámadásának szándékát, de most azt állítja, hogy csak a katonai infrastruktúrát rombolja le, bár a lakónegyedeket is lebombázza, és egész városokat ostromol.

Így Mariupolban a város otthonokk mintegy 80%-át elpusztították az orosz támadások, naponta 50-100 bombát dobtak a városra, és a lakosok nem tudták elhagyni a várost, pincékben és bombaóvóhelyeken ültek. 350.000 emberből csupán 40.000 elhagyhatta a várost.

Erdogan tiltott fegyvereket is bevet a kurdok ellen

Napalmot és foszfor bombákat is alkalmaz a törökök légiereje a kurdok megfélemlítésére Szíriában – közölte a kurd milícia, melynek az amerikai-török megállapodás értelmében keddig kell elhagyniuk területüket. Kedden Erdogan elnök “véletlenül” Szocsiban tárgyal Putyin orosz államfővel.

Közben új bíráló csatlakozott Erdogan akciójának kritikusaihoz: Matteo Salvini szerint a törököket mindenképp meg kell állítani Szíriában !

Az Európai Uniónak határozottan fel kellene lépnie annak érdekében, hogy Erdogan offenzívája mielőbb véget érjen! – jelentette ki Matteo Salvini, aki nem is oly rég még Olaszország erős embere volt. A Liga vezére a párizsi Le Point hetilapnak adott hosszú interjút, melyben kifejti, hogy készen állnak a kormányzásra. Matteo Salvini, aki miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter volt az előző kormányban, maga buktatta meg azt, mert ő akart miniszterelnök lenni. Ehelyett maradt a miniszterelnök, aki immár Salvini ellenfelével, a baloldallal kormányozza együtt Olaszországot. Ráadásul egészen más irányban mint Salvini, aki szereti magát “a szuverenista erők európai vezérének” tekinteni. Ebben a minőségében igen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki többször is a támogatásáról biztosította Matteo Salvinit. A törökök offenzíváját Szíriában azonban pontosan ellenkezőképp ítélik meg. A magyar diplomácia azzal indokolja Erdogan támogatását, hogy ily módon a szír menekültek hazájukba térnek vissza, és nem jönnek Európába. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy 3,5 millió szír menekültet indít Európa felé, ha offenzívája leállítására kényszerítik. Salvini viszont arra mutat rá, hogy Erdogan katonai akciója újabb válságot idéz elő Szíriában újabb menekültekkel. Vagyis ahelyett, hogy megoldaná a menekült problémát, épp ellenkezőleg fokozza azt.

Ezért arra buzdítja az Európai Uniót, hogy kényszerítse rá Erdogant a visszavonulásra. Erre azonban csak az USA vagy Oroszország képes, mert megfelelő katonai erővel csakis ők rendelkeznek. Mike Pence amerikai alelnök így is ért el tűzszünetet miközben a helyszínen az oroszok választják szét a szembeálló török és szír csapatokat.

Véres örökség – Feloszlatta magát az ETA

0

Egy korszak lezárult: május 2-án az ETA nevű terrorista szervezet egy levélben jelentette be a feloszlatását. Habár az elmúlt időszakban a szervezet lassan, de biztosan haladt az önfelszámolás felé, mégis a mai napig mindenkinek a rettegés és a véres erőszak jut eszébe a csoport neve hallatán.

Az El Diario lap május 2-án hozta nyilvánosságra azt a baszk nyelven írt levelet, amelyet a Baszk Haza és Szabadság (ETA) nevű terrorszervezet még április közepén küldött szét számos spanyol intézménynek és rendőrőrsnek. Ebben a terrorszervezet vezetése közölte, hogy véget vetnek a több mint 50 éve tartó “függetlenségi harcuknak”.

Baszkföld most egy új lehetőség előtt áll, hogy végleg lezárja a konfliktus időszakát, és építse a közös jövőt”.

– olvasható az írásban. Ugyanakkor leszögezték, hogy ez még korántsem jelenti a francia és a spanyol kormánnyal folytatott konfliktus végét, hiszen jogi és politikai eszközökkel tovább folytatják a harcot.

Az ETA logója. A felirat jelentése: Menj előre mindkét úton, amely egyszerre jelenti a politikai és a fegyveres harcot. A kép forrása: Wiki.

Az ETA nevű terrorszervezet gyökerei egészen a spanyol Francisco Franco több mint három évtizeden át tartó uralmáig nyúlnak vissza. A tábornok által fenntartott nacionalista rendszer nem ismerte el a Spanyolország területén élő kisebbségek jogait, és erős központi spanyolosítást indítottak országszerte. Az Észak-Spanyolországban és dél-nyugat Franciaországban élő, teljesen önálló nyelvet beszélő és sajátos kultúrát alkotó baszkok ellenálltak ennek a folyamatnak. Ugyanakkor nem mindenki volt elégedett a baszkföldi pártok és szervezetek hatékonyságával, mivel Madriddal szemben túlságosan megalkuvóknak tartották őket. Ezért 1959. július 31-én a bilbaói egyetem egykori diákjai hivatalosan bejelentették az Euskadi Ta Askatasuna, vagyis az ETA nevű szervezet megalakulását.

A függetlenség megszerzésén kívül egy szocialista berendezkedésű állam létrehozását tűzték ki a legfőbb céljuknak. Franciaország területén szervezték a gyűléseiket és innen irányították a kezdetben erőszakot elutasító szervezetet. Azonban a Franco-rendszer túl nagy veszélyforrásnak ítélte őket, ezért a baszkföldi szimpatizánsaik és rendezvényeik ellen is keményen léptek fel. A vízválasztó az volt, amikor Txabi Etxebarrieta ETA-tag 1968 nyarán meggyilkolt egy rendőrt, majd a fegyveres összecsapásban vele is végeztek.

Ettől kezdve bontakozott ki az a terrorhadjárat, amelynek köszönhetően rettegett hírnévre tettek szert nemcsak Spanyolországban, hanem egész Nyugat-Európában. Az ETA egymás után végzett a spanyol kormány baszkföldi alkalmazottaival, tehát a rendőröktől kezdve a tisztségviselőkön át egészen a bírókig bezárólag mindenki célpontnak számított. Madrid  szigorúbb szabályozással, kiterjedt akciókkal, letartóztatási hullámmal, valamint halálbüntetésekkel válaszolt, de képtelen volt megfékezni az erőszakspirált.

Franco tábornok ugyan 1973-ban távozott a hatalomból, ám ez sem vetett véget az ETA tevékenységének. Éppen ellenkezőleg: immáron sokkal nagyobb és látványosabb merényleteteket hajtottak végre, nem válogatva az eszközökben és a módszerekben. Emberrablásokat – többek közt külföldi diplomatákat is elraboltak, például a német konzult 1970-ben – éppúgy elkövettek, mint ahogyan pokolgépes merényleteket. Általánossá vált, hogy a szervezet postán vagy telefonon keresztül értesítette a hatóságokat egy készülő akciójáról. Amennyiben nem vették komolyan a figyelmeztetést vagy nem értek oda időben, akkor az ETA minden felelősséget a rendőrségre hárított.

Idővel nemcsak Baszkföldön hajtottak végre akciókat: a világot meglepte, amikor 1973-ban távirányítású pokolgépekkel végeztek Franco kijelölt örökösével, Luis Carrero Blanco miniszterelnökkel, amikor Madridon utazott keresztül a gépkocsijával. Ezek a merényletek súlyos árnyékot vetettek a spanyol hatalmi átmenetre és a demokrácia kiépülésére.

Annak ellenére, hogy az utolsó kivégzést 1975-ben hajtották végre (sortűz végzett két ETA-terroristával) és Madrid egyre több önrendelkezési jogot biztosított a baszkoknak, a nyolcvanas években tetőpontjára ért az erőszak. Szinte mindennapossá váltak az összecsapások Baszkföldön, a terrorszervezet pedig már Spanyolországon kívül (Franciaországban és Olaszországban) is hajtott végre akciókat. Ebben az évtizedben követték el a legtöbb halálos áldozattal járó merényletüket: a Hipercor nevű bevásárlóközpont mellett egy gépkocsiba rejtett bomba meggyilkolt 21 embert, s mintegy 45 megsebesített.

Hipercor a robbanás után. A kép forrása: Wikimedia Commons

Spanyolország és Portugália Európai Unióhoz való csatlakozása miatt immáron az egész világon (Egyesült Államok, Kanadában, Franciaországban) harcoltak a szervezet ellen, több tagjukat letartóztatták, bankszámláikat befagyasztották.  A kilencvenes évek második felétől a madridi kormányzatok egyre inkább kiszélesítették Baszkföld autonómiáját és a tárgyalóasztal mellett próbáltak megegyezni az ETA-val.

A lassú, de hatékony politika 2006-ban hozta meg a gyümölcsét, amikor az ETA vezetése bejelentette az

örökös tűzszünetet.” 

Ezután a szervezet passzivitásba vonult, s miközben belső harcok szabdalták, több szakadár egység folytatta a harcot. Ilyen volt például a Baszk Haza és Szabadság, amely 2009-ben felrobbantotta a Burgos-i katonai csendőrség laktanyáját. Az ETA főparancsnoksága azonban már nem a teljes elszakadásért, hanem a belső autonómiáért és a kiegyezésért harcolt. 2011-ben a központi vezetés a fegyveres aktivitás végleges beszüntetésére adott utasítást. 2017 tavaszán átadták egy listát, amely a titkos fegyverraktárak helyeit jelölte, így a hatóságok pár nap alatt felszámolták a teljes fegyverarzenáljukat.

2018. április 20-án nyilvánosságra hozott közleményében az ETA vezetése elismerte a felelősségét és bocsánatot kértek a károkért, illetve az áldozatokért. A legutóbbi baszk értesülések szerint május 5-én az  ETA egy látványos “felosztási ceremóniára” készül a franciaországi Bayonneban, ahol “ünnepélyes keretek között” kihirdetik a szervezet megszűnését.

Az ETA 1968 óta 3300 támadást hajtott végre, több mint 800 emberrel végzett, 2000 embert sebesített meg, és a mai napig mintegy 300 tagjuk ül rács mögött.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK