Kezdőlap Címkék Tűzszünet

Címke: tűzszünet

Az Egyesült Államok „áthidaló javaslata” a gázai megállapodásra kizárja Netanjahu két kulcsfontosságú követelését

Az Egyesült Államok „áthidaló javaslata”, amely a tűzszüneti túszokról szóló megállapodás jövő héten történő véglegesítését hivatott lehetővé tenni, nem rendelkezik arról, hogy Izrael jelen legyen a gázai-egyiptomi határ mentén, vagy olyan mechanizmusról, amely megakadályozza a fegyveresek visszatérését Gáza középső részén.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök követelésének megfelelően a Hamász az övezet északi részén vonul – jelentette szombaton a héber sajtó a tárgyalásokat ismerő, meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva.

A 12-es csatorna jelentése szerint Kairóban vasárnap folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Államok és Izrael részvételével. A jelentés szerint csak ha Izrael és az Egyesült Államok meg tud állapodni e két kulcskérdés feltételeiben, Egyiptom és Katar szorgalmazza a Hamászt az egyezség megkötésére. A Hamász világossá tette, hogy nem fog beleegyezni egy olyan megállapodásba, amely e két izraeli követelésnek eleget tesz.

Netanjahu, aki az elmúlt hetekben többször is ragaszkodott ehhez a két követeléshez, várhatóan döntő fontosságú megbeszélést folytat Izrael tárgyalóival és biztonsági vezetőivel, ezekre a kérdésekre összpontosítva, mielőtt a vasárnapi tárgyalások megkezdődnének az egyiptomi fővárosban.

Az Egyesült Államok „áthidaló javaslata”, amely a tűzszüneti túszokról szóló megállapodás jövő héten történő véglegesítését hivatott lehetővé tenni, nem rendelkezik arról, hogy Izrael jelen legyen a gázai-egyiptomi határ mentén, vagy olyan mechanizmusról, amely megakadályozza a fegyveresek visszatérését Gáza középső részén. Benjámin Netanjahu miniszterelnök követelésének megfelelően a Hamász az övezet északi részén vonul – jelentette szombaton a héber sajtó a tárgyalásokat ismerő, meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva.

A tervek szerint megbeszélést folytat Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is, aki vasárnap érkezik Izraelbe.

Netanjahu hivatala szombat este kiadott közleményében azt mondta, hogy Izrael tárgyalói tájékoztatták őt a tárgyalásokról, és „óvatos optimizmusnak adtak hangot a megállapodás előmozdításának lehetőségével kapcsolatban”. A közlemény szerint az új amerikai javaslat, amelyet pénteken juttattak el Izraelnek és a Hamásznak, az Izrael és a dohai közvetítők közötti kétnapos tárgyalás végén, „olyan összetevőket tartalmaz, amelyek Izrael számára elfogadhatóak”.

„Remélnünk kell, hogy az Egyesült Államok és a közvetítők Hamászra nehezedő erős nyomása az amerikai javaslattal szembeni ellenállás megszüntetéséhez vezet, és lehetővé teszi az áttörést a kapcsolattartásban”

– tette hozzá a közlemény.

Amerikai tisztviselők korábban azt mondták, hogy a fegyveres Hamász-erők visszatérése Gáza északi részébe – az IDF által az övezet északi és déli részét elválasztó Netzarim folyosón keresztül – a megállapodás megsértését jelenti. A Walla News szombati jelentése szerint a közvetítők

most olyan záradékot javasoltak, amely feljogosítja Izraelt a Hamász elleni katonai hadműveletek újraindítására, ha fegyvereket szállítanak Gáza északi részébe. (Az IDF-nek az ügylet első szakaszában ki kell vonulnia a Netzarim területről.)

Izraeli és más források azt mondták, hogy az izraeli biztonsági vezetők úgy vélik, hogy ha a megállapodás első szakaszának hat hete kivonulnak a Philadelphi-folyosóról a gázai határ mentén, az nem tenné lehetővé a Hamász jelentős átfegyverkezését, és hogy bizonyos, a határ mentén meghatározott, nem meghatározott eljárások kompenzálhatják az izraeli helyzetet a kivonulást a határvidékről. Az izraeli Channel 13 híradója egyiptomi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Izrael és Egyiptom a Philadelphi-i folyosóval és a rafahi határátkelővel kapcsolatos megállapodáson dolgozik.

Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítői támogatásával, átadta áthidaló javaslatát Izraelnek és a Hamásznak a csütörtök-pénteki dohai csúcstalálkozó végén. Izrael és a közvetítők részt vettek a csúcson; a Hamász dohai tisztviselői értesültek az ottani tárgyalások előrehaladásáról, de nem vettek részt közvetlenül.

A hírek szerint szerdára vagy csütörtökre újabb ilyen csúcstalálkozót terveznek, ezúttal Kairóba. Amerikai tisztviselők azt mondták, hogy a régóta áhított megállapodást a jövő hét végéig kívánják véglegesíteni.

Joe Biden elnök és más amerikai tisztviselők óvatos optimizmusukat fejezték ki a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban, miközben hangsúlyozták, hogy az akadályok továbbra is fennállnak. A Hamász tisztviselői jelezték, hogy ellenzik a legújabb megfogalmazásokat, pénteken források szerint a csoport ragaszkodott az állandó tűzszünethez, Izrael teljes kivonulásához Gázából, a kitelepített gázaiak visszatéréséhez és a túsz-fogolycseréhez.

Egy izraeli tisztviselő, aki ismeri a tárgyalásokat, azt mondta, hogy a Hamász valószínűleg elutasítja a legutóbbi javaslatot, mivel az nagyjából Izrael álláspontját tükrözi.

Miért és miről hajlandó tárgyalni Ukrajna? – Interjú Andreas Umlanddal

Andreas Umland a Svéd Nemzetközi Ügyek Intézete (UI) Kelet-európai Tanulmányok Stockholmi Központjának (SCEEUS) elemzőjével készített interjú sok mindenre magyarázatul szolgál, hogy megértsük hol is tart az orosz-ukrán háború.

A héten az ukrán elnök francia újságíróknak adott interjújában jelezte, hogy Kijev készen áll a tárgyalásokra Moszkvával. Mennyire lehet komolyan venni Zelenszkij újabb beszédét?

Az ukrán tárgyalási hajlandóság közelmúltbeli demonstratív kinyilvánítása Oroszországgal többek között kísérlet Kijev önreprezentációjának módosítására a külföldi partnerekkel szemben. Ez nem utolsósorban a nyugati országoknak szól, hiszen nemcsak a globális délről, hanem nyugatról is érkeztek olyan vádak, hogy Ukrajna ellenzi a háború tárgyalásos befejezését. Most már egyértelműbben kijelentették, hogy Kijev kész tárgyalni. Mindazonáltal az ukrán álláspont érdemben nem sokat változik.

Kijev kész lenne tárgyalni Moszkvával az Ukrajnából való teljes orosz kivonulás körülményeiről és szakaszairól. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni egy régi, már 2014 óta tárgyalt elképzelést: Az ENSZ békefenntartóit egy átmeneti időszakra Kelet- és Dél-Ukrajna jelenleg Oroszország által megszállt területein lehetne állomásoztatni. Kijev a NATO-csatlakozási törekvéseit is felfüggeszthetné, amennyiben Ukrajna egyébként sem valószínű, hogy hamarosan csatlakozik a szövetséghez. Valami hasonló volt napirenden a 2022 tavaszán az isztambuli tárgyalásokon. Akkor Kijev alternatív biztonsági garanciákat keresett a Nyugattól Ukrajna számára, azaz a NATO-tagság átmeneti alternatíváját. Az, hogy a Nyugat nem volt hajlandó ilyen szilárd garanciákat nyújtani, volt az egyik oka annak, hogy a tárgyalások akkor kudarcba fulladtak.

Zelenszkij nemrég azt mondta: „Nem kell (katonai eszközökkel) minden területet visszafoglalnunk. Úgy gondolom, hogy ez (a reintegráció) a diplomácia segítségével is megvalósítható. Ez mit jelent?

Még ha most már több ukrán hajlandó is feladni területeket, a lakosság többsége még mindig ellenzi ezt. Zelenszkij kijelentése tehát valószínűleg azt jelenti, hogy a diplomácia eszközeivel akarja visszaszerezni a megszállt területeket, és nem feltétlenül katonai eszközökkel akarja felszabadítani azokat. A múltban Kijev néha túlságosan is szigorúan kizárta a Moszkvával való tárgyalásokat. Ez (alaptalan) nyugati vádakhoz vezetett, miszerint Ukrajna konstruktívan harcias. Ami most történik, az Kijev hangnemének változása Ukrajna Oroszországgal szembeni hivatalos álláspontjának nyilvános megfogalmazásában – de nem érdemi változás.

A Trump esetleges győzelmével kapcsolatos ukrán aggodalmak talán befolyásolják Ukrajna kommunikációs stílusát és tárgyalási hajlandóságát?

Az ukrán vezetés retorikájában bekövetkezett változásnak köze lehet az amerikai politika esetleges jövőbeli, egy második Trump-kormányzat alatti átrendeződéséhez. Lehet, hogy ez egy kísérlet a republikánus tábor megközelítésére. Zelenszkij és a 45. amerikai elnök kapcsolatában már korábban is voltak feszültségek – nem utolsósorban a Trump elleni vádemelési eljárás miatt, amelyet egy közte és Zelenszkij közötti telefonbeszélgetés váltott ki. „Ha egy leendő Trump elnök tárgyalások útján akarja megoldani az Oroszországgal való konfliktust, mi készen állunk rá” – valószínűleg ezt akarja Kijev kommunikálni a GOP-nak. Persze az ukrán elvi tárgyalási hajlandóság mindig is megvolt, csak ezt nem hangsúlyozták annyira a nyilvánosság előtt.

Miért volt eddig ilyen patthelyzet az ukrán és az orosz elnök között?

A tárgyalások jelenleg mindkét fél számára abszurdak. A Krím és az Oroszország által részben megszállt négy délkelet-ukrajnai szárazföldi régió már az orosz alkotmányban is az (ál)föderáció új területeiként van rögzítve. Ukrajna alkotmánya szerint természetesen a 2014 előtti határok maradnak érvényben. Az elcsatolt területek jogilag és törvényesen ukrán állami területnek minősülnek. Ennek fényében sem Zelenszkij, sem Putyin nem folytathat érdemi tárgyalásokat. Egyikük sem köthet kompromisszumot olyasmiben, ami ellentétes az államuk alkotmányával. Ellenkező esetben otthon sokan nemzetükhöz hűtlennek tartanák őket.

Félretéve minden erkölcsi értékelést, mindkét elnök az alaptörvények foglya. Ők országukban az „alkotmány kezesei”. Ha nem tesznek eleget ennek a szerepüknek, és nem védik meg államuk hivatalos területét, belpolitikai zűrzavarral kell szembenézniük. Fennáll annak a veszélye, hogy hazaárulással vádolják őket, és saját maguk ellen fordítják a lakosságuk hazafias részét. Ezért a két elnök vagy a külügyminiszterek közötti hipotetikus megbeszélésekből egyelőre kevés sülne ki.

Az ukrán elnök kinyilvánított tárgyalási hajlandósága egyben belpolitikai jelzés is?

Zelenszkij valószínűleg az egyszerű ukránok körében változó hangulatra is reagál. Az emberek fáradtak, sőt egyesek annyira kimerültek, hogy készek visszatérni a 2022 februári – a teljes körű invázió kezdete előtti – helyzethez. Akkor egyesek már megbékéltek a keleti Donbász és a Krím de facto elvesztésével. Ezt aligha üdvözölte bárki is, az biztos. De akkor már majdnem nyolc éve létezett az a tény, hogy Oroszország ellopta ezeket a területeket. Most úgy tűnik, hogy egyesek vissza akarnak térni a 2021-es status quóhoz. De még mindig vannak a lakosság nagy részei, akik nem akarnak semmilyen engedményt.

Az ukránok különböző csoportjai – sólymok és galambok – közötti feszültségkeltés Oroszország stratégiájának része. Moszkva 2014 óta akar – de soha nem sikerült – valódi polgárháborút szítani Ukrajnában. Célja, hogy az ukrán területi engedményekről szóló tárgyalásokon, például a minszki és az isztambuli tárgyalásokon, az ukrán sólymokat és galambokat egymás ellen fordítsa. Ha Moszkva képes lenne valódi polgárháborút szítani az ukránok között (és nem álpolgárháborút, mint 2014-2021 között az ukránok és a különböző orosz ügynökök között), akkor Oroszország gyorsan átvehetné az uralmat egész Ukrajna felett.

Zelenszkij bejelentése a tárgyalási hajlandóságról fordulópontot jelent?

Kijev Nyugattal való kommunikációja szempontjából valóban jó lehet, ha legalább a nyilvánosság előtt enyhül a korábbi kemény álláspont Moszkvával szemben. Ez például a német pacifisták vitorlájából venné ki a szelet. Az ilyen, az orosz imperializmust kevéssé értő jótevők szívesen hivatkoznak olyan idézetekre, amelyekben ukrán politikusok kizárnak mindenféle tárgyalást Putyinnal.

Az egyszerű ukránok tárgyalási hajlandóságának növekedése a fáradtságot fejezi ki. Bizonyos értelemben Ukrajna visszatért a 2014/2015-ös évekhez. A minszki tárgyalásokon Ukrajna hivatalosan nem ismerte el az önjelölt Luganszki és Donyecki Népköztársaságokat, de – az Oroszországtól való félelemből – elfogadta őket tárgyalópartnernek. Ugyanakkor Kijev csendben elfogadta, hogy a Krím teljesen kimaradt a megállapodásokból.

Hamarosan felmerülhet a kérdés, mint akkoriban: Hogyan viselkedjen a Nyugat egy ilyen helyzetben? Vitatható, hogy a Nyugatnak még egy Oroszország számára részben előnyös békét sem szabadna elfogadnia. Ha a Nyugat ma támogatja az ukrán engedményeket Oroszország felé, az ismét a nemzetközi jog tompa megsértésének ratifikációját jelentené – ahogy akkor is, amikor a Nyugat támogatta a minszki megállapodásokat és tárgyalásokat. A 2014-es és 2015-ös megállapodások – amelyeket akkor Kijev fegyverrel fenyegetve írt alá – önmagukban is botrányos torzításai voltak a nemzetközi jognak.

Ha Ukrajna most ismét kétes megállapodásokba megy bele a háború nyomása alatt, ahogyan 2014-ben és 2015-ben tette, az bizonyos szempontból érthető lenne – például a Kreml nukleáris fenyegetéseinek fényében. Ahogy 2014-ben és 2015-ben, ma is sokan gondolhatják Nyugaton, hogy ez jó dolog lenne – hiszen egyelőre tűzszünet jöhet létre.

Egy ilyen kényszerű tűzszünet azonban ismét a nemzetközi jog leértékelésének és Oroszország terjeszkedési törekvéseinek jutalmazásának árán valósulna meg. Nem lenne bölcs dolog egy újabb diktált békét támogatni mind regionális stratégiai, mind geostratégiai szempontból. Az igazságtalan béke nyugati támogatása nem jelentene jót a kelet-európai stabilitás szempontjából, mivel arra ösztönözné Moszkvát, hogy később megismételje ugyanazt a trükköt. Ráadásul a világ más revizionista hatalmainak is azt sugallná, hogy saját szomszédságukban is kövessék Oroszország stratégiáját. A Nyugatot a népirtó orosz megszálló rezsim és annak mészárlásai, emberrablásai, kínzása, kisajátításai, gyermekdeportálásai stb. támogatójává tenné.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mennyire lenne stabil egy ilyen új győztes béke. A 2014. szeptemberi első minszki megállapodás és a Krím és a Donbassz ideiglenes ukrán feladása után Oroszországot nem tántorította el attól, hogy hagyja tovább pattogni a konfliktust. 2015 elején újabb nagy eszkalációt rendezett, majd néhány évvel később még mélyebben megszállta Ukrajnát. Egy újabb orosz győztes béke valószínűleg nem jelentené Moszkva ukránellenes hadjáratának végét, csupán interregnumot a következő, és – a 2015-ös és 2022-es évhez hasonlóan – még nagyobb támadásig. A béke egy ilyen forgatókönyv szerint nem a háború utáni, hanem a háború előtti idő.

“Ki kell törnünk az orosz bérencség vádjából” – hangsúlyozta Németh Zsolt Tusnádfürdőn

0

A parlament külügyi bizottságának elnöke, aki annak idején először vitte el Orbán Viktort Tusnádfürdőre, egy kerekasztal beszélgetésen arról szólt, hogy “az oroszbérencség kordonként vesz körül bennünket, és ebből ki kell törnünk!”

Ez nem lesz könnyű azt követően, hogy Orbán Viktor Moszkvában parolázott Vlagyimir Putyinnal  miután Zelenszkij elnökkel tárgyalt Kijevben, de nem tudatta vele, hogy utána Moszkvába repül. Németh Zsolt így magyarázta a Fidesz politikáját ebben az ügyben: ”amikor a békéről beszélünk, akkor nem a kapitulációra akarjuk rávenni Ukrajnát, de úgy gondoljuk, hogy az idő nem az ukránoknak dolgozik. Ők úgy kerülhetnek közelebb Európához, ha minél előbb tűzszünetet kötnek Oroszországgal.”

A világpolitikáról szólva Németh Zsolt elmondta, hogy “a multipoláris világ messze van, jelenleg sokkal inkább amerikai – kínai bipolaritás érzékelhető. Nyilvánvaló, hogy nekünk itt Közép Európában a blokkosodás nem az érdekünk, ehelyett felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az USA és Kína mindinkább egymásra van utalva, egyre intenzívebb az együttműködés.”

Németh Zsolt itt valószínűleg a vágyait veszi valóságnak: az USA – Kína kapcsolatot a decoupling, a válás jellemzi. Donald Trump még Bidennél is keményebben kíván fellépni Kínával szemben.

Orbán két szék közt a pad alatt?

Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak, hogy nem helyeselte Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását, és az együttműködést Kínával. Trump a maga részéről természetesen tárgyalni akar Hszi Csin-ping elnökkel, de az az elképzelés, hogy Magyarország valamiféle híd szerepet játsszon Kelet és Nyugat között a számára nem elfogadható. A NATO, melyet egyértelműen az USA irányít, már arra készül, hogy felszámolja a kínai infrastruktúrát Európában. Mi lesz így a Budapest-Belgrád vasúttal? Mi lesz így a kínai 5G rendszerrel Magyarországon? És mi lesz a 6G-vel, melyet a kínaiak most mutattak be, de a NATO februárban már elfogadott egy nyugati szabványt?

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóján elítélték Kínát, mert támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Ezt Orbán Viktor szó nélkül aláírta noha pár nappal korábban Hszi Csin-ping elnökkel tárgyalt Pekingben. Meddig lehet igazat adni egy válóperben mind a két félnek? Ez főként úgy nehéz, hogy időközben az Európai Unió teljes mértékben csatlakozott az amerikai állásponthoz. Még nem is oly rég Macron elnök Pekingből hazafele tartva úgy nyilatkozott: ”Az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa!” A NATO csúcstalálkozón a francia elnök éppoly hallgatag volt mint Orbán Viktor. Akivel a kínaiak korábban közölték: kormányát pénzügyi krízis esetén nem fogják megmenteni! Trump nem jelentette ki ugyanezt, mert az USA ex elnöke számára ez evidencia. Orbán csakis Brüsszeltől remélhet pénzt, ott azonban Ursula von der Leyen újraválasztásával jelezték: csakis annyi pénzt utalnak ki a magyar kormány számára, amennyit muszáj.

Mit mondhat Orbán Viktor ebben a helyzetben Tusnádfürdőn? Talán visszaemlékezhet Ceausescu elnökre , aki egykor a közelben vadászgatott. A “Kárpátok géniusza” feleségével együtt kivégző osztag előtt fejezte be nem épp sikeres politikai pályafutását. Ne ily halált adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek valamilyen új politikát kellene kitalálnia hiszen az eddigi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy

“Ukrajnának helye van a NATO-ban”,

azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy

“sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve.”

Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén.

Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják.

Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni.

Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától,

és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel eurómilliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána békeértekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy

a következő békekonferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Tűzszünet

„Azt kértem az elnök úrtól, hogy fontoljuk meg, nem lehetne-e a sorrendet megfordítani és egy gyors tűzszünettel fölgyorsítani a béketárgyalásokat. Egy határidőhöz kötött tűzszünet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására: ennek a lehetőségeit mértem föl.”

AL.

Orbán Kijevben az oroszok számára kedvező tűzszünetet kért

Kijevben Orbán Viktor magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij államfővel folytatott tárgyalása során az azonnali tűzszünet gondolatát hirdette, amely minden oroszbarát „béketervben” szerepel, igaz nem tartotta kizárólagos megoldásnak a béke felé vezető úton.  

A kétoldalú tárgyalások július 2-i lezárása után a sajtónak adott nyilatkozataiban a magyar vezető elismerte, hogy azonnali tűzszünetet ajánlott fel ukrán kollégájának. Orbán hangsúlyozta, hogy ő sem ellenzője a háború befejezésére irányuló ukrán terveknek, de túl hosszúnak tartja a megvalósítást.

„Mondtam az elnök úrnak, hogy kezdeményezései a nemzetközi diplomácia szabályai miatt elhúzódnak. Ezért arra kértem elnök urat, gondolja át, nem lehet-e egy kicsit másként cselekedni: el kell állítani a tüzet, majd visszatérni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz, mert a tűzszünet felgyorsítaná a tárgyalások ütemét” – mondta Orbán.

Orbán ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ragaszkodik kezdeményezéséhez, és elfogadja az ukrán érveket.

„Nagyon hálás vagyok az elnök úrnak az őszinte véleményéért ebben a kérdésben”

– mondta, és megígérte, hogy a hallottakat továbbítja az Európai Unió többi vezetőjének is.

Megjegyzendő, hogy Zelenszkij elnök beszédében elkerülte ezt a kérdést, de kiemelte, hogy Magyarország a svájci csúcson támogatta Ukrajna békekezdeményezéseit.

„Magyarország részt vett az első békecsúcson, és támogatta a csúcstalálkozó közleményét, és ez jelzi Magyarország készségét arra, hogy hatékony legyen a valódi, hosszú távú biztonság visszatéréséért” – mondta Volodimir Zelenszkij.

A kijevi tárgyalásokat követően Zelenszkij és Orbán megállapodott abban, hogy  olyan kétoldalú kapcsolatokról szóló megállapodáson dolgoznak, amely megszünteti a kétoldalú problémákat. Orbán ígéretet tett arra is, hogy megnyitja és finanszírozza az első magyarországi ukrán iskola munkáját.

Orbán Viktor is úgy véli, hogy a tárgyalások közelebb vitték a két országot egy új megállapodás esetleges aláírásához.

„Szeretnénk kapcsolatot teremteni országaink között, globális együttműködési megállapodást szeretnénk kötni Ukrajnával, hasonlóan ahhoz, amit Magyarország többi szomszédjával kötöttünk”

– mondta a magyar miniszterelnök.

Emellett kiemelte, hogy Magyarország kész támogatni az ukrán gazdaság modernizációját, és segíteni kíván Ukrajnának az EU Tanácsának elnöksége alatt is.

„Minden jót kívánok Ukrajnának, és Magyarország elnöksége alatt mindenben segítünk önöknek”

– tette hozzá a magyar kormányfő.

New York Times: mielőbb tűzszünet kell Ukrajnában!

Az Walter Dorn katonai szakértő véleménye, hogy mielőbb tűzszünetet kellene elérni Ukrajnában.  A szakértő – aki Kanadában a katonai akadémián tanít Torontóban – szerint az ukrajnai háború megnyerhetetlen.

“Oroszország nem tudja meghódítani Ukrajnát, amely viszont képtelen visszaszerezni valamennyi megszállt területét. Mindkét fél érdeke a tűzszünet.”

Sokan a nyugati világban azzal érvelnek, hogy ez az agresszornak, Putyinnak kedvez, de a kanadai professzor szerint egyáltalán nem ez a helyzet:

”A háború befejezése Ukrajna számára lehetővé tenné, hogy megerősítse fegyveres erőit, integrálódjon Európába és általában a Nyugatba, ezzel megnőne az elrettentési potenciálja.”

Putyin a maga részéről jelezte tárgyalási készségét azon az alapon, hogy ukrajnai hódításait részben vagy egészben megtarthassa.

A kanadai professzor hangsúlyozza a New York Timesban, hogy a lényeg a tárgyalások megkezdése:

”azt ugyanis senki sem tudhatja, hogy mi lesz a vége a béketárgyalásoknak.”

A kanadai professzor a német példát hozza fel: Kelet Németország orosz megszállás alatt állt 1945 és 1989 között, csak a berlini fal leomlása hozta meg a német egyesülést. Ugyanígy Ukrajna is átmenetileg lemondhatna a megszállt területekről abban reménykedve, hogy azokat később sikerül visszaszereznie.

Ukrajnának “átmenetileg” le kell mondania a NATO tagságról

Már Biden elnök is pedzegette a Time magazinnak adott interjújában európai útja előtt, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Ehelyett az USA-nak és más NATO tagállamoknak kétoldalú szerződésekkel kellene garantálniuk Ukrajna biztonságát.

“Ukrajna már kötött ilyen stratégiai védelmi szerződéseket Nagy Britanniával, Franciaországgal és Németországgal.”

A fegyverszünet Ukrajnának lehetővé tenné az ország újjáépítését:

”Ehhez valószínűleg új Marshall segélyre lesz szükség, melyhez az USA-n kívül európai államok is hozzájárulnának.”

A kanadai professzor arra is rámutat, hogy a korrupció és a háború között korreláció van, ezért a fegyverszünet után

“Ukrajna sokkal aktívabb harcot folytathat a korrupció ellen.”

Putyin kemény leckét kapott Ukrajnában, és egyáltalán nem biztos, hogy újabb katonai kalandba kezdene, hiszen ez a több mint két éve tartó háború számára csúfos kudarc.

“Akárhogy is alakulnak a dolgok: Ukrajna és Oroszország szomszédok maradnak, ezért valamiféle megoldást kell találniuk vitáik rendezésére. Ez pedig csak békében lehetséges”

– hangsúlyozza Walter Dorn professzor, a kanadai katonai akadémia tanára.

Süketek párbeszéde

Egy szaúdi hírügynökség jelentése szerint a Hamász tisztviselői elutasították a túszszüneti megállapodásra irányuló javaslatot, azt állítva, hogy az alapvetően különbözik a Joe Biden amerikai elnök által előterjesztett megállapodástól.

Hamász forrásai azt mondják Asharq Al-Awsatnak, hogy a terrorcsoport egyértelmű garanciákat akar a háború befejezésére.

„Izrael manipulál. Átmeneti fegyverszünetet akarnak, akkor a háború kiújul… Kétértelmű szövegeket használnak, amelyek nyitottak az értelmezésre” – mondja egy forrás.

Meg kell jegyezni, hogy ez nem a terrorcsoport javaslatának formális elutasítása volt.

A Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje tegnapi nyilatkozatában kijelentette, hogy a terrorcsoport „komolyan és pozitívan” fog kezelni minden olyan fegyverszüneti megállapodást, amely a háború teljes leállításán és az izraeli erők teljes kivonásán alapul a Gázai övezetből.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök többször is ragaszkodott hozzá, hogy nem fogad el semmilyen túszalkut, amely megakadályozza Izraelt abban, hogy teljesítse háborús célját, a Hamasz felszámolását, amely az október 7-i támadást szervezte, amelyben mintegy 1200 embert öltek meg és 251-et elraboltak.

Az izraeli hadikabinet aláírta azt a túszegyezségi javaslatot, amely teljes végrehajtása esetén véget vetne a háborúnak, bár a miniszterelnök azt állítja, hogy ez lehetővé teszi Izrael számára, hogy ezt megelőzően teljesítse háborús céljait.

Putyin kész a tűzszünetre

A Reuters hírügynökség orosz forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Putyin kész a tűzszünetre.

“Putyin képes addig harcolni ameddig csak kell, de kész tűzszünetet kötni Ukrajnával” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú orosz hivatalnok, aki korábban Putyin mellett dolgozott. A Reuters megkérdezte Dmitrij Peszkov szóvivőt, hogy milyen feltételekkel hajlandó Putyin a tűzszünetre ? Az orosz elnök konkrétumok helyett ezt válaszolta:

“Putyin többször is világossá tette, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre céljai elérése érdekében. Oroszország nem akar örökös háborút.”

A kiszivárgott hírek szerint Putyin a jelenlegi frontvonalon akar tűzszünetet kötni, mert ezt Oroszországban győzelemként tüntethetné fel.

Oroszország ugyan előrenyomult Ukrajnában, de ahhoz, hogy az offenzívát sikeresen befejezze még legkevesebb százezer fiatal behívására lenne szükség, és Putyin tisztában van vele: ez igen népszerűtlen lenne Oroszországban.

Mind Ukrajnában mind Oroszországban csökken a háború támogatottsága a több mint két éve tartó hadműveletek eredménytelensége miatt. Egyre többen látják be, hogy a háború megnyerhetlen.

Ukrajna hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor tárgyalnak Putyinnal, ha az oroszok kivonulnak az országból, de ennek minimális a realitása.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója legutóbb amikor Washingtonban megszavazták az újabb jelentős támogatást Ukrajnának, kijelentette: ezzel a támogatással Ukrajna 2024-ben Ukrajna kivédheti az orosz offenzívát majd pedig 2025- ben támadást  indíthat Oroszország kiszorítására Ukrajnából.

Richard Haass veterán amerikai diplomata pedig azt írta, hogy Ukrajna katonai győzelmére számítani hiú ábránd, tárgyalni kell Putyinnal!

Ukrán békecsúcs Svájcban

Júniusban tartják a békekonferenciát, melyre Oroszországot nem hívták meg, így esélye a sikerre gyakorlatilag nulla. Biden elnök jelezte, hogy nem vesz részt a békekonferencián. A kínaiak viszont hajlandók arra, hogy közvetítsenek. Kínának már volt két béketerve Ukrajna kapcsán, de egyikből sem lett semmi. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádiós fellépése során felvetette, hogy kétféle tárgyalás is lehet párhuzamosan: az egyiken az ukránok tárgyalnának az oroszokkal, a másikon viszont az amerikaiak lennének Putyin tárgyaló partnerei. Ezen a tanácskozáson az egész európai békerendszert áttekinthetik.

Orbán Viktort is meghívta Zelenszkij ukrán elnök a júniusi békekonferenciára, de egyáltalán nem biztos, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz azon. A közelgő európai választások egyik fő témája is az ukrajnai háború.

Orbán Viktor abban bízik, hogy a szélsőjobboldal összefog miután megszabadul az Alternative für Deutschland mozgalomtól, és ily módon létrejöhet az Európai Parlament második legerősebb frakciója Giorgia Meloni olasz miniszterelnök irányításával. Meloni jó kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel, aki jelezte: hajlandó vele együttműködni.

Ha a Néppárt a szélsőjobboldali frakcióval alakítana koalíciót, akkor azt a szocialisták aligha fogadnák el, de Orbán Viktor pária állapota véget érhetne Brüsszelben. Bár Meloni Ukrajna ügyében a lengyel PiS-szel ért egyet, de ő igazi kaméleon politikus: az ukrajnai háború kitörése előtt még vérbeli keresztény-nemzeti politikusnak nevezte Vlagyimir Putyint. Giorgia Meloni Trumpot támogatja az USA-ban, de jó a kapcsolata a demokrata adminisztrációval is.

Végülis Biden elnökön múlik: reagál-e Putyin tűzszüneti javaslatára vagy tovább folytatja a háborút, melynek megnyerésében már az USA távozó vezérkari főnöke sem bízott.

Putyin kész a tűzszünetre?

0

Azt állítja a New York Times hírszerzői forrásokra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin a tábornokok előtt a héten még úgy beszélt, hogy hosszú háborúra kell felkészülni, de hozzátette, hogy a cél már nem Ukrajna elfoglalása hanem “megtartani azt, ami a mienk”. Ezért folytatna Zelenszkij háta mögött puhatolózó tárgyalásokat.

Diplomáciai úton Putyin azt tudatta a nyugati nagyhatalmakkal, hogy kész tűzszünetet kötni azokon a határokon, ahol a front épp most húzódik. Ez nagyjából megfelel a nyelvi határoknak is vagyis a háború előtt a megszállt területek lakosságának a többsége orosz volt.

“Az oroszok készek a tárgyalásokra a tűzszünetről, a csatatéren viszont ott akarnak maradni, ahol most állnak”

– fogalmazta meg egy magát megnevezni nemkívánó amerikai diplomata, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Moszkva mindenekelőtt Washingtonnal akar tárgyalni, de Párizzsal és Berlinnel is kapcsolatban áll. Lavrov orosz külügyminiszter nemrég úgy fogalmazott, hogy egy nyugat-európai nagyhatalom vezetője kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna feje fölött Moszkvával a tűzszünetről.

Kire gondolt?

Emmanuel Macron francia elnökre vagy Olaf Scholz német kancellárra? Ez a két nyugat-európai nagyhatalom írta alá annak idején a minszki egyezményt, amely szabályozta Oroszország és Ukrajna viszonyát egészen addig amíg Putyin hadserege meg nem támadta a szomszédos országot 2022 február 24- én. Kezdetben Putyin célja Ukrajna teljes elfoglalása volt, de a három naposra tervezett villámháború csúfos kudarcba fulladt. Ukrajna ellenáll immár csaknem két éve. Az viszont illúziónak bizonyult, hogy az ukrán hadsereg legyőzheti az oroszt, és kiszoríthatja Ukrajna területéről. Az erre irányuló ukrán erőfeszítés kudarcba fulladt 2023-ban, és katonai szakértők nem adnak erre esélyt
2024-ben sem. Hogyan tovább?

“Kierőszakolt béketárgyalások”

Erről írt a hamburgi Der Spiegel: a washingtoni német nagykövetségen vacsorát rendeztek még októberben, és ezen megvitatták az ukrajnai rendezés esélyeit. A vacsorán Wolfgang Schmidt, Scholz kancellár kabinetfőnöke lelkesen támogatta a Rand Corporation javaslatát, melynek lényege az, hogy a nyugati nagyhatalmaknak rá kell venniük Zelenszkij elnököt a tűzszünet elfogadására.

A Der Spiegel szerint azóta Németország nyomást gyakorol Ukrajna államfőjére: fogadja el a tűzszünetet.

A hivatalos ukrán álláspont az, hogy nem tárgyalnak Putyinnal csak azután, ha kivonta katonáit a megszállt területekről. Biden elnök, Scholz kancellár és Macron elnök többször is megígérte Zelenszkijnek, hogy nem tárgyalnak a feje fölött Putyinnal. Most Olekszij Makejev cáfolta, hogy “Berlin a színfalak mögött nyomást gyakorolna Ukrajnára annak érdekében, hogy Zelenszkij elnök mégiscsak belemenjen a tűzszünetbe Oroszországgal.”

Biden elnök mondhatja ki a döntő szót

“Az Egyesült Államok öt percen belül megállapodhatna a békéről Ukrajnában a fejünk fölött Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki jelenleg nehéz helyzetben van, mert a nyugati támogatás késik. Biden elnöknek nem sikerült rávennie az ellenzéki republikánusokat a külföldi segély törvény támogatására márpedig Ukrajna ennek alapján kaphatna jövőre 60 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól. Az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatása szintén a levegőben lóg, mert Orbán Viktor megvétózta azt az utolsó idei csúcsértekezleten. Jövőre február elsején az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozót tart, hogy dönthessen az ukrajnai segélyről. Orbán Viktor az uniós eurómilliárdok kiutalásához köti a szavazatát. Macron elnök ezt tisztességtelennek nevezte, de ettől még lehet hatékony a zsarolás. Ukrajnának ugyanis nagyon nagy szüksége van a nyugati támogatásra, mert jövő évi költségvetésében 29 milliárd eurós lyuk tátong. Az amerikai támogatásból működik a hadsereg, az európaiból a civil szféra Ukrajnában. A nyugati világ ily módon is ráveheti Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el Putyin tűzszüneti javaslatát, amely befagyasztaná a jelenlegi helyzetet a megnyerhetetlen háborúban Ukrajnában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK