A NATO képtelen lenne megvédeni kelet-európai tagállamait egy esetleges orosz katonai támadással szemben. Az észak-atlanti katonai szövetség egy titkos dokumentumához hozzájutott a Der Spiegel, s szombaton kínos következtetésekre jutott.
A hidegháború végén a NATO jelentősen csökkentette erőit Európában. 2014-ben Ukrajnában szembekerült egymással az Egyesült Államok és Oroszország, Kijevben nyugatbarát kormányzat került hatalomra, válaszul Oroszország pedig annektálta a Krím félszigetet és lázadást szított Ukrajna keleti, orosz többségű tartományaiban.
A nyugati világ emiatt szankciókat alkalmaz, ám a kelet-európai NATO tagállamokban nőtt az aggodalom:
ha az oroszok megtámadnak minket, akkor vajon Amerika a segítségünkre siet-e?
Növelte az aggodalmakat, hogy Donald Trump amerikai elnök a választási kampánya során oroszbarát húrokat pengetett. Elnöki periódusa első szakaszában egyszer sem említette a NATO-nak azt a kötelezettségét, hogy minden egyes tagállam elleni támadást a többiek úgy értelmezik, mintha őket érte volna agresszió. Vagyis Amerika automatikusan háborúba kerülne Oroszországgal, ha az megtámadná Lengyelországot vagy a Baltikumot.
Trump aztán Varsóba repült és meggyőzte az ott összegyűlt kelet-európai szövetségeseket: számíthatnak Amerikára.
A szándék tehát megvan, de vajon erő is rejtőzik mögötte? Mindenesetre a Der Spiegel által ismertetett NATO dokumentum erős kétségeket ébreszt ez iránt.
Kiderül például belőle, hogyha Oroszország erőteljes támadást indít több tankhadosztály bevetésével, akkor a NATO négy zászlóaljat tud azonnal mozgósítani vele szemben. Nem kell ahhoz katonai szakértőnek lenni, hogy belássuk: ez bizony édeskevés. A NATO ugyan 40 ezerre emelte csapatainak létszámát a határmenti országokban, de ez távolról sem elég. Ráadásul a logisztika egyáltalán nem megfelelő. Lengyelország és a Baltikum korábban a Varsói Szerződéshez tartozott, a területet az oroszok úgy ismerik mint a tenyerüket. A nyugati NATO tisztek távolról sem ennyire tájékozottak. A kelet-európai út- és vasúthálózat sok tekintetben nem felel meg arra, hogy azon amerikai tankok vagy más súlyosabb harci járművek közlekedjenek.
Hagyományos támadás esetén tehát a tagállamok elsősorban a saját erőikre lennének utalva. Ezek pedig eltörpülnek az orosz hadigépezet mellett.
Nemrég az oroszok – Belorusziával közösen – hadgyakorlatot rendeztek Zapad (nyugat) néven, és ez újra megerősítette az aggodalmakat Putyin szándékait illetően. Nemcsak Lengyelországban és a Baltikumban, de másutt is, így Romániában és a skandináv államokban. Ukrajna pedig egyenesen attól tart, hogy a hadgyakorlat felkészülés volt az ország lerohanására.
Moszkva természetesen cáfol, de nyilvánvalóan tisztában van a NATO gyengeségeivel.
Ráadásul ezek a logisztikai nehézségek csak hosszú távon oldódhatnak meg hiszen az út és vasúti hálózat korszerűsítése évekig is eltarthat amellett, hogy csillagászati összegbe kerül.
A Der Spiegel által ismertetett NATO dokumentum tehát csak növeli az aggodalmat, mert azt valószínűsíti, hogy hagyományos haderővel végrehajtott orosz támadás esetén Amerika aligha lenne képes megvédeni az észak-atlanti katonai szervezet kelet-európai tagállamait az agresszióval szemben.
