Bár papíron létezik egy külön bíróság, amely az ukrajnai orosz bűncselekmények üldözésére specializálódott, működésének számos akadálya van. Hónapokba, ha nem évekbe telhet, mire a tisztviselőket bíróság elé állítják.
Egy különleges bíróság létrehozásáról már léteznek tervek, de politikai szinten még semmi sem dőlt el. Az Európa Tanács égisze alatt felállítandó bíróság részletei továbbra is titkosak. Az biztos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem lehet büntetőeljárás alá vonni, amíg hivatalban van, mivel az ügyvezető államfők mentelmi joggal rendelkeznek. Ennek ellenére a testületet nem hivatalosan „Putyin-bíróságként” emlegetik, mivel a nemzetközi jog az államfőket teszi felelőssé egy másik ország elleni agresszióért.
A különleges bíróság már vizsgálhatja Oroszország, és esetleg Fehéroroszország vezetését is – mondja Jörg Polakiewicz, az Európa Tanács Jogi Tanácsadás és Nemzetközi Közjogi Igazgatóságának (DLAPIL) vezetője. Az Európa Tanács azonban nem rendelkezik ugyanolyan hatáskörökkel, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely felfüggesztheti egy ország magas rangú tisztviselőinek mentelmi jogát, Oroszország esetében ez magában foglalhatja az elnököt, a miniszterelnököt és a külügyminisztert.
„A különleges bíróság nem fogja távollétében bíróság elé állítani Vlagyimir Putyint, amíg Oroszország elnöke” – erősítette meg az Európai Unió brüsszeli képviselője. Ugyanez vonatkozik Mihail Misusztyin miniszterelnökre és Szergej Lavrov külügyminiszterre is.
„Ez természetesen abszurd” – bírálta Olekszandra Matvicsuk, a Nobel-békedíjas ukrán emberi jogi szervezet, a Központ a Polgári Szabadságjogokért vezetője. Ő és kollégái több mint 11 éve gyűjtik a bizonyítékokat, és elvárják, hogy az atrocitásokért felelősöket felelősségre vonják.
Magas rangú tisztviselők mentelmi joga
Egy, a különleges bíróság felállítását ismerő forrás szerint Putyin, Misusztyin és Lavrov elleni eljárást már lefolytatott nyomozásokra alapozzák. Hozzátették azonban, hogy elfogatóparancsot nem adhatnak ki, és vádat sem emelhetnek ellenük, amíg a gyanúsítottak mentelmi jogát nem függesztik fel.
Ugyanez a forrás, aki névtelenséget kért, azt is elmondta, hogy nyomozás folyik körülbelül két tucat orosz tisztviselő ellen, akik szerepelnek egy Ukrajna által összeállított listán. Azt mondták, hogy a bíróság azokra a magas rangú politikai és katonai tisztviselőkre fog összpontosítani, akik felelősek az orosz katonai agresszió megtervezéséért, előkészítéséért és végrehajtásáért Ukrajna ellen.
Matviichuk rámutatott, hogy a második világháború utáni nürnbergi perek során nem csak a náci vezetőket állították bíróság elé.
„Egyértelmű volt, hogy nem csak három ember volt felelős a bűncselekményekért”
-mondta
Bár az oroszországi döntéshozók körét még nem határozták meg, Gleb Bogush, a Kölni Egyetem Nemzetközi Béke- és Biztonságjogi Intézetének munkatársa megerősítette, hogy körülbelül 20 emberről lehet szó.
„Döntsön a bíróság. Ha ezek az emberek nem felelnek meg a kritériumoknak, elbocsátják őket”
– mondta, ragaszkodva ahhoz, hogy tisztességes tárgyalást kell tartani, amelyben mindenkit független bíróság hallgat meg.
Bogush azt állította, hogy az elnök mentelmi jogának megadására vonatkozó döntés szerinte veszélyes jelzés, amelyet felhívásként lehet értelmezni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) határozatainak figyelmen kívül hagyására, amely elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen.
Az Európa Tanács azonban azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint „a különleges bíróság felállítására talált képlet elegendő lesz az elszámoltathatóság biztosításához és a büntetlenség elleni küzdelemhez”, mielőtt hozzátette, hogy
a személyes mentesség semmiképpen sem „szabad felhatalmazást jelent a büntetlenségre”.
A háború 2014 februárjában kezdődött
Továbbra is kérdéses, hogy a bíróság melyik időszakot veszi figyelembe. „A háború nem 2022 februárjában, hanem 2014 februárjában kezdődött” – mondta Matviichuk, utalva a Krím 2014-es annektálására és a kelet-ukrajnai háború kezdetére, mielőtt Oroszország teljes körűen lerohanta volna az országot. Ha ezeket nem vesszük figyelembe, „annak hosszú távú jogi következményei lennének azok számára, akik a 2022 előtti nyolc évben szenvedtek, valamint a nemzetközi jog helyreállítása és a megszállt területek Ukrajnához való visszaadása szempontjából”.
A különleges bíróságot az Európa Tanács keretében hozták létre, mivel az ENSZ nem jöhet szóba, mivel Oroszország megvétózta volna a Biztonsági Tanács bármely projektjét. A Nemzetközi Büntetőbíróságot is kizárták, mivel joghatósága csak azokra az államokra terjed ki, amelyek a Római Statútum részesei, Oroszország pedig nem.
A szakértők nem tartják annyira jelentősnek azt a tényt, hogy Oroszországot kizárták az Európa Tanácsból Ukrajna teljes körű inváziója után.
„Az a tény, hogy az áldozat és az agresszor is a szervezet tagjai voltak az agresszió kezdetén, nagy jelentőséggel bír annak legitimitása szempontjából”
– mondta Polakiewicz.
Van-e politikai akarat a bíróságra?
Az eddigi jelek arra utalnak, hogy Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok megvonja politikai és pénzügyi támogatását a bíróságtól. Magyarország sem támogatja a bíróságot, és nem világos, hogyan fognak reagálni Azerbajdzsán, Törökország és Szerbia, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal.
A végső döntéshez kétharmados többségre lesz szükség az Európa Tanácsban. Ezután az Európa Tanács tagállamainak parlamentjeinek ratifikálniuk kellene a törvényszék irányításáról szóló megállapodást, ami hónapokig is eltarthat.
„Háborúban nem várható gyors intézkedés”
– mondta Bogush, hozzátéve, hogy egyes felek a törvényszéket a konfliktus eszkalációjának tekinthetik, ami megnehezítené a tárgyalásokat. „Ez jelentősen késleltetheti ezt a folyamatot, ha nem is temeti el teljesen.”
(DW cikke alapján)
