Kezdőlap Címkék Agresszor

Címke: agresszor

Világháború

Az ember, ismervén az I. és a II. világháború történéseit, az egyes emberek mély, belső lényéből hamar előtörő ordas mivoltát, valamint látván Hirosima és Nagaszaki képeit, nagyon pontosan el tudja képzelni, hogy mi történhet a következő világháborúban.

A világháború komoly dolog, azzal nem illik viccelődni. Érdekes viszont, hogy fenyegetődzni vele szabad.

Az utóbbi nem valami ártatlan dolog, a katasztrófa belengetése ugyanis atavisztikus félelmet kelt óriási tömegekben, így rengeteg embernél a komfortérzet halálfélelem miatti drasztikus romlását okozza, az ebből következő  idegi és a vele járó fizikai károsodásról nem is beszélve. Ez a félelem a tömegek jóérzését romboló hatásán túlmenően egyesek számára nagyon hasznos lehet, ezért a gerjesztése nekik előny. Sajnos, sőt nagyon sajnos a „Falra festik az ördögöt” hatás is megjelenik a fenyegetődzéssel, az ez által kiváltott kellemetlen jelenséget „Megelőző csapás”-nak hívják, így a világháború nem csak haszonszerzés, hanem vezetői ijedtség miatt is kitörhet, méghozzá könnyedén. Hogy ennek ellenére egyesek nem bírják abbahagyni az ijesztgetést, azt inkább nem minősíteném.

2023. márc. 31.

„A 3. világháború  reális veszély ebben a pillanatban – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök a Jó reggelt, Magyarország című műsorban úgy fogalmazott: a háború egyre brutálisabb és véresebb, egyre több az áldozat mindkét oldalon, ennek ellenére Európa nagy része továbbra is háborúpárti álláspontot képvisel. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar emberekre nézve az ukrajnai háború veszélyes és aggasztó.”

A fentiek szerint Orbán már több mint egy éve azt szerette volna, ha Európa odadobja Ukrajnát Oroszországnak, mert ha nem, és Európa nagy része továbbra is háborúpárti, akkor kitörhet a 3. világháború. Egyébként az ukrajnai háború nem csak a magyar emberek számára veszélyes és aggasztó, hanem mindenkire (igen, az agresszorra is), de a nemzetállam már csak ilyen. Mindig a nemzetállam fegyverkezik, mindig az indít háborút, és mindig az foglalkozik csak saját magával.

2023. augusztus 30.

„Nem egyszerű félreértés, hanem hazugság az, hogy jelenleg Ukrajna nyerésre áll a háborúban, lehetetlen, hogy legyőzzék az oroszokat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Tucker Carlson amerikai riporternek adott interjúban. A kormányfő szerint nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a harmadik világháború az ajtónkon kopogtat.”

Ezt olvasva érthető, hogy a NER lapok miért drukkolnak annyira az oroszoknak: nehogy már az legyen, hogy amit a Főnök lehetetlennek mondott, mégis bekövetkezik! A legjobb, ha Ukrajna kapitulál, és akkor Orbán újból Besenyő Istvánná válik, azaz már megint igaza van. Kilenc! Ezért Orbán mindent meg is tesz. – Ott egye meg a fene, mondogathatja, féljenek csak, ha az kell nekem! – amely kijelentésben a félők definíció alatt a magyar lakosság döntő többsége értendő.

2024. április 21.

„Ez egy háborús örvény, amely a mélybe ránthatja Európát. Brüsszel a tűzzel játszik. Amit csinál, az maga az istenkísértés. A világháborúkat az elején sohasem hívják világháborúnak. Harmadik balkáni háború, Molotov–Ribbentrop-paktum, Lengyelország felosztása, és a vége aztán kétszer is világháború lett – összegezte a kormányfő.”

A kormányfői fenyegetés a világháborúval láthatóan folyamatos.

2024. május 11.

„A miniszterelnök kampánykörútján kijelentette, hogy június 9-e talán az utolsó lehetőség, amikor még visszafordulhatunk egy harmadik nagy háború felé vezető útról.”

Tehát, Orbán szerint, ha Mari néni és Józsi bácsi június 9-én jó helyre teszi az ikszet, akkor nem lesz atomvilágháború, melyben majd mindenki meghal, viszont ha rossz helyre, akkor lesz (másutt Európában sehol sem várható, hogy a többség Orbánnak „jó” helyre teszi). Persze van még egy aprócska feltétele a háború elmaradásának, ugyanis Trumpnak Amerikában szintén nyernie kell, és akkor az Egyesült Államok meg Magyarország együtt rohan át dübörögve a Béke hídján, hogy megmentsék Mari nénit, Józsi bácsit meg Mr és Mrs Smith-t a világháborútól. Habonyék pontosan tudják, a választó legerősebb ösztöne az életösztön, mindig arra kell játszani.

Én úgy gondolom, a 3. világháború nem fog kitörni. Ha ugyanis az orosz patkány, azaz a tömeggyilkos pszichopata agresszor a sarokba szorul (= közel jár a kiűzetéshez Ukrajnából), maga ugyan elindítaná a rakétákat (a hiúsága fontosabb már, mint az élete), de ez a patkány környezetében túl sok embernek túl nagy károkat okozna (a háborúnak nem lenne győztese, csak halottjai). Ezért még mielőtt elindíthatná, a közvetlen környezete el fogja venni tőle az aktatáskát, és ha ő már ott maradt táska nélkül, elvitetik vele a komplett ukrán balhét is, azaz a putyinizmus ettől még nem bukik meg, csak a vezetője. A Nyugatnak hálisten több esze van annál, hogy vérgőzös debileket odaengedjenek a táska közelébe, rájuk a higgadtságot tekintve bizton számíthatunk.

Természetesen lehet, hogy tévedek, de bízom az emberek életösztönében, ahogy Orbán is, viszont ő ezzel nem megnyugtatni akarja az embereket, hanem az életösztönt kihasználva idegesíteni, hogy féljenek, melynek következtében ő majd megnyeri a választást.

Ez a háborúpártizós taktika egyszer már nagyon bejött a miniszterelnök úrnak, nyilván ezért próbálkozik másodszor is vele. A fideszes propagandacsapat nagy valószínűséggel úgy gondolja, „Brüsszelben” az olajágas galambozással Orbán ugyan nem megy semmire (még Giorgia Meloni is háborúpárti), de ott is azt kell mutatnia, ha kell, akár a folyosón is, mert itthon sokat számít a választásnál a békepártiság.

Ez a békepártiság nagyon hasonlít ahhoz, mikor a rabló megpróbálja kitépni az öregasszony kezéből a táskáját, és az arra járó Orbán segítés helyett odaszól:

– Engedje már el azt a nyomorult táskát, nénike! Én békepárti vagyok, nem akarok itten verekedést, abból mindenkinek csak baja lesz, ha meg segítenék, és odaadnám magának a gázsprayt, maga kifújná belőle az összes gázt, és akkor vehetek egy másikat. A francnak hiányzik újabb kiadás, mikor itt van apám Hatvanpusztája meg a vejem kastélyai! Különben is a család a családi konzultáción úgy döntött, hogy nem adunk magának fegyvert, anyó, mert még megsérülhet a rabló úr, akitől mi a tűzifát vesszük! Na, érti már? Magának ugyan nem lesz táskája, de mindenki más jól jár, köztük én is, és csak az a fontos, mert a mi államunk nemzetállam, amely személy szerint én vagyok, mindenki más magasról le van, ugyebár. Megsúgom magának, a röhej az, hogy a saját nemzetállamom polgárai is magasról vannak le, de ők ezt nem tudják, és azt hiszik, hogy ami az én érdekem, az az ő érdekük is. Az én érdekem egyértelmű: el kell hitetnem velük, hogy állandóan harcolok a többiekkel az ő érdekükért, mert ez a választási győzelmeim kulcsa. Ezért mindig más állásponton kell lennem, mint a többinek, mindig kell ellenség, hogy az otthoniak láthassák a harcot. Nekik persze az volna jó, ha nem harcolnék, hanem megegyeznék, mert úgy lenne pénz meg minden, de akkor a népszerűségem azonnal odavan, mert a harcon kívül, semmihez sem értek, minden máshoz dilettáns vagyok. Hogy miért döntök akkor mindenben mégis én? Mert így vezettem be… rossz az országlakóknak, persze, hogy rossz, de nekem jó, és akkor így helyes… most meg mit jön azzal, hogy ha a rablónak egyszerűen odaadja a táskáját, akkor vérszemet kap, és másokat is ki fog rabolni! Akkor ki fog, és kész. Azt a táskát is odaadatjuk neki a másik öregasszonnyal. A rablónak is élni kell valamiből, mert rajtam kívül már senki sem vesz tőle tűzifát. Vili?

Rendelő. A beteg a falhoz ugrik, rászorítja a fülét, aztán odainti a doktort, hogy ő is tegye ugyanazt.

  • Hallja, doktor úr?
  • Nem hallok semmit.
  • Na, tessék, kérem! És ez így megy 14 éve.

Pontosan.

OROSZ HAZAÁRULÓK?

Néhány hete Mihail Hodorkovszkijjal, egykori oligarchával, az azóta felszámolt Jukosz tulajdonosával beszélgettek a német köztelevízióban Oroszországról és a háborúról. Hodorkovszki tíz évet töltött Putyin börtönében, amíg kieresztették és elhagyta Oroszországot.

Két különösen érdekes dolgot mondott. Egyrészt azt, hogy míg korábban Putyin politikai ellenfele volt, február 24. óta ellenségének (враг) tekinti őt. A másik, hogy a Nyugatnak a legnagyobb mértékben fokoznia kell az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.

Hozzátette:

sosem hitte volna, hogy hazája, Oroszország valamikor háborút indít Ukrajna ellen, ahonnan (Harkov környékéről) a családja származik.

Tegnapelőtt Garri Kaszparovval, a sakkvilágbajnokból lett ellenzékivel beszélgettek a másik közszolgálati csatornán, és ő ugyanezt mondta. Minden fegyvert adjanak meg Ukrajnának, üzente a Nyugatnak. A kérdés mármost, hogy ezt a két orosz embert,

akik az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnának szóló fegyverszállításra szólítják fel azokat, akik figyelnek rájuk a külvilágban, vajon hazájuk elárulójának helyes-e tekintenünk?

Magának a kérdésnek van áthallása számunkra, magyarok számára. Az Orbán-kormány tisztségviselői és propagandistái – tegnap például Gulyás Gergely miniszter – azon háborgott, hogy az ellenzéki EP-képviselők úgymond azon dolgoznak, hogy ne kapja meg Magyarország a neki járó EU-pénzeket. (Valójában persze azon, hogy az Európai Bizottság minél keményebb feltételekhez kösse a támogatások kifizetését.) Vajon mit mondanának azokról az orosz ellenzékiekről, akik arra mozgósítanak Nyugaton, hogy Ukrajna minél több fegyvert kapjon?

Ez a háború nem oroszok és ukránok között folyik, nem „két szláv ország” háborúja, amihez Orbán Viktor szerint nekünk, magyaroknak nincs közünk. A háború egyfelől az oroszországi állam között folyik, amelyet Kaszparov nem átallott fasiszta diktatúraként jellemezni (és ezzel korántsem áll egyedül), másfelől pedig a kétségtelenül elég kezdetleges, de mégis csak demokráciaként jellemezhető Ukrajna között, amelyet az oroszországi állam le akart igázni. A demokratikus nyugati világ az e törekvéssel szembeni élet-halál harcában segíti Ukrajnát.

Orbán Viktor számára azonban egykutya, hogy egy állam demokrácia vagy diktatúra, hogy egy állam miként bánik a maga polgárival, illetve a megszállt területek lakóival.

Azt a rendszer vezetői elismerik, hogy nemzetközi jogi szempontból Oroszország az agresszor, arra azonban nincs szavuk, hogy milyen súlyos emberi jogsértéseket követtek el Oroszország hadserege és hatóságai a megszállt ukrán területeken. A bucsai vérengzés lelepleződése volt az a fordulópont, amelyet követően Ukrajna sem és a Nyugat sem lát lehetőséget a Putyin-rendszerrel folytatott fegyverszüneti tárgyalásokra, míg Orbánék ezzel nem törődve szorgalmazzák azokat.

Amikor a tíz éve emigrációban élő Kaszparovot az interjú végén kérdezték, hogy mikor mehet újra haza Oroszországba, azt válaszolta, hogy nem kell újabb tíz évig várni erre, és ez akkor következhet be, ha Putyin és rendszere már eltűnt Oroszországból.

Ha nem nyeri meg a háborút, Putyin nem maradhat hatalmon, vélte Kaszparov is, és véli az oroszországi fejlődés sok más elemzője is.

Amikor az Orbán-kormány az azonnali tűzszünetért és békekötésért lép fel, a diktatórikus Putyin-rendszer fennmaradását támogatja. Hasonlóan ahhoz, hogy Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár és államfő egyfajta a maga „béketervével” szintén a diktatórikus Putyin-rendszer fennmaradását támogatja. Ismerjük el: amikor az orosz ellenzékiek Ukrajna fegyverszállításokkal való támogatására hívnak fel, nekik nem a Putyin-rendszer stabilizálása, hanem mielőbbi bukása a céljuk. Ők abból indulnak ki, hogy Putyin rendszere Ukrajna megtámadását követően nem lesz sokáig fenntartható.

Ők nem hazaárulók, hanem igazi hazafiak, akik a rendszerrel fordulnak szembe. hogy megmentsék tőle hazájukat.

Trianon

„Nekünk Mohács kell”, írta a költő a múlt század elején, és bizony nagyon valószínű, hogy ha tizenöt évvel később írja, a „Nekünk Trianon kell” lett volna a cím. Mi már nem Mohács, hanem a mi kedves Trianonunk nélkül lennénk senkik és semmik, így viszont van mibe kapaszkodni nekünk, mimagyaroknak.

A szuverén Nagy Magyarország csak 1541-ig létezett, onnantól vagy nem voltunk, vagy gyarmat voltunk, vagy császárkirálysági országrész, és mikor végre 1920-ban jó négyszáz év után ismét független állam lettünk, az már nem érdekelt nálunk senkit, és azóta sem jelent nekünk semmit. Csak a veszteség… jajj, a veszteség…

Az immár szabad nemzet akkori vitéz kormányzó urunk vezetésével egy egész korszakot épített föl a „Velünk kitoltak, demiasztán nem hagyjuk!” című huszáros politikára. Sajnos a huszáros politika az első világháborúhoz hasonlóan ismét pusztító katonai vereségbe és újabb veszteségekbe torkollt emberéletben, anyagiakban és nemzetünket illetően erkölcsi téren is (holokauszt), ezért mondható, hogy a trianoni határokról szóló döntés nem csak megszületett anno, hanem huszonöt évvel később meg is lett erősítve, mégpedig újból csak általunk.

Lehet persze megpróbálni a másra kenni, de sok értelme nincs, mert kétségtelen, hogy mindkét világháborúban agresszorok voltunk. Ha pedig valaki az, akkor legalább győzzön, ugyanis ha nem a vae victis elv érvényesül. Nem árt tudni az agresszor esetében a megsajnálás vagy egyéb megfontolások esete a legritkábban fordul elő. A két világháború összes szörnyűsége, ahogy a mai háborúk szörnyűségei is kivétel nélkül mind az agresszorokra háríthatók, mert

az eléggé gyönge érv, hogy a megtámadottnak nem kellett volna visszalőnie.

A szörnyűségekből adódón a bosszú motiváció jellegzetes, például az első világháború utáni tárgyalásokon a legtöbb kárt szenvedett Franciaország volt a legvérszomjasabb, és a britek, de főleg az amerikaiak inkább megengedőbbek. Tény, hogy nagyrészt a franciák akarata érvényesült, bár az emberiség jövője szempontjából talán jobb lett volna fordítva, mert a tankönyvek szerint egy bosszú sikeres végrehajtása nagy valószínűséggel gyűlölethez, megerősödve pedig bosszúhoz vezet.

Az I. világháború utáni Magyarországot illetően elméletileg a következő lehetőségek álltak a béketanács rendelkezésre:

A teljes területünk megmarad

Emellett dönteni több okból sem volt lehetséges. Először is Magyarország vesztes és főleg agresszor mivolta, másodszor a nem magyar népesség hatalmas aránya országhatáron belül, harmadszor meg a nem magyar népesség állandó panaszai miatt, mivel az általuk lakott területeken is nagyrészt magyar volt a birtokos nemesség, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és az erőszakszervezetek irányítása. Ez persze állandó konfliktusokhoz vezetett.

Ugyanakkor a nemzeti öntudatra ébredés, a nemzetté válás nem csak a magyarok sajátja volt a XIX. század folyamán, hanem a környező népeké is. A nemzetszerveződés révén egységesen tudtak fellépni az uralkodó nemzet ellen minden nemzetközi fórumon.

Csak a magyar többségű területek maradnak meg

Leginkább ez a változat hasonlít a végleges döntéshez némi tehetetlenséggel és rosszindulattal fűszerezve. Ami a tehetetlenséget illeti:

a határkijelölő bizottság a Kolozsvár környékén és a Székelyföldön lévő magyar többségű területekkel nem tudott mit kezdeni, mert a megmaradó Magyarországgal nincs közvetlen földrajzi kapcsolat.

A rosszindulat a teljes északi határ mentén (Csehszlovákia) és az északkeleti határnál (Románia) érvényesült, amennyiben ezeknél 20 – 30 kilométeres sávban kerültek határon kívülre magyarok, valamint Szabadka környékén, ahol egy jókora háromszögnyi magyar lakta területet ítélt a bizottság a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak. Az utóbbiakat igazságosan módosítva a Trianon utáni Magyarország tizenöt–húsz százalékkal nagyobb területű lehetett volna.

Az új határok kijelölése

Csehszlovákia és Jugoszlávia pluszként megkapja az őket összekötő folyosót (szláv korridor) amelynek szélessége Soprontól Balatonfőkajárig tart (a Nyugat-Dunántúl a Balatont is beleértve), valamit legyen Romániáé a teljes Tiszántúl, azaz Magyarország új határa ennek megfelelően a Tisza. Ez a lehetőség sem volt reális, mert rengeteg magyar került volna határon kívülre, vagyis ez már nem a jogosan rosszindulatú változat, hanem az abnormális, amit a döntéshozók, ha akarták, akkor sem mertek volna megkockáztatni.

A fentiek alapján mondható, hogy a végleges „Trianon” ugyan valóban igazságtalan volt, de messze nem annyira, mint amekkora érzelmi vihart korbácsol föl sok magyarban, ráadásul ezt az igazságtalansághoz vezető rosszindulatot kétszeres agresszorként jórészt ki is érdemeltük. Mondható az is, hogy az eredeti határok a nemzeti mozgalmak következtében már háború nélkül sem lettek volna sokáig tarthatók.

Trianonnak ma már semmiféle jelentősége nincs. Gondtalanul mehetünk Kassára,  Székelyudvarhelyre is, ahogy az ottani magyarok gond nélkül jöhetnek ide.

További magyar specialitás, hogy onnan is szavazhatnak rólunk, itteniekről, ha tetszik (fordítva nem), ebből következően csak adózási és bevásárlási szempontból érdekes, hogy hol a határ, és hogy melyik oldalán vagyunk. Ha pedig úgy akarjuk, egy szimpla költözéssel azt is meg tudjuk változtatni bármikor.

Persze „Középhatalomnak” a Trianon utáni ország túl kicsi, és ha valakinek az egója elszállt volna, ne nálunk legyen miniszterelnök.

Vagy ha mégis, ne álmodozzon felelőtlenül Nagy-Magyarországról, mert csak bajt okoz vele – főleg a külhoni magyaroknak.

A régi térkép provokálásra jó, de egyéb haszna nincs. Ezt onnan tudni, hogy mások ilyeneket nem csinálnak, egyedül mi mutogatjuk nagy-magyarországos sáljainkat, pont úgy, mintha egy liverpooli a korábbi brit gyarmatok lepedőre festett térképével menne meccsre, vagy osztrák szurkolók ugrálnának a prágai, pozsonyi, esetleg budapesti vendégszektorokban II. József birodalmának térképével az egyensapkájukon, mely birodalomban mi voltunk az indiánok.

Szóval tehetnék ők is. De nem. Csak mi lengetünk. Ezzel jelezzük a régi nagyság iránti vágyat, mert új nagyságunk még sehol. A múltunkkal szeretünk hadonászni, és mindenkivel veszekszünk, hogy ne a kínai akkus tolószéket meg az euró infúziónkat nézze senki, hanem a régi daliás képeket! De sagittis hungarorum, Puszkasz, Kokszisz, Budai…

Ezt akarjuk? Biztos, hogy ezt? Nem kéne inkább egy új, igazi nagyságot – például kiváló oktatással – minél gyorsabban felépíteni?

Ukrajna szenved

Az orosz agresszor tovább folytatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának létesítményeinek elpusztítását. Célzott támadások során légi és tengeri bázisú cirkálórakétákat, légvédelmi irányított rakétákkal támadtak Ukrajna városaira.

Az orosz támadás során az előzetes adatok szerint összesen 69 rakétát indítottak amiből az ukrán védelmi erők 54  cirkáló rakétát semmisítettek meg.

Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter elmondta, hogy a áramtermelő létesítményekben és az elektromos hálózatokban december 29-én bekövetkezett károk miatt nehéz a villamosenergia-helyzet Ukrajna nyugati részén, a kijevi és az odesszai régiókban. Délelőtt 11 órától az ország nyugati részén, Odessza és Kijev térségében kritikus energiaszolgáltatási helyzet alakult ki ezért vészhelyzeti áramkimaradások várhatók.

Klicsko, Kijev polgármestere szerint az ukrán főváros energiarendszerének 40%-a sérült meg a mai támadásban. Az eddigi jelentések szerint a támadásnak két sérültje van. A villamoshálózat helyreállításán már dolgoznak az energetikai szakemberek.

„A Kreml folytatja a hatalmas rakétatámadás-hadjáratát, brutálisan felhasználva a hideget és a sötétséget Ukrajna ellen… Köszönöm az ukrán légvédelem ügyességét – Ukrajna győzni fog” – kommentálta Twitterén az Egyesült Államok nagykövetsége. A rakétatámadást Maya Sandu moldovai elnök és a francia külügyminisztérium vezetője, Catherine Colonna is elítélte.

A háború 64. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Háború: Isten sírni tanul.
Fodor Ákos

 

11:30 – Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást a megszállt Szimferopol egyik bevásárló- és szórakoztató komplexumában. Egy állítólagos volt ukrán tengerészgyalogos készítette elő a támadást.

09:50 – Az Azov -ezred közölte, hogy tegnap este az orosz megszállók mintegy 50 légicsapást mértek és nagyszámú foszforbombát dobtak le Mariupolra, és felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a város blokkolásának feloldására vagy a lakosok és a védők evakuálására.

08:20 – Tegnap eszte az oroszok által megszállt Herszonban több robbanás történt, több helyen tűz ütött ki és megszűnt az orosz RosTV adása.

07:15 – Az orosz fekete-tengeri flotta a hajói elvesztése ellenére továbbra is képes csapást mérni ukrán és part menti célpontokra – állítja a brit hírszerzés.

06:30 – Az Egyesült Államok „hiteles” jelentésekre hivatkozik, amelyek szerint Oroszország Donyeckben kivégezte a magukat megadni próbáló ukránokat.

05:45 – Május 1-től a megszállók orosz rubelt vezetnek be Herszon régióban.

04:40 – Air Force Command Press Center szerint árilis 27-én az ukrán légierő és a szárazföldi erők légvédelmi rakétaegységei nyolc légi célt találtak el.

Ukrán légierő felvétele

04:00 – Oroszország azt állítja, hogy a háború kezdete óta több mint egymillió embert evakuált a területére, köztük 183 000 gyermeket „Ukrajna veszélyes területeiről” és a Donyeck és Luhanszk régiók ideiglenesen megszállt területeiről (ORDLO).

02:30 – A kanadai parlament alsóháza népirtásnak ismerte el az orosz hadseregó ukrajnai bűncselekményeit.

01:10 – Az Egyesült Államok Képviselőháza szimbolikus törvényjavaslatot fogadott el, amelyben felszólítja Joe Biden elnököt, hogy adja el a szankcionált orosz oligarchák lefoglalt luxuscikkeit, és használja fel a pénzt Ukrajna megsegítésére.

Freedom for Ukraine – Folyamatosan frissülő hírek a helyszínről

Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadművelet”-nek nevezte azt az Ukrajna ellen elkövetett agressziót, amely ellen a civilizált világ néhány nap alatt soha nem látott egységbe forrva támogatja az ukránokat függetlenségük, szabadságuk megvédelmezésében. 

A frontvonal hírei – (Folyamatosan frissítjük)

21:10 – A közgazdászok szerint az orosz invázió a történelem legnagyobb búzahiányához vezethet. Scott Irwin, az Illinoisi Egyetem mezőgazdasági közgazdásza szerint az invázió hatalmas kínálati sokkot okoz, és rövid távon semmit sem lehet tenni ennek megakadályozására. Oroszország és Ukrajna a világ búzatermelésének negyedét és a kukoricatermelés egyötödét adja.

20:20 – Mikhajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint Ukrajna elégedetlen az Oroszországgal folytatott béketárgyalások második fordulójának eredményével annak ellenére, hogy beleegyezett a humanitárius folyosók felállításába. A tárgyalások harmadik fordulójára azonban „valószínűleg a legközelebbi időben” találkoznak a felek.

19:55 – Zelenszkij: Zárd be az eget, vagy adj nekünk repülőgépet. Volodimir Zelenszkij elnök a külföldi médiával tartott sajtótájékoztatón felszólította a NATO-t, hogy zárja be az eget Ukrajna felett. Megkérdezte, hány ukránnak kell még megsérülnie ahhoz, hogy ez a döntés megszülethessen. „Mennyi? Számolni fogunk és várunk” – mondta. „Ha nincs erőd bezárni az eget, adj nekünk repülőket.”

19:15 – Ukrajna és Oroszország megegyezett humanitárius folyosók létrehozásáról a tárgyalások második fordulójában. Ez lehetővé tenné, hogy a civil lakosság biztonságosan kivonulhasson az oroszok által ostromlott városokból.Nem világos, hogy mely városokban született megállapodás ezekről a folyosókról. Tűzszünet még mindig nincs kilátásban. Megállapodtak a közeljövőben tartandó harmadik tárgyalási fordulóban is.

17:30 – Bulgária kiutasított két orosz diplomatát. A lépést Oroszország provokációnak tekinti.

17:20 – „Nem teszünk engedményeket a számunkra alapvető fontosságú ügyekben, mint például Ukrajna területi integritása. Ez kizárt” – mondta Kuleba az 1+1 televíziós csatornának adott interjújában, amelyet az ukrán külügyminisztérium Facebook-oldalán sugároztak.

17:10 – Az Európa Tanács, a kontinens legfőbb emberi jogokat irányító intézménye felfüggesztette Oroszország részvételét, mert Ukrajna elleni inváziója „mindent ellenkezik, amit képviselünk, és sérti alapokmányunkat és az Emberi Jogok Európai Egyezményét”. főtitkára, Marija Pejcinovic Buric mondta egy csütörtöki interjúban.

16:50 – „Naftali Bennett miniszterelnöktől nagyobb támogatást vártam” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

16:00 – Folynak az újabb tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között Fehéroroszországban

15:00 – Vlagyimir Putyin és Emmanuel Macron ismét felhívta egymást, a kezdeményezés a Kremltől érkezett. De ez nem ad okot a reményre, ellenkezőleg. Az Élysée-ben az emberek most pesszimistábbak, mint valaha.

14:40 – Legalább 22-en haltak meg a csernyihivi légicsapásokban.

14:12 – Mariupolban, egy stratégiai déli kikötőben Ukrajna és Oroszország határa közelében civilek rekedtek heves ágyúzások miatt.

13:00 – Az orosz erők átvették az irányítást a szintén délen fekvő Herson felett, amely az első elesett nagyváros.

12:15 – Ha Oroszország újabb déli városokat foglal el, az ukrán erőket elvághatják a tengertől

11:00 – Evakuálta a nagykövetségi alkalmazottak egy részét Magyarország.

10:50 – Odesszai partraszállást készít elő az orosz haderő.

10:35 – Az Ikea felfüggeszti oroszországi és fehéroroszországi tevékenységét, ami 15 000 alkalmazottat érint – írja az AFP a vállalat bejelentése alapján.

10:20 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitartásra esküdött országa népének. „Nincs vesztenivalónk, csak a szabadságunk” – mondta Zelenszkij ma reggel a Facebookon közzétett videójában.

10:15 – A Wolkswagen leállítja oroszországi üzleti tevékenységét. Leállítják a termelést Kalugában és Nyizsnyij Novgorodban, leállt a járműkivitel az országba. A Mercedes után a Volkswagen is egyelőre az ukrajnai háború miatt fejezi be orosz üzletét.

09:40 – Az ukrajnai tűzszünet a fő feltétele a Kijev és Moszkva közötti tárgyalások megkezdésének – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter csütörtökön.

09:15 – Egy hersoni lakos a BBC Today című műsorában azt mondta, hogy az élelmiszer nem elegendő, sok a sebesült civil, akiket kezelésre ki kell vinni a városból, de az oroszok „nem engedik, hogy a Vöröskereszt gyógyszereket és mentőket hozzon az emberek megsegítésére”.

08:30 – A korábbi döntéstől eltérően legfrissebb hírek szerint Oroszország és Fehéroroszország sportolóit egyaránt eltiltották a 2022-es pekingi téli paralimpiától, amely holnap kezdődik.

07:35 – Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete aggodalmának adott hangot, miután az orosz erők azt állították, hogy körülvették Ukrajna legnagyobb atomerőművét.

06:55 – Harkiv városát egyre hevesebben ágyúzzák az orosz csapatok, nő a halottak száma, ezrek menekülnek.

twitter.com

06:25 – Mihail Hodorkovszkij, a száműzetésben élő orosz ellenzéki képviselő úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök saját bukását táplálja azzal, hogy háborút folytat Ukrajnában.

06:00 – Az ENSZ szerint már egymilló ukrán menekült el az országból.

05:25 – Szerdán nyilvánosságra hozott közleménye szerint a Világbank (VB) az ukrajnai helyzet miatt hozott döntést minden oroszországi és fehéroroszországi programjának azonnali leállításáról.

05:00 – Kijevben az éjszaka folyamán négy hatalmas robbanás jelezte, az orosz agresszor folytatja támadásait a főváros ellen. Két robbanás a város központjában, kettő pedig egy metroállomás közvetlen közelében csapódott be. Folyamatosan szólnak a légiriadó sziénái –  a hírt több helyszínről tudósító stáb is megerősítette. 

Biden: Putyin fizetni fog Ukrajna elleni inváziójáért

„Putyin a háborút választotta, és most ő és országa viseli a következményeket” – mondta Biden elnök, és új szankciókat jelentett be első nyilvános felszólalásában az orosz támadás kezdete óta.

Biden elnök csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok megsemmisítő szankciókat vezet be Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt. Elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért egyik napról a másikra brutális támadást indított Ukrajna népe ellen.

„Putyin az agresszor. Putyin a háborút választotta”

–  mondta Biden.  „Most neki és országának szembe kell néznie a következményekkel.”

Biden azt mondta, hogy az Egyesült Államok elvágja Oroszország legnagyobb bankjait és legnagyobb vállalatait a nyugati pénzügyi piacokról, és korlátozza az Oroszországba irányuló technológiaexportot, mondván, hogy ez nagymértékben rontaná az ország azon képességét, hogy az előttünk álló hetekben, hónapokban és években boldogulni tudjon.

Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok több ezer milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyaszt be, beleértve az orosz elitek és családjaik által ellenőrzött alapokat is. Meg kell fizetniük azért, amit Biden „előre megfontolt támadásnak” nevezett egy szabad európai nemzet ellen.

Sokan azt várták, hogy Oroszországot lekapcsolják a Swift rendszterről. Oroszország kizárását a fizetési folyamatból az egyik olyan lehetőségnek tartják, amely a legjobban árthat Moszkvának. Az elnök meg volt győződve arról, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatékonyak, mintha kizárnák a Swiftből – válaszolta egy újságírói kérdésre az elnök.

Az elnök pedig azt mondta, hogy engedélyezte további katonák küldését a NATO-szövetség kelet-európai országaiba. Miközben ismét elmondta, hogy az amerikai csapatok nem avatkoznak be az ukrajnában folyó harcokba, viszont az Egyesült Államok megvédi NATO-szövetségeseit, ha Oroszország túllép Ukrajna határain.

„Az Egyesült Államok a NATO területének minden centiméterét teljes haderejével meg fogja védeni.”

– mondta.

Az Egyesült Államok összehangoltan dönt a szankciókról a G7 és az Európai Unió 27 tagállamával. A büntetőintézkedéseket szándékosan úgy választották ki, hogy a lehető legnagyobb hatást gyakorolják Oroszországra, de a lehető legkevesebb kárt okozzon az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek.

Olyan szankciók bevezetéséről döntenek, melyekkel súlyos gazdasági helyzetet teremteneknek az orosz gazdaság számára, melyek lehetetlen helyzetbe sodorják  Putyint rövid és hosszútávon egyaránt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK