Az enyhe tél miatt átvészelte a fenyegető energiaválságot az Európai Unió, de nyáron új áremelkedés várható, mert fel kell tölteni a kiürült tárolókat.
50 euróról 100 euróra emelkedhet a földgáz ára, és ezt mindenki megérzi: a családok, a vállalkozások és az Európai Unió tagállamai is.
Miért várható, hogy megkétszereződik a földgáz ára a holland gáz tőzsdén?
Mert az ukrajnai háború előtt az Európai Unió gázfogyasztása 500 milliárd köbméter volt egy évben. Ha most összeadjuk, hogy nőtt a hazai gázkitermelés, a cseppfolyósított földgáz import – beleértve az oroszt is, melyre nem vonatkoznak a szankciók – akkor csak 440 milliárd köbméter jön ki. Vagyis 60 milliárd köbméter a hiány. Igaz persze, hogy az Európai Unió lényegesen csökkentette a gáz fogyasztást tavaly amikor 430 milliárd köbméter volt a fogyasztás, de ehhez enyhe tél kellett. Ha a következő tél “normális” lesz vagyis hidegebb mint az idei, akkor minimum 450 milliárd köbméter földgázra lesz szükség. Az Európai Unió 15%-os fogyasztáscsökkentést írt elő, de a 10% reálisabb elvárás.
A gázkereskedők a pénzüknél vannak – köztük talán Orbán Viktor is
Az Egyesült Államok számára az ukrajnai háború óriási lehetőség, mert el tudja adni a méregdrága palagázt Európában, mely korábban olcsó orosz földgázt vásárolt.
Most 10 milliárd köbméter – ennyi pluszra lesz szükség az energia biztonság érdekében. A baj az, hogy a világ cseppfolyósított földgáz termelése idén 23 milliárd köbméter körül alakul vagyis az Európai Uniónak meg kell szereznie a többlet csaknem felét.
Nagy verseny alakulhat ki a keresleti oldalon, melyet az eladók nyilvánvalóan igyekeznek majd kihasználni.
Ráadásul az Európai Uniónak nincs elegendő kapacitása a cseppfolyósított földgáz visszaalakítására. 193 milliárd köbméteres kapacitásra lenne szükség, de csak 157 milliárd van jelenleg. Igaz, hogy gyors ütemben épülnek a berendezések a kikötőkben, hogy visszaalakítsák a cseppfolyósított földgázt.
Most az Európai Unió sokkal jobb helyzetben van mint tavaly amikor villámgyorsan kellett átállni a vezetékes orosz földgázról a cseppfolyósított földgázra.
Ezért nem megy az égbe az áremelkedés, nem úgy mint tavaly augusztusban nyáron amikor 350 euró volt a csúcs.
Elérheti viszont az ár a 80 eurót, sőt a 100-at is, ami jelentős emelkedés a jelenlegi 50-hez képest.
Mindebből az is következik, hogy bár Oroszország részesedése az EU gázellátásában jelentős mértékben csökkent, de nem szűnt meg. Arra továbbra is szükség van mint ahogy azt Magyarország példája is mutatja. Brüsszelnek pedig a jövőben is forszíroznia kell a gázfogyasztás csökkentését éppúgy mint a tagállamok közötti szolidaritást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy energia válság esetében a tagállamok kisegítik egymást. Ez Franciaország és Németország között természetes, de Magyarország esetében erősen kérdéses a kormány szuverenista diplomáciája miatt.
Magyarország külön úton jár, és erre tavaly alaposan ráfizetett, mert a tőzsdén olcsóbban kapta volna meg a földgázt mint abban a szerződésben, melyet Oroszországgal kötött.
Orbán Viktor részben épp erre a szerződésre hivatkozva indokolta meg oroszbarát külpolitikáját, de a tények nem támasztják alá, hogy igaza lett volna. Putyin azt ígérte, hogy olcsóbban adja a földgázt “a baráti Magyarországnak”, de erről szó sem volt. Putyin ebben is hazudott. Magyarország 265 milliárd forintot spórolhatott volna meg tavaly, ha nem “orosz barátaitól” vette volna a földgázt.
Persze a Svájcban bejegyzett MET szépen pénzelt a gáz válságból. Lantos Csaba ennek a magyar-orosz-szingapúri gázkereskedő cégnek volt az igazgató tanácsi elnöke mielőtt Orbán Viktor kinevezte energia miniszternek. Lantos Csaba többször is cáfolta, hogy Orbán Viktor részvényes a cégben, amely busás profitot csinált a nagy energiaválság idején, melynek árát a fogyasztók fizették meg Magyarországon is.
