Kezdőlap Címkék Energiaválság

Címke: energiaválság

Tovább nő az energiaágazat üvegházhatása

Az energiaválság miatt nem indult csökkenésnek a hagyományos energiahordozók részesedése, ezért  a megújuló energia források részaránya nem nőtt, holott a tavalyi év rekordot hozott e téren. Ezért megnövekedett a globális üvegházhatás. Emiatt a szakértők gyors beavatkozást sürgetnek – írja a londoni Guardian.

82%-ot tett ki 2022-ben a fosszilis energiahordozók aránya a globális mérlegben, és ennek következtében 0,8%-kal növekedett az üvegházhatás – állapítja meg az Energy Institute friss jelentése. A jelentés hangsúlyozza, hogy idén ennek a kedvezőtlen hatásának a folytatása várható hiszen Kína feloldotta a Covid zárlatot, és beindult nemcsak a világ második legnagyobb gazdasága, de a turizmus is, amelyben a kínaiak mind nagyobb szerepet játszanak.

Juliet Davenport, az Energy Institute elnöke így összegezte a helyzetet:

”Továbbra is szembemegyünk a párizsi klíma konferencia határozataival. Hiába nőtt a szél és a napenergia, az üvegházhatás is emelkedett.”

A megújuló energia források részesedése a globális energiamérlegben még mindig csak 7,5%-ot tesz ki, de ezt is úgy, ha a vízienergiát is beleszámítjuk. Ez csak 1%-os részesedés növekedést jelent egy év alatt pedig a napenergia felhasználása 25%-kal, a szél energiáé 13,5%-kal nőtt.

Miután a világgazdaság újra beindult, a napi kőolaj felhasználás 2,9 millió hordóval növekedett, és elérte a 97,3 millió hordót naponta.

Ami még nagyobb baj: a szén felhasználás megugrott tavaly. 0,6%-kal nőtt a szén globális szerepe elsősorban Kína és India miatt. A földgáz piaci részesedése viszonylag stabil maradt: globálisan 25%-ról 24%-ra csökkent elsősorban az ukrajnai háború miatt. Itt az árrobbanás okozott gondot a világgazdaságban.

Ha így megy tovább, akkor nem teljesülnek a párizsi klímavédelmi konferencia határozatai

Erre hívják fel nyomatékosan a figyelmet az Energy Institute szakértői, akik szerint gyors és hatékony intézkedések szükségesek a trend megváltoztatásához.

Mi várható az idén?

Globálisan 2,8 trillió  dollárt költenek a világ országai az energiára, és ebből jóval többet a megújuló energia forrásokra, mint a fosszilis energiára – derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentéséből. Az IEA rámutat arra, hogy már évek óta több pénz jut a megújuló energia forrásokra mint a fosszilis energia hordozókra. Ez a tendencia 2016 óta fennáll, de ennek ellenére a globális energiatermelésben még mindig meghatározók a környezetszennyező fosszilis energia hordozók. Idén először következhet be az, hogy a világon ugyanannyit költenek az olajkitermelésre mint a napenergia fejlesztésére. Az energiaválság hatalmas profitot hozott az olaj és földgáz termelő cégeknek, de ennek a profitnak csak egy töredékét fektették be megújuló energia források fejlesztésébe.

A lényeg az, hogy a globális energia beruházások 2,8  trillió  dollárjából 1,7 trillió  jut a megújuló energia forrásokra.

A fogyasztói szokások is gyorsan változnak: elektromos autókból idén várhatóan egyharmaddal többet adnak el mint tavaly noha 2022 is rekordot hozott ezen a téren. A hőszivattyúk eladása globálisan kétszámjegyű növekedést produkál folyamatosan 2021 óta, és ez a tendencia az idén is folytatódni fog – írja a Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése.

Energiaválság kontra környezetvédelem

A világ országainak többsége küszködik azzal, hogy energia ellátását gazdaságosan biztosítsa miközben növeli a megújuló energia részesedését.

“Az energiaválság, amelyet az ukrajnai konfliktus súlyosbított ár krízishez vezetett. Ennek pedig megélhetési válság lett a következménye sok országban. A mi jelentésünkből kiderül, hogy a világ államai mennyire sebezhetők, ha az energia ellátásról illetve az energia áráról van szó”

– hangsúlyozza a jelentés egyik készítője Nick Wayth, az Energy Institute vezérigazgatója.

Az ellentmondásos helyzetet jól jellemzi, hogy miközben Kína a világ egyik legnagyobb környezetszennyezője, növelte szénfelhasználását tovább fokozva a karbon kibocsátást, közben dinamikusan fejlesztette megújuló energia forrásait: a globális napenergia növekedés 37%-át, a szél energia 41%-át a kínaiak produkálták 2022-ben – derül ki az Energy Institute friss jelentéséből, melyet a londoni Guardian ismertet.

Újra gáz válság fenyegeti az Európai Uniót

Az enyhe tél miatt átvészelte a fenyegető energiaválságot az Európai Unió, de nyáron új áremelkedés várható, mert fel kell tölteni a kiürült tárolókat.

50 euróról 100 euróra emelkedhet a földgáz ára, és ezt mindenki megérzi: a családok, a vállalkozások és az Európai Unió tagállamai is.

Miért várható, hogy megkétszereződik a földgáz ára a holland gáz tőzsdén?

Mert az ukrajnai háború előtt az Európai Unió gázfogyasztása 500 milliárd köbméter volt egy évben. Ha most összeadjuk, hogy nőtt a hazai gázkitermelés, a cseppfolyósított földgáz import – beleértve az oroszt is, melyre nem vonatkoznak a szankciók – akkor csak 440 milliárd köbméter jön ki. Vagyis 60 milliárd köbméter a hiány. Igaz persze, hogy az Európai Unió lényegesen csökkentette a gáz fogyasztást tavaly amikor 430 milliárd köbméter volt a fogyasztás, de ehhez enyhe tél kellett. Ha a következő tél “normális” lesz vagyis hidegebb mint az idei, akkor minimum 450 milliárd köbméter földgázra lesz szükség. Az Európai Unió 15%-os fogyasztáscsökkentést írt elő, de a 10% reálisabb elvárás.

A gázkereskedők a pénzüknél vannak – köztük talán Orbán Viktor is

Az Egyesült Államok számára az ukrajnai háború óriási lehetőség, mert el tudja adni a méregdrága palagázt Európában, mely korábban olcsó orosz földgázt vásárolt.

Most 10 milliárd köbméter – ennyi pluszra lesz szükség az energia biztonság érdekében. A baj az, hogy a világ cseppfolyósított földgáz termelése idén 23 milliárd köbméter körül alakul vagyis az Európai Uniónak meg kell szereznie a többlet csaknem felét.

Nagy verseny alakulhat ki a keresleti oldalon, melyet az eladók nyilvánvalóan igyekeznek majd kihasználni.

Ráadásul az Európai Uniónak nincs elegendő kapacitása a cseppfolyósított földgáz visszaalakítására. 193 milliárd köbméteres kapacitásra lenne szükség, de csak 157 milliárd van jelenleg. Igaz, hogy gyors ütemben épülnek a berendezések  a kikötőkben, hogy visszaalakítsák a cseppfolyósított földgázt.

Most az Európai Unió sokkal jobb helyzetben van mint tavaly amikor villámgyorsan kellett átállni a vezetékes orosz földgázról a cseppfolyósított földgázra.

Ezért nem megy az égbe az áremelkedés, nem úgy mint tavaly augusztusban nyáron amikor 350 euró volt a csúcs.

Elérheti viszont az ár a 80 eurót, sőt a 100-at is, ami  jelentős emelkedés a jelenlegi 50-hez képest.

Mindebből az is következik, hogy bár Oroszország részesedése az EU gázellátásában jelentős mértékben csökkent, de nem szűnt meg. Arra továbbra is szükség van mint ahogy azt Magyarország példája is mutatja. Brüsszelnek pedig a jövőben is forszíroznia kell a gázfogyasztás csökkentését éppúgy mint a tagállamok közötti szolidaritást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy energia válság esetében a tagállamok kisegítik egymást. Ez Franciaország és Németország között természetes, de Magyarország esetében erősen kérdéses a kormány szuverenista diplomáciája miatt.

 Magyarország külön úton jár, és erre tavaly alaposan ráfizetett, mert a tőzsdén olcsóbban kapta volna meg a földgázt mint abban a szerződésben, melyet Oroszországgal kötött.

Orbán Viktor részben épp erre a szerződésre hivatkozva indokolta meg oroszbarát külpolitikáját, de a tények nem támasztják alá, hogy igaza lett volna. Putyin azt ígérte, hogy olcsóbban adja a földgázt “a baráti Magyarországnak”, de erről szó sem volt. Putyin ebben is hazudott. Magyarország 265 milliárd forintot spórolhatott volna meg tavaly, ha nem “orosz barátaitól” vette volna a földgázt.

Persze a Svájcban bejegyzett MET szépen pénzelt a gáz válságból. Lantos Csaba ennek a magyar-orosz-szingapúri gázkereskedő cégnek volt az igazgató tanácsi elnöke mielőtt Orbán Viktor kinevezte energia miniszternek. Lantos Csaba többször is cáfolta, hogy Orbán Viktor részvényes a cégben, amely busás profitot csinált a nagy energiaválság idején, melynek árát a fogyasztók fizették meg Magyarországon is.

Ki tudja-e fizetni Magyarország az energia számlát?

Az EU 1000 milliárd dolláros energia számlája csak a kezdet, mert évekig elhúzódhat az energiaválság, földgázból csak 2026-ban lesz elég – jósolja a Bloomberg. Helyes-e földgázt venni Katartól miközben az emírség képviselőket vásárol meg az Európai Parlamentben?

“Ez az 1000 milliárd dollár hatalmas összeg a támogatások miatt, és a kormányoknak jövőre még nehezebb lesz a válságot menedzselni mint az idén”

– nyilatkozta Martin Devenish, az S-RM szakértő cég igazgatója a Bloombergnek.

Miért ilyen drága minden? Mert az orosz gázra már nem lehet számítani jövőre amikor a fűtési szezon elmúltával fel kell újra tölteni a gáztárolókat. Az Egyesült Államokból és Katarból lehet cseppfolyósított földgázt importálni, de ez jóval drágább mint a csővezetéken érkező orosz földgáz. Ráadásul méregdrága beruházások szükségesek a cseppfolyósított földgáz fogadásához.

A brüsszeli Bruegel Kutatóintézet szerint a kormányok az Európai Unióban mintegy 700 milliárd  dollárt költöttek arra, hogy a lakosság és a vállalkozások számára az energiasokk elviselhető legyen. Évekig szükség lehet erre a támogatásra – jósolja a Bruegel, amely utal arra, hogy ez az Európai Unió tagállamainak költségvetését hosszú időre befolyásolhatja negatív irányban.

Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: vajon meddig engedhetik meg a kormányok azt, hogy hatalmas összegeket költsenek a támogatásra? Egyáltalán nem kizárt, hogy néhány uniós kormány a jövőben nem költhet olyan nagy összeget rezsitámogatásra mint eddig.

A költségvetés a legtöbb uniós államban már így is nagyon feszes. Az államadósság deficitje a legtöbb uniós tagállamban meghaladja a 60%-ot, melyet elvben felső határnak tekintenek az eurozónában.

Katargate a legrosszabbkor

Az Európai Parlament korrupciós botránya különösen Németország földgáz ellátását veszélyezteti – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. Olaf Scholz kancellár személyesen próbált földgázt szerezni hosszú távra Németországnak, melyet súlyosan érint az orosz gáz kiesése hiszen az import 55%-a érkezett Oroszországból az ukrajnai háború előtt.

Németország 15 éves földgázszállítási szerződést kötött Katarral évi 2 millió tonna cseppfolyósított földgáz vásárlásáról.

Sok uniós tagállam, köztük Olaszország a földgáz tőzsdén vásárol, mert így azonnal hozzájuthat a nyersanyaghoz” – nyilatkozta a Politiconak Cinzia Bianco. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának az Öböl ügyeivel foglalkozó szakértője hangsúlyozza, hogy

“eddig csak Németország kötött hosszútávú  szerződést Katarral cseppfolyósított földgáz szállításáról.

Ez súlyos etikai problémákat vet fel. Az újságírók meg is kérdezték Habeck alkancellártól, hogy

“helyes-e Katartól földgázt vásárolni miközben Katar képviselőket vesz meg meg az Európai parlamentben?!”

Robert Habeck alkancellár sietett kijelenteni, hogy “ez két különböző dolog.”

Az energiabiztonság túlságosan fontos ahhoz, hogy etikai problémák miatt kockára tegye bárki is. A fő probléma azonban az, hogy a kínálat szűk.

Jelenleg Katar csak az uniós földgáz import 5%-át jelenti, de a jövőben ez az arány mindenképp növekszik majd. A világ legnagyobb földgáz lelőhelyének Katar és Irán a tulajdonosa. Iránt szankciók sújtják, ezért Katar szerepe különösen fölértékelődik. Az óriási kereslet miatt két mega kitermelési program is elindult. A baj csak az, hogy cseppfolyósított földgáz igazán nagy mennyiségben csak akkor érkezhet Katarból, ha a két fejlesztési program befejeződik: 2026- ban illetve 2027-ben – írja a Politico.

Hogy lehet fűtetlen lakásban túlélni a telet?

Az energiaválság energiaszegénységet okoz: a BBC összeállításából kiderül, hogy sok család számára már hétköznapi realitás a választás az evés és a fűtés között (eat or heat).

“Már egyáltalán nem kapcsolom be a fűtést” – mondja a háziasszony, aki elárulta: férjével együtt azt tervezik, hogy egész télen kitartanak fűtés nélkül! Házukban Lancashire-ben már most is nagyon hideg van, de mi lesz télen?

Az asszony máris beteg: elsősorban az ízületeivel van probléma. A mellkasában a csontok körül permanens gyulladás keletkezett, így állandóan az az érzése, hogy mindjárt szívrohamot kap. Korábban Zumba táncot tanított, de fel kellett hagynia ezzel a betegsége miatt. Most segélyt kap a kormánytól. Férje félállásban tud csak dolgozni, mert ő ápolja a feleségét. Aki a konyhában is igyekszik spórolni: a sütőt csak kivételes alkalmakkor használja.

Közben a fájdalom krónikus, és félő, hogy télen csak rosszabb lesz, ha az időjárás hidegre fordul.

Október elején emelték az energia árat Nagy Britanniában, amely miatt

“túlságosan félünk attól, hogy kiszámoljuk a költségeket”

– mondja a 27 éves brit asszony.

Már az energiaválság előtt is sok család küzdött ezzel a problémával Európában: 36 millióan éltek úgy 2020-ban, hogy a lakásukat nem tudták kellőképen fűteni. Azóta sokat romlott a helyzet. Az USA-ban bevezették az energiaszegénység fogalmát, ez a lakosság 16%-át érinti. Közülük nem mindenki számít szegénynek: a statisztika szerint 5,2 millió olyan háztartás is energiaszegénynek számít, ahol a jövedelem meghaladja a szegénységi küszöböt.

Kínában az energia szegénység a lakosság 24-27%-át érinti.

Az energiaválság a legsúlyosabban Európában, de a többi kontinens sem ússza meg könnyedén hiszen globális gondról van szó – figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A hidegbe bele lehet halni

Nagyobb a sztrók és a légzési megbetegedések valószínűsége, nő az ízületi problémák kockázata. Az idősebb korosztály gyakrabban csúszhat vagy eshet el a rosszul vagy egyáltalán nem fűtött otthonokban.

“Azt látjuk, hogy az egész család nagykabátban reggelizik” – nem Ukrajnában, ahol az orosz hadsereg lerombolja az infrastruktúrát hanem Észak Írországban. Belfastban a jótékonysági szervezetek fűtési segélyt adnak a leginkább rászorulóknak.

Előítélet az, hogy a hideg lakás egyszerűen csak kényelmetlenség, komoly orvosi problémáról van szó – hangsúlyozzák  a BBC-nek nyilatkozó szakértők.

 “Itt van például a vérkeringés. Ha csökken a hőmérséklet, akkor az erek összeszorulnak. Emelkedik a vérnyomás és romlik a vérkeringés. Vérrögök alakulhatnak ki, és ezek következtében szívroham vagy sztrók jöhet” – mond egy konkrét példát Margaret Whithead professzor, aki a közegészségügy tanszék vezetője a Liverpooli Egyetemen. A professzor hozzáteszi, hogy a hideg otthon sokat ronthat azok egészségi állapotán, akik rákkal vagy artritisszel küzdenek.

“A hideg lakásban korlátozottá válhat a mozgás, az idős emberek könnyebben eshetnek el vagy más sérüléseket szenvedhetnek” – mutat rá a professzor asszony. Aki külön kiemeli, hogy a gyerekek számára különösen veszélyes lehet a gyengén vagy egyáltalán nem fűtött lakás: ”kevés sebezhetőbb csoport van mint a gyerekek, akiknek az immunrendszere a pandémia idején amúgyis meggyengült. Hideg lakásban könnyen kaphatnak tüdőgyulladást vagy más hasonló betegséget. Ha valakinek asztmája van, akkor a hideg különösen súlyos következményekkel járhat.”

Fagyasszátok be az árakat, ne az embereket!

Ezt követelik a tüntetők sok országban, ahol a szegény családok nem tudják kifizetni az energia számlákat. Németországban 200 milliárd eurós energia alapot hoztak létre, hogy kompenzálják az energiaárak emelkedését.

A BBC arra mutat rá, hogy az energiaválság csak megnövelte az energiaszegénységet, de az korábban is létezett. Már az energia válság előtt is azt tapasztalták, hogy a fagyhalál az esetek több mint 20%-ában a lakásokban következett be Nagy Britanniában. Nem kis számról van szó: csak Angliában a 2020-21-es tél folyamán 63 ezren haltak meg a hideg miatt!

Az energia válság következtében  drámai mértékben romlott a helyzet: 15 millió ember kerülhet az energia szegény kategóriába ezen a télen Nagy Britanniában. Ez a brit háztartások 55%-a!

Ez különösen kedvezőtlen a gyerekek számára hiszen az energia szegénységben felnövekvő nemzedék rosszabbul teljesít az iskolában. Ez nem is csoda hiszen hol tudná megírni a házi feladatot a gyerek, ha a család csak egyetlenegy szobát fűt vagy azt sem?

A családi kapcsolatokat is próbára teszi a spórolás hiszen ki kell kapcsolni a televíziót , nem használhatják a számítógépet. A fridzsider az egyetlen háztartási gép , amely megmenekül a nagy spórolási kampányban- írja a BBC. Amely hozzáteszi, hogy melegedő helyeket hoznak létre országszerte Nagy Britanniában a könyvtárakban, templomokban, képtárakban. Warm bank-nek nevezik azokat a helyeket, ahol ingyen felmelegedhetnek azok, akiknek nincs pénzük az otthonuk fűtésére.

Christine Liddel professzor (Ulster Egyetem) szerint

az energiaszegénységet általános közegészségügyi problémának kellene tekinteni. A kormány a felelős, ezért neki kellene intézkednie az energiaszegénység ügyében

– hangsúlyozza a professzor asszony, aki a BBC-nek nyilatkozott.

Szlovákia az összeomlás szélén

“Megöli Szlovákia gazdaságát az a hatalmas áremelkedés, amely az energia terén következett be” – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki több milliárd eurós támogatást kért Brüsszeltől.

Az ügy előzménye az, hogy Szlovákia energia kereskedői az év elején eladták a nukleáris és vízi energiát külföldre, és most csak ötszörös áron lennének hajlandóak újra eladni Szlovákiának. Kénytelenek leszünk ilyen körülmények között államosítani az energia szektort – hangsúlyozta Szlovákia kormányfője, aki a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió elképzelése számukra nem jelentene megoldást. Brüsszelnek az a terve, hogy körülbelül 140 milliárd eurós extra profit adót vet ki a nagy energia kereskedőkre, akik óriási nyereségre tesznek szerda hatalmas áremelések miatt. A szlovák miniszterelnök szerint csakis akkor lenne hatékony, ha az extraprofit adó európai szintű lenne vagyis Brüsszel hajtaná be azt.

Európai szolidaritás

A Nemzetközi Energia Ügynökség felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy legyenek szolidárisak egymással, de ez a felhívás egyelőre süket fülekre talál. A magyar külügyminiszter például vígan tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel miközben Brüsszelből külön kérték: ne tegye ezt!

Jelenleg minden tagállam maga próbálja megoldani az energia válságot. Szlovákia miniszterelnöke az első az Európai Unióban, aki jelezte, hogy nagyon nagy baj van: bedőlhet a gazdaság.

Ha nem szolidárisak az európai országok, akkor ezzel Putyin kezére játszanak

– figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A Gazprom leállította ukrajnai szállítását is

Korábban az Északi Áramlat 1 vezetéken szüntették meg a gáz szállítást Németországba, most pedig az ukrajnai vezetéken zárták el a gázcsapot nyugat felé. Az ok: vita a tranzit díjakról Ukrajnával. Az oroszok nem fizetik a tranzit díjat, az ukránok emiatt nemzetközi választott bírósághoz fordultak. Erre hivatkozva állt le a Gazprom. Valójában azonban Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra és egyben emelni akarja a gázárat, amely egyik legfőbb bevételi forrása. Magyarország a déli vezetéken is kap földgázt Oroszországból. Ebben az irányban Putyin aligha zárja el a gázcsapot hiszen Szerbia is innen kap orosz földgázt. Szerbia pedig Oroszország fontos európai szövetségese. Brüsszel bírálta is Szerbiát amiatt, hogy újabb két évre egyezményt írt alá Moszkvával a külügyi együttműködésről.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!