Kezdőlap Címkék Atomprogram

Címke: atomprogram

Trump nem hallgatott az okos szóra, felmondta az iráni atomalkut

0

Az Egyesült Államokon belül és kívül nem kevés nyomást gyakoroltak Donald Trumpra, de az amerikai elnök mindezek ellenére mégis beváltotta korábbi fenyegetését: kilépett az iráni atomprogramból, ezzel egy igencsak bizonytalan helyzetet teremtve nemcsak a Közel-Keleten, hanem a nemzetközi közösségben is. Döntése máris heves reakciókat váltott ki.

Donald Trump amerikai elnök május 8-án, magyar idő szerint 20 órakor jelentette be, hogy mivel Irán az egyik legfőbb támogatója a terrorizmusnak, ezért felmondja az alkut a közel-keleti országgal, és újra bevezeti az ellene felfüggesztett szankciókat.

Az atomalkut még az előző elnök, Barack Obama írta alá 2015. július 14-én, amikor a P5+1 tagállamok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) úgy döntött, feloldja az Irán elleni szankciókat. Cserébe viszont a perzsa ország átláthatóvá tette a nukleáris programját és lemondott a nukleáris fegyverek fejlesztéséről. Ezt akkoriban a nemzetközi média óriási sikerként könyvelte el,

az egész Obama-adminisztráció legnagyobb külpolitikai sikerének nevezte. 

Ugyanakkor Donald Trump már a 2016-os elnökválasztás előtt keményen támadta a megállapodás pontjait. A “legrosszabb alkunak” titulálta, amelyet Washington valaha is megkötött egy diktatórikus vezetéssel. Megválasztása után hónapokig nem bolygatta a témát, de 2017 őszétől már egyre gyakrabban emelt szót a felmondás mellett, mivel állítása szerint Iránban titokban folytatták az urán dúsítását. Októberben ugyan nem hitelesítette –  a törvény értelmében az amerikai elnöknek 90 naponta meg kell vizsgálni, hogy Irán mennyire tartja be az előírásokat –  a megállapodást, de nem is vezetett be szankciókat a perzsa ország ellen.

Ezzel együtt pedig látványos diplomáciai hadjárat vette kezdetét, különösen a nyugat-európai szövetségesek felől, hogy az Egyesült Államok lehetőleg ne hátráljon ki a megállapodásból. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán 2015 óta tartotta magát a megállapodáshoz, és nem talált bizonyítékokat sem az izraeli, sem az amerikai vádak alátámasztására. Még az amerikai lakosság több mint fele is támogatta a megállapodást.

A republikánusoknak is több, mint a fele pozitívan vélekedett a 2015-ös atomalkuról. A demokratáknál ez az arány kétharmad volt. A kép forrása: Statista.

Ezek az érvek azonban aligha hatották meg Trumpot:

“Nyilvánvaló, hogy az életben lévő megállapodás rothadó szerkezete nem alkalmas arra, hogy megelőzzük az iráni atombomba kifejlesztését”

– közölte az amerikai elnök a keddi sajtókonferencián.

Ezzel párhuzamosan a hatóságok megtiltották Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégeknek, hogy polgári repülőgépeket vagy alkatrészeket adjanak el Iránnak. Fokozatosan újra bevezetik a kőolajra, az acél- és szénexportra vonatkozó korábbi amerikai szankciókat is. Augusztus elejére már egyetlen amerikai vállalatnak sem lesz arra engedélye, hogy üzleti megállapodásokról tárgyaljon az iráni rezsimmel.

Trump döntése heves diplomáciai vitát robbantott ki. Egyedül Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állt ki mellette, aki “bölcs lépésnek” nevezte Washington kihátrálását az egyezményből. Ő már kezdettől fogva élesen bírálta a megállapodást, és a múlt héten még egy előadást is tartott az “Irán hazugságáról”. Közben izraeli értesülések szerint egy Szíriában lévő iráni bázis ellen hajtottak végre támadást az izraeli erők, mivel onnan – reagálva Trump bejelentésére – rakétákat akartak kilőni Izraelre.

Haszan Róháni iráni elnök reakciójában kifejtette, hogy egyelőre még várnak néhány hetet, de ha Washington nem változtatja meg a korábbi döntését, akkor hozzáfognak a  korlátlan urándúsításhoz. A legrosszabb eshetőségnek azt tartják, hogy a bejelentéssel tovább gyengül Róháni, akinek pozíciója már így is ingatag az év eleji tüntetések óta.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajnálatát fejezte ki Trump döntésével kapcsolatban, de azonnal hozzátette, hogy a magállapodás sikere

“nem egyetlen ország hozzáállásától függ”. 

Ezzel együtt leszögezte, hogy Brüsszel elkötelezett marad a JCPA (közös átfogó cselekvési terv) iránt. A főképviselő egyeztetni fog a nemzetközi partnerekkel ennek a lehetséges hatásairól, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is védeni fogja a gazdasági befektetéseit.

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök egy közös nyilatkozatban ítélték el az amerikai elnök szavait. Hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek azért, hogy az iráni atomprogram továbbra is békés és civil maradjon.

Az Egyesült Államokban Barack Obama elnök a Facebookon tette közzé véleményét, miszerint súlyos hiba volt Trump részéről az atomegyezmény felmondása, mivel Irán nem sértette meg a JCPA egyetlen pontját sem.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint maga az Egyesült Államok lesz Trump döntésének a vesztese, Kanada sajnálkozott, Kína pedig csalódottságát fejezte ki az atomalku felmondása miatt. Magyarország is reagált a történtekre: Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szerdai előadása után arról beszélt, hogy a megállapodás olyan nemzetközi politikai vívmány, amelyet kár lenne veszni hagyni.

Észak-Korea felfüggeszti az atomprogramját

0

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető bejelentette, hogy az ország felfüggeszti nukleáris kísérleteit és rakétatesztjeit, valamint bezárja nukleáris kísérleti telepét. Donald Trump szerint ez nagyon jó hír.

Kim Dzsong Un
Fotó: MTI/EPA/KCNA

A kísérleteket már mától leállítják, emellett Észak-Korea csatlakozik a globális nukleáris leszerelési folyamathoz. Nem fog nukleáris fegyvert és azzal kapcsolatos műszaki ismereteket átadni más országoknak – mondta Kim Dzsong Un a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának plenáris ülésén. Azt is bejelentette, hogy

Észak-Korea soha nem fog atomfegyvert bevetni, ha nem éri nukleáris fenyegetés vagy provokáció.

Kim Dzsong Un április 27-én találkozik Mun Dzse In dél-koreai elnökkel a két országot elválasztó demarkációs vonalon fekvő Panmindzsonban. Dél-Korea üdvözölte szombaton az észak-koreai bejelentést. A szöuli elnöki hivatal közleményében azt írta: ez jelentős előrelépés a Koreai-félsziget atommentesítésében, amelyet a világ is akar, és kedvező környezetet teremt a két Korea, valamint az Észak-Korea és az Egyesült Államok közötti csúcstalálkozóhoz.

Donald Trump amerikai elnök szokása szerint a Twitteren reagált a bejelentésre.

Azt írta: „ez nagyon jó hír”. A héten egyébként megerősítette, hogy tartanak az előkészítő tárgyalások a várhatóan május végén vagy június elején tartandó csúcstalálkozóról. Részletekről nem beszélt, de azt elmondta, hogy pillanatnyilag öt lehetséges helyszínt vizsgálnak.

A várható csúcstalálkozóról egyeztetett a napokban Phenjanban Mike Pompeo, a CIA igazgatója is, akit Trump elnök a külügyminiszteri posztra jelölt. Pompeo személyesen tárgyalt Kim Dzsong Unnal.

A felvétel egy novemberi rakétakísérletről készült
Fotó: MTI/EPA/KCNA

Kono Taro japán külügyminiszter szerint Észak-Koreának 2020-ig teljesen meg kell szabadulnia atomfegyvereitől,

a folyamatnak visszafordíthatatlannak és ellenőrizhetőnek kell lennie.

Szerinte az atomfegyver-mentesítésnek még a jelenlegi amerikai, dél-koreai és japán vezetés időszakában kellene megtörténnie, miközben Észak-Koreában nem fog változni a vezető személye. Ha elhúzódna a folyamat, akkor a keletkező szünetet Észak-Korea felhasználhatná arra, hogy folytassa atomfegyverének fejlesztését.

Észak-Koreában a Punggje-Ri atomkísérleti telepen 2006 óta hat kísérleti atomrobbantást hajtottak végre. A legutolsót tavaly szeptemberben.

Újabb Észak-Korea elleni szankciók terítéken

0

Ma szavazhat az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Észak-Korea elleni újabb lépésekről. Ezek jóval túlmennének a legutóbbi szankciókon. Közben Phenjanban atomtudósok  és -mérnökök részvételével tartották meg a nemzeti ünnepi bankettet. Tűzijáték volt, de az újabb atomkísérlet vagy rakétakilövés elmaradt.

Észak Korea – némileg meglepő módon – nem egy újabb (vagy több újabb) rakétakísérlettel köszöntötte fennállásának a 69. évfordulóját a hétvégén. Ám azért a nemzeti ünnepnek sok köze volt a rakétaprogramhoz. A New York Times – a hivatalos észak-koreai hírügynökségre hivatkozva – arról írt, hogy az ország vezére ez alkalomból Szöulba invitálta a programban kulcsszerepet játszó atomtudósokat és mérnököket. A jelentés szerint az emberek ovációval köszöntötték a meghívottakat a múlt heti földalatti kísérleti atomrobbantás színhelyéről a fővárosba vezető útjuk során, majd a fővárosban hősöknek kijáró tisztelettel fogadták őket.

Az újabb robbantás és/vagy rakétakilövés ezúttal még nem következett be – pedig ettől tart a világ, elsősorban is Dél-Korea, amely szerint

hamarosan ismét valamilyen északi akció várható.

Különös tekintettel arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb, még keményebb szankcióka fontolgat Phenjan ellen. Az Egyesült Államok a héten jelezte, s pénteken hivatalosan is lépett, s a korábbiaknál is szigorúbb szankciókat kért Észak-Korea ellen.

A határozattervezetben olajembargót, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető javainak befagyasztását, az észak-koreai textilexport embargóját és az észak-koreai vendégmunkásoknak történő kifizetések visszatartását követeli Washington.

ENSZ-diplomaták nem zárják ki, hogy Kína és Oroszország megvétózza az újabb határozattervezetet, mindenesetre Washington erőteljes lobbizásba fogott az elfogadás érdekében – írja az MTI. A szavazást már hétfőn szeretnék megejteni.

Megszegett szankciók

Az, hogy Kína esetleg megvétózza, nem jelentene túlságosan nagy meglepetést, hiszen az az egyik olyan ország, amely az ENSZ-szankciók ellenére is folytat illegális kereskedelmet Észak-Koreával. Legalábbis a szankciók betartását ellenőrző testület szerint, amelynek jelentése azt rögzíti, hogy

Észak-Korea az idén március és augusztus között összesen 270 millió dollár értékben exportált szenet, vasat és egyéb árucikkeket a többi között Kínába, Indiába, Malajziába és Srí Lankára.

A nyolctagú testület jelentése a hétvégén látott napvilágot, s e szerint Phenjan nem csak az árucsereforgalomra hozott szankciókat játssza ki, hanem a fegyverkereskedelem, a szállítás és a pénzügyek terén is.

Talán még ennél is fenyegetőbbnek tűnik a jelentésnek az a megállapítása, mely szerint Észak-Korea fegyverekben alkalmazható hasadóanyagot állít elő meglévő atomerőműjében, építkezik egy nukleáris kísérleti központban és uránbányát készül nyitni.

Magyar kapcsolatok

Magyarországnak vajmi kevés külkereskedelmi kapcsolata van már Észak-Koreával, ahonnan importja gyakorlatilag tavaly egyáltalán nem volt, s exportot is alig-alig bonyolított. Mint a Központi Statisztika Hivatal adatbázisából kiderül, 2016-ban kivitelünk összesen mintegy 7,5 ezer dollárra rúgott, öt éve sem volt jelentős, de még azért meghaladta 163 ezer dollárt. Ugyanakkor import tavaly egyáltalán nem volt, igaz, egy évvel korábban még tetemes (mármint a fenti adatokhoz képest jelentős), közel félmillió dollár értékűt regisztráltak..

Forrás: KSH

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK