A legújabb észak-koreai rakéta kísérlet után az USA elnöke újra felhívta Hszi Csinping kínai elnököt. Arra akarta rávenni, hogy gazdasági embargóval kényszerítse Kim Dzsong Unt: hagyjon fel nukleáris és rakéta kísérleteivel.
A kínaiak egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy gazdasági embargót alkalmazzanak Észak Koreával szemben. Trump ezért a kereskedelmi kártyát is elővette Peking figyelmeztetésére.
Washingtonban a kereskedelmi minisztérium dömpingváddal illette a kínai alumínium ötvözeteket, melyek tavaly 604 millió dollárral szerepeltek az Egyesült Államok behozatalában. Az összeg jelentéktelen, de a figyelmeztetés nem az – hívja fel a figyelmet Reuters hírügynökség.
Különösen azért nem, mert ezúttal nem egy cég, hanem a kormány lépett. Az amerikai cégek persze nem véletlenül óvatosak: félnek a visszacsapástól. Kína ugyanis a világ elsőszámú kereskedelmi hatalma, óriási belső piaccal.
Amikor ezt az amerikaiak valamilyen okból „elfelejtik”, akkor Pekingben a külügy siet erre felhívni a figyelmüket.
Trump elnök emiatt nem is nagyon sietett valóra váltani választási ígéretét, vagyis azt, hogy 45 százalékos külön vámmal sújtanák a kínai áruk importját. Ehhez tudni kell, hogy
2016-ban az USA kereskedelmi deficitje meghaladta a 350 milliárd dollárt Kínával szemben,
szeptemberben pedig minden havi rekordot megdöntött a különbség a behozatal és a kivitel között.
Trump nemrég Pekingben még minden szépet és jót elmondott a két óriás viszonyáról. Magával vitt egy videót, melyen unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi bácsit és nejét. (Hszi Csinping Kína első embere, aki a legutóbbi pártkongresszuson megerősítette pozícióját. Kína elnöke az utóbbi időben a szabadkereskedelem bajnokaként viselkedik, szemben Trump elzárkózó politikájával).
A Kína elleni kampány mögött a kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer áll, aki már a nyáron nekiment a kínaiaknak a szerzői jogok ügyében. A,úgy egyáltalán nem alaptalanul: Kína ebben a tekintetben ugyanis maximálisan negligálja a nyugati normákat. Vagyis, igyekszik mindent lekoppintani anélkül, hogy ezért akár egy centet is fizetne. A buzgó kereskedelmi főképviselőt aztán mégis leállították. Trump ugyanis Pekingbe készült, ahol díszebédet adtak a tiszteietére a Tiltott városban, a császárok és a kommunista csúcs vezetők lakhelyén – ez ritka diplomáciai kegynek számít. Sok mindent meg is ígértek Trumpnak, aki valójában egy valamire nagyon számított: Észak Korea megrendszabályozására!
Egy darabig úgy látszott, hogy megy is a dolog: Kim Dzsong Un rezsimje szeptember 15 óta nem hajtott végre új rakéta vagy nukleáris kísérletet. Aztán Észak Korea fellőtte új interkontinentális rakétáját, amely állítólag az USA-t is elérheti. Vagyis a megrendszabályozás nem mondható sikeresnek.
Washington azt várja Pekingtől, hogy alkalmazzon olajembargót Észak Korea ellen, vagyis kényszerítse térdre Phenjant.
Kína erre szemlátomást nem hajlandó. Ha ugyanis összedőlne a kommunista diktatúra Észak Koreában, annak beláthatatlan következményei lennének az egész térségben. Kína határainál pedig megjelennének az amerikai járőrök. Ehhez végképp nem ragaszkodnak Pekingben. Trump most újra kereskedelmi háborúval fenyeget, igaz, nagyon óvatosan. Az alumínium ötvözet ügy a maga 604 millió dollárjával egy próba-léggömb. Sok függ Peking válaszától hiszen a kínaiak jók tudják: csakis úgy előzhetik meg Amerikát, ha nyitva tartják a globális piacot, és ott nyomják le az Egyesült Államokat.
