Izland augusztus 29-én népszavazáson dönthet arról, hogy újraindítja-e az uniós csatlakozási folyamatot – és akár másfél éven belül az Európai Unió 28. tagállama lehet. A lépés mögött nemcsak gazdasági megfontolás áll: a kis északi szigetország szerint az EU-tagság most biztonsági menedék lehet a világ két legkiszámíthatatlanabb hatalmával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal szemben.
Trump és Putyin árnyékából Európába menekülne Izland – augusztusban jöhet a népszavazás az uniós csatlakozásról. Izland újra közeledne az Európai Unióhoz. A szigetország külügyminisztere, Porgerdur Katrin Gunnarsdottir a Politico-nak adott interjúban jelentette be, hogy augusztus 29-én tartják meg a népszavazást a csatlakozási tárgyalások újraindításáról. Ha a lakosság jóváhagyja, a folyamat rekordgyorsasággal, másfél év alatt lezárulhat, és Izland lehet az EU 28. tagállama – Nagy-Britannia helyét betöltve.
„Nem mindig kell hagyni, hogy a közvélemény vezessen minket – néha mi vezetjük a közvéleményt”
– fogalmazott a külügyminiszter, aki szerint az ország társadalma 52–48 arányban támogatja a közeledést Brüsszelhez.
A kormányzati optimizmust erősíti, hogy Izland már tagja a Schengeni övezetnek és az Európai Gazdasági Térségnek, így sok uniós szabályt most is alkalmaz.
„A csatlakozási folyamat ezért nem indulna el a nulláról” – tette hozzá az Európa-párti külügyminiszter.
Geopolitikai menedék Európában
A háttérben biztonságpolitikai félelmek húzódnak meg. Izland vezetése szerint Oroszország ukrajnai agressziója és Donald Trump újraválasztási esélye egyaránt arra figyelmeztet, hogy szorosabb európai szövetségre van szükség. A szigetország NATO-tag, stratégiailag fontos helyen fekszik Grönland és Skócia között – emiatt egyszerre orosz és amerikai geopolitikai célkeresztben érzi magát.
Trump elnök hírhedt „Grönland-vásárlási ötlete” ráadásul időről időre belpolitikai vihart kavart Reykjavíkban. Az idős elnök több alkalommal Izlandot és Grönlandot is összekeverte, és egyszer „amerikai stratégiai célként” beszélt Izlandról – ami sok izlandit megrémített.
„Nem lehetünk senkinek a kiszolgáltatottjai. Amikor a geopolitika ennyire turbulens, kivételesen fontos, hogy biztonságos politikai menedéket találjunk – és számunkra ezt az Európai Unió jelenti” – mondta Gunnarsdottir.
Euró helyett stabilitás
A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta: Izland nem az eurózónába akar belépni, hanem csak az EU-ba. A korona megtartása mellett érvelnek, mivel az országban hagyományosan magasabb az infláció és a kamatszint, mint az EU-átlag, ugyanakkor a gazdaság rendkívül fejlett.
Izland 400 ezer lakosával kicsi, de gazdag jóléti állam. Az egy főre jutó GDP meghaladja a 90 ezer dollárt, a bruttó átlagfizetés pedig 3377 euró, ami vetekszik Skandináviával. A kormány célja: úgy integrálódni az unióba, hogy ezzel ne veszítse el gazdasági versenyképességét, hanem megerősítse politikai biztonságát.
A régi sebek: a halászati vita
A csatlakozás egyetlen komoly akadálya ismert: a halászati kvóták.
2013-ban ez volt az, ami miatt befagyasztották a tárgyalásokat, majd 2015-ben teljesen le is álltak. Most azonban uniós diplomaták szerint a helyzet változott: Brüsszel kész kompromisszumra Izlanddal, mert a geopolitikai haszon túlsúlyban van a gazdasági vitákhoz képest.
Egy uniós forrás a Politico-nak úgy fogalmazott:
„Ha a népszavazás kedvezően zárul, Izland akár egy éven belül csatlakozhat. Az EU-nak most szüksége van Izlandra – éppúgy, ahogy Izlandnak az EU-ra.”
Mit nyerne vele Európa – és mit kockáztatna Izland?
Brüsszel számára Izland csatlakozása stratégiai presztízskérdés. Egy stabil, demokratikus, átlátható országról van szó, amely NATO-tagként erősítené az északi biztonsági övezetet, és szimbolikus ellensúlya lenne Oroszország sarkvidéki nyomulásának.
Izland számára pedig az EU-tagság biztonsági és gazdasági biztosíték, védelmet keres a két „nagyerő”, Putyin Oroszországa és Trump Amerikája között, ráadásként kiutat jelent egy kis, importfüggő gazdaság ingadozásaiból.
„Nem várhatunk tovább – a tárgyalásokat most kell megkezdenünk, nem két év múlva” – hangsúlyozta a külügyminiszter, hozzátéve: ha a tárgyalások lezárulnak, újabb népszavazást tartanak a tényleges uniós tagságról.
Egy kis ország, nagy döntés előtt
Izland történetének egyik legfontosabb választása előtt áll. A kérdés immár nemcsak az, hogy csatlakozzon-e az Európai Unióhoz, hanem az is, hogy megtarthatja-e függetlenségét a világpolitikai viharfelhők közepette – egyedül.
A válasz augusztus 29-én kezdődik el – egy népszavazó urna előtt, az Északi-sarkkör szélén.
