Trump erőszakos fellépése mögött nincs igazi erő – jó példa erre Venezuela, ahol a nagy olaj bizniszből nem lett semmi.
Kaptunk 300 millió dollárt az olajunkért – büszkélkedett Delcy Rodriguez asszony, akit Donald Trump állított az ország élére miután Maduro elnököt és nejét látványos akcióval elrabolták.
“30%-kal akarjuk növelni az olajkitermelést idén” – hangsúlyozta Delcy Rodriguez ideiglenes államfő, aki az előző rendszerben alelnök volt Maduro mellett. Rodriguez asszony felügyelte az olajipart Venezuelában, ezért Trump őt választotta az átmeneti államfői szerepre. Rodriguez asszony gyorsan meg is kötötte az alkut az Egyesült Államokkal, ahol nagy szükség van a venezuelai nehéz olajra.
“A kialkudott 500 millió dollárból 300 millió megjött“
– mondta Delcy Rodriguez a közszolgálati teievízióban. Mire költi ezt a pénzt a venezuelai kormányzat? A nagyon ingatag nemzeti valuta, a bolivar megvédésére. Caracasban ugyanis attól tartanak, hogy visszatér a hiperinfláció, mely a tízes évek második felében emberek millióit késztette emigrációra abból az országból, mely a világ legnagyobb olajkészletén üldögél – csak épp nem képes kitermelni azt korszerű technológia híján.
Trump nagy olaj bulija elúszott
Trump a Fehér Házban fogadta az amerikai olajóriások vezetőit, hogy rábeszélje őket arra: fektessenek be 100 milliárd dollárt Venezuela olaj iparába. Az olaj óriások vezetői, akik egyébként Trump fő szponzorai közé tartoznak, nemet mondtak, mert nem akarják a pénzüket oda vinni, ahol nem biztos a profit:
”Venezuela egyelőre beruházásra alkalmatlan”
– foglalta össze az olajtársaságok véleményét az ExxonMobil főnöke. Trump tajtékzott a dühtől, de a tényekkel szemben nem volt mit tennie.
Így aztán a látványos elnökrablás paródia lett, mert nem hozott eredményt, holott Trump már mindent annak érdekében tesz, hogy növelje politikájának népszerűségét az Egyesült Államokban, ahol novemberben kongresszusi választást rendeznek.
Ha a republikánusok veszítenek, akkor Trump béna kacsává válhat, mert a kongresszus megakadályozhatja az olyan akcióit mint például az elnök elrablása Caracasból.
Trump rávette a megfélemlített venezuelai kormányzatot, hogy az olajért cserébe fogadjon el kétmilliárd dollár értékű amerikai szóját azoktól a dühös farmerektől, akik nem tudták azt eladni Kínának. Peking ugyanis ily módon is visszavágott Trumpnak: mérsékelte szója vásárlásait azokban az amerikai mezőgazdasági körzetekben, ahol Trump konzervatív támogatói élnek. Peking az amerikai helyett inkább brazil szóját vásárol, hogy erősítse kapcsolatait Latin Amerikával – Trump legnagyobb bosszúságára.
Egy csepp venezuelai olaj sem megy Kínába
A Kpler piacfigyelő cég szerint december eleje óta egyetlenegy tankhajó sem vitt venezuelai olajat Kínába, pedig tavaly ez volt Venezuela legfőbb export piaca. Ezt Washington erőteljesen nehezményezte is, azt még inkább, hogy az olajat nem dollárban számolták el pedig az amerikai fizetőeszköz számára ez létfontosságú, ahogy azt még Henry Kissinger akkori amerikai külügyminiszter kialkudta a Jom Kippur háború után 1973-ban.
Venezuela persze nem állíthatja le teljes mértékben olaj exportját Kína irányába, hiszen az ország legnagyobb hitelezőjéről van szó: szakértők szerint legkevesebb 10 milliárd dolláros Caracas tartozása.
Venezuela összes államadóssága 60 milliárd dollár körül lehet, az IMF játszhat majd valamilyen szerepet az olajban gazdag állam pénzügyi stabilitásának megteremtésében. Venezuela olajmezőket állítólag el is adott Kínának, hogy törlessze adósságát, ezért a jogi helyzet tisztázatlan. A nagy amerikai olajvállalatok ezért sem vállaltak nagyberuházást Venezuelában. Ahol egyelőre minden maradt a régiben azzal a különbséggel, hogy Maduro elnök helyét egykori alelnöke vette át, és Delcy Rodriguez asszony lepaktált Donald Trumppal, aki pénzt és népszerűséget remélt a látványos elnökrablástól Venezuelában, de egyiket sem kapta meg viszont tovább nőtt a népszerűtlensége Latin Amerikában és az egész világon, ahol a nemzetközi jog látványos megsértését nem kísérte örömujjongás.
