Kezdőlap Címkék Befektetés

Címke: befektetés

MI A BAJ AZ AKKUMULÁTORGYÁRAKKAL, ÉS MI NEM?

Az elmúlt hetek arról szólnak, hogy az Orbán-kormány egész sor akkumulátorgyár építésében egyezett meg kínai és dél-koreai befektetőkkel, és ezt helyi civil szervezetek és az ellenzéki pártok támadják.

Gödön évek óta panaszkodnak az emberek, most pedig Debrecenben tartottak viharos közmeghallgatásokat, és népszavazási kezdeményezésekről döntenek majd a választási bizottságok. Az ellenvetések bizony jogosak: indokoltak az akkumulátorgyártás környezeti hatásaival – víz, levegő, zaj – kapcsolatos súlyos aggályok, és megalapozottak azok a közgazdasági elemzések, amelyek szerint Magyarországnak a kimagasló energia- és vízigénnyel működő akkumulátorgyártásban nincs, nem lehet komparatív előnye. Joggal emlékezteti Győrffy Dórát, a kiváló közgazdászt az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának ez az eleme a Rákosi–Gerő-féle gazdaságpolitikára: a „szén, a vas és az acél országa” ugyanúgy nem törődött Magyarország sajátos feltételeivel, mint az orbáni gazdaságpolitika.

Csakhogy az akkumulátorgyárak elleni kampány ennél tovább megy. Az LMP politikusai, akik a majdani népszavazási kampányt megelőzve máris aláírásgyűjtésbe fognak egy petícióhoz, elkezdtek arról beszélni, hogy akkumulátor-gyarmattá teszik az országot. A gyarmat szót legutóbb az CÖF tüntetéseinek molinóin láttuk olyan mondatokban, hogy „nem leszünk gyarmat”, és ezzel az EU-val való szembenállást hirdették.

Az, hogy multinacionális vállalatok Magyarországon beruháznak, és új ipari, kereskedelmi és szolgáltatócégeket hoznak létre, a gazdasági felzárkózás nélkülözhetetlen eleme. Így történt ez korábban Spanyolország vagy Írország különösen sikeres felzárkózási folyamatában, és velünk egy időben Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia felzárkózási folyamatában is. A nagy autóipari cégek ezekben az országokban ugyanúgy létrehozták a maguk termelőüzemeit, amelyeket manapság nálunk összeszerelő üzemekként szokás megbélyegezni, holott az összeszerelő üzemek a felzárkózási folyamat első stádiumával együtt járnak.

Nem az a baj, ha a felzárkózás során ilyenek létrejönnek, hanem az, ha ezt nem követi más is: a termelőüzemek után fejlesztő központok telepítése a korábban a termelőüzemet befogadó országba, és modern, saját tulajdonú, a világpiacra hatékonyan exportálni képes közép- és nagyvállalatok létrejötte.

Az egykori szocialista országok közül Lengyelország és Csehország ebben előttünk jár.

Amiatt is támadni szokták a multicégek magyarországi befektetéseit, hogy azok az olcsó magyar munkaerő miatt jönnek hozzánk, és ők jutnak profithoz. Miért nem ér a magyar munkás munkája is ugyanannyit, mint a német, francia vagy svéd munkás munkája? Legyünk tudatában: a spanyol vagy a cseh munkásnak is kevesebbet fizet a Volkswagen, mint a németnek, meg is beszélve a brazil munkásról.

Az olcsóbb munkaerő a piaci jelenlét mellett fontos hajtóereje a nemzetközi tőkemozgásnak. Ugyanakkor a fejlettebb országokból érkező befektetők jobban megfizetik a magyar munkást, mint a hazai tulajdonú vállalatok.

A profit pedig természetesen a befektetőé, a kérdés csak az, hogy elviszi-e a saját országába, vagy itt fekteti be újra. Ez pedig attól függ, hogy megőrzi-e Magyarország versenyképességét a befektetések piacán.

Meglepő módon az igazán nagy tudású Róna Péter professzor is azzal érvelt az akkumulátor-gyárak ellen, hogy a termék árát, a munkások bérét és a foglalkoztatottak számát is a kínai befektetők szabják majd meg. Hát persze. A brit autóipar híres gyárai ma nagyrészt japán cégek kezében vannak, és japán autókat gyártanak bennük az európai piacokra. Ott is a japánok szabják meg a termelés volumenét, az árakat, a foglalkoztatást és a béreket. Másképp nem fektettek volna be a brit autóiparba, és nem mentették volna meg befektetéseikkel az ágazatot. Így működnek a nemzetközi tőkemozgások, melyekkel a befogadó országok is sokszor jól járnak

Szóval, az akkumulátorgyárak ellen tiltakozóknak bizonyára igazuk van abban, hogy nemet mondanak, de sokszor nincs igazuk az érvelésben.

Az akkumulátorgyárakkal ellen nem azért helyes tiltakozni, mert külföldi befektetők érnek el profitot magyarok munkájával

– ez a mai világban természetes.

Nem is azért, mert emiatt Magyarország gyarmattá válna: a német autógyárak sem teszik hazánkat német gyarmattá, ahogy a japán autógyárak sem Angliát japán gyarmattá. Az sem kifogásolható, ha a tulajdonosi döntéseket a külföldi tulajdonos hozza meg. Amit joggal kifogásolnak a tiltakozók, az az, hogy az akkumulátorgyártás súlyos környezeti ártalmakkal járhat, hogy nem felel meg Magyarország sajátos gazdasági feltételeinek, és hogy az Orbán-kormány túlzott mértékben kínált különféle kedvezményeket a befektetőknek, ahogy azt számos más esetben is tette (ahol a másik két kifogás nem merül fel).

Mától várja pénzünket az állam a „szuperpapírral”

Jelenleg verhetetlen kamatozású állampapírt hoz forgalomba mától az államkincstár. A futamidő ugyan öt év, de rövidebb kamatperiódusonként fizetik a hozamot, és menet közben is feltörhető akár veszteség nélkül. Már egy év után az infláció körül teljesít.

Öt-hatezer milliárd forint készpénz van a magánszemélyek birtokában. A nagyítóval is alig látható banki kamatok miatt folyamatosan növekvő állományt szeretné megcsapolni a kormány és az Államadósság-kezelő Központ. Ennek jegyében mától vásárolható meg a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), leánykori nevén Nemzeti Kötvény. Csak magánszemélyek jegyezhetik.

Az AKK leírásából kiderül, hogy

  • 5 éves futamidejű, fix, sávos kamatozású, 1 forintos alapcímletű értékpapír. Jegyzés útján kerül forgalomba. Jegyezni névértéken, azaz 100 százalékos árfolyamon lehet.
  • Kamatjuttatás az első évben félévente, az ezt követő években évente történik. A kamatjuttatás napján (az utolsó, lejáratkori kamatfizetési nap kivételével) a pénzben kifejezett kamat összegével megegyező névértékű, azonos sorozatba tartozó MÁP Pluszban írják jóvá a kamatot.
  • A kamatjuttatásokat követő 5 munkanapos időintervallumokban a forgalmazók nettó 100 százalékos árfolyamon (azaz tőkeveszteség nélkül) plusz a visszavásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamaton, míg a többi munkanapokon az üzletszabályzatukban leírtak szerint jegyeznek vételi árat a MÁP Plusz-sorozatokra.
  • Ezért a MÁP Plusz a futamidő alatt is eladható.

Az első jegyzési időszak mától péntekig tart, a részletek itt olvashatók.

Ha valaki az 5 évre végig megtartja a papírt, akkor 4,95 százalék éves kamatot kap.

Ennél jobb befektetés nincs az országban, pontosabban olyan, amely fix kamatozású, és kockázatmentes.

De már akkor is rendkívül vonzó lehet a MÁP Plusz, ha ennél sokkal rövidebb ideig tartja meg tulajdonosa. A kamat

  • az első félévben évi 3,5 százalék,
  • a második félévben évi 4 százalék, ez után minden évben fél százalékponttal emelkedik. Vagyis
  • a 2. évben évi 4,5,
  • a 3. évben évi 5,
  • a 4. évben évi 5,5,
  • az 5. évben pedig évi 6 százalék jár a befektetésünk után.

Ezzel érhető el az 5 év lekötéssel az évi 4,95 százalék hozam.

Forrás: ÁKK

Tehát ha a jelenlegi 4 százalékhoz közelítő inflációt vesszük alapul, akkor már két félévben visszaadhatja a reálértéket. A futamidők során egyhetes időszakok lesznek, amikor a teljes összeghez visszaváltási díj nélkül lehet hozzájutni, ami szintén unikális a magyar bankrendszerben. De még ezen időszakokon túl is 99,75 százalékos árfolyamon veszi vissza a MÁP Pluszt az ÁKK, tehát a veszteség egészen minimális. (Igaz, ez csak a kibocsátó ÁKK-nál vezetett számla esetében igaz, a szerződött viszonteladó pénzintézetek némi pénzt felszámíthatnak.)

A kamatjuttatás időpontjait mutatja a táblázat

Forrás: ÁKK

Ugyancsak óriási előnye a MÁP Plusznak, hogy – hasonlóan a júniustól kibocsátott többi állampapírhoz –

mentes a 15 százalékos kamatadó alól.

Természetesen ez azt is jelenti, hogy az állam drágábban finanszírozza adósságának azt a részét, ami a MÁP Pluszon keresztül fog történni. A cél az, hogy minél nagyobb hányadban hazai forrásból és ezen belül lakossági tartalékokból fizessék az államadósságot. Ennek érdekében pedig az új papír jegyzésének nincs alsó összeghatára nincs: egy forinttól vásárolható.

Ez a „szuperpapír” valószínűleg átírja a hazai megtakarítási piacot. Nem csak az otthon tartott rengeteg pénz egy része áramolhat a MÁP Pluszba, hanem a banki számlákról is érdemes lehet ide irányítani a pénzt.

BMW Debrecenben: jól járhatnak a lakás- és telekspekulánsok

Többszörös csereügylet eredményeként kerül majd a BMW-hez az a földterület, amelyen egymilliárd forintos zöldmezős beruházással megvalósul Magyarország ötödik autógyára, ezúttal Debrecenben.  Ami pedig az állami támogatást illeti – a kormány kénytelen lesz nyilvánosságra hozni, hogy mennyit kap egyedi kormánydöntéssel (EKD) a német autógyár, de azt már legfeljebb kiperelni lehet, hogy milyen adókedvezményekben részesíti a zöldmezős beruházást. Az idén volt már olyan autóipari beruházás, amelyhez csak EKD formájában munkahelyenként  közel 39 millió forintot adtak.

A Független Hírügynökség információi szerint többszörös csereügyletre van/lesz szükség a BMW debreceni gyárához szükséges terület biztosítására. A németek nem akartak bajlódni a jelenleg mezőgazdasági terület ipari területté nyilvánításának hosszadalmas és bonyolult procedúrájával, ragaszkodtak a „kész” területhez, s ezért első lépésként a helyi önkormányzat vásárolja fel a szükséges 400 hektárnyi földet. A terület nagyját egy agrárvállalkozótól, a többit több kisebb tulajdonostól veszik meg – mondták debreceni forrásaink, hozzátéve: a föld korábban a még akkor különálló Debreceni Agrártudományi Egyetem tulajdona volt, majd privatizálták, s ma már a környéken a legdrágábbak közé tartozik, negyven aranykoronásként van nyilvántartva. Úgy tudjuk, hogy az egyetemnek (amely ma már a Debreceni Egyetem egyik kara) még mindig vannak földterületei, amelyet szintén átad, ám cserébe földet kap másutt. Ezért is állítják a forrásaink, hogy bonyolult, többszörös föld-adásvételek, -cserék zajlanak le addig, mire elkezdődik a BMW gyár építése.

Azt közölték, hogy 400 hektár területről van szó, de az árat – érthető módon – nem lehet tudni, bár támpontok azért akadnak a piaci árra: az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának tavalyi összesítése szerint (amelyet a Világgazdaság ismertetett) a Debrecen melletti Ebes határában volt a legdrágább a föld, egy hektárjáért átlagban 5,1 millió forintot adtak. Ebes pedig 14 kilométerre fekszik  Kismacstól és 19 kilométerre Nagymacstól, azaz attól a területtől, amelyen – mint a dehir.hu írta –  a gyárnak otthont adó ipari park létesül. Az új ipari park infrastruktúráját a város alakítja ki – a földvásárlásra és erre a fejlesztésre 44 milliárd forintos kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel. Amint kész lesz az infrastruktúra, a város beruházását megtéríti a BMW – írta portál, amely azonban nem tér ki arra, hogy a területet utóbb – legalábbis a FüHü debreceni forrásai szerint – a németek megvásárolják.

Többet lehet majd minderről persze tudni, miután megköttetnek az adás-vételi szerződések, hiszen azok elvben nyilvánosak.

A tűzhöz közelieknek már a bejelentés előtt lehetett információjuk a BMW tervéről, s akár akkori – még nem felhajtott – áron megvásárolhattak földterületeket

(és egyébként a kiszámíthatóan bekövetkező, szakértők által 30-40 százalékosra várt egyéb lakáspiaci és –bérbeadási fellendülésre tekintettel lakóingatlanokat is). Mint forrásaink ezzel kapcsolatban megjegyezték:

korábban is voltak befektetésekkel kapcsolatos svindlik Debrecenben.

A mintegy 1 milliárd eurós zöldmezős beruházással létesítendő gyár – miként az a bejelentésből és a máris működő honlapjáról is kiderül – évente 150 000 (hagyományos és elektromos hajtású járművet) gyárt fog gyártani, több mint 1000 új munkahelyet teremtve. Ennek fényében érthető, hogy –  a Suzuki, az Opel, az Audi és a Mercedes után – az ötödik nagy autógyár létesítéséhez a  BMW jelentős állami támogatást kap, a fentiek mellett is. Azt majd csak hetek-hónapok múlva, a kötelező nyilvánosságra hozatal után tudjuk  meg, hogy pontosan mennyi és konkrétan milyen formájú támogatást kínált a magyar állam, legalábbis az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatási rendszeren (EKD) belül annak érdekében, hogy a BMW Magyarországot válassza. (A BMW idetelepülésének a története egyébként mintegy egy évtizedre nyúlik vissza, a Mercedes kecskeméti beruházását megelőzően is volt már BMW-gyárról szó szakmai és befektetésösztönzési berkekben, ám a projekt csak most válik valóra.)

Annyi kockázat nélkül megállapítható, hogy a támogatás jócskán meghaladja majd akár a Daimlernek nyújtott, akár a GM vagy az Audi számára a komoly fejlesztésekhez biztosított támogatást. Ez azért is nyilvánvaló, mert a kormány által rendszeresen (legutóbb egyébként egy hónapja) közzétett EKD-listából is látszik, hogy

az idő előre haladtával egyre többet kell költeni arra, hogy idejöjjenek a komoly befektetők.

Talán  legobjektívabb mutató az összehasonlításra az egy munkahelyre jutó támogatás összege, amellyel kapcsolatban – mint a FüHü télen megírta – a GKI-nál az egyedi kormánydöntéssel születő állami támogatásokat vizsgálva is az derült ki, hogy míg 2006 és 2010 között egy munkahelyhez átlag 4, 2017-ben már 12 millió forintot adott az állam, illetve, hogy „a támogatott beruházások összegének 2008 és 2013 között mintegy az 5 százalékát  finanszírozták támogatásból, ez 2015–16-ra 20 százalék körülire ugrott”.

A fent említett ennél frissebb adatokat tartalmazó listából sok érdekesség is kiderül.

Például az, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 200 munkahelyenként 8,86 millió forint EKD-t kapott, 2016-ban a fejlesztéséhez már 12,9 milliót; az Audi 2011-ben 8,3, az idén júniusban pedig közel 39 millió forintot kapott.

Ám mint korábban mi is megírtuk, nem csak EKD formában kapnak támogatást a befektetéseikhez a külföldi és a magyar cégek. Az LMP perelte ki, s kapta meg még tavaly az adatokat, amelyekből az derült ki, hogy

a Fidesz-kormány 2012 és 2014 között összesen 80 milliárd forint értékben biztosított adókedvezményt.

A legnagyobb kedvezményt ebben az időszakban az Audi kapta, 40 milliárd forintot, őt követte a Hankook több mint 1,7 milliárddal, majd a Hamburger Hungária erőmű 9, a Bridgestone pedig 6,6 milliárddal.

Mint a kormány befektetési ügynökségének, a HIPA-nak a külfödiek számára készített egyik kiadványában olvasható – „Az adókedvezmény Magyarország versenyelőnye a térség többi országához képest, amely mutatja a kormány elkötelezettségét az üzleti folyamatok akadálymentesítése és a Magyarországon működő kkv-k és  nagy cégek versenyképességének a növelése mellett”. Ösztönzők széles skáláját használják – köztük vissza nem térítendő és visszatérítő fajtákat is. A leggyakoribbak a készpénz jellegű támogatások (akár magyar akár uniós forrásból), adóösztönzők, alacsony kamatozású hitelek és ingyen vagy áron alul kínált telkek. És tegyük hozzá: egyéb a befektetések számára fontos egyéb „ösztönzők”, mint bekötő utak építése a sztrádáról a gyárig, helyi rendeletek a befektető számára kedvező módosítása, stb.

Hollandia: befektetésekben sokat bukhatunk

Nem kiemelkedő, de fontos gazdasági partnerünk Hollandia, van tehát veszíteni való eszkalálódó ellenségesség miatt. Különösen a tőkeberuházások terén.

Jelenleg nem látható, hová fajul a Hollandiával kitört súlyos diplomáciai vita. A következmények ezután lesznek érzékelhetők. A tőke pragmatikus, közvetlenül nem feltétlenül követi a politikai mozgásokat.

Hollandiával – például Németországhoz képest – közepesnek nevezhető a külkereskedelmi kapcsolat. Tavaly a 25,8 ezer milliárdos importon belül a hollandiai behozatal 1270 milliárd forint volt,

ami a teljes import 4,9 százaléka, s ezzel Hollandia a hetedik legfontosabb partnerünk.

A hollandokhoz irányuló kivitel ennél szerényebb, 914 milliárd forint volt a 28,9 ezer milliárdos összes exporton belül, s ez kívül van a tíz legnagyobbon.

A tőkebefektetésekben viszont nagyon sokat bukhat Magyarország, ha elfordul tőle a hollandusok figyelme és pénze. A két évvel ezelőtti adatok szerint a közvetlen beruházók sorában mintegy 12 milliárd euróval (Németországot követve) a hollandok voltak. (A más metodikával számolt végső befektetői listán a nyolcadikok 2,5 milliárd körüli tétellel.)

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!