Kezdőlap Címkék Befektetés

Címke: befektetés

Mától várja pénzünket az állam a „szuperpapírral”

Jelenleg verhetetlen kamatozású állampapírt hoz forgalomba mától az államkincstár. A futamidő ugyan öt év, de rövidebb kamatperiódusonként fizetik a hozamot, és menet közben is feltörhető akár veszteség nélkül. Már egy év után az infláció körül teljesít.

Öt-hatezer milliárd forint készpénz van a magánszemélyek birtokában. A nagyítóval is alig látható banki kamatok miatt folyamatosan növekvő állományt szeretné megcsapolni a kormány és az Államadósság-kezelő Központ. Ennek jegyében mától vásárolható meg a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), leánykori nevén Nemzeti Kötvény. Csak magánszemélyek jegyezhetik.

Az AKK leírásából kiderül, hogy

  • 5 éves futamidejű, fix, sávos kamatozású, 1 forintos alapcímletű értékpapír. Jegyzés útján kerül forgalomba. Jegyezni névértéken, azaz 100 százalékos árfolyamon lehet.
  • Kamatjuttatás az első évben félévente, az ezt követő években évente történik. A kamatjuttatás napján (az utolsó, lejáratkori kamatfizetési nap kivételével) a pénzben kifejezett kamat összegével megegyező névértékű, azonos sorozatba tartozó MÁP Pluszban írják jóvá a kamatot.
  • A kamatjuttatásokat követő 5 munkanapos időintervallumokban a forgalmazók nettó 100 százalékos árfolyamon (azaz tőkeveszteség nélkül) plusz a visszavásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamaton, míg a többi munkanapokon az üzletszabályzatukban leírtak szerint jegyeznek vételi árat a MÁP Plusz-sorozatokra.
  • Ezért a MÁP Plusz a futamidő alatt is eladható.

Az első jegyzési időszak mától péntekig tart, a részletek itt olvashatók.

Ha valaki az 5 évre végig megtartja a papírt, akkor 4,95 százalék éves kamatot kap.

Ennél jobb befektetés nincs az országban, pontosabban olyan, amely fix kamatozású, és kockázatmentes.

De már akkor is rendkívül vonzó lehet a MÁP Plusz, ha ennél sokkal rövidebb ideig tartja meg tulajdonosa. A kamat

  • az első félévben évi 3,5 százalék,
  • a második félévben évi 4 százalék, ez után minden évben fél százalékponttal emelkedik. Vagyis
  • a 2. évben évi 4,5,
  • a 3. évben évi 5,
  • a 4. évben évi 5,5,
  • az 5. évben pedig évi 6 százalék jár a befektetésünk után.

Ezzel érhető el az 5 év lekötéssel az évi 4,95 százalék hozam.

Forrás: ÁKK

Tehát ha a jelenlegi 4 százalékhoz közelítő inflációt vesszük alapul, akkor már két félévben visszaadhatja a reálértéket. A futamidők során egyhetes időszakok lesznek, amikor a teljes összeghez visszaváltási díj nélkül lehet hozzájutni, ami szintén unikális a magyar bankrendszerben. De még ezen időszakokon túl is 99,75 százalékos árfolyamon veszi vissza a MÁP Pluszt az ÁKK, tehát a veszteség egészen minimális. (Igaz, ez csak a kibocsátó ÁKK-nál vezetett számla esetében igaz, a szerződött viszonteladó pénzintézetek némi pénzt felszámíthatnak.)

A kamatjuttatás időpontjait mutatja a táblázat

Forrás: ÁKK

Ugyancsak óriási előnye a MÁP Plusznak, hogy – hasonlóan a júniustól kibocsátott többi állampapírhoz –

mentes a 15 százalékos kamatadó alól.

Természetesen ez azt is jelenti, hogy az állam drágábban finanszírozza adósságának azt a részét, ami a MÁP Pluszon keresztül fog történni. A cél az, hogy minél nagyobb hányadban hazai forrásból és ezen belül lakossági tartalékokból fizessék az államadósságot. Ennek érdekében pedig az új papír jegyzésének nincs alsó összeghatára nincs: egy forinttól vásárolható.

Ez a „szuperpapír” valószínűleg átírja a hazai megtakarítási piacot. Nem csak az otthon tartott rengeteg pénz egy része áramolhat a MÁP Pluszba, hanem a banki számlákról is érdemes lehet ide irányítani a pénzt.

BMW Debrecenben: jól járhatnak a lakás- és telekspekulánsok

Többszörös csereügylet eredményeként kerül majd a BMW-hez az a földterület, amelyen egymilliárd forintos zöldmezős beruházással megvalósul Magyarország ötödik autógyára, ezúttal Debrecenben.  Ami pedig az állami támogatást illeti – a kormány kénytelen lesz nyilvánosságra hozni, hogy mennyit kap egyedi kormánydöntéssel (EKD) a német autógyár, de azt már legfeljebb kiperelni lehet, hogy milyen adókedvezményekben részesíti a zöldmezős beruházást. Az idén volt már olyan autóipari beruházás, amelyhez csak EKD formájában munkahelyenként  közel 39 millió forintot adtak.

A Független Hírügynökség információi szerint többszörös csereügyletre van/lesz szükség a BMW debreceni gyárához szükséges terület biztosítására. A németek nem akartak bajlódni a jelenleg mezőgazdasági terület ipari területté nyilvánításának hosszadalmas és bonyolult procedúrájával, ragaszkodtak a „kész” területhez, s ezért első lépésként a helyi önkormányzat vásárolja fel a szükséges 400 hektárnyi földet. A terület nagyját egy agrárvállalkozótól, a többit több kisebb tulajdonostól veszik meg – mondták debreceni forrásaink, hozzátéve: a föld korábban a még akkor különálló Debreceni Agrártudományi Egyetem tulajdona volt, majd privatizálták, s ma már a környéken a legdrágábbak közé tartozik, negyven aranykoronásként van nyilvántartva. Úgy tudjuk, hogy az egyetemnek (amely ma már a Debreceni Egyetem egyik kara) még mindig vannak földterületei, amelyet szintén átad, ám cserébe földet kap másutt. Ezért is állítják a forrásaink, hogy bonyolult, többszörös föld-adásvételek, -cserék zajlanak le addig, mire elkezdődik a BMW gyár építése.

Azt közölték, hogy 400 hektár területről van szó, de az árat – érthető módon – nem lehet tudni, bár támpontok azért akadnak a piaci árra: az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának tavalyi összesítése szerint (amelyet a Világgazdaság ismertetett) a Debrecen melletti Ebes határában volt a legdrágább a föld, egy hektárjáért átlagban 5,1 millió forintot adtak. Ebes pedig 14 kilométerre fekszik  Kismacstól és 19 kilométerre Nagymacstól, azaz attól a területtől, amelyen – mint a dehir.hu írta –  a gyárnak otthont adó ipari park létesül. Az új ipari park infrastruktúráját a város alakítja ki – a földvásárlásra és erre a fejlesztésre 44 milliárd forintos kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel. Amint kész lesz az infrastruktúra, a város beruházását megtéríti a BMW – írta portál, amely azonban nem tér ki arra, hogy a területet utóbb – legalábbis a FüHü debreceni forrásai szerint – a németek megvásárolják.

Többet lehet majd minderről persze tudni, miután megköttetnek az adás-vételi szerződések, hiszen azok elvben nyilvánosak.

A tűzhöz közelieknek már a bejelentés előtt lehetett információjuk a BMW tervéről, s akár akkori – még nem felhajtott – áron megvásárolhattak földterületeket

(és egyébként a kiszámíthatóan bekövetkező, szakértők által 30-40 százalékosra várt egyéb lakáspiaci és –bérbeadási fellendülésre tekintettel lakóingatlanokat is). Mint forrásaink ezzel kapcsolatban megjegyezték:

korábban is voltak befektetésekkel kapcsolatos svindlik Debrecenben.

A mintegy 1 milliárd eurós zöldmezős beruházással létesítendő gyár – miként az a bejelentésből és a máris működő honlapjáról is kiderül – évente 150 000 (hagyományos és elektromos hajtású járművet) gyárt fog gyártani, több mint 1000 új munkahelyet teremtve. Ennek fényében érthető, hogy –  a Suzuki, az Opel, az Audi és a Mercedes után – az ötödik nagy autógyár létesítéséhez a  BMW jelentős állami támogatást kap, a fentiek mellett is. Azt majd csak hetek-hónapok múlva, a kötelező nyilvánosságra hozatal után tudjuk  meg, hogy pontosan mennyi és konkrétan milyen formájú támogatást kínált a magyar állam, legalábbis az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatási rendszeren (EKD) belül annak érdekében, hogy a BMW Magyarországot válassza. (A BMW idetelepülésének a története egyébként mintegy egy évtizedre nyúlik vissza, a Mercedes kecskeméti beruházását megelőzően is volt már BMW-gyárról szó szakmai és befektetésösztönzési berkekben, ám a projekt csak most válik valóra.)

Annyi kockázat nélkül megállapítható, hogy a támogatás jócskán meghaladja majd akár a Daimlernek nyújtott, akár a GM vagy az Audi számára a komoly fejlesztésekhez biztosított támogatást. Ez azért is nyilvánvaló, mert a kormány által rendszeresen (legutóbb egyébként egy hónapja) közzétett EKD-listából is látszik, hogy

az idő előre haladtával egyre többet kell költeni arra, hogy idejöjjenek a komoly befektetők.

Talán  legobjektívabb mutató az összehasonlításra az egy munkahelyre jutó támogatás összege, amellyel kapcsolatban – mint a FüHü télen megírta – a GKI-nál az egyedi kormánydöntéssel születő állami támogatásokat vizsgálva is az derült ki, hogy míg 2006 és 2010 között egy munkahelyhez átlag 4, 2017-ben már 12 millió forintot adott az állam, illetve, hogy „a támogatott beruházások összegének 2008 és 2013 között mintegy az 5 százalékát  finanszírozták támogatásból, ez 2015–16-ra 20 százalék körülire ugrott”.

A fent említett ennél frissebb adatokat tartalmazó listából sok érdekesség is kiderül.

Például az, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 200 munkahelyenként 8,86 millió forint EKD-t kapott, 2016-ban a fejlesztéséhez már 12,9 milliót; az Audi 2011-ben 8,3, az idén júniusban pedig közel 39 millió forintot kapott.

Ám mint korábban mi is megírtuk, nem csak EKD formában kapnak támogatást a befektetéseikhez a külföldi és a magyar cégek. Az LMP perelte ki, s kapta meg még tavaly az adatokat, amelyekből az derült ki, hogy

a Fidesz-kormány 2012 és 2014 között összesen 80 milliárd forint értékben biztosított adókedvezményt.

A legnagyobb kedvezményt ebben az időszakban az Audi kapta, 40 milliárd forintot, őt követte a Hankook több mint 1,7 milliárddal, majd a Hamburger Hungária erőmű 9, a Bridgestone pedig 6,6 milliárddal.

Mint a kormány befektetési ügynökségének, a HIPA-nak a külfödiek számára készített egyik kiadványában olvasható – „Az adókedvezmény Magyarország versenyelőnye a térség többi országához képest, amely mutatja a kormány elkötelezettségét az üzleti folyamatok akadálymentesítése és a Magyarországon működő kkv-k és  nagy cégek versenyképességének a növelése mellett”. Ösztönzők széles skáláját használják – köztük vissza nem térítendő és visszatérítő fajtákat is. A leggyakoribbak a készpénz jellegű támogatások (akár magyar akár uniós forrásból), adóösztönzők, alacsony kamatozású hitelek és ingyen vagy áron alul kínált telkek. És tegyük hozzá: egyéb a befektetések számára fontos egyéb „ösztönzők”, mint bekötő utak építése a sztrádáról a gyárig, helyi rendeletek a befektető számára kedvező módosítása, stb.

Hollandia: befektetésekben sokat bukhatunk

Nem kiemelkedő, de fontos gazdasági partnerünk Hollandia, van tehát veszíteni való eszkalálódó ellenségesség miatt. Különösen a tőkeberuházások terén.

Jelenleg nem látható, hová fajul a Hollandiával kitört súlyos diplomáciai vita. A következmények ezután lesznek érzékelhetők. A tőke pragmatikus, közvetlenül nem feltétlenül követi a politikai mozgásokat.

Hollandiával – például Németországhoz képest – közepesnek nevezhető a külkereskedelmi kapcsolat. Tavaly a 25,8 ezer milliárdos importon belül a hollandiai behozatal 1270 milliárd forint volt,

ami a teljes import 4,9 százaléka, s ezzel Hollandia a hetedik legfontosabb partnerünk.

A hollandokhoz irányuló kivitel ennél szerényebb, 914 milliárd forint volt a 28,9 ezer milliárdos összes exporton belül, s ez kívül van a tíz legnagyobbon.

A tőkebefektetésekben viszont nagyon sokat bukhat Magyarország, ha elfordul tőle a hollandusok figyelme és pénze. A két évvel ezelőtti adatok szerint a közvetlen beruházók sorában mintegy 12 milliárd euróval (Németországot követve) a hollandok voltak. (A más metodikával számolt végső befektetői listán a nyolcadikok 2,5 milliárd körüli tétellel.)

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK