Több száz év után avatták újjá a budavári zsinagógát

0
87
Fotó: EMIH kommunikáció

Az egyik legrégebbi magyar zsidó imaházat a zsidó újév alkalmából avatták újjá. Utoljára a török hódoltság alatt működött zsinagógaként.

Források szerint a zsidó közösség már IV. Béla idején, a 13. században gyakorolhatta vallását Budán. A Budavári Zsinagóga elődje 1461-ben épült és 1686. szeptember 2-án pusztult el, amikor a keresztény seregek visszafoglalták Buda városát. Ez a nap a budai zsidók tragédiája lett. A felbőszült csapatok

lemészárolták a zsinagógába menekülteket, majd felgyújtották az épületet, amely összedőlt és betemették.

A romokat a 60-as években tárták fel, majd az épület sokáig kiállítóhelyként üzemelt. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Budapesti Történeti Múzeum, a Fővárosi Önkormányzat és a Budavári Önkormányzat között létrejött megegyezésnek köszönhetően a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található imaház 2018 szeptemberétől ismét betölti vallási funkcióját. A Budavári Zsinagóga új rabbija Faith Áser Ákos lett, akinek David Lau, Izrael askenázi főrabbija küldött áldást.

Fotó: EMIH kommunikáció

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az újjáavatott zsinagógáról örömünnepként beszélt. Elmondta, hogy több száz évvel ezelőtt az imahely utolsó rabbija, Schulhof Izsák nem gondolta volna azt, hogy ennyi idő után újjáavatják. Köves Slomó szerint

„a zsidó nép él.”

Nem ereje, hatalma, nagysága által, hanem azért, mert az isteni kinyilatkoztatás örök tűzéhez hűen ragaszkodik népe.

Köves Slomó összefogásra szólított fel Mátyás király zsinagógájának megmentéséért is, amely a Budavári Zsinagógától körülbelül 60 méterre található. Szerinte ezt is illene újjáavatnia a magyar államnak.

Fotó: EMIH kommunikáció

Az újjáavatáshoz az Óbudai Zsinagóga közössége adományozott Tóra tekercset, a mezüzét pedig Binyomin Jacobs, Hollandia országos főrabbija helyezte el a kapun. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök és több diplomata, köztük David Cornstein amerikai és Iain Lindsay brit nagykövet is.

A Budavári zsinagóga a zsidó újév, a Ros Hásána alkalmával kezdi meg működését, és egyelőre a nagy ünnepeken, illetve péntek esténként és szombatonként tartanak Istentiszteleteket. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása továbbra is látogatható lesz a nagyközönség számára.

Víz Ági

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..