Kezdőlap Címkék Zsinagóga

Címke: zsinagóga

Maroknyi zsidó kilátástalan küzdelme Kairóban

Valaha az egyiptomi társadalom fontos részét alkották. A kozmopolita Alexandria krémjét a koptokkal együtt. 90 éve még 80 ezren voltak, mára 40 zsidó maradt az országban. Közülük 13-an élnek Kairóban.

A puszta túléléséért harcol az egyre apadó egyiptomi zsidó közösség. Az ország egykor biztos menedéke volt a 19. század végi kelet-európai és oroszországi pogromok elől menekülő zsidóknak. Az 1920-as évek elején virágzó zsidó közösség működött a kairói Darb el-Barabira kerületben, sok üzlettel, imaházzal és iskolával.

“A zsidók akkoriban a társadalom fontos részét alkották, még ha kisebbségben is voltak. Nagyon jól integrálódtak a gazdaságba, a politikába és a művészetekbe” – mondja Amir Ramszesz, a 2013-as, A zsidók Egyiptomban című dokumentumfilm rendezője. A film nyomon követi az egyiptomi zsidók és identitásuk történetét a húszas évektől máig.
Az akkor nemrégiben megalakult zsidó állammal vívott 1948-as, majd a többi arab-izraeli háború után a zsidók száma drámaian csökkent Egyiptomban. Sokakat elüldöztek az országból. Akik a saját akaratukból távoztak, azok többnyire Európában kötöttek ki, csak kevesen mentek Izraelbe. Csak egy kicsi csoport választotta a maradást.

Nasszer elnök idején sok egyiptomi zsidót kiutasítottak az országból, mondván, hogy az állam ellenségei. Még ma is, amikor Egyiptom politikai, gazdasági és társadalmi válságok során botladozik át, Izraelt és a cionizmust gyakran vádolják azzal, hogy összeesküvésekkel akarja felforgatni és gyengíteni az államot. A tüntetéseken izraeli zászlókat is égetnek az amerikaiak mellett, és a gyanús külföldieket zsidó kémeknek bélyegzik. Sőt: néhány évvel ezelőtt a konteó járta Egyiptomban egy végzetes Vörös-tengeri cápatámadás után, hogy a ragadozót Izrael irányította Sharm el Sheikbe, hogy ezzel is csapást mérjen az arab tavasz után, Mubarak stabil rendszerének végével egyébként is padlóra került egyiptomi turizmusra.
“50 évig a zsidó szót összekapcsolták az Izrael szóval, vagy legalábbis ugyanabban a kontextusban használták” – mondja Ramszesz. “Az egyiptomi médiában épp úgy, mint  az oktatási rendszerben vagy az 50-es, 60-as évek propagandájában. A két szó végül össze is ragadt”.

A kairói Saar Hasamajim (Menyország kapuja) zsinagóga magas, szürke épület, mind a négy oldalát vésett pálmafák díszítik. 1899-ben fejezték be az építését, az ősi, fáraókori templomok stílusában. A tervező azt az egységet is szimbolizálni akarta, ami a judaizmust összeköti a közös egyiptomi múlttal, a régmúlt időktől a mostaniakig.

A zsinagóga az 1960-as években volt utoljára tele. Ma elhagyatott jelképe az egyiptomi történet egyik elfeledett fejezetének.

A megmaradt kairói zsidó közösség minden tagja nő, és a legfiatalabb közülük a hatvanas éveiben jár. A férfiak közül sokan áttértek az iszlámra a házassági szabályok miatt. Egy zsidó férfi nem vehet el muszlim nőt, de egy muszlim férfi összekötheti az életét egy zsidó nővel. Így aztán a közösség sorra veszítette el férfi tagjait, akik hivatalosan immár nem zsidók.

Nyomornegyedeket idéző téglaépületek és szeméthegyek ölelik körül a világ egyik legrégebbi zsidó temetőjét, a kairói Basszatint. Egészen pontosan ez a második legrégebbi a jeruzsálemi Olajfák hegyén lévő után. Valamikor díszes síremlékek álltak benne, de a márványt az 1960-as évek építkezési lázának idején széthordták. Hiába próbálta megmenteni a közösség akkori vezetője, Karmen Weinstein, a temető egyre inkább szemétlerakó hellyé vált.

Azokon a napokon, amikor senki nem látogatja a temetőt, egy állami biztonsági őr vigyáz rá. Ez elriasztja a nyíltan rongálókat, de néhány éve fiatalok egy csoportjának sikerült megszentségtelenítenie Karmen Weinstein sírját, alighogy elmentek onnét a virágot hozó családtagok.

Az egyiptomi zsidó közösség ritkán mutatkozik nyilvánosan. A helyzet aligha változik az elkövetkező években. Lehet, hogy egy nap arra ébredünk, hogy egyetlen zsidó sem maradt Egyiptomban – mondja Ramszesz.

Amerikai támogatással épült újjá a zsinagóga

Boeing Dreamliner gép hozta a népes haszid zsidó küldöttséget New Yorkból Erdélybe, ahol újjáépítették a régi zsinagógát, melyet a nácik 1944-ben romboltak le.

A New York-i haszid közösség rabbija, Aaron Teitelbaum határozta el a zsinagóga újjáépítését. Ősei híres rabbik voltak Máramarosszigeten is a környéken. A haszid zsidóknak ezt a közösségét ezért Szatmár névvel tartják nyilván, a közeli város Szatmárnémeti miatt.

A Nobel díjas Elie Wiesel is innen származott

A haszid közösség tömeges deportálását Auschwitzba a magyar hatóságok szervezték meg 1944-ben.

Elie Wiesel – Kertész Imréhez hasonlóan – ahhoz az elenyésző kisebbséghez tartozott, akik túlélték a holokausztot. Műveiben felrótta a szolidaritás hiányát a magyar társadalomban. Ritka kivételnek számított Erdélyben Márton Áron püspök, aki Kolozsváron szót emelt a zsidók deportálása ellen. A magyar hatóságok a püspököt elfogták, és megbilincselve áttették Dél Erdélybe, ahol a román hatóságok nem szerveztek tömeges deportálását a nácik kívánságára.

A Vatikán emiatt Márton Áron püspököt jelölte bíboros érseknek a katolikus egyház élére, de Rákosi Mátyás a magyar állam nevében ezt megfúrta. Helyette Mindszenty József megválasztását támogatta, mert a német származású érseket „könnyebben kezelhetőnek” tartotta.

Elie Wiesel Nobel békedíjat kapott azért, mert dokumentálta a haszid közösség megsemmisítését 1944-45-ben.

Aaron Teitelbaum, a New York-i Szatmár közösség főrabbija, az új zsinagóga felavatása alkalmából elmondta, hogy nagyapja emlékére döntött úgy, hogy a régi helyen helyreállítja a múltat.

Ceausescu eladta a zsidókat

A romániai zsidóság nagyrésze túlélte a holocaustot, mert a román hatóságok megtagadták Hitler kérését a tömeges deportálása. Nicolae Ceausescu román diktátor (1965-1989) kezdetben javítani akarta kapcsolatait a Nyugattal, és ezért – ellentétben a Szovjetunióval – pártolta a zsidók kivándorlását Izraelbe. Ezzel több célt kívánt elérni: egyrészt kemény valutához jutott, amelyre Romániának égető szüksége volt, másrészt el akarta nyerni a nyugati nagyhatalmak támogatását. A harmadik célja pedig az volt, hogy a magyar zsidóság „exportjával” meggyengítse az Erdélyben élő magyar közösséget. A magyar értelmiség jelentős része zsidó volt, és távozásuk következtében űr támadt sok területen.

Most, 77 évvel a zsidók tömeges deportálása után Máramarosszigeten a helyi alpolgármester kijelentette, hogy a New York-i haszid zsidó közösség példát mutatott arra, hogy a gyökerek megőrzését milyen fontosnak tartja.

A második világháború előtt Romániában a zsidó közösség létszáma meghaladta a félmilliót (akkor Romániához tartozott Besszarábia is, ahol sok zsidó élt), mára már nagyon kevesen maradtak, hogy látogassák azt zsinagógát, melyet újjáépítettek Máramarosszigeten.

A világ legnagyobb zsinagógáját Pesten avatták fel

1859 szeptember 6-án nyílt meg a világ legnagyobb zsidó imahelye, ahol a rabbik kezdetben német illetve jiddis nyelven prédikáltak, és csak később tértek át a magyar nyelvre.

A zsinagóga szimbolikus helyen épült – közvetlenül Pest város határának a túlsó oldalán. Ekkor az volt a törvény, hogy a város falain belül csakis római katolikus temploma állhat. Emiatt a zsinagóga – éppúgy mint a Kálvin téri református templom vagy a Deák téri evangélikus templom csakis a régi város határ túloldalán épülhetett fel. Budapest egyesülése után ez már a belváros része lett, és szimbolizálta a zsidóság jelentős hozzájárulását Magyarország fejlődéséhez.

A zsinagóga közelében állt az a ház, ahol Herzl Tivadar született. Ő szervezte meg a cionista mozgalmat, mely célul tűzte ki Izrael állam megalakulását.

A magyar zsidóság kettős ünnepe

Nemcsak a központi zsinagóga évfordulója miatt jelentős szeptember 6. hanem azért is, mert ekkor kezdődik a zsidó újév, az 5782-ik.

dohany-zsinagoga.hu

A Habsburg monarchia idején amikor a zsinagóga épült igen nagyszámú zsidó élt Magyarországon, ahol sokkal több jogot élvezhettek mint például az orosz birodalomban, ahol a legnagyobb zsidó közösség élt akkoriban.

Sokan kivándoroltak a magyarországi zsidók közül, de döntő többségük a holokauszt áldozata lett.

A zsinagóga körül volt a gettó, ahol több mint 70 ezren zsúfolódtak össze. Az áldozatokat is jórészt itt temették el.

dohany-zsinagoga.hu

A budapesti zsinagóga ma is a legnagyobb Európában, és a világon is csak Izraelben épült nagyobb. Az Emmanuel zsinagóga a legnagyobb a világon, melyet Izraelben emeltek, abban az államban, melyért oly sokat tett Herzl Tivadar, aki itt született Budapest szívében.

Életfogytiglan az antiszemita merénylőnek

Jom Kippur napján támadott meg egy zsinagógát Halle városában a német fiatalember, aki két embert megölt és sokat megsebesített. Stephan Balliet semmiféle lelkiismeretfurdalást sem mutatott a per során, melynek végén életfogytig tartó börtönre ítélték. Legkorábban tizenöt év múlva szabadulhat.

A szélsőjobboldali merénylő azt az ausztrál  terroristát követte, aki mecsetek ellen támadt Új Zélandon. Ott több mint ötven ember halt meg.

Halle zsinagógájában 52 ember imádkozott Jom Kippur napján, de a terrorista szerencsére nem tudta kifeszíteni a zsinagóga ajtaját. Ezért vaktában kezdett el lövöldözni.

Két ember meghalt és sokan megsebesültek.

A terrorista a pert szélsőséges nézeteinek népszerűsítésére akarta kihasználni, ezért a bíró többször rendre utasította.

Németországban ez volt a legsúlyosabb következményekkel járó antiszemita merénylet a második világháború óta. Épp ezért óriási figyelem követte a pert. A németországi Zsidó Tanács üdvözölte a szigorú ítéletet, és megköszönte a bíróságnak, hogy szakmailag kifogástalanul járt el amikor életfogytig tartó börtönre ítélte az antiszemita merénylőt Németországban.

Állami pénzből újították fel a középkori zsinagógát Alexandriában

A Nagy Sándor által alapított egyiptomi városban évezredek óta élnek zsidók. Az ókorban Alexandria a tudomány központja volt. A brit birodalmi időkben Alexandriában mintegy 30-40 ezer zsidó élt vagyis jelentős szerepet játszottak a város gazdasági és kulturális életében.

Izrael megalakulása után a helyi zsidók döntő többsége kivándorolt, mert tartott a muzulmán többség ellenszenvétől. Az alexandriai zsinagóga, mely az egyik legnagyobb az arab világban, lassan romlásnak indult. Nyolc évvel ezelőtt be kellett zárni, mert életveszélyesnek bizonyult. Ráadásul az akkori iszlamista kormány igen ellenséges volt a kis létszámú zsidó közösséggel szemben.

4 millió dollárt adott a felújításra az egyiptomi kormány

Sziszi államfő igyekszik a keresztény és a zsidó kisebbség jogait védelmezni az iszlamista erőkkel szemben. Ezért vendégül látta Ferenc pápát annak ellenére, hogy a kopt keresztények templomait több iszlamista terror támadás is érte Alexandriában és másutt. Őrséget rendelt ki a keresztény templomok és a zsinagógák mellé. „Hatvan éve ez a hatalom első gesztusa a zsidók felé” – nyilatkozta a kis zsidó közösség egyik vezetője, Magda Haroun az AFP hírügynökségnek.

Keresztények egy szál gyertyával a zsinagóga előtt Halleban

Megerősítik a zsidó intézmények védelmét Németországban. Erről beszélt a Bundestagban Horst Seehofer belügyminiszter. A hallei zsinagóga elleni merénylet megmutatta, hogy az antiszemitizmus erősödőben van Németországban, ezért a rendőrségnek fokozott védelmet kell nyújtania a zsidóknak illetve intézményeiknek.

Seehofer belügyminiszter csomagtervet terjesztett elő ennek érdekében, mely szerint az iszlamista terrorizmus idején alkalmazott védelmi intézkedéseket alkalmazzák a jövőben Németországban. Ezenkívül aktívan üldözni fogják az antiszemita gyűlölet beszédet a világhálón. A hallei szélsőjobboldali terrorista is onnan merítette antiszemita meggyőződésének alapjait. A 16 német tartomány belügyminiszterei pénteken megvitatják az antiszemitizmus elleni harc csomagtervét Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter irányításával.

Keresztények a zsidók mellett Halleban

Szászország – Anhalt tartományban a katolikus és a protestáns püspökök arra szólították fel a híveket, hogy egy szál gyertyával vonuljanak a zsinagóga elé Halleban, hogy kifejezzék szolidaritásukat a zsidókkal. Joseph Schuster, a németországi zsidók tanácsának elnöke hangsúlyozta a hallei merénylet megmutatta, hogy a szélsőjobboldali antiszemitizmus veszélyét sosem szabad alábecsülni Németországban! „A hallei merénylet nem elszigetelt akció volt hanem egy régóta tartó folyamat része és fejleménye!” – hangsúlyozta a zsidó vezető, aki intézkedéseket sürgetett a zsidók és intézményeik védelmére Németországban.

25 éve politikai alku 85 zsidó meggyilkolása

Buenos Aires közelében Latin Amerika legnagyobb zsidó központjában történt a robbantás 1994. július 18-án. 85 ember meghalt és száznál is többen megsebesültek. Hamarosan kiderült: Irán volt a megrendelő! Azóta sem ítéltek el senkit sem a gyilkosságokért!

A vizsgáló ügyész „öngyilkos lett”

Argentínában nagyon gyorsan kiderült , hogy az iráni titkosszolgálat szervezte meg a merényletet Buenos Aires közelében. Iránban az iszlamista rendszer nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Izraelben a terrorelhárítás kiválóan működik – hála a tapasztalatoknak, ezért a Forradalmi Gárda központjában Teheránban kiadták a jelszót: támadjátok a diaszpórát! Argentína könnyű célpontnak számított hiszen sok ezer kilométerre van a Közel Kelettől, és ráadásul nem mentes némi náci szimpátiától. Nem véletlenül rejtőzködött itt Adolf Eichmann, a holokauszt fő szervezője. Az országban népes német kolónia játszik régóta fontos szerepet. Ráadásul Peron tábornok, Argentína populista diktátora  maga sem volt mentes némi náci szimpátiától, és ennek a nyomai ma is megtalálhatóak a hadseregben és a rendőrségnél Argentínában.

Az ügy kiderítésével megbízott ügyész állandóan akadályokba ütközött a nyomozás során, mert a zsidók elleni merénylet nemzetbiztonsági üggyé vált. Az argentin ügyész saját hazája felelősségét firtatta az ügyben, és ez lett a veszte. Fürdőkádjában találtak rá: állítólag a saját fegyverével végzett magával…

Izrael álláspontja szerint viszont magas rangú iráni vezetők tehetők felelőssé az AMIA épületénél történt robbantásért – így Ahmad Vahidi egykori védelmi miniszter és Ali Rafszandzsáni exállamfő, valamint az akkori kulturális miniszter.

Titkos megállapodás Argentína és Irán között

Miután kiderült, hogy a zsidók elleni bombamerénylet szervezője az iráni titkosszolgálat, Teherán tárgyalásokat javasolt Argentínának. A tárgyalások eredményre vezettek: Irán vállalta, hogy éveken át kedvezményes áron szállít olajat Argentínának. Amely a maga részéről arra tett ígéretet: nem nagyon firtatja tovább, hogy miért is kellett 85 zsidónak meghalnia Buenos Aires közelében? Erre a furcsa titkos megállapodásra is rákérdezett az ügyész, akivel közölték: ez nemzetbiztonsági ügy, ez diplomácia! Ehhez neki semmi köze sincsen! Az ügyész nem hagyta annyiban, mert gyanította: a titkos megállapodás Iránnal néhány magasrangú vezetőnek Argentínában szép pénzt hozott! A közismerten korrupt elit ezen végképp kiakadt, és nem kizárt, hogy ezért kellett az ügyésznek idő előtt meghalnia.

Az argentin parlament 2015-ben elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében 160 ezer dollár jár a halálos áldozatok hozzátartozóinak, a sebesültek pedig ennél alacsonyabb, a testi károsodás mértékének megfelelő kárpótlást kaptak.

People attend the ceremony to commemorate the 24th anniversary of the bombing of the Israeli Embassy in Buenos Aires, at the Israeli Embassy square in Buenos Aires, on March 17, 2016. The 1992 attack killed 29 people and wounded 200. AFP PHOTO / JUAN MABROMATA / AFP / JUAN MABROMATA (Photo credit should read JUAN MABROMATA/AFP/Getty Images)
wikimedia

A 25 éves merényletről megemlékező izraeli Haaretz viszont azt a kínos kérdést teszi fel, hogy 85 zsidó meggyilkolásáért még mindig nem állítottak senkit sem bíróság elé Argentínában. Természetesen a megemlékezés nem független attól , hogy Izrael állam és Irán jelenleg is a háború szélén áll. Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok katonai csapással végezne a zsidó állam létjogosultságát megkérdőjelező rendszerrel. Trump elnök el is rendelt egy akciót, melyet tíz perccel a bevetés előtt lefújtak. A Moszad értesülései szerint az amerikaiak titokban tárgyalnak Iránnal egy új atomalkuról, mely hogyha létrejönne, akkor nagyon megerősítené Trump pozícióját az elnökválasztási harcban. Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy bárki is különösebben firtatná: miért maradt mindmáig büntetlen 85 zsidó meggyilkolása 25 évvel ezelőtt Argentínában?!…

Polonius/Kenderessy Milán

Terror a zsinagógában

0

19 éves amerikai diák kezdett el lövöldözni a Chabad zsinagógában Poway városában San Diego mellett (Kalifornia,USA ). Egy ember meghalt és három megsebesült. A rabbi is a sebesültek között van. A serif szerint a merénylő fegyvere csütörtököt mondhatott, mert próbált lövöldözni, de nem sikerült annyi embert megölnie mint ahányat szeretett volna – írta a Haaretz című izraeli portál.

A merénylet előtt a tettes, John Earnest kiáltványt tett közzé és ebben dicsőítette a Pittsburgh-i és a Christchurch-i merényletet. Fél évvel ezelőtt Pittsburgh-ben egy antiszemita merénylő 11 embert lőtt le egy zsinagóga körül. Nemrég Új Zélandon egy másik terrorista 50 embert ölt meg két muzulmán mecsetben. A 19 éves amerikai diák az ő példájukat akarta követni.

Kiáltványában „áruló cionistának” nevezte Donald Trumpot. Szidalmazta a zsidókat, a muzulmánokat, a migránsokat és a feministákat. John Earnest elmenekült a helyszínről, de később feladta magát a rendőrségen Kaliforniában. A terrorakciót mindenki elítélte az Egyesült Államokban éppúgy mint külföldön. A kaliforniai rendőrség igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, hogy csak magányos merénylő hajtott végre terrorakciót a Chabad zsinagógában vagyis nincs általános terror veszély Kaliforniában, az USA legnépesebb államában.

Több száz év után avatták újjá a budavári zsinagógát

0

Az egyik legrégebbi magyar zsidó imaházat a zsidó újév alkalmából avatták újjá. Utoljára a török hódoltság alatt működött zsinagógaként.

Források szerint a zsidó közösség már IV. Béla idején, a 13. században gyakorolhatta vallását Budán. A Budavári Zsinagóga elődje 1461-ben épült és 1686. szeptember 2-án pusztult el, amikor a keresztény seregek visszafoglalták Buda városát. Ez a nap a budai zsidók tragédiája lett. A felbőszült csapatok

lemészárolták a zsinagógába menekülteket, majd felgyújtották az épületet, amely összedőlt és betemették.

A romokat a 60-as években tárták fel, majd az épület sokáig kiállítóhelyként üzemelt. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Budapesti Történeti Múzeum, a Fővárosi Önkormányzat és a Budavári Önkormányzat között létrejött megegyezésnek köszönhetően a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található imaház 2018 szeptemberétől ismét betölti vallási funkcióját. A Budavári Zsinagóga új rabbija Faith Áser Ákos lett, akinek David Lau, Izrael askenázi főrabbija küldött áldást.

Fotó: EMIH kommunikáció

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az újjáavatott zsinagógáról örömünnepként beszélt. Elmondta, hogy több száz évvel ezelőtt az imahely utolsó rabbija, Schulhof Izsák nem gondolta volna azt, hogy ennyi idő után újjáavatják. Köves Slomó szerint

„a zsidó nép él.”

Nem ereje, hatalma, nagysága által, hanem azért, mert az isteni kinyilatkoztatás örök tűzéhez hűen ragaszkodik népe.

Köves Slomó összefogásra szólított fel Mátyás király zsinagógájának megmentéséért is, amely a Budavári Zsinagógától körülbelül 60 méterre található. Szerinte ezt is illene újjáavatnia a magyar államnak.

Fotó: EMIH kommunikáció

Az újjáavatáshoz az Óbudai Zsinagóga közössége adományozott Tóra tekercset, a mezüzét pedig Binyomin Jacobs, Hollandia országos főrabbija helyezte el a kapun. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök és több diplomata, köztük David Cornstein amerikai és Iain Lindsay brit nagykövet is.

A Budavári zsinagóga a zsidó újév, a Ros Hásána alkalmával kezdi meg működését, és egyelőre a nagy ünnepeken, illetve péntek esténként és szombatonként tartanak Istentiszteleteket. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása továbbra is látogatható lesz a nagyközönség számára.

Víz Ági

Macron Párizs legnagyobb zsinagógájában köszöntötte a zsidó újévet

0

Vasárnap kezdődik a zsidó új év, Emmanuel Macron ebből az alkalomból találkozott zsidó vezetőkkel.

Európa legnagyobb zsidó közössége az új évre, a Rós Hásánára készülődik: Emmanuel Macron elnököt látták vendégül a Place de La Victoire-on, a legnagyobb párizsi zsinagógában. Az 1500 résztvevő tapssal köszöntötte Macront, éppúgy, mint Nicolas Sarkozyt. A korábbi köztársasági elnök részben magyar, részben pedig görög-zsidó származású, de amíg hivatalban volt, nem látogatott el a Rós Hásáná alkalmából zsinagógába.

A zsidó közösség vezetői nem rejtegették aggodalmukat az iszlamista veszély miatt.

Franciaországban nemcsak Európa legnagyobb zsidó közösség él, de itt van a legtöbb muszlim is. A két közösség együttélése távolról sem problémamentes. Erre emlékeztetett Franciaország főrabbija, Haim Korsia is. Azt mondta: sok az antiszemita megnyilvánulás. Nemrég Párizs közepén, a III. Sándor hídon bántalmaztak egy zsidót muszlim fiatalok.

A főrabbi Macronnak azt mondta:

„Ön olyan, mint a Siratófal Jeruzsálemben”.

Ezzel arra utalt, hogy elmondják neki a panaszaikat, és biztosak benne, hogy azok meghallgatásra lelnek.

A főrabbi és más zsidó vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, mert növekszik a kivándorlás Izraelbe. A 2015-ös párizsi terrortámadások után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Franciaországba ment, és felszólította az ottani zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Francois Hollande akkori köztársasági elnök megpróbálta nyugtatni a zsidó közösségeket, mondván, a francia állam megvédi őket. Ma is rendőri védelem alatt állnak a zsinagógák és a zsidó közösség más fontos intézményei.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK