Kezdőlap Címkék Zsinagóga

Címke: zsinagóga

Állami pénzből újították fel a középkori zsinagógát Alexandriában

A Nagy Sándor által alapított egyiptomi városban évezredek óta élnek zsidók. Az ókorban Alexandria a tudomány központja volt. A brit birodalmi időkben Alexandriában mintegy 30-40 ezer zsidó élt vagyis jelentős szerepet játszottak a város gazdasági és kulturális életében.

Izrael megalakulása után a helyi zsidók döntő többsége kivándorolt, mert tartott a muzulmán többség ellenszenvétől. Az alexandriai zsinagóga, mely az egyik legnagyobb az arab világban, lassan romlásnak indult. Nyolc évvel ezelőtt be kellett zárni, mert életveszélyesnek bizonyult. Ráadásul az akkori iszlamista kormány igen ellenséges volt a kis létszámú zsidó közösséggel szemben.

4 millió dollárt adott a felújításra az egyiptomi kormány

Sziszi államfő igyekszik a keresztény és a zsidó kisebbség jogait védelmezni az iszlamista erőkkel szemben. Ezért vendégül látta Ferenc pápát annak ellenére, hogy a kopt keresztények templomait több iszlamista terror támadás is érte Alexandriában és másutt. Őrséget rendelt ki a keresztény templomok és a zsinagógák mellé. “Hatvan éve ez a hatalom első gesztusa a zsidók felé” – nyilatkozta a kis zsidó közösség egyik vezetője, Magda Haroun az AFP hírügynökségnek.

Keresztények egy szál gyertyával a zsinagóga előtt Halleban

Megerősítik a zsidó intézmények védelmét Németországban. Erről beszélt a Bundestagban Horst Seehofer belügyminiszter. A hallei zsinagóga elleni merénylet megmutatta, hogy az antiszemitizmus erősödőben van Németországban, ezért a rendőrségnek fokozott védelmet kell nyújtania a zsidóknak illetve intézményeiknek.

Seehofer belügyminiszter csomagtervet terjesztett elő ennek érdekében, mely szerint az iszlamista terrorizmus idején alkalmazott védelmi intézkedéseket alkalmazzák a jövőben Németországban. Ezenkívül aktívan üldözni fogják az antiszemita gyűlölet beszédet a világhálón. A hallei szélsőjobboldali terrorista is onnan merítette antiszemita meggyőződésének alapjait. A 16 német tartomány belügyminiszterei pénteken megvitatják az antiszemitizmus elleni harc csomagtervét Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter irányításával.

Keresztények a zsidók mellett Halleban

Szászország – Anhalt tartományban a katolikus és a protestáns püspökök arra szólították fel a híveket, hogy egy szál gyertyával vonuljanak a zsinagóga elé Halleban, hogy kifejezzék szolidaritásukat a zsidókkal. Joseph Schuster, a németországi zsidók tanácsának elnöke hangsúlyozta a hallei merénylet megmutatta, hogy a szélsőjobboldali antiszemitizmus veszélyét sosem szabad alábecsülni Németországban! “A hallei merénylet nem elszigetelt akció volt hanem egy régóta tartó folyamat része és fejleménye!” – hangsúlyozta a zsidó vezető, aki intézkedéseket sürgetett a zsidók és intézményeik védelmére Németországban.

25 éve politikai alku 85 zsidó meggyilkolása

Buenos Aires közelében Latin Amerika legnagyobb zsidó központjában történt a robbantás 1994. július 18-án. 85 ember meghalt és száznál is többen megsebesültek. Hamarosan kiderült: Irán volt a megrendelő! Azóta sem ítéltek el senkit sem a gyilkosságokért!

A vizsgáló ügyész “öngyilkos lett”

Argentínában nagyon gyorsan kiderült , hogy az iráni titkosszolgálat szervezte meg a merényletet Buenos Aires közelében. Iránban az iszlamista rendszer nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Izraelben a terrorelhárítás kiválóan működik – hála a tapasztalatoknak, ezért a Forradalmi Gárda központjában Teheránban kiadták a jelszót: támadjátok a diaszpórát! Argentína könnyű célpontnak számított hiszen sok ezer kilométerre van a Közel Kelettől, és ráadásul nem mentes némi náci szimpátiától. Nem véletlenül rejtőzködött itt Adolf Eichmann, a holokauszt fő szervezője. Az országban népes német kolónia játszik régóta fontos szerepet. Ráadásul Peron tábornok, Argentína populista diktátora  maga sem volt mentes némi náci szimpátiától, és ennek a nyomai ma is megtalálhatóak a hadseregben és a rendőrségnél Argentínában.

Az ügy kiderítésével megbízott ügyész állandóan akadályokba ütközött a nyomozás során, mert a zsidók elleni merénylet nemzetbiztonsági üggyé vált. Az argentin ügyész saját hazája felelősségét firtatta az ügyben, és ez lett a veszte. Fürdőkádjában találtak rá: állítólag a saját fegyverével végzett magával…

Izrael álláspontja szerint viszont magas rangú iráni vezetők tehetők felelőssé az AMIA épületénél történt robbantásért – így Ahmad Vahidi egykori védelmi miniszter és Ali Rafszandzsáni exállamfő, valamint az akkori kulturális miniszter.

Titkos megállapodás Argentína és Irán között

Miután kiderült, hogy a zsidók elleni bombamerénylet szervezője az iráni titkosszolgálat, Teherán tárgyalásokat javasolt Argentínának. A tárgyalások eredményre vezettek: Irán vállalta, hogy éveken át kedvezményes áron szállít olajat Argentínának. Amely a maga részéről arra tett ígéretet: nem nagyon firtatja tovább, hogy miért is kellett 85 zsidónak meghalnia Buenos Aires közelében? Erre a furcsa titkos megállapodásra is rákérdezett az ügyész, akivel közölték: ez nemzetbiztonsági ügy, ez diplomácia! Ehhez neki semmi köze sincsen! Az ügyész nem hagyta annyiban, mert gyanította: a titkos megállapodás Iránnal néhány magasrangú vezetőnek Argentínában szép pénzt hozott! A közismerten korrupt elit ezen végképp kiakadt, és nem kizárt, hogy ezért kellett az ügyésznek idő előtt meghalnia.

Az argentin parlament 2015-ben elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében 160 ezer dollár jár a halálos áldozatok hozzátartozóinak, a sebesültek pedig ennél alacsonyabb, a testi károsodás mértékének megfelelő kárpótlást kaptak.

People attend the ceremony to commemorate the 24th anniversary of the bombing of the Israeli Embassy in Buenos Aires, at the Israeli Embassy square in Buenos Aires, on March 17, 2016. The 1992 attack killed 29 people and wounded 200. AFP PHOTO / JUAN MABROMATA / AFP / JUAN MABROMATA (Photo credit should read JUAN MABROMATA/AFP/Getty Images)
wikimedia

A 25 éves merényletről megemlékező izraeli Haaretz viszont azt a kínos kérdést teszi fel, hogy 85 zsidó meggyilkolásáért még mindig nem állítottak senkit sem bíróság elé Argentínában. Természetesen a megemlékezés nem független attól , hogy Izrael állam és Irán jelenleg is a háború szélén áll. Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok katonai csapással végezne a zsidó állam létjogosultságát megkérdőjelező rendszerrel. Trump elnök el is rendelt egy akciót, melyet tíz perccel a bevetés előtt lefújtak. A Moszad értesülései szerint az amerikaiak titokban tárgyalnak Iránnal egy új atomalkuról, mely hogyha létrejönne, akkor nagyon megerősítené Trump pozícióját az elnökválasztási harcban. Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy bárki is különösebben firtatná: miért maradt mindmáig büntetlen 85 zsidó meggyilkolása 25 évvel ezelőtt Argentínában?!…

Polonius/Kenderessy Milán

Terror a zsinagógában

0

19 éves amerikai diák kezdett el lövöldözni a Chabad zsinagógában Poway városában San Diego mellett (Kalifornia,USA ). Egy ember meghalt és három megsebesült. A rabbi is a sebesültek között van. A serif szerint a merénylő fegyvere csütörtököt mondhatott, mert próbált lövöldözni, de nem sikerült annyi embert megölnie mint ahányat szeretett volna – írta a Haaretz című izraeli portál.

A merénylet előtt a tettes, John Earnest kiáltványt tett közzé és ebben dicsőítette a Pittsburgh-i és a Christchurch-i merényletet. Fél évvel ezelőtt Pittsburgh-ben egy antiszemita merénylő 11 embert lőtt le egy zsinagóga körül. Nemrég Új Zélandon egy másik terrorista 50 embert ölt meg két muzulmán mecsetben. A 19 éves amerikai diák az ő példájukat akarta követni.

Kiáltványában “áruló cionistának” nevezte Donald Trumpot. Szidalmazta a zsidókat, a muzulmánokat, a migránsokat és a feministákat. John Earnest elmenekült a helyszínről, de később feladta magát a rendőrségen Kaliforniában. A terrorakciót mindenki elítélte az Egyesült Államokban éppúgy mint külföldön. A kaliforniai rendőrség igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, hogy csak magányos merénylő hajtott végre terrorakciót a Chabad zsinagógában vagyis nincs általános terror veszély Kaliforniában, az USA legnépesebb államában.

Több száz év után avatták újjá a budavári zsinagógát

0

Az egyik legrégebbi magyar zsidó imaházat a zsidó újév alkalmából avatták újjá. Utoljára a török hódoltság alatt működött zsinagógaként.

Források szerint a zsidó közösség már IV. Béla idején, a 13. században gyakorolhatta vallását Budán. A Budavári Zsinagóga elődje 1461-ben épült és 1686. szeptember 2-án pusztult el, amikor a keresztény seregek visszafoglalták Buda városát. Ez a nap a budai zsidók tragédiája lett. A felbőszült csapatok

lemészárolták a zsinagógába menekülteket, majd felgyújtották az épületet, amely összedőlt és betemették.

A romokat a 60-as években tárták fel, majd az épület sokáig kiállítóhelyként üzemelt. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Budapesti Történeti Múzeum, a Fővárosi Önkormányzat és a Budavári Önkormányzat között létrejött megegyezésnek köszönhetően a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található imaház 2018 szeptemberétől ismét betölti vallási funkcióját. A Budavári Zsinagóga új rabbija Faith Áser Ákos lett, akinek David Lau, Izrael askenázi főrabbija küldött áldást.

Fotó: EMIH kommunikáció

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az újjáavatott zsinagógáról örömünnepként beszélt. Elmondta, hogy több száz évvel ezelőtt az imahely utolsó rabbija, Schulhof Izsák nem gondolta volna azt, hogy ennyi idő után újjáavatják. Köves Slomó szerint

„a zsidó nép él.”

Nem ereje, hatalma, nagysága által, hanem azért, mert az isteni kinyilatkoztatás örök tűzéhez hűen ragaszkodik népe.

Köves Slomó összefogásra szólított fel Mátyás király zsinagógájának megmentéséért is, amely a Budavári Zsinagógától körülbelül 60 méterre található. Szerinte ezt is illene újjáavatnia a magyar államnak.

Fotó: EMIH kommunikáció

Az újjáavatáshoz az Óbudai Zsinagóga közössége adományozott Tóra tekercset, a mezüzét pedig Binyomin Jacobs, Hollandia országos főrabbija helyezte el a kapun. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök és több diplomata, köztük David Cornstein amerikai és Iain Lindsay brit nagykövet is.

A Budavári zsinagóga a zsidó újév, a Ros Hásána alkalmával kezdi meg működését, és egyelőre a nagy ünnepeken, illetve péntek esténként és szombatonként tartanak Istentiszteleteket. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása továbbra is látogatható lesz a nagyközönség számára.

Víz Ági

Macron Párizs legnagyobb zsinagógájában köszöntötte a zsidó újévet

0

Vasárnap kezdődik a zsidó új év, Emmanuel Macron ebből az alkalomból találkozott zsidó vezetőkkel.

Európa legnagyobb zsidó közössége az új évre, a Rós Hásánára készülődik: Emmanuel Macron elnököt látták vendégül a Place de La Victoire-on, a legnagyobb párizsi zsinagógában. Az 1500 résztvevő tapssal köszöntötte Macront, éppúgy, mint Nicolas Sarkozyt. A korábbi köztársasági elnök részben magyar, részben pedig görög-zsidó származású, de amíg hivatalban volt, nem látogatott el a Rós Hásáná alkalmából zsinagógába.

A zsidó közösség vezetői nem rejtegették aggodalmukat az iszlamista veszély miatt.

Franciaországban nemcsak Európa legnagyobb zsidó közösség él, de itt van a legtöbb muszlim is. A két közösség együttélése távolról sem problémamentes. Erre emlékeztetett Franciaország főrabbija, Haim Korsia is. Azt mondta: sok az antiszemita megnyilvánulás. Nemrég Párizs közepén, a III. Sándor hídon bántalmaztak egy zsidót muszlim fiatalok.

A főrabbi Macronnak azt mondta:

„Ön olyan, mint a Siratófal Jeruzsálemben”.

Ezzel arra utalt, hogy elmondják neki a panaszaikat, és biztosak benne, hogy azok meghallgatásra lelnek.

A főrabbi és más zsidó vezetők aggodalmukat fejezték ki amiatt is, mert növekszik a kivándorlás Izraelbe. A 2015-ös párizsi terrortámadások után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Franciaországba ment, és felszólította az ottani zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Francois Hollande akkori köztársasági elnök megpróbálta nyugtatni a zsidó közösségeket, mondván, a francia állam megvédi őket. Ma is rendőri védelem alatt állnak a zsinagógák és a zsidó közösség más fontos intézményei.

Újjáépült Kelet-Európa egyik legnagyobb zsinagógája

0

Az ukrajnai Drohobics városában az állam és egy orosz oligarcha fizette a felújítást.

Ebben a zsinagógában házasodott Menahem Begin későbbi izraeli miniszterelnök 1936-ban. A drohobicsi zsinagóga ekkor már évtizedek óta működött: 1842 és 1865 között épült. Akkor ez volt a legnagyobb zsinagóga Galíciában. Az építkezés kezdeményezője Leiser-Niszán Teitelbaum hászid rabbi volt.

Ebben az időben a térség az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

A galíciai kisváros lakóinak a fele zsidó volt.

Az első világháborút követően Drohobics a független Lengyelország része lett. Aztán lerohanták a nácik, akik meggyilkolták a zsidók többségét. A második világháborút követően Drohobics Ukrajna, vagyis a Szovjetunió része lett. Egy ideig sóraktárként használták a zsinagógát, majd bútor- és élelmiszerbolt is működött benne. A függetlenség kikiáltása után visszakerült a zsidó közösséghez, de ismeretlenek kifosztották és felgyújtották.

Drohobics mára zsidó lakosai nagy részét elvesztette. Sokan a Szovjetunió összeomlása után vándoroltak ki. Így aztán nem is a helyi közösség intézte a zsinagóga felújítását, hanem az ukrán állam és egy olyan orosz oligarcha, aki ott született: Viktor Vekszelberg. Ő

egymillió dollárt adományozott a felújításra.

Ukrajna próbálja őrizni a zsidó örökséget, de helyi közösségek pedig egyre kevésbé vannak. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy az innen származó gazdagok támogassák a zsinagógák helyreállítását. Így az ukrán kormányt az sem zavarta, hogy Vekszelberg közel áll Vlagyimir Putyinhoz, és szerepel azon a feketelistán is, amely a Putyinhoz hű oligarchákról készült az Egyesült Államokban. Emiatt be sem léphet Amerikába.

A szabadkai zsinagóga megnyitása Orbánnal és majdnem zsidók nélkül

Több évtizedes halogatás után, főleg a magyarországi adófizetők pénzéből (kb. 2 millió euró, 600 millió forint) újjávarázsolták a szabadkai zsinagógát. Az ünnepélyes átadási ünnepségen megjelent a szerb államfő, Aleksandar Vučić és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is kapott meghívót, de csak levélben köszöntötte a fontos eseményt.

Árnyékot vet az ünnepségre, hogy a mintegy 200 tagú szabadkai zsidó közösségből csak elenyésző számú kapott meghívót a zsidó templom újbóli megnyitására. A közösségi médiában ez hatalmas elégedetlenséget váltott ki és az érintettek leírták: most már értik, hogy a hitközség vezetősége miért közölte velük, hogy nekik áprilisban egy külön ünnepségük lesz.

Egyikük facebook-bejegyzésében azt írta: Csak most értettem meg, hogy közösségünk tagjainak miért mondták: a mi megnyitónk áprilisban lesz. Egy másik bejegyzés: Ez egy olyan esemény, amelyen a zsidó hitközség tagjai nem kívánatos személyek. „A protokolláris megnyitón pártkáderekkel töltik meg a zsinagógát, a zsidó halandóknak meg áprilisban lesz saját megnyitójuk.”

„Hát persze, ők itt a legfontosabbak.

A zsidók meg csak kulisszának kellenek!

Szégyelljék magukat!”

A több mint 900 férőhellyel rendelkező zsinagóga termét ezért elsősorban a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai és aktivistái töltötték meg. Ez a párt a Fidesz partnerszervezete, amely nyíltan kampányol a magyarországi kormánypártok mellett a soron következő választásokra.

A magyar miniszterelnök, nagy karimájú fekete kalapban elmondott beszédében a következőket is mondta: „Erkölcsi kötelességünk kiállni egy olyan Magyarország és Európa mellett, ahol

a zsidók és a keresztények félelem nélkül élhetnek és gyakorolhatják vallásukat.”

Orbán Viktor hangsúlyozta: a zsinagóga átadása üzenet, hogy ilyen az a világ, az az Európa, amelyben élni akarunk, amelyet képviselünk és amelyet meg is tudunk védeni.

A szerb köztársasági elnök megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a támogatást, amelyet a magyar kormány nyújtott a szabadkai zsinagóga felújításában. Vučić megismételte:

a történelem során még soha nem volt ilyen jó barátság szerbek és magyarok között.

A magyar miniszterelnök egyébként sem töltötte tétlenül idejét Szabadkán, hiszen a zsinagógában tartott ünnepség előtt felköszöntött egy 65. születésnapját ünneplő vajdasági asszonyt és erről facebook-oldalán is beszámolt.

Kora reggel az észak-bácskai városban szemfüles fotósok megörökítették, hogy munkások szállítják Mátyás király még fel nem avatott  szobrát a majdani helyszínére.

A szabadkai zsinagóga stílusában épült városházán tartott közös sajtóértekezleten a szerb elnök összesen 12-szer mondott köszönetet Orbán Viktornak a Szerbiának nyújtott önzetlen támogatásáért.

Orbán válaszában Churchillt is idézte (ha lefaragjuk a kulturális alapokat, akkor miért harcolunk), majd biztosította a szerb államfőt további támogatásáról.

Azzal fejezte be, hogy nemsokára választások lesznek Magyarországon és az eddigi együttműködést köszönte meg a szerb partnernek. Vučič ezt nem hagyhatta szó nélkül és azt mondta: folytatódik az együttműködés, mert ő mindig eltalálja a választások eredményét.

Az újságírók természetesen nem kérdezhettek.

Megtámadtak egy svédországi zsinagógát

0

Álarcosok gyújtópalackkal dobáltak meg egy zsinagógát a svédországi Göteborgban szombaton késő este. Senki sem sérült meg.

 A zsinagóga egyik helyiségében rendezvényt tartottak, az ott tartózkodó fiatalok az épület alagsorába menekültek a támadás miatt.

Allan Stutzinsky, a göteborgi zsidó közösség elnöke elmondta, hogy a gyújtópalackok lángja nem terjedt át az épületre.

Az Expressen című helyi újság a rendőrséget idézve azt írta, hogy az épületre Molotov-koktélokat hajítottak. Több rendőri egység vonult a helyszínre, hogy megvizsgálja a történteket, továbbá azt, hogy a támadás jelent-e fenyegetést a helyi zsidó közösségre.

Az incidens ugyanaznap történt, amikor a fővárosban, Stockholmban tüntetők tiltakoztak Donald Trump amerikai elnök döntése ellen,

amely szerint az Egyesült Államok nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetik. A megmozdulás többnyire békésen zajlott, ugyanakkor a résztvevők elégettek egy izraeli zászlót.

A Sveriges Radió arról számolt be, hogy pénteken Malmö városában mintegy 200 tüntető antiszemita szólamokat skandált. Azt kiabálták egyebek között, hogy “visszaköveteljük szabadságunkat és lelőjük a zsidókat”.

Zsidó központot akart felrobbantani: 25 év börtönt kapott

0

A 41 éves James Medina, aki az Iszlám állam híve volt, bombát akart robbantani egy zsidó központban Miami városában.

A központban egy zsinagóga mellett iskola is van, ezért

sok gyerek is meghalhatott volna,

ha a bombamerénylet sikerül. A bomba azonban nem robbant fel, mert egy beépített FBI ügynök adta oda az Iszlám állam amerikai hívének.

Ügyvédje szerint James Medina nem teljesen beszámítható. Ezt a bíróság is figyelembe vette: pszichiátriai kezelésre ítélte az Iszlám állam hívét. A bírósági ítélet szerint

James Medina legkorábban 25 múlva kerülhet szabadlábra,

de hogyha továbbra is veszélyesnek ítélik meg, akkor az egész életét rács mögött töltheti.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK