Szankciók jönnek, ha valaki nem tartja be az uniós törvényeket

0
489

Philippe Lamberts európai parlamenti képviselő, a Zöldek képviselőcsoportjának társelnöke egyetért azzal, hogy szankciók sújtsák azon tagállamokat, amelyek nem akarnak részt venni egy kötelező európai uniós menekültügyi rendszerben.

AZ M1-nek adott interjúban arról beszélt: megdöbbentőnek tartotta, hogy a Európai Tanács mindeddig képtelen volt egyetértésre jutni és dönteni az elmúlt időszakban működésképtelenné vált dublini rendszerről, miközben egyes országokban az unió külső határain, elsősorban Máltán, Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában teljességgel elviselhetetlenné vált a helyzet. Szerinte

fontos lenne, hogy olyan rendszert alakítsanak ki, amely a menekültek fogadásának terheit egyenletesebben, igazságosabban teríti szét az uniós tagállamok között.

Azt is mondta: Magyarország is nagy nyomásnak volt kitéve, és nem volt jó, hogy egyedül maradt. Szerinte ha az egyezség alapja a terhek igazságosabb elosztása, akkor

nem lehetnek a rendszerben potyautasok,

de azt elképzelhetőnek tartaná, hogy aki akar, vállaljon többet a szükséges minimumnál, de mindenképpen lennie kell egy minimumnak, ami mindenki számára kötelező.

Philippe Lamberts kérdésre válaszolva “teljesen egyértelműnek” nevezte, hogy

uniós pénzek megvonásával büntessék azokat a tagállamokat, amelyek nem vennének részt egy ilyen rendszerben.

“Ha valaki nem tartja tiszteletben az uniós törvényeket, akkor jönnek a szankciók. Erre ott vannak a kötelezettségszegési eljárások” – mondta, majd arról beszélt, hogy az unió tagjának lenni nem azt jelenti, hogy “szemezgetni lehet, mit akarok betartani, és mit nem”. Az a benyomása a magyar vezetőkről, hogy ők az Európai Unió tagjai akarnak lenni, “de akkor

az egész csomagot el kell fogadni, és nem csak azt, ami tetszik”.

Arra a felvetésre, hogy néhány kormány, köztük a magyar is, úgy véli, hogy a menekültek elosztását szolgáló minden állandó mechanizmus valójában ösztönözné a migrációt, meghívóként lenne értelmezhető, ezért nem szabad elfogadni, azt mondta: tény, hogy ha valaki menekült, akkor egy elviselhetetlen helyzettől igyekszik megszabadulni, tehát

ez nem meghívás kérdése, hanem kényszerhelyzet.

Beszélt arról is, hogy az Európai Unió az értékek közössége, és ezen értékek között ott van az emberi jogok tisztelete, hogy befogadjuk azokat, akik szükséget szenvednek, és ez nem választható, mert az európai jogrendszer része. Azt mondta: “amikor valaki csatlakozik az unióhoz, tudja, hogy milyen klubba lép be. Senki nem kényszerített arra egy országot sem, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz”. A genfi konvenció betartása minden egyes uniós tag kötelezettsége.

Azt is mondta, jó lenne, ha az európai döntéshozatalban jobban figyelembe vennék azoknak az országoknak a történelmét, amelyek évtizedeken át szovjet uralom alatt éltek, és Magyarországot és Lengyelországot ne mindig “rosszfiúnak” tartsák, hanem legyenek ott a döntéshozatal központjában. Magyarországtól konstruktívabb hozzáállást, a nyugati tagállamok részéről pedig kevesebb támadást vár el.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .