Kezdőlap Keresés

4iG - keresési eredmények

Ha nem elégedett az eredménnyel, próbáljon másik keresést

4iG itt, 4iG ott, de Orbán keze tiszta…

A nemzeti együttműködés rendszere kielégíthetlen vágyat érez a még nem lojális média felfalására: a Euronews 88%-át vette meg a portugál Alpac csoport – írta a Telex.

Egészen véletlenül az Alpac cégnek vezetője az a Pedro Vargas David, aki benne van Orbán kedvenc cégének, a 4iG-nek igazgatótanácsában. Tudjuk, véletlen az egybeesés. Vargas Pedro ugyancsak tagja a Metalcom igazgatótanácsának is, akinek ilyen szerencsés egybeesései vannak ajánlom a már több mint kétmilliárdot fizető lottót! Persze ezen a szinten ez peanuts összeg, de hátha érdekli az urat az aprópénz is!

Ami még érdekesebb: az ügyletet Orbán kedvenc bankja, a Bankholding finanszírozta – legalábbis részben. Ez természetszerűleg egybeesések csalóka játéka csupán.

Aki pedig bármilyen összefüggést mer találni abban, hogy Pedro Vargas David édesapja néppárti politikus és Orbán politikai szövetségese azt azonnal bíróság elé fogják citálni a rosszindulatú rágalmazás bűntettének főbenjáró bűnével. Hogy jön ahhoz egy nyikhaj újságírócska, hogy a magyar miniszterelnök által adományozott Magyar Érdemrend közép keresztjével tüntett politikus családjával összefüggésben rút politikai cselszövést feltételezzen? Hallatlan.

A Euronews erősen veszteséges vagyis nyilvánvalóan nem a nyereség reményében vették meg Afrika leggazdagabb családjától. A cél csakis politikai lehetett: olyan médiabirodalmat létrehozni Magyarországon, amely teljesen marginálissá változtatja a nem kormánypárti sajtót, amely amúgy is pénzügyi gondokkal küszködik.

Mit szól ehhez Brüsszel?

Az Európai Uniónak létérdeke a média sokszínűségének biztosítása különösen azokban a tagállamokban, ahol az állam domináns szerepet játszik a tájékoztatásban. A Euronewst pontosan ezért hozták létre, de a pénzügyi támogatásáról elfelejtettek gondoskodni.

Így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy miközben Brüsszel bírálja a nemzeti együttműködés rendszerének médiabirodalmát, az alternatívaként elképzelt Euronews olyan üzleti vállalkozás kezébe került, amely szövetségben áll Orbán Viktorral.

Miniszterelnökünknek incsen szüksége újabb médiára Magyarországon, de az alternatíva megszüntetése nagyon is megfelel az érdekeinek. Az Európai Unió más tagállamaiban a Euronews Orbán nézeteinek szócsövévé válhat épp akkor amikor a francia, a német és az olasz kormány – Brüsszel egyetértésével – lépéseket kíván tenni az Európai Egyesült Államok irányába. Az új Euronews ezt a tendenciát akadályozhatja. Ráadásul mindez növelheti Orbán önbizalmát hiszen Brüsszel csak fenyegetőzik a média korlátozása miatt, ő azonban cselekszik. Tovább csökkenti a kritikus médiát. Felerősítheti az euroszkeptikus tendenciákat az egész Európai Unióban. Orbánnak túlságosan sok más mondanivalója nincs is, de a populista propaganda az Európai Unió sok frusztrált polgárát elérheti, akik a pandémia miatt kialakult válságban egyre rosszabbul érzik magukat a bőrükben.

350 milliárdos baráti segítség Orbán kedvenc cégének

A Nemzeti Bank bejelentette: megszünteti a kötvény vásárlási programot, hogy így küzdjön az infláció és a forint leértékelés ellen. Félórával a bejelentés előtt a 4iG – Orbán Viktor kedvenc informatikai cége – 350 milliárd forintos kötvény kibocsátást jelzett a Nemzeti Bank kötvényprogramja keretében. 350 milliárd forint az csaknem egymilliárd euró vagyis nagyon nagy összeg egy ilyen kis ország nemzeti bankjának. Dehát hogyha Orbán Viktor kedvenc cégéről van szó, akkor Matolcsy György a forint elszánt védelmezője sem mondhat nemet.

Mire kell a pénz a 4iG-nek?

Egyrészt a Digi megvásárlására másrészt pedig olyan programokra, amelyeket Izraelben és másutt valósítana meg. A Digit romániai tulajdonosától 625 millió euróért vásárolja meg a 4iG, ez több mint 230 milliárd forint. A választási időszakra ez mindenképp jól jön Orbán Viktornak, akinek aggódnia kell: meglesz-e a szükséges többség?

A 4iG korábban Mészáros Lőrinc neve alatt futott, most pedig Jászai Gellért a névleges tulaj, de régóta azt beszélik, hogy valójában magáról a miniszterelnökről van szó.

Mi sem igazolta ezt fényesebben mint az, hogy Németország fontos hadiipari cége pénzt fektet be a 4iG-be: 120 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre. Miért? A Rheinmetall Zalaegerszegen tankokat gyárt, melyeket exportál az egész világon. Orbán Viktor a német hadiipar legnagyobb vásárlója: legutóbb Magyarország az első helyen végzett a vásárlók között. Miért jó ez a Rheinmetallnak? Egyrészt, mert kormányzati kedvezményeket kap Orbán Viktortól, másrészt pedig kicselezheti saját kormányát. Berlinben a kormányba bekerültek a zöldek is. Társelnökük, Annalise Baerbock az új külügyminiszter , aki értékalapon  kívánja irányítani a német diplomáciát. Ez azt jelenti, hogy a német hadiipari cégek nem adhatnak el fegyvereket akárkinek. Tilalmi listák készülnek, melyek akadályozzák az üzletet. De hogyha a tankok Magyarországon készülnek, akkor mindjárt más a helyzet …

4iG állami és magántőke kombinációja

Ez Orbán kedvenc ideája: az állami és magánpénzek összekeverése, amely igencsak megnehezíthet mindenfajta korrupciós nyomozást. A stratégiai fontosságú cégnél ugyanis minden titkos vagyis a külvilág nemigen tudhat meg semmit sem róla. Például azt sem, hogy van e és mekkora Orbán részesedése az üzletben? A miniszterelnök – üzletember úgy gazdagodhat, hogy ennek nyomát nagyon nehéz követni. Persze Malajzia miniszterelnöke is így gondolta. Abdul Razakra rászállt a New Yorki korrupció ellenes ügyészség. Amíg hatalmon volt, addig a hazai főügyész a füle botját sem mozgatta. Mihelyt megbukott a miniszterelnök, megindult a lavina. 12 év fegyház korrupcióért már biztos, de több más hasonló per is folyamatban van a bukott miniszterelnök ellen Malajziában.

Orbán bevásárol Izraelben?

Stratégiai fontosságú műholdas céget akar venni a 4iG vállalkozás, amely mögött a magyar miniszterelnököt sejti a Haaretz. A gyanú egyáltalán nem alaptalan, mert a cég nemrég még Mészáros Lőrinc tulajdona volt. Most ugyan már Jászai Gellért neve díszeleg a névtáblán, de nemcsak Magyarországon tudják, hogy ez pusztán formaság. A valódi tulaj maga a miniszterelnök.

Ez annál is inkább valószínűsíthető, hogy nemrég az 4iG-be bevásárolta magát Németország egyik vezető hadiipari vállakozása. A Rheinmetall korábban óriási megrendeléseket kapott a magyar kormánytól olyannyira, hogy Magyarország Németország legnagyobb fegyvervásárlójává vált.

Miért zavarja Izraelt Orbán terve?

A magyar miniszterelnök korábban kiváló kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu ex kormányfővel, aki Budapesten is kiállt Orbán Viktor mellett. Benjamin Netanjahu intézte el, hogy Donald Trump fogadja Orbánt a Fehér Házban. Netanjahu engedélyezte azt is, hogy a Pegasus kémprogramot adják el Magyarországnak. Ebből az alkalomból fogadta Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor József tábornokot noha a protokoll ezt nem írta elő.

Csakhogy Benjamin Netanjahu megbukott. A mostani koalició sietve levette Magyarországot azoknak a megbizható kormányoknak a listájáról, melyeknek a Pegasus kémprogram eladható.

Most pedig itt a 4iG, amely olyan izraeli cégre feni a fogát, melyet stratégiai fontosságúnak tekint a zsidó állam.

Izrael nem adja “instabil és antidemokratikus entitások kezébe adja Izrael műholdas kommunikációját.”

A Spacecom még júniusban írt alá szándéknyilatkozatot a 4iG-vel, de egyelőre a szándékból nem lett semmi.

A 4iG 69,9 millió dollárt ajánlott a Spacecom részvények 51%-áért. A hadügyi tisztviselő elmondta azt is a Haaretznek, hogy erről szó sem lehet, mert 20%-ban maximálták a külföldi tulajdont a stratégiai fontosságú cégekben. A Spacecom bajban van: idei várható vesztesége 11 millió dollár. El is van adósodva: összesen több mint 40 millióval tartozik.

Honnan jön a pénz?

Izraelben azt is gyanítják, hogy Putyin állhat az üzlet hátterében. Az oroszok még mindig bent vannak Szíriában, amelynek a légvédelmét ők irányítják. A műholdas információs rendszer ezért stratégiai fontosságú Izrael számára. Az USA és Izrael gyanúja szerint a magyar titkosszolgálat adatokat szivárogtathat ki az oroszoknak. Ez békeidőben is komoly probléma, de az elmúlt hetekben nagyon megnőtt a feszültség a belorusz-lengyel határon illetve Ukrajna körül. Az USA azzal gyanúsítja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát.

Ebben a helyzetben az orosz kapcsolatot egészen másképp értékelik Washingtonban és Izraelben is, amely az Egyesült Államok első számú szövetségese a Közel Keleten.

Orbán és a német hadiipar

A Rheinmetall, német hadiipari cég beszáll 120 millió euróval a 4iG-be, a nemzeti együttműködés rendszerének informatikai zászlóshajójába , közös céget is alakítanak. Vajon miért ?

A Merkel kancellárral megkötött paktum nemcsak a német autógyárak maximális támogatását írta elő Orbán Viktor számára hanem a hadiipari együttműködést is. Még a német közszolgálati Deutsche Welle is meglepődött azon, hogy Magyarország vált a német hadiipar első számú vásárlójává a világon! Ez nemcsak azt jelenti, hogy a magyar hadsereget elsősorban a németek fegyverzik fel hanem például azt is, hogy a Rheinmetall Zalaegerszegen tankgyárat épít. Ezenkívül a Rheinmetall 120 milliárd forinttal beszáll a 4iG-be, amely a nemzeti együttműködés rendszerének zászlós hajója függetlenül attól, hogy már nem Mészáros Lőrinc hanem Jászai Gellért neve ékesíti a zászlót. Amely különben is Orbán Viktoré. Az így megerősödött cég megveszi a nála jóval nagyobb Digit csekély 232 milliárd forintért. Így működik a nemzeti együttműködés rendszere akkor, ha valamit Orbán Viktor valóban fontosnak tart.

Korrupciós szálak

5%-os részesedéssel bír a 4iG-ben egy gyanús portugál cég, a Bartolomeu Investment, melynek tulajdonosa egy jobboldali portugál politikus fia – írta meg a Telex. Mario David Merkel kancellár és Orbán Viktor régi kedves ismerőse és politikai szövetségese, akit többször meggyanúsítottak már korrupcióval. A gyanú szerint a németek lefizették, hogy hadiipari megrendelésekért lobbizzon Portugáliában.

A hadiipar a hatalmas összegek és a titkolózás miatt majdnem mindig korrupció gyanús. Magyarország a Rheinmetall-tól 300 millió euróért vásárolt tankokat és ágyukat 2019-ben, tavaly pedig 2 milliárd euróért! Egy kis ország esetében ez hatalmas összeg.

Magnyitszkij törvény?

Az USA ennek bevetését készíti elő Orbán Viktor megbuktatására – nyilatkozta Szijjártó Péter külügyminiszter a Financial Timesnak. A londoni lap feltárcsázta az amerikai külügyet, ahol nem siettek ezt megcáfolni. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé az amerikai hatóságoknak, hogy külföldi korrupciós ügyekben is nyomozhassanak.

A Rheinemetall – 4iG üzlet nyilvánvalóan kompenzáció, de feltehető a kérdés: kinek volt haszna mindebből? A döntéshozók miért így döntöttek és nem másképp? Végül kicsoda Jászai Gellért, akinek a cégét ilyen óriási tőkeinjekcióval támogatják a Rheinmetalltól?

Mindez márcsak azért is érdekelheti az amerikaikat, mert a fegyver piacon is óriási a verseny: ezeket a hatalmas pénzeket kaphatta volna az amerikai hadiipar is.

Orbán Viktor – mindenki meglepetésére – a svéd Grippen vadászgépeket választotta az ezredfordulón az amerikai Lockheeddel szemben, és Washingtonban nagyon megorroltak rá ezért. Lehet, hogy 2002-ben részben emiatt veszítette el a választást.

Mit mond Scholz?

A Merkel korszak végetért, Orbánnal kötött paktuma immár a múlté. Az új szociáldemokrata kancellár számára Magyarország nyilvánvalóan nem prioritás, de előbb vagy utóbb döntést kell hoznia Orbán Viktorral kapcsolatban. A visegrádi országok együtt már nagyobb súlyt képviselnek a német gazdaság számára mint az USA.

Létrejön-e Scholz-Orbán paktum vagy pedig az új német kancellár csatlakozik Bidenhez, aki nem is nagyon titkolja, hogy egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz: Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét a jövő évi választások után is.

Bennfentes információval éltek vissza?

Ötmilliós bírsággal sújtotta az MNB a kormány kedvenc it-cégét, a 4iG-t a T-Systems meghiúsult felvásárlásakor történt szabálytalanság miatt. Pontosabban a benfenntes információ nem megfelelő idejű nyilvánosságra hozatala miatt. A gyanú szerint egyesek előre ismerték az események menetét Rogán Antal környezetében.

Az MNB 5 millió forint bírságot szabott ki a 4iG Nyrt.-re a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt, s kötelezte e kibocsátót a jogszerű bennfentes jegyzék megküldésére. A Magyar Telekom Nyrt.-vel szemben pedig a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt hozott intézkedést az MNB – olvasható a pénzpiaci felügyeletet is ellátó jegybank közleményében.

Az MNB több körben adatokat kért be a 4iG-től és a Magyar Telekomtól, az utóbbi tulajdonában lévő T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásának meghiúsulása kapcsán a döntéssel kapcsolatos

bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára vonatkozóan.

Az adatok alapján a jegybank megállapította: a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) előírásaihoz képest

a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.

Magyarra lefordítva: ki és mikor szerzett tudomást arról, hogy kútba esik a T-Systems felvásárlása a nála sokkal kisebb, de kormányzati megrendelésekkel bőséggel ellátott (és tavaly nyárig Mészáros Lőrinchez tartozó, majd annak üzlettársa, Jászai Gellért kezébe került) 4iG által. Amikor decemberben váratlanul visszaléptek a felek az ügylettől, furcsa részvénymozgások (-eladások) történtek előtte komoly árfolyamzuhanást előidézve (ahogyan természetesen a bejelentés után is ez történt).

De nem percekkel vagy órákkal, hanem

már tíz nappal korábban nagy ütemben kezdett értékesítésbe a 4iG egyik tulajdonosa,

a Monavis Holding. Ennek tulajdonosa Rogán Antalhoz közelálló ügyvéd-üzletember, aki már a letelepedési kötvényes ügyletekben is közreműködő volt, s aki például a kevés meghívott egyike volt Rogán miniszteri kinevezésekor a köztársasági elnöknél.

Mindezek nyomán az MNB felszólította a 4iG-t, hogy küldje meg a jegybanknak a T-Systems felvásárlásával kapcsolatos tárgyalások megszüntetése kapcsán készített, a jogszabállyal összhangban lévő bennfentesek jegyzékét, s

a jövőben is mindenkor feleljen meg e kötelezettségnek.

A jogsértés miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.

Az MNB az MTelekom esetében azt állapította meg, hogy e kibocsátó – bár a bennfentes információ keletkezésének időpontját helyesen határozta meg – a jegybanknak a bennfentes információ közzétételének késleltetésére vonatkozóan megküldött értesítésében nem indokolta meg megfelelően, hogy valóban fennálltak a késleltetés feltételei. Mindezzel az MTelekom megsértette a MAR vonatkozó rendelkezéseit.

A jegybank ezért kötelezte az MTelekomot, hogy a T-Systems tranzakció lezárultához kötődő

bennfentes információ közzététele késleltetését jogszabályszerűen indokolja meg

és ezt rendkívüli adatszolgáltatás keretében küldje meg a jegybank részére. Egyúttal megtiltotta e kibocsátónak, hogy bármikor ismételten megsértse az ezen információk késleltetésére vonatkozó jogszabályi passzusokat.

Az MNB szerint a bennfentes kereskedelem és a befektetők félrevezetésének elkerüléséhez alapvető fontosságú, hogy a kibocsátók a bennfentes információkról a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújtsanak a nyilvánosságnak. Az

észszerűen eljáró befektetők befektetési döntéseiket a már rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

A befektetők és a befektetői döntések védelme érdekében így különösen lényeges, hogy egy – főképp a kibocsátó korábbi közzétételeitől lényegesen eltérő tartalmú – bennfentes információt mikor tesznek közzé.

A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére. Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.

Az MNB szerint a bennfentes információk

késleltetett közzététele csak kivételes esetekben, szigorú feltételek teljesülése mellett lehetséges.

A témakörnek kiemelt jelentősége van a bennfentes kereskedelem megelőzése, s az MNB hatékony felügyelési tevékenysége kapcsán is. Ha az adott kibocsátó a jogszabályok alapján késlelteti a bennfentes információ közzétételét, nagyon fontos, hogy megfelelően igazolja, alá is támassza az MNB felé történő, a közzétételt követő bejelentésében a vonatkozó feltételek fennállását.

Vagyis a jegybank szerint valami történt a 30-60 milliárdra becsült értékű tervezett felvásárlás körül. Ha valóban bennfentes információval éltek vissza, az bűncselekmény. Az MNB mégis megelégedett a felügyeleti bírsággal (mondván: „tévesen” határozta meg a 4iG a kényes információ keletkezésének időpontját), ami meg se kottyan a milliárdos állami megrendelésekben azóta is fürdő 4iG-nek.

Nyugi, a pénz azért dől

Bár egy hete meghiúsult a nagy üzlet, a NER-kedvenc 4iG-hez azért dől a megrendelés. A maival együtt csaknem 3 milliárd forint értékű közbeszerzési megrendelést nyert el. Most éppen az adóhivataltól.

A NAV számára szállíthat informatikai eszközöket (Oracle ZFS Tárolóbeszerzés és Storage TEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítés) a 4iG – tudatta a cég reggel a tőzsdén. A megbízás értéke nettó 669 999 824 forint.

A NER egyik kedvence, az informatikában a piacvezetői helyre törő 4iG múlt hétfőn jelentette be, hogy mégse veszi meg a multinacionális Deutsche Telekom itteni egyik leányát, a T-Systemst. Az ügylet a fordított Dávid és Góliát üzleti esete lett volna. Ennek lehetséges hátteréről itt írtunk bővebben.

De aggodalomra semmi ok, a nyáron (mielőtt a T-Systems-ügyletet bejelentették) Mészáros Lőrinc egykori üzleti jobbkeze, Jászai Gellért felügyelete alá került 4iG (Mészárosnak maradt kevesebb, mint tíz százaléka) nem esett ki a pikszisből. Csak e pár nap alatt több, mint nettó 2,8 milliárdért nyert el közbeszerzést. Kiépíthet wi-fi-rendszert az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak az Egészséges Budapest programban részt vevő intézményekbe, tegnap a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési, Innovációs Hivatal genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszköz beszerzését jelentették be nettó 829,8 millióért.

Zuhant a NER-üdvöske

Vízbe dobott kőként zuhant a 4iG árfolyama reggel, miután tegnap meghiúsult a T-Systems felvásárlása. Ezzel a NER-Dávid nem veszi meg a baráti Góliát jelentős részét. A tulajdonosok oltják a tüzet.

Tegnap a tőzsde zárása után jelentette be a 4iG, hogy közös elhatározással megszakítják a T-Systems felvásárlásáért folytatott tárgyalásokat. Az okokról semmit se lehet tudni, de pletykák, „kremlinológiai” eszmefuttatások özöne támadt.

Ma reggel a budapesti tőzsdén ennek megfelelően 20 százalék eséssel nyitotta a napot a cég árfolyama (azóta felfelé araszolt, most mínusz 15-16 százalékon mozog). Pedig a társaság reggel rendkívüli tájékoztatást tett közzé (amire normális körülmények közt aligha kerül sor pár héttel az év vége előtt), amiben tudatja, hogy a tavalyi eredménybeszámolóban közöltnél sokkal jobb számokat várnak 2019-ben. Eszerint a tavalyi 14,5 milliárdos nettó árbevétel idén meghaladja a 40 (!) milliárdot (a harmadik negyedévben már 25 milliárdnál jártak), az adózott eredmény pedig 102 millió helyett 2,5 milliárdnál is több lesz (őszig 1,7 milliárd jött össze).

Ezután pedig Jászai Gellért vezérigazgató és meghatározó tulajdonos a Portfólióban megjelent interjúban igyekezett eloszlatni azokat a véleményeket, hogy a nagytulajdonosok közti nézeteltérés volt az egyik oka a felvásárlási buktának. Mint mondta, a T-Systems megvétele miatt nem tudtak volna osztalékot fizetni jó ideig, márpedig az „idei csúcsév” után szeretnének. (Nem világos, hogy ez miért most derült ki, a felvásárlást júliusban jelentették be, s az akkor is világos volt, hogy ezt csak pótlólagos pénz bevonásával fizethetik ki, azt pedig az év elejétől tudták, hogy a NER egyik kedvenceként dőlnek a megbízások idén.)

Az a kérdés változatlanul nyitott, hogy volt-e határon átnyúló nyomás a felvásárlásra. Nevezetesen hogy a németek (a Deutsche Telekom) nem akarták közvetlenül Mészáros Lőrinc kezébe adni a T-Systems nagy részét (az üzlet a kkv-szektor informatikai üzletágára nem terjedt volna ki). Mindenesetre a nyári bejelentés előtt a Mészáros-féle Opusból kivált a 4iG, a korábbi szoros üzlettárs Jászai vezette céghez került.

Az valószínűbb ok lehet, hogy a felvásárlás eldöntése után pár héttel a Microsoft váratlanul és indoklás nélkül felmondta a szerződést a T-Systemsszel, ahogyan azt a hvg.hu augusztus elején megírta. Ennek következtében szeptembertől a cég nem forgalmazhatja közvetlenül a Microsoft termékeit. A Magyar Telekom pedig úgy döntött, hogy a Microsoft-jogosultságokat és partneri kapcsolatot megtartja magánál. Vagyis a T-Systems végleg elesett egy jelentős nagy üzlettől (állami szoftvermegrendelésektől), ami nyilván jelentősen rontott értékén a 4iG szemében.

Az azonban megállapítható, hogy a Microsoft számára egyértelműen, de sok más – magára valamit adó – nyugati cégnem is egyre kellemetlenebb a NER-közeli csodavállalkozásokkal szorosan együttműködni. Tavaly augusztusban derült ki, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet vizsgálatot indított több országban, közte nálunk a Microsoft korrupciógyanús kormányzati ügyletei miatt. Vagyis igen közel kerültek a NER-hez ezek az ügyek.

Egy év múlva a két amerikai hatóság megállapította, hogy a cég 2013 és 2015 közötti itteni szerződéseivel legalább 14,6 millió dollárnyi (4 milliárd forintot meghaladó) nyereséghez jutott megvesztegetésekkel. Hamis indokokkal és összejátszásokkal elért árengedményeket tártak fel a MS magyar leányánál, amelyek után azonban a szoftvereket jelentősen túlárazva adták el kormányhivataloknak,

a pénzből pedig megkentek hivatalos embereket.

Ennek alapján az anyacég elfogadta a 25,3 millió dollár (nagyjából 7,3 milliárd forint) büntetést, amelynek fejében eltekintettek a személyes felelősségre vonásoktól. A büntetésből két és fél milliárdot a MS itteni cége fizetett ki. Az egyezségből kiderül, hogy akadt olyan szerződés, amelynek ügyében – az itteni MS-alkalmazott e-mailje szerint –

magától Orbán Viktortól szerezték meg a jóváhagyást.

Ezután republikánus és demokrata képviselők terjesztettek be törvényjavaslatot július 25-én a képviselőháznak külföldi tisztviselők vesztegetésének ügyében. A jogszabály lehetővé kívánja tenni, hogy

az Igazságügyi Minisztérium vád alá helyezzen külföldi tisztviselőket vesztegetés miatt.

Azon amerikaiak ellen emelhető vád, akik a tengerentúlon kenőpénzt kifizetnek – ezzel a törvényjavaslattal az amerikai ügyészek képesek lennének utána menni azon külföldi tisztviselőknek, akik a kenőpénzt kikövetelik.

Hoppá: mégse lesz „közeli” a T-Systems

Visszalép a T-Systems megvételétől a NER informatikai kedvence, amely pedig a vételár miatt 30 milliárdért bejelentkezett az MNB kötvényprogramjába. Egyelőre nem látni az okot.

Júliusban mindenki biztosra vette, hogy újabb területen jön létre megkerülhetetlen NER-cég: bejelentették, hogy előzetes megállapodást írt alá a piac óriása, a német tulajdonú T-Systems és az utóbbi években feltörekvő, újabb és újabb állami megrendeléseket elnyerő 4iG. Eszerint a tavaly 114 milliárd bevételt elért gigászt lenyeli a nyolcadannyi forgalmú cég (az adózott eredményben húszszoros volt a különbség).

Most azonban a 4iG közölte, hogy kezdeményezésére megszüntették a felvásárlási tárgyalást, és felmondták az előzetes megállapodást. De tovább vizsgálják az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén. A felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások változatlan feltételekkel hatályban maradnak.

A közleményben még csak utalás sincs arra, miért esett kútba (egyelőre?) a NER számára fontos ügylet. Pedig még azt is megtették, hogy

a nyáron Mészáros Lőrinc helyett korábbi üzleti jobbkeze, Jászai Gellért lett a 4iG meghatározó tulajdonosa.

Ahogyan akkor megpendítettük, ennek egyik lehetséges oka az, hogy az itteni befektetésekben a magyarországi viszonyok láttán se túl finnyás német gazdasági-politikai döntéshozók legalább kipipálhassák: egy ekkora német cég mégse Mészáros Lőrincé lesz.

Pedig a 4iG-ben még október legvégén is azzal számoltak, hogy megveszik a T-Systemst, s erre az esetre 30 milliárdos tulajdonosi tőkeemelést határoztak el. És ugyanekkora összegre jelentkeztek be korábban az MNB Növekedési Kötvényprogramjába; vagyis ennyiért vásárolhatna vállalati kötvényükből a jegybank. Ezzel egyébként válasz is lett arra a nyári kérdésre, hogy mennyiért venné (vette volna) meg a magyar csodacég a multi itteni óriását. A becsült vételár júliusban 30-60 milliárd volt. Ismételjük meg: a T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt.

Ennek alapján csak találgatni lehet az okról. Az már eleve kérdéses volt, hogy milyen üzleti megfontolásból akar megválni a jelen és a jövő húzóágazata (információtechnológia) itteni szereplőjének zömétől a német óriás. Lehet, hogy meggondolták magukat, lehet, hogy akkora árat kértek, amennyit a tulajdonon kívül valójában közel maradt Mészáros-birodalom se tudott előteremteni.

Energetika: németek kavarnak Mészárossal és az állammal

Észak-Magyarország áramellátója lesz Mészáros Lőrinc. A gigaüzletben németek adnak-vesznek egymás közt, de ebbe bevonják az állami MVM-et is. Mészáros közpénzt is kap az üzlethez.

Mészáros Lőrinc az Opus Global nevű tőzsdei céggel újabb stratégiai érdekeltségben veti meg lábát. Megveszi a Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t a német E.ON-tól. Ez egy nagy európai energetikai felvásárlás része, de szerepet kap benne a kisebbségi állami érdekeltségű MVM is.

A Titász megvételével 100 milliárd forint eszközértékű céghez jut az Opus. Ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerül az áramhálózat. Ellátási területe 18 728 négyzetkilométer, amelyen 25 436 km hosszúságú hálózatot üzemeltet, és amelyen közel 400 településen több, mint 760 ezer fogyasztót lát el árammal.

Ez nagyjából az ország ötöde.

Az üzlet közvetlen előzménye, hogy az E.ON keretmegállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel és az Opus Global Nyrt.-vel.

Európai óriások násza

Ami pedig egy uniós kötelezettséget teljesít. A két német energetikai óriás, az E.ON és az MVM-ben részes RWE megegyezett egymással, hogy az E.ON megveszi az RWE  elosztói és szolgáltatói üzletágát, az Innogyt. Ezt azonban az EU – az erőfölény megakadályozása érdekében – bizonyos eszközök eladásához kötötte. Ennek része a Titász eladása, amelyre

a legalkalmasabb vevőnek az Opus bizonyult.

A csoportos ügylet azonban felforgatja a hazai árampiacot. Amellett, hogy az Opus megvásárolja az E.ON-tól a Titászt, az E.onhoz kerülhet az MVM-től az Elmű és az Émász részesedése. Az MVM pedig az E.ON magyar leányvállalatában szerez 25 százalék részesedést. Az anyacégek ügyletében részes Innogy az ELMŰ-ÉMÁSZ többségi tulajdonosa.

Közpénzzel megtolva

Az Opus – némi saját pénz mozgósítása mellett – elsősorban a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjának pénzéből tervezi finanszírozni az ügyletet. A jegybank korábban 300 milliárdos keretet nyitott hazai cégek kötvényeinek megvásárlására. Ebből

mintegy 28 milliárdot az Opus számára nyílt meg a nyár végén.

Ugyanebből a forrásból várhatók tízmilliárdok a Mészáros holdudvarában tervezett ugyancsak német-magyar gigaüzlet finanszírozásához. Ahhoz, hogy a 4iG megvegye a Magyar Telekomtól a T-Systems informatikai üzletágat.

Előbbre jutunk-e a tenyésztett „nemzeti tőkésekkel”?

Sokan figyelmeztetnek arra, hogy nem lesz jó vége a versenyképesség szempontjából (se) annak, hogy irányítottan, valódi verseny nélkül nyerik a megbízásokat a politikai kedvencek. Korrupciókutatók után itt egy újabb elemzése az uram-bátyám világ árának.

Nincs nap, hogy ne érkezzen hír arról, éppen hol és milyen állami megbízást nyer el a felcsúti zseni, a nemzeti vej vagy a kötélbarát (és a körülöttük csoportosuló kör). Ezek piactorzító hatásáról, például a törvényszerű drágulásról szól a 20 ezer építőipari közbeszerzést vizsgáló elemzés a Korrupciókutató Központ Budapest részéről, amely arra lyukad ki, hogy átlagosan 21 százalékkal voltak olcsóbbak a valódi versenyben elnyert megbízások.

A sima korrupciótól a jövővásárlásig

Mostanában pedig azt láthatjuk, hogy ezek az érdekeltségek egyre másra veszik be magukat stratégiai ágazatokba úgy, hogy magántulajdonú (esetleg külföldi) cégeket vásárolnak fel. Olykor súlyos kétségeket ébresztve aziránt, hogy egy multinacionális cég valóban üzleti megfontolás miatt válik meg a jelen és főleg a jövő ágazatában ténykedő leányától, amikor a teljes informatikai profilt átengedi Mészárosnak.

Ezzel a kérdéssel foglalkozik, igaz, nem magyar indíttatásból, hanem Olaszország példáján egy amerikai tudóspáros tanulmánya, amelyet a Defacto blog foglalt össze (és tett közérthetővé).

Haverok vagy érdemek?

A munka azt a kérdést járta körbe, hogy melyek a sikeres országok. Azok, amelyekben az előre jutásban a kapcsolatoknak van inkább nagy szerepük, mint a tudásnak és szorgalomnak, vagy amelyekben ez a rátermettségtől, hozzáértéstől és szorgalomtól függ. Más szóval a meritokratikus, az érdemeken alapuló vagy az uram-bátyám társadalmak (a haveri kapitalizmus – crony capitalism) jutnak-e messzebbre.

A szerzőket tehát Olaszország példája gondolkoztatta el. Az olasz gazdaság a világháború után nagyon gyorsan növekedett. Az olasz egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a 80-as évek végére elérte Németországét. A 90-es években, és különösen az ezredforduló körül azonban a fejlődés megtorpant és Olaszország egyre inkább lemaradt Európa sikeresebb országai mellől.

Az ábra a termelékenységet hasonlítja össze. Azt, hogy egy óra alatt mekkora értéket (GDP-t) állít elő egy ország.

Forrás: De facto

Az látható, hogy 2017-re minden ledolgozott munkaóra több, mint 60 dollárral növelte a GDP-t Németországban és kevesebb, mint 48 dollárral Olaszországban. Ez a különbség megmutatja, hogy Németországban a munkavégzés mennyivel hatékonyabb a fejlettebb technológiáknak és a jobb szervezésnek köszönhetően (is).

Magyarország, valamint a maradék visegrádiak (Szlovákia, Lengyelország és Csehország) átlagos termelékenységének változása is látható. Ahogyan Olaszország Németországhoz képest, úgy

Magyarország is egyre jobban leszakadt a régióban

az elmúlt 25 évben. Míg a 90-es évek közepén a szlovák és a lengyel gazdaság is fejletlenebb volt, mára Magyarország lett a régió sereghajtója.

Úgy, tegyük hozzá, hogy 2010-ig relatív leszakadást szenvedtünk el, a trendvonal emelkedő volt, csak a többieké meredekebb, 2010 után viszont a magyar érték stagnált, a V3-ak elhúztak. (A De facto nem vizsgálja az ábrán a Magyarország esetében látható kis mértékű felfelé ívelést a görbe végén. Mi csak sejtjük, hogy a versenyképességi felmérésekben 2010 után megállapított folyamatos lecsúszást némileg ellensúlyozták a felpörgő nagy értékű nyugati beruházások, amelyek összeszerelő-üzem jellegükkel együtt is felfelé húzták a gazdaság hatékonyságát.)

A folyamatos lecsúszás

Az amerikai szerzők rámutattak arra, hogy ebben az időszakban a világgazdaság átalakulására nagy hatással volt az információ-technológiai (it) forradalom. Mi van, ha a meritokrácia különösen fontos a nagy átalakulások idején? Lehetséges, hogy ebben az átalakulásban teljesítettek jobban azok az országok, ahol a legtehetségesebbek, és nem a legjobb kapcsolatokkal rendelkezők voltak vezető pozícióban?

Ennek eldöntésére egy nagy mintás nemzetközi felmérés segítségével konstruáltak egy mutatót, amellyel össze tudták hasonlítani, mennyire voltak fontosak a képességek az előre jutáshoz a 18 vizsgált országban az elmúlt 20 év alatt.

A grafika azt szemlélteti, hogyan alakult ez a mutató Németországban, Olaszországban, és a visegrádi országokban az elmúlt évtizedben.

Forrás: De facto

Nem meglepő, hogy a mutató szerint az egész időszakban Németország a legmeritokratikusabb. Talán valamivel meglepőbb, hogy e mutató szerint Olaszország rosszabb, mint bármelyik visegrádi ország. Sajnos, az ábra azt is jól illusztrálja, hogy Magyarország a többi visegrádi ország alatt teljesít ebben a mutatóban (is), és egyre közelebb kerül az olasz szinthez.

Az it-szektor a lakmuszpapír

A szerzők statisztikai módszerekkel azt is összehasonlították, hogy a vizsgált 18 gazdaság szektorának termelékenységnövekedésében mekkora szerepe volt az it-forradalomnak 1995 és 2006 között. Az eredmények azt mutatják, hogy

a kevésbé meritokratikus országok fejlődésében a különbség éppen azokban a szektorokban a legnagyobb, amelyekben az új technológiának a legfontosabb a szerepe.

Úgy tűnik tehát, hogy a technológiai forradalom gyümölcseinek learatásában különösen fontosnak bizonyult, hogy a vállalatok élén a rátermettségük alapján kiválasztott vezetők álljanak. (És akkor ismételjük meg, hogy Magyarországon a Mészáros-féle 4iG nem csak a nem mellesleg német távközlési óriás informatikai cégét veszi meg, hanem azóta már több, egyenként is milliárdos közpénzes megbízásokat kapott.)

Igazságtalan és demoralizáló, de kit érdekel?

Egy társadalom, ahol a kapcsolatok többet érnek a tudásnál és a szorgalomnál, igazságtalan és demoralizáló – vonja le a következtetés a De facto. Ráadásul a legújabb kutatásokból kiderül, hogy ez nem csak a közhangulatnak, hanem az ország alkalmazkodóképességének, és így a gazdasági növekedésnek is árt.

Tehát a magyar politikai és gazdasági elitnek már csak ezért is arra kéne törekednie, hogy az uram-bátyám világ helyét egy meritokratikusabb kultúra vegye át Magyarországon. Azt mi tesszük hozzá: ennek realitása jelenleg igen csekélynek látszik. Különösen annak fényében, hogy az érdemeken alapuló felfogást otthon előre helyező országok politikai és gazdasági döntéshozói másutt inkább az üzleti lehetőséget látják a haveri kapitalizmusban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK