Vlagyimir Putyin jóváhagyta a 2025-ös költségvetést, mely azt mutatja: Oroszország átáll a hadigazdaságra. A rubel mélyrepülése ezzel van kapcsolatban no meg azzal, hogy az orosz hadsereg immár nemcsak Ukrajnában, de Szíriában is háborúban áll.
13500 milliárd rubelt vagyis mintegy 126 milliárd dollárt irányoz elő Oroszország költségvetése katonai célokra, ez az összes kiadások 32,5%-a. Ez rekord, mely messze meghaladja az ideit: 3000 milliárd rubellel vagyis 28 milliárd dollárral magasabb. Tegyük hozzá gyorsan , hogy az idei katonai kiadások is megdöntöttek minden korábbi rekordot.
Putyin csak 2026-tól számít a békére, az előrejelzés némi csökkentési szándékot mutat a jövő év után illetve 2027-ben. Putyin ugyan igyekszik megkímélni a lakosságot a háború következményeitől, de Oroszország gazdasága egyre jobban megérzi a nehézségeket: a túlhevülés jelei mutatkoznak. Magas az infláció és a nemzeti bank kamatlába, a rubel árfolyama egyre csökken, mind nagyobb a munkaerő hiánya. A rubel árfolyama 32 hónapos mélypontra süllyedt – hívta fel a figyelmet a Business Insider.
“Az orosz gazdaság számára mindez nem maradhat következmények nélkül”
– hangsúlyozta egy orosz bankár, aki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott. Andrej Kosztyin, a második legnagyobb orosz bank, a VTB főnöke szerint “az orosz gazdaság 1,9%-kal növekedhet jövőre.” Az IMF jóslata szerint mindössze 1,3% a várható növekedés jövőre Oroszországban.
Észak Korea szerepe
Putyin stratégiai együttműködési egyezményt kötött Kim Dzsong Unnal Phenjanban, és ennek értelmében 12 ezer katona érkezett Oroszországba, hogy részt vegyen az ukrajnai háborúban. Zelenszkij ukrán elnök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy 11 ezer észak-koreai katona már megérkezett Kurszk tartományba, melynek jelentős részét korábban elfoglalta az ukrán hadsereg, és Putyin most nagy erőket mozgósít a terület visszafoglalására.
Az orosz elnök semmiképp sem akar általános mozgósítást elrendelni, mert ez rendkívüli mértékben aláásná a népszerűségét. Észak Korea nemcsak katonákat küld hanem fegyvereket is, elsősorban tüzérségi lőszert, amelyből igen sok fogy az ukrajnai hadszíntéren. Az ukrán védelmi minisztérium azt is közölte a CNN tudósítójával, hogy idén a fronton kilőtt rakéták egyharmada észak-koreai gyártmány volt.
650 millió eurós német támogatás Ukrajnának
Olaf Scholz kancellár két éves szünet után látogatott el az ukrán fővárosba, ahova jelentős katonai és pénzügyi támogatást vitt. Jelentősen megerősödhet Ukrajna légvédelmi rendszere hiszen Németország átadja Patriot rendszerét az ukrán városok védelmére. Ennek azért van most különösen nagy jelentősége, mert az orosz légierő szisztematikusan rombolja Ukrajna energiahálózatát, hogy a tél folyamán minél nagyobb gondot okozzon a lakosságnak, amely egyre jobban kifárad a csaknem három éve tartó háborús nélkülözésben.
Olaf Scholz megerősítette álláspontját Kijevben:
”Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából, melynek meg kell maradnia független államnak.”
Mi lesz az amerikai támogatással?
Trump megválasztása után erősen kérdéses, hogy az Egyesült Államok milyen támogatást nyújt Ukrajnának, de még az sem biztos, hogy Kijev megkapja azt a pénzt, melyet a washingtoni kongresszus már megszavazott. Csaknem 7 milliárd dolláros fegyverszállításról van szó, de a Pentagon készletei kimerülőben vannak. Erről a Wall Street Journal számolt be. Az Egyesült Államokban az ukrajnai háború kezdete óta felpörgött a 155 milliméteres tüzérségi lőszerek gyártása, de így is hiány van a Pentagon raktáraiban. A washingtoni hadügyminisztérium szóvivője elmondta a sajtónak, hogy
“mindazt a támogatást meg kívánjuk adni Ukrajnának amit a kongresszus megszavazott.”
Csakhogy kérdés: Biden elnökségének végéig képes lesz-e a csaknem 7 milliárd dollár értékű hadfelszerelés elszállítására Ukrajnába az amerikai hadügyminisztérium? A CNN úgy értesült, hogy Trump kijelölt nemzetbiztonsági tanácsadója már egy ukrajnai béketerven dolgozik. Mike Waltz Trumphoz hasonlóan azt ígérte a választási kampányban, hogy
“egy nap alatt véget vetne a háborúnak Ukrajnában. “
