Kezdőlap Címkék Sojgu

Címke: Sojgu

Új tábornok az orosz csapatok élén Ukrajnában

Szergej Szurovikin hadseregtábornok irányítja ezentúl az orosz hadműveleteket Ukrajnában, ahol az elmúlt több mint hét hónapban inkább a kudarcok jellemezték Oroszország furcsa háborúját.

Az 55 éves hadseregtábornok igazi háborús veterán: a Csecsenföldön és Tadzsikisztánban harcolt, majd pedig 2015-ben Szíriában. Az orosz hadsereg mindenütt példátlan brutálissal küzdött, és ehhez képest inkább csak látszat eredményeket ért el. Tadzsikisztánban a helyzet továbbra is bizonytalan. Csecsenföldön az a Kadirov uralkodik, akinek apja Szurovikin tábornok ellen harcolt a második csecsen háború idején. Putyin akkor megvette az idősebb Kadirovot, akit ellenségei felrobbantottak. Fia, az ifjabb Kadirov, akit Putyin épp most nevezett ki vezérezredessé, Ukrajnában látogatott. Azokban a tartományokban tett látogatást, amelyeket Putyin elfoglalt. Szándékai szerint végleg, csakhogy még harcok folynak itt is.

Közben látványos akcióval felrobbant a Krímet a szárazfölddel összekötő híd, melyet annak idején Putyin személyesen avatott fel. Ezzel minden bizonnyal az ukránok akartak kedveskedni Putyinnak a hetvenedik születésnapján.

Maga Putyin a parancsnok

Ukrajnában kezdett Sojgu hadügyminiszter volt a felelős a hadműveletekért. Akkor még azt hitték Moszkvában, hogy a villámháborút távirányítani lehet. Nem kell hozzá különösebb szakértelem sem hiszen Sojgu hiába hadseregtábornok, de nem igazi katona. Putyin kollégája volt a KGB-ben. Az orosz hadsereg mindmáig fájlalja, hogy Putyin nem kérdezte meg őket az Ukrajna elleni hadműveletről. Kizárólag egykori KGB-s barátaival konzultált, akik közül azután lecsukatta azokat, akik az ukrajnai hírszerzés élén álltak.

Minden bizonnyal azt jelentették Putyinnak, hogy az ukrán ellenállás pillanatok alatt összeomlik, Zelenszkij elnök meghal vagy elmenekül. A lakosság pedig virággal fogadja az orosz csapatokat. Mindebből semmiben lett. Az USA által megerősített ukrán hadsereg ellenállt, az orosz csapatok pedig nem tudták, hogy miért is harcolnak valójában? A parancsnokok eladták a benzint és a fegyverek egy részét a feketepiacon.

Putyin Dvornyikov hadseregtábornokot nevezte ki az Ukrajnában harcoló alakulatok parancsnokává. Ő orosz mércével mérve is kivételesen brutális tábornok. Ezt Szíriában bizonyította amikor földdel tette egyenlővé Aleppo milliós városát, amely már az ókorban is fontos gazdasági és kulturális  centrum volt.

Ukrajnában ő foglalta el Mariupolt, ahol a kíméletlen tüzérségi tűzben civilek százai vesztek oda.

Az ukránok ellentámadást indítottak Harkov környékén, az oroszok pedig elfutottak. Ezekután érezte úgy Putyin, hogy új parancsnok kell Ukrajnában. Moszkvából különben már ő irányítja a hadműveleteket. Félreállította nemcsak Sojgu hadügyminisztert, aki nem sokat ért a hadászathoz hanem Geraszimov hadseregtábornokot is. A vezérkari főnök kiváló katona hírében áll, nevéhez fűződik a hibrid hadviselés feltalálása.

A Krím félsziget elfoglalásakor a hibrid hadviselés remekül működött. Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalták el a stratégiailag fontos területet, mert az ukrán tisztikar egy része árulónak bizonyult.

Most viszont a fegyveres erők és az ukránok többsége kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök kijelentette: a hazája területét annektáló Putyinnal nem tárgyal. Hozzáfűzte: nem nekünk kell tartanunk Putyin atomfegyverétől hanem neki kell félnie a saját népétől!

Új főparancsnok  az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élén

Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok leváltásáról már régóta elterjedtek hírek hiszen négy hónappal Ukrajna megtámadása után még mindíg nem sikerült elérni a stratégiai célt: az ukrán fegyveres erők összeroppantását.

Az oroszok mundenható ura úgy találta Dvornyikov tábornok alkoholizmusa már parancsnoki tevékenységének rovására ment. Dvornyikov, aki Szíriában bizonyított, most sem volt eredménytelen hiszen Kelet Ukrajnában az oroszok harci sikereket értek el. Csak épp nem akkorát, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Zelenszkij ukrán elnököt. Putyin most már minden bizonnyal tűzszünetet akar hiszen nemigen reménykedhet abban, hogy megnyeri a háborút, és uralma alá kényszeríti egész Ukrajnát.

A brit és az amerikai hírszerzés korábban azt tartotta valószínűnek, hogy a légierő eddigi parancsnoka veszi át az ukrajnai orosz csapatok főparancsnoki tisztét. Putyin másképp döntött: a politikai főcsoportfőnököt bízta meg azzal, hogy vigye dűlőre a harcokat Ukrajnában.

A főkomisszár, akinek komoly katonai múltja van

Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója találta ki, hogy az orosz hadseregben legyenek politikai tisztek, akik ellenőrzik a katonai vezetőket, és harcra buzdítják a legénységet.

A főkomisszár azután a szovjet rendszer fontos szereplője lett, tagja a kommunista párt központi bizottságának.

Sztálin főkomisszárja csúfosan megbukott akkor amikor a nácik offenzívája Moszkvát fenyegette 1941-ben. A tábornok félt, berúgott és eltévedt a fronton, a senki földjére került. Minthogy hallott a nácik Kugel befehl-jéről vagyis arról, hogy a komisszárokat azonnal agyonlövik, ezért letépte rangjelzését,  és megszabadult kommunista párttag könyvétől. Ilyen állapotban találtak rá a szovjet csapatok, akiknek példát kellett volna mutatnia. Sztálin parancsára kivégezték.

A Szovjetunió bukása után is megmaradt a politikai tisztek rendszere noha az ortodox egyház is mind nagyobb szerepet játszik ezen a téren.

A legutóbbi időkig Genagyij Zsidko vezérezredes töltötte be ezt a tisztséget. Ám amikor a hétvégén Ukrajnába látogatott Szergej Sojgu hadügyminiszter társaságában, akkor a televízióban nem úgy mutatták be mint politikai főcsoportfőnököt hanem csak mint Zsidko vezérezredest. Ebből a brit és az amerikai hírszerzés arra következtetett, hogy ő az új orosz főparancsnok Ukrajnában.

Elődjéhez hasonlóan ő is harcolt Szíriában méghozzá az orosz csapatok vezérkari főnöke volt 2016-ban a közel-keleti országban. Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, már ott megdicsérte mint “leleményes és önálló, kreatív döntésekre képes parancsnokot”.

Erre most nagyonis szüksége lesz Zsidko vezérezredesnek, ha nem akar elődjéhez hasonlóan két hónap után megbukni.

Putyin elnök sikert vár el tőle, mert minél tovább tart a háború Ukrajnában annál inkább csökken Oroszország gazdasági ereje és nemzetközi presztízse.

Jellemző, hogy Putyin legfontosabb “szövetségese” Hszi Csinping elnök épp akkor rúgta ki orosz kontakt emberét amikor a BRICS virtuális csúcsot rendezték meg Pekingben. A kínai elnök tanácsadói pedig nyíltan arról beszélnek és írnak, hogy Oroszország elveszítheti a háborút Ukrajnában. Nemcsak azért, mert gazdaságilag egyre gyengül hanem azért is, mert az orosz fegyverek általában egy generációval el vannak maradva a Nyugattól. Ha ezek a korszerű nyugati fegyverek megérkeznek Ukrajnába, és megfelelően kiképzett ukrán katonák használják őket, akkor ellensúlyozni tudják az oroszok mennyiségi fölényét.

Holt lelkek az orosz seregben

Gogol híres problémájával ma is küzd Putyin hadserege: többezer holt lélek szolgál, akik papíron növelik a létszámot, de a valóságban nem léteznek. Zsoldjukat a tisztek zsebrevágják, a felszereléseket eladják a fekete piacon. Mindez a Transparency International jelentéséből derül ki, amely kimutatja, hogy Oroszország a világ egyik legkorruptabb országa, és ez egyáltalán nem kerüli el a hadsereget sem. Így nem csoda, ha a világ egyik legerősebbnek elkönyvelt hadserege alulteljesít Ukrajnában.

Morál a mélyponton

Putyinnak több mint három hónappal a hadműveletek elindítása után sem sikerült megindokolnia: miért is harcolnak az orosz csapatok Ukrajnában, ahol viszont a hazai erők morálja jelentősen megerősödött a sikeres ellenállás következtében. Az orosz katonák morálját erősen rontja, hogy a tisztek gyakran eladják az ellátmányt a fekete piacon. Ennek következtében a tankokból gyakran kifogy az üzemanyag. A legénység kosztja pedig minden kritikán aluli. A Transparency International felidéz egy korábbi példát: Putyin szakácsa, Jevgenyij Prigozsin olyan gyenge kosztot adott a hadseregnek, amely még az orosz börtönök közismerten alacsony színvonalát sem érte el, sőt olykor fertőző is volt. Prigozsin hozta létre különben a Wagner hadsereget Putyin parancsára. Ez a veteránokból álló zsoldos alakulat végzi el a piszkos munkát mindenütt a világon, így például Szíriában vagy Afrikában. Ukrajnában nekik kellett volna végezniük Zelenszkij elnökkel egy szpecnaz alakulattal együtt, de az amerikai hírszerzés kimentette Ukrajna államfőjét. A gyilkos kommandót pedig lemészárolták.

Sojgu hadügyminiszter a kulcsfigura

A problémák láttán haderő reformot hajtott végre az orosz hadsereg, amely Szíriában bizonyította hatékonyságát. Szergej Sojgu mérnök végzettségű, és korábban az állambiztonság megbízásából ellenőrizte a hadsereget, ahol számtalan korrupciós ügyet tártak fel. Sojgu hadügyminiszter rászállt a hadiiparra, mely Oroszország ritka versenyképes ágazatai közé tartozik, de a korrupció méretei elképesztőek. Elég annyit megemlíteni, hogy az év elején letartóztatták az orosz légierő műszaki és informatikai vezetőjét. Andrej Koban tábornok szisztematikusan túlárazta a beszerzett berendezéseket, majd pedig a különbözeten osztozott a gyártókkal.

Az orosz légierő informatikai lemaradása közismert. Az orosz pilóták ezért nemigen merészkednek be az ukrán légtérbe holott korábban Ukrajna légvédelmét szétbombázták. Csakhogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal átadja a megszerzett információkat az ukránoknak, akik ezek alapján nyugodtan lelőhetik az orosz harci gépeket. Az orosz pilóták ezért a határvidékről lövik ki rakétáikat, melyek elég gyakran célt tévesztenek. Ez is magyarázza a polgári áldozatok nagy számát Ukrajnában.

Putyin és Nagy Katalin cárnő

239 éve ezen a napon lett a Krím félsziget az Orosz Birodalom része. Az Orosz Birodalom, melynek élén akkor Nagy Katalin cárnő állt (ő egyébként német volt), „felvette a Krím félszigetet a birodalomba az ottani lakosság kérésére” – jelentette ki Sojgu hadügyminiszter.

Sojgu, aki bár hadseregtábornok, de nem katona. nevéhez fűződik az Ukrajna elleni villámháború terve. Akivel a villámháború tervének összeomlása miatt Putyin állítólag üvöltözött. Csakhogy Sojgu Putyin KGB-s társa volt. Azért is állította a hadsereg élére, mert nem bízott igazán a katonákban. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadműveletről” az a Védelmi Tanács dönthetett, melyben egyetlen katona  sem volt! Putyin a kudarcból levonta a tanulságot: kinevezte Dvornyikov hadseregtábornokot az Ukrajnában harcoló orosz erők főparancsnokának. Putyin mintakatonája Szíriában bizonyított: megvédte Asszad elnök düledező rendszerét noha az ország lakosságának többségét kitevő szunnita muzulmánok – erős nyugati támogatással – megpróbálták azt megdönteni.

Sojgu hadügyminiszter persze nemcsak arról akart megemlékezni, hogy a Krím az Orosz Birodalom része lett hanem egyúttal közölte: újabb nagy katonai fejlesztéseket hajtanak végre. Méghozzá azért, hogy megerősítsék az északi katonai körzetet. Az egyre emelkedő hőmérséklet miatt felértékelődik ez a vidék. Európa és Kelet Ázsia között arra is járhatnak majd hajók nemcsak a szuezi csatorna felé. Putyin és csapata ezzel is igazolni akarja a hazai és a külföldi közvélemény előtt: van reális terve a jövőre. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadművelet” pedig ennek a része, nem pedig egy világtól elszakadt diktátor abszurd  döntése.

Mit akar Moszkva Ukrajnában?

Megszerezni a két orosz többségű tartományt – Donyecket és Luhanszkot – mondta egy indiai televízióban Lavrov orosz külügyminiszter. Akkor miért támadták meg Kijevet? Nem akarunk rendszerváltást Ukrajnában – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki ezúttal talán nem hazudott. Kezdetben nyilván voltak ilyen terveik, de a villámháború kudarca és a vártnál erősebb nyugati szankciók meggyőzhették Putyin csapatát: ez nem reális opció. Maradt a B terv: a két szakadár tartomány megszerzése és a korábban elfoglalt Krím félsziget annektálásának elismertetése. Ezt sem lesz könnyű elérni. Az ukrán ellenállás a vártnál erősebb. Az amerikaiak és a NATO többi országa öntik a fegyvert az ukrán hadseregnek, amelynek volt ideje felkészülni az ellenállásra.

Kijev álláspontja egyre keményebb: Zelenszkij elnök egy amerikai televízióban úgy nyilatkozott, hogy egyetlen négyzetcentiméterről sem mondanak le a béke érdekében!

Putyin tudatosan rombolja szét az infrastruktúrát Ukrajnában

A brit hírszerzés szerint az orosz hadsereg brutalitása kettős célt szolgál: a lakosság megfélemlítését és az ukránok moráljának meggyengítését. Ez eddig nem látszik túlságosan eredményesnek: az ukránok többsége egyre elszántabban száll szembe Putyinnal. Akinek a másik célja az az infrastruktúra lerombolásával, hogy a földdel egyenlővé tett Kelet Ukrajnában ő kezdhesse meg az újjáépítést. Állítólag már félre is tettek egy jelentősebb összeget erre a célra. A helyi lakosság, ha túléli a háborút, lehet, hogy gyűlölni fogja Putyint, de teljes mértékben ki lesz neki szolgáltatva: csakis Moszkvától függ majd, hogy ki mit kap azt követően, hogy Donyeck és Luhanszk tartomány „visszatér az Orosz Birodalomba” – természetesen „a lakosság kérésére” – éppúgy mint Nagy Katalin cárnő idejében.

Elégedetlen parancsnokával végzett egy orosz dandár

Azt állítják nyugati hírszerző szervezetek, hogy saját parancsnokával végzett egy orosz dandár mert egyre nő az elégedetlenség az Ukrajnában harcoló orosz csapatok körében.

Mind kevésbé világos ugyanis, hogy miért is harcolnak több mint egy hónapja? A moszkvai vezérkar most azt mondja, hogy az első szakasz lezárult, és a következő szakaszban arra koncentrálnak, hogy elfoglalják a két szakadár „népköztársaság” területét. Putyin napokkal az invázió előtt ismerte el Donyeck és Luhanszk „népköztársaság” függetlenségét. E két orosz többségű kormányzóságban sem fogadták virággal a tankkal érkező orosz hadsereget.

Az ezredes halála

Egy páncélozott szállító jármű ment át a dandárparancsnok két lábán Ukrajnában. A 37-ik gépesített lövész dandár parancsnoka belehalt a sebesülésébe – írja a brüsszeli Politico hírszerzői forrásokra hivatkozva. A páncélozott szállító jármű állítólag tudatosan célozta meg a dandárparancsnokot, akit felelősnek tartanak a nagy emberveszteségért Ukrajnában. Roman Cimbaljuk ukrán haditudósító szerint ez az alakulat csaknem 50%-os emberveszteséget szenvedett el a Kijev körüli súlyos harcokban. Ekkora veszteség talán túlzásnak tűnhet, de a műholdak  felvételei szerint az ukrán fegyveres erőknek sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijev közelében. Az orosz deszant elit alakulatok már az invázió első napján elfoglaltak itt egy repülőteret, mert innen akartak offenzívát indítani az ukrán főváros ellen. Csak a jelre vártak: a szpecnaz kommandónak végeznie kellett volna Zelenszkij elnökkel. Ily módon Putyin villám háborúja sikeres lehetett volna. Zelenszkij nemcsak, hogy túlélte a gyilkos akciókat, de az ellenállás élére állt. Az elmúlt napokban az ukrán erők a Kijev körüli ostrom gyűrű gyengítésére koncentráltak. A kemény harcokban igen sok volt az áldozat mindkét oldalon.

Herszon városát az ukrán csapatok megpróbálják visszafoglalni. Ez az egyetlen nagyváros Ukrajnában, melyet az oroszok teljes mértékben elfoglaltak. Az ellentámadás komoly orosz veszteséggel járt: meghalt Jakov Rjazancev altábornagy, a helyi orosz erők parancsnoka. Ukrán források szerint ő már a hetedik orosz tábornok, aki életét veszítette Ukrajnában.

Az oroszok 120-150 megerősített zászlóaljat vetettek be Ukrajnában, ezek közül 20 teljesen harcképtelenné vált, és ezért kivonták őket az országból.

Nincs stratégiai fordulat

Az ukrán hadsereg ellentámadásait szívesen minősítik stratégiai fordulatnak Kijevben, de egyelőre erről szó sincs – hangsúlyozzák a katonai szakértők a Politicoban.

Az oroszok továbbra is fölényben vannak, de nem érték el stratégiai céljaikat. Épp ezért váltottak: már nem Kijev elfoglalása, hanem a két szakadár „népköztársaság” lerohanása a cél. Ennek megvan a realitása még akkor is, ha a megmaradt ukrán légelhárítás igen eredményes – hangsúlyozzák a nyugati hírszerzői jelentések. Putyin állítólag a győzelem napjáig (május 9) véget akar vetni a hadjáratnak Ukrajnában. Ehhez mindenképp valamiféle sikert kell felmutatnia. Ez lehetne az, hogy Zelenszkij elnök elismeri azt, hogy Oroszország bekebelezi a Krím félszigetet és a két „népköztársaságot”. Jelen pillanatban Zelenszkij elnök ezt elutasítja. A hősiesen védekező ukrán elnök még ha maga el is fogadná Putyin javaslatát, akkor sem tudná azt elfogadtatni Ukrajnában, ahol a bátor ellenállást stratégiai fordulatként élik meg a harcoló alakulatok, sőt a közvélemény jelentős része is.

Erdogan Putyinnak: vonulj ki Ukrajnából!

A török elnök, aki sokáig szoros szövetségese volt Putyinnak, kezdettől fogva ellenezte a hadjáratot Ukrajna ellen. Törökország harci drónokat  szállított Ukrajnának. Ezek a drónok igazolták a hatékonyságukat az orosz tankokkal szemben az azeri-örmény háborúban Hegyi Karabahban.

Az orosz és az ukrán külügyminiszter találkozóját Törökországban rendezték meg – eredménytelenül.

Most Erdogan török elnök arra figyelmeztette Putyint: most még „tisztességgel” kivonulhatsz! Bár Biden elnök is háborús bűnösnek nevezte az orosz államfőt, de az oroszok egyelőre tartózkodnak a milliós nagyvárosok (Kijev, Harkov és Odessza) ostromától.

Putyin arcának elvesztésétől tart, ezért hadügyminiszterét, Sojgut okolja a kudarcért. Sojgu, aki nem katona, de régi KGB-s kollégája Putyinnak, a hírek szerint szívrohamot kapott. Eredetileg ő irányította a villámháborút Ukrajnában, ezért csinálhatott belőle bűnbakot Putyin.

Elsüllyedt Csernobil?

Nukleáris meghajtású volt az az orosz tengeralattjáró, melyen hétfőn tűz ütött ki -14 tengerész halálát okozva – ismerte el Putyin elnök. „Megkérdeztem Sojgu hadügyminisztert erről és ő azt válaszolta: igen, a tengeralattjáró atom meghajtású volt, de a reaktort teljes mértékben izolálták!”

A tengeralattjáró valahol az Északi sark közelében süllyedhetett el. Jelenleg a kutatás a tenger fenekén folyik – közölte Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter. Közben Kronstadtban, Szentpétervár közelében , a tengeralattjáró flotta főhadiszállásán gyász ünnepséget tartottak a 14 orosz tengerész emlékére.

Norvégiát nyugtalanítja az orosz tengeralattjáró elsüllyedése és tájékoztatást kért Oroszországtól. Amely régi rossz szokása szerint most is megkísérelte elhallgatni a nukleáris meghajtású tengeralattjáró katasztrófáját. Bár a tűz hétfőn ütött ki a tengeralattjárón, de csak kedden este jelentették be Moszkvában. Norvégiában és az USA-ban jelezték a katasztrófát , és ezért az oroszok nem hallgathattak tovább. 1986-ban a kijevi és a moszkvai vezetés heteken át titkolta az atomerőmű katasztrófáját Csernobilban. Csakis külföldi nyomásra ismerték el: katasztrófa történt az egyik legjelentősebb atomerőműben Kijev közelében és a sugárzás miatt sokezer embert ki kellett költöztetni a lakhelyéről. Az erőmű közvetlen környezete ma is zárt övezet Ukrajnában.

Nem elsüllyedt Csernobil -e az orosz tengeralattjáró? Moszkvában azt állítják , hogy nem! Az oroszok szavahihetősége nukleáris kérdésekben meglehetősen alacsony – különösen, hogy most egy olyan tengeralattjáróról van szó, melyet a NATO nem is tud szakszerűen azonosítani. Valószínűleg egy új tengeralattjáró típusról van szó, mely első útját tehette az Északi sark környékén, ahol a temetője lett 14 orosz tengerésznek, akik a nukleáris meghajtású tengeralattjárón szolgáltak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!