239 éve ezen a napon lett a Krím félsziget az Orosz Birodalom része. Az Orosz Birodalom, melynek élén akkor Nagy Katalin cárnő állt (ő egyébként német volt), „felvette a Krím félszigetet a birodalomba az ottani lakosság kérésére” – jelentette ki Sojgu hadügyminiszter.
Sojgu, aki bár hadseregtábornok, de nem katona. nevéhez fűződik az Ukrajna elleni villámháború terve. Akivel a villámháború tervének összeomlása miatt Putyin állítólag üvöltözött. Csakhogy Sojgu Putyin KGB-s társa volt. Azért is állította a hadsereg élére, mert nem bízott igazán a katonákban. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadműveletről” az a Védelmi Tanács dönthetett, melyben egyetlen katona sem volt! Putyin a kudarcból levonta a tanulságot: kinevezte Dvornyikov hadseregtábornokot az Ukrajnában harcoló orosz erők főparancsnokának. Putyin mintakatonája Szíriában bizonyított: megvédte Asszad elnök düledező rendszerét noha az ország lakosságának többségét kitevő szunnita muzulmánok – erős nyugati támogatással – megpróbálták azt megdönteni.
Sojgu hadügyminiszter persze nemcsak arról akart megemlékezni, hogy a Krím az Orosz Birodalom része lett hanem egyúttal közölte: újabb nagy katonai fejlesztéseket hajtanak végre. Méghozzá azért, hogy megerősítsék az északi katonai körzetet. Az egyre emelkedő hőmérséklet miatt felértékelődik ez a vidék. Európa és Kelet Ázsia között arra is járhatnak majd hajók nemcsak a szuezi csatorna felé. Putyin és csapata ezzel is igazolni akarja a hazai és a külföldi közvélemény előtt: van reális terve a jövőre. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadművelet” pedig ennek a része, nem pedig egy világtól elszakadt diktátor abszurd döntése.
Mit akar Moszkva Ukrajnában?
Megszerezni a két orosz többségű tartományt – Donyecket és Luhanszkot – mondta egy indiai televízióban Lavrov orosz külügyminiszter. Akkor miért támadták meg Kijevet? Nem akarunk rendszerváltást Ukrajnában – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki ezúttal talán nem hazudott. Kezdetben nyilván voltak ilyen terveik, de a villámháború kudarca és a vártnál erősebb nyugati szankciók meggyőzhették Putyin csapatát: ez nem reális opció. Maradt a B terv: a két szakadár tartomány megszerzése és a korábban elfoglalt Krím félsziget annektálásának elismertetése. Ezt sem lesz könnyű elérni. Az ukrán ellenállás a vártnál erősebb. Az amerikaiak és a NATO többi országa öntik a fegyvert az ukrán hadseregnek, amelynek volt ideje felkészülni az ellenállásra.
Kijev álláspontja egyre keményebb: Zelenszkij elnök egy amerikai televízióban úgy nyilatkozott, hogy egyetlen négyzetcentiméterről sem mondanak le a béke érdekében!
Putyin tudatosan rombolja szét az infrastruktúrát Ukrajnában
A brit hírszerzés szerint az orosz hadsereg brutalitása kettős célt szolgál: a lakosság megfélemlítését és az ukránok moráljának meggyengítését. Ez eddig nem látszik túlságosan eredményesnek: az ukránok többsége egyre elszántabban száll szembe Putyinnal. Akinek a másik célja az az infrastruktúra lerombolásával, hogy a földdel egyenlővé tett Kelet Ukrajnában ő kezdhesse meg az újjáépítést. Állítólag már félre is tettek egy jelentősebb összeget erre a célra. A helyi lakosság, ha túléli a háborút, lehet, hogy gyűlölni fogja Putyint, de teljes mértékben ki lesz neki szolgáltatva: csakis Moszkvától függ majd, hogy ki mit kap azt követően, hogy Donyeck és Luhanszk tartomány „visszatér az Orosz Birodalomba” – természetesen „a lakosság kérésére” – éppúgy mint Nagy Katalin cárnő idejében.
