Kezdőlap Címkék Lavrov

Címke: Lavrov

Putyin barátja, Orbán Viktor segít…

Putyin-Orbán és Lavrov-Szijjártó megbonthatatlan örök barátsága számos kérdést vet fel nemcsak az itthoni politikai életben, de a civilizált világ minden szegletében is.

Az úttörő ahol tud segít – gyerekkorában Orbán Viktor is szívébe véshette ezt, mert amikor Peter Pellegrini, Szlovákia akkori kormányfője arra látogatása során arra kérte a magyar miniszterelnököt, hogy intézze el: a választási kampány idején fogadja őt a Kremlben Vlagyimir Putyin, akkor Orbán Szijjártó külügyminisztert menesztette Moszkvába a kéréssel.

Ez négy éve történt vagyis jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt – 2022 február 24. -, és akkoriban Szlovákia kormányfője úgy gondolhatta, hogy az orosz elnök támogatása jót tesz neki a hazai választáson. Peter Pellegrini tévedett: Orbán Viktor ugyan elintézte neki Putyin támogatását, de mégiscsak elveszítette a választást Szlovákiában. Putyin személyesen nem fogadta Pellegrinit, csak a miniszterelnök, Miszusztyin biztosította támogatásáról. Akkoriban azonban Putyin senkit sem érdekelt Szlovákiában, az viszont sokkal inkább: ki ölette meg a fiatal oknyomozó újságírót és kedvesét? Az oknyomozó újságíró Fico akkori és jelenlegi szlovák kormányfő korrupciós ügyei után kutakodott, és nyilvánvalóan emiatt is kellett meghalnia. Fico akkor lemondott, Pellegrini lett az utóda, de minthogy korábban ő Fico bizalmasai közé tartozott, ezért a választópolgárok őt is elutasították. A Vsquare hírszerzési anyagok megszerzésével publikálta Orbán közvetítő szerepét.

Pellegrini orosz-magyar támogatásáról egy európai állam titkosszolgálata állított össze dossziét, és ezt szerezte meg a Vsquare. Már azt hittük, hogy a CIA-ről van szó hiszen az is igencsak érdeklődik Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatai iránt.

Donald Tusk miniszterelnök bírálta Szijjártó Pétert, aki nyíltan vállalta közvetítő szerepét.

Lengyelország konzervatív – liberális kormányfője azért kritizálta a magyar külügyminisztert, mert Navalnij orosz ellenzéki temetésének napján együtt vacsorázott Lavrov orosz külügyminiszterrel. Szijjártó Péter válaszul így nyilatkozott: ”szerintem Lengyelország miniszterelnöke meglepődne, hogyha tudná, hogy milyen hosszú azoknak az európai politikusoknak a listája, akik az elmúlt években arra kértek fel engem: segítsek nekik kapcsolatot teremteni az oroszokkal, találkozót összehozni vagy, hogy juttassak el egy üzenetet hozzájuk. Sőt volt olyan ország is, ahol egymással szembenálló oldalak is kérték ezt tőlem, úgyhogy a jövőben is, ha lesz ilyen kérés, akkor természetesen szívesen segítek” – mondta a magyar külügyminiszter, aki korábban megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől.

Miért ilyen jó a kapcsolat Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között? Miért a magyar miniszterelnök vált Oroszország trójai falovává a NATO-ban és az Európai Unióban, és miért nem Szlovákia, ahol az oroszbarátságnak évszázados hagyományai vannak? Ezekre a kérdésekre mindenki csak találgatja a választ, mert minden titokban zajlik.

Ez Oroszországban egyáltalán nem újdonság, a magyar demokrácia tett kísérleteket arra, hogy olykor informálja a választópolgárokat fontos dolgokról is, de Orbán Viktor propagandája épp arra irányul, hogy ezek a húsbavágó témák soha semmilyen formában komolyan ne kerüljenek be a médiába. Ebben a tekintetben is a kommunista hagyományokat követik hiszen ott adtak ki olyan tájékoztatókat a csúcstalálkozókról, hogy

“A felek megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket.”

Ez a tájékoztatás paródiája, de Orbán Viktor propagandájának napi gyakorlata. Nem véletlenül: a valóságban ugyanis nem nagyon van mivel dicsekedni a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében. Lassacskán a rendszer érdemének egyedül az számít, hogy még fönn áll, de ezt a Türkménbasi is elmondhatta annak idején, sőt ő azzal is dicsekedhetne, ha élne, hogy rendszere túlélte őt…

Lavrov: “Van olyan nyugati vezető, aki tárgyalna Ukrajnáról Kijev feje fölött“

0

“Nevet nem mondhatok, de az illető háromszor is felajánlotta, hogy közvetlenül tárgyalna velünk” – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki egy jólismert európai állam jólismert vezetőjéről beszélt.

Emmanuel Macron francia elnökre gondolhat, aki azt követően is beszélt többször is telefonon Putyin elnökkel, hogy Oroszország 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát. Moszkva az Egyesült Államokkal akar tárgyalni, mert Putyinnak az a meggyőződése, hogy

“az USA fel akarja darabolni Oroszországot, mert meg akarja szerezni annak ásványi kincseit.”

Az orosz elnököt és a külügyminisztert természetesen  mélységes öröm tölti el amiatt, hogy Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást a csúcsértekezleten.

“Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország egy szuverén állam, amely határozottan védi a saját érdekeit, ez imponál nekünk” – mondta az orosz sajtónak Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője.

Macron: “Orbán nem tisztességes ”

Hazugsággal vádolta meg a magyar miniszterelnököt Macron francia elnök, aki a csúcstalálkozó előtt az Elysée palotában egyeztetett Orbán Viktorral.

A hírek szerint abban maradtak, hogy a magyar kormány megkap 10 milliárd eurós uniós pénzt, és cserében nem akadályozza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomag elfogadását Brüsszelben. Orbán Viktor mégiscsak vétózott.

Miért? Mert nemcsak 10 milliárd eurót hanem az összes uniós pénzt meg akarja kapni. Mindkét fél zsarol, de Orbán Viktor abból indulhat ki, hogy Ukrajnának jobban kell a pénz mint a magyar kormánynak hiszen a pénzügyminiszter kerek-perec megmondta Kijevben: nyugati segítség nélkül nincs költségvetés.

“Ukrajna gazdasága bedől nyugati támogatás nélkül” – hangsúlyozta Marcsenko pénzügyminiszter. Jelenleg mind az európai mind az amerikai segélycsomag a levegőben lóg, január elseje viszont közel van. Az Európai Unió új, rendkívüli csúcstalálkozót szándékozik tartani, de Orbán Viktor egyelőre kitart a vétó mellett.

Vétózni könnyű, de hol a megoldás?

A magyar miniszterelnök azt használja ki, hogy Nyugaton mind több a kétség az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Nehéz bízni abban, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút vagy Oroszország összeroppanna annak súlya alatt. Ukrajna viszont előbb vagy utóbb összeroppanhat, ha nem kap nyugati támogatást. Európa recesszióban, az USA jövőre várhatóan hasonló helyzetben találhatja magát. Ilyen körülmények között egyre nehezebb elfogadtatni ukrajnai segélycsomagot egy majdnem megnyerhetlen háborúhoz. Mit akar a Nyugat valójában elérni Ukrajnában, és mit Oroszország?

Jelenleg mindenki vesztes, és ahogy egyre jobban elhúzódik a háború, annál inkább.

Ez a kínos szituáció kedvez az olyan demagógoknak mint Donald Trump, aki azzal kérkedik, hogy “24 órán belül megoldanám az ukrajnai konfliktust.” Orbán Viktor emberei egyeztetnek Trumppal Ukrajna ügyében, és igyekeznek feladni a labdát az ex elnöknek, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, és erre esélye is van a jövő évi választásokon.

Wagner Afrikában

Éljen Putyin, le Franciaországgal! Ezzel a jelszóval vonultak tüntetők a francia nagykövetség épülete elé Niameyben, Niger fővárosában, ahol a hadsereg puccsot hajtott végre.

“A nép szembeszáll a gyarmatosítókkal, ez történik most Nigerben“ – kommentálta a hadsereg hatalomátvételét Prigozsin. A Wagner hadsereg nagyszájú főnöke, aki nemrég maga is pancser puccsot kísérelt meg Oroszországban, nagyon is érdekelt Afrikában. A Nigerrel szomszédos Maliban már hasonló recept szerint átvette a hatalmat, mert támogatta a katonai puccsot. A katonák Maliban azután rákényszerítették a francia hadsereget a távozásra Maliból. Nigerben még 1500 francia katona állomásozik, és van ott két amerikai légi támaszpont is. Ez döntő fontosságú, mert az amerikai légierő innen lövi ki a drónokat, melyek az egész Szahel övezetet figyelik. Az információkat azután megosztják a franciákkal.

Blinken amerikai külügyminiszter villámgyorsan elítélte a puccsot Nigerben éppúgy mint Macron francia elnök.

Mi lesz a francia atomerőművekkel Niger urán bányái nélkül?

Franciaország hosszútávú energia terveiben meghatározó szerep jut a nukleáris iparnak, és ez jelentős részben Nigerből importál urániumot. Ezért is érdeklődnek annyira az oroszok Niger iránt. Az oroszok és a kínaiak tandemben dolgoznak Afrikában: Peking csinálja a bizniszt, a Wagner hadsereg védelmezi a bányákat és a helyi elitet, amelyet lefizettek. Ezt módszert már kipróbálták Szudánban, ahol a kínaiak az aranybányák tulajdonosai, a Wagner hadsereg pedig az őrző-védő szolgálat. Prigozsin számára ez nagyon fontos hiszen ebből a pénzből fizeti a Wagner csapatok zsoldját. A gengszterből hadseregparancsnokká avanzsált Prigozsin ügyel arra, hogy a Wagner csapatok megkapják a kiemelt zsoldjukat és a koporsó pénzt is, ha valamelyikük meghal. Magában az orosz hadseregben sokkal rosszabb a helyzet. Ezért is lázadtak fel a Wagner csapatok júniusban, mert Putyin elnök közölte velük: július elsejétől ők is a hadsereg kötelékében harcolnak majd Ukrajnában.

A pancser puccs kudarca után a Wagner csapatok nem tértek vissza az ukrán frontra hanem Fehéroroszországba vonultak. Lavrov külügyminiszter sietett közölni: Afrikában továbbra is számítanak a Wagner hadseregre.

Mi lesz Nigerben?

A francia külügyminiszter cáfolta, hogy a Nigerben állomásozó francia csapatok fellépnek a puccsisták ellen. A nyugat-afrikai gazdasági szervezet, melynek Niger is tagja, bejelentette: a puccsisták egy hetet kapnak arra, hogy visszaadják a hatalmat a demokratikusan megválasztott államfőnek illetve a kormánynak. Ha nem hátrálnak meg, akkor az afrikai országok katonai erővel kényszerítik a puccsistákat erre. Addig is szigorú szankciókat rendeltek el Niger ellen, melyek gyakorlatilag működésképtelenné tehetik a világ harmadik legszegényebb országát, melynek nincs tengeri kijárata. A felhasznált elektromos áram 90%-a például a szomszédos Nigériából érkezik.

Jelenleg Csád ideiglenes elnöke tárgyal Niameyben, és megpróbál közvetíteni a letartóztatott államfő és a puccsal hatalomra került tábornok között. Személyi ellentét okozta a puccsot: az államfő le akarta váltani a testőrség parancsnokát, aki távozás helyett inkább átvette a hatalmat Nigerben.

Nagyfokú instabilitás uralkodik Száhel övezet egész régiójában. Ha nézzük az utóbbi idők  puccsait és az instabilitás terjedését, valamint az iszlamista csoportok térnyerését stb. Nigerben.

A jelenlegi instabil helyzet kialakulásában és a minapi puccsban a Wagner-csoport szerepe egyre inkább nyilvánvaló, persze a maguk destabilizáló szerepét fedve Franciaországot hibáztatják a rossz kormányzásért és az iszlamista csoportok irányításának kudarcaiért.

USA hírszerzés : Kína nem akarja növelni a feszültséget

Néhány nappal Hszi Csin-ping elnök moszkvai útja előtt a különböző amerikai hírszerző szervezetek a szenátus előtt számoltak be arról, hogy mit tartanak a legnagyobb fenyegetésnek az USA stratégiai érdekeire.

April Haines az amerikai hírszerzést koordináló főnök hangsúlyozta, hogy “Kína a legfőbb fenyegetés, de jelenleg nem törekszik a feszültség fokozására és nem akar háborút kezdeni Tajvan miatt. Hszi Csin-ping elnök nyugalmat akar, hogy megoldja a belső problémákat.”

Hosszú távon viszont az amerikai hírszerzés értékelése szerint Kína arra törekszik, hogy növelje befolyását a világon az Egyesült Államok rovására.

Szállít-e fegyvereket Kína Oroszországnak?

“Egyre szorosabb az együttműködés Kína és Oroszország között, de egyértelmű bizonyítékunk nincsen arra, hogy a kínaiak fegyvert szállítanának Moszkvának”

– mondta az USA hírszerzés főnökasszonya.

Putyin hosszú távra játszik

Ez az amerikai hírszerzők véleménye. Szerintük az orosz elnök belátta, hogy egyelőre nem érheti el a céljait, ezért a közeljövőben csak kis területi változások várhatóak Ukrajnában. Putyin berendezkedett arra, hogy “a különleges hadművelet” elhúzódik.

A szenátusi meghallgatás nyílt ülés volt, ezért sok újdonság nem derült ki. Az amerikai hírszerzés főnökei gyakran válaszolták azt az őket faggató szenátoroknak, hogy ezzel kapcsolatban csak zárt ülésen tudnak felvilágosítást nyújtani. A CIA igazgatója korábban Moszkvában volt nagykövet, jól ismeri Putyint, és Bill Burnsnek állítólag nagy szerep jut abban, hogy meghatározza az USA orosz politikáját, de a nyilvánosság előtt ebből semmit sem árult el. Burns Törökországban tárgyalt az orosz Védelmi Tanács titkárával, Nyikolaj Patrusevvel, aki Putyin után az FSZB vezetője volt. A tárgyalásokról nem szivárgott ki semmi sem. A külügyminiszterek G20-as találkozásán Lavrov orosz külügyminiszter negyedórát tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszterrel. Állítólag az atomfegyverek ellenőrzéséről egyeztettek.

Minden szem Moszkvára szegeződik

Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásaitól nem várnak áttörést Washingtonban, de árgus szemekkel figyelik a kínai-orosz szövetség alakulását. Hszi Csin-ping elnöknek ez az első külföldi útja azóta, hogy  harmadszor is újraválasztották Pekingben. A második újraválasztása után is először Moszkvába látogatott el persze akkor még Oroszország nem állt háborúban Ukrajnával.

A kínaiak szívesen közvetítenének Moszkva és Kijev között Annál is inkább, mert mind Putyin, mind Zelenszkij készséget mutatott erre. A kínai diplomácia nagyon felbátorodott azon, hogy sikerült kibékítenie egymással a Közel Kelet két ősi ellenségét: a síita Iránt a szunnita muzulmán Szaúd Arábiával. Az USA diplomáciája, ha nem is nagyon lelkesen, de gratulált ehhez Pekingnek.

Putyin parancsára mérgezték meg a belorusz külügyminisztert?

A 64 éves Vlagyimir Makej külügyminiszter villámgyorsan halt meg Fehéroroszországban, ahol a halál okát nem közölték. A brit hírszerzés szerint megmérgezték az egykori kémet, aki külügyminiszterként közvetíteni próbált Moszkva és a Nyugat között az ukrajnai háború kezdete óta.

Minszkben komolyan aggódnak amiatt, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát, de Fehéroroszországot is le akarja nyelni. Ez Lukasenko elnöknek sem nagyon tetszik. Az államfő állítólag majdnem szívrohamot kapott arra a hírre, hogy a külügyminiszter ily gyorsan távozott el az élők sorából. Lukasenko a hírek szerint már a saját életét is félti. A brit hírszerzés értesülései szerint Lukasenko kicserélte szakácsait és a teljes konyhai személyzetet a külügyminiszter halála után. Az ellenfelek megmérgezése már bevált módszere volt Sztálinnak is, utódai is szívesen alkalmazták ezt a megoldást. Putyin le is bukott a Novicsok méreggel Nagy Britanniában, ahol a katonai titkosszolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest próbálták meg ezzel átsegíteni a túlvilágra. A merénylet nem sikerült, Putyin presztízsét nagy csapás érte az egész nyugati világban.

Mitől tarthatott Putyin?

A belorusz külügyminiszternek részt kellett volna vennie egy EBESZ értekezleten Lengyelországban, ahol közölték: Lavrov orosz külügyminisztert nem engedik be! Mit készít elő a lengyel diplomácia? Hármas szövetség után négyes szövetséget! Lengyelország, Litvánia és Ukrajna részvételével jött létre a hármas szövetség, amely egyértelműen Moszkva ellen irányul. Ehhez akarták megnyerni negyediknek Fehéroroszországot. Ezt kívánta megelőzni Putyin a belorusz külügyminiszter megmérgezésével.

“Az orosz elnök pompás temetést készít elő régi barátjának, Lukasenko-nak”

– nyilatkozta a sajtónak az emigrációban élő orosz oligarcha, Leonyid Nyevzlin. Szerinte nemcsak Lukasenko hanem az egész elit frászban van Minszkben hiszen a külügyminiszter az ország második embere volt.

Nem Nyevzlin az egyetlen, aki Putyint vádolja a belorusz külügyminiszter meggyilkolásával. Lev Schlosberg, emigrációban élő orosz politikus és emberi jogi aktivista szerint

“teljességgel lehetetlen azt hinni, hogy Makej külügyminiszter halála természetes volt. Azt az FSZB laboratóriumában tervezték meg.”

Makej 10 éve volt Fehéroroszország külügyminisztere, és jó kapcsolatokat ápolt a többi között Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is.

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Putyin megvicceli magyar barátait

Vége a barátságnak? Nem jön a kőolaj a Barátság kőolaj vezetéken, amely pedig még a szovjet idők óta szolgálja Magyarország ellátását. Már napok óta nem jön az olaj a Barátság vezetéken, de csak most jelentették be.

A kormánypárti lapok Ukrajnát hibáztatják, de Holoda Attila energia szakértő szerint a Gazprombank a felelős. A Gazprombank kekeckedik a rubel átváltás miatt noha épp Putyin ragaszkodott ahhoz a földgáz üzletek esetében. Visszafelé valahogy ez nem működik – mutat rá Holoda Attila, aki a Szovjetunióban végezte tanulmányait tehát jól ismeri az oroszok gondolkodását. Az első Orbán kormány idején államtitkár helyettesként szolgált, mert akkor még a lojalitás nem múlta felül kötelezően a szakértelmet.

Most tehát itt van a pácban a MOL, amely épp mostanában jelentett be rekord nyereséget. Ezt épp az olcsó orosz olajjal érte el.

 Mi lesz, ha nem jön az olcsó orosz olaj?

Az ársapkát aligha lesz képes tartani a magyar kormány októberig még akkor is, ha a stratégiai készletek nagyrészét e célra szánja. Az Adria vezetéken természetesen jöhetne be a tengeren megvásárolt kőolaj, csak épp nem jön, mert 480 forintért ez ráfizetés. A kereskedők csak piaci áron vennének és adnának kőolajat Magyarországnak, ahol a turista és a mezőgazdasági szezon kellős közepén meglehetősen jelentős a kőolaj igény. A benzinkutaknál már így is korlátozások vannak. Egyre több helyen fogyhat el az üzemanyag.

Káosz alakulhat ki – hangsúlyozza Holoda Attila a Facebookon. Ez pedig oda is elvezethet, hogy sokan meg kell, hogy szakítsák a szabadságukat, mert az új helyzetben azonnali döntésekre lesz szükség.

Orbán Viktor újabb választási ígéretének mondhat búcsút.

Dehát ez nem újdonság: a hatalmas gázáremelés teljes megszegése a rezsi ígéretnek. Sasszemű megfigyelők azt is észrevették, hogy az első periódus elmúlta után még többet fizethetünk a gázért mint amennyit pártunk és kormányunk bejelentett.

Ezek után igazán furcsán hangzik Orbán Viktor ígérete:

“nem lesznek megszorítások”…

Mennyit ér Putyin barátsága?

Orbán Viktor azzal indokolta meg februári moszkvai látogatását, hogy olcsó orosz földgázt kapunk. Ezzel lehet megvédeni a rezsi csökkentést. Kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz.

Nemrég Szijjártó Pétert küldte Moszkvába a miniszterelnök azzal, hogy szerezzen 700 ezer tonna plusz földgázt “orosz barátainktól”. Lavrov külügyminiszter, aki nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert, csak annyit válaszolt a magyar kérésre, hogy “tanulmányozzuk azt”. Ezzel

az ígérettel nehéz lesz fűteni.

Baerbock német külügyminiszter asszony azt mondta, hogy akár népfelkelés is kitörhet Németországban, ha Putyin elzárja a gázcsapot.

Magyarországon mit eredményez az orosz olajcsap elzárása?!…

A blama megvolt, de hol az eredmény?

Szijjártó Péter külügyminiszter plusz orosz földgázért utazott Moszkvába egy olyan időszakban amikor uniós miniszterek nemigen látogatnak oda tekintettel Putyin Ukrajna elleni agressziójára.

Orbán Viktor tudatosan felvállalta a kockázatot abban a reményben, hogy megkapja az oroszoktól azt a plusz 700 millió köbmétert, amelyre Magyarországnak szüksége van ahhoz, hogy a téli fűtési szezont átvészelje. Mi volt Lavrov külügyminiszter válasza: “fontolóra vesszük a magyar kérést”.

Nesze semmi fogd meg jól.

Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, akihez az energia ügyek tartoznak, annyit mondott miután fogadta Szijjártó Pétert, hogy a “politikai helyzet bonyolult”. Ez nem épp abban az irányban mutat, hogy az oroszok égnek a vágytól, hogy plusz földgázt adjanak Magyarországnak. Tisztában van ezzel Szijjártó Péter is, aki korábban azt javasolta: az egész orosz földgáz a török vezetéken érkezzen Magyarországra Szerbián keresztül. Miért? Mert Szerbia irányában az oroszok semmiképp sem állítják le a földgáz szállítást hiszen a szankciók elleni orosz hadjáratban Belgrád a kulcs. Rajta keresztül lehet megkerülni a nyugati szankciókat, amelyek Putyin beismerése szerint is “kolosszális problémákat okoznak Oroszországnak”.

Nem az energia szankciókról van szó hanem arról, hogy a Nyugat korszerű technológiát nem exportál Oroszországba. A korszerű chipek nagyon hiányoznak az orosz hadiiparnak is. Márpedig az USA rávette Kínát: ne pótolja a kieső nyugati chipeket Oroszországnak. Pekingnek jóval fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, ezért belement az amerikai kérés elfogadásába.

Orbán “világokat igazgat”

A magyar miniszterelnök korábban abban reménykedhetett, hogy az olcsó orosz földgázzal megmentheti a rezsi csökkentést. Csakhogy kiderült: nincs baráti ár Moszkvában. Magyarországra is méregdrágán érkezik az orosz földgáz. Ezért Orbán kénytelen volt feladni a rezsicsökkentést, amely pedig óriási politikai népszerűséget jelentett. Sőt az a veszély is fennáll, hogy télen nem lesz elég földgáz. Ezért küldte Szijjártó Pétert Moszkvába, aki üres kézzel érkezett vissza. Mind Brüsszelben mind Washingtonban beírták a rossz pontot emiatt, és még eredmény sincsen.

Orbán Tusnádfürdőn nem jelenthette be: lám a különutas diplomácia bevált.

“Orosz barátaink segítenek.”

Ez egyelőre elmaradt.

Magyarország túl kis pont Putyin számára. Ezért mondta Orbán Viktor, hogy új szerződést kell kötni: az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával.

Ki akar Orbánnal szerződni?

Brüsszelnek és Washingtonnak ez szemmel láthatóan nem sürgős. Moszkva és Peking számára viszont csakis az uniós és NATO tag Magyarország jelent partnert. A perifériára sodródó Orbán egyedül abban bízhat, hogy barátai visszatérnek a hatalomba Rómában és Washingtonban. Addig azonban földgázt kell szereznie a téli szezonra nehogy az derüljön ki Magyarországon, hogy nem elég az, hogy a gáz ára a hatszorosára nő, de még nincs is elég belőle. Ilyen forgatókönyv destabilizálhatja Orbán Viktor sziklaszilárdnak hitt politikai hatalmát is.

Amerikai – kínai csúcs Balin?

Október óta először találkozott az Egyesült Államok és Kína külügyminisztere, akik mindketten résztvettek a G20 tanácskozáson az indonéz szigeten. Antony Blinken és Vang Ji a hírek szerint előkészítették a két államfő találkozóját ugyancsak Bali szigetén.

A G20 csúcsértekezletet novemberben rendezik meg Indonéziában, és ebből az alkalomból találkozhatna egymással Biden és Hszi Csinping. A két államférfi egyébként jól ismeri egymást még abból az időszakból amikor mindketten alelnökök voltak. A CIA állítólag fontos információkkal is szolgált Hszi Csin-ping akkori alelnöknek a kínai belpolitikával kapcsolatban. Biden akkori alelnök arról tájékoztatta a hatalomra készülő Hszi Csin-pinget, hogy hazai ellenfele, Po Hszilaj puccsot tervez ellene. Hszi Csin-ping köszönte szépen az információt. Hazatérve megakadályozta a puccsot, majd hatalomra kerülve leszámolt Po Hszilajjal, aki korrupciós váddal került börtönbe.

Akkor az USA Hszi Csin-pinget támogatta a belső harcokban, de ez megváltozott azóta, hogy a kínai elnök nyíltan jelezte: Kína az USA-val egyenrangú nagyhatalomként akar beleszólni a világ ügyeibe. Hszi Csin-ping elnök ezt akkor jelentette be amikor a G20 csúcstalálkozót Kínában tartották. Azóta Kína az USA első számú ellenfelének számít, Hszi Csin-ping pedig kommunista diktátornak.

Lavrov idő előtt távozott

Heves szócsatára került sor az orosz és az amerikai külügyminiszter között. Blinken jó diplomáciai érzékkel azon a ponton támadta az oroszokat, amely a G20 államokat a leginkább érdekli. Ez pedig az, hogy

az ukrajnai gabona export akadályozásával Putyin élelmezési világválságot robbantott ki.

Ennek a következménye sok országban az lehet, hogy destabilizálódik a politikai hatalom, és megindulhat a migráns áradat a gazdag államok felé. Ettől mindenütt tartanak az egész világon.

Résztvesz-e Putyin a G20 csúcstalálkozón? A nyugatiak nemigen kívánnak szóba állni vele az Ukrajna elleni agresszió óta. Kína viszont támogatja az oroszok részvételét. Indonézia elnöke mint házigazda Moszkvába és Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni, de ő sem járt eredménnyel. Felmerült az a lehetőség is, hogy Putyin virtuálisan vegyen részt a G20 csúcson. Bali szigete jó messze van Moszkvától, és kérdés: Putyin egészségi állapota vajon megenged-e ilyen távoli utazást? Diplomáciai szempontból előnyös megoldás lenne, ha Putyin csak virtuálisan venne részt a tanácskozáson, mert elkerülhetővé válna a személyes konfrontáció. Putyin eddig csak egyetlen külföldi útra vállalkozott azóta, hogy megindította az orosz offenzívát Ukrajna ellen (február 24): a volt Szovjetunió két legszegényebb tagállamában járt. Tadzsikizstánban és Türkmenisztánban fogadták, és ez jól mutatja azt, hogy az Ukrajna elleni agressziót az egykori szovjet tagállamok jó része is elítéli.

Oroszország diplomáciailag hihetetlen mértékben elszigetelődött.

Ráadásul Türkmenisztánban meg is viccelték Putyint: még annál is nagyobb asztalhoz ültették mint amilyennél ő szokta fogadni vendégeit Moszkvában – a többi között Orbán Viktor miniszterelnököt is.

A háború 62. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be!
Elcserélt életek c. film

 

21:30 – Közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától nem szállít gázt Oroszország Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.

20:30 – Dmitrij Kuleba külügyminiszter nyilatkozta a Facebook-oldalán  „Egy teljesen új szakaszba léptünk, amelyre két hónapja még senki sem gondolt. Egy olyan alapvetően új szakaszba léptünk, amiről még csak álmodni sem mert az ukrán fegyveres erők NATO-fegyverekbe való átadása, a NATO szabványának megfelelően. És ez már megtörténik.” 

19:25 – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hosszú tárgyalóasztalnál azt mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy „a diplomáciai úton megállapodásra számít Ukrajnával”.

18:00 – Az ENSZ menekültügyi szervezete becslése szerint az év végéig több mint 8 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt. 

17:25 – Az orosz csapatok rakétacsapást mértek az odesszai térségre, megrongálva a Dnyeszter torkolatán átívelő hidat az Öbölben.

17:00 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnáról tárgyalt török ​​kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.

16:20 – Nagy Britannia  22 mentőautót és 40 tűzoltóautót adományozott felszereléssel Ukrajnának.

16:10 – Az ukrán energia üzletág vezetője szerint az év végéig felfüggeszthetik az orosz olajszállítást az EU-ba.

15:00 – Mariupolban és Donyeck régió más kerületeiben a fogyasztók több mint 30%-a le van választva az elektromos áramról, nem lehet helyreállítani az ellátást.

13:30 – Rubizsne település környékén, ahol a harcok folytatódnak, az orosz megszállók arra kényszerítik a nőket, hogy felderítsék az ukrán hadsereg elhelyezkedését, és azzal fenyegetőznek, hogy lelövik gyermekeiket.

12:50 – Lengyelország jóváhagyta első szankciólistáját, amelyen szerepel az orosz Gazprom, számos orosz és fehérorosz oligarcha – összesen 50 jogi személy és magánszemély. „A szankciók célja, hogy korlátozzák az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségeit a Lengyel Köztársaság területén működő gazdasági társaságok által. A szankciókról szóló törvény a Lengyelországban üzletet folytató oligarchákra vonatkozik” – áll a közleményben.

11:15 –  A moldovai kormány által el nem ismert „köztársaság” Transznisztria területén történt robbanások után gépkocsisorok alakultak ki a moldovai kormány által ellenőrzött területre.

10:55 – James Gippi, az Egyesült Királyság fegyveres erőiért felelős miniszter kijelentette, hogy Ukrajna „egészen legitim módon” támadhat meg oroszországi létesítményeket. „Teljesen törvényes, hogy Ukrajna mélyen Oroszország területére célozzon, hogy megzavarja a logisztikát, amely, ha nem zavarják meg, közvetlenül hozzájárulna az ukrán földön bekövetkezett halálesetekhez és mészárlásokhoz”.

10:00 – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország közvetett háborúban áll a NATO-val, amely fegyverszállítmányokkal segíti Ukrajnát.

08:35 – A Dnyeszteren túli belügyminisztérium arról számolt be, hogy április 26-án kora reggel a Grigoriopol kerületi Mayak faluban két robbanás történt. A robbanások után a két legerősebb rádióantenna üzemképtelenné vált. Mindkét adón az orosz rádió műsorát sugározták.

08:20 – Az orosz erők láthatóan megpróbálják körülvenni a jól megerősített ukrán állásokat Kelet-Ukrajnában. A jelentések szerint Kreminna városa elesett, Izyumtól délre pedig heves harcokról számoltak be, miközben az orosz csapatok északról és keletről próbálnak előrenyomulni Szlavjanszk és Kramatorszk városokba. Előző nap arról számoltak be, hogy Oroszország bizonyos területeken alig haladt előre, mióta Donbász teljes megszállására összpontosított, de kellő logisztika és harci támogatás nélkül Oroszország még nem ért el jelentős áttörést.

07:10 – Lavrov interjút adott az orosz első csatornának. A fő témák Ukrajna, a NATO és az Egyesült Államok voltak. Egy magas rangú orosz tisztviselő egy esetleges atomháborúról is nyilatkozott. Szerinte az atomháború veszélye valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.

07:00 – A brit hírszerzési adatok szerint az orosz invázió aláásta az ukrán mezőgazdasági termelést: Ukrajna idei gabonatermése a vetésterületek csökkenése miatt valószínűleg mintegy 20%-kal alacsonyabb lesz, mint 2021-ben.

Az éjszaka hírei:

  • Donyeck és Luhanszk megyében hat ellenséges támadást visszavertek, négy harckocsit, öt tüzérségi rendszert, tizenhárom egység páncélozott járművet, tizenöt egység gépjárművet, két üzemanyagtartályt és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg – áll az Fegyveres Erők Vezérkaraának közleményében.
  • A Herson régióban található Velyka Olekszandrivka környékén az ukrán hadsereg megsemmisített egy lőszerraktárt, és 70 oroszt megölt (a halottak pontos számát meghatározzák).
  • Donyeck és Tavriya irányban az oroszok az irányítópontokat közelebb helyezik a harcvonalhoz. Az ellenség aknavetőről, tüzérségről, rakéta-meghajtású gránátvetőről lő csapataink állásaira a teljes érintkezési vonal mentén.
  • Az oroszok hatalmas tüzet zúdítottak, és blokkolják az ukrán egységeket a mariupoli Azovstal üzem környékén.
  • Szlobozsanszkij irányban az orosz csapatok megerősíti a csapatcsoportokat, továbbra is részben blokkolják Harkovot, és tüzet zúdítanak az ukrán csapatok egységeire és a kritikus infrastruktúrára.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!